Mohaflorisztikai vizsgálatok az egykori almásfüzitői timföldgyár környékén

Átírás

1 ISSN (Online) ISSN (Print) 2015, Department of Botany, University of Debrecen, Hungary 20 (2): ; 2015 DOI: /kit Mohaflorisztikai vizsgálatok az egykori almásfüzitői timföldgyár környékén SZŰCS Péter Eszterházy Károly Főiskola TTK Biológiai Intézet, Növénytani és Ökológiai Tanszék, H-3300 Eger, Leányka utca 6.; Bryofloristial studies in an abandoned alumina refinery near Almásfüzitő, NW Hungary (a case study) Abstract Based on data collected during field surveys between , the author presents the results of bryofloristical studies carried out in an abandoned alumina refinery. The author has detected altogether 46 bryophytes from the territory, of which 15 species are new to the bryoflora of the settlement. In the surroundings of the industrial zone (where alumina production was carried out until 1997) some bryophytes, which are classified as least concern (Brachythecium albicans, Brachythecium tommasinii, Rhynchostegium murale) and near threatened status in the Hungarian Red List (Aloina aloides, Brachythecium glareosum, Dicranella staphylina, Didymodon insulanus, Orthotrichum pumilum), can be found. Keywords: bryoflora, industrial zone, near-threatened mosses, special substrates Összefoglalás A közötti időszakban végzett mohaflorsztikai kutatások eredményeképpen összesen 46 mohafaj azonosítása történt meg az almásfüzitői timföldgyár környékéről, melyek közül 15 taxon új Almásfüzitőre. Az ezredforduló előtti évtizedekben intenzív termelést folytató, mára felhagyott ipari gyáregység és a hozzá kapcsolódó területek különféle mesterséges élőhelyein a közönséges fajok mellett természetvédelmi szempontból figyelmet érdemlő (Brachythecium albicans, Brachythecium tommasinii, Rhyncostegium murale) és veszélyeztetettség közeli (Aloina aloides, Brachythecium glareosum, Dicranella staphylina, Didymodon insulatus, Orthotrichum pumilum) mohataxonok is megtalálják életfeltételeiket. Kulcsszavak: ipari övezet, mohaflóra, speciális aljzatok, veszélyeztettség közeli fajok Bevezetés A hazai mohaflorisztikai témájú kutatásokkal és publikációkkal összefüggésben általánosságban kijelenthető, hogy döntően természetvédelmi szempontból értékes, természetközeli élőhelyek feltárása összpontosítanak. Ebből adódóan a magyarországi lakott területek, antropogén élőhelyek és ipari övezetek mohaflórája kevésbé ismert vagy teljességgel ismeretlen a tudomány számára. Almásfüzitő ebben a tekintetben kivételnek számít, mohaflórája viszonylag jól feltárt. A korábbi vizsgálatok döntően a nagykolóniai lakótelep művi létesítményeire, zöldfelületeire, duna-parti élőhelyekre és a községhez tartozó kavicsbánya területére koncentráltak (SZŰCS& LÓTH 2008). Jelen közlemény az almásfüzitői timföldgyár területének és közvetlen szomszédságában fekvő másodlagos élőhelyeknek a mohaflóráját mutatja be. 206

2 Anyag és módszer A terepi gyűjtések 2012 és 2014 között zajlottak (1. ábra). A májmohák nomenklatúrája GROLLE & LONG (2000), a lombosmoháké HILL et al. (2006) munkáját követi. A bizonyító példányokat az Eszterházy Károly Főiskola Növénytani és Ökológiai Tanszékének kriptogám herbáriumában (EGR) valamint a Botanischer Garten und Botanisches Museum Berlin- Dahlem (B) moha kollekciójában helyeztük el. 1. ábra. A kutatási terület a számokkal jelzett gyűjtési pontokkal. Fig. 1. Map of the studied area with sampling sites. A kutatási terület ismertetése A több mint 3000 lélekfős Almásfüzitő (8,2 km 2 ) a Komárom-Esztergomi síkságon terül el, méter tengerszintfeletti magasságban. A kistájat enyhén bázikus neogén homokos üledék, valamint folyami és deflációs eredetű homoktalajok fedik. A klíma mérsékelten meleg és mérsékelten száraz, az évi középhőmérséklet 9,8 és 10,2 C közötti, az éves csapadékmennyiség pedig 550 és 580 mm között alakul. Legfontosabb vízfolyása a Duna, melynek holtágából két tavat is kialakítottak (Prépost- és Olajos-tó), ezenkívül a település két kavicsbánya tóval is rendelkezik (DÖVÉNYI 2010). Az almásfüzitői timföldgyár 1950 novemberében kezdte meg tevékenységét, mellyel közel egy időben épült meg a nagykolóniai lakótelep. A gyár működése során a technológiai folyamat részeként keletkezett vörösiszapot a gyár szomszédságában kialakított zagykazettákban helyezték el. A zagyterek által elfoglalt nettó összterület közel 167 ha. A timföldgyár 1997-es bezárásáig összesen 16 millió tonna vörösiszap deponálása történt meg. A vörösiszap-tározó kazetták többségét az elmúlt 20 év folyamán rekultiválták, felszínüket ma már spontán vegetáció borítja (E. NAGY 2014). 207

3 Gyűjtési helyszínek Komárom-Esztergom megye, Almásfüzitő: 1. rekutivált vörösiszap-tározó mellett, felhagyott kavics szerviz út mellett ( , ) 1a - N , E ; 1b - N , E [8275.3] 2. rekutivált vörösiszap tározók mellett, bolygatott ruderális élőhely és vegetáció, kis tisztásnál ( ) N , E [8275.3] 3. rekutivált vörösiszap tározók mellett, idős beton építmény és ruderális élőhely ( ) N , E [8275.3] 4. Prépost-tó mellett futó iparvágányok között ( ) N , E [8275.4] 5. fűtésvíz csövek beton-talpazatán ( ) 5a - N , E ; 5b - N , E ; 5c - N , E [8275.3] 6. rekutivált vörösiszap tározók mellett, spontán, másodlagos ruderális vegetáció ( ) N , E [8275.4] számú rekultivált vörösiszap-tározó kazetta ( ) N , E [8275.3] számú rekultivált vörösiszap-tározó kazetta ( ) N , E [8275.3] számú rekultivált vörösiszap-tározó kazetta ( ) N , E [8275.3] 10. timföldgyár bejárata közelében, vasúti síneknél ( ) N , E [8275.4] 11. bauxit tároló körcsarnokban ( ) N , E [8275.4] 12. Timföldgyár, ipari vágányok között ( ) 12a - N , E ; 12b - N , E [8275.4] 13. Timföldgyár, vasúti szerelőcsarnok mellett ( ) N , E [8275.4] 14. Timföldgyár, ülepítő közelében ( ) N , E [8275.4] 15. Timföldgyár, épület mellett, gyepben ( ) N , E [8275.4] 16. Timföldgyár, kalcináló épület mellett ( ) N , E [8275.3] 17. Timföldgyár, útpadka ( ) N , E [8275.4] 18. Timföldgyár, tűzoltó víztározó medencénél ( ) N , E [8275.4] Eredmények Az almásfüzitői timföldgyár területéről és környékéről összesen 46 mohataxon került azonosításra, melyek közül 1 májmoha, 45 pedig lombosmoha. A kimutatott mohafajok döntő többsége országos viszonylatban közönséges és gyakori, nem veszélyeztetett (LC) vörös listás besorolású (PAPP et al. 2010). Ezek mellett ugyanakkor néhány figyelmet érdemlő (LC-att) (Brachythecium albicans, B. tommasinii, Rhynchostegium murale) és veszélyeztetettség közeli (NT) (Aloina aloides, Brachythecium glareosum, Dicranella staphylina, Didymodon insulanus, Orthotrichum pumilum) besorolású moha is fellelhető a kutatási területen. Említésre méltó az élőhely indikátorok jelenléte; a Brachythecium tommasinii árnyas mészkősziklák jellemző faja, az Orthotrichum pumilum pedig fakéreg lakó. A gyűjtések száma alapján elvégzett, egymáshoz viszonyított gyakorisági értékek alapján (2. ábra) a Ceratodon purpureus a leggyakoribb mohafaj a kutatási területen. Ezt követi csökkenő sorrendben a Brachythecium rutabulum, a Bryum caespiticium, a Barbula unguiculata és a Grimmia pulvinata. 208

4 A legkisebb gyakorisági értékkel rendelkeznek a területre nézve ritka mohafajok, melyek a következőek: Aloina aloides, Brachythecium tommasinii, Bryum capillare, Calliergonella cuspidata, Cirriphyllum crassinervium, Ceratodon purpureus, Dicranella varia, D. staphylina, Eurhynchium angustirete, Fissidens taxifolius, Funaria hygrometrica, Hedwigia ciliata, Leptodictyum riparium, Orthotrichum pallens, Pellia endiviifolia, Plagiomnium undulatum, Platygyrium repens, Pylaisia polyantha, Rhynchostegium murale. SZŰCS & LÓTH (2008) munkájához képest a következő mohák újak Almásfüzitő közigazgatási területére: Aloina aloides, Barbula convoluta, Brachythecium tommasinii, Calliergonella cuspidata, Dicranella staphylina, Drepanocladus aduncus, Eurhynchium angustirete, Fissidens taxifolius, Hedwigia ciliata, Orthotrichum affine, O. pallens, O. stramineum, Plagiomnium undulatum, Platygyrium repens, Schistidium crassipilum. Aljzati kötődés tekintetében a mohamintáknak 41%-a talajfelszínről, 36%-a beton, műkő és kő aljzatról, 15%-a fakéregről, 2,5%-a gumiról, 3%-a üveggyapotról, további 2,5% pedig fém felületről származik (3. ábra). 2. ábra. Az észlelt mohafajok egymáshoz viszonyított relatív gyakorisága. Fig. 2. Relative frequency of bryophyte species in the studied area. 209

5 3. ábra. A talált mohafajok aljzat preferenciájának megoszlása. Fig. 3. Spectrum of substrate preference of the registered bryophytes. Enumeráció Hepaticeae Pellia endiviifolia (Dicks.) Dumort. LC 15: homoktalajon Musci Aloina aloides (Schultz) Kindb. NT 5: kaviccsal kevert talajon Amblystegium serpens (Hedw.) Schimp. LC 7: talajon; 13: Populus tremula kérgén Barbula convoluta Hedw. LC 7: talajon; 12: fém felületén Barbula unguiculata Hedw. LC 4, 7, 8, 10, 12, 16: talajon Brachytheciastrum velutinum (Hedw.) Ignatov & Huttunen LC 7, 8: talajon; 13: Populus tremula kérgén Brachythecium albicans (Hedw.) Schimp. LC-att 9, 10, 12: talajon, 17: műkövön Brachythecium glareosum (Bruch ex Spruce) Schimp. NT 2: betonon; 17: műkövön Brachythecium rutabulum (Hedw.) Schimp. LC 2, 7, 8, 9, 10, 12: talajon; 11: üveggyapoton; 11: betonon; 17: műkövön Brachythecium tommasinii (Sendtn. ex Boulay) Ignatov & Huttunen LC-att 4: betonon Bryum argenteum Hedw. LC 7: talajon; 11: gumi felületen; 11, 18: betonon, 11: üveggyapoton Bryum caespiticium Hedw. LC 2, 7, 8, 9, 10: talajon; 12: fémcsavaron, 11: üveggyapoton; 18: betonon Bryum capillare Hedw. LC 5: betonon Calliergonella cuspidata (Hedw.) Loeske LC 2: talajon Ceratodon purpureus (Hedw.) Brid. LC 4, 11: betonon; 10: Populus nigra kérgén; 11: gumi felületen; 11: üveggyapoton; 12: fémcsavar felületén; 7, 9, 12, 14: talajon; 17: műkövön Cirriphyllum crassinervium (Taylor) Loeske & M.Fleisch. LC 10: talajon Cratoneuron filicinum (Hedw.) Spruce LC 5: betonon Dicranella varia (Hedw.) Schimp. LC 15: talajon Dicranella staphylina H.Whitehouse NT 2: talajon Didymodon insulanus (De Not.) M.O.Hill NT 12, 15: talajon Drepanocladus aduncus (Hedw.) Warnst. LC 1, 6: talajon 210

6 Eurhynchium angustirete (Broth.) T.J.Kop. LC 2: talajon Fissidens taxifolius Hedw. LC 2: talajon Funaria hygrometrica Hedw. LC 7: talajon Grimmia pulvinata (Hedw.) Sm. LC 4, 5, 11, 12, 16, 18: betonon Hedwigia ciliata (Hedw.) P.Beauv. LC 6: Robinia pseudoacacia kérgén Homalothecium lutescens (Hedw.) H.Rob. LC 5, 11, 16: betonon; 11: gumi felületen; 17: műkövön Hypnum cupressiforme Hedw. LC 4: betonon; 13: Populus tremula kérgén Leskea polycarpa Hedw. LC 7: Populus nigra kérgén; 13: Populus tremula kérgén Leptodictyum riparium (Hedw.) Warnst. LC 14, 15: talajon Orthotrichum affine Schrad. ex Brid. LC 5: Sambucus nigra kérgén Orthotrichum anomalum Hedw. LC 4, 12, 18: betonon Orthotrichum diaphanum Schrad. ex Brid. LC 5: Sambucus nigra kérgén; 7, 10: Populus nigra kérgén; 13: Populus tremula kérgén Orthotrichum pallens Bruch ex Brid. LC 13: Populus tremula kérgén Orthotrichum pumilum Sw. ex anon. NT 2: betonon Orthotrichum stramineum Hornsch. ex Brid. LC 5: Sambucus nigra kérgén Oxyrrhynchium hians (Hedw.) Loeske LC 2, 8, 14, 15: talajon Plagiomnium undulatum (Hedw.) T.J.Kop. LC 2: talajon Platygyrium repens (Brid.) Schimp. LC 7: Populus nigra kérgén Pseudoscleropodium purum (Hedw.) M.Fleisch. LC 2, 10: talajon Pylaisia polyantha (Hedw.) Schimp. LC 13: Populus tremula kérgén Rhynchostegium murale (Hedw.) Schimp. LC-att 16: betonon Schistidium crassipilum H.H.Blom LC 2, 4, 5, 11, 16: betonon Syntrichia ruralis (Hedw.) F.Weber & D.Mohr LC 4, 5, 9, 12, 18: betonon Tortella inclinata (R.Hedw.) Limpr. LC 10, 14, 16: talajon Tortula muralis Hedw. LC 5, 11, 16, 18: betonon; 7: kő felszínén Köszönetnyilvánítás Köszönettel tartozom Karánsebesy Lukács polgármesternek a kutatás támogatásáért, Pirik Sándornak (Almásfüzitői Iparfejlesztő és Hasznosító Kft.) és Tóth Lajosnak (Tatai Környezetvédelmi Zrt.) a terepi gyűjtések biztosításáért, valamint a kézirat lektorainak alapos munkájukért és javaslataikért. A közlemény a Társadalmi Megújulás Operatív Program Kutatás, Innováció, Együttműködések Társadalmi innováció és kutatási hálózatok együttműködésének erősítése az Eszterházy Károly Főiskola, a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Nonprofit Kft. és az Agria TISZK Közhasznú Nonprofit Kft. együttműködésével címet viselő, TÁMOP D-15/1/KONV azonosító számú projekt keretében készült. A projekt az Európai Unió támogatásával és az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg. Irodalom DÖVÉNYI Z. (szerk.) (2010): Magyarország kistájainak katasztere (Hungarian microregions). MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest, 876 pp. E. NAGY L. (szerk.) (2014): Ember, természet, gazdaság, környezet (Komárom-Esztergom megyében). Gesher Kft., Budapest, 188 pp. GROLLE R. & LONG D. G. (2000): An annotated check-list of the Hepaticae and Anthocerotae of Europe and Macaronesia. Journal of Bryology 22: HILL M. O., BELL N., BRUGGEMAN-NANNAENGA M. A., BRUGUES M., CANO M. J., ENROTH J., FLATBERG K. I., FRAHM J. P., GALLEGO M. T., GARILETTI R., GUERRA J., HEDENÄS L., HOLYOAK D. T., HYVÖNEN J., IGNATOV M. S., LARA F., 211

7 MAZIMPAKA V., MUNOZ J. & SÖDERSTRÖM L. (2006): An annotated checklist of the mosses of Europe and Macaronesia. Journal of Bryology 28: PAPP B., ERZBERGER P., ÓDOR P., HOCK ZS., SZÖVÉNYI P., SZURDOKI E. & TÓTH Z. (2010): Updated checklist and Red List of Hungarian Bryophytes. Studia botanica hungarica 41: SZŰCS P. & LÓTH H. (2008): Almásfüzitő antropogén élőhelyeinek mohaflórája. Komárom-Eszergom Megyei Múzeumok Közleményei 13 14: Beérkezett / received: Elfogadva / accepted: