KÖFOP VEKOP Önkormányzati Fejlesztések Figyelemmel Kísérése II. AJÁNLÁSOK

Átírás

1 KÖFOP VEKOP Önkormányzati Fejlesztések Figyelemmel Kísérése II. AJÁNLÁSOK Az önkormányzatok sikeresebb horizontális és vertikális koordinációja

2

3 KÖFOP VEKOP Önkormányzati Fejlesztések Figyelemmel Kísérése II. AJÁNLÁSOK Kutatás I. Önkormányzati horizontális és vertikális együttműködési és koordinációs mechanizmus kiterjesztését megalapozó kutatás eredményei alapján Budapest, június

4 2. A K U T A T Á S E L Ő Z M É N Y E I Tartalom 1 Bevezető 4 2 Előzmények A Kutatás I. célrendszere A kutatási megállapításokat és az ajánlásokat megalapozó adatforrások 6 3 Ajánlások Ajánlások a horizontális koordináció erősítéséhez, települési 7 önkormányzatoknak A települési önkormányzat együttműködéseinek rendszeres áttekintése Térségi közfoglalkoztatási és gazdaságfejlesztési koordináció a települések között A társulás éves teljesítményértékelése, a működés és a szolgáltatások 11 minőségének javítása Már lezajlott, hazai közigazgatási kutatásfejlesztési programok 11 eredményeinek felhasználása Humán kapacitás- és kompetenciahiány mérséklése Ajánlások a megyei önkormányzat vertikális koordinációs 13 tevékenységéhez A megyei önkormányzat koordinációs feladatainak rendszeres áttekintése A megyei önkormányzat koordinációs feladatkörének bővítési lehetőségei A közös önkormányzati hivatalok módszertani koordinációja Társulási tanácsadás és tevékenységkoordináció Pályázati tanácsadás és tervezéskoordináció Megyei képző és készségfejlesztő munkacsoport működtetése 18 2

5 A J Á N L Á S O K K U T A T Á S I. 3.3 A központi közigazgatás számára megfogalmazott javaslatok Az információáramlás javítása az önkormányzatok és a központi 19 közigazgatás szintjei között A települési önkormányzatok horizontális koordinációs 19 tevékenységének (minőség)fejlesztése A települési önkormányzati együttműködés sikerességét segítő lehetőségek A települési önkormányzatok horizontális együttműködésének 20 érdekeltségi szempontjai Az önkormányzatok inkluzivitásának támogatása különböző eszközökkel A megyék koordinációs feladatkörének átfogó kormányzati 23 vizsgálata és értékelése Humánerőforrás-fejlesztési javaslatcsomag A választott képviselők és településvezetők képzése Önkormányzati tisztviselők képzése Országos, illetve megyei szakértői kataszter kialakítása és működtetése 26 4 Összegzés 27 3

6 1. B E V E Z E T Ő 1. BEVEZETŐ Az Önkormányzati Fejlesztések Figyelemmel Kísérése II. (a továbbiakban: ÖFFK II.) 1 kiemelt projekt az önkormányzatok hatékony működéséhez és fejlesztései fenntarthatóságának növeléséhez, valamint a szolgáltató önkormányzati szemlélet kialakulásához kíván hozzájárulni. A helyi közszolgáltatások hatékonyabb ellátásának, reformjának elősegítése érdekében három kutatási tématerület került meghatározásra. A Kutatás I. a települési önkormányzatok egymással való együttműködését, valamint a megyei önkormányzat és a települési önkormányzatok kooperációjának jellemzőit vizsgálja. A Kutatás II. feltárja, hogy milyen hatással van a települések sikerességére a lakosság bevonása a településen zajló fejlesztések tervezésébe, a projektek megvalósításába. A Kutatás III. az önkormányzat információgazdálkodását helyezi a fókuszba: az önkormányzatok információfeldolgozási szükségleteivel és képességével foglalkozik, azt tárgyalja, hogy a beérkezett információkat az önkormányzatok hogyan használják fel és miként közvetítik a lakosság felé. A Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 40. -ában foglaltak szerint a Kormánynak a helyi önkormányzatokért felelős tagja a belügyminiszter, aki a statútum rendeletben kijelölt feladatának ellátását a projektben tervezett célok elérésével is segíteni kívánja, hozzájárulva a szolgáltató szemlélet helyi közigazgatásban betöltött szerepének erősítéséhez. A Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztési Operatív Program éves fejlesztési keretének megállapításáról szóló 1004/2016. (I. 18.) Korm. határozatban a Kormány által elfogadott kiemelt projekt a Belügyminisztérium által került megvalósításra. Jelen dokumentumban a Kutatás I. vizsgálataira épülő megállapítások alapján indokolt ajánlásokat, javaslatokat, eszközöket és módszereket mutatunk be. A felsorakoztatott eszközök használatára a későbbiekben egy, az ajánlásokhoz kapcsolódó Útmutatóban adunk javaslatot. 1 A projekt KÖFOP VEKOP azonosítószámon az Európai Szociális Alap támogatásával valósul meg. 4

7 A J Á N L Á S O K K U T A T Á S I. 2. ELŐZMÉNYEK 2.1 A Kutatás I. célrendszere A kutatás a helyi szintű közigazgatás szervezeti rendszereinek javításához, a szolgáltató önkormányzati szemlélet fejlesztéséhez, a közszolgáltatásokat érintő területi és központi döntéshozatalhoz szükséges kooperatív működés minőségének fejlesztéséhez kíván hozzájárulni. Céljai illeszkednek az Európa 2020 Stratégia, a Nemzeti Reformprogram, a Partnerségi Megállapodás célkitűzéseihez, melyek része a közigazgatás, illetve a közszolgáltatások hatékonyságának fejlesztése, végcél pedig egy modern ügyfélközpontú, szolgáltató állam kialakítása és működtetése. Előbbieken túl a projekt hozzájárul a Jó Állam Mutatók pozitív irányú változásához a kiválasztott Jó Állam Projekt Mutatók által. A koordinációt a kutatás során olyan cselekvéssorként vizsgáltuk, mely a különálló egységek, tevékenységek összehangolását, együttműködését segíti elő egy közös cél elérése, komplex folyamatok, jelenségek hatékonyabb kezelése érdekében. Az ÖFFK II. projektben a Kutatás I. az önkormányzatok közötti együttműködést és annak hazai koordinációs mechanizmusait vizsgálta, különös tekintettel a formális együttműködési struktúrákra. Kiemelt kutatási célunk volt hozzájárulni napjaink önkormányzati feladatellátással kapcsolatos nyilvános diskurzusához, amely arról folyik, hogy melyek a hatékony együttműködés jellemzői (az együttműködés mértéke, méretgazdaságossága, a szolgáltatások minőségének javítása, a kooperáció/koordinációs mechanizmusok formái, ágazati területei), miként javítható az önkormányzatok közötti koordináció, a települések mely eltérő adottságaiból fakad(hat)nak az akadályok és miként lehet ezeket orvosolni, hogyan szervezhető hatékonyabban a közszolgáltatás-nyújtás a települések közötti együttműködés ösztönzésével, milyen koordinációs mechanizmusok válthatják az izolált, elszigetelt önkormányzati működést, közfeladat-ellátást, hogyan tehető hangsúlyosabbá a megyei önkormányzatok térségi/regionális koordinációs szerepe a térségi szemléletet igénylő fejlesztési területeken (pl. a turizmus fejlesztése, területfejlesztés, vagy a közüzemi szolgáltatások ellátása). A kutatás a feltárt eredményeken keresztül segítséget nyújt annak megértésében, hogy milyen tényezők biztosíthatják az önkormányzatok közötti kölcsönösen előnyös és eredményes, ugyanakkor fenntartható együttműködést. 5

8 2. A E L KŐ UZ TM AÉ TNÁYS E KE L Ő Z M É N Y E I 2.2 A kutatási megállapításokat és az ajánlásokat megalapozó adatforrások A kutatás a kvalitatív és kvantitatív adatok és elemzési technikák együttes, egymást kiegészítő alkalmazásával zajlott. Az elemzés alapjául szolgáló adatbázis forrásai voltak: a központi közigazgatási nyilvántartások adatait tartalmazó önkormányzati együttműködési adatbázis, amely a kutatás során végzett adatgyűjtést követően jött létre; a kutatásban folytatott online kérdőív eredményeként előállt adatok, amelyek többek között az önkormányzatok együttműködési hajlandóságát mérték a Kutatás I-hez kapcsolódóan; 2 a lakossági survey (1810 db) eredményeként előállított adatbázis; az irodalomfeldolgozás egyes elemei; az önkormányzati vezetőkkel készített interjúk (80 db) és azok elemzésére szolgáló kvalitatív adatelemző szoftverrel végzett munka után előállt adatok, az önkormányzatok közötti horizontális és vertikális koordinációs mechanizmusok gyakorlatának jobb megértését szolgáló (885 fő résztvevővel, 7 megyében lezajlott) rendezvénysorozat és a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége partnerségével szervezett rendezvények résztvevőinek visszajelzései. A kutatás feltárt számos olyan kockázati tényezőt, amely a települési önkormányzatok közötti együttműködések a horizontális koordináció sikerességét veszélyeztetik. Jellemző probléma az erőforráshiány (elsősorban pénzügyi illetve humánerőforrás tekintetében). A települések (társulások) gyakran nem rendelkeznek a pályázáshoz szükséges önerővel. A közfeladatok ellátása után járó ösztönző támogatások megszűnésével a kistelepülések vezetői demotiválttá váltak az együttműködésben, a kapcsolatépítésnek azonban nincs, vagy kevés a szervezett terepe (hiányoznak a formális és informális alkalmak a találkozásra, kapcsolatépítésre). A fejlődéshez éppúgy szükség lenne a kialakuló konfliktusok szervezett keretek között történő rendezésére, mint a választott képviselők/településvezetők, hivatali dolgozók képzésére. Általános megállapítása volt a kutatásnak, hogy a megyei önkormányzat szűk hatáskörrel rendelkezik, miközben vertikális koordinációs tevékenysége erősítheti a helyi szintek bekapcsolását a döntési folyamatokba, különösen a fejlesztéspolitikai döntések meghozatalánál és a pályázati programok előkészítésénél. Ennek következtében jobban érvényesülhetnek a helyi igények. A kutatásban azonosított problématerületek voltak az információáramlási anomáliák, a pályázatírói és projektmenedzsment-kapacitások hiánya, a módszertani és együttműködési képességek/készségek fejlesztési lehetőségeinek hiánya, amely a kötelező és önkéntes együttműködések minőségét is javíthatnák. Jellemzően hiányoznak azok a módszertanok is, amelyek a koordinációs tevékenység során a megyei önkormányzatok (önkormányzati szövetségek) számára segítenék a települési önkormányzatokkal való együttműködésüket tudatosabban, szervezettebben lebonyolítani. 2 A teljes önkormányzati körre kiterjedő online kérdőíves vizsgálat, melynek során közel 2700 településtől érkezett legalább egy válasz. Lezárt kérdőív: 2520 db. A Kutatás I. kérdéseinek feldolgozásánál a teljeskörűen megválaszolt, de technikailag le nem zárt kérdőívekre adott válaszokat is figyelembe vettük: 2645 db. 6

