A NYUGAT-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI TANÁCS MÁJUS 23-I ÜLÉSÉRŐL

Átírás

1 J E G Y Z Ő K Ö N Y V A NYUGAT-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI TANÁCS MÁJUS 23-I ÜLÉSÉRŐL KÉSZÜLT: MÁJUS 23-ÁN, ÓRAKOR CELLDÖMÖLKÖN, A VÁROSHÁZA NAGYTERMÉBEN JELEN VANNAK: A MELLÉKELT JELENLÉTI ÍV SZERINT 1

2 I. AZ ÜLÉS MEGNYITÁSA Köszönti az elnök urakat, a tanácstagokat, a vendégeket. Elmondja, hogy egy ünnepélyes esemény van a Regionális Fejlesztési Tanács ülésén. Mielőtt elkezdenék a munkát, elmondja, hogy 10 éves a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács, és ebből az alkalomból a Tanács korábbi elnökei is részt vesznek az ülésen. 10 éves, hiszen alakuló ülését május 27-én tartotta Győrben. Megjegyzi, hogy a regionalizmus történetében a régiók fejlődésében 10 év hatalmas idő, hiszen maga a regionális intézményrendszer sem idősebb ennél, mert a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996-ban elfogadott törvény vezette be ezt. Vagyis a Regionális Fejlesztési Tanács 10 éve egybe esik a magyarországi regionalizmus 10 évével. Gyakran idézik Michael Lake-et, aki korábban az Európai Unió magyarországi nagykövete volt, aki azt szokta mondani, hogy ha az Európai Uniónak vallása lenne, az egészen biztos a regionalizmus lenne. Már csak azért is, mert ez tükrözi legjobban azt az elvet, amelyet az Európai Unióban oly sokan a magukénak vallana; a sokszínűséget, a vallási a kulturális, az etnikai sokszínűséget, illetve az oly sokat emlegetett szubszcidiailatás elvét, vagyis azt, hogy a döntések lehetőleg a legközelebb a polgárokhoz történjenek. Elmondja, hogy nagyon sokat változott a Tanács és sokat változtak a Tanács feladatai is az elmúlt 10 évben, hiszen a kezdeti tervezési és programozási feladatokat a mai napon már nagyon jelentős, a mai időszakra már igazából fontos forráselosztási feladatok bővítették ki. Összehasonlításképpen elmondja, míg 1999-ben kb. 100 millió Ft sorsáról tudott dönteni a Tanács, addig most a Nemzeti Fejlesztési Terv keretében a Regionális Operatív Programban, már ennek a sokszorosa, 140 milliárd Ft sorsa van a Tanács kezében. Sokat változott a Tanács olyan szempontból is, hogy ez az első önálló olyan Regionális Operatív Program, ami tényleg a Tanács hatáskörébe tartozik. Elmondja, hogy a Regionális Fejlesztési Tanács korábbi időszakában az Uniós csatlakozás utáni két évben Magyarország valamennyi régiójának közösen volt Regionális Operatív Programja, míg most között saját Operatív Programja van a régiónak, a régió saját maga valósíthatja meg az elképzeléseit, és erre saját forrásai lesznek a következő időszakban. Ahogy korábban utalt rá, a Tanács vendégei között nagyon nagy tisztelettel köszönti a Tanács korábbi elnökeit, Botos Gábor urat, Ivanics Ferenc urat aki országgyűlési képviselőként egy nagyon fontos parlamenti elfoglaltsága nem tud itt lenni, jelezte, hogy nagyon örült a meghívásnak Varga László urat, Markó Péter urat, Kiss Bódog Zoltán urat, valamint a Tanács tagjaként, egyébként ma is tanácstag Szakács Imre elnök urat. Kéri a jelenlévőket, hogy emlékezzenek dr. Pusztai Gyulára, aki sajnos már nem tud közöttük lenni ezen az ülésen. Köszöni a jelenlevőknek, elnök uraknak, hogy elfogadták a meghívást, és ezen alkalomból munkájuk elismeréseként emléklapokat nyújt át: Kiss Bódog Zoltán úrnak a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács elnökeként a régió fejlesztése érdekében végzett kitartó munkájáért, Markó Péter úrnak, Botos Gábor úrnak. Ivanics Ferenc úrnak el fogják juttatni az emléklapot, mint ahogy Szakács Imre úrnak is, és Varga László úrnak adja át az emléklapot. Felkéri Botos Gábor urat, a Tanács első elnökét, hogy szóljon néhány szót a Tanács 10 évvel ezelőtti alakuló üléséről, a megalakulás körülményeiről. Botos Gábor: Köszönti az Elnök urat, a Tanácsot, az elődöket és az utódokat. Elmondja, hogy másfél hónappal ezelőtt kereste meg Lados Mihály úr, hogy 10 éves évfordulója van a Tanácsnak. Kérdezte, mi is történt akkor. Elmondja, hogy rendkívül kevés információ állt rendelkezésre, így most nem tényeket, inkább néhány szubjektív megjegyzést tesz abból az időszakból. Hozzáteszi, ha véletlenül ezek közül valami ma is aktuális, lehet, hogy nem a véletlen műve. Elmondja, hogy amikor a területfejlesztési törvény meghatározta, hogy Regionális Tanácsok 2

3 jöjjenek létre, ahogy akkor elhangzott tervezési, statisztikai régiók, illetve funkcionális régiók is létrejöhettek volna, de azok ebben a körzetben nem születtek meg. Hozzáteszi, hogy a tervezési és statisztikai régióknak valójában igazi funkciója nem volt. Elmondja, hogy akkor a megyei elnökök úgy érezték, hogy ismét támadás készül a megyerendszer ellen, hiszen 1990 óta a megyék mindig napirenden voltak: maradjanak, legyenek, ne legyenek. Létrejöttek a régiók, a megye helyett megint lesz valami más funkciója. Természetesen a törvénynek eleget téve megalakították a régiót, és a Regionális Fejlesztési Tanácsot Győrben. Hozzáteszi, hogy a megyei önkormányzat régi tanácstermében tartották meg a Regionális Fejlesztési Tanács ülését. Viták, dilemmák voltak azzal kapcsolatban, hogy hol legyen a területi lehatárolás, mi legyen a régió? Véleménye szerint igazi régió akkor lett volna, vagy lenne, ha annak természetes földrajzi, gazdasági, kulturális kapcsolatrendszere lenne. Másik variáció az volt, hogy a rögzült megyehatárokból rakják össze a régiókat. Az a tudományos kutatás mely szintén a nyugat-dunántúli intézetnél történt sokkal inkább abban gondolkodott, hogy Győr-Moson-Sopron, Vas és Veszprém megyét milyen formában lehetne összehozni. Az akkori Veszprém megyei elnök, Zongor Gábor úr akit biztos sokan ismernek, hiszen ma is önkormányzatokkal fogalakozik ez ellen élénken tiltakozott. Megjegyzi, az élet nem egészen igazolta őt, hiszen Győr-Moson-Sopron megyéhez azóta nagyon sok Veszprém megyei település csatlakozott. Végül Győr-Moson-Sopron Vas és Zala megye lett egy régió, aminek az indoka és oka az, hogy 1999-ben megindult a Phare CBC program. Úgy gondolja, akik ebbe részt vettek, sokkal többet tudnak róla: elmondja, hogy a Phare CBC program, határ menti együttműködés, amiben először is Győr-Moson-Sopron, majd Vas megye volt benne, majd későbbiekben csatlakozott Zala megye, későbbiekben ebből alakult ki az Eurégió. Az Unió olyan régiót követel, aminek akkor az a régió nem felelt meg, mert azt mondták, hogy túl kicsit a megyék. Hangoztatták, hogy Burgenland kisebb, mint Győr-Sopron megye, mégis elfogadják önálló tartományként az Unióban. Az alakuláskor tulajdonképpen egy valódi régiónak választott testületének kellett volna lenni, a választott testület gyakorlatilag ma sincs, hiszen delegált tagokkal működik a Regionális Fejlesztési Tanács. Az Unió azt is kérte a régióktól, hogy önálló bevétellel rendelkezzenek. Önálló bevétel, ahogy elnök úr is elmondta, a 100 millióról már 140 milliárd Ft-ra emelkedett. Dilemma volt az is, hogy milyen feladat megosztás is lesz a Megyei Területfejlesztési Tanácsok és a Regionális Fejlesztési Tanács között. A Regionális Fejlesztési Tanácsnak a megalakulás után nem volt munkaszervezete. Annak idején nagyon sokszor elmondták, hogy ez így nem fog működni. Az hogy nagyon demokratikusan elnökök váltották évekig egymást, de az hogy ne legyen egy önálló függetlenített munkaszervezete, elképzelhetetlen volt. Ez ma már helyrére került, Ügynökségek keretében megoldódtak. Elmondja, hogy ebben a régióban nem volt idegen a nagyobb területi gondolkodás. Valamennyi megye tagja volt az Alpok-Adria munkaközösségnek, tagjai voltak az északi részen a Duna-menti Tartományok Munkaközösségének, 1995-ben megalakult a Határ Menti Regionális Együttműködési Tanács, ennek már valamennyi régióba tartozó megye a tagja volt. Úgy gondolja, hogy nem volt idegen ettől a területtől, hogy nagyobb régiókban gondolkozzon. Nagyon örül, hogy az elején ott lehetett, nagyon jó munkát kíván az utódoknak a további időszakban. Úgy gondolja, hogy szép lassan eljutnak odáig a kistérségek megalakulásával, hogy kialakulnak a területfejlesztésnek azok a szívügyei, amik a területfejlesztés valódi feladatai megoldhatók lesznek. Köszöni a meghívást, és jó munkát kíván. Tájékoztatja a Tanácsot, hogy a Regionális Fejlesztési Tanács 21 fővel, tehát maximális létszámával határozatképes. Tájékoztatja a Tanácsot, hogy súlyos balesetéből lábadozó Wagner András társelnök urat Vargha Károly úr, illetve 6-os 7-es napirendnél Tompa László 3

4 fogja a ami ülésen helyettesíteni. Természetesen társelnök úrnak jó egészséget és nagyon gyors felépülést kíván az egész Tanács nevében. Tájékoztatja a Tanácsot, hogy az ülésről jegyzőkönyv és hangfelvétel készül. Javasolja, hogy a jegyzőkönyv hitelesítője szokásoknak megfelelően az ülés házigazdája, Fehér László, Celldömölk Város polgármestere legyen, a jegyzőkönyv vezetője Makrai Szilvia (RFÜ) legyen. Szavazásra bocsátja a javaslatot, és megállapítja, hogy a Tanács a javaslatot egyhangúlag elfogadta. Felkéri Fehér László polgármester urat, hogy nyissa meg az ülést. Fehér László: Celldömölk város önkormányzata nevében tisztelettel köszönti tanács tagjait és meghívottait. Elmondja, hogy amikor vállalták ezt a rendezvényt, és bejárták, úgy gondolták, hogy főig ez a terem erre a rendezvényre alkalmas. Elmondja, hogy egyik oldalról a 10 éves évforduló, másik oldalról, hogy rengeteg olyan döntés előtt áll a Tanács, ami olyan nagy érdeklődésre ad számot, hogy több mint százan vannak a teremben. Elnézésüket kéri, de sok jó ember kis helyen is elfér. Elmondja, hogy a régiónak ez a legkeletibb kistérsége, Celldömölk, egy 12 ezer lakosú város a központja. Vonzáskörzetében 28 településének, közel 30 ezer embernek intézik az ügyesbajos dolgait. Elmondja, hogy Celldömölk mindig is vasutas város volt, erre épült az ipara is. A változó világban azonban ez átalakult. Elmondja, hogy vannak törekvéseik, az idegenforgalom kihasználására. Mindenki tudja, hogy itt van a Ság-hegyi vulkanikus hegy, illetve a termál-fürdő, melyben vannak lehetőségeik. Az épületet a pannonhalmi egyház állami kártalanításban visszakapta. Az a helyiség, ahol most vannak, valamikor régen a szerzeteseknek az étkezőjük volt. Elmondja, hogy egy új városházát fognak építeni 2009-re, melyre pályáztak- A kegytemplom több, mint 250 évvel ezelőtt a Mariacel mintájára kis épült,. Elmondja, hogy ezt a területet tartalommal szeretnék megölteni, és a tereket is szeretnénk körülötte rendezni. Elmondja, hogy a jubileumi ülés alkalmából a tanácstagoknak Celldömölkről egy prospektust, illetve egy Ság-hegyi bort ajándékoznak. A legenda szerint Mária Teréziának innét vitték ezt a bort, hiszen vese-bajjal küzdött. Elmondja, hogy ez annyira erős, savas, vulkanikus bor, hogy nagyon jó vesehajtó, vesekő hajtó hatású. Elmondja, hogy a meghívó levélben megírták, hogy aki a tanácsülésen részt vesz, azt a Vulkán-fürdőben vendégül látják. Az emeleten abban a helyiségben lesz a fogadás, ami valamikor régen az apát úrnak volt a hálószobája. Ha át is alakítják, az apátnak már hálószobája nem lesz, de biztos, hogy ennek az épületnek egy ékköve marad. A freskókat újítanak fel, melyek igazából az épületben végig le vannak meszelve, de bízik benne, hogy a freskók helyre lesznek állítva és ennek a kistérségnek, régiónak talán ez az épületi is egy ékköve lehet. II. A NAPIREND MEGHATÁROZÁSA Elmondja, hogy a Tanács tagjai a napirendi pontokhoz tartozó előterjesztéseket es formában kapták kézhez, természetesen kivéve azokat az anyagokat, ahogy a korábbi egyeztetésen már beszéltek, csak a tegnapi nap során sikerült kiküldeni, ezeket a mai napon nyomtatott formában is megkapták a tanácstagok. Tájékoztatja a Tanácsot, hogy a Koordinációs Bizottság május 16-án Szombathelyen megtartotta az ülését, az erről szóló emlékeztetőt pedig a tisztelt Tanácstagok az ülésen kiosztva megkapták. 4

5 Szavazásra bocsátja a napirendeket, és megállapítja, hogy a Tanács ülésének napirendjét egyhangúlag elfogadta. Napirend: 1. Beszámoló az előző tanácsülés óta eltelt időszak eseményeiről 2. A Nyugat-dunántúli Régió Átfogó Fejlesztési Programja A Nyugat-dunántúli Operatív Program módosítása 4. A Nyugat-dunántúli OP és az ágazati OP-k akcióterveinek aktuális kérdései 5. Kiemelt projektek megjelenése az operatív programokban, akciótervekben 6. A évi TEÚT decentralizált helyi önkormányzati fejlesztési program pályázatainak támogatása 7. A évi HÖF CÉDE, HÖF TEKI, LEKI decentralizált helyi önkormányzati fejlesztési programok pályázatainak támogatása 8. Döntés a évi céltámogatási igényekről 9. A helyi önkormányzatok vis maior feladatainak támogatás- III. döntési kör 10. A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség évi közhasznúsági jelentésének, és a jelentés részét képező számviteli beszámolójának elfogadása 11. Tanácskozási jogú tag delegálása a Nyugat-dunántúli Regionális Egészségügyi Tanácsba 12. A évi INNOREG és INNOCSEKK pályázatok záró beszámolójának elfogadása 13. Egyebek III. A NAPIRENDI PONTOK MEGTÁRGYALÁSA 1. napirendi pont Beszámoló az előző tanácsülés óta eltelt időszak eseményeiről Úgy gondolja, hogy írásban meglehetősen pontosan és talán hosszadalmasan is kifejtették, hogy mi történt az elmúlt időszakban, szóbeli kiegészítés nem szükséges. Az 1. napirendi pont tájékoztató jellegű, döntést nem igényel. 2. napirendi pont A Nyugat-dunántúli Régió Átfogó Fejlesztési Programja Horváth Jácintot kéri fel szóbeli kiegészítésre. Horváth Jácint: Elmondja, hogy a Tanács december hónapban tárgyalta a dokumentumot, majd társadalmi vitára bocsátotta. A mellékleteiben a társadalmi vita eredményei találhatók, illetve a tervezők által beépített vagy elutasított javaslatot. Hozzáteszi, hogy nagyon sok javaslat érkezett, nagy részüket figyelembe tudták venni, ahol olyan formai korlátok nem voltak. Még a Koordinációs Bizottságtól érkezett észrevétel Győr-Moson-Sopron megyéből a nagysebességű vasút beépítése Győr megállóval, ennek a koncepciónak a szerepeltetése, ezeket be tudjuk építeni a dokumentációba. Illetve a koncepció végén van két üres táblázat, mely a programnak, a következő dokumentumnak a része, azért üres mind a kettő, kitöltve szerepel a következő dokumentumban. Kérték továbbá a koncepció részben Győr határon átnyúló hatásának megjelenítését. A dokumentum igazából másodszor van a Tanács előtt, a vélemények átnézésre kerülte. 5

6 Székely Imre: Helyzetelemzésbe javasolták, hogy ne csak az északi tengely hiányát rögzítse a dokumentum, hanem a kelet-nyugati tengelyek hiányát, pl. a 8-as és a 85-ös út problémáját is. Szavazásra bocsátja a határozati javaslatot, melyben a Regionális Fejlesztési Tanács elfogadja a Nyugat-dunántúli régió helyzetelemzését, koncepcióját és programját /2020 időszakra, azzal a beépítéssel, ami a jegyzőkönyv kedvéért elhangzott. Megállapítja, hogy a Tanács a határozatot 1 tartózkodás mellett 20 igen szavazattal elfogadta. 29 / (V. 23.) NYDRFT határozat A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács elfogadja a Nyugat-dunántúli régió helyzetelemzését, koncepcióját és programját /2020 időtávra. Határidő: május 23. Felelős: dr. Molnár Csaba, elnök 3. napirendi pont A Nyugat-dunántúli Operatív Program módosítása Elmondja, hogy az előterjesztés a Nyugat-dunántúli Operatív Program módosítását jelenti, melyre azért volt szükség, mert a legutóbbi tanácsülés óta olyan egyeztetések folytak mind az irányító hatóságokkal, mind a kormányzati szereplőkkel, mind az európai bizottság illetékeseivel, ami az Operatív Program módosítását igényelték. A kiküldött anyagban azokat a legfontosabb módosításokat olvashatják, amiket át kellene vezetni az Operatív Programon. Erre kifejezetten felhívja a Tanács figyelmét. A Tanács korábbi ülésein már volt arról szó, hogy minden bizonnyal az Európai Bizottság javaslatot fog majd erre tenni méghozzá egy elég erőteljes javaslatot hogy a regionális operatív program turisztikai prioritását csökkentsék, mert annak az összegét túlzottnak találták. Az Európai Bizottság akár 10-15%- os csökkentést is elfogadhatónak tartott volna. Elmondja, hogy az volt az álláspontjuk, hogy ne csökkentsék, vagy ez a csökkentés minimális legyen, hiszen a régió kitörési lehetőségei között a turizmus kiemelten szerepel. A mostani megállapodás végeredménye egy 5% körüli csökkentés, mely forintban kifejezve 1,8 milliárd forintnyi csökkentését jelenti ennek a prioritásnak. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy ez a pénz elveszik, hanem a ROP-on belül egy másik prioritásba kell ezt átcsoportosítani. Elmondja, hogy két irányba mehet ez az átcsoportosítás. Turizmusról levett összeg 70%-át, kb. 1,3 milliárd forint településikörnyezetvédelmi feladatokra lenne átcsoportosítva tipikusan a csatornázási illetve csapadékvíz elvezetési feladatokra a 30%-os rész, ami valamivel több, mint fél milliárd forint pedig oktatásra. Ebben döntési lehetőségünk is van, mivel ezeknek az arányoknak módosítása, megváltoztatása természetesen a Tanács hatáskörébe tartozik. A bizottság kifejezetten kérte, hogy mindenképpen valamilyen humán természetű forrásra csoportosítsanak, ahogy ez az oktatásnál meg is történt. Horváth Jácint: Az elhatárolásbeli módosításokról mond még néhány szót. Elmondja, az egyik ilyen elhatárolódás módosítás a gazdaságfejlesztés terén volt jelentős, ahol az összes tanácsadási tevékenység a ROP-ba került, kivéve egy-két központi finanszírozású ITD, vagy más ilyen 6

7 típusú tanácsadást. Hozzáteszi, hogy az ipari parkok közül egy jelentősebb módosítás történt. Eddig úgy volt megosztva, hogy az ágazati oldalon vannak a nagy ipari parkok, a régiósokon a kisebbek, most ez mind a Regionális Operatív Programban van. Hozzáteszi, hogy az is bizottság kérése volt, hogy növeljük a gazdaság részarányát, illetve a jelentőségét a régiós programokban, így tehát az összes ipari park infrastruktúra fejlesztésére a Nyugat-dunántúli Operatív Programban lehet pályázni. Felvetődhet a kérdés, hogy akkor miért nem adnak át ide többletforrást? Elmondja, hogy korábban volt egy olyan dilemma is mely egyre inkább érvényesül hogy jövedelemtermelő beruházás lesz a gazdaságfejlesztési infrastruktúra, ami azt eredményezi, hogy az úgynevezett támogatástérképet kell alkalmazniuk erre a prioritásra, ami azt jelenti, hogy 30 %-os támogatásintenzitással tudják elfogadni ezeket a projekteket, ami elég alacsony, de ez az összeg reálisabb lehet, mert 15 Mrd forint áll rendelkezésre. A környezetvédelemnél történtek módosítások. Elmondja, hogy egy kisebb rész jött át a régiós programokba, azért mert a KEOP-ban a környezetvédelmi prioritásba, mely hulladékrekultivációval kapcsolatos. Felhívja a figyelmet, hogy az előterjesztés végén van még néhány nyitott kérdés, amit még a közeljövőben el kell dönteni. Korábban már volt egy állásfoglalásuk, mely szerint a hét ROPnak legye-e hét monitoring bizottsága, vagy egy monitoring bizottságra legyen hét monitoring albizottság. A Tanács ezt az utóbbit képviselte, azonban az Európai Bizottság részéről van egy olyan nyomás, hogy külön-külön monitoring bizottságok legyenek. Reméli, hogy ez az egyeztetés a következő tanácsülésig eldől, és akkor ezt a nyitott kérdést is lezárhatják. Nemény András: Százalékos megosztásban tesz módosító javaslatot, az oktatásnak javasol 60%-ot, 40%-ot a szennyvíz kérdésre. Dr. Molnár Csaba: Tehát 40% lenne a környezetvédelmi, és 60% az oktatási. Manninger Jenő: Előzetes egyeztetésekben a Tanács azt terjesztette elő, hogy 70% lenne a környezetvédelem és az oktatás 30%. Elmondja, hogy a környezetvédelmi beruházásokra, amelyek ebben esnének, nem lehet máshonnan igényelni pénzt, az oktatásra viszont igen. Nem támogatja ezt a változtatást. Nagyon fontosnak tartja az oktatás arányának növelése, de azt talán más ágazati programokból is támogatható. Környezetvédelmi célokra amelyeket a ROP-ból lehet támogatni a turisztikából kell átcsoportosítani, a környezeti ágazati programból pedig nem. Kéri, hogy vitassák meg az indoklást, ha tényleges módosító javaslat. Másik észrevétele, hogy a módosított Operatív Programban amit a brüsszeli kérésnek megfelelően módosítottak a térségi közlekedési kapcsolatok fejlesztésébe belekerült az értékelési rendszer, jó lett volna, ha ezt figyelembe veszik a döntéseknél. Szükségesnek tartotta volna még azt is beleírni ezzel kapcsolatban nem tesz módosító javaslatot hogy a régión belüli kiegyenlítést is szolgálnia kell ezeknek a céloknak, tehát a közlekedésről, térségi közlekedésről beszélnek. Itt elsősorban az elmaradott kistérségekről van szó, így is lehet értelmezni. Értelmezhetné úgy is, hogy az elmaradott megyék, de lehet elmaradott kistérség is, akkor ezt viszont figyelembe kéne venni. Ismeretes, hogy a vasúti mellékvonalak támogatása kikerül a ROP-ból. Kérdezi, hogy a vasúti közlekedésével kapcsolatban amelyet a KÖZOP-ból fognak finanszírozni, illetve a helyi közlekedés összehangolására, vagy közlekedési módok összehangolására volt-e valamilyen kérése az Európai Bizottságnak, vagy erre vonatkozóan ezt a kérést milyen mértékben tudják teljesíteni, vagy pedig ez olyan, amit kezel önmagában a program? 7

8 Az első kérdésre válaszul elmondja, hogy mivel ez volt az Európai Bizottságnak a legfontosabb kérdése nagyon világosak az ágazati lehatárolások ezért természetesen az ott megjelentetett intézkedéseket onnan lehet finanszírozni. Például a csatornázási ROP-os, mint ahogy az iskoláknál ami nem szakképzés és nem felsőoktatás, tehát tipikusan általános iskolafejlesztés, azok mind a regionális programban vannak. Nem hiszi, hogy ilyen szinten felcserélhető a dolog, mert nagyon világosan benne van, hogy mi az ágazati ebben a dologban és mi a regionális. Véleménye szerint a Tanácsnak ebben azt a bölcs döntés kell meghozni százalékos aránnyal kapcsolatban, hogy melyiknél érezik azt, hogy nagy számú projekt érkezik, hogy nagyobb forrásigény lesz, mert akkor azt fogják kielégíteni belőle. Az Európai Bizottság azt kérte, inkább az oktatás legyen támogatva. Horváth Jácint: Elmondja, hogy a régión belüli kiegyenlítés célja az OP-nak, ez megjelenik a horizontális elvek között, ezért is építették be az értékelési szempontokhoz az utaknál is. A közlekedési összehangolás tekintetében az Európai Bizottság stratégiát kért a GKM-től, illetve Közlekedési OP tervezőktől, amire a GKM azt a választ adta, hogy az Operatív Program maga a stratégia, az határozza meg ennek az időszaknak a fejlesztéseit. Ugyanakkor arra kérdésre, hogy összehangolva lesz-e a különböző közösségi közlekedési módoknak a dolga, elmondja, hogy erre reményeik vannak, a Nyugat-Dunántúlon van a közlekedési szövetség, illetve felállította a GKM az elmúlt hetekben a regionális közlekedési szervezési irodákat minden régióban. Ez Nyugat-Dunántúlon is felállt, reméli ennek az eredménye egy közösségi közlekedési rendszer összehangolása lesz. Fehér László: Elmondja, hogy a régió kistérségeiben több mint 600 település van, és ismeri az általános iskolák helyzetét. Ahogy elmondta az elnök úr és Horváth Jácint, főleg egyetemek és szakmunkásképzők központok felújítására lesz pénz. Véleménye szerint azon el lehet vitatkozni, hogy ez a plusz 1,8 milliárd forint milyen felosztásban legyen, de azzal a dologgal szembesülni fognak, hogy a falvaknál szeretnék, hogy a csatornázásban is jelenjen meg pénz. Biztos benne, hogy a régióban általános iskolák felújításánál ez az összeg biztos, hogy kevés lesz ez a régióban, ezért Nemény András javaslatát támogatja. Halmi Béla: Csatlakozik ahhoz a javaslathoz, amely az oktatásra 60%-ot, a környezetvédelemre pedig 40%-ot fordítana. Letenye kistérségének, és a hátrányos helyzetű kistérségeknek az oktatási épületek felújítására, tornatermek építésére lenne igénye, tehát az oktatásba látnák nagyobb szükségét. Medvegy Tilda (OKÉV Nyugat-dunántúli Regionális igazgatója): A döntés előkészítéshez mond adalékot. Elmondja, hogy az általános iskoláknak és a középiskoláknak a törvény szerint meghatározott eszközöket be kell szereznie, melyre az OKÉV-től kérhetnek haladékot. Ezt a haladékot némely intézményeknek 2008-ig tudták megadni. Hozzáteszi, hogy az eszköz tartalmaz tornatermet, orvosi szobát és más olyan dolgot, amelyek valószínű, hogy önerőből, illetve az önkormányzatok támogatásával nem tudnak létrehozni az intézmények. Kéri a Tanácsot, hogy döntéseik folyamán fontolják meg ezt. 8

9 Szavazásra bocsátja a határozati javaslatot, melyhez egy módosító javaslat érkezett Nemény András részéről, melyet támogatott Celldömölk polgármestere, Letenye polgármestere és még az OKÉV is. A javaslat, hogy a ROP turisztikai prioritásból 60%-ot az oktatásra és 40%- ot a környezetvédelem javára csoportosítsanak át. Megállapítja, hogy a Tanács a javaslatot 1 tartózkodás és 20 igen mellett elfogadta. Szavazásra bocsátja a határozati javaslatot, mely szerint a Tanács elfogadja az előterjesztés 1. szám mellékletében szereplő Operatív Program változatát és benyújtja azt a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséghez, az előbb elfogadott módosító javaslattal együtt. Megállapítja, hogy a Tanács a határozati javaslatot 1 tartózkodás és 20 igen szavazat mellett elfogadta. 30 / (V. 23.) NYDRFT határozat A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács elfogadja az előterjesztés 1. számú mellékletében szereplő Nyugat-dunántúli operatív program változatát és benyújtja azt Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnek. Határidő: május 23. Felelős: dr. Molnár Csaba, elnök 4. napirendi pont A Nyugat-dunántúli OP és az ágazati OP-k akcióterveinek aktuális kérdései Felhívja a tanácstagok figyelmét, hogy ez az a napirend amivel minden tanácsülésen szoktak foglalkozni frissíti az akciótervbeli pillanatnyi állapotot. Az eddig felmerült vitás kérdésekre az információ megtalálható ebben a dokumentumban. Hozzáteszi, hogy ezt az anyagot ahogy az országban mindenhol történik május 25-től társadalmi vitára bocsátják, és onnantól kezdve a társadalmi vita eredményeit beépítik majd az akciótervbe. Kiegészítésként megadja a szót Horváth Jácintnak. Horváth Jácint: Az akciótervvel kapcsolatban elmondja, hogy ennél még frissebb változat kerül majd társadalmi vitára, hiszen a napokban véglegesítik. Az Irányító Hatóság különböző kérdéseit tolmácsolják ebben, illetve fordítják át ebben az új változatba. Jelentős módosítások magában az akciótervben tartalmilag még várhatók, de igazán jelentős tartalmi kérdés már nem fog előkerülni. Amit kiemelnék azonban ebben a változatban, ahogy szerepel a Humáninfrastruktúra prioritásban, visszaírták úgy, ahogy régebben volt a FIT kérésére, illetve egyes területekben még a szakmai javaslatokat módosítják a kiválasztás tekintetében. Hozzáteszi, hogy mindez a következő 1 hónapban fog megtörténni. Kéri a Tanács tagjait, hogy nézzék át, és véleményezzék az anyagot ebben az időszakban is. Hozzáteszi, hogy várhatóan június 27- re a Tanács el tudja fogadni, és a Kormány elé tudja terjeszteni a Tanács a végleges akciótervet a as évekre. Manninger Jenő: Elmondja, hogy a Tanács javaslatainak döntő részével egyetért. Említi az anyag, hogy az innovációs és technológiai parkok fejlesztése esetén a Tanács kéri annak a szűkítésnek a pontosítását, hogy csak a pólus programhoz kapcsolódó együttműködések nyerhessenek támogatást. Ha jól értelmezi, ez egy javaslat arra, hogy ezek nyerhessenek. Ennek kéri az 9

10 indoklását, mert korábban elmondták, hogy az egész régiót tekintve az aggodalmuk az, hogy ha a Regionális Operatív Programból pólus programot túlzottan támogatni fogják, akkor ez a régió egészét tekintve nem biztos, hogy előnyös, és akkor inkább csak lokális előnyöket fog jelenteni. Szükség van-e erre a szűkítésre, illetve mit jelent ez pontosan? Horváth Jácint: Elmondja, hogy ez már a Gazdásai OP részeként érkezett javaslat. A gazdaságfejlesztési Operatív Program a kutatás technológiai parkoknál szűkíti úgy a kritériumokat, hogy a fejlesztési pólus, és a pólusok kaphatnak támogatást. Ez az országos szakmai javaslat pólus ügyben, hogy egyes cégek tudnak pályázni, illetve előnyben részesülnek egyes pályázatoknál. Amit a véleményben kiemeltek arról szól, hogy nem igazán lehet ma tudni, hogy mi tartozik a pólus-hoz a város, vagy a pólus-stratégiában szereplő projektek, ennek tisztrázását kérik. Manninger Jenő: Ha jól értelmezi, a Tanács nem képviseli azt az álláspontot, hogy csak a pólus programhoz kapcsolódóan nyerhessenek támogatást, hanem ezt majd az Operatív Programban az Ügynökség fogja eldönteni? Horváth Jácint: Nem. Amit az előterjesztésben kérnek az, hogy pontosuljon, hogy mit jelent az, hogy pólus program, mert ha itt a pólussal is amikor egyeztetünk akkor is kérdésként merül fel, hogy a városhatárt értik ez alatt, vagy azt, ami a stratégiában ami benne van, ez a mai napig nem tisztázott. Az Operatív Programot sem tudják véglegesíteni, amíg nem tudják, hogy mi van ott a Gazdasági OP-ban, és mi van itt a Regionális OP-ban, mert sok lehatárolás ezen múlik, így például a klasztereknél, vagy a technológiai központok esetében is, Egy pontosításra kérik a tárcát, hogy minél előbb tegye ezt meg. Manninger Jenő: Abban egyetértenek, hogy a Tanácsnak azt az álláspont kell képviselni, hogy lehetőség szerint a pólus program ne kösse meg nagyon az információs és technológiai parkok fejlesztését, tehát miután nem tudják mi a pólus program, ezért nehéz róla vitatkozni. Azt nem akarja, hogy ne csak Győrben lehessen fejleszteni, de nem tudják, mert a pólus program érinthet mást is ugye. Borkai Zsolt: Elmondja, hogy egyértelműen a pólus program Győrben került kijelölésre, és ezzel kapcsolatba mind Szombathellyel, mind akár Szentgotthárddal felvettük a kapcsolatot, és lehetőség van természetesen beszállítói oldal kezelésére, és közös projektekre. Hozzáteszi, hogy ilyen szempontból erre az aggodalomra megoldást tudnak találni. Székely Imre: A Közlekedési OP-mal kapcsolatban elmondja, hogy az egyes prioritásban kicsit erősnek érezzük ezt a kifejezést, az M86-os úttal kapcsolatos távlati bővítést, A hármas gondolatnál, 86-os út Mosonmagyaróvár-Csorna közötti út szakaszát javasolja és utal a 3. prioritásra. Javasolja a Csorna szó helyett a Beled megyehatárt, azokaz az utakat erősítő elképzeléseket a 11,5 tonnás megerősítésre. A második prioritásnál a TEN-T vízi útnál javasolják, hogy a Gönyű és Duna nevesítve legyen a prioritásban. A 3. prioritásban a térségi elérhetőség között köszöni, hogy beépítésre került a 81-es út megerősítése, és javasolják a évi indítását. 10

11 dr. Ipkovich György: Kérdezi, hogy a Beled- megyehatár miért jobb, mint a Csorna. Székely Imre: A táblázatban a 86-os főút 3. prioritásnál a 11-es sorban, úgy szerepel, hogy 86-os főút Győr- Moson-Sopron megye szakaszán 11, 5 tonnás burkolat megerősítés Mosonmagyaróvár és Csorna között. Ne csak Csornáig, hanem alatta is legyen. dr. Ipkovich György: Elmondja, hogy Csorna alatt négysávosítják a 86-ost tól indul. Székely Imre: De itt azt írják, hogy távlati. Félreértés van, mert nem a 86-os elkezdése távlati, hanem az elnevezése, hogy M86. Nem az út a távlati, hanem a neve. dr. Ipkovich György: Nem javaslom ezt a módosítást. Székely Imre: Elmondja, hogy a Csorna elkerülőt sem kezdik el 2008-ban. Borkai Zsolt Elmondja, hogy a 81-es főút belekerült, szeretne csatlakozni, hogy a Győr északi elkerülő kérdése továbbra is hatalmas problémát okoz, és ez a probléma csak növekedni fog. Javasolja, hogy jegyzőkönyvben rögzítsék, hogy továbbra is igényelik az északi elkerülőnek a megépítését, mert előbb-utóbb térségre és Győrre nézve közlekedésében hatalmas problémákat hoz. Nem javaslatként, csak a jegyzőkönyvbe mondja. Manninger Jenő: Elmondja, hogy gyakorlatilag alkalmazkodunk ahhoz a helyzethez, hogy van egy KÖZOP, mint előterjesztés, és azon belül van az akcióterv. Természetesen fel tudná sorolni, mi nincs bent a KÖZOP-ban még pl. a 86-os elkerülő fejlesztése de az már nincs bent, tehát kényszerűen ehhez alkalmazkodva készült az előterjesztés. Ezt tudomásul veszik, vagy is inkább elszenvedik. Szükségesnek tartja megemlíteni, hogy ezt a javaslatot fenntartják. Állítólag kormányzati ígéret volt rá, hogy felülvizsgálják. A módosító javaslatokkal kapcsolatban tesz megjegyzést. Manninger elnök úr javaslatához elmondja, hogy ne feledkezzenek meg róla, hogy a KÖZOP akciótervét készítik, a KÖZOPba nem lehet új programot elhelyezni, mert a KÖZOP egy elfogadott Operatív Program, most annak as akciótervéről van szó. Székely Imre úr által elmondottakhoz elmondja, nem az M86-os megépítése a távlati, hanem az elnevezése. A Beled és megyehatárral kapcsolatos dolog ismeretei szerint nincs bent a KÖZOP-ban, és ha nincs bent, értelem szerűen nem tud szerepelni a KÖZOP első két éves akciótervében sem. dr. Ipkovich György: Hozzáteszi, hogy a Csorna és Répcelak közötti szakasz bent van a KÖZOP-ban. Beleesik Beled is, bár Beled nem az út mellett fekszik, hanem kicsit arrébb. Egészen pontosan Páli, Szil 11

12 és Szilsárkány fekszik a 86-os mellett. A KÖZOP programot ismerik, jóváhagyták, ebben benne van a Csorna Szombathely közötti szakasz, és ennek része a Csorna elkerülő. Elmondja, hogy a vita az, hogy a Székely Imre álláspontja szerint később fog megépülni, ezért arra az átmeneti időre is meg kellene erősíteni a jelenlegi 86-ost. dr. Ipkovich György: Véleménye szerint nem érdemes költeni 11,5 tonnás megerősítésre ezen a szakaszon, és hozzáteszi, hogy a négysávost kellene megépíteni. Javasolja, hogy az időrendi sorrendet, a hozzák előbbre 2008-as kezdést a 86-os szakaszainak a megépítésére. Elmondja, hogy előkészített a Szeleste- Vát közötti szakasz, előkészített a Vát - Szombathely szakasza. Véleménye szerint, ha elő vannak készítve, akkor ne 2008-ra írják, hanem 2007-es kezdéssel. Módosító javaslata, hogy a 2008-as kezdést 2007-re tegyék, és egészítsék ki a Szeleste - Vát szakasszal, mert az elő van készítve, és bent van az elfogadottak között. Győrffy Gábor: Hozzáfűzi, ha a Közlekedési Operatív Program Irányító Hatóságának vezetője lenne, és Nyugat-Dunántúlról az a javaslat érkezne, hogy egy bizonyos szakaszon 2x2 sávot és ugyanabban a levélben 11,5 tonnásítást kér a régió, nagyon szívesen megfelelne a kérés egyik felének, de az nem a 2x2 sávosítás lenne. Megérti Székely Imre álláspontját és a kérdés az, hogy mikorra fog ez realizálódni, ebben a pillanatban én nem javaslom, hogy ebben a levélben a kiegészítő javaslatot is képviselje Nyugat-Dunántúl. Az elhangzottakkal egyetért. Úgy gondolja, ugyanazon a vonalon két utat építeni szinte elképzelhetetlen, ugyanígy az is, hogy forrást tudjanak szerezni erre. dr. Ipkovich György: Az útépítkezésekre vonatkozóan elmondja, hogy olyan beruházásokra vonatkozva, amelyek kezdő időpontja viszonylag késői időpontra van téve viszont a döntés a források tekintetében megszületett a fejlesztési terv elfogadásával találjanak olyan konstrukciót a konkrét szabályozási rendszer kidolgozásánál, hogy akár 2009, akár 2010-ben történő forrásbiztosítás esetén is maga a munka korábban kezdődhessen meg. Lát arra lehetőséget, hogy a kiírt pályázatba beleírják azt, hogy egyébként a forrás, illetve a fizetés 2008-ban, ben, 2010-ben lesz, mert véleménye szerint akkor is lesz olyan vállalkozó, aki el fogja végezni a munkát 2007., 2008-as kezdéssel. Az előkészítésre hegyezné ki a dolgokat, mert ha a fizetést garantálni tudják, akkor akár már holnap indulhatna a 2010-es folyósításból a munka. Ezt fontosnak tartja, mert így minél előbb tehermentesíthetnék a forgalom alól a településeket. A kormánnyal egyeztetni kell, hogy milyen pénzügyi és egyéb konstrukciókat, garanciarendszert tudnak kidolgozni, egyébként elfogadott és valószínűleg folyósítandó kifizetések terhére korábbi munkakezdés esetén. Székely Imre felvetésével kapcsolatban elmondja, hogy a 81-es számú útnál felesleges dátumot írni, mert az szerepel a táblázatban. Arról, hogy kivesszük a távlatit, arról külön szavazást nem kezdeményes. Az igazán komoly vitás kérdés, mely Székely Imre javaslata a 86- os út Mosonmagyaróvár Beled megyehatár módosítását jelenleg Mosonmagyaróvár- Csorna helyett. Szavazásra bocsátja a javaslatot, és megállapítja, hogy a Tanács a módosító javaslatot 7 tartózkodás 1 igen, 13 nem szavazat mellett nem támogatta. 12

13 Ipkovich György polgármester úr javaslata, mely szerint a 86-os út kezdési ideje év legyen, illetve helyezzük el a javaslatban azt, hogy előbb lehessen kezdeni a munkát, és a finanszírozás későbbi konstrukcióban történhetne meg. Ezekkel kapcsolatban elmondja, hogy a két dolog összefügg, és úgy gondolja, hogy erről egyben tudnak szavazni. Szavazásra bocsátja a módosító javaslatot, és megállapítja, hogy a Tanács a módosítást egyhangúlag elfogadta. Elmondja, hogy a korábban elhangzott javaslatnak megfelelően a 2. prioritás 2. pontjánál a TEN-T vízi út fejlesztéséhez legyen odaírva a pontosítás kedvéért, hogy a Dunáról, illetve Gönyűről van szó. Szavazásra bocsátja a módosító javaslatot, és megállapítja, hogy a Tanács a javaslatot egyhangúlag elfogadta. A korábban elhangzott vitás kérdésekkel kapcsolatban melyek annak kapcsán merültek fel, hogy a tanácstagok illetve az ő apparátusuk ismerik-e ezeket a döntéseket, vagy ezeket a döntéseket úgy módosítja a határozati javaslatot, hogy a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács megismerte és elfogadja < > Nyugat-dunántúli Operatív Program Akciótervének aktuális változatát. Szavazásra bocsátja a határozati javaslat kiegészítést, és megállapítja, hogy a Tanács a módosított határozatot 1 tartózkodás és 20 igen szavazat mellett elfogadta. Szavazásra bocsátja a melléklettel együtt a végleges határozati javaslatot, és megállapítja, hogy a határozati javaslatot a Tanács egyhangúlag elfogadta. 31 / (V. 23.) NYDRFT határozat A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács megismerte és elfogadja a Nyugat-dunántúli Operatív Program Akciótervének aktuális változatát, és az előterjesztés 2. és 3. mellékletében szereplő javaslatokat a Közlekedésfejlesztési OP és a Gazdaságfejlesztési OP akcióterveihez, és kéri azok megküldését az illetékes Irányító Hatóságok részére. Határidő: május 23. Felelős: dr. Molnár Csaba, elnök 5. napirendi pont Kiemelt projektek megjelenése az operatív programokban, akciótervekben Elmondja, hogy ez előzetes egyeztetésen problémák merültek fel, melyek úgy gondolja elfogadhatók. Az OP kiemelt projektek beadási határideje május 8-a volt, ennek az előkészítése annyira időigényes volt, hogy a tegnapi nap délutánján került csak megküldésre az anyag. Hozzáteszi, hogy így döntést nem tudnak hozni, mert a tanácstagok nem tudták megismerni az anyagot. Az előzetes elnöki-polgármesteri egyeztetésen megegyeztek arról, hogy azt a javaslatot fogják tenni, hogy a napirendi pontnak ezen részében az OP kiemelt projektjei kapcsán ne döntsön a Tanács a kiemelt projektekről az ülésen. A teljes listát azzal a megjegyzéssel, hogy várják a megvalósíthatósági tanulmányokat megküldik az IH-nak, és a napirendi pontnak erre a részére a döntés érdekében külön rendkívüli ülést hívnak össze június 13-ra. Elmondja, hogy az eredeti határozati javaslatnak azok a pontjai maradnának bent, melyek nem az OP kiemelt listájára vonatkoznak, hanem például az ágazati kiemelt listákra. Marton István: Elmondja, hogy számára értelmezhetetlen, hogy a nagykanizsai déli elkerülő út nem megítélhető kategóriába van sorolva, az adatlap szerint az előkészítettsége nincs. Számára elképzelhetetlen, és elfogadhatatlan, hogy ezt így kezeljék. 13

14 Walter Dezső: Kérdezi, hogy hányadik oldalon található az előterjesztésben? Marton István: Elmondja, hogy a 16. oldalon, a sorszámú. Javasolja, hogy hallgassák meg az erre vonatkozó választ. Erdős Krisztina: Elmondja, hogy ez a projekt az általános kiemelt projektek közé érkezett be. Átadja a szót Kiss Tibornak, aki a 4- és 5 számjegyű utakkal foglalkozott, mert ez a projekt abban a körben került értékelésre. Hangsúlyozza, hogy a projekt rossz helyre érkezett be, mint a listán szereplő, de az előterjesztés második felében lett értékelve. Győrffy Gábor: Elmondja, hogy most tudják jelezni, hiszen tegnap készült el az anyag. Elmondja, hogy az történt, hogy a Zala megyei 4- és 5 számjegyű útjavaslatok mintegy 1.1 Mrd forint értékűek, az elkerülő út javaslat 1,2 Mrd forint értékű. Hozzáteszi, hogy küzdöttek azzal amely a Tanács évi célkitűzése volt hogy ne csak a gyorsforgalmi utakat, hanem a kistérségi összekötő utakat is támogassa a Tanács. Úgy gondolja és talán a Zala megyei tanácstagok egyetértését is bírja hogy nehezen érvelhető Zala megyében, ha ez az elkerülő kerül be Zala megyei projektként Kéri, hogy várják meg ezzel kapcsolatban a választ. Kiss Tibor: Elmondja, hogy a Szakértői Bizottság hétfői napon tárgyalta ezt az utat is. Ide emelték be, annak ellenére, hogy május 8-án érkezett be május 10-e helyett, azonban ennek nincs semmi jelentősége. Hozzáteszi, hogy ugyanúgy a 4 és 5 számjegyű utak között szerepeltették ezt a projektjavaslatot is. A Szakértői Bizottságnak, melynek tagjai voltak a megyei közútkezelő Kht. munkatársai, a megyei területfejlesztési tanácsok munkatársai, a kistérségi küldöttek. Úgy gondolja, hogy minden megye képviselve volt, azt az álláspontot hozta a szakértői bizottság, hogy ezt az utat nem javasolja döntésre. Elmondja, hogy 3,2 Mrd forint keret áll rendelkezésükre a két éves akciótervre. Ha ezt az összeget elharmadolják a megyék között, akkor a Zala megyére jutó 1,1 Mrd forint elmegy erre az egy útra, és a megyében több út nem épülhet. Ez volt igazán a probléma. Marton István: Elmondja, hogy ezt érti, de úgy feltűntetni, hogy az előkészítettsége nincs meg, holott engedélyezési terve van, az övön aluli szakmai magyarázat. Elmondja, hogy azért lett így minősítve, mert ahova beadták oda nem megfelelő. Az más kérdés, hogy az Ügynökség munkatársai korrektek voltak és átrakták a megfelelő helyre. Ahova nem való, ott nem lehet figyelembe venni, csak a négy- és ötszámjegyű utak között. 14

15 Manninger Jenő: A kiemelt projektek kapcsán elmondja, hogy nagyon kevés volt az idő, a teljes anyagot az elmúlt nap kapták meg. Kéri, hogy ezen változtassanak, mert így nem lehet döntéseket hozni. Köszöni elnök úrnak, hogy újratárgyalhatják ezt a témát, ebben egyetértenek. Elmondja, hogy a feltételeket is szeretnék előre megismerni. Egyetért azzal, hogy megvalósíthatósági tanulmány kell, de ezeket is szeretnék előre tudni, mert a PEA pályázatoknál a feltételeket az utolsó pillanatban mondták meg, ami leszűkítette az esélyek körét. Elmondja, hogy előzetesen kaptak egy szakmailag alátámasztott listát, melyben túlnyomórészt Zala megyei utak szerepeltek. Később egy olyan döntést hozott a Tanács az előkészítés során, hogy ezt a 3,2 Mrd forintos keretet úgy fogja felosztani, hogy a megyék, a területfejlesztési tanácsok, a kistérségi tanácsok, valamint a közútkezelő Kht-k 1,5 Mrd forint összegig javaslatot tesznek, és ennek alapján a Szakértői Bizottság osztja majd el a rendelkezésre álló összeget. Elmondja, hogy az nem volt lefektetve, hogy ezt az összeget egyharmad arányban kell elosztani, a szakértői bizottság mégis így értelmezte. Nyilvánvalónak tartja, hogy a szakértői bizottság nem vállalta azt a vitát, hogy megyénként egymás rovására vegyenek el, így tehát elvi döntést hoztak. Véleménye szerint azt is figyelembe kellene venni, hogy hol vannak rosszabb állapotú utak. Elmondja, hogy elhangzott, hogy azért került Zala megyében is egy olyan út a Zalaegerszeg -Sümeg szakasz preferálva, mely az össze pénzt elviszi, egy főút, csak négy számjegyű útvonal. Az ilyen jellegű utak a másik két megyében egy vagy két számjegyűek, így a KÖZOP-ban szerepelnek. Hozzáteszi, hogy a szakmai értékrendszer viszonylag korrektül lett figyelembe véve, mégis ezek az ellentmondások felborították az értékelést. Úgy gondolja, hogy így a térségi felzárkóztatás semmiképpen nem lett figyelembe véve, tehát így ezt nem tudja elfogadni. Kéri a Tanácstól, hogy a mellékletben szereplő évi akciótervbe javasolt projektek listáját csak tájékoztatásul fogadják el, képezzen tartalékot, de térjenek rá vissza egy későbbi időpontban, és mérlegeljék az ellentmondásokat. Úgy gondolja, hogy nem szakmai szempontok döntöttek, hanem inkább egy jó szándékú politikai egyesség jött létre, mely szakmailag nem állja meg a helyét. Az javasolja, hogy a évi akciótervet tájékoztatásul fogadják el. Walter Dezső: Elmondja, hogy az anyag 2. oldalán Sopron és Térsége Hulladékgazdálkodási Rendszer projektnél 50 %-os támogatási arányt jelöltek meg. Kérdezi, hogy ez miért 50 %? Elmondja, hogy ezt szeretnék június 13-án tárgyalni. Walter Dezső: Elmondja, hogy 90 %-os támogatási arányra kötötték meg a szerződést Elmondja, hogy ez szerepelt a beérkezett javaslatban. Hozzáteszi, hogy megegyeztek abban, hogy ezt a témát később tárgyalják. Walter Dezső: Kéri a polgármester urat, hogy nézzen utána annak, hogy ez miért 50 %, és miért nem 90 %. Sziráki István: Elmondja, hogy Zalaegerszeg polgármesterét és kérését képviseli, és kéri elnök urat, hogy a kéréséről szavaztasson. Elmondja, hogy 30 éve dolgozik a területfejlesztésben, tervezésben, és tudja, mi az a tervezés; állandó változás. El tudja fogadni, hogy még éjszaka is kapnak anyagokat. Elmondja, hogy a tél folyamán tartott előzetes soproni egyeztetésen, ahol 15

16 áttekintették a következő hónapok menetrendjét, és ők már ott jelezték, hogy Zalaegerszeg kiemelt projektként egy város-rehabilitációs programot kíván szerepeltetni. Elmondja, hogy sem ott, sem később nem kaptak arról információt, hogy ez nem itt fog szerepelni. Hozzáteszi, hogy az elnöki-polgármesteri egyeztetésen megértette, de szeretné, ha ez megerősítést is nyerne, hogy a város-rehabilitáció majd máshol fog szerepelni. Kéri a Tanácsot, hogy fogadjon el még két projektet, amelyet nem dolgoztak ki. Az év eleji soproni egyeztetésen arról volt szó, hogy minden megyei jogú város egy kiemelt projektet nevesíthet, ezért koncentráltak egyetlen kiemelt projektre. Kérése, hogy fogadjanak be tőle két projektet, kerüljenek fel a listára, és legyen arra lehetőségük, hogy az adatlapot, és a megvalósíthatósági tanulmány-tervet majd utólag beadhassák. Úgy gondolja, hogy a május 8-i időpont nem volt egy véres határidő, így talán elfogadható Zalaegerszeg kérése. Elmondja, hogy a kb. 60 projektet tartalmazó listán Zalaegerszeg fél projekttel, egy vízrekonstrukcióval szerepel Nagykanizsával közösen. Úgy gondolja, hogy méltányolható ez a kérés. Két projektet szeretne nevesíteni, így a Gébárti tó sport-rekreációs és aktív turizmus övezetté fejlesztését, mely 2 Mrd Ft-os nagyságrendű, és az oktatási- és nevelési intézményhálózat rekonstrukciós programját, mely 3 Mrd forintos projekt. Székely Imre: Nem vitatja, és megérti a Zala megyei elnök hozzászólását, de elmondja, hogy Győr-Moson- Sopron megyében is számos olyan négy számjegyű út van, ami főúti funkciókkal bír, és nagy forgalmú, és amióta útdíjasították a főutakat még inkább nagyok ezek terhei. Példaként említi a Tét Lébényi, Kapuvár Celldömölk utakat. Hozzáteszi, hogy ők sem tudták kimeríteni azt az igényt, amit szerettek volna az összekötő utaknál. Baracskai József: Elmondja, hogy ahogy azt az anyagban olvashatták, 40 %- ban a szakmai szempontot, és 60 % - ban a területfejlesztési szempontot vették figyelembe, ezek érvényesültek. Elmondja, hogy a szakértői bizottságban zalai részről kb. 80 %-os szakmai szempont és 20 %-ban területfejlesztési szempont érvényesült. Hozzáteszi, hogy mint zalai képviselő ezt nehezményezi, hogy területfejlesztési szempontból kevésbé van megalapozva, mint szakmai szempontból. Szakmai szempontból maximálisan elfogadják azokat, de területfejlesztési szempontból nem, hiszen 1 Mrd-os, vagy 1, 1 Mrd forint összegű beruházásból 1 Mrd forint egy út felújítására elegendő, és ez hat kistérségből hármat érint. Elmondja, hogy a kistérségek véleménye nem lett figyelembe véve, három kistérség teljesen elmaradt, és ahogy Manninger elnök úr is elmondta, azt kérték, hogy a évi akciótervbe had tegyék be ezeket a projekteket, későbbiekben had szerepeljenek, mert ha csak azok, amelyek a tartaléklistán szerepelnek, akkor fél oldalas lesz a megye az útfelújítás szempontjából. Domina Erzsébet: A nagykanizsai dél-keleti elkerülő úttal kapcsolatban elmondja, hogy valóban a kiemelt projektek között szerepeltették, mert Nagykanizsa a projektgazda, de hozzáteszi, hogy a nagykanizsai kistérségi társulás a négy- és ötszámjegyű utaknál jelezte ezt a projektet. Tehát az első a Zalakomár-Sármellék, második a Nagykanizsa dél-keleti elkerülő projektje. Pontosítani szeretné, hogy nem rossz helyen, hanem két helyen is jelezték a projektet. Kiss Tibor: Ezt a szakértői bizottság figyelembe is vette. 16

17 Megerősíti, hogy elhangzott már, hogy a szakértői bizottság figyelembe vette, csak nem támogatta. Megérkezett a másik helyre is a javaslat. Javasolja, hogy Manninger elnök úr hozzászólása után zárják le ezt a témát. Manninger Jenő: Elmondja, mivel az anyagot az ülés előtt kapták meg, próbálta a tartalmi javaslatokat értelmezni. A határozat a négy- és ötszámjegyű utakra tesz javaslatot, mégpedig úgy, hogy a 4. sz. mellékletben lévő projekteket a kiemelt projektek közé támogatásra javasolják a évi akciótervben. Javasolja, hogy a évi Akciótervben szerepeltetett projektlistát ne fogadják el, hanem azt egy tartaléklistaként nevesítsék a Akciótervhez. Hozzáteszi, hogy a 2009.évi akciótervet a későbbiek során tárgyalják majd. Véleménye szerint a területfejlesztési szempontok nem megyén belül értelmezhetők, bármilyen arányba is veszik figyelembe a fejlesztési szempontokat, az egész régiót kellene nézni, hol milyen fejlesztésű egy-egy út. Úgy érzi lebontva megyén belül, de a szakértői bizottság kerülve a konfliktusokat kevesebbet kapott Zala megye. Ennek szakmai hátterét nem tudják megvitatni, de javasolja, hogy ne egy megyére lebontva, hanem az egész régióban hasonlítsák össze a területfejlesztési szempontokat, mert akkor nincs értelme a dolognak. Összefoglalja az elhangzottakat. Manninger elnök úr javaslatával kapcsolatban elmondja, hogy ahogy azt korábban beszélték világosan kell látni, hogy a szakértői bizottságot akik ezt a döntést hozták ez a Tanács állította fel, és a kritériumokat is ez a Tanács határozta meg. Ráadásul ebben a szakértői bizottságban Zala megyének több képviselője volt, mint a másik két megyének, hiszen az RFT egy embert, Manninger elnök úr kérésére egy Zala megyei személyt delegált, ráadásul ott volt a megyei területfejlesztési tanács megbízottja is. Úgy gondolja, elnök úrnak lehetett ráhatása a döntésekre. Egyetért Manninger úr javaslatával, hogy a évire vonatkozó javaslatot ne fogadják el, hanem azt egy tartaléklistaként nevesítsék, hogy az a be nem kerültekhez képest egy tartaléklista, és nem mondják azt, hogy az évre nevesítik. Erről szavazni fognak. Sziráki úr javaslatára elmondja, hogy Zalaegerszeg város vezetése tisztában volt azzal, hogy mi a helyzet, hiszen minden RFT ülésen elfogadták az akcióterv aktuális változatát is. Azt nem lehet mondani, hogy Zalaegerszegen nem tudtak arról, hogy az a projekt, amit Zalaegerszeg benyújtott egyedi projektnek az egyedi projektként nem finanszírozható, hiszen pályázati körbe tartozik. Nehezen tudja elfogadni azt az érvelést, hogy nem tudták ezt, hiszen a Tanács minden hónapban meghozta az aktuális akciótervre vonatkozó döntést., A két projektet utólagos nevesítésével kapcsolatban elmondja, hogy ezt abban az egyetlen esetben lehetne megtenni, ha a régió 650 önkormányzata részére újra megnyitják a pályázati határidőt. Elképzelhetetlennek tartja, hogy Zalaegerszeg csak azért kapjon kivételt, mert a képviselője itt ül a Tanácsban. Ha megnyitják a pályázatot a 650 önkormányzat részére, akkor mindenki tudja, mi történik azzal a május 31-i határidővel, amit be kell tartaniuk. Hangsúlyozza, hogy Sziráki úr javaslatait nem támogatja, de természetesen szavazni fognak róla. Székely Imre: Tolmácsolja, ami a megyei területfejlesztési tanács ülésén elhangzott, hogy példátlan, hogy ROP-on belül van önrész. Véleménye szerint más lenne a helyzet, ha a kedvezményezett Magyar Állam cégei hozzátennének ehhez, és így több pénzről tudnának dönteni. Kérdezi, hogy ez így fog-e maradni, vagy a következő akciótervben másként lesz. 17

18 Elmondja, hogy egyszerű a válasz, mert az útpénztárban nincsen pénz arra, hogy önrészt hozzá tudjanak rakni. Más kérdés viszont, hogy az útpénztárban ez így lett a költségvetési törvényben ütemezve, tehát 2008-ban már lehet máshogy is ben viszont így kell lennie, a Tanácsnak döntenie kell, hogy megépíti az utat, mert akkor 10 %-os önrészt kell hozzátennie. Székely Imre: Kérdezi, hogy kezdeményezhetik-e, hogy ez a jövőben másként legyen? Kezdeményezhet a Tanács. Szavazásra bocsátja a módosító javaslatokat. Először Manninger Jenő elnök úr javaslatát teszi fel szavazásra, mely szerint a évi akcióterv ne legyen így nevesítve, hanem csak a év tartaléklistáját fogadják el. Megállapítja, hogy a Tanács a módosító javaslatot egyhangúlag elfogadta. Sziráki István javaslatát szavazásra bocsátja, mely szerint Zalaegerszeg számára nyíljon lehetőség két projekt utólagos nevesítésére. Megállapítja, hogy a Tanács a javaslatot 1 igen, 7 tartózkodás és 13 nem mellett nem fogadta el. Győrffy Gábor: Eljárási kérdésben szól hozzá. Köszöni a Tanács megértését a napirend tárgyalásával kapcsolatban, és a következő két napirend előtt szól. Elmondja, hogy az idei decentralizált pályázta kiírásokról már korábban is döntött a Tanács. Döntött egyrészt a bíráló bizottságok összetételéről, a menetrendről. A menetrendről szóló döntésnél pontosan tudható volt, hogy május 18., 21. és 22-én történnek meg a bíráló bizottsági döntések, ezért is van az, hogy az Ügynökség munkatársainak megfeszített munkája ellenére az utolsó napon sok anyagot kaptak készhez. A kiemelt projektekkel kapcsolatban jelzi, hogy április 18-án hozott döntést a Tanács, május 8-a volt a határidő, de sajnos számos dolgot nem tudtak időben. Elmondja, hogy április 25-én kaptak információt az NFÜ-től, május 8-ra jött meg a pályázatok 95 %-a, a hiánypótlások május 15-én, egy héttel ezelőtt érkeztek be, így egy hét állt rendelkezésükre a vasárnapot is beleszámítva hogy az előterjesztést elkészítsék. Ez bizonyos szempontból kapkodásnak is tekinthető, de azt mondaná inkább, hogy nagyon sűrű. Köszöni, hogy a Tanácsi évindítót a legtöbben orientáló módon dolgozták ki a nagyprojekteket. Hangsúlyozza, hogy az első döntés a Tanács részéről június 13-án lesz, de a következő kormányzati döntési forduló novemberben lesz, tehát szeptember, októberig folyamatosan várják a kiemelt projekt-javaslatokat akár már a következő héten amit folyamatosan fogadnak és dolgoznak fel, és készítenek elő az augusztus, szeptember, októberi tanácsülésekre. Továbbra is kéri az együttműködést, és a megértésüket kéri. Elmondja, hogy a határozati javaslat az előzőeknek megfelelően hogyan módosul. A határozati javaslat első pontja változatlan marad. A második pont az alábbiak szerint módosul: A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács javasolja a Nyugat-dunántúli Operatív Programhoz beérkezett kiemelt projekt adatlapjainak megküldését május 31-ig a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség felé, illetve kéri a projektgazdáktól az NFÜ által minimális belépési feltételként meghatározott legalább előzetes megvalósíthatósági tanulmány NyDRFÜ rendelkezésére bocsátását. A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács a Nyugat-dunántúli Operatív Programhoz tartozó kiemelt projektek nevesítéséről szóló határozatát június 13-i rendkívüli ülésén hozza meg. 18

19 A harmadik határozati javaslat változatlan marad, a negyedik javaslat kikerül, így a többi határozati javaslat száma változik. Szavazásra bocsátja a határozati javaslatot a módosító javaslatokkