Kecsketartás: az egészséges állatokat is megviseli a klímaváltozás

HTML
DOWNLOAD

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Kecsketartás: az egészséges állatokat is megviseli a klímaváltozás"

Éva Horváth
6 évvel ezelőtt
Látták:

Kecsketartás: az egészséges állatokat is megviseli a klímaváltozás A cikksorozat első részét itt, a másodikat itt, míg a harmadik itt találja.

van szó. Egészséges és jól táplált állatokról. De kérdezem én, hol találunk ma egészséges és jól táplált állatokat?

1 Kecsketartás: az egészséges állatokat is megviseli a klímaváltozás A cikksorozat első részét itt, a másodikat itt, míg a harmadik itt találja. Teljesen ésszerű, józan paraszti ésszel egyszerűen felfogható, hogy bármilyen változást (legyen az hely, étrend, időjáráshoz kötődő, stresszes állapot) csak egészséges, jól tartott állatok tudnak kivédeni. A klímaváltozással járó hirtelen és kiszámíthatatlan időjárás-változások, frontok, hatalmas megterhelést rónak az állat szervezetére, még akkor is, ha egészséges állatokról van szó. Egészséges és jól táplált állatokról. De kérdezem én, hol találunk ma egészséges és jól táplált állatokat? Takarmányozás Igen, vesszőparipám a takarmányozás, ahogy másoknak is, szerencsére. A kecske növényevő. Méghozzá, ha lehet, magasra (tehát nem fű ) növő, lehetőleg kétszikű növényeket eszik, a mai magyar gondolkodásban gyomoknak minősített növényektől a kisebb fákig. De: nem füvet és nem magokat. Tehát, a kecske nem eszik meg mindent, és ha már nem válogathat, mert csak jó 1. oldal (összes: 6)

2 minőségű fűszénát kap (ami egy versenylónak pihenőidőben tökéletesen megfelel), akkor, bár nem látszik, éhezik. És az éhezés nem túl egészséges állapot, mert a testében amúgy békésen éldegélő mindenféle kórokozó beindulhat, és lassan, sokszor tünetmentesen tevékenykedik. Aztán jön az első tavaszi hőmérsékletváltás (mínusz 11 C-fokos éjszakáról másnap plusz 20 C-fokos nappali hőmérsékletre), és kecskénk köhög, tüsszög, megy a hasa, vagy csak elfekszik és nem áll fel többet. Pedig ránézésre szép, egészséges állat Az abrak sem fő kecskeeledel, ahogy a fűszéna sem. Abrakkal maximum kiegészíteni lehet a takarmányt, de nem kiváltani. Merthogy a kecske nem magevő, vagy abrakevő állat. Természetesen, ha valami nagy mennyiségben hiányzik a szálastakarmányból, vagy a legelőről, megpróbálhatjuk abrakkal pótolni, és külön jó szolgálatot tesz fejéskor vagy egyes kezelések lefolytatásánál, mint figyelemlekötő nasi. De: a túlzott és egyoldalú abraketetés szintén szemmel észrevehetetlen, és mégis olyan meglévő elváltozásokat hoz felszínre a kecske szervezetében, ami majd akkor derül ki, amikor már baj van Onnan pedig nehéz és költséges a visszaút. Hogy állunk a takarmány-kiegészítőkkel? Én magam is szeretem őket használni, de nem szálastakarmány vagy legelő helyett, hanem azt kiegészítve. Helytelen az a meglátás és újabban egyre jobban előtérbe kerülő irányzat, hogy felpumpáljuk az állatot mindenféle, amúgy nagyon hasznos takarmány-kiegészítővel, és közben elfelejtjük számára a megfelelő mennyiségű szálkastakarmányt adni. És persze, ezt nem csak a mennyiségre, hanem a minőségre is értem. A kukoricakórón tartott állat (aminek ugye íze és rosttartalma is van, szeretik a kecskék, de hasznos beltartalma szinte semmi) lehet, hogy jól néz ki akkor, ha hetente egy vödör táplálék-kiegészítőt is feletetünk vele, de hogy már rövidtávon is csökkenni fog a termelése és súlyos anyagcserezavarok léphetnek fel nála, az biztos. A kecskét tehát etetni kell ahhoz, hogy egészséges legyen, hogy az esetlegesen beteg állat 2. oldal (összes: 6)

3 meggyógyuljon, hogy a kisebb, egyelőre tünetmentes probléma ne lobbanjon fel, és, hogy az állat saját immunrendszere tudja azt természetes úton kordában tartani. Ismerek olyan kecsketartót (ráadásul törzstenyészetet, és nem egy egyszerű fajtával), aki a saját maguk által megtermelt vegyes szénán kívül NEM ad takarmány-kiegészítőt az állatainak, és abrak sem áll a jószág előtt egész nap. Állatai mégis bőven hozzák a törzstenyészetnek kiszabott elvárásokat, és nem minimális szinten, hanem egyszerűen, minden elvárást felülmúlóan. Vajon hány olyan kecsketartó van, aki helyesen eteti az állatait? És esetleg ezt egy egyszerű vérvétellel is tudja igazolni (teljes vérkép sok mindent elárul), csupán azért, mert kíváncsi rá, hogyan is áll a saját állománya? Állatorvosi, egészségügyi státusz Szidhatjuk mi, kecsketartók az állatorvosokat, hogy azok nem ismerik fel a betegségeket, nem tudják kezelni, azt sem tudják, hogy mondjuk egy CLA mi fán terem. De miért kellene szidnunk? Sajnos, az állomány 98 százaléka (a teljes kecskeállomány, nem csak a füljelzőzött kb. 60%!) valamilyen betegséggel, parazitával fertőzött, anélkül, hogy ezzel tisztában lennénk. Előfordul, hogy az ország határain kívülről érkező értékes tenyészállatok (tökéletesen egészségesnek tűnő, szállítóval, állatorvosi papírokkal rendelkező) hoznak be exotikus betegségeket. Vannak országok, ahonnan kifejezetten könnyű értékes tenyészállathoz jutni, és a könnyebbség sokszor az állategészségügyi státusz rovására megy. Mi van akkor, ha mi szeretnénk külföldre vinni állatot? Kiderül, az állomány szinte teljes egészében olyan betegséggel fertőzött (sokszor tünetmentesen), ami miatt jobb érzésű észak-európai országban az egész állományt kényszervágnák. Tehát, miért szidjuk a lódokit, ha az állomány tünetmentes? Szidjuk csak magunkat Egyszerű vérvétel, irány egy labor, és alapos kutatómunkával, néhány ezer forintért kiderül, pontosan mi is lakik a jószágon belül. És ha már van laboreredmény, és a dokink akkor is csak széttárja a karját, akkor szabad legkorábban elkezdeni szidni szegényt. Viszont, ha jó a laborunk, akkor ott azt is elmondják, hogy amit kitenyésztettek a vérből, az milyen hatóanyagra reagál. Akkor pedig már a szegény állatorvosunk is kap egy kapaszkodót, ahonnan elindulhat. 3. oldal (összes: 6)

4 Vakcinázás Vajon miért nincs vakcinázási program, vagy protokoll Magyarországon? Természetesen van ajánlás, hiszen elvileg az állattartók kötelesek lennének lépfene, savózás ellen oltatni a kecskéket és persze jól jön a tetanusz elleni anyag is, meg hát nem ártana a kecskéket évente kétszer féreghajtani. Aha. Ezeket az alapvető irányelveket talán a komoly tenyészetek betartják. Arra, hogy az alapvető vakcinázásban, féreghajtásban részesültek-e az állatok, a fülszám sem garancia. És akkor mi van a sok ezer jelöletlen állattal? Ha fellobban valami járvány, csak a füljelzősöket vonják be a mentesítésbe, meg esetleg azt az állományt, ahonnan indult a helyzet (már, ha egyáltalán volt kinn állatorvos). A mentesítés sajnos, sokszor kényszervágással társul, de minimum azzal, hogy nem lehet állati terméket piacra dobni. Magyarul, kész csőd. Mi lenne, ha kiderülne, hogy az ország teljes kecskeállományának 98% olyan betegséggel fertőzött, amire csak vágással lehet reagálni? Kitörne a káosz. Még akkor is, ha a kecske a magyar gazdaság számára nem számottevő állat. Pedig, sajnos, van ennek a helyzetnek reális esélye. A kecsketartók egyre felvilágosultabbak és néhány egyszerű, banális tünetről kiderült, hogy nem banális fertőző betegségek állnak mögöttük. Annyira nem banális, hogy legyártatni a vakcinát olcsóbb a kistermelő számára, mint egy kis (mondjuk 15 egyedes) állományt gyógykezelni (már ha lehet). De előfordult az is, hogy az exportra szánt, tökéletesen egészséges(nek látszó) állatokról vérvétel után kiderült, hogy nem hogy az országot, de elvileg saját portájukat sem hagyhatnák el. És ezek látszatra szép, egészséges, exportra szánt, törzstenyészetből származó állatok voltak. Nem biztos, hogy a gazda volt 4. oldal (összes: 6)

5 felelőtlen, hiszen legjobb tudása szerint, a legszebb állatait értékesítette volna. De ha nincs felsőfokú szakirányú diplomája, ha nem származik generációk óta állatot tartó/nevelő családból, ha nem képzi magát, és ha nem olvassa el az exporthoz szükséges egészségügyi előírásokat valamilyen külföldi nyelven, akkor eszébe nem jut a megszokottnál komplexebb vizsgálatot csináltatni. Szóval, toporgunk egy helyben, holott sürgősen el kellene indulnunk egy bizonyos irányba. Vannak azért olyan telepek itthon is, ahol minden lehetőt megtesznek az állatokért, de sajnos ők vannak kevesebben. És sokszor bezárják a kapuikat a látogatók elől, nehogy egyéb telepről ruhán, cipőn keresztül bármilyen kórokozó bejusson a mentes állományukba. Hajlamosak vagyunk őket irigynek kikiáltani, pedig nem azok, csak féltik azt, amiért évek alatt megküzdöttek. Higgyék el, telefonon, neten keresztül ők is szívesen mesélnek, sőt, esetleg segítenek is abban, hogyan kellene elindulni a kijelölt úton sokszor sajnos teljesen új állománnyal, teljes területi fertőtlenítés után. Miért fontos? A kecsketartók a klímaváltozás nyertesei lehetnek. Magyarország képes lenne egy erős tenyészállatbázist létrehozni, amivel azután szerte a világban lehetne büszkélkedni, eladni, és persze pénzt keresni velük. De ahhoz, hogy az állataink bírják a klímaváltozással járó helyzeteket, és folyamatosan csúcson termeljenek, egészségesnek és jól tápláltaknak kell lenniük. Ahhoz, hogy bírják a sokszor több ezer kilométeres utakat, egészségesnek és jól tápláltnak kell lenniük. Ahhoz, hogy új telephelyükön hamar csúcson termelhessenek, szintén egészségesnek és jól tápláltnak kell lenniük. Folytassam? Vagy a kecsketartók is ki tudják találni, mi mindenhez kell egészség és jól tápláltság? Aki nagy terveket dédelget, kérem, beszéljen az állatorvosával, és kezdjék el megcsapolni az állományt. Mindannyiunk érdeke. Pallagi Zsuzsanna 5. oldal (összes: 6)

6 GerecseKecske Szerző: Pallagi Zsuzsanna Közzététel ideje: , péntek, 16:00 A forrás webcíme: 6. oldal (összes: 6)

Hasonló dokumentumok

Az antibiotikum felhasználás csökkentésének lehetőségei a hazai gyakorlatban. Dr. Sándor Gergely Derzsy napok

Az antibiotikum felhasználás csökkentésének lehetőségei a hazai gyakorlatban Dr. Sándor Gergely Derzsy napok 2019.06.06 Mikor használunk antibiotikumot a baromfiaknál? PROPHYLAXIS fogadjuk Enróra abból