Földünk és környezetünk FÖLDRAJZ GIMNÁZIUM évfolyam
|
|
- Ottó Székely
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Gimnázium FÖLDRAJZ GIMNÁZIUM évfolyam A földrajz tantárgy sajátos pedagógiai feladatai, követelményei A tantárgy tanításának célja: a természeti és a társadalmi folyamatokban való tájékozódás, változások, fejlődésük és következményeik megláttatása; a Föld és a rajta élő emberek közötti kapcsolat feltárása; áttekintés a földrajzi környezet jelenségeinek, folyamatainak, kölcsönhatásainak térbeli és időbeli eloszlásáról és differenciálódásáról a Földön; ismertesse meg a társadalmi-gazdasági életben jelenlevő többirányú, kölcsönös függőséget; az emberi jogok, más népek, nemzetek tisztelete, megismerésük és a velük való együttműködés igényének alakítása a humanitás és a tolerancia jegyében; a közgazdasági szemléletmód formálása; a környezeti gondolkodás fejlesztése, helyi, országos, kontinentális és globális példákkal; a tanulók felkészítése arra, hogy 12. évfolyam végén az érettségi vizsgát letehessék. A tantárgy tanításának további feladatait az évfolyamoknál, illetve a témáknál részletezzük. Sajátítsák el a tanulók az ismeretszerzési módszereket és bizonyítsák az önálló ismeretszerzéshez szükséges feldolgozási készségeiket, képességeiket: pontos megfigyelésekkel, önálló vizsgálatokkal, az ezekről alkotott véleménnyel; a megfigyeléseik, ismereteik szakszerű elmondásával, írásbeli és rajzos rögzítésével; az alapvető természettudományos módszerek alkalmazásával, az eredmények értékelésével és indoklásával; ábrák, grafikonok, diagramok, statisztikai adatsorok, képi és szimbolikus ábrázolási módok földrajzi tartalmának megértésével és összehasonlító elemzésével; különböző információs anyagokban (folyóiratok, szakkönyvek, lexikonok, filmek, internet) való tájékozódással, forráselemzéssel; vázlatrajz, metszet, térképvázlat készítésével; a rendszeres térképhasználattal: a szemléleti és logikai térképolvasással; térbeli és időbeli tájékozódásukat a Földről szerzett ismeretek felhasználásával; problémamegoldó gondolkodásban való jártasságukat a problémák, a törvényszerűségek felismerésével, döntéshozatallal; megfelelő kommunikációs készségüket a pontos és kifejező földrajzi szaknyelv alkalmazásával. Bizonyítsák tájékozottságukat az ismeretanyagban: a környezet anyagainak felismerésével, jellemzőik megkülönböztetésével (pl. ásványok, kőzetek, nyersanyagok, talajok); a földrajzi térben való eligazodáshoz szükséges topográfiai fogalmak ismeretével és alkalmazásával; 262
2 Gimnázium időbeni tájékozottságukat a földtörténeti, a társadalmi-gazdasági folyamatok nagyságrendjének ismeretével, az időbeli párhuzamok példáival, az időszámításokban való jártasságukkal; az alapvető földrajzi fogalmak, jelenségek, folyamatok, összefüggések megértésével és tartalmuk kifejtésével; a Föld egyes tájainak, országainak, kontinenseinek tipikus természeti és társadalmi jellemzőinek, kölcsönhatásainak ismeretével; lokális, regionális és globális környezettani és környezetvédelmi kérdésekről, az okokról, a megelőzés és a védekezés lehetőségeiről alkotott véleményükkel és cselekedeteikkel. A földrajzi tanulmányaik végén készségszinten tudjanak tájékozódni a természetföldrajzi és jártasság szinten a társadalomföldrajzi környezetben; Legyenek képesek arra, hogy földrajzi ismereteiket felhasználják a mindennapi életben. Az egyes évfolyamok fő témaköre: Földrajz: 9. évfolyam: Általános természeti földrajz Óraszám: Földrajz: 10. évfolyam: Társadalomföldrajz Óraszám: 74 óra 74 óra Felhasználható tankönyvek és segédletek: Nt /1 Dr. Nemerkényi Antal-Dr. Sárfalvi Béla: Általános természetföldrajz Nt /1 Dr. Bernek Ágnes-Dr. Sárfalvi Béla: Általános társadalomföldrajz FÖLDRAJZ 9. évfolyam Az általánosos természetföldrajz tanítására fordítható idő: heti 2 óra Az évi órakeret javasolt felosztása: Új anyag feldolgozására Összefoglalásra, ellenőrzésre Helyi adottságokra Összesen: 60 óra 9 óra 5 óra 74 óra korszerű, tudományosan megalapozott és rendszerezett természettudományi ismeretanyag és szemlélet nyújtása a Világegyetemről, a Földről mint égitestről és a geoszférákról a földrajzi környezet folyamatainak, összefüggéseinek átfogó rendszerként való értelmezéséhez; az előző évfolyamok követelményeire építve a kontinensek, tájak, országok típuspéldáin bemutatott jelenségek, folyamatok alkalmazása a Föld egészére, általánosítás a geoszférákra; a tanulók földrajzi gondolkodásának fejlesztése következtetések levonásával, a térbeli és időbeli földtörténeti és evolúciós változások bemutatásával, ok-okozati összefüggések elemzésével; bemutatni minden szférában a környezet adottságának változását, a természet védelmére irányuló megoldásokat a tanulók globális környezeti gondolkodásának fejlesztése céljából; 263
3 Gimnázium beláttatni a földrajzi kölcsönhatások legszembetűnőbb eredményét: a földrajzi zónalitást; bemutatni a természetföldrajzi övezetesség hatását a társadalom életére, a természeti adottságok és a településhálózat közötti kapcsolat alakulását; megismertetni a tanulókkal a népesség számának alakulását, kapcsolatát a természeti és a társadalmi viszonyokkal; fenti ismereteiket tudják felhasználni a Föld jellegzetes tájainak komplex jellemzésére, a zonalitás bizonyítására; értsék meg a kapcsolatot a népesség számának alakulása és a természeti és társadalmi viszonyok között; értsék meg, hogy a Föld egységes rendszer, amelynek bármelyik eleme károsodik, az ember élettere kerül veszélybe. Kozmikus környezetünk Térképészeti alapismeretek A geoszférák földrajza A természetföldrajzi övezetesség A természetföldrajzi övezetesség hatása a társadalmi-gazdasági életre Új anyag feldolgozására összesen: 10 óra 30 óra 10 óra 10 óra 60 óra Kozmikus környezetünk, Térképészeti alapismeretek a tanulók természettudományos világképének formálása a Föld kialakulásának, a Világegyetemben elfoglalt helyének bemutatásával, a mozgásaiból adódó következmények elemzésével; a tudomány és a technika új eredményeinek és a kutatások szerepének érzékeltetése a Földre vonatkozó ismeretek bővülésében, átértékelésében; térbeli- és időbeli tájékozódó képességük fejlesztése különféle méretarányú és tartalmú térképek alkalmazásával, földrajzi gyakorlatokkal. legyenek helyes képzeteik a Világegyetemről és a Földről mint az egész és a részviszonyáról; értsék meg és tudják egyszerűen megmagyarázni az égitestek egymás közötti kapcsolatait, mozgástípusait; megfigyeléseiket, tapasztalataikat tudják hasznosítani a témakörben; a térképi alapismeretekre építve legyenek képesek a készségszintű szemléleti és logikai térképolvasásra, tematikus térképek összehasonlító elemzésére, űrfelvételek értelmezésére, földrajzi gyakorlatok végzésére (északi irány meghatározása, a térkép tájolása, jelkulcs és keresőhálózat alkalmazása, távolságmérés, magasságmeghatározás, helymeghatározás, helyi- és zónaidő kiszámítása stb.). A Föld helye a Világegyetemben A Naprendszer A Föld alakja, fő mozgástípusai Tájékozódás a földi térben és időben A földrajzi környezet ábrázolása: a térkép A térképek fajtái méretarány és tartalom szerint A tér használata 264
4 Gimnázium Gyakorlatok Az űrkutatás szerepe a Föld megismerésében A műholdfelvételek A távérzékelés. Földrajzi felfedezők. Magyar világjárók A geoszférák földrajza korszerű magyarázatot adni a kőzetburok kialakulására, jelenségeire, folyamataira, a lemeztektonikai elmélet segítségével, az oksági összefüggések kiemelésével; a földtörténet fő eseményeinek időbeli követésével, az állandó változás érzékel- tetésével a tér- és időszemlélet, a rendszerezőképesség, az evolúciós szemlélet alakítása; megfigyelések és egyszerű vizsgálatok végzésével módot nyújtani a tanulóknak elméleti és gyakorlati ismereteik összekapcsolására; a légkör keletkezésének, összetételének, szerkezetének elemezésével, jelenségeinek bemutatásával ok-okozati összefüggések meglátása, a geoszférák kölcsönhatásának bizonyítása; annak tudatosítása, hogy a mennyiségi változások minőségi változást eredményeznek a légkörben is (pl. üvegházhatás); a rész és az egész kapcsolatának érzékeltetése a nagy földi légkörzés folyamatában; a légkörről szerzett ismeretek alkalmazása a mindennapokban, a gyakorlatban; a Föld mint egységes rendszer működésének bizonyítása: a hidroszféra jelenségeinek, főbb folyamatainak, a víz körforgásának megismertetésével, a többi szférára gyakorolt hatásainak bemutatásával; a víz, a gazdaság és a mindennapi élet kapcsolata a vízszennyezés következményeinek elemzésével, a víztisztítás hangsúlyozásával; a komplex vízgazdálkodás jelentőségének kiemelése azzal a céllal, hogy a tanulók felismerjék a nemzetközi összefogás szükségességét a hidroszféra védelmében. ismerjék a tanulók a kőzetburokhoz kapcsolódó általános fogalmak jellemző tartalmi jegyeit, ismerjék fel a természetben, ábrákon, képeken tudjanak előfordulási helyeikre példákat mondani, s azokat mutassák meg a térképen; értsék meg és tudják ábrákon magyarázni: a geoszférák kialakulásának, a földfelszín fejlődésének, a kőzetek és ásványok keletkezésének folyamatát; megfigyeléseik, vizsgálataik alapján ismerjék fel a legfontosabb kőzeteket, ásványokat; legyenek képesek a témakörhöz kapcsolódó fizikai, kémiai, biológiai ismeretek alapvető szintézisére; rendelkezzenek a tanulók szilárd ismeretekkel a levegőburokról, használják a témakör alapvető fogalmait biztonságosan írásbeli és szóbeli megnyilvánulásaikban egyaránt; értsék meg és magyarázzák a természetben megfigyelt, képeken-rajzokon ábrázolt folyamatokat: a levegő felmelegedését, és lehűlését, a felhő- és csapadékképződést, a ciklon és az anticiklon keletkezését, a nagy földi légkörzést, a monszun kialakulását, a klímaváltozást, a levegő szennyeződését; lássák be és bizonyítsák példákkal az összefüggéseket: a Föld mozgástípusai a hőmérséklet napi és évi járása, hőmérséklet - magasság - légnyomás, a napsugarak hajlásszöge - földrajzi szélesség, domborzat - a felszín minősége - felmelegedés, ózon - káros sugárzás - ózonlyuk, ciklonok és anticiklonok - az időjárás változása, hőmérséklet és csapadék - mezőgazdaság között; 265
5 Gimnázium tudják biztonsággal elvégezni, megoldani a következő gyakorlatokat: meteorológiai és időjárási térképek elemzése, tematikus térképek (hőmérséklet, szél, csapadék) értelmezése, időjárási megfigyelések és mérések végzése, középhőmérséklet és hőingás kiszámítása, adatok grafikus ábrázolása és összehasonlítása; definiálják és bizonyítsák példákkal a tanulók a hidroszféra általános fogalmainak jellemzőit, ismerjék fel a természetben, képekben, ábrákon tudjanak példákat mondani előfordulásaikra, s mutassák meg a térképen azokat; ismerjék fel és magyarázzák: a víz körforgásának, az óceánok és tengerek mozgási áramlási rendszerének, a folyó és a jég felszínformálásának, a tavak keletkezésének folyamatát, a víztisztítás szükségességét és lehetőségeit; ismerjék a talaj kialakulását, összetételét és szerkezetét, a Föld jellemző talajfajtáit; ismerjék a Föld belső és külső erőinek a szerepét a felszínfejlődésben, a jellegzetes felszínformák kialakulásában; legyenek képesek önállóan elvégezni a témakörökhöz kapcsolódó gyakorlati feladatokat. A Föld belső szerkezete Kőzetlemezek - lemeztektonika A kőzetlemezek és a vulkáni tevékenység A kőzetlemezek és a földrengések A kőzetlemezek és a hegységképződés A litoszféra építőkövei - a kőzetek A Föld története A légkör anyaga és szerkezete A napsugarak nyomában a levegő felmelegedéséig Az időjárás és az éghajlat elemei Ciklonok, anticiklonok Az általános légkörzés A monszun szélrendszer A légszennyezés nem ismer határokat! Óceánok és tengerek A tengervíz mozgásai Felszín alatti vizek Felszíni vizek A vízszennyezés sem ismer határokat! A földfelszín formakincse A Föld belső és külső erői, felszínformálásuk A talaj A természetföldrajzi övezetesség bemutatni a természetföldrajzi tényezők kölcsönhatásának eredményét: a zonalitást, s ezáltal a tanulók analizáló-szintetizáló képességének fejlesztése; a földrajzi gondolkodás algoritmusának kialakítása az éghajlati jellemzők, a talaj, az élővilág, a vízháztartás, a főbb felszínformáló folyamatok és a gazdasági tevékenység szisztematikus összehasonlításával; a tanulók ökológiai szemléletének fejlesztése. 266
6 Gimnázium ismerjék a tanulók a zonalitáshoz kapcsolód új fogalmak tartalmi jegyeit és tudják a fogalmakat topográfiailag is kapcsolni az egyes zónákhoz; értelmezzék és magyarázzák a szoláris és a módosított éghajlati övezetek kialakulását; a szél, a folyók, a jég, az aprózódás és a csapadék felszínformáló munkáját; tudják elvégezni biztonsággal az alábbi földrajzi gyakorlatokat: klímadiagram felismerése, összehasonlító elemzése, tájakkal való azonosítása; tematikus térképek logikai elemzése (pl. éghajlat, talaj, természetes növénytakaró); a témakör feldolgozásakor alkalmazzák a kontinensföldrajzban szerzett ismereteiket. Az éghajlati és a földrajzi övezetesség kialakulása A forró övezet A mérsékelt övezet A hideg övezet A hegyvidékek függőleges övezetessége Az egyes övezetek környezeti gondjai, válságterületei A természetföldrajzi övezetesség hatása a társadalom életére a természeti környezet és a társadalom kapcsolatának bemutatása, a kapcsolat idő- beli változásának, a természetfejlődést befolyásoló szerepének megismertetése; a Föld eltérő természeti és társadalmi adottságú térségeire jellemző népesedési folyamatok, demográfiai jelenségek időbeli változásának bemutatása, következtetések megfogalmazása; az ember egyéniségének és alkotásainak tiszteletére nevelés, a másság elfogadása más népek, kultúrák sajátos értékeinek megismertetése. ismerjék a tanulók a népességre és a településekre vonatkozó legfontosabb alapfogalmakat; értsék meg és tudják ábrán elemezni a népesedési ciklus szakaszait, a fiatalodó és öregedő társadalmak tipikus korfáit, a világ népességének növekedését; indokolják a természeti adottságok és a népesség földrajzi eloszlásának összefüggéseit; tudják jellemezni a főbb településtípusokat; magyarázzák és bizonyítsák példákkal a népességmozgások különböző típusait; lássák be a Föld eltartóképessége, a demográfiai robbanás és a növekvő fogyasztás közötti összefüggést, s ennek a környezetre gyakorolt hatásait; használják a témakörben biztonsággal a statisztikai adatokat, a települési alaprajzokat, a tematikus térképeket, a különféle forrásanyagokat ismereteik bővítésére. Természet és társadalom: a kapcsolat történelmi alakulása A világnépesség növekedése A népességnövekedés tényezői és következményei A népesség összetétele, eloszlása és sűrűsége A települések és a városiasodás folyamata 267
7 Gimnázium FÖLDRAJZ 10. évfolyam A társadalomföldrajz tanítására fordítható idő: heti 2 óra Az évi órakeret javasolt felosztása: Új anyag feldolgozása Összefoglalásra, ellenőrzésre Helyi adottságokra Összesen: 60 óra 8 óra 6 óra 74 óra a kontinensek és országok konkrét példái alapján általánosítás a világban lezajló társadalmi folyamatokra, a gazdaság ágazati és területi szerveződésére; a globalizáció, a piacgazdaság működésének bemutatásával segítsük a tanulók világban való eligazodását; a nemzetközi intézmények, pénzügyi szervezetek, transznacionális vállalatok szerepének bemutatásával áttekintő képet adni a világgazdaság mozgatórugóiról; a környezeti adottságokkal való ésszerű gazdálkodásra és józan önmérsékletre nevelés a fogyasztásban: a túlnépesedés, az urbanizáció, a korlátozott nyersanyag és energiakészlet ellentmondásainak bemutatásával; a tanulók komplex szemléletének fejlesztése a társadalmi jelenségek, folyamatok változásukban történő elemzésével, következményeik mérlegelésével. legyenek képesek a tanulók a tankönyv és a különféle információhordozók (televízió, napi sajtó, internet stb.) segítségével megszerzett adatok, tények birtokában következtetések levonására, általánosítások megfogalmazására, ismereteik új szituációban történő alkalmazására; legyen áttekintő képük a gazdaság tagolódásáról, szerkezetéről, rendszeréről; ismerjék fel és indokolják a földrajzi munkamegosztás szükségességét, az együttműködés sokféle lehetőségét; az ismeretek megszerzéséhez legyenek jártasak statisztikai adatsorok, grafikonok, diagramok olvasásában, elemzésük tükrözze elméleti ismereteik biztonságát; legyenek nyitottak a tömegkommunikáció követésére, tudják ezek aktuális híreit ismereteik bővítésére használni. A világ változó társadalmi-gazdasági képe 30 óra A világgazdaságban különböző szerepet betöltő régiók, országcsoportok, országok 30 óra A globális környezeti problémák földrajzi vonatkozásai 8 óra Új anyag feldolgozására összesen 68 óra A világ változó társadalmi-gazdasági képe ismerjék a gazdasági élet legfontosabb ágait, kapcsolatait, telepítő tényezőit, szerepük átértékelődését; 268
8 Gimnázium tudjanak a világgazdaság jellemző folyamatairól, a globalizációról s annak jelentőségéről; ismerjék a nemzetközi együttműködés lehetőségeit, a nemzetközi szervezetek szerepét; tudják a piacgazdaság jellemzőit, s a transznacionális vállalatok szerepét a világgazdaságban; mutassuk be konkrét példákon a működőtőke és a pénz világát. értsék meg a kapcsolatot az egyes gazdasági ágazatok között; fedezzék fel az egyes ágazatok jelentőségének változásait; ismerjék a világgazdaság fő folyamatait, a világgazdasági szerepkörök változásait; ismerjék a nemzetközi szervezetek nevét, fő tevékenységi körét, szerepét a világ társadalmi-gazdasági életének irányításában; legyenek ismereteik a transznacionális vállalatok, a működőtőke helyéről, szerepéről napjaink gazdaságában; ismerjék a tőzsde szerepét, a világ meghatározó pénzügyi szervezeteit; ismerjék a tanulók a gazdasági fejlettség nemzetközi összehasonlításra alkalmas mutatóit, s tudjanak ezek kvantitatív jellemzőinek összehasonlításával tendenciákat megfogalmazni; értsék meg a nemzetközi tőke, a pénzügyi függőség, az adósság szerepét a gazdaságban; alkalmazzák készségszinten információforrásként a nemzetközi statisztikai adatokat, grafikonokat, diagramokat, tankönyvi ábrákat, újságcikkeket stb. A világgazdaság meghatározó tényezői A gazdasági fejlettség fő mutatói Az országok közötti gazdasági kapcsolatok hagyományos formái A gazdasági ágazatok jellemzői A nemzetközi tőke, az adósság, a pénzügyi függés szerepe a gazdaságban Nemzetközi szervezetek és feladataik A világgazdaságban különböző szerepet betöltő régiók, országcsoportok, országok ismerjék a gazdasági fejlettség területi különbségeinek okait; tudjanak az egyes világgazdasági pólusok jellemzőiről; tudják a világgazdaság fő folyamatait bemutatni egyes régiók, országcsoportok, országok példáján; tudják elhelyezni Magyarországot a világgazdaságban, az európai országok között; a tanulók rendszerezőképességének fejlesztése, valóságlátásnak segítése a világgazdaság új szempontok alapján történő bemutatásával: az ágazati és területi elv érvényesítésével; a kontinensek és országok regionális földrajza alapján általánosítások a világ legszegényebb és leggazdagabb térségeiről; érzékeltetni a gazdaság legdinamikusabban fejlődő ágazatainak szerkezeti és területi átrendeződését, a tendenciákat; módot nyújtani a tananyag, az aktuális forrásanyagok és a tapasztalatok egybevetésére, az erőforrásokkal való megfontolt gazdálkodás szükségességének belátására; a szolgáltatási szféra, a tudomány szerepének sokoldalú bemutatása a gazdaságban; a termelés és fogyasztás környezetre gyakorolt hatásainak bemutatása. 269
9 Gimnázium ismerjék és alkalmazzák helyesen a tanulók a gazdasági ágazatok körébe tartozó általános fogalmakat, tudjanak előfordulásaikra példát mondani; statisztikai táblázatok, más információhordozók (televízió, rádió, internet) adatai segítségével események, földrajzi folyamatok közti összefüggéseket tudjanak felfedezni; lássák a világpolitikai eseményei és a gazdaság közötti összefüggést; legyenek képesek biztonsággal elvégezni a következő földrajzi gyakorlatokat: különböző tematikus térképek logikai térképolvasása, folyamatábrák, korfák önálló elemzése, statisztikai adatsorokból grafikonok, diagramok összeállítása stb. A világgazdaság földrajzi szerkezete Az amerikai világgazdasági erőtér, USA és Latin-Amerika Japán és a csendes-óceáni erőtér Az Európai Unió, valamint a közép- és a kelet-európai országok Magyarország A globális környezeti problémák földrajzi vonatkozásai az eddigi tananyag új szempontok szerinti áttekintésével a Földünk és környezetünk műveltségi terület szintézisének megteremtése; a tanulók rendszerelméletének fejlesztése annak tudatosításával, hogy a Föld egységes rendszerként működik, s a földrajzi ismeretek ennek megértését segítik; mutassuk be konkrét példákon, hogy a helyi, a regionális és a globális problémák a természet és a társadalom törvényei alapján összegződnek, s Földünk létét veszélyeztetik; jövőnk feltétele: hogy tanítványaink igyekezzenek ismereteiket döntéseikben és cselekedeteikben is érvényre juttatni, s ezt a szemléletet továbbadni. értsék meg a tanulók a termelés és a fogyasztás növekedésének hatását a természeti folyamatokra s a környezeti állapot romlásának visszahatását a társadalmi-gazdasági fejlődésre; lássák be az ellentmondást az ásványok, energiahordozók kitermelésének és felhasználásának eltérő földrajzi helyei között, a készletek végességét; alakítsanak ki véleményt a népesedés, az élelmezési gondok és az élet minőségének kapcsolatáról; érzékeljék a kulcskérdést: a fenntartható fejlődés és a fogyasztás megfelelő arányának kérdőjeleit. Az emberi tényezők szerepe a gazdasági és társadalmi életben A népesedési és urbanizációs válság Az emberiség élelmezési helyzete A Föld természeti erőforrásai A megsebzett Föld A fenntartható fejlődés kérdőjelei 270
10 Gimnázium FAKULTÁCIÓ évfolyam Cél kifejleszteni a tanulókban közösségük, országuk, régiójuk, a szomszédos országok és a világ problémáinak megoldásában való aktív részvétel készségét a gazdaság különböző területeink és környezetvédelemben kialakuló területi és nemzetközi együttműködések szükségességének felismertetése a hazai és európai természeti és társadalmi, kulturális és tudományos értékek megismertetésével járuljon hozzá a reális alapokon nyugvó nemzeti és Európa tudat kialakításához környezettudatos életmód kialakítása a különböző társadalmi csoportok, nemzetiségek, népek életformája, kultúrája, értékei iránti tisztelet kialakulásának elősegítése, az egymásrautaltság, a kölcsönös függőség megértetése Követelmény Középszintű szóbeli érettségi vizsga követelményei, amely az érettségire készít fel. Emeltszintű érettségi vizsga: írásbeli szóbeli Emeltszintű követelményeket tartalmaz. Felkészít az érettségire, továbbtanulásra, OKTVre. Tananyag A Föld a Világegyetemben. A Naprendszer földi összefüggései. A földrajzi környezet ábrázolása. Természeti környezetünk földrajzi összefüggései Európa és a többi kontinens regionális földrajzi és környezeti jellegzetességei. Hazánk helye és kapcsolatai Európában. Társadalmi-gazdasági környezetünk földrajzi összefüggései. A globális válságproblémák földrajzi vonatkozásai. A jövő kihívásai és a túlélési stratégiák. Heti óraszám: középszint 2 óra emeltszint 2 óra Értékelés Az előző évfolyamok ismertetése szerint. Emelt szinten számítási- és tesztfeladatok megoldása. 271
11 Szakközépiskola FÖLDÜNK ÉS KÖRNYEZETÜNK SZAKKÖZÉPISKOLA évfolyam A földrajz tantárgy sajátos pedagógiai feladatai, követelményei A tantárgy tanításának célja: a természeti és a társadalmi folyamatokban való tájékozódás, változások, fejlődésük és következményeik megláttatása, értelmezése; a Föld és a rajta élő emberek közötti kapcsolat feltárása; áttekintés a földrajzi környezet jelenségeinek, folyamatainak, kölcsönhatásainak térbeli és időbeli eloszlásáról és differenciálódásáról a Földön; mutassa be a világ társadalmi-gazdasági képének változását, a világgazdaságban különböző szerepet betöltő régiókat, országcsoportokat, országokat; adottságaink, nemzeti értékeink, világban elfoglalt helyünk bemutatása, a haza földrajzának ismeretén alapuló hazaszeretet és nemzettudat formálása; az emberi jogok, más népek, nemzetek tisztelete, megismerésük és a velük való együttműködés igényének alakítása a humanitás és a tolerancia jegyében; a természet szépségeinek, értékeinek, harmóniájának megbecsülése, az ember és a természet kapcsolatának élményszerű átélése; a környezeti gondolkodás fejlesztése helyi, országos, kontinentális és globális példákkal. A szakközépiskolai földrajzoktatás felkészíti a tanulót az érettségi vizsgára, segíti a pályaorientációt és felkészít a felelős állampolgári szerepre. Sajátítsák el a tanulók az ismeretszerzési módszereket, és bizonyítsák az önálló ismeretszerzéshez szükséges feldolgozási készségeiket, képességeiket: legyenek képesek tendenciák megfogalmazására, statisztikai adatsorok elemzésére; az alapvető természettudományos módszerek alkalmazásával tudjanak ismereteket szerezni különböző forrásokból; különböző információs anyagokban (folyóiratok, szakkönyvek, lexikonok) való tájékozódással, forráselemzéssel; a rendszeres térképhasználattal: a szemléleti és logikai térképolvasással; térbeli és időbeli tájékozódásukat a Földről szerzett ismeretek felhasználásával; megfelelő kommunikációs készségüket a pontos és kifejező földrajzi szaknyelv alkalmazásával. Bizonyítsák tájékozottságukat az ismeretanyagban: a környezet anyagainak felismerésével, jellemzőik megkülönböztetésével (pl. ásványok, kőzetek, nyersanyagok, talajok); a földrajzi térben való eligazodáshoz szükséges topográfiai fogalmak ismeretével és alkalmazásával; logikai térképolvasással; statisztikai adatok elemzésével; kiselőadások tartásával; újságcikkek, híradások figyelésével, gyűjtésével, terméklisták összeállításával; lokális, regionális és globális környezettani és környezetvédelmi kérdésekről, az okokról, a megelőzés és a védekezés lehetőségeiről alkotott véleményükkel és cselekedeteikkel. Tankönyvek: Nemerkényi Antal : Általános természetföldrajz Dr Bernek Ágnes- Dr Sárfalvi Béla : Általános társadalomföldrajz 272
12 Szakközépiskola FÖLDRAJZ 9. évfolyam Az általános természetföldrajz tanítására fordítható idő: heti 2 óra Az évi órakeret javasolt felosztása: Új anyag feldolgozására: Összefoglalásra, ellenőrzésre: Helyi adottságokra: Évvégi ismétlés Öszesen: 55 óra 10 óra 5 óra 4 óra 74 óra korszerű, tudományosan megalapozott és rendszerezett természettudományi, ismerettudományi ismeretanyag és szemlélet nyújtása a Világegyetemről, a Földről mint égitestről és a geoszférákról a földrajzi környezet folyamatainak, összefüggéseinek átfogó rendszerként való értelmezéséhez; az előző évfolyam követelményeire építve a kontinensek, tájak, országok típuspéldáin bemutatott jelenségek, folyamatok alkalmazása a Föld egészére, általánosítás a geoszférákra; a tanulók földrajzi gondolkodásának fejlesztése következtetések levonásával, a térbeli és időbeli földtörténeti és evolúciós változások bemutatásával, ok-okozati összefüggések elemzésével; bemutatni minden szférában a környezet adottságának változását, a természet védelmére irányuló megoldásokat a tanulók globális környezeti gondolkodásának fejlesztése céljából; beláttatni a földrajzi kölcsönhatások legszembetűnőbb eredményét: a földrajzi zonalitást; bemutatni a földrajzi övezetesség hatását a társadalmi-gazdasági életre. ismerjék a tanulók a Föld szféráihoz kapcsolódó természetföldrajzi jelenségeket, tényeket, fogalmakat, folyamatokat és összefüggéseket, s tudják ezeket fejlődésükben, változásukban is bemutatni; fenti ismereteiket tudják felhasználni a Föld jellegzetes tájainak komplex jellemzésére, a zonalitás bizonyítására; értsék meg, hogy a Föld egységes rendszer, amelynek bármelyik eleme károsodik, az ember élettere kerül veszélybe. Kozmikus környezetünk, térképészeti alapismeretek a tanulók természettudományos világképének formálása a Föld kialakulásának, a Világegyetemben elfoglalt helyének bemutatásával, a mozgásaiból adódó következmények elemzésével; a tudomány és a technika új eredményeinek és a kutatások szerepének érzékeltetése a Földre vonatkozó ismeretek bővülésében, átértékelésében; térbeli- és időbeli tájékozódó képességük fejlesztése különféle méretarányú és tartalmú térképek alkalmazásával, földrajzi gyakorlatokkal. 273
13 Szakközépiskola legyenek helyes képzeteik a Világegyetemről és a Földről, mint az egész és a rész viszonyáról; értsék meg és tudják egyszerűen megmagyarázni az égitestek egymás közötti kapcsolatait, mozgástípusait; megfigyeléseiket, tapasztalataikat tudják hasznosítani a témakörben; a térképi alapismeretekre építve legyenek képesek szemléleti és logikai térképolvasásra, tematikus térképek összehasonlító elemzésére, űrfelvételek értelmezésére, földrajzi gyakorlatok végzésére (északi irány meghatározása, a térkép tájolása, jelkulcs és keresőhálózat alkalmazása, távolságmérés, magasságmeghatározás, helymeghatározás, helyi és zónaidő kiszámítása stb.). A Naprendszer. A Föld helye a Naprendszerben A Föld alakja, fő mozgástípusai Tájékozódás a földi térben és időben A földrajzi környezet ábrázolása: a térkép A térképek fajtái méretarány és tartalom szerint A térkép használata Gyakorlatok Az űrkutatás szerepe a Föld megismerésében A műholdfelvételek A távérzékelés. Földrajzi felfedezők. Magyar világjárók A geoszférák földrajza A kőzetburok földrajza korszerű magyarázatot adni a kőzetburok kialakulására, jelenségeire, folyamataira, a lemeztektonikai elmélet segítségével, az oksági összefüggések kiemelésével; a földtörténet fő eseményeinek időbeli követésével, az állandó változás érzékeltetésével a tér- és időszemlélet, a rendszerezőképesség, az evolúciós szemlélet alakítása; megfigyelések és egyszerű vizsgálatok végzésével módot nyújtani a tanulóknak elméleti és gyakorlati ismereteik összekapcsolására. értsék meg a tanulók és tudják ábrákon magyarázni: a geoszférák kialakulásának, a földfelszín fejlődésének, a kőzetek és ásványok keletkezésének folyamatát; megfigyeléseik, vizsgálataik alapján ismerjék fel a legfontosabb kőzeteket, ásványokat; legyenek képesek a témakörhöz kapcsolódó fizikai, kémiai, biológiai ismeretek alapvető szintézisére. A Föld kialakulása A kőzetburok felépítése A lemeztektonika alapjai A kőzetburokban lejátszódó folyamatok Az ásványok és kőzetek keletkezése, tulajdonságaik 274
14 Szakközépiskola A vízburok földrajza a Föld mint egységes rendszer működésének bizonyítása: a hidroszféra jelenségeinek, főbb folyamatainak, a víz körforgásának megismertetésével, a többi szférára gyakorolt hatásainak bemutatásával; a víz, a gazdaság és a mindennapi élet kapcsolata a vízszennyezés következményeinek elemzésével, a víztisztítás hangsúlyozásával; a komplex vízgazdálkodás jelentőségének kiemelése azzal a céllal, hogy a tanulók felismerjék a nemzetközi összefogás szükségességét a hidroszféra védelmében. ismerjék fel és magyarázzák: a víz körforgásának, az óceánok és tengerek mozgásiáramlási rendszerének, a folyó és a jég felszínformálásának, a tavak keletkezésének folyamatát, a víztisztítás szükségességét és lehetőségeit; legyenek képesek önállóan elvégezni a témakörökhöz kapcsolódó gyakorlati feladatokat. A vízburok kialakulása, elhelyezkedése A víz körforgása Az óceánok és a tengerek A tengervíz mozgásai A szárazföld vizei A felszín alatti vizek A szárazföldi jég Komplex vízgazdálkodás, árvízvédelem A légkör földrajza a légkör összetételének, szerkezetének megismerése; annak tudatosítása, hogy a mennyiségi változások minőségi változást eredményeznek a légkörben is (pl. üvegházhatás); a rész és az egész kapcsolatának érzékeltetése a nagy földi légkörzés folyamatában; a légkörről szerzett ismeretek alkalmazása a mindennapokban, a gyakorlatban. rendelkezzenek a tanulók ismeretekkel a légkörről, használják a témakör alapvető fogalmait; értsék meg a természetben megfigyelt, képeken-rajzokon ábrázolt folyamatokat: a levegő felmelegedését és lehűlését, a felhő- és csapadékképződést, a ciklon és az anticiklon keletkezését, a nagy földi légkörzést, a monszun kialakulását, a klímaváltozás- lássák az összefüggéseket: a Föld mozgástípusai - a hőmérséklet napi és évi járása, hőmérséklet - magasság - légnyomás, a napsugarak hajlásszöge - földrajzi szélesség domborzat - a felszín minősége - felmelegedés, ózon - káros sugárzás - ózonlyuk, ciklonok és anticiklonok - az időjárás változása, hőmérséklet és csapadék - mezőgazdaság között; tudják a meteorológiai és időjárási térképek, tematikus térképek (hőmérséklet, szél, csapadék) értelmezését, időjárási megfigyelések és mérések végzését, középhőmérséklet és hőingás kiszámítását, adatok grafikus ábrázolását és összehasonlítását 275
15 Szakközépiskola A légkör anyaga és szerkezete Az időjárás és az éghajlat elemei és változásai Ciklonok és anticiklonok A nagy földi légkörzés Időjárási térkép, meteorológiai jelentés, mérés elemzése A légkör jelentősége és védelme A földrajzi övezetesség bemutatni a természetföldrajzi tényezők kölcsönhatásának eredményét: a zonalitást; a földrajzi gondolkodás algoritmusának kialakítása az éghajlati jellemzők, a talaj, az élővilág, a vízháztartás, a főbb felszínformáló folyamatok és a gazdasági tevékenység szisztematikus összehasonlításával; a tanulók ökológiai szemléletének fejlesztése. ismerjék a tanulók a zonalitáshoz kapcsolódó új fogalmak tartalmi jegyeit, és tudják a fogalmakat topográfiailag is kapcsolni az egyes zónákhoz; értelmezzék és magyarázzák a következő folyamatokat: a talaj kialakulása, romlása és pusztulása; a szél, a folyók, a jég, az aprózódás és a csapadék felszínformáló munkája; tudják elvégezni az alábbi földrajzi gyakorlatokat: klímadiagram felismerése, tájakkal való azonosítása; tematikus térképek elemzése (pl. éghajlat, talaj, természetes növénytakaró); a témakör feldolgozásakor alkalmazzák a kontinensföldrajzban szerzett ismereteiket. A talaj kialakulása. Főbb talajtípusok Az éghajlat övezetessége. A szoláris és a valódi éghajlati övezetek A nagy földrajzi övezetesség A forró övezet A mérsékelt övezet A hideg övezet A hegyvidékek függőleges övezetessége Az egyes övezetek környezeti gondjai, válságterületei A természetföldrajzi övezetesség hatása a társadalmi-gazdasági életre a Föld eltérő természeti és társadalmi adottságú térségeire jellemző népesedési folyamatok, demográfiai jelenségek időbeli változásának bemutatásával, következtetések megfogalmazásával; az ember egyéniségének és alkotásainak tiszteletére nevelés, a másság elfogadása más népek, kultúrák sajátos értékeinek megismertetésével. 276
16 Szakközépiskola ismerjék a tanulók a népességre és a településekre vonatkozó legfontosabb alapfogalmakat; értsék meg a népesedési ciklus szakaszait, a fiatalodó és öregedő társadalmak tipikus korfáit, a világ népességének növekedését; indokolják a természeti adottságok és a népesség földrajzi eloszlásának összefüggéseit; tudják jellemezni a főbb településtípusokat; magyarázzák és bizonyítsák példákkal a népességmozgások különböző típusait; lássák be a Föld eltartóképessége, a demográfiai robbanás és a növekvő fogyasztás közötti összefüggést, s ennek a környezetre gyakorolt hatásait; használják a témakörben a statisztikai adatokat, a települési alaprajzokat, a tematikus térképeket, a különféle forrásanyagokat ismereteik bővítésére. Az emberfajták kialakulása és elterjedése Nyelvek, vallások A világnépesség növekedése, demográfiai átalakulás, szerkezet Népességmozgás Az urbanizáció. Városodás és városiasodás A települések típusai A települések működése, környezeti gondjai FÖLDRAJZ 10. évfolyam A társadalomföldrajz tanítására fordítható idő: heti 1 óra Az évi órakeret javasolt felosztása: Új anyag feldolgozása: Összefoglalásra, ellenőrzésre: Helyi adottságokra: Évvégi ismétlés Összesen: 27 óra 6 óra 2 óra 2 óra 37 óra a kontinensek és országok konkrét példái alapján általánosítás a világban lezajló társadalmi folyamatokra, a gazdaság ágazati és területi szerveződésére; a környezeti adottságokkal való ésszerű gazdálkodásra és józan önmérsékletre nevelés a fogyasztásban: a túlnépesedés, az urbanizáció, a korlátozott nyersanyag- és energiakészlet ellentmondásainak bemutatásával; a tanulók komplex szemléletének fejlesztése a társadalmi jelenségek, folyamatok változásukban történő elemzésével, következményeik mérlegelésével. legyenek képesek a tanulók a regionális földrajzban tanultak és az esettanulmányok alapján következtetések levonására, általánosítások megfogalmazására; legyen áttekintő képük a termelés, a fogyasztás, a kereskedelem kapcsolatáról; 277
17 Szakközépiskola ismerjék fel és indokolják a földrajzi munkamegosztás szükségességét, az együttműködés sokféle lehetőségét; ismerjék a piacgazdaság fogalmát, a működőtőke és a pénz világát; legyen képük a multinacionális vállalatok szerepéről a világgazdaságban; az ismeretek megszerzéséhez legyenek jártasak statisztikai adatsorok, grafikonok, diagramok olvasásában; legyenek nyitottak a tömegkommunikáció követésére, tudják ezek aktuális híreit ismereteik bővítésére használni. A világ változó társadalmi-gazdasági képe a tanulók jelenről alkotott reális világképének alakítása a világgazdaságról és annak fejlettségéről; közgazdasági szemléletük fejlesztése a gazdasági kapcsolatok hagyományos formáinak példáival, a piacgazdaság keretei között kialakult szervezeti formák bemutatásával; lehetőséget nyújtani a tanulóknak arra, hogy értelmezzék saját társadalmi tapasztalataikat, s belőlük vonjanak le következtetéseket. ismerjék a tanulók a gazdasági fejlettség nemzetközi összehasonlításra alkalmas mutatóit; értsék meg a nemzetközi tőke, a pénzügyi függőség, az adósság szerepét a gazdaságban; alkalmazzák információforrásként a nemzetközi statisztikai adatokat, grafikonokat, diagramokat, tankönyvi ábrákat, újságcikkeket stb. A gazdasági élet szerkezetének átalakulása A világgazdaság jellemző folyamatai A piacgazdaság A multinacionális vállalatok szerepe A működőtőke és a pénz világa Az adósságválság A világgazdaságban különböző szerepet betöltő régiók, országcsoportok és országok a tanulók valóságlátásának segítése a világgazdaság új szempontok alapján történő bemutatásával; a kontinensek és országok regionális földrajza alapján általánosítások a világ legszegényebb és leggazdagabb térségeiről, gazdasági pólusairól; érzékeltetni a gazdaság legdinamikusabban fejlődő ágazatainak szerkezeti és területi átrendeződését, a tendenciákat; megismertetni az egyes régiók és Magyarország helyét és szerepét a világgazdaságban; módot nyújtani a tananyag, az aktuális forrásanyagok és a tapasztalatok egybevetésére, az erőforrásokkal való megfontolt gazdálkodás szükségességének belátására; a szolgáltatási szféra, a tudomány szerepének sokoldalú bemutatása a gazdaságban; a termelés és fogyasztás környezetre gyakorolt hatásainak bemutatása. 278
18 Szakközépiskola ismerjék és alkalmazzák helyesen a tanulók a gazdasági ágazatok körébe tartozó általános fogalmakat, tudjanak előfordulásaikra példát mondani; értsék meg a hagyományos iparágak fejlődésének és a modern gyáripar kialakulásának folyamatát, telephelyeik megválasztásának eltérő szempontjait; lássák a különbséget az egyes mezőgazdasági termelési módok között, s az összefüggést a természeti adottságok és a termesztett növények között; ismerjék a főbb gazdasági pólusok és Magyarország szerepét a világgazdasági folyamatokban. A világgazdaság földrajzi szerkezete Az amerikai gazdasági erőtér Japán és a csendes-óceáni erőtér Az Európai Unió és a közép-európai országok Magyarország Napjaink globális problémái és megoldásuk lehetőségei az eddigi tananyag új szempontok szerinti áttekintésével a Földünk és környezetünk tantárgy szintézisének megteremtése; a tanulók rendszerszemléletének fejlesztése annak tudatosításával, hogy a Föld egységes rendszerként működik, s a földrajzi ismeretek ennek megértését segítik; mutassuk be konkrét példákon, hogy a helyi, a regionális és a globális problémák a természet és a társadalom törvényei alapján összegződnek, s Földünk létét veszélyeztetik; jövőnk feltétele, hogy tanítványaink igyekezzenek ismereteiket döntéseikben, munkájukban és cselekedeteikben is érvényre juttatni, s ezt a szemléletet továbbadni. értsék meg a tanulók a termelés és a fogyasztás növekedésének hatását a természeti folyamatokra s a környezeti állapot romlásának visszahatását a társadalmi-gazdasági fejlődésre; lássák be az ellentmondást az ásványok, energiahordozók kitermelésének és felhasz nálásának eltérő földrajzi helyei között, a készletek végességét; alakítsanak ki véleményt a népesedés, az élelmezési gondok és az élet minőségének kapcsolatáról; érzékeljék az új technológiák és a hulladékhasznosítás szerepét a korlátozott készletekkel való gazdálkodásban; érzékeljék a kulcskérdést: a fenntartható fejlődés és a mérsékelt fogyasztás megfelelő arányának kérdőjeleit. Az emberi tényező szerepe a gazdasági és társadalmi életben A népesedési és urbanizációs válság Az emberiség élelmezési helyzete A Föld kifosztása A fenntartható fejlődés kérdőjelei 279
19 Szakközépiskola FÖLDRAJZ SZAKKÖZÉPISKOLA 11. évfolyam Heti óraszám: Évi óraszám: 2 óra 74 óra Évi órakeret felosztása: Új anyag Összefoglalás, ellenőrzés Feladatok Év végi ismétlés 60 óra 8 óra 3 óra 3 óra Témakörök 1. Tájékozódás a földtörténeti időben 2. Az Európán kívüli kontinensek tipikus tájainak és kiemelt országainak természet és társadalomföldrajza. Afrika, Ausztrália és Óceánia, Amerika, Ázsia 3. Európa országainak természet és társadalomföldrajza: általános kép, Az Európai Unió, Észak-Európa, Nyugat-Európa, Dél-Európa, Kelet-Európa. Tankönyv Próbáld Ferenc: Regionális földrajz 280
20 Szakközépiskola FÖLDRAJZ SZAKKÖZÉPISKOLA 12. évfolyam Heti óraszám: Évi óraszám: 2 óra 64 óra Évi órakeret felosztása: Új anyag Összefoglalás, ellenőrzés Helyi adottságok Felkészülés az érettségire (témakörökből) 45 óra 6 óra 5 óra 8 óra Témakörök 1. Közép-Európa tájainak és országainak természet és társadalomföldrajza. 2. A Kárpát-medence természet és társadalomföldrajza. 3. Természeti adottságok és társadalmi-gazdasági lehetőségek Magyarország tájain. Tankönyv Próbáld Ferenc: Regionális földrajz Bora Gyula: Nemerkényi Antal: Magyarország földrajza 281
JAVÍTÓ- ÉS OSZTÁLYOZÓ VIZSGA KÖVETELMÉNYEI FÖLDRAJZBÓL HATOSZTÁLYOS GIMNÁZIUM. 7. évfolyam
JAVÍTÓ- ÉS OSZTÁLYOZÓ VIZSGA KÖVETELMÉNYEI FÖLDRAJZBÓL HATOSZTÁLYOS GIMNÁZIUM 7. évfolyam A szilárd Föld anyagai és Földrajzi övezetesség alapjai Gazdasági alapismeretek Afrika és Amerika földrajza Környezetünk
RészletesebbenA térkép I. 11 A térkép II. 12 Távérzékelés és térinformatika 13
Előszó 9 TÉRKÉPI ISMERETEK A térkép I. 11 A térkép II. 12 Távérzékelés és térinformatika 13 KOZMIKUS KÖRNYEZETÜNK A Világegyetem 14 A Nap 15 A Nap körül keringő égitestek 16 A Hold 17 A Föld és mozgásai
RészletesebbenOsztá lyozóvizsga te ma ti ka. 7. osztály
Osztá lyozóvizsga te ma ti ka 7. osztály Tankönyv: Földrajz 7. Mozaik Kiadó 1. A földtörténet eseményei 2. Afrika természet- és társadalomföldrajza 3. Ausztrália természet- és társadalomföldrajza 4. Óceánia
RészletesebbenA FÖLDRAJZ TANTÁRGY KÖVETELMÉNYEI OSZTÁLYOZÓVIZSGÁHOZ
A FÖLDRAJZ TANTÁRGY KÖVETELMÉNYEI OSZTÁLYOZÓVIZSGÁHOZ 7. évfolyam I. A szilárd Föld anyagi és folyamatai Környezetünk anyagainak vizsgálata A földtani képződmények védelmének megismerése környékbeli példákon
RészletesebbenOSZTÁLYOZÓ VIZSGA Földrajz
OSZTÁLYOZÓ VIZSGA Földrajz 9. évfolyam félévi vizsga A vizsga felépítése: 1.) Feladatlap: A vizsgakövetelményben felsorolt 9. évfolyamos tananyag számonkérése egyszerű, rövid feladatokon keresztül, kifejtendő
RészletesebbenÉrettségi tételek 1. A 2 A 3 A 4 A
Érettségi tételek 1. A Témakör: A Naprendszer felépítése Feladat: Ismertesse a Naprendszer felépítését! Jellemezze legfontosabb égitestjeit! Használja az atlasz megfelelő ábráit! Témakör: A világnépesség
RészletesebbenFöldrajz 7. évfolyam
Földrajz 7. évfolyam Heti 1 óra, Évi 36 óra Célok és feladatok: - A térszemlélet fejlesztése a Föld méretviszonyainak összehasonlítása révén. Időbeli tájékozódás fejlesztése, az oksági gondolkodás erősítése.
Részletesebben1. A. 1. B Az ábrák segítségével magyarázza meg a területi fejlettség különbségeit az Európai Unió országaiban!
Ismertesse a Föld helyét a Naprendszerben! 1. A Mutassa be bolygónk fı mozgásait, ismertesse ezek földrajzi következményeit! 1. B Az ábrák segítségével magyarázza meg a területi fejlettség különbségeit
RészletesebbenA különbözeti vizsga témakörei. 9. évfolyam földrajz. Gerséné Varga Ildikó
A különbözeti vizsga témakörei 9. évfolyam földrajz Gerséné Varga Ildikó I. Csillagászati földrajz II. Kőzetburok III. A légkör földrajza IV. A vízburok V. A földrajzi övezetesség: VI. Népesség-, és településföldrajz
RészletesebbenTOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015
TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 1.1. Európa általános természetföldrajzi képe Ismertesse a nagytájak felszínformáit, földtörténeti múltjukat Támassza alá példákkal a geológiai
Részletesebbenfeldolgozással. feldolgozással feldolgozással
Helyi tanterv Földrajz 9 10. évfolyam FÖLDRAJZ A földrajz tanításának célja és feladatai A földrajz tantárgy megismerteti a tanulókat szűkebb és tágabb környezetük természeti és társadalmigazdasági jellemzőivel.
RészletesebbenTermészetföldrajzi tételek (A)
Természetföldrajzi tételek (A) 1. A Nap és a Naprendszer, helyünk a Világegyetemben. A Föld mozgásai és következményei. 2. Tájékozódás térben és időben. A Föld alakjára és ábrázolására vonatkozó ismeretek
Részletesebben11. évfolyam Évi óraszám:36 óra, Heti óraszám 1 óra
FÖLDRAJZ ÉRETTSÉGI ELŐKÉSZÍTŐ 11. évfolyam Évi óraszám:36 óra, Heti óraszám 1 óra A földrajz érettségire való felkészítés fő feladata a középiskolai földrajz tanítás 9-10. évfolyamán tanultak felelevenítése,
RészletesebbenTanítási tervezet. Az óra típusa: Ismereteket elmélyítő és új ismereteket feldolgozó óra.
Tanítási tervezet I. Alapadatok Az óra időpontja: 2016. április 16. Az iskola megnevezése: ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnázium Az iskola címe: 1088, Budapest Trefort utca 8. Osztály: 7. c Tanít: Visy
RészletesebbenTanulmányok alatti vizsgák
Tanulmányok alatti vizsgák Földrajz osztályozóvizsga értékelési szabályzata Írásbeli vizsga Az írásbeli vizsga két részből áll: 1. A topográfiai ismeretek ellenőrzésére szolgáló feladatlap, amelynek kitöltéséhez
RészletesebbenFÖLDRAJZ. 9 10. évfolyam. Célok és feladatok
FÖLDRAJZ 9 10. évfolyam Célok és feladatok A tantárgy megismerteti a tanulókat a földrajzi környezet természeti és társadalmi-gazdasági jellemzőivel. Az általános iskola 7 8. évfolyamának tantervi előzményeire
RészletesebbenTanulmányok alatti vizsgák
Tanulmányok alatti vizsgák Földrajz osztályozóvizsga értékelési szabályzata Írásbeli vizsga Az írásbeli vizsga két részből áll: 1. A topográfiai ismeretek ellenőrzésére szolgáló feladatlap, amelynek kitöltéséhez
RészletesebbenEsti 10. évfolyam- gimnázium
Esti 10. évfolyam- gimnázium Óra Tananyag Fejlesztési cél, kompetenciák Tanulói tevékenységek /Munkaformák esz- Felhasznált közök Év eleji ismétlés Felettünk a csillagos ég. A csillagászat története A
RészletesebbenFÖLDRAJZ A VIZSGA LEÍRÁSA KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA
FÖLDRAJZ A VIZSGA LEÍRÁSA KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA A vizsga szerkezete A középszintű tantárgyi érettségi írásbeli és szóbeli vizsgából áll. Az írásbeli vizsga során a vizsgázónak egy központilag összeállított
RészletesebbenFöldrajz tanmenet (11. évfolyam, érettségi előkészítő)
Földrajz tanmenet (11. évfolyam, érettségi előkészítő) Tanítási hetek száma: 37 Heti óraszám: 2 Óra sorsz. Téma Kiemelt tevékenységek a képességfejlesztés érdekében 1. 2. Térképhasználati gyakorlatok.
RészletesebbenFÖLDRAJZ II. A VIZSGA LEÍRÁSA
FÖLDRAJZ II. A VIZSGA LEÍRÁSA A vizsga részei Írásbeli vizsga Írásbeli vizsga 120 perc 1 perc 240 perc 20 perc 100 pont 0 pont 100 pont 0 pont A vizsgán használható segédeszközök A vizsgázó biztosítja
RészletesebbenHELYI TANTERV FÖLDRAJZ 11-12. ÉVFOLYAM. Felkészítés a középszintű érettségi vizsgára
HELYI TANTERV FÖLDRAJZ 11-12. ÉVFOLYAM Felkészítés a középszintű érettségi vizsgára Heti óraszám mindkét évfolyamon: 2-2 óra A két évfolyam össz-óraszáma: 134 óra Javasolt óraterv: Témakörök Óraszámok
RészletesebbenFÖLDÜNK ÉS KÖRNYEZETÜNK FÖLDRAJZ
FÖLDÜNK ÉS KÖRNYEZETÜNK FÖLDRAJZ Az osztályozóvizsga írásbeli feladatlap. Az osztályozó vizsgán az osztályzás a munkaközösség által elfogadott egységes követelményrendszer alapján történik. A tanuló az
RészletesebbenOsztályozóvizsga követelményei
Osztályozóvizsga követelményei Képzés típusa: Tantárgy: Általános Iskola Természetismeret Évfolyam: 5 Emelt óraszámú csoport Emelt szintű csoport Vizsga típusa: Írásbeli, szóbeli Követelmények, témakörök:
RészletesebbenA korszerű társadalomföldrajzi ismeretek és a földrajzoktatás
A korszerű társadalomföldrajzi ismeretek és a földrajzoktatás Dr. Teperics Károly Debreceni Egyetem Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék teperics@puma.unideb.hu A társadalomföldrajz helye
RészletesebbenFÖLDRAJZ. 9. évfolyam (36 hét) 10. évfolyam (36 hét) N E L N E L heti óraszám 2 1 0,5 2 1 0,5 éves óraszám 72 36 18 72 36 18
FÖLDRAJZ Az általános iskola 5 8. évfolyamának tantervi előzményeire építve a kerettanterv elősegíti, hogy a diákok megismerjék a földrajzi környezet főbb sajátosságait, jelenségeit, folyamatait, a természeti
RészletesebbenFöldrajz évfolyam fakultáció helyi tanterve
Földrajz 11-12.évfolyam fakultáció helyi tanterve Részei: Földrajz 11.évfolyam Földrajz 12.évfolyam Óraszám 11.évfolyamon 36x2óra Középszint 12.évfolyamon 32x2óra Emelt szint A földrajz tantárgy célja
Részletesebben9. évfolyam: esti: heti 1óra, évi 36 óra
FÖLDRAJZ 9-11. évfolyam (Esti tagozat) Az általános iskola 5 8. évfolyamának tantervi előzményeire építve elősegíti, hogy megismerjék a földrajzi környezet főbb sajátosságait, jelenségeit, folyamatait.
Részletesebbenévfolyam. Felkészítés az emelt szintű érettségi vizsgára
11-12. évfolyam Felkészítés az emelt szintű érettségi vizsgára Heti óraszám mindkét évfolyamon: 4-4 óra A két évfolyam óraszáma: - 11. évfolyam: 144 óra - 12 évfolyam: 128 óra Témakörök 11. évfolyam Óraszámok
RészletesebbenA kőzetburok földrajza. A légkör földrajza. A vízburok földrajza. A talaj földrajza. A Föld felszínformái
FÖLDRAJZ A GIMNÁZIUM 9 10. ÉVFOLYAMA SZÁMÁRA A tantárgy óraterve 9. évfolyam 10. évfolyam Heti óraszám 2 2 Évfolyamok óraszáma 74 74 A nyelvi előkészítő évfolyamot végzett osztályoknál, és a 2009/2010-es
RészletesebbenHELYI TANTÁRGYI RENDSZER. TERMÉSZETISMERET Évfolyam: 5-6.
EMBER ÉS TERMÉSZET Tantárgy: (helyi) Évfolyam: 5-6. Óraszám Tantárgy Óraszám évfolyamonként 5. 6. 7. 8. Természetismeret 2 3 Éves óraszám 72 108 Célok és feladatok A környezetismeretben elsajátított alapismeretek
RészletesebbenTOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 12. osztály esti érettségiző szakközép 2016
TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 12. osztály esti érettségiző szakközép 2016 1.1. Európa általános természetföldrajzi képe Ismertesse a nagytájak felszínformáit, földtörténeti múltjukat Támassza
RészletesebbenArday Istvan - R6zsa Endre - Üt6ne Visi Judit FOLDRAJZ I. MUSZAKIKIAD6, BUDAPEST
Arday Istvan - R6zsa Endre - Üt6ne Visi Judit FOLDRAJZ I. A közepiskolak 9. evfolyama szamara MUSZAKIKIAD6, BUDAPEST KÖRNYEZEl'ÜNK ABRAzOLAsA 7 A földrajzi környezet es abrazolasa 7 A termeszeti es a földrajzi
RészletesebbenFÖLDRAJZ TANTERV A GIMNÁZIUM ÉVFOLYAMA SZÁMÁRA A FELNŐTTOKTATÁS ESTI ÉS LEVELEZŐ TAGOZATA RÉSZÉRE
FÖLDRAJZ TANTERV A GIMNÁZIUM 9-11. ÉVFOLYAMA SZÁMÁRA A FELNŐTTOKTATÁS ESTI ÉS LEVELEZŐ TAGOZATA RÉSZÉRE Bevezetés: a tantárgy célja Az általános iskola 5 8. évfolyamának tantervi előzményeire építve elősegíti,
RészletesebbenMinden szakirány számára közös tételek
ELTE TTK Geográfus mesterszak (MSc) szóbeli felvételi vizsgatételek (Módosítva 2012. májusában) A felvételi vizsga során 1 általános és 1 szakirány szerinti tételből kell vizsgázni. Minden szakirány számára
RészletesebbenFÖLDRAJZ MOZAIK. 9-12. évfolyam KERETTANTERVRENDSZER A GIMNÁZIUMOK SZÁMÁRA NAT 2003. változat. Készítette: Jónás Ilona Vízvári Albertné
MOZAIK KERETTANTERVRENDSZER A GIMNÁZIUMOK SZÁMÁRA NAT 2003 FÖLDRAJZ 9-12. évfolyam A változat Készítette: Jónás Ilona Vízvári Albertné A kerettantervrendszert szerkesztette és megjelentette: MOZAIK KIADÓ
RészletesebbenA TÉRKÉP A térképi ábrázolás
TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI (minimum követelmények) 9. és 10. OSZTÁLY - 2019 (A kerettanterv 2018 szeptemberében történt változása miatt a 2018-2019-es tanévben a 9. és 10. évfolyamos osztályok ugyan azt
RészletesebbenFÖLDRAJZ. 9 12. évfolyam. Célok és feladatok
FÖLDRAJZ 9 12. évfolyam Célok és feladatok A 9 10. évfolyamon: a természetföldrajzi és társadalomföldrajzi, környezeti jelenségek, folyamatok, összefüggések átfogó rendszerekbe helyezésén van a fő hangsúly.
RészletesebbenHelyi tanterv Földrajz 5-8. évfolyam Földrajz
Földrajz 250 5 6. évfolyam Fejlesztési feladatok 1. Általános fejlesztési feladatok A Kárpát-medence tájain jellemző természet- és társadalom-földrajzi, környezeti jelenségek, jellegzetes életmódok megismerése
RészletesebbenII. A VIZSGA LEÍRÁSA. Írásbeli vizsga Szóbeli vizsga Írásbeli vizsga Szóbeli vizsga I. feladatlap. NINCS megoldásához nem. tárolására és használható
A vizsga részei II. A VIZSGA LEÍRÁSA 120 perc 15 perc 20 perc 20 perc 100 pont 50 pont 100 pont 50 pont A vizsgán használható segédeszközök A biztosítja vizsgázó A vizsgabizottságot működtető intézmény
Részletesebben7. Tantervi segédlet a földrajzi érettségi vizsgára történő felkészítéshez
7. Tantervi segédlet a földrajzi érettségi vizsgára történő felkészítéshez A segédlet összeállításával az volt a célunk, hogy megkönnyítsük a tanulók érettségi vizsgára történő felkészítését. Ezt azért
RészletesebbenA FÖLDRAJZTANÍTÁS MEGÚJÍTÁSÁNAK TARTALMI ÉS MÓDSZERTANI KÉRDÉSEI
A NEMZETI ALAPTANTERVHEZ ILLESZKEDŐ TANKÖNYV, TANESZKÖZ ÉS NEMZETI KÖZOKTATÁSI PORTÁL FEJLESZTÉSE TÁMOP-3.1.2-B/13-2013-0001 A FÖLDRAJZTANÍTÁS MEGÚJÍTÁSÁNAK TARTALMI ÉS MÓDSZERTANI KÉRDÉSEI A tananyagfejlesztés
RészletesebbenCsak azon felhasználókra vonatkozik, akik 2003. szeptember 1-jétõl léptek be az elõfizetõi rendszerbe.
Tartalomjegyzék Az Ön könyve tartalmazza A megjelenés dátuma Szerkezeti felépítés 2003. szeptember Szakmai szerkesztõk, szakmai tanácsadó, szerzõk 2003. szeptember Használati útmutató 2003. szeptember
RészletesebbenTéma Óraszám Tanári bemutató Tanulói tevékenység Módszertan Óratípus Eszközök
Tartalom 5. évfolyam... 1 Tájékozódás a térképen, térképismeret... 1 Az időjárás és az éghajlat elemei... 2 A földfelszín változása...2 Környezetünk élővilága... 3 6. évfolyam... 4 Tájékozódás a térképen
RészletesebbenA FÖLDRAJZTANÍTÁS MEGÚJÍTÁSÁNAK TARTALMI ÉS MÓDSZERTANI KÉRDÉSEI
XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 A FÖLDRAJZTANÍTÁS MEGÚJÍTÁSÁNAK TARTALMI ÉS MÓDSZERTANI KÉRDÉSEI A TANANYAGFEJLESZTÉS ÖSSZETEVŐI KULCSFOGALMAK 1.
RészletesebbenFÖLDRAJZ 9-11. évfolyam (Esti tagozat)
FÖLDRAJZ 9-11. évfolyam (Esti tagozat) Az általános iskola 5 8. évfolyamának tantervi előzményeire építve elősegíti, hogy megismerjék a földrajzi környezet főbb sajátosságait, jelenségeit, folyamatait.
Részletesebben1 tanóra hetente, összesen 33 óra
Művelődési terület Tantárgy Óraszám Évfolyam Ember és társadalom Regionális nevelés 1 tanóra hetente, összesen 33 óra nyolcadik Iskolai végzettség ISCED 2 Tanítási nyelv Ez a tanmenet a Szlovák Köztársaság
RészletesebbenA Tanév itt kezdődik! EMBER ÉS TERMÉSZET MŰVELTSÉGTERÜLET A NAT-BAN ÉS A KERETTANTERVEKBEN
A Tanév itt kezdődik! EMBER ÉS TERMÉSZET MŰVELTSÉGTERÜLET A NAT-BAN ÉS A KERETTANTERVEKBEN Egy kis ismétlés Nemzeti alaptanterv EMBER ÉS TERMÉSZET MŰVELTSÉGTERÜLET (II.3.5) A, Alapelvek, célok Természettudományos
RészletesebbenFöldrajzi-földtudományi vizsgálatok a földrajzórán I.
Endrődi Rita lh5t1021 Földrajzi-földtudományi vizsgálatok a földrajzórán I. Terepasztali modellezés Téma: Az ipartelepítő tényezők bemutatása Évfolyam: 10. osztály Tematikai egység címe: A világgazdaság
RészletesebbenBiológia egészségtan Általános iskola 7. osztály
Általános iskola 7. osztály A tanuló értse az éghajlati övezetek kialakulásának okait és a biomok összetételének összefüggéseit az adott térségre jellemző környezeti tényezőkkel. Ismerje a globális környezetkárosítás
RészletesebbenElkészült a szakmai megvalósítás tervezett ütemterve, amely alapján a téglási iskolában megkezdődött a projekt ezen részének megvalósítása.
Foglalkozás tervezett időpontja 1. tanítási Időtartama Helyszíne, körülményei 1 óra A 11. számú interaktív táblás (TTSZK) 2. tan. 1 óra TTSZK Meteorológiai alapismeretek I 3. tan. 1 óra TTSZK Meteorológiai
RészletesebbenApor Vilmos Katolikus Iskolaközpont Helyi tanterv Szabadon választható tantárgy: földrajz 11-12. évfolyam
1 Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont Helyi tanterv Szabadon választható tantárgy: földrajz 11-12. évfolyam 2 Célunk az, hogy megkönnyítsük a tanulók érettségi vizsgára történő felkészítését. Ezt azért
RészletesebbenA tartalmi, műveltségi és gondolkodási dimenzió megjelenése a részletes követelményekben
A tartalmi, műveltségi és gondolkodási dimenzió megjelenése a részletes követelményekben Korom Erzsébet Feladatírók tájékoztatása Szeged, 2010. február 13. (TÁMOP 3.1.9/08/01) Az értékelési keretek három
RészletesebbenA VIZSGA LEÍRÁSA KÖZÉPSZINTEN
KÖRNYEZETVÉDELEM-VÍZGAZDÁLKODÁS ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA A VIZSGA LEÍRÁSA KÖZÉPSZINTEN A vizsga részei Középszint 120 perc 100 pont 15 perc A vizsgán használható segédeszközök Középszint
RészletesebbenFÖLDRAJZ MOZAIK évfolyam KERETTANTERVRENDSZER A GIMNÁZIUMOK SZÁMÁRA NAT változat. Készítette: Makádi Mariann MOZAIK KIADÓ SZEGED, 2004
MOZAIK KERETTANTERVRENDSZER A GIMNÁZIUMOK SZÁMÁRA NAT 2003 FÖLDRAJZ 9-12. évfolyam B változat Készítette: Makádi Mariann A kerettantervrendszert szerkesztette és megjelentette: MOZAIK KIADÓ SZEGED, 2004
RészletesebbenMS-4105 foldrajz atlasz borito_2011.qxd 2013.03.06. 10:06 Page 1 9 7896 36 976712 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 1 Csillagászat... 2 Kontinensvándorlás. A Föld és a légkör szerkezete... 4
RészletesebbenA társadalom, mint erőforrás és kockázat I. és II. (előadás + gyakorlat)
TÓTH ANTAL EKF TTK Földrajz Tanszék A társadalom, mint erőforrás és kockázat I. és II. (előadás + gyakorlat) Alkalmazható természettudományok oktatása a tudásalapú társadalomban TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0038
RészletesebbenT E M A T I K A. Óvó- és Tanítóképző Intézet
Óvó- és Tanítóképző Intézet T E M A T I K A a tanító szakos hallgatók számára TERMÉSZETTUDOMÁNY A HÉTKÖZNAPOKBAN (CB3313) oktatáshoz 2018/2019. tanév I. félév Heti óraszám: 0 óra előadás 1 óra szeminárium
RészletesebbenFÖLDÜNK ÉS KÖRNYEZETÜNK
FÖLDÜNK ÉS KÖRNYEZETÜNK ALAPELVEK, CÉLOK A Földünk környezetünk műveltségi terület megismerteti a tanulókat a szűkebb és tágabb környezet természeti és társadalmi-gazdasági jellemzőivel, folyamataival.
RészletesebbenA VIZSGA LEÍRÁSA KÖZÉPSZINTEN. Középszint. Szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA
VENDÉGLÁTÓIPARi ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA A VIZSGA LEÍRÁSA KÖZÉPSZINTEN A vizsga részei Középszint 120 perc 100 pont 15 perc A vizsgán használható segédeszközök Középszint Szöveges adatok
RészletesebbenA fizika kétszintű érettségire felkészítés legújabb lépései Összeállította: Bánkuti Zsuzsa, OFI
A fizika kétszintű érettségire felkészítés legújabb lépései Összeállította: Bánkuti Zsuzsa, OFI (fizika munkaközösségi foglalkozás fóliaanyaga, 2009. április 21.) A KÉTSZINTŰ FIZIKAÉRETTSÉGI VIZSGAMODELLJE
RészletesebbenTOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI (minimum követelmények) 9. OSZTÁLY
TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI (minimum követelmények) 9. OSZTÁLY - 2016. A TÉRKÉP 1.1. A térképi ábrázolás Legyen tisztában a térkép és a valóság kapcsolatával, a térképi ábrázolás jelentőségével. Magyarázza
RészletesebbenRészletes ismertető a Földrajz 7. tankönyvről
Részletes ismertető a Földrajz 7. tankönyvről (FI-506010701/1) A tankönyv általános jellemzői Az általános iskola 7. évfolyama számára készült újgenerációs földrajztankönyv a magyarországi földrajztanítás
RészletesebbenTERMÉSZETTUDOMÁNYI MUNKAKÖZÖSSÉG TANÉV
TERMÉSZETTUDOMÁNYI MUNKAKÖZÖSSÉG 2018-2019.TANÉV A MUNKAKÖZÖSSÉG TAGJAI NÉV Mihály Anikó Békésiné Katona Tünde Nyerges Zoltán Liskáné Farkas Angéla Várnai Beáta TANTÁRGY földrajz kémia fizika kémia A természettudományi
RészletesebbenArday Istvan - Rozsa Endre - Üt6ne Visi Judit FOLDRAJZ 11. A közepiskobik 10. evfolyama szamara 1, ' MUSZAKI KÖNYVKIADO,
Arday Istvan - Rozsa Endre - Üt6ne Visi Judit FOLDRAJZ 11. A közepiskobik 10. evfolyama szamara 1, ' MUSZAKI KÖNYVKIADO, BUDAPEST A vnag VALTOZÖ TARsADALMI-GAZDASAGI KEPE: A GAZDASAGI :tlet SZERKEZETENEK
RészletesebbenKÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA
KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA A vizsga részei Középszint Emelt szint 180 perc 15 perc 240 perc 20 perc 100 pont 50 pont 100 pont 50 pont A vizsgán használható segédeszközök
RészletesebbenFÖLDRAJZ 9-11. évfolyam (Esti tagozat)
FÖLDRJZ 9-11. évfolyam (Esti tagozat) z általános iskola 5 8. évfolyamának tantervi előzményeire építve elősegíti, hogy megismerjék a földrajzi környezet főbb sajátosságait, jelenségeit, folyamatait. Segítse
RészletesebbenTanítási tervezet. Óra időpontja: Évfolyam/osztály: 9/A. Tanít: Simon Szilvia. Témakör: A légkör földrajza
Tanítási tervezet Óra időpontja: 2019.04.03. 8.00 Évfolyam/osztály: 9/A Tanít: Simon Szilvia Témakör: A légkör földrajza Tanítási egység címe: Ciklonok, anticiklonok Óra típusa: Új ismereteket szerző és
RészletesebbenA földrajztanítás alapjai 1.
A földrajztanítás alapjai 1. Összeállította: dr. Makádi Mariann TÁMOP 4.1.2.B.2-13/1-2013-0007 ORSZÁGOS KOORDINÁCIÓVAL A PEDAGÓGUSKÉPZÉS MEGÚJÍTÁSÁÉRT A földrajz szakmódszertan A földrajztanítás módszertanának
RészletesebbenApor Vilmos Katolikus Iskolaközpont Helyi tanterv Szabadon választható tantárgy: biológia 11-12. évfolyam
1 Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont Helyi tanterv Szabadon választható tantárgy: biológia 11-12. évfolyam 2 Tantárgyi struktúra és óraszámok A tantárgy heti óraszáma A tantárgy éves óraszáma 11. évfolyam
Részletesebben2. Hazánk folyóvizei Mutasd be hazánk folyóit többféle szempont alapján! Milyen gazdasági és társadalmi jelentőségük van folyóvizeinknek?
Teleki Pál Országos Földtan- és Földrajzverseny Országos Forduló Eger 2016. május 6-8. Szóbeli tételek 8. osztály 1. Hazánk állóvizei Mutasd be a tavak keletkezését és pusztulását hazai példákon keresztül!
RészletesebbenHazánk idegenforgalma
Hazánk idegenforgalma (Turizmusunk földrajzi alapjai) 8.évfolyam Választható tantárgy Helyi tanterv Célok és feladatok: A tantárgy célja, hogy megismertesse a tanulókat ezzel az új tudományterülettel.
RészletesebbenÉLELMISZER-IPARI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA
ÉLELMISZER-IPARI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA A vizsga részei II. A VIZSGA LEÍRÁSA Középszint Emelt szint 180 perc 15 perc 240 perc 20 perc 100 pont 50 pont 100 pont 50 pont A vizsgán használható segédeszközök
Részletesebben9 10. évfolyam. A földünk és környezetünk tantárgy kerettanterve és a Nemzeti alaptanterv viszonya
FÖLDÜNK ÉS KÖRNYEZETÜNK 9 10. évfolyam A földünk és környezetünk tantárgy kerettanterve és a Nemzeti alaptanterv viszonya A gimnáziumi földrajz kerettanterv szemlélete és értékrendje tükrözi a Nat szellemiségét.
RészletesebbenÜgyeljen arra, hogy a programmodul sorszáma és megnevezése azonos legyen a I. A program általános tartalma fejezet 11. pontjában írtakkal!
II. ADATLAP - Programmodul részletes bemutatása Valamennyi programmodulra külön-külön kitöltendő 1. A programmodul azonosító adatai Ügyeljen arra, hogy a programmodul sorszáma és megnevezése azonos legyen
RészletesebbenTanítási tervezet. Iskola neve és címe: Budapest XIV. Kerületi Szent István Gimnázium 1146 BUDAPEST Ajtósi Dürer sor 15.
Tanítási tervezet Az óra időpontja: 2019. február 12. kedd 11:30-12:15 Iskola, osztály: 9.d osztály Iskola neve és címe: Budapest XIV. Kerületi Szent István Gimnázium 1146 BUDAPEST Ajtósi Dürer sor 15.
RészletesebbenVENDÉGLÁTÓIPARI ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA
VENDÉGLÁTÓIPARI ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA A vizsga részei Középszint Emelt szint 120 perc 15 perc 180 perc 20 perc 100 pont 50 pont 100 pont 50 pont A vizsgán használható
RészletesebbenFöldrajz alapszak záróvizsga törzstételek
Földrajz alapszak záróvizsga törzstételek 1. A Föld mozgásai, következményei és a pályaelemek szekuláris változásai. Az árapály jelenség természeti- és társadalmi következményei 2. A tematikus térképek
RészletesebbenTéma Óraszám Tanári bemutató Tanulói tevékenység Módszertan Óratípus Eszközök
Tartalom 7. évfolyam... 2 Az urópán kívüli kontinensek tipikus tájainak és néhány kiemelt országának természet- és társadalomföldrajza... 2... 2 urópa országainak természet- és társadalomföldrajza... 3
RészletesebbenMinimum követelmények Földrajz 9. OSZTÁLY
Minimum követelmények Földrajz 9. OSZTÁLY A TÉRKÉP 1.1. A térképi ábrázolás Legyen tisztában a térkép és a valóság kapcsolatával, a térképi ábrázolás jelentőségével. Magyarázza a kicsinyítés mértéke és
RészletesebbenPEDAGÓGIA ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA A VIZSGA LEÍRÁSA KÖZÉPSZINTEN
PEDAGÓGIA ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA A vizsga részei A VIZSGA LEÍRÁSA KÖZÉPSZINTEN Középszint 120 perc 15 perc 100 pont A vizsgán semmilyen segédeszköz nem használható. Nyilvánosságra hozandók
Részletesebben11. 12(12-13). évfolyam
FÖLDÜNK ÉS KÖRNYEZETÜNK 11. 12(12-13). évfolyam Témakörök óraszámai: 11.osztály Térképi ismeretek 4 Kozmikus környezetünk 6 A geoszférák földrajza 26 A földrajzi övezetesség 24 Népesség- és településföldrajz
RészletesebbenFizika középszintű szóbeli érettségi vizsga témakörei
Fizika középszintű szóbeli érettségi vizsga témakörei 1. Mechanika Newton törvényei Mozgásformák Munka, energia Folyadékok és gázok mechanikája 2. Hőtan, termodinamika Hőtágulás Állapotjelzők, termodinamikai
RészletesebbenGEOGRÁFUS MSC záróvizsgatételek, Terület- és településfejlesztés szakirány. (GEOGRÁFUS I. záróvizsgabizottság)
GEOGRÁFUS MSC záróvizsgatételek, 2011 -Terület- és településfejlesztés szakirány (GEOGRÁFUS I. záróvizsgabizottság) 1) A hazai munkaerőpiac területi jellemzői (1989-től napjainkig) 2) A magyar ipar ágazati
RészletesebbenTanítási tervezet Az ezerarcú Amerika, Amerika társadalomföldrajza 1. Tantervi követelmények: Oktatási cél Nevelési cél: Képzési cél:
Tanítási tervezet Óra időpontja: 2018. április 24. Tanít: Töreki Milán Évfolyam: 7. c osztály, 16 fő. Az iskola megnevezése: Árpád Gimnázium Cím: Budapest, Magyarország, Nagyszombat u. 19, 1034 Létszám:
RészletesebbenKémia 10. Az alkánok homológ sora
Kémia 10. Az alkánok homológ sora Műveltségi terület: ember és természet Tantárgy: Kémia Iskolatípus: szakközépiskola, gimnázium Évfolyam:10. Téma, témakör: Az alkánok Készítette: Sivák Szilvia Az óra
RészletesebbenHerceg Esterházy Miklós Szakképző Iskola Speciális Szakiskola és Kollégium TANMENET. Természetismeret. tantárgyból
Herceg Esterházy Miklós Szakképző Iskola Speciális Szakiskola és Kollégium TANMENET a Természetismeret tantárgyból a TÁMOP-2.2.5.A-12/1-2012-0038 Leleményesen, élményekkel, Társakkal rendhagyót alkotni
RészletesebbenELTE Gyakorló Általános Iskola és Középiskola szakközépiskolai részére érvényes helyi tanterv és óraterv
PEDAGÓGIAI PROGRAM ELTE Gyakorló Általános Iskola és Középiskola szakközépiskolai részére érvényes helyi tanterv és óraterv SASHEGYI ARANY JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM OM: 035289 Sashegyi Arany
RészletesebbenFöldrajz. A vizsgáztatói és felkészítő gyakorlatra vonatkozó kérdőív:
Földrajz Kérjük, hogy válaszoljon az alábbi kérdésekre! A vizsgáztatói és felkészítő gyakorlatra vonatkozó kérdőív: 1. A kétszintű érettségi vizsgarendszer 2005. évi bevezetése óta hány május-júniusi vizsgaidőszakban
RészletesebbenTanítási tervezet Fehér András Tamás Vulkáni kőzetek Tantervi követelmények A tanítási óra oktatási célja: A tanítási óra nevelési célja:
Tanítási tervezet Óra időpontja: 2017.10.17. - 9:00 Évfolyam/osztály: 9/A Tanít: Fehér András Tamás Témakör: A Föld, mint kőzetbolygó Tanítási egység címe: Vulkáni kőzetek Óra típusa: Új ismereteket szerző
RészletesebbenHELYI TANTERV FÖLDÜNK ÉS KÖRNYEZETÜNK 9-10. ÉVFOLYAM
HELYI TANTERV FÖLDÜNK ÉS KÖRNYEZETÜNK 9-10. ÉVFOLYAM CÉLOK ÉS FELADATOK A tanulók ismerjék meg szűkebb és tágabb földrajzi környezetük természeti és társadalmi, gazdasági jellemzőit, folyamatait. Ismerjék
RészletesebbenTanítási tervezet. A témakör megnevezése: Falvak és szórványok. A tanítási egység címe: Társadalmi folyamatok a 21. század elején
Tanítási tervezet I. Alapadatok: Az óra időpontja: 2015. november 16. 4. óra Iskola: ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnázium Helyszín: 1088 Budapest, Trefort utca 8. Osztályterem: III. emelet 8. Tanít:
RészletesebbenFÖLDÜNK KÖRNYEZETÜNK
ALAPELVEK, CÉLOK A Földünk környezetünk műveltségi terület megismerteti a tanulókat a szűkebb és tágabb környezet természeti és társadalmi-gazdasági jellemzőivel, folyamataival. Elősegíti, hogy reális
RészletesebbenL OVASSY L ÁSZLÓ G IMNÁZIUM HELYI TANTERV ÉS TANTÁRGYI PROGRAM. Földrajz 2007. Készítette: B EREGINÉ S IMON Á GNES
L OVASSY L ÁSZLÓ G IMNÁZIUM HELYI TANTERV ÉS TANTÁRGYI PROGRAM Földrajz 2007. Készítette: B EREGINÉ S IMON Á GNES Célok és feladatok FÖLDÜNK ÉS KÖRNYEZETÜNK 9-12/13. 9. (előkészítő) évfolyam A természetismeret
RészletesebbenFöldrajzos linkek. Távérzékelés magyar nyelvű oktatóanyag
Földrajzos linkek Távérzékelés magyar nyelvű oktatóanyag http://www.fomi.hu/taverzekeles_oktatoanyag/ Ingyenes szoftverek a földrajzoktatásban (Szilassi Péter előadása) http://www.u-szeged.hu/egyetemrol--/--foldrajz/eloado-dr-szilassi-peter?objectparentfolderid=16691
RészletesebbenFÖLDRAJZ (FÖLDÜNK ÉS KÖRNYEZETÜNK)
FÖLDRAJZ (FÖLDÜNK ÉS KÖRNYEZETÜNK) A földrajz (Földünk és környezetünk) tantárgy vizsgamodellje több szempontból is lényegesen különbözik a korábbi földrajzi érettségitől. A középszintű érettségi vizsgán
RészletesebbenKÖRNYEZETVÉDELMI-VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA
KÖRNYEZETVÉDELMI-VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA A vizsga részei II. A VIZSGA LEÍRÁSA Középszint Emelt szint Írásbeli vizsga Írásbeli vizsga 180 perc 15 perc 240 perc 20 perc 100 pont 50
RészletesebbenBIOLÓGIA 9. évfolyam 1001
BIOLÓGIA 9. évfolyam 1001 BIOLÓGIA 9. évfolyam Heti óraszám:1 Évi óraszám: 37 óra Célok és feladatok Szakközépiskolában a biológiatanítás célja az elméleti ismeretátadás, a gyakorlati készségfejlesztés
RészletesebbenTÖRTÉNELEM 5-7. A felső tagozatos történelemtankönyv bemutatása
A Nemzeti Alaptantervhez illeszkedő tankönyv-, taneszköz-, és Nemzeti Közoktatási Portál fejlesztése TÁMOP-3.1.2-B/13-2013-0001 TÖRTÉNELEM 5-7. A felső tagozatos történelemtankönyv bemutatása 2015. február
RészletesebbenTanítási tervezet. Óra időpontja: :25. Évfolyam/osztály: 10.a. Iskola neve: X. kerületi Zrínyi Miklós Gimnázium
Tanítási tervezet Óra időpontja: 2018. 02.18. 8:25 Évfolyam/osztály: 10.a Iskola neve: X. kerületi Zrínyi Miklós Gimnázium Iskola címe: 1108 Budapest, Mádi utca 173. Tanít: Fehér András Tamás Témakör:
Részletesebben