9 A J Á N L Á S O K K U T A T Á S I. 3. AJÁNLÁSOK A kutatás eredményeire épülő ajánlások hangsúlyosan a valós gyakorlati problémákra, a Megyei Jogú Városok Megyék és települések együttműködése rendezvénysorozat résztvevői által is megfogalmazott együttműködési akadályokra reflektálnak, az önkormányzatok közötti horizontális és vertikális koordináció javítását célozzák. A megfogalmazott javaslatok a következő struktúrában kerülnek bemutatásra: a települési önkormányzatok közötti, horizontális koordináció hatékonyságának érdekében tett ajánlások (lásd a 3.1 fejezet), a megyei és települési önkormányzatok együttműködése, a vertikális koordinációs mechanizmusok eredményességét célzó javaslatok (lásd a 3.2 fejezet) és a központi közigazgatás irányába megfogalmazott javaslatok (lásd a 3.3 fejezet). Az egyes ajánláscsomagokon belül az ajánlás rövid összefoglalása, illetve annak indoklása olvasható, majd a horizontális és vertikális koordináció javítását célzó szervezési és módszertani változások érdekében megfogalmazott lehetőségeket írtuk le. Általában elmondható, hogy az alábbi horizontális és vertikális koordinációt érintő ajánlások elsődlegesen különböző intézményesített mechanizmusokat tartalmaznak az önkormányzati koordináció erősítéséhez. Az intézményesített mechanizmusok mellett természetesen ajánlott a koordináció egyéb nem intézményesített formáinak alkalmazása szintén, így a különböző önkormányzati szereplők (polgármesterek képviselők, vezető és beosztott köztisztviselők) közötti csapatépítő események, rendezvények, informális találkozók, belső online fórumok. Ezek fontos kiegészítő funkciót tölthetnek be az intézményesített koordinációs mechanizmusok mellett. 3.1 Ajánlások a horizontális koordináció erősítéséhez, települési önkormányzatoknak A Kutatási Jelentésből kiderül, hogy a települések közötti koordinációs és együttműködési mechanizmusok rendszere hasonlóan sokszínű, mint más európai országokban. A gyakorlatban tapasztalt racionális együttműködési motivációt különösen a kistelepülések, községek oldaláról szinte kikényszeríti a magyarországi fragmentált helyi önkormányzati struktúra ( egy település egy önkormányzat -elv). A települések közötti horizontális koordinációhoz készült javaslatcsomag különböző szempontokból kiinduló megoldási lehetőségeket, ajánlásokat tartalmaz a jelenlegi gyakorlat optimalizálására és új módszerekre. 7

10 3. A J Á N L Á S O K A települési önkormányzat együttműködéseinek rendszeres áttekintése A magyarországi települések túlnyomó többsége érintett valamilyen jogilag formalizált kötelező vagy önkéntes együttműködésben, 3 ezért a feladatellátás, de egyre inkább fejlesztéspolitikai vonatkozásban is alapvető kérdés a különböző koordinációk alakulása, azok rövid és közép távú tervezése, fokozott figyelemmel kísérése. A Kutatási Jelentés megállapítja, hogy A 2017-es adatok alapján Magyarországon 738 közös hivatal működik és 2633 települési önkormányzat a 3154 település 83,5%-a tagja valamely közös önkormányzati hivatalnak. A Magyar Államkincstár februári törzskönyvi nyilvántartása szerint 1517 élő önkormányzati társulás működik Magyarországon. Ezek a társulások több mint önkormányzati tagsággal rendelkeznek (a MÁK nyilvántartásában szereplő önkormányzatok jellemzően több társulásnak is a tagjai). A teljes önkormányzati kört tekintve egy önkormányzat átlagosan 3 4 (átlagszám 3,41) társulásban vesz részt. Az egész országot lefedő együttműködési hálózatról van szó. Összesen 96 HACS működik az ország területén. A 3178 településből 3020 tagja valamelyik HACS-nak. A források eléréséhez számos pályázati konstrukció ad lehetőséget a települési önkormányzatok számára ahhoz, hogy társulásban vagy konzorciumban pályázzanak a támogatásokra (EFOP, LEADER-HACS-ok, KEHOP, TOP, VEKOP). A települési önkormányzatok jelenlegi gyakorlatának rutinjai között nem szerepel a meglévő és tervezett együttműködések felülvizsgálata, az eredményesség és hatékonyság kérdéseinek éves áttekintése. Számos önkormányzat tagja olyan társulásnak, amely a település számára nem feltétlenül kedvező, amelyben az önkormányzat tagsága nem a várt eredményt hozta. Ugyanakkor a rendszeres helyzetértékelések, a működés javítását célzó megfontolások fontosak lehetnek az önkormányzatok számára (pl. a kedvezőbb partneri és érdekviszonyok érvényesítése vagy a méretgazdaságosság figyelemmel kísérése és egyéb szempontok mentén). A különböző együttműködések folyamatos áttekintése, valamint a jövőbeli koordinációs irányok, elképzelések meghatározása akár a helyi nyilvánosság (lakosság, stakeholder szervezetek) bevonása révén, pozitív módon erősítheti a horizontális önkormányzati koordinációk helyi elfogadottságát, és vele az egész folyamat társadalmi inkluzivitását. Javasolható a települési önkormányzatok számára, hogy meglévő együttműködéseiket folyamatosan, legalább éves szinten tekintsék át, vizsgálják meg azok hatékonyságát, azonosítsák az esetleges problémákat, akadályokat, és listázzák az eredményesség és hatékonyság (pl. méretgazdaságosság) vagy minőségi fejlesztések érdekében kívánatos tennivalókat. Az éves felülvizsgálat része a következő évre vonatkozó tervek, 3 Forrás: Kutatási Jelentés ( A közös hivatalok elemzése az együttműködési adatbázis alapján; Az önkormányzati társulások elemzése az együttműködési adatbázis alapján; LEADER Helyi Akciócsoportok, mint együttműködési forma fejezetben megfogalmazottak.) 8

11 A J Á N L Á S O K K U T A T Á S I. elvárások, akár konkrét input és output ágazatpolitikai célindikátorok, pénzügyi hozzájárulások rögzítése, valamint az előző időszak mint vizsgálati bázisév értékelése is. A meglévő és tervezett társulási kapcsolatokon túl célszerű az egyéb formalizált horizontális együttműködések (pályázati konzorciumok, testvértelepülési és egyesületi formátumok) legalább éves szintű áttekintése, monitorozása is. A társulásokban való részvétel auditját a következő tartalmi csomópontokkal javasoljuk: 1. A működő társulási és egyéb jogilag formalizált együttműködések áttekintése, legyen az kötelező (közös önkormányzati hivatal) vagy önkéntes társulás. A feladatellátást érintő együttműködések társulások, (köz)feladat-ellátási megállapodások áttekintése során javasolt horizontális vonatkozási pontok, úgymint a feladatellátás hatékonyságának a vizsgálata a rendelkezésre álló erőforrások ismeretében, illetve a méretgazdaságosság vizsgálata a kötelező és önként vállalt feladatok esetén. A működés eredményességét elemző folyamat részeként javasoljuk a települési érdekviszonyok/ lakossági szükségletek felülvizsgálatát is. 2. Új együttműködési javaslatok megfogalmazása, deklarálása: például csatlakozási törekvések, szándéknyilatkozatok már létező önkormányzati társuláshoz, amelyben az önkormányzat még nem tag, de az kíván lenni, valamint a testvértelepülési kapcsolatok kialakításának és/vagy formalizálásának lehetőségei, illetve a LEADER közösséggel kapcsolatos tervek. Egyéb együttműködések tervei: például egyesületi formában való kooperációk vagy pályázati konzorciumi elképzelések az értékelés idején előre látható támogatási konstrukciók megfelelő időben történő elérésének előkészítése érdekében. 3. Az önkormányzati szövetségekhez való viszony áttekintése szövetségi tagságok értékelése; kilépési/csatlakozási szándékok megfogalmazása. 4. Lakossági igények, szükségletek folyamatos felülvizsgálata, lakossági visszajelzések értékelése és az eredmények beépítése/felhasználása a társulások működése, illetve más településekkel történő egyeztetések során. 5. A lakosság szélesebb és magasabb szintű tájékoztatása jegyében a koordinált keretek között ellátott feladatokhoz kapcsolódó különböző helyi, de akár térségi/megyei adatbázisok (pl. az intézményi kihasználtságok) nyilvánossá tétele, közvetlen hozzáférhetőségének biztosítása Térségi közfoglalkoztatási és gazdaságfejlesztési koordináció a települések között A kutatás fontos empirikus kvalitatív eredményterméke volt 48 polgármesteri mélyinterjú, melyek során az érintett települések formális és nem formális önkormányzati együttműködéseit térképeztük fel. 4 A közfoglalkoztatásban résztvevő önkormányzatoknál különösen a fog- 4 Az interjúk során említett együttműködések: közös önkormányzati hivatal; önkéntes önkormányzati társulások; egyesületi tagság; önkormányzati érdekszövetségben való részvétel; pályázati konzorciumok; testvértelepülési kapcsolatok, egyéb nem formalizált együttműködések (pl. települési találkozók, közös szervezésű programok). 9

12 3. A J Á N L Á S O K lalkoztatási problémákkal súlyosan terhelt kistelepüléseken az interjúkban rendre előkerült a közfoglalkoztatási programok térségi szintű koordinálásának szükségessége és a (köz)feladat-ellátás szinergiájának lehetősége is (pl. köztisztasági, helyi szociális gazdaság, ipari-mezőgazdasági árutermelés területén). Nehézségeket okoz, ha a hasonló típusú feladatok ellátása kisebb lakosságszám esetén költséges, vagy a közfoglalkoztatási programok tervezésekor nem egyeztetnek egymással a települések, és nem egymást támogató/erősítő szereplőkké, hanem egymás versenytársaivá válnak az amúgy is meglehetősen szűkös piacokon. A Megyei Jogú Városok Megyék és települések együttműködése programsorozat is rávilágított arra, hogy a hatékony mikrotérségi közfoglalkoztatás- és közszolgáltatási programtervezés érdekében szükség lehet egy speciális szakmai együttműködésre az érintett települési önkormányzatok között. A workshopokon számos olyan több okból is fennálló információáramlási problémát jeleztek a résztvevők, amely a javasolt koordinációval orvosolható lehet. Kiaknázhatóbbá válhatnak a szinergialehetőségek is, javítva ezzel a költséghatékonyságot a települések forrásfelhasználása területén. Javasolt a települési önkormányzatok egyeztetése egy ún. térségi közfoglalkoztatási koordináció keretében. A már a tervezés idején lebonyolított egyeztetések/rendszeres találkozók hatékonyabbá tehetik a közfoglalkoztatási programokat, csökkenthetik az egymásra tervezés kockázatát, és növelhetik a közfoglalkoztatási programok keretében előállított termékek piaci részesedését. Az egyeztetés terepe lehet a térségi közfoglalkoztatási és gazdaságfejlesztési fórum, melynek résztvevői a települési önkormányzatok. A koordináló szerepkört célszerű a járásszékhely város önkormányzatának betöltenie, az állami foglalkoztatási szerv hatáskörében eljáró járási hivatal támogatásával. Szükség esetén bevonható egy-egy meghatározó térségi foglalkoztató is, elősegítve ezzel a fenntarthatóságot. A koordináció keretében az önkormányzatok rendszeres egyeztetése (fórum, workshop) segítheti a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó helyi, (mikro)térségi célkitűzések összehangolását, elkerülve ezzel a nem kívánt duplikációkat (pl. ha két szomszédos település ugyanazon terméket kezdene gyártani a közfoglalkoztatási programja keretében). A gazdaságfejlesztési elképzelések mellett a fórum keretében a közfoglalkoztatottakhoz kapcsolódó képzési, átképzési elképzelések is az egyeztetések tárgyát képezhetik. Ugyanakkor a térségi közfoglalkoztatási koordináció tapasztalatai, eredményei gazdagíthatnák a megyei koordinációs tevékenységkört is például a megyei szintű foglalkoztatási, szociális gazdasági programok áttekintése és a tervezés/végrehajtás összehangolása érdekében A társulás éves teljesítményértékelése, a működés és a szolgáltatások minőségének javítása A Kutatási Jelentés fejezete ír arról, hogy a nemzetközi gyakorlatban mindenütt felismerték már a hatékony közfeladatszervezés szükségességét. A Balanced ScoreCard (rövidítve: BSC) egy stratégiai vezetési eszköz (keretrendszer), amely tervezési és teljesítményértékelési módszerként vált ismertté Magyarországon. A hagyományos, pénzügyi értékelésen túl az audit során figyelembe vesz vevői (esetünkben lakossági) a működési folyamatok ha- 10

13 A J Á N L Á S O K K U T A T Á S I. tékonyságára vonatkozó és a társulásra mint szervezetre vonatkozó tanulásfejlődési szempontokat is. A hatékony (köz)feladatellátás érdekében a BSC alapú módszertan alkalmazása a társulások alapításakor és hatékonyságuk rendszeres felülvizsgálatakor is célszerű lehet. Mivel a jelenleg működő társulások esetében nem napi gyakorlat a módszer alkalmazása, a társulások polgármestereinek, a társult települések pénzügyeseinek, szakembereinek workshopok keretében adhatók át a vonatkozó ismeretek Már lezajlott, hazai közigazgatási kutatásfejlesztési programok eredményeinek felhasználása A Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztési Operatív Program (KÖFOP) keretén belül végrehajtott projektek közül a Belügyminisztérium Önkormányzati Koordinációs Irodája által megvalósított projekt a Helyi versenyképesség-fejlesztési kutatási program (továbbiakban: HVK) 6 és a Helyi közszolgáltatás információs rendszer (továbbiakban: IKIR) fejlesztése és bevezetése. 7 Ezek további fejlesztése, valamint a tapasztalatok minél szélesebb körben történő átadása javasolt az önkormányzati szektor szereplőinek megyei és települési önkormányzatoknak egyaránt. A HVK projekt célja a helyi közszolgáltatások minőségével és a helyi versenyképesség tudatos fejlesztésével kapcsolatos célirányos elemző kutatások végrehajtása volt. Az öt célterülten zajló kutatások az önkormányzati vezetők munkáját támogató eszközrendszer, valamint a szakmai-ágazati irányítók döntéseit támogató szakpolitikai ajánlások kidolgozása során figyelembe vették az önkormányzatok helyzetének eltéréseit, a településmérettől, fejlettségtől függő sajátosságokat. A projektben olyan települési ajánlások, útmutatók készültek, amelyekkel a települési önkormányzatok optimalizálhatják a közszolgáltatás-nyújtást és saját működésüket. A létrehozott szakmai anyagok átadása az érintetteknek gyakorlatorientált ismeretátadás, nonformális oktatási módszerek segítségével történhet. Ilyen szakmai anyag például az Ajánlás a helyi közszolgáltatások térségi optimalizációjára dokumentumban található Térségi Optimalizációs Modell. 8 Az IKIR a helyi önkormányzatok hatáskörébe tartozó helyi közszolgáltatásokra fókuszáló vezetői információs és döntéstámogató rendszer, mely a helyi közszolgáltatások elemzését, tervezését, modellezését kívánja támogatni: biztosítja a már szolgáltatott, központi forrásrendszerekben nyilvántartott adatok egységes hozzáférését és sokrétű elemzését a kiválasztott központi forrásrendszerek nyilvántartásai alapján, 5 Forrás: 6 A kiemelt projekt kódja: KÖFOP VEKOP A kiemelt projekt kódja: KÖFOP VEKOP Forrás: 11

14 3. A J Á N L Á S O K egységes eszközt és módszertant ad az adatelemzéshez és tervezéshez, segítséget nyújt a helyi közszolgáltatások szakmai és pénzügyi tervezéséhez, optimalizálásához, támogatja a nyújtott közszolgáltatások eredményességének vizsgálatát (elégedettségmérés). Az IKIR elsődleges felhasználói a helyi önkormányzatok polgármesterei és jegyzői, mint a helyi közszolgáltatások tervezésében, szervezésében és az ezekkel kapcsolatos adatszolgáltatásokban érintett és felelős vezetők, akik az IKIR használatába bevonhatják az egyes funkciókban érintett szakértő munkatársaikat is. 9 A rendszer használható például adatelemzésre, tervek létrehozására és kezelésére, elégedettségmérésre is. Használatával az önkormányzat munkatársai külön költségek nélkül tudják elvégezni a stratégiai és projekttervezéshez szükséges háttérmunkát, a szolgáltatások hatékonyságának méréséhez, illetve a szolgáltatásfejlesztés tervezéséhez elengedhetetlen lakossági lekérdezéseket. Az önkormányzatok működésében ajánlott az említettek mellett rendszeresen és hangsúlyosabban alkalmazni minden olyan gyakorlatot, amely az önkormányzatok feladatellátásának hatékonyságát és eredményességét hivatott áttekinteni, felülvizsgálni Humán kapacitás- és kompetenciahiány mérséklése A Kutatási Jelentés az alábbi humánerőforrás- és kompetenciahiányokat jelezte a megyei rendezvénysorozatokon résztvevők és a településvezetőkkel készített interjúk alapján: pályázatírók, projektmenedzserek, pénzügyi vezetők, infrastruktúrafejlesztés területén képzett és jártas szakemberek (területfejlesztés és területrendezés, településfejlesztés), önkormányzati főépítész (nincs járási főépítészi pozíció, pedig szükség volna rá), műszaki végzettségű szakember (kevés a jelenlegi kapacitás az önkormányzati szektorban), a megvalósításban szerepet vállaló (települési) ágazati szakemberek (szociális, egészségügyi, oktatási, közösségfejlesztési, integrációs stb.). A valós szakemberszükséglet felmérése lehet a megyei önkormányzat a kormányzati döntések előkészítését megalapozó feladata. Javasolható megoldásként felmerül a megyei vagy járási szakértői kataszter kialakítása és működésének biztosítása a hiányterületként jelzett feladatkörökre, szakemberképzés a hiányterületeken, illetve a települési szakemberek továbbképzéseinek ösztönzése akár pályázati programokba építve. A településeken dolgozó köztisztviselők képzése a kötelező közszolgálati továbbképzési rendszeren belül is megoldás (vagy részmegoldás) lehet. 9 Forrás: 12

15 A J Á N L Á S O K K U T A T Á S I. 3.2 Ajánlások a megyei önkormányzat vertikális koordinációs tevékenységéhez Az ÖFFK II. Kutatás I. keretében vizsgált önkormányzatok közötti koordinációs mechanizmusok másik meghatározó csoportja a megyei önkormányzatok, valamint a települések közötti ún. vertikális koordinációs területén kialakított együttműködések, koordinációs mechanizmusok empirikus (kvantitatív és kvalitatív) megfigyelése, leírása és értékelése volt. A vertikális koordináció harmonikus módon illeszthető be a többszintű kormányzás (multilevel governance) elméleti rendszerébe, a helyi és területi önkormányzati szintek közötti koordinációs gyakorlatok, formális eljárások és informális szokások vizsgálatán keresztül (lásd: a Kutatási Jelentés pontja). A vertikális koordinációhoz készült javaslatcsomag célja megoldási lehetőségeket kínálni arra a kérdésre a jelenlegi megyei önkormányzati hatásköröket adottnak véve, hogy hol és milyen eszközökkel lehet erősíteni a megyék és a települések közötti együttműködéseken, koordinációs gyakorlaton. A hivatalos megyei szintű intézményközi koordináció külső megerősítését és társadalmasítását szolgálná a különböző megyei offline és online médiumok (napilapok, helyi televíziók, print kiadványok, website-ok) közvetlen és hatékony bekapcsolása a megyei önkormányzati koordináció eredményeinek disszeminálásába, bemutatásába. Javasolt, hogy a megyék külön koordinációs fórumokat, rendezvényeket, rendszeres rovatokat, online közösségi platformokat működtessenek az egyes koordinációs mechanizmusok számára. A megyei önkormányzatok részvételével működő vertikális, illetve horizontális koordinációs ún. jó gyakorlatra (best practice) példák a területfejlesztésről és területrendezésről szóló évi XXI. törvény által életre keltett területfejlesztési konzultációs fórumok, így a regionális területfejlesztési konzultációs fórum [Tftv. 14/A ] mint a statisztikai-tervezési régiót alkotó megyei önkormányzatok horizontális koordinációs struktúrája; a megyei területfejlesztési konzultációs fórum [Tftv. 14/B ] mint a megyei közgyűlés és a megye területén található megyei jogú város(ok) alkotta egyeztető fórum; valamint a kifejezetten a megye- és régiós határokon túlterjedő, továbbá egyes kiemelt területfejlesztési feladatok ellátására az érintett megyei közgyűlések által életre hívott ún. Térségi Fejlesztési Tanács [Tftv ]. Ez utóbbira példa a Tftv. által külön is nevesített Balaton Fejlesztési Tanács, a Tokaj Borvidék Fejlesztési Tanács, illetve az egyéb kezdeményezések, mint a Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok és Hajdú-Bihar megyei önkormányzatokat tömörítő Tisza-tó Térségi Fejlesztési Tanács. Ezek a felsorolt megyei önkormányzati részvétellel működő horizontális és vertikális aspektusokat is tartalmazó formális koordinációs struktúrák változó intenzitással működnek a gyakorlatban A megyei önkormányzat koordinációs feladatainak rendszeres áttekintése A megyei önkormányzatok a Mötv.-ben meghatározott viszonylag szűk körű koordinációs hatásköre [Mötv. 27. (1)] többször is fókuszba került a megyei rendezvénysorozaton, ahol nemcsak a megyei önkormányzatok részéről, de a települési döntéshozók irányából is megfogal- 13

16 3. A J Á N L Á S O K mazódott az egyértelmű és direkt igény az erősebb megyei szintű a megyei önkormányzatok kezében összpontosuló koordinációs hatáskörre (lásd a Kutatási Jelentés pontjait). A megyei önkormányzat amellett, hogy megtartja jelenlegi koordinációs feladatait és folytatja ezirányú tevékenységét, koordinációs feladatkörét számos új dimenzióval bővítheti. A megyei koordinációs feladatkör [Mötv.27. ] hatékonyabb tervezéséhez javasolt a megye által ellátott, felvállalt koordinációs feladatok legalább éves szintű áttekintése, monitorozása még akkor is, ha a meglévő feladatkör nem bővül. Szükséges a koordinációs tevékenység kapcsán elvárt kimeneti (output) célindikátorok például az egyeztető fórumok, workshopok, konferenciák, bevont személyek száma stb. mérőszámainak meghatározása, az ágazatpolitikai elvárások, bemeneti (input) és kimeneti (output) indikátorok mérése és az adatok elemzése. A tevékenységtervezés része a koordinációs feladatkör által érintett vagy érinteni kívánt intézményi környezet összeállítása például a civil partnerintézmények listája; a megyei tudományos/szakértői bázisok; megyén túli partnerszervezetek; megyei önkormányzat és állami intézmények kapcsolata; koordinációs stratégia összeállítása; területfejlesztési és területrendezési tervekkel kapcsolatos feladatok. A megyei önkormányzatok koordinációs feladatkörének bővítésére tett javaslatokat elsősorban a lezajlott rendezvénysorozatokon a résztvevők visszajelzései alapozták meg, ugyanakkor adalékul szolgáltak a társulások működésének megértéséhez készített interjúk is. A javaslatcsomag az önkormányzatok munkatársainak és szakembereinek véleményét, ajánlásait szintetizálja A megyei önkormányzat koordinációs feladatkörének bővítési lehetőségei A közös önkormányzati hivatalok módszertani koordinációja A magyarországi települési önkormányzatok túlnyomó része, 83,5%-a tagja valamelyik közös önkormányzati hivatalnak. A közös önkormányzati hivatalok működésével kapcsolatosan számos nehézséget, akadályt, anomáliát tárt fel a projekt keretén belül lefolytatott Kutatás I. és Kutatás III. is. Az információs kutatás megállapította, hogy a közös hivatalok honlapja, a közös hivatalhoz tartozó településekre vonatkozó információk gyakran még akkor sem jelennek meg, ha azt a törvény előírja. A Kutatás I. feltárta, hogy a közös önkormányzati hivatalok működési (és együttműködési) hatékonyságának megítélése az érintett települési döntéshozók körében különösen a kisközségi tagönkormányzatok részéről meglehetősen vegyes és differenciált (lásd: a Kutatási Jelentés pontja). A projekt mindhárom kutatásának interjúiból kiolvasható, hogy számos helyen vannak problémák a települések közötti együttműködéssel. Egyértelműen látszik az is, hogy a közös hivatalok működéséhez szükséges egyeztetéseket, a folyamatok minőségének javítását elősegítené a települések vezetőinek és/vagy munkatársainak kompetenciafejlesztése. Javasolt a megyei önkormányzati koordináció keretében olyan rendszeres szakmai konzultációk megtartása, amelyek a közös önkormányzati hivatalok működéséről szólnak. Különösen fontos lehet a szervezeti-menedzsment dimenziót erősítő tudásmegosztás, szervezeti tanulás (best practice, benchmarking) elősegítése a közös 14

17 A J Á N L Á S O K K U T A T Á S I. önkormányzati hivatalok működési gyakorlatában. Ehhez a tudásmegosztás és jó gyakorlatok átvétele/adaptálása mellett szükséges az együttműködő munkatársak képzése/készségfejlesztése is. A közös önkormányzati hivatalok működési hatékonyságának javítása a kistelepüléseken élők különösen az önálló hivatallal nem rendelkező önkormányzatok lakossága számára kulcsfontosságú. A közös önkormányzati hivatalok működésének egy rendkívül fontos, ám meglehetősen nehezen mérhető dimenziója a közös hivatalok által érintett települések (önkormányzatok, lakosság, civil és gazdasági szereplők) közötti bizalmi viszonyok, együttműködési hajlandóság erősítése is. A szakmai kapcsolatok építése során erősíthető a szereplők közötti bizalom. Erre egyrészt az informális egyeztetések, szakmai fórumok (pl. jegyzők között, járási/megyei tanácskozó fórum, szakmai tapasztalatcsere, tudásátadás stb.) adnak módot, másrészt az informális rendezvények (pl. Közös Hivatal szervezésében csapatépítő; polgármesterek informális találkozója, például közös disznóölés; egyéb kulturális vagy sport-, közösségi program, települések közötti versenyek) nyújtanak kiváló lehetőséget. Formális koordinációs lehetőségek például: Rendszeres időközönként megyei módszertani értekezlet (fórum) például éves/féléves egyeztetések, rendezvények, konferenciák, szakmai workshopok szervezése és megvalósításuk, valamint disszeminációs lehetőségeik koordinálása, az adott megyében lévő közös önkormányzati hivatalok székhely- és tagtelepüléseinek önkormányzatai részvételével. Közös önkormányzati hivatali módszertani támogatás nyújtása a megyei önkormányzat munkaszervezetében. A koordinációért felelős munkacsoport működhet a megyei önkormányzatok hivatali struktúrájába beépítve (önálló osztály, referens stb.) vagy a hivatali szervezeten kívül (tanácsadó iroda, egyesület stb.). Kérdésként merül fel a formális egyeztetésekhez kapcsolódó többletköltség finanszírozása, amely a központi forráselosztást érinti. Lehetséges a költségek beépítése a megyei önkormányzatok éves normatív támogatásába, vagy akár a közös önkormányzati hivatalok, települési önkormányzatok számára történő egyeztetések finanszírozására pályázati úton elnyerhető támogatásokba. A megye ilyenformán kibővített koordinációs tevékenysége nemcsak a települések számára hozhat hasznot, hanem a kormányzatnak is. A megyei önkormányzat közvetítő, speciális lobbi jellegű szerepköréhez rendelt új feladatkörök, a koordináció keretében megszülető eredménytermékek, javaslatok, problématérképek bemutatása a központi közigazgatás (Kormány, BM, Miniszterelnökség stb.) irányába támogathatja a regionális fejlesztési tervek kidolgozását, és optimalizálhatja a forrásallokációt Társulási tanácsadás és tevékenységkoordináció A rendezvénysorozatokon résztvevők és az interjúalanyok közül sokan hiányolták a megyei szintű koordinációt, valamint a különböző közszolgáltatásokhoz kapcsolódóan az önkormányzatok társulásokban szerzett pozitív és negatív tapasztalatainak szintetizálását, azok online 15

18 3. A J Á N L Á S O K módon vagy közvetlen rendezvényeken történő megosztását. Nincsenek a TOP-ok tapasztalataira épülő tervezőcsoportok a települések részvételével. Szükségesek lehetnek például jó gyakorlat-cserék, térségi innovációs ötletbörzék, ahol a különböző működő társulások bemutatják a saját bevált és mások számára ajánlható gyakorlataikat, bevonva a diskurzusba a lakosságot, civil-szakmai és nonprofit (egyházi és alapítványi közszolgáltatói) szereplőket. A társulási tanácsadási szolgáltatás működtetése és a társulások tevékenységének koordinációja bővítheti a megyei önkormányzat szolgáltató tevékenységeinek körét. Ez kiegészülhet a települések térségi/mikrotérségi szintű hasonló jellegű együttműködésével azokon a helyeken, ahol a megyében nagyszámú település van. Bizonyos szempontok és empirikus tapasztalatok alapján szükségesnek tűnik a megyei önkormányzatok, valamint a megyei jogú városok közötti koordináció további tartalmi erősítése ennek működő intézményi bázisai a megyei területfejlesztési konzultációs tanácsok lehetnének továbbra is (lásd: a 3.2 pont). A térségi társulási tanácsadás módszertani hátterének biztosításához segítséget nyújthatnak az ÖFFK II. Kutatás I. eredményei, kutatási termékei Kutatási Jelentés; Hatásvizsgálat; Módszertani Kiadvány. A HVK eredménytermékeinek felhasználása és azok megyei/térségi/mikrotérségi szinten történő alkalmazása, térségi helyi versenyképességi vizsgálatok címszó alatt. 10 Szolgáltatások lehetnek például: 1. Rendszeres workshopok szervezése, intenzív tudásmegosztó fórumok, amelyek kiválóan alkalmasak a pozitív tapasztalatok átadására, a nehézségek és a konfliktusos kérdések megvitatására is, így a megye-települések koordináción túl közvetlen lehetőség adódhat indokolt esetben állami intézményi szereplők (minisztériumok, központi hivatalok, megyei kormányhivatalok és járási hivatalok) bevonására. Az ilyen tematikájú önkormányzati társulási workshopok megyei szintű kommunikációját, információáramlását a megyei önkormányzat támogathatja további szolgáltatásokkal is (például hírlevél; megyei önkormányzati társulási nap; megyei díj alapítása a pozitívan működő, látható eredményeket felmutató önkormányzati társulások, együttműködések számára stb.). 2. A tevékenységcsokor része lehet továbbá az ügyfélelégedettségi dimenzió hatékonyabb megjelenítésére irányuló kutatások, programok, felmérések települési szintű végrehajtásához szükséges háttértámogatás például az ügyfélelégedettség javítására irányuló nyílt napok, nyitott workshopok, kommunikációs tevékenység (interjúk, riportok, fókuszcsoportok, szakmai konferenciák stb.) erősítése. Mindehhez az IKIR-projekt 11 keretében kialakításra került komplex informatikai szolgáltatási rendszer elégedettségmérési modulja jelenthet alkalmas eszközt és módszertani segítséget a települési döntéshozók számára. 10 Forrás: 11 Helyi közszolgáltatás információs rendszer fejlesztése és bevezetése (KÖFOP VEKOP kiemelt projekt) 16

19 A J Á N L Á S O K K U T A T Á S I. 3. A gyakorlatban alkalmazott hatékony (gazdaságos, demokratikus és rugalmas) társulási működési megoldások rendszerezése, tipizálása, leírása mint kifejezetten ún. jó gyakorlat-gyűjtemények készítése, a multiplikálható megoldások disszeminációjának előkészítése (folyamatleírások, háttértanulmányok stb.). 4. A társulási működési problémák rendszerezése, tipizálása, elemzése és feldolgozása ún. rossz gyakorlatok (bad practices) tapasztalatainak feldolgozása a társulások aktív részvételével (pl. rendszeres műhelymunka keretében). 5. Hatékony módszertani megoldások, eszközök ingyenes vagy nyomott térítési díj ellenében történő átadása, például iratminták, elektronikus online megoldások átadása az érdeklődő társulások számára. 6. Megyei társulási tanácsadó központ létesítése a megyei önkormányzat munkaszervezetén belül (munkacsoportként) vagy a hivatali szervezeten kívül a megyei önkormányzat által, például nonprofit gazdasági társaságként működtetve. Kérdésként merül fel a szolgáltatások biztosításához szükséges finanszírozás forrása. Ez vagy beépülhet a megyei önkormányzatok éves normatív támogatásába, vagy pályázati úton lehet elérhető a megyei önkormányzatok számára is, amennyiben ilyen szolgáltatásokat kívánnak működtetni a megye területén tevékenykedő társulások számára. A megye koordinációs tevékenységének feltárása és fejlesztése érdekében a kutatáshoz kapcsolódott egy rendezvénysorozat, amelynek célja az együttműködéseket segítő módszertan megismertetése és elsajátítása volt. A rendezvénysorozat tapasztalatai alapján megállapítható, hogy a résztvevő megyék képviselői motiváltabbá váltak az együttműködések megvalósítása iránt, mint az ezt megelőző időszakban. Ez megfigyelhető a koordinációs tevékenységekről szóló részletesebb kommunikációban, a megyei honlapokon fellelhető, közös programokra vonatkozó információk számában és tartalmában, valamint a lehetőségek közös feltárására és megvalósítására irányuló önkormányzati vezetői döntésekben. A koordinációkban megvalósítható tevékenységek iránt tapasztalható igény, a vezetői elkötelezettség és a rendezvénysorozat eredményei alapján javasolt a módszertan további, minél szélesebb körben történő megismertetése és elsajátítása a szervezeti tanulás, a szervezeti kompetenciafejlesztés eszközeivel Pályázati tanácsadás és tervezéskoordináció A kutatás nyilvánvalóvá tette, hogy elemi erejű igény mutatkozik a települési döntéshozók (polgármesterek, testületek, jegyzők és apparátusi vezetők) felől a központi pályázati információk minél pontosabb megismeréséhez, ehhez pedig a legjobb információs közvetítő médiumnak a megyei önkormányzatot tekintik. Ezt a nézetet erősíti a megyéknek a Területfejlesztési Operatív Program (TOP) pályázati forrásainak allokációjában az elmúlt években betöltött közvetítő és előkészítő szerepe is. Bizonyos tekintetben a pályázatokhoz kapcsolódó szakmai támogatást már most is megvalósítanak a megyék: információkkal, akár közvetlen pályázatírói és közbeszerzési tanácsokkal, szolgáltatással látják el a településeket. Ezeket általában a megyei önkormányzatok területfejlesztési szervezeti egységei (vagy a megye kizárólagos tulajdonában lévő nonprofit 17

20 3. A J Á N L Á S O K gazdasági társaság) működtetik. Ugyanakkor ez a szolgáltatási attitűd és szerepvállalás erősen függ a megye önként vállalt szerepvállalásától és intézményi motivációitól. Sok település továbbra is piaci szereplőkkel működik együtt a pályázati források felkutatása, előkészítése, a pályázatok megalkotása és beadása területén. Ez számos nehézséget jelent a számukra. A projektmenedzsment és más pályázati szolgáltatások igénybevétele (pl. pályázatírás, pályázati tanácsadás, projektmenedzser közreműködése, pénzügyi vezető, megvalósító szakemberek foglalkoztatása, folyamat-tanácsadás stb.) a települési önkormányzatok számára gyakorta megoldhatatlan problémát jelent. Sikeres támogatásigénylés esetén sem tudnak projektmenedzsert, pénzügyi vezetőt alkalmazni, mivel egyrészt a jelenlegi szabályozás által megengedett mértékű díjazásért jó minőségű szaktudással, gyakorlattal rendelkező projektmenedzser nem vállalja a több-százmilliós pályázatok lebonyolítását, a szabadpiacról viszont az önkormányzat csak akkor jut megfelelő szaktudáshoz, ha saját forrásból biztosítja a százalékos tervezési korlátok miatt alacsony bérek kiegészítését. A megyei önkormányzat belépése a szolgáltatási palettán erre a hiányterületre a települések és a központi közigazgatás, a kormány közös érdeke. Szolgáltatások lehetnek például: 1. Minőségi hazai és EU-s pályázatfigyelés és pályázati tanácsadás, amely kiegészül konzultációs lehetőséggel, a megfelelő (és megvalósítható) pályázatok kiválasztása érdekében. 2. Fejlesztési terv- és projektkoordináció, melynek során a települések szervezett keretek között hangolják össze a különböző fejlesztési elképzeléseiket, elkerülve az egymást kioltó fejlesztési párhuzamosságokat, nem kívánt duplikációkat. Ez a terv szintű szinergia egyúttal segítheti azt is, hogy a megyén belül legyen egy optimális humánerőforrás-gazdálkodási terv, amely megelőzi a pályázattorlódások következtében kialakuló súlyos térségi szakemberhiányt. A tevékenység kerete lehet például egy rendszeres találkozókat bonyolító Megyei Tervezési Kerekasztal, amelyre szakembereket, előadókat, a központi közigazgatás szereplőit is meghívja a megyei önkormányzat (segítve ezzel az információáramlás javítását is) Megyei képző és készségfejlesztő munkacsoport működtetése Jelenleg a településvezetők, választott képviselők képzése nem megoldott, jóllehet igen nagy szükség lenne rá. Egyrészt, hogy a szerephez szükséges közigazgatási ismeretek birtokába kerüljenek a képviselők és a polgármester, másrészt, hogy megismerjék azokat a vezetési és innovációt ösztönző technikákat, döntéstámogató módszereket, amelyek bevezetését a XXI. századi szolgáltató önkormányzat modell működtetése szükségessé tesz. A megyei szintű képesség és készségfejlesztő munkacsoport elsősorban a vezetők képzése érdekében működhetne. Felmerül e tekintetben a Nemzeti Közszolgálati Egyetem is, mint lehetséges (képzési) szereplő Bővebben lásd a A választott képviselők és településvezetők képzése című fejezetben leírtakat. 18

21 A J Á N L Á S O K K U T A T Á S I. 3.3 A központi közigazgatás számára megfogalmazott javaslatok A települési és megyei önkormányzatok számára tett javaslatok számos esetben érintenek olyan, a forrásallokációval, költségvetési átcsoportosításokkal vagy jogszabályi megfontolásokkal kapcsolatos területeket, amelyekben a központi közigazgatást érintő döntések nélkül az érintettek nem tudnak előrelépni. Lásd jelen dokumentum alábbi fejezeteiben: Térségi közfoglalkoztatási és gazdaságfejlesztési koordináció a települések között, A társulás éves teljesítményértékelése, a működés és a szolgáltatások minőségének javítása, A közös önkormányzati hivatalok módszertani koordinációja, Társulási tanácsadás és tevékenységkoordináció, Pályázati tanácsadás és tervezéskoordináció. Vannak ugyanakkor olyan problémacsomagok is, amelyek főként a rendezvénysorozat résztvevői által körvonalazódtak, viszont megoldásuk érinti a központi közigazgatási szerveket (minisztériumokat, háttérintézményeket, egyéb állami szereplőket). Az ajánlások megfogalmazásánál ezeket a tartalmakat külön alfejezetekben jelenítjük meg Az információáramlás javítása az önkormányzatok és a központi közigazgatás szintjei között Az önkormányzati együttműködési mechanizmusok vizsgálata érdekében szervezett rendezvénysorozaton számos esetben hangoztak el a központi közigazgatás irányából érkező, illetve a szolgáltatott információkkal kapcsolatos különböző természetű kockázati tényezők. Megfogalmazódott a központi közigazgatási szereplőkkel (minisztériumokkal, irányító hatóságokkal, egyéb állami intézményekkel) való együttműködés javításának szükségessége. A tapasztalatok világosan jelzik, hogy a települések és az országos döntéshozatali szintek közötti távolság túlságosan nagy, így szükséges lehet a megyei önkormányzatok koordinációs szerepének megerősítésére, arra, hogy a megyei önkormányzatok mintegy aktív kapocsként működjenek a települési önkormányzatok és a központi közigazgatás között. Az információáramlás tekintetében a vertikális koordináció minőségét és sikerességét javíthatná az ütemezett és kiszámítható információáramlás a megyei önkormányzat és a központi közigazgatási szint között, a folyamatos és egyértelmű kommunikáció a települési önkormányzatok irányába, a jelenleginél áttekinthetőbb/kiszámíthatóbb eljárásrendek kialakítása az elvárt szintű információáramlás, összehangolt tervezés, sikeres megvalósítás érdekében, a fejlesztések tervezéséhez szükséges a települések számára (térítésmentesen) hozzáférhető és (évente) frissített adatbázis kialakítása. 19

22 3. A J Á N L Á S O K A hatékonyabb információáramlás érdekében újragondolhatók a meglévő kommunikációs utak és eszközök, illetve az információáramlást szolgáló folyamatok, eljárásrendek. Ugyanakkor a megyék bevonása az információgyűjtésbe, adatszolgáltatási és adatgyűjtési folyamatokba szintén elősegíthetné a központi közigazgatás feladataként jelentkező regionális/térségi tervezést például a forrásallokáció vagy a pályázati programok kialakítása terén. Az inkluzivitás erősítéséhez hozzájárulhat az információk hitelességének biztosítása (pl. a hektikus és egymásnak ellentmondó információk megjelenésének megelőzése révén). Az információk folyamat közbeni változásának lehetőség szerinti kiküszöbölésével források is megtakaríthatók, mivel az állandó újratervezés költségei nem terhelik a települési önkormányzatokat A települési önkormányzatok horizontális koordinációs tevékenységének (minőség)fejlesztése A települési önkormányzati együttműködés sikerességét segítő lehetőségek A kutatás során különösen a közüzemi szolgáltatásokkal kapcsolatos önkormányzati társulások (víziközmű és hulladékgazdálkodás lásd a Kutatási Jelentés pont) több szempontból is jeleztek működési nehézségeket. Érdekeltségi vagy személetbeli problémát is jelenthet, hogy sok érintett döntéshozó érdemben nem vesz részt a társulás munkájában. Számos interjúban említették a településvezetők, hogy a társulásokon belül (jellemzően a nagy taglétszám esetén) nehézséget okoz az információáramlás. Konfliktusokat eredményezhet, hogy a társulási döntési mechanizmusokban a kisebb települések érdekérvényesítési képessége/ lehetősége (pl. a szavazati jog megállapodások következtében) alacsony. Javasolt az önkormányzati társulások hatékony működését legyenek azok néhány tagból álló, humánszolgáltató vagy sok önkormányzatot tömörítő, akár nagytérségi kiterjedésű közüzemi társulások szakmai háttértámogatással megerősíteni (pl. konferenciák, workshopok, kiadványok, nemzetközi jó gyakorlatok becsatornázása). Ennek lehet egyik eszköze, megvalósulási formája a már a pontban említett megyei szintű társulási tanácsadás és tevékenységkoordináció is A települési önkormányzatok horizontális együttműködésének érdekeltségi szempontjai 1.) Az ÖFFK II. Kutatás I. kutatás keretében a BM ÖKI munkatársai létrehoztak egy komplex önkormányzati együttműködési adatbázist, amelyben a különböző formális társulásokban, együttműködésekben résztvevő településeket különböző osztályokba sorolták a lakosságszám, a gazdasági osztálypozíciók, valamint a közszolgáltatási kapacitások tekintetében (lásd a Kutatási Jelentés II. számú mellékletét). A közszolgáltatási kapacitás illetve az együttműködési hajlandóság vonatkozásában az alábbi empirikus összefüggések váltak nyilvánvalóvá: 20

23 A J Á N L Á S O K K U T A T Á S I. Minél magasabb egy település lakosságszáma, annál alacsonyabb az együttműködési hajlandóság az adatbázist alkotó önkormányzatok körében. Ez fordítva is igaz, a lakosságszám csökkenésével növekszik a települések együttműködési hajlandósága az alacsony népességű települések inkább koordinálnak. Minél magasabb egy település gazdasági osztálypozíciója, annál alacsonyabb az együttműködési hajlandóság az adatbázist alkotó önkormányzatok körében. Ez fordítva is igaz, a minél alacsonyabb gazdasági osztálypozíció magasabb együttműködési hajlandóságot feltételez a rosszabb gazdasági helyzetű települések inkább koordinálnak. Minél magasabb egy település közszolgáltatási kapacitás osztálypozíciója, annál alacsonyabb az együttműködési hajlandóság az adatbázist alkotó önkormányzatok körében. Ez fordítva is igaz, a minél alacsonyabb közszolgáltatási kapacitás magasabb együttműködési hajlandóságot feltételez az alacsonyabb közszolgáltatási kapacitással rendelkező települések inkább koordinálnak (az összefüggésekről bővebben lásd a Kutatási Jelentés pontját). A települési önkormányzatok érdekeltségei tehát elsősorban a méretgazdaságosság, a költséghatékonyság és az azonos (vagy legalább megközelítőleg hasonló) minőségű szolgáltatások, illetve ezek egyenlő esélyű hozzáférésének mentén gondolhatók át. Javasolt ezen szempontok komplex rendszerekben történő átgondolása, figyelembe véve a Helyi versenyképesség-fejlesztési kutatási program Kutatási Jelentésének 2. célterületében (A helyi közszolgáltatások feladatellátás-szervezési megoldásai) foglaltakat is. 2.) A társulási munkaszervezetek korábbi központi többletfinanszírozása megszűnt, illetve főszabályként immáron az önkormányzati társulási tanácsok munkaszervezeteinek feladatait egyéb eltérő megállapodás hiányában a társulás székhelyének önkormányzati hivatala látja el. A kutatási folyamat részeként megvalósuló rendezvényeken a résztvevők visszajelzései alapján az látszik, hogy a társulások munkaszervezeteinek jelenlegi finanszírozása az érintett települések önkormányzatai számára gyakran jelent nehézséget. Problémát jelent gyakran az is, hogy a munkatársak esetenként más feladataik mellett látják el a társulási ügyek koordinálását, adminisztrációját, amely a minőségi feladatellátást nem feltétlenül támogatja. A társulások önálló munkaszervezetének a törvényi változások előtti módját a véleményt adó önkormányzatok optimálisabbnak jelezték, kevesebb nehézséget láttak az előző gyakorlatnál (lásd a Kutatási Jelentés megállapításait, amelyek 7 megyében 885 fő résztvevővel lezajlott rendezvények összesítése, valamint 80 településvezetői interjú alapján fogalmazódtak meg). Javíthatja az érintett önkormányzatok, a (köz)feladat-ellátás társulásban történő biztosítására való érdekeltségét annak központi közigazgatási szinten történő megfontolása, hogy miként finanszírozható a társulási munkaszervezet munkatársainak foglalkoztatása és a koordinációs/adminisztrációs tevékenység ellátása olyan módon, hogy ne a székhelytelepülés költségvetését terhelje. 21

24 3. A J Á N L Á S O K 3.) Az ÖFFK II. Kutatás I. során számos alkalommal előkerültek a korábban a LEADER program keretében létrejött helyi akciócsoportok (HACS) mint a kapcsolódó források felhasználásának, valamint a különböző szektoriális szereplők (önkormányzatok, gazdasági és civil szervezetek) részvételével megvalósuló innovatív és hatékony fejlesztési együttműködések pozitív példái. 13 Mindenképpen érdemes volna a LEADER keretében kialakult hálózati, együttműködési kapcsolatokra építeni nemcsak a következő hétéves EU-s költségvetési ciklusban, de a hazai pályázati forrásallokációs mechanizmusok tervezése, majd megvalósítása során is. A pályázati források elosztásánál ösztönzőként hat a települési önkormányzatok egymással vagy más társadalmi szereplőkkel való együttműködésére az is, ha a pályázati források elnyerése konzorciumok számára lehetséges. Ez tovább erősíthetné a (köz)feladat-ellátás szervezésében a méretgazdaságossági, költséghatékonysági, a minőségfejlesztési, vagy az esélyegyenlőségi szempontok érvényesítését, javítva ezzel a lakosság életminőségét és a szolgáltató önkormányzat szemlélet elterjedését. Mivel a különböző önkormányzati fejlesztések biztosítása különösen a kistelepüléseknél egyre inkább a hazai és Európai Uniós pályázati lehetőségekre korlátozódik, javasolt a társulásos, valamint közös konzorciumi együttműködések támogatására épülő további pályázati konstrukciók kialakítása, működtetése Az önkormányzatok inkluzivitásának támogatása különböző eszközökkel Az inkluzív településmenedzsment az ÖFFK II. projekt kutatásainak megállapításai szerint fontos tényező a települések sikeressége szempontjából. Alátámasztja ezt a Kutatás I. számos kijelentése, például az információáramlással, információmegosztással kapcsolatos leírások (lásd a 2.2 fejezetben). Árnyalja a témához kapcsolt problémafeltárást a megyei önkormányzat részére szóló javaslatokban a és fejezet is. Az információáramlási nehézségek a lakosság és települési önkormányzatok kapcsolatában negatív tényezőként jelentkeznek. A megalapozott és legitim döntésekhez a lakossági vélemények becsatornázása a társulási szándék alátámasztása és a szolgáltatások minőségének javítása érdekében is fontos. A lakossággal való kapcsolat javításához módszertani segítséget jelenthetnek az ÖFFK II. és a HVK kutatások eredményei, valamint a szintén EU-s finanszírozásból megvalósult IKIR rendszer alkalmazási lehetőségei. Az így elkészült felmérések, lakossági vélemény-adatbázisok nyilvánossá tétele pozitívan járulna hozzá a különböző tervezési folyamatok átláthatóságához. Javasolt az önkormányzatokra épülő helyi/térségi/megyei szintű programok, fejlesztési elképzelések társadalmi legitimitását, annak megerősítését szolgáló alacsony összegű helyi közvélemény-kutatások, lakossági kérdőíves gyakorlatok pénzügyi hátterének, módszertanának, preferált eszközrendszerének átgondolása a központi költségvetési vagy pályázati eszközök mentén. 13 A LEADER esetében az ajánlás nem a konkrét megvalósítás lemásolására, alkalmazására vonatkozik, hanem a LEADER során kialakult hálózatos működési módra, amelyet a kutatásban a megkérdezettek pozitívan értékeltek. 22

25 A J Á N L Á S O K K U T A T Á S I A megyék koordinációs feladatkörének átfogó kormányzati vizsgálata és értékelése 1990 után a megyei önkormányzatok széles intézményfenntartó (egészségügyi fekvőbeteg-ellátás, szociális és gyermekvédelmi, oktatási és kulturális területeken) pozíciókkal bírtak. A közötti időszak átfogó törvényalkotási folyamatainak (Alaptörvény, Mötv., új ágazati szabályozások) következtében a megyék elveszítették az intézményfenntartó szerepkörüket. Az Mötv. 27. (1) szerint a megyei önkormányzat törvényben meghatározottak szerint területfejlesztési, vidékfejlesztési, területrendezési, valamint ún. koordinációs feladatokat lát el. Az önkormányzati együttműködések hazai jogszabályi vonatkozásait feldolgozó gyűjtés szerint a megyei önkormányzat ún. törvényben meghatározott koordinációs feladatkörét a területfejlesztésről és területrendezésről szóló évi XXI. törvény (továbbiakban: Tftv.) tartalmazza (lásd a Kutatási Jelentés pontját). A települési önkormányzatoknál azonosított szükségletek szerint a megyék szűkre szabott koordinációs tevékenysége kiterjeszthető a területfejlesztésen túl akár egyéb más ágazatpolitikák szintjére is. Ez a kiterjesztés elősegítheti a települések fejlesztési elképzeléseinek kidolgozását, területi szintű fejlesztési egyeztetések lebonyolítását, illetve a települési szükségletek a központi közigazgatás irányába történő becsatolását is. A koordinációs feladatkörök átgondolását segíthetnék például a megyék koordinációs tevékenységére koncentráló kiegészítő kutatások, rendezvények (konferenciák, workshopok), a kiterjesztett koordinációs szerepkör humánerőforrás szükségletének tervezése (önkormányzati szereplők; állami szereplők; külső civil és for-profit szereplők), a kibővített koordinációs feladatkört támogató módszertanok és eljárásrendek kidolgozása. Felmerült a megyei önkormányzatok nemzetközi együttműködéseinek segítése akár kodifikációs, akár egyéb más eszközök révén. A nemzetközi kapcsolatok a települések nemzetközi együttműködéseinek folyamattámogatása, esetleges tapasztalatcserék, későbbi közös projektek miatt szükséges kapcsolatfelvételek koordinálása, fejlesztési elképzelések becsatornázása a központi közigazgatás megfelelő rendszereibe segíthetné a településeket, ugyanakkor ösztönzően hatna a lakosságra (kulturális és művelődési kapcsolatokra, nonformális oktatásra, foglalkoztatásra, civil együttműködésekre, horizontális tudásátadásra akár közigazgatási akár ágazati szinten stb.). Javasolt egy a koordinációs feladatkör adta jövőbeli lehetőségekre koncentráló átfogó kormányzati szintű vizsgálat és helyzetértékelés annak érdekében, hogy megtörténhessen a szükségletek szerinti feladatkör-tartalom és koordinációs tevékenységpaletta kialakítása, valamint az esetleges új feladatok költségvetési vonzatainak azonosítása is. 23

26 3. A J Á N L Á S O K Humánerőforrás-fejlesztési javaslatcsomag Az ÖFFK II. Kutatás I. keretében folyamatosan felmerülő problémaként jelentkezett (különösen a kistelepülési önkormányzatoknál) a humánerőforrás-kapacitás hiánya (szakértelem és szakemberek), valamint az abból fakadó képesség- és kompetenciahiány. A felvázolt kapacitáshiány különböző szakmai illetve funkcionális területeken érezteti negatív hatását, többek között a településüzemeltetés- és településmenedzsment, a stratégiai fejlesztési tervezés, a pénzügyi- és pályázati feladatok mellett a napi együttműködések vagy a felmerülő konfliktusok kezelése terén (lásd a Kutatási Jelentés pontjait a vertikális koordinációt vizsgáló megyei rendezvénysorozat tapasztalatairól, valamint a kutatás keretében született személyes interjúk leiratait). A humánerőforrás-fejlesztési javaslatcsomag célcsoportját a választott önkormányzati döntéshozók (polgármesterek, képviselők), valamint a hivatali apparátusok (köztisztviselők) képezik. A képzésfejlesztés szakmai előkészítését javasolt kérdőíves felméréssel, tájékozódó interjúkkal, találkozókkal, workshopok lebonyolításával kezdeni. Ennek révén lehetőség nyílna az önkormányzati szektor humánerőforrásairól valós képet kapni milyen szakterületeken és mely térségekben, településtípusoknál tapasztalhatóak a kapacitáshiányok, és az így feltárt hiányokra építve megtervezni a képzési palettát. Javasolt továbbá a képzések engedélyeztetési eljárásának időigényét figyelembe véve párhuzamosan előkészíteni a szükséges jogszabályi, rendeleti, finanszírozási hátteret (amennyiben ez szükséges). Az önkormányzati humánerőforrás-fejlesztési javaslatcsomag előkészítésébe bevonhatók a különböző önkormányzati szövetségek, az érintett szakszervezetek és egyéb tudományos, szakmai szereplők, illetve egyetemi kutatóközpontok (pl. NKE-ÖKI 14 ), valamint civil szervezetek is A választott képviselők és településvezetők képzése A választott önkormányzati döntéshozók (polgármesterek, képviselők) képzése az elmúlt évek során különböző oktatási-képzési projektek keretében zajlott. Ebbe a körbe sorolható például a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) keretében a megvalósult Polgármester Akadémia 15 vagy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Vezető- és Továbbképző Intézetének (NKE-VTKI) szervezésében futó önkormányzati szaktanácsadó 16 szakirányú továbbképzés. 17 Az ÖFFK II., valamint a HVK kutatások során keletkezett tapasztalatok, kutatási eredménytermékek (kutatási jelentések, módszertani kiadványok, hatástanulmányok) szintetizálása révén illeszkedve a feltérképezett tudás- és kompetenciaszükségletekhez akár térségi/mikrotérségi területi szintű képzési, továbbképzési, speciális felkészítő tréningek 18 öszszeállítása is javasolt, mint képzési portfólió. 14 Nemzeti Közszolgálati Egyetem Önkormányzati Kutatóintézet 15 Polgármester Akadémia Önkormányzati kapacitás-építési program norvég tapasztalatok alapján A projekt támogatója az EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmusok. 16 Az első hasonló tárgyú képzés 2014-ben indult, az Európai Szociális Alap támogatásával (ÁROP Képzés a konvergencia régiókban lévő önkormányzatoknak. A kiemelt projekt megvalósítója az NKE volt. 17 Az NKE-VTKI képzése egyszerre szól választott döntéshozók, valamint apparátusi dolgozók számára. 18 A jelen kutatás során alkalmazott ún. World Café módszer szintén javasolt formula. 24

27 A J Á N L Á S O K K U T A T Á S I. Javasolt a választott képviselők és településvezetők képzésébe a különböző állami (BM, szakminisztériumok, állami hivatalok) és szakmai szereplők (NKE, vidéki felsőoktatási intézmények, önkormányzati szövetségek) bevonása, részvételük preferenciáinak átgondolása mellett. Fontos lehet ugyanakkor a választott önkormányzati döntéshozók képzési csomagját a nemzetközi jó gyakorlatok felhasználásával elkészíteni és különböző motivációs eszközökkel megerősíteni. Célszerű az oktatási anyag egy részénél a multimédiás eszközök alkalmazása, az aktív mediációs technikák oktatása, és mentorprogramok bevezetése is. Lehet a tudásátadási folyamat része a nyílt napok keretében történő tapasztalatcsere vagy esettanulmányok készítése és megosztása a települések között. 19 Az IKT-kompetenciák fejlesztésekor fontos, hogy a ban fejlesztett rendszerek pl. az Application Service Provider (ASP) és az Integrált Közszolgáltatási Információs Rendszer (IKIR) használatára és eredményes alkalmazására vonatkozó ismeretek választható (gyakorlati) modulként jelenjenek meg a továbbképzések tematikájában Önkormányzati tisztviselők képzése Számos kifejezetten szakmai, szakigazgatási humánerőforrás jellegű hiány, szükséglet és azokhoz kapcsolódó javaslat merült fel az ÖFFK II. Kutatás I. során a települési és megyei döntéshozók, szereplők részéről. Többek között jó néhány alkalommal vetődött fel elsősorban az alacsony személyi kapacitással működő kistelepülési önálló vagy közös hivataloknál a települési közszolgáltatások és feladatellátás beható ismeretére épülő ún. településmenedzseri tudás, pozíció hiánya, vagy az alacsony informatikai szaktudás és hiányzó IKT kompetencia biztosítása. Ezek egyik megoldása például szakirányú továbbképzés vagy tanfolyami képességfejlesztés is lehetne. Emellett a különböző térségi/mikrotérségi viszonylatban fontosnak gondolt kitörési pontok esetében is szükséges lehet a tudás- és képességfejlesztés a köztisztviselők körében, legyen az turizmusfejlesztés, vidékfejlesztés, kultúra és helyi identitás, informatika és online településmarketing, közkapcsolatok stb. Ezek a szakmai ismeretek, kompetenciák a kötelező továbbképzési rendszerben akár részben vagy egészében online továbbképzéseken is elérhetők lehetnek. A választott önkormányzati döntéshozók mellett tehát a humánerőforrás-fejlesztési javaslatcsomag másik célcsoportja az önkormányzati hivatali apparátusokban dolgozó tisztviselők. Hasonlóan a kormánytisztviselők továbbképzési gyakorlatához az önkormányzati köztisztviselők számára is kötelező továbbképzési modell működik a Nemzeti Közszolgálati Egyetem által működtetett Probono rendszer keretében. Ajánlott az önkormányzati döntéshozókhoz hasonlóan, de attól szakmai irányaiban elkülönülő, kifejezetten az önkormányzati köztisztviselők számára összeállított önálló javaslatcsomagban összegezni az ÖFFK II., valamint a HVK szakmai tapasztalatait, és 19 Az önkormányzati jó gyakorlatok nemzetközi összegzését tartalmazza az Európa Tanács 2015-ös kiadványa Best Practice in Local Government (Council of Europe, April 2015, Strasbourg) 25

28 3. A J Á N L Á S O K lehetővé tenni az IKT-kompetenciák fejlesztését szolgáló továbbképzések tematikájában a fejlesztett rendszerek 20 használatát, eredményes alkalmazását segítő folyamatos képzéseket. A felmerülő új képzési javaslatok, (kiegészítő) modulok kapcsán javasolt konzultációt tartani a közszolgálati életpályamodell kidolgozásáért felelős miniszter továbbképzéssel összefüggő feladatait segítő tanácsadó és a közszolgálati tisztviselői vizsgarendszer egységes működtetéséért felelős Közigazgatási Továbbképzési Kollégiummal (KTK) is Országos, illetve megyei szakértői kataszter kialakítása és működtetése Megyei szakértői kataszter különös tekintettel pályázati referensek, valamint mobil szaktanácsadói hálózatok létrehozása, kialakítása a különböző speciális feladatok (pl. tervezés, építéshatósági feladatok, projektmenedzsment, közbeszerzés) hatékony ellátásához már a megyei önkormányzati feladatkör bővítési lehetőségeinek tárgyalásakor előkerült. Javasolt az egységes szakmai minőségbiztosítás érdekében a koordinációt és a forrást központi szintre telepíteni, és közösen kezelni bizonyos kapcsolódó központi humánpolitikai folyamatokkal, stratégiákkal, például közigazgatási életpályamodell-fejlesztésekkel. Megfontolási szempont lehet ugyanakkor koordinációban és működtetésben a megyei önkormányzatok szerepvállalása, többek között a helyi szakértői igények aggregálásánál. 20 Például ASP, IKIR. 21 A KTK összetételéről és feladatairól lásd a 273/2012. (IX. 28.) Korm. rendeletet a közszolgálati tisztviselők továbbképzéséről. 26

29 A J Á N L Á S O K K U T A T Á S I. 4. ÖSSZEGZÉS Fontos leszögezni, hogy jelen dokumentum az önkormányzatok közötti vertikális és horizontális koordinációk erősítéséhez kapcsolódó intézményi ajánlásokat tartalmazza, amelyek alapjául a különböző jogszabályi keretek, eljárások mellett az ÖFFK II. Kutatás I. empirikus kvantitatív és kvalitatív tapasztalatai, eredményei szolgálnak. Az Ajánlások elsődlegesen a koordinációs területen fellépő hiányokra vagy éppen rossz gyakorlatokra kíván figyelemfelhívó jelleggel reflektálni. Ugyanakkor szükséges jelezni, hogy léteznek olyan intézményesített vagy éppen informális egyeztetési, koordinációs mechanizmusok, amelyek jó alapul szolgálhatnak a koordináció tartalmi megerősítéséhez, s ezzel az önkormányzatok közötti együttműködések eredményességének javításához. Ilyenek például a Tftv. által életre hívott területfejlesztési konzultációs fórumok, térségi fejlesztési tanácsok vagy az Európai Unió LEADER programjának keretében életre hívott Helyi Akciócsoportok. Szintén továbbfejlesztésre javasolt a megyei önkormányzatok Mötv.-ben rögzített koordinációs feladatköre, a települések szintjén felhalmozódott társulási, pályázati, humánerőforrás-fejlesztési, valamint egyéb stratégiai vagy operatív menedzsment tapasztalatok szervezett, koordinált keretek közötti hasznosítása. Az Ajánlások másik csoportját viszont éppen azon javaslatok jelentik, amelyek megvalósításához szükséges akár új intézményi keretek felállítása, konkrét szakpolitikai egyeztetési-, koordinációs mechanizmusok kialakítása ilyenek például a humánerőforrás-fejlesztési javaslatcsomag bizonyos elemei (pl. országos/megyei szakértői kataszterek létrehozása) vagy a térségi közfoglalkoztatási és gazdaságfejlesztési koordináció. Ezekhez hasonló példa az önkormányzati társulások éves teljesítményértékelése a nemzetközileg elfogadott, helyi önkormányzatok esetén is alkalmazott mérési standard, az ún. Balanced ScoreCard (BSC) alapján. Összegzésként elmondható, hogy a továbblépés érdekében javasolt a már létező koordinációs keretek értékelése a továbbfejlesztésre irányuló konkrét részjavaslatokkal, valamint a koordinációs hiányok és problémák pontos megnevezése, és abból következően a hiátusok felszámolására irányuló konkrét ötletek, elképzelések kimunkálása. 27

30 Jegyzet 28

31 Készítette: Dr. Szabó Tamás vezető kutató Prof. Dr. Bukovics István kutatási elnök Polyák Teréz operatív szakmai vezető Dobos Alexandra kutatási koordinátor Gere Dömötör kutatási koordinátor Pethő Brigitta kutatási titkár Szapu Julianna Szulamit szakmai asszisztens A dokumentum véleményezésében részt vett: Budai Zsolt Innovációs és Technológiai Minisztérium Közműfejlesztési és Hulladékgazdálkodási Végrehajtási Főosztály Dr. Fábián Zsolt Magyar Önkormányzatok Szövetsége Farkasné dr. Gasparics Emese Nemzeti Közszolgálati Egyetem Önkormányzati Kutatóintézet Fehérvári Tamás Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége Hegedűs Tímea Magyar Államkincstár Jusztin Valéria Pénzügyminisztérium Területfejlesztési Tervezési Főosztály Dr. Kállai Mária Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Dr. Lénártné Benei Anikó Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége Szilágyi Ildikó Belügyminisztérium Önkormányzati Gazdasági Főosztály Szirják Imréné Megyei Jogú Városok Szövetsége Dr. Varga Viktor Miniszterelnökség Területi Közigazgatás-fejlesztési Főosztály Minőségbiztosításért felelős: Ács Anna Fruzsina szakmai minőségbiztosító A dokumentum elkészítéséért felelős szervezeti egység vezetői: Számadó Róza főosztályvezető Bába Karola főosztályvezető-helyettes Sebánné Joó Tünde főosztályvezető-helyettes 3

32 4