SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

Átírás

1 SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Tiszadadai Nyitnikék Óvoda és Konyha 4455 Tiszadada, Hősök tere 9. OM azonosító:

2 A szervezeti és működési szabályzat készítésének jogszabályi alapja évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről évi CXXIV. törvény a nemzeti köznevelésről szóló törvény módosításáról 20/2012. (VIII: 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 229/2012. (VIII. 28.) Korm. Rendelete a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról 2011.évi CXCV. törvény az államháztartásról (Áht.) 368/2011. (XII.31.) Korm. Rendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról (Ámr.) 2012.évi I. törvény a Munka Törvénykönyvéről 2012.évi II. törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről 2011.évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról évi CLXXIX. törvény a nemzetiségek jogairól 62/2011. (XII.29.) BM rendelet a katasztrófák elleni védekezés egyes szabályairól évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről, és a gyámügyi igazgatásról évi XCIII. törvény A munkavédelemről 335/2005. (XII.29.) Korm. Rendelet a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről évi LXVI. törvény A közokiratokról, a közlevéltárakról, és a magánlevéltári anyag védelméről 44/2007. OKM rendelet a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól Az emberi méltósághoz való jog az oktatási szereplőket életkorukra való tekintet nélkül megilleti. A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény 46. (2) bekezdése szerint a gyermek, a tanuló személyiségét, emberi méltóságát és jogait tiszteletben kell tartani, és védelmet kell számára biztosítani a fizikai és lelki erőszakkal szemben. A gyermek és a tanuló nem vethető alá testi és lelki fenyítésnek, kínzásnak, kegyetlen, embertelen, megalázó büntetésnek vagy bánásmódnak. 2

3 Tartalomjegyzék Az SZMSZ jogszabályi alapjai 2. oldal Bevezető 4. oldal 1. A Szervezeti és Működési Szabályzat célja, hatálya 4. oldal 2. Alapító Okirat legfontosabb elemei 5. oldal 3. Az óvoda köznevelési intézményként való működésére vonatkozó szabályok 6. oldal 3.1. Az óvoda működési rendje 6. oldal A vezetők intézményben való benntartózkodásának rendje 7. oldal Az alkalmazottak intézményben való benntartózkodásának rendje, és a munkavégzés általános szabályai 8. oldal A gyermekek intézményben való benntartózkodásának rendje 9. oldal 3.2. A pedagógiai munka belső ellenőrzési rendje 11. oldal 3.3. Belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az intézménnyel 12. oldal 3.4. Az intézményvezető, vagy intézményvezető-helyettes akadályoztatása esetén a helyettesítés rendje 13. oldal 3.5. A vezetők és az óvodai szülői szervezet, közösség közötti kapcsolattartás formája, rendje 13. oldal 3.6. Gyermekvédelmi munka megszervezése és ellátása 13. oldal 3.7. A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja 14. oldal 3.8. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok 16. oldal 3.9. Az intézményi védő, óvó előírások 17. oldal Rendkívüli esemény esetén szükséges teendő 19. oldal Tájékoztatás rendje az intézmény pedagógiai programjáról, az óvoda dokumentumainak nyilvánossága 21. oldal Szülői Szervezet véleményezési jogai 21. oldal Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje 21. oldal A létesítmény és helyiségeinek használati rendje 21. oldal A fakultatív hit és erkölcsoktatás feltételeinek biztosítása 22. oldal Óvodai fejlesztő program 22. oldal Záró rendelkezések 22. oldal 3

4 BEVEZETŐ A köznevelési intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat a továbbiakban: SZMSZ határozza meg. A szervezeti és működési szabályzatban kell szabályozni mindazokat a kérdéseket, amelyek meghatározását jogszabály írja elő, továbbá a nevelési intézmény működésével összefüggő minden olyan kérdést, amelyet jogszabály rendelkezése alapján készített szabályzatban nem kell, illetve nem lehet szabályozni. A szervezeti és működési szabályzat alapvetően az oktatási intézmény felnőtt dolgozóira állapít meg szabályokat, valamint azokra, akik valamilyen módon, formában, kapcsolatba kerülnek az intézménnyel. A szervezeti és működési szabályzat olyan alapokmány, (alapdokumentum), mely kódexszerűen foglalja össze az óvoda szervezetére, működésére, a pedagógusok és gyermekek jogaira és kötelességeire vonatkozó szabályokat: mindenekelőtt az óvoda szervezeti rendjét. Az óvodai intézmény szervezeti és működési szabályzatának a magasabb szintű jogszabályok rendelkezésein túl, elveiben és tartalmában illeszkedni kell az óvodai intézmény más belső szabályzataihoz, alapdokumentumaihoz. Az óvoda tartalmi munkáját és működését meghatározó helyi alapdokumentumai: - Alapító Okirat - Szervezeti és Működési Szabályzat (SZMSZ) - Helyi Óvodai Pedagógiai Program - Házirend 1. A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT CÉLJA, HATÁLYA A Szervezeti és Működési Szabályzat célja: - meghatározza az Óvoda, mint intézmény szervezeti felépítését, az intézményi működés belső rendjét, a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat a jogszabályok szerint, és mindazon rendelkezéseket, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörbe. - az intézmény jogszerű működésének biztosítása, a zavartalan működés garantálása, a gyermeki jogok érvényesülése, a szülők, gyermekek és pedagógusok közötti kapcsolat erősítése, az intézményi működés demokratikus rendjének garantálása. A Szervezeti és Működési Szabályzat hatálya kiterjed: - az óvodába járó gyermekek közösségére - a nevelőtestület valamennyi pedagógusára - intézmény vezetőjére - a nevelő fejlesztő munkát segítőkre (dajka, pedagógiai asszisztens) - a gyermekek szüleire, törvényes képviselőikre - akik az intézménnyel kapcsolatba kerülnek. A Szervezeti és Működési Szabályzat hatályba lép akkor, ha: A Szervezeti és Működési Szabályzatot: - a nevelőtestület jóváhagyja - az intézményi szülői szervezet egyetértési jogot gyakorol - a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. 4

5 Módosítására akkor kerül sor, ha a fenti jogszabályokban, az intézményben szervezeti és működési tekintetben változás áll be, illetve ha a szülők, vagy a nevelőtestület minősített többséggel erre javaslatot tesz. A módosításra került, elfogadott és jóváhagyott Szervezeti és Működési Szabályzat nyilvánossága: a vezetői irodában mindenkor megtalálható. Szervezeti és Működési Szabályzat felülvizsgálatának módja: - ha az óvoda működési rendjében változás történik - ha a jogszabály előírja 2. ALAPÍTÓ OKIRAT LEGFONTOSABB ELEMEI Az intézmény neve: Tiszadadai Nyitnikék Óvoda és Konyha Székhelye: 4455.Tiszadada, Hősök tere 9. Telephelye (Konyha): 4455.Tiszadada, Nagy út 12. Alapító szerv neve és címe: Tiszadada Község Önkormányzata, 4455.Tiszadada Kossuth tér 1. Költségvetési szerv alaptevékenysége: Óvodai nevelés Kormányzati funkciók: Óvodai nevelés, ellátás szakmai feladatai Óvodai nevelés, ellátás működtetési feladatai Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben Munkahelyi étkeztetés köznevelési intézményben Intézményen kívüli gyermekétkeztetés Felügyeleti / irányító szerve: Tiszadada Község Önkormányzat Képviselőtestülete, 4455.Tiszadada, Kossuth tér 1. Törvényességi felügyelet: Tiszadada Község Jegyzője, 4455.Tiszadada, Kossuth tér 1. Fenntartó: Tiszadada Község Önkormányzata, 4455.Tiszadada, Kossuth tér 1. Vezetői kinevezés rendje: Az óvoda vezetőjét a képviselő-testület bízza meg, nyilvános pályázat lefolytatása után. A pályázati eljárás előkészítésével és lefolytatásával kapcsolatos feladatokat a fenntartó önkormányzat jegyzője végzi el. A megbízással kapcsolatos döntés előtt ki kell kérni az intézmény alkalmazotti közösségének, a nemzetiségi önkormányzatnak a véleményét. Az intézményvezetői megbízás 5 évre szól. Az intézmény vezetőjének megbízását, felmentését, fegyelmi jogkört az önkormányzat képviselő- testülete gyakorolja. Egyéb munkáltatói jogköröket a polgármester gyakorolja. Gazdasági besorolás: Gazdálkodási jogkör: önállóan működő költségvetési szerv. Pénzügyi-gazdálkodási feladatait Tiszadada Község Önkormányzata Polgármesteri Hivatala látja el, mint önállóan működő és gazdálkodó szerv. Köznevelési intézmény típusa: óvoda. Az intézmény csoportjainak száma: től 3 csoportos óvoda Felvehető maximális gyermeklétszám: 75 fő + a megállapított maximális létszám20%-kal történő átlépésével, mely szerint az egyes csoportokban elhelyezett gyermekek száma legfeljebb 30 fő lehet. Az intézményi feladatok ellátását szolgáló vagyon: Tiszadada 878 hrsz. Hősök tere 9. sz. alatti óvoda épülete. Tiszadada 859 hrsz. Nagy út 12. sz. alatti konyha épülete. 5

6 A vagyon feletti rendelkezési jogosultság: A vagyon feletti rendelkezési jogosultság, valamint az intézmény működése során keletkezett vagyontárgyak feletti rendelkezési jogosultság az alapítót illeti meg. Az egyes vagyontárgyak értékesítésére, bérbeadására a képviselőtestületnek van hatásköre. Az intézmény vezetőjének véleményét ki kell kérni. Az intézmény rendelkezési jogosultsága kiterjed a kezelésében lévő ingatlan és ingó vagyon rendeltetésszerű használatára. Az intézmény, vállalkozási tevékenységet nem folytat. Az intézmény képviseletére jogosultak: - a mindenkori kinevezett óvodavezető, - annak távolléte esetén az SZMSZ szerint meghatározott helyettesítési rend az irányadó. 3. AZ ÓVODA KÖZNEVELÉSI INTÉZMÉNYKÉNT VALÓ MŰKÖDÉSÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK A köznevelési intézmény működésének szabályai A Nkt a szerint (1) A köznevelési intézmények szakmai tekintetben önállóak. Szervezetükkel és működésükkel kapcsolatosan minden olyan ügyben döntenek, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe. (2) A nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos döntések előkészítésében, végrehajtásában és ellenőrzésében jogszabályban meghatározottak szerint részt vesznek a pedagógusok, a tanulók és a szülők, valamint képviselőik. (3) A nevelési-oktatási intézmény helyiségeiben, területén párt, politikai célú mozgalom vagy párthoz kötődő szervezet nem működhet, továbbá az alatt az idő alatt, amíg az óvoda, iskola, kollégium ellátja a gyermekek, tanulók felügyeletét, párt vagy párthoz kötődő szervezettel kapcsolatba hozható politikai célú tevékenység nem folytatható Az óvoda működési rendje. Az óvodai nevelési év rendjét az óvodai Munkaterv határozza meg A Munkaterv programjait a nevelőtestület határozza meg, a gyermekek közösségét érintő közös programokat illetően a Szülői közösség véleményét kikérve. A) A nevelési év minden év szeptember 01-től a következő év augusztus 31-ig tart, mely két részből áll. a) A nevelési-oktatási év szeptember 01 - május 31-ig tart. Ezen időszak alatt a gyermekek részére a Helyi Óvodai Pedagógiai Program szabályozásának megfelelően kötött, illetve kötetlen fejlesztő tevékenységeket szervezünk. Dokumentum: csoportnapló b) Nyári időszak június 01-augusztus 31-ig tart. Az óvodai csoport összevontan, kötötten szervezett tevékenységek nélkül működik, Dokumentum: csoportnapló Az óvoda nyári zárva tartásáról és ügyeletéről a fenntartó határoz, melyről a szülőket minden év február 15-ig faliújságon keresztül értesítjük. B) Az óvoda 5 napos (hétfőtől-péntekig) munkarenddel üzemel. - Napi 11 órás nyitva tartási idővel, melynek pontos időpontja a mindenkori éves munkatervben - a szülői igényeknek megfelelően - kerül meghatározásra. - A szülők igényeinek jelzésére az intézmény vezetője a fenntartó felé kezdeményezheti a nyitvatartási idő megváltoztatását. 6

7 C) Az óvodát reggel a munkarend szerint érkező dajka nyitja. - A bejárati ajtók nyitva illetve zárva tartását az óvoda házirendje határozza meg, melyet minden nevelési év elején a szülőkkel az első szülői értekezleten illetve a szülői hirdető táblán ismertetünk. - A hivatalos ügyek intézése a vezetői irodában történik. D) Nevelésnélküli munkanapok: Időpontját és felhasználását az éves munkaterv tartalmazza, melyről minden év szeptemberében tájékoztatást adunk a szülői közösségnek. A nevelésnélküli munkanapok éves felhasználása során figyelembe vesszük: - a jogszabályi kötelezettséget, - az óvodába járó szülők munkahelyi leterheltségét. A nevelés nélküli munkanapok időpontjáról minimum 7 nappal korábban értesítjük: - a teljes szülői kört és - a fenntartót. A nevelés nélküli munkanapokon szakmai továbbképzést, alkalmazotti értekezletet tartunk. A gyermekek felügyeletét igény szerint biztosítjuk az óvodában A vezetők intézményben való benntartózkodásának rendje. Az óvodavezető munkanapokon 8-16 óráig tartózkodik az intézményben, kivéve, ha hivatalos ügyekben jár el. Az óvodavezető heti kötelező óraszáma: 10 óra Az óvodavezető helyettes heti kötelező óraszáma: 24 óra Az óvodavezető és feladatköre: Az óvoda élén az óvodavezető áll, akinek jogkörét, felelősségét, feladatait a Köznevelési Törvény alapján a fenntartó határozza meg. ( Óvodavezető munkaköri leírása) Jogkörét, esetenként vagy az ügyek meghatározott körében az intézmény más alkalmazottjára átruházhatja. Az óvoda vezetője képviseli az intézményt. Az óvodavezető felelős: - az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, - a munkáltatói feladatok törvényes ellátásáért, - tervezési, beszámolási, információ szolgáltatási kötelezettség teljesítéséért - a pedagógiai munkáért, - a gyermekvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, - a nevelőmunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, - a gyermekbalesetek megelőzéséért - a gyermekek éves egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért, - a pedagógusi középtávú továbbképzési program, valamint az éves beiskolázási terv elkészítéséért, - a továbbképzések megszervezéséért, - az intézmény közvetlen és közvetett partnerkapcsolatainak működtetéséért, folyamatos fejlesztéséért. A fenntartó döntése alapján az óvoda vezetője rendkívüli szünetet rendelhet el, ha rendkívüli időjárás, járvány, természeti csapás vagy más elháríthatatlan ok miatt az óvoda 7

8 működtetése nem biztosítható, vagy az intézkedés elmaradása jelentős veszéllyel, illetve helyrehozhatatlan kárral járna. Intézkedéséhez be kell szereznie a fenntartó egyetértését. Az óvodavezető feladatai: - az intézmény vezetése, - a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése, a nevelő- fejlesztő munka irányítása és ellenőrzése, - a nemzeti és óvodai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megünneplése, - a rendelkezésre álló költségvetés alapján az intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása, - a gyermekvédelmi munka irányítása, - a gyermekbaleset megelőzésével kapcsolatos tevékenység irányítása, - az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben való döntés, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörbe, - az SZMSZ-ben megfogalmazott, a vezetésre vonatkozó pontok maradéktalan ellátása Az alkalmazottak intézményben való benntartózkodásának rendje, és a munkavégzés általános szabályai. - Az alkalmazottak munkarendje a mindenkori éves munkatervben kerül szabályozásra. - Az alkalmazottak munkaidejének nyilvántartását a jelenléti íven az óvodavezető vezeti. - Az alkalmazottak munkavégzésére vonatkozó szabályokat a munkaköri leírások tartalmazzák. - Az óvodapedagógusok munkaideje: heti 40 óra. - Ebből 32 óra a kötött munkaidő, amit teljes egészében az óvodai életet magában foglaló foglalkozásra kell fordítani. - A munkaidő fennmaradó részében (heti 8 óra), az alábbi feladatokat látja el az óvodában és/vagy az óvodán kívül: - felkészülés a következő napi foglalkozásokra - továbbképzéseken való részvétel - hospitálások - reszort feladatok - az óvoda vezetőjétől kapott egyéb, az óvodai nevelő-fejlesztő munkával összefüggő megbízások. - heti 4 óra eseti helyettesítés rendelhető el, amiért túlóradíjat nem kell fizetni. Az óvoda dolgozóit a törvény előírásai alapján megállapított munkakörökre a fenntartó által engedélyezett létszámban az óvoda vezetője alkalmazza. A teljes alkalmazotti közösséget az óvodavezető hívja össze minden esetben. Az értekezleteken az óvodavezető tájékoztatja az óvoda dolgozóit az óvoda munkájáról és ismerteti a soron következő feladatokat. Az értekezletről jegyzőkönyv készül. Az óvoda dolgozói munkájukat munkaköri leírásaik alapján végzik. A nevelők közössége a nevelőtestület. A nevelőtestület az óvoda pedagógusainak, a nevelési-oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. 8

9 A nevelőtestület tagja: az óvoda valamennyi kinevezett óvodapedagógusa. A nevelőtestület döntési és véleményezési jogkörét a Nkt.70..(2,) tartalmazza: A nevelőtestület dönt: a) a pedagógiai program elfogadásáról, b) az SZMSZ elfogadásáról, c) a nevelési-oktatási intézmény éves munkatervének elfogadásáról, d) a nevelési-oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadásáról, e) a továbbképzési program elfogadásáról, f) a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztásáról, g) a házirend elfogadásáról. A nevelőtestület véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. A nevelőtestület értekezletei: A nevelőtestület a nevelési év során 4 értekezletet tart, az éves munkatervben meghatározott napirenddel és időpontokban, melyet az óvoda vezetője hív össze. A nevelőtestület egy nevelési év során az alábbi értekezleteket tartja: - nevelési év nyitó-záró értekezlet - a nevelési évben további két nevelési értekezlet Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet hívható össze az óvoda lényeges problémáinak megoldására. A rendkívüli nevelőtestületi értekezletre vonatkozó szabályok: Az óvodavezető a rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívásánál a napirend három nappal előbb történő kihirdetésével intézkedik. A nevelőtestület döntéseit és határozatait jogszabályokban meghatározott kivétellel nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. A szavazatok egyenlősége esetén az óvodavezető dönt A gyermekek intézményben való benntartózkodásának rendje. A Közoktatási törvény értelmében, a gyermeknek abban az évben, amelynek aug. 31. napjáig a 3. életévét betölti, a nevelési év első napjától ( ) tankötelezettségük megkezdéséig legalább napi 4 órában óvodai nevelésben kell részesülnie. A gyermek óvodába érkezése: 6:00-tól 8:30-ig. A szülő minden esetben személyesen adja át a gyermekét az óvónőnek. A gyermeket a szülők, ezen kívül az általuk megnevezett, esetleg írásban bejelentett felnőtt, illetve nagyobb testvér viheti haza. A gyermek távolmaradásának, mulasztásának, igazolására vonatkozó rendelkezéseket az óvoda Házirendje szabályozza a megfelelő jogszabályok figyelembe vételével. Ha a gyermek az óvodai foglalkozásról távol marad, mulasztását igazolni kell. A mulasztást igazoltnak kell tekinteni, ha a) a szülő előzetesen bejelentette az óvónőnek, hogy gyermekét nem viszi el az óvodába, b) a gyermek beteg volt, és azt a házirendben meghatározottak szerint igazolja, c) a gyermek hatósági intézkedés vagy egyéb alapos indok miatt nem tudott kötelezettségének eleget tenni. 9

10 20/2012. (VIII.31.) EMMI r. 51. (1) A beteg gyermek, tanuló az orvos által meghatározott időszakban nem látogathatja a nevelési-oktatási intézményt. Ha a pedagógus megítélése szerint a gyermek, a tanuló beteg, gondoskodik a többi gyermektől, tanulótól való elkülönítéséről, és kiskorú gyermek, tanuló esetén a lehető legrövidebb időn belül értesíti a gyermek, a tanuló szüleit. Azt, hogy a gyermek, a tanuló ismét egészséges és látogathatja a nevelésioktatási intézményt, részt vehet a foglalkozásokon, orvosnak kell igazolnia. Az igazolásnak tartalmaznia kell a betegség miatt bekövetkezett távollét pontos időtartamát is Ha a gyermek, távolmaradását nem igazolják, a mulasztás igazolatlan. Ha a gyermek egy nevelési évben igazolatlanul 5 napnál többet mulaszt, az óvoda vezetője értesíti a gyermek tényleges tartózkodási helye szerint illetékes gyámhatóságot és a gyermekjóléti szolgálatot. Az értesítést követően a gyermekjóléti szolgálat, az óvoda, haladéktalanul intézkedési tervet készít, amelyben a mulasztás okának feltárására figyelemmel meghatározza a gyermeket veszélyeztető és az igazolatlan hiányzást kiváltó helyzet megszüntetésével kapcsolatos, továbbá a gyermek érdekeit szolgáló feladatokat. Ha a gyermek egy nevelési évben igazolatlanul 10 napnál többet mulaszt, az óvoda vezetője tájékoztatja az általános szabálysértési hatóságot. Ha a gyermek egy nevelési évben eléri a 20 igazolatlan napot, az óvoda vezetője haladéktalanul értesíti a gyermek tényleges tartózkodási helye szerint illetékes gyámhatóságot. A gyermekek óvodai felvétele Nkt.8. szerint. (1) Az óvoda a gyermek hároméves korától a tankötelezettség kezdetéig nevelő intézmény. Az óvoda felveheti azt a gyermeket is, aki a harmadik életévét a felvételétől számított fél éven belül betölti, feltéve, hogy minden hároméves és annál idősebb gyermek óvodai felvételi kérelme teljesíthető. A beiratkozás rendje: - A beiratkozás időpontját minden nevelési évben a fenntartó határozza meg, és a megszokott formában, a kijelölt beiratkozási időpontot megelőző harminc nappal hozza nyilvánosságra: - A beíratási időszakot követően a felvételt nyert gyermekek fogadása szeptember 01-től folyamatosan történik. Az újonnan jelentkező gyermekek fogadása az óvodai nevelési évben folyamatosan történik. - A beiratkozás során a szülőt röviden szóban tájékoztatjuk óvodánk pedagógiai rendszeréről. - A beiratkozást követően a gyermekek és a szülők lehetőséget kapnak arra, hogy közvetlen betekintést nyerjenek az óvoda életébe. - A beíratás tényét az Előjegyzési naplóban kell rögzíteni. Ha az óvodába jelentkezők száma meghaladja a felvehető gyermekek maximális létszámát, a fenntartó engedélyezheti a csoportlétszám 20%-kal történő átlépését. Kötelező felvenni év közben is: - A 3. életévét betöltött, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyermeket. - Akinek felvételét a gyámhatóság kezdeményezte. - A sajátos nevelési igényű gyermeket, ha a szakértői bizottság kijelölte az óvodát. A gyermekek személyiség jogait figyelembe véve a felvett gyermekekről névszerinti névsort nyilvános helyre kifüggeszteni tilos. Az óvodai átvétel: A szülő gyermeke óvodai felvételét, átvételét bármikor kérheti. 10

11 Az iskolai élet megkezdésére vonatkozó szabályok Nkt.45. (1) Magyarországon az e törvényben meghatározottak szerint minden gyermek köteles az intézményes nevelés-oktatásban részt venni, tankötelezettségét teljesíteni. (2) A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti, legkésőbb az azt követő évben tankötelessé válik. Az a gyermek, akinek esetében azt a szakértői bizottság javasolja, további egy nevelési évig az óvodában részesül ellátásban, és ezt követően válik tankötelessé. A tankötelezettség teljesítése a tanév első tanítási napján kezdődik. Ha a gyermek az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget korábban eléri, a kormányhivatal a szülő kérelmére szakértői bizottság véleménye alapján engedélyezheti, hogy a gyermek hatéves kor előtt megkezdje tankötelezettségének teljesítését. (4) A tankötelezettség kezdetéről a) az óvoda vezetője, b) ha a gyermek nem járt óvodába az iskolaérettségi vizsgálat alapján a szakértői bizottság, c) az óvoda, az iskola vezetője vagy a szülő kezdeményezésére az iskolaérettségi vizsgálat alapján a szakértői bizottság dönt. A tanköteles életkort elérő gyermekek esetében: - az óvoda igazolja, hogy a gyermek elérte az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget, - ha szükséges, javasolja a gyermek óvodai nevelésben való további részvételét, - javasolja, hogy a gyermeket az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérésének megállapítása céljából a szülő vigye el a pedagógiai szakszolgálati központba. A gyermek óvodai elhelyezése megszűnik, ha - a gyermeket másik óvoda átvette, az átvétel napján, - a gyermeket felvették az általános iskolába, Az óvodai felvételi, átvételi kérelem elbírálásáról a szülőt, az előző óvoda vezetőjét írásban értesíteni kell. Amennyiben az óvodai felvételre a gyámhatóság kezdeményezése alapján kerül sor, a határozatot számára is meg kell küldeni A pedagógiai munka belső ellenőrzési rendje A) A fenntartó: -ellenőrizheti a köznevelési intézmény gazdálkodását, működésének törvényességét, hatékonyságát, a pedagógiai munka eredményességét, továbbá a gyermekvédelmi tevékenységet, a gyermekbaleset megelőzése érdekében tett intézkedéseket. -ellenőrzi a pedagógiai programot, a házirendet, valamint a SZMSZ-t. B) Az óvodavezető Az ellenőrzési ütemterv alapján, a pedagógiai munka eredményessége és az intézmény zavartalan működése érdekében ellenőrzi, értékeli az alkalmazottak munkáját. A belső ellenőrzés rendszere átfogja az óvodai nevelő-fejlesztő munka egészét. Egyrészt biztosítja a minőségi munkavégzést, azzal hogy az ellenőrzés során felmerülő hibák feltárása időben megtörténhet, másrészt fokozza a munka hatékonyságát. A belső ellenőrzés legfontosabb feladata az óvodában folyó pedagógiai tevékenység hatékonyságának mérése. Az óvoda vezetője minden nevelési év elején elkészíti a részletes belső ellenőrzési tervet a Munkaterv részeként - ebben megjelöli: - az ellenőrzésre jogosult személyeket, 11

12 - az ellenőrzés célját, - az ellenőrzés területeit, - az ellenőrzés idejét, határidejét. Az ellenőrzési tervet az óvodában nyilvánosságra kell hozni. C) Az óvodavezető helyettes, munkaközösség vezető Esetenkénti megbízás alapján ellenőrzi az óvodapedagógusok pedagógiai munkáját. Rendkívüli ellenőrzést kezdeményezhet: - az óvodavezető - a szülői szervezet is Az ellenőrzés kiterjed: - a munkakörrel kapcsolatos feladatok elvégzésének módjára, minőségére, - és a munkafegyelemmel összefüggő kérdésekre. Az ellenőrzés területei: - pedagógiai, szervezési, tanügy igazgatási feladatok ellenőrzése, - időszakos, állandó, kiemelt és speciális ellenőrzések, - foglalkozások, írásos dokumentumok, foglalkozásokon kívüli tevékenységek ellenőrzése, - program megvalósulásának szintje a csoportokban és az óvoda életében, - gazdasági jellegű ellenőrzések (vagyon-védelem), - munka és tűzvédelmi ellenőrzések. Az ellenőrzés formái: - tervszerű, előre megbeszélt szempontok alapján, - spontán, alkalomszerű ellenőrzések Az ellenőrzések tapasztalatait az érintett óvodapedagógussal ismertetni kell, aki arra írásban észrevételt tehet. Az általános tapasztalatokat a nevelőtestülettel ismertetni kell, megállapítva az eredményeket és az esetleges hiányosságok megszüntetésére tett, szükséges intézkedéseket Belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az intézménnyel - A gyermekeket kísérő szülők kivételével, az óvodával jogviszonyban nem álló személyek az óvodavezetőnek jelentik be, hogy milyen ügyben jelentek meg az óvodában. A belépőket dajka kíséri az óvodavezetőhöz. - A fenntartói látogatás a nap bármely szakaszában előzetes bejelentés nélkül is történhet. - A szakértői, szaktanácsadói és egyéb hivatalos látogatás az óvodavezetővel történt egyeztetés szerint történik. - Az óvodai csoportok és foglalkozások látogatását más személyek részére, az óvodavezető engedélyezi. 12

13 3.4. Az intézményvezető, vagy intézményvezető-helyettes akadályoztatása esetén a helyettesítés rendje - Az óvodavezető rövidebb idejű távolléte esetén a helyettesítési feladatokat a mindenkori óvodavezető-helyettes látja el. Intézkedési jogköre a gyermekek biztonságos megóvásával összefüggő, azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki. - Az óvodavezető hosszabb idejű (2 hétnél több) távolléte esetén a helyettesítési feladatokat a mindenkori óvodavezető-helyettes látja el. Intézkedési jogköre megegyezik az óvodavezető jogkörével. - A vezető és helyettese egyidejű akadályoztatása esetén a helyettesítést, a fenntartó megbízása alapján, a jelenlévő óvodapedagógusok közül, a legtöbb szakmai tapasztalattal rendelkező látja el. Intézkedési jogköre megegyezik az óvodavezető jogkörével A vezetők és az óvodai szülői szervezet, közösség közötti kapcsolattartás formája, rendje Az óvoda, a szülők jogainak érvényesítése, illetve kötelességeik teljesítése érdekében szülői képviseletet működtet. A Szülői képviselet: Képviseli a szülőket és a gyermekeket a törvényben megfogalmazott jogaik érvényesítésében. A gyermekek nagyobb csoportját érintő bármely kérdésben tájékoztatást kérhet az intézmény vezetőjétől, az e körbe tartozó ügyek tárgyalásakor. Képviselője tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestületi értekezleten. A kapcsolattartás formái: - szülői értekezletek - nyílt napok - fogadó órák - közös rendezvények - családlátogatás - faliújság - a csoportban dolgozó felnőttekkel történő rövid esetenkénti megbeszélések 3.6. Gyermekvédelmi munka megszervezése és ellátása Az intézményi belső szabályozásnak megfelelően, az óvoda nevelési évre szóló munkatervének részét képezi a nevelési évre szóló gyermekvédelmi munkaterv. Az óvoda vezetője és az óvodában dolgozók közreműködnek a gyermek veszélyeztetettségének megelőzésében és megszüntetésében, ennek során együttműködnek a gyermekjóléti szolgálattal, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatokat ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. Ha az óvoda a gyermeket veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni, vagy a gyermekközösség védelme érdekében indokolt, segítséget kér a gyermekjóléti szolgálattól, vagy más, az ifjúságvédelmi, családjogi területen működő szolgálattól. Ha további intézkedésre van szükség, az óvoda vezetője megkeresésére a gyermekjóléti szolgálat javaslatot tesz arra, hogy a nevelési oktatási intézmény a gyermekvédelmi rendszer keretei között milyen intézkedést tegyen. 13

14 3.7. A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja Az óvodát a külső intézményekkel, szervekkel fenntartott kapcsolataiban az óvodavezető képviseli. Az éves munkatervben rögzítettek alapján, a nevelőtestület is kapcsolatot tart a különböző társintézményekkel. Külső partnereink: - Fenntartó - Általános iskola - Gyermekjóléti szolgálat - Pedagógiai szakszolgálatok (járási, megyei) - Pedagógiai Oktatási Központ - Háziorvos, védőnő - Nemzetiségi Önkormányzat (roma) - Öregotthon - Tájház a) Tiszadada Község Önkormányzata Kapcsolattartó személyek a partner részéről: - polgármester - jegyző Az intézmény részéről: - óvodavezető A kapcsolattartás módja: - az óvoda működéséhez szükséges feltételek biztosítása - megbeszélések - közös rendezvények - pályázati lehetőségek kihasználása (pl. udvari játék, épület felújítás) b) Holló László Általános Iskola Kapcsolattartó személyek a partner részéről: - iskolaigazgató - munkaközösség vezető Az intézmény részéről: - óvodavezető - óvodavezető-helyettes - nagycsoportos óvodapedagógusok A kapcsolattartás módja: - hospitálások - közös rendezvények - megbeszélések c) Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Kapcsolattartó személy a partner részéről: - családgondozó Az intézmény részéről: - óvodavezető - óvodavezető-helyettes - gyermekvédelmi felelős - minden óvodapedagógus A kapcsolattartás módja: 14

15 - eset megbeszélések - családlátogatás - közös programok - esetek dokumentálása d) Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Tiszavasvári Tagintézménye Kapcsolattartó személyek a partner részéről: - intézményvezető - logopédus - fejlesztő pedagógus - pszichológus Az intézmény részéről: - óvodavezető - óvodavezető-helyettes - minden óvodapedagógus A kapcsolattartás módja: - vizsgálatok - megbeszélések - adatszolgáltatás e) Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Nyíregyháza, Szarvas út Kapcsolattartó személyek a partner részéről: - intézményvezető Az intézmény részéről: - óvodavezető - óvodavezető-helyettes A kapcsolattartás módja: - vizsgálatok f) Pedagógiai Oktatási Központ Kapcsolattartó személyek a partner részéről: - intézményvezető - szaktanácsadó - szakértő - pedagógiai referensek, képzési referensek Az intézmény részéről: - óvodavezető - óvodavezető-helyettes - minden óvodapedagógus A kapcsolattartás módja: - továbbképzés - szaktanácsadás - szakértés - megbeszélések g) Az óvoda egészségügyi ellátását biztosító Háziorvos és Védőnő Kapcsolattartó személyek a partner részéről: - háziorvos - védőnő 15

16 Az intézmény részéről: - óvodavezető - óvodavezető-helyettes - minden óvodapedagógus A kapcsolattartás módja: - orvosi vizsgálatok - szűrések - mérések - tisztasági vizsgálat - státuszvizsgálat h) Roma Nemzetiségi Önkormányzat Kapcsolattartó személyek a partner részéről: - vezetőség Az intézmény részéről: - óvodavezető - óvodavezető-helyettes - minden óvodapedagógus A kapcsolattartás módja: - közös rendezvények 3.8. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok Az ünnepeket a csoportokban, vagy óvodai szinten, a kialakult szokásoknak megfelelően tartjuk a gyerekek életkori sajátosságainak figyelembevételével. A megfelelő színvonalú felkészítés és felkészülés az óvónők feladata úgy, hogy figyelembe veszik a gyermeki személyiséget és a helyi sajátosságokat. Óvodánkban egyenruhát nem használunk. Ünnepélyeinken a gyerekek és a felnőttek ünneplőben vesznek részt (fehér felső, sötét alj). Az óvodai ünnepségeken és rendezvényeken az óvónők és dajkák jelenléte kötelező. Ezekre meghívhatók a szülők és más vendégek is. Az óvodai hagyományok A) Gyermekközösséggel kapcsolatos hagyományok: - közös megemlékezés a gyermekek név, ill. születésnapjáról - ajándék-készítés szülőknek, kisebb óvodásoknak, általános iskolásoknak, egyéb partnereknek, - óvodai ünnepélyek, rendezvények megtartása: télapó, karácsony, nemzeti ünnep, farsang, gyermeknap, egészségnap, anyák napja, évzáró műsorok - zöld jeles napok megünneplése - népi hagyományok ápolása: jeles napokhoz kapcsolódó szokások, népi kézműves technikákkal való ismerkedés - őszi - tavaszi kirándulások (állatkert, szüret, termésgyűjtés,) - nyíltnapok, szervezése - Nyitnikék 10 próba sportnap - Koncertek, színházi, bábszínházi előadások. B) A nevelőkkel kapcsolatos - szakmai napok szervezése 16

17 - továbbképzésen szerzett ismeretek megvitatása, átadása - dajkák tájékoztatása az aktuális nevelési feladatokról Az óvodai ünnepélyek rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok a Helyi Óvodai Pedagógiai Programban szabályozott, és az éves munkatervben konkretizált (határidő, felelős) Az intézményi védő, óvó előírások - Az óvoda épülete riasztóval és kamerákkal van felszerelve. 6 darab kamera lett telepítve. A kamerák az épület bejáratát, folyosóit, gyermeköltözőket és az udvart tartja megfigyelés alatt. - A gyermekek érdekében a kiskapu használatánál minden esetben meg kell győződni arról, hogy a kaput becsukták és bereteszelték. - Érkezéskor a gyermeket az óvodapedagógusnak, dajkának kell átadni. Hazamenetelkor, ha a szülő átvette a gyermeket az óvónőtől, a továbbiakban már a gyermek testi épségéért a felelősség a szülőt terheli az épületben és az udvaron is. - A gyermeket a szülőkön kívül csak a szülők által megbízott személy viheti el az óvodából. A szülő ez irányú kérelmét szóban jelezze a csoportban dolgozó óvónőnek. Válás, különélés esetén a gyermek mindkét szülőnek kiadható mindaddig, míg erről bírósági határozat máshogy nem rendelkezik. - A szülőknek a nyitvatartási időn belül gondoskodniuk kell gyermekük hazaviteléről, akadályoztatásuk esetén értesíteniük kell az óvodát. - Az óvodában csak teljesen egészséges gyermek tartózkodhat. Az óvodában megbetegedő, lázas gyermeket a szülőnek, a legrövidebb időn belül haza kell vinnie, és csak orvosi igazolással jöhet újra közösségbe. Lábadozó gyermek bevétele az óvodába a gyermek biztonságos gyógyulása, és a többi gyermek egészségének megőrzése érdekében nem lehetséges. Az óvónőknek tilos otthonról behozott gyógyszert beadniuk a gyermeknek a nap folyamán. Kivételt képeznek a gyermek életmentő gyógyszerei. Ha a gyermeknek fertőző betegsége van, a szülő köteles haladéktalanul értesíteni az óvodát. - A további megbetegedések elkerülése érdekében fokozott figyelmet kell fordítanunk a fertőtlenítésre, tisztaságra. - Az óvoda működtetése során az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvos Szolgálat által meghatározott szabályokat szigorúan be kell tartani: fertőtlenítés, takarítás, mosogatás és mosás során. - Tilos az óvodába olyan eszközöket behozni, ami a gyermekek testi épségét veszélyezteti (szúró-vágó eszközök, rágó, keménycukor, gyufa, stb.). - Az óvoda területére állatokat behozni nem lehet! - Az óvoda csak megfelelő minősítési jellel ellátott játékokat vásárol. - Az óvoda egész területén a dohányzás és az alkohol fogyasztása tilos! Alkalmazottak feladatai a gyermekbalesetek megelőzésében és baleset esetén: 17

18 - A gyermeket elsősegélyben részesítjük. Az esetet azonnal jelenteni kell az óvodavezetőnek. Ha úgy ítéljük meg, hogy további orvosi ellátásra van szüksége, átvisszük az orvoshoz (szomszéd épület) és értesítjük a szülőket. A balesetről jegyzőkönyvet készítünk. - Az óvodánkba járó gyermekek csak az óvodapedagógusok felügyeletével használhatják az óvoda helyiségeit, udvarát és felszereléseit. - Az intézményben a nyitvatartási időben biztosítani kell a gyermekek felügyeletét, védelmét, figyelemmel a baleset-megelőzés szempontjaira. - Az óvoda vezetője felelős az óvodában a nevelőmunka egészséges és biztonságos feltételeinek a megteremtéséért, és a gyermekbalesetek megelőzéséért. - Az óvodában az alkalmazottak általános feladatai közé tartozik a gyermekek testi épségének megóvása. - Minden pedagógus feladatát képezi, hogy a rábízott gyermekek részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, és ezek elsajátításáról meggyőződjék, továbbá ha észleli, hogy a gyermek balesetet szenved, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedést megtegye. - Az óvónőnek fel kell hívni a gyermekek figyelmét a baleseti veszélyforrásokra, a kötelező viselkedési szabályokra, egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendő magatartásra. Különösen fontos ez, ha: - az udvaron tartózkodnak, - ha különböző közlekedési eszközzel közlekednek, - ha az utcán közlekednek, - ha valamilyen rendezvényen vesznek részt. - Az intézményben bekövetkezett tanuló- és gyermekbaleseteket nyilván kell tartani. A nyolc napon túl gyógyuló sérüléssel járó gyermekbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni. Ennek során fel kell tárni a kiváltó és a közreható személyi, tárgyi és szervezési okokat, jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvek egy példányát a kivizsgálás befejezésekor, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap nyolcadik napjáig meg kell küldeni a fenntartónak. A papíralapú jegyzőkönyv egy példányát át kell adni a szülőnek. Egy példányát a kiállító, nevelési-oktatási intézményben meg kell őrizni. Amennyiben a baleset súlyosnak minősül, akkor azt a nevelési-oktatási intézmény a rendelkezésre álló adatok közlésével telefonon vagy személyesen azonnal bejelenti az intézmény fenntartójának. A súlyos baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni. Súlyos az a gyermekbaleset, amely a) a sérült halálát (halálos baleset az a baleset is, amelynek bekövetkezésétől számított kilencven napon belül a sérült orvosi szakvélemény szerint a balesettel összefüggésben életét vesztette), b) valamely érzékszerv (érzékelő képesség) elvesztését vagy jelentős mértékű károsodását, c) a gyermek orvosi vélemény szerint életveszélyes sérülését, egészségkárosodását, d) a gyermek súlyos csonkulását (hüvelykujj vagy kéz, láb két vagy több ujja nagyobb részének elvesztése, továbbá ennél súlyosabb esetek), e) a beszélőképesség elvesztését vagy feltűnő eltorzulását, a tanuló bénulását, vagy agyi károsodását okozza. Amennyiben a baleset a pedagógiai szakszolgálat által tartott foglalkozás alatt következik be, a jelentési kötelezettség a foglalkozást tartó intézmény kötelessége. 18

19 A kormányhivatal a nem állami intézményfenntartótól, a szakszolgálat a nevelési-oktatási intézménytől érkezett, nem elektronikus úton kitöltött baleseti jegyzőkönyvet a naptári félévet követő hónap utolsó napjáig megküldi az oktatásért felelős minisztérium részére. A gyermekeket ért bármilyen baleset, sérülés, vagy rosszullét esetén a szükséges intézkedések: - a sérült gyermeket elsősegélyben kell részesíteni, - ha szükséges, orvost kell hívni, - ha a gyermek szállítható, orvoshoz kell vinni, - a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetni, - a gyermekbalesetet azonnal jelezni kell az óvoda vezetőjének. Az elsősegélynyújtáskor csak azt teheti az óvodapedagógus, amihez ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor azonnal orvost kell hívni. Az orvos megérkezéséig nem szabad a gyermeket elmozdítani. Minden dolgozónak kötelessége a segítségben részt venni. Minden gyermekbalesetet követően meg kell tenni a szükséges intézkedést a hasonló esetek megelőzésére Rendkívüli esemény esetén szükséges teendő Az óvoda működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni olyan előre nem látható eseményt, amely a nevelőmunka szokásos menetét akadályozza, illetve az óvoda gyermekeinek és dolgozóinak biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti. Rendkívüli eseménynek minősül különösen: - a természeti katasztrófa (pl.: villámcsapás, földrengés, árvíz, belvíz stb.), - a tűz, - a robbanással történő fenyegetés. Az óvoda minden dolgozójának ismernie kell a Munkavédelmi Szabályzat, Tűzvédelmi Szabályzat, Tűzriadó terv és a Házirend rendelkezéseit. (Aláírásukkal igazolják.) Az óvoda minden alkalmazottja köteles az általa észlelt rendkívüli eseményt közvetlen felettesének azonnal/haladéktalanul jelenteni. Az óvodavezető dönt a szükséges intézkedésekről. Akadályoztatása esetén az SZMSZ ben szabályozott helyettesítési rend szerint kell eljárni. A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell: - az intézmény fenntartóját, - tűz esetén a tűzoltóságot, - robbanással történő fenyegetés esetén a rendőrséget, - személyi sérülés esetén a mentőket, - egyéb esetekben az esemény jellegének megfelelő rendvédelmi, illetve katasztrófa elhárító szerveket, ha ezt az óvoda vezetője szükségesnek tartja. A veszélyeztetett épületet a benntartózkodó gyermekcsoportnak a Tűzriadó terv mellékletében található Kiürítési terv alapján kell elhagyniuk. A veszélyeztetett épület kiürítése során fokozottan ügyelni kell a következőkre: - Az épületből minden gyermeknek távoznia kell, ezért a foglalkozást tartó óvodapedagógusnak a termen kívül (pl.: mosdóban) tartózkodó gyerekekre is gondolnia kell! - A kiürítés során a mozgásban, cselekvésben korlátozott személyeket az épület elhagyásában segíteni kell! 19

20 - A helyszínt és a veszélyeztetett épületet a foglalkozást tartó óvodapedagógus hagyhatja el utoljára, hogy meg tudjon győződni arról, nem maradt-e esetlegesen valamelyik gyermek az épületben. - A gyermekeket a terem elhagyása előtt és a kijelölt várakozási helyre történő megérkezéskor az óvónőnek meg kell számolnia! A gyermekek elhelyezése az iskola tornatermében történik. Az intézkedésre jogosult felelősnek a veszélyeztetett épület kiürítésével egyidejűleg felelős dolgozók kijelölésével gondoskodni kell az alábbi feladatokról: - a kiürítési tervben szereplő kijáratok kinyitásáról, - a közművezetékek (gáz, elektromos áram) elzárásáról, - a vízszerelési helyek szabaddá tételéről, - az elsősegélynyújtás megszervezéséről, - a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek (rendőrség, tűzoltóság, tűzszerészek stb.) fogadásáról. Az épületbe érkező rendvédelmi, katasztrófa elhárító szerv vezetőjét az óvoda vezetőjének, vagy az általa kijelölt dolgozónak tájékoztatnia kell az alábbiakról: - a rendkívüli esemény kezdete óta lezajlott eseményekről, a veszélyeztetett épület jellemzőiről, helyrajzáról, - az épületben található veszélyes anyagokról, - a közmű (víz, gáz, elektromos stb.) vezetékek helyéről, - az épületben tartózkodó személyek létszámáról, életkoráról, - az épület kiürítéséről. A rendvédelmi, illetve katasztrófa elhárító szervek helyszínre érkezését követően a rendvédelmi, illetve katasztrófa elhárító szerv illetékes vezetőjének igénye szerint kell eljárni a további biztonsági intézkedésekkel kapcsolatosan. A rendvédelmi, illetve katasztrófa elhárító szerv vezetőjének utasításait az intézmény minden dolgozója köteles betartani! Az épületek kiürítését a tűzriadó tervben és a bombariadó tervben szereplő kiürítési terv alapján évente legalább egy alkalommal gyakorolni kell. A gyakorlat megszervezéséért az óvodavezető a felelős. A tűzriadó tervben és a bombariadó tervben megfogalmazottak az intézmény minden dolgozójára kötelező érvényűek. Bombariadó esetére meghatározott szabályok: - Az intézményben a tűzvédelmi szabályzatban meghatározottak szerinti, menekülő útvonalakat állandóan akadálymentesen kell hagyni. - A váratlan eseményekre való szakszerű intézkedés és viselkedés érdekében a menekülést az évente legalább egyszer el kell gyakorolni. - Bomba, vagy ismeretlen eredetű, gyanús idegen tárgy észlelése esetén az óvoda épületét minden bent tartózkodónak azonnal el kell hagynia. A bombariadóval kapcsolatos teendőket a helyszínen tartózkodó vezető köteles irányítani. A bombariadót a vezető, a rendőrségnek az alábbi adatok közlésével jelenti: - az intézmény neve, pontos címe, - emberélet van-e veszélyben, - a vélt bomba által veszélyeztetett épületek, - a bejelentő neve, lakcíme, telefonszáma és a bejelentés időpontja. A bombariadóról minden esetben értesíteni kell a fenntartót. 20

21 3.11. Tájékoztatás rendje az intézmény pedagógiai programjáról, az óvoda dokumentumainak nyilvánossága Az óvoda Szervezeti és Működési Szabályzatát, Helyi Óvodai Pedagógiai Programját, a Házirendet minden partner számára hozzáférhetővé kell tenni. Ennek módja: - A dokumentumok a vezető irodájában, minden óvodapedagógus által jól elérhető helyen találhatóak. - A szülői közösséget a nevelési évet megnyitó szülői értekezleten tájékoztatjuk programunk főbb nevelési elveiről, és a fenti dokumentumok megtekinthetőségéről. - A fenntartó kérésre, bármikor betekintést nyerhet, tájékoztatást kaphat. - Az óvoda Házirendjét valamennyi új gyermek szülőjével meg kell ismertetni. - Az óvoda vezetője és az óvónők az éves munkatervben meghatározott időpontokban fogadó órát tartanak, amikor igény szerint tájékoztatást adnak az óvoda Helyi Pedagógiai Programjáról, Házirendjéről, Szervezeti és Működési Szabályzatáról és a szülő igényének, kérdésének megfelelő témáról Szülői Szervezetek véleményezési jogai - SZMSZ elfogadásához, - a Helyi Pedagógiai Program elfogadásához, - a Házirend elfogadásához, - az ünnepélyek, megemlékezések rendjében, - a munkatervnek a szülőket is érintő részében, - a gyermekcsoportokat érintő változásokat, döntéseket illetően van véleményezési joga Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje Az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított dokumentumokat kinyomtatva, kizárólag a vezető által aláírt hitelesített formában tároljuk zárt helyen. - az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása, - az alkalmazott pedagógusokra vonatkozó adatbejelentések, - az óvodai jogviszonyra vonatkozó bejelentések, - az október 1-jei pedagógus és óvodás gyermek létszám statisztika A létesítmény és helyiségeinek használati rendje Az óvoda minden dolgozója felelős: - az intézményi tulajdon védelméért, állagának megőrzéséért, - az óvoda tisztaságának, rendjének megőrzéséért, - az energiafelhasználással való takarékoskodásért, - a tűz és balesetvédelmi szabályok betartásáért. a.) Az óvoda épületét címtáblával és nemzeti színű lobogóval kell ellátni. Az óvodai nemzeti színű zászlók tisztántartása és cseréje a törvényi rendelkezéseknek megfelelően a vezető felelős. b.) Óvodás gyermek az óvoda helyiségeiben csakis felügyelet mellett tartózkodhat. c.) Az óvoda berendezéseit, felszereléseit, eszközeit az óvoda területéről kivinni tilos. 21

22 d.) Vagyonvédelmi intézkedés: az óvoda zárásáért a mindenkori délutános dajka a felelős. e.) Az óvoda helyiségeit - az Alapító Okiratnak megfelelően - más, nem nevelési célra átengedni csak a gyermekek távollétében lehet. f.) Az óvoda dolgozói, továbbá ügynökök, üzletszervezők vagy más személyek az intézmény területén kereskedelmi tevékenységet nem folytathatnak, kivételt képez, az óvodai vagy a szülői szervezet által szervezett rendezvények (pl.: vásár.) g.) Az óvodában tilos a reklám tevékenység, kivéve, ha a reklám a gyermekeknek szól és az egészséges életmóddal, a környezetvédelemmel, a társadalmi közéleti tevékenységgel, illetve kulturális tevékenységgel függ össze A fakultatív hit és erkölcsoktatás feltételeinek biztosítása A hitoktatást a szülők igényei alapján heti 1 alkalommal az óvoda épületében biztosítjuk a nagycsoportos gyermekek számára Óvodai fejlesztő program Az Integrációs Pedagógiai Rendszer intézményi működtetése, hatékony együttnevelés során, a szociális környezet és az egyéni képességek fejlettségéből adódó hátrányok ellensúlyozását célzó nevelő-oktató tevékenységben nyilvánul meg. A programban a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek vehetnek részt. Az óvodai fejlesztő programot segítő munkacsoportok: - IPR menedzsment - IPR fejlesztő csoport - OKCS (óvodai környezeti csoport) Az államilag megszüntetett IPR program helyett, folyamatban van az alábbi pályázat: EFOP Társadalmi felzárkózási és integrációs köznevelési intézkedések támogatása (Esélyteremtő óvoda) projekt. Egyéb pályázat: Zöld Óvoda cím elnyerése Záró rendelkezések A Szervezeti és Működési Szabályzat csak a nevelőtestület elfogadásával, az óvodai Szülői Szervezet egyetértésével és a fenntartó jóváhagyásával lép hatályba. A hatályba lépett Szervezeti és Működési Szabályzatot meg kell ismertetni az óvoda azon dolgozóival is, akik nem tagjai a nevelőtestületnek, valamint azokkal, akik kapcsolatba kerülnek az óvodával. A Szervezeti és Működési Szabályzatban foglalt rendelkezések betartása az óvoda zavartalan működése és a gyerekek biztonsága érdekében minden érintettre nézve kötelező. A Szervezeti és Működési Szabályzat módosítását kezdeményezheti: - a fenntartó, - a nevelőtestület, - az óvodavezető, - a Szülői Szervezet, - a jogszabályi kötelezettség. A Szervezeti és Működési Szabályzatban foglaltakról a szülők teljes körét is tájékoztatni kell. Tájékoztatás formája: dokumentáltan, csoportos szülői értekezleten. 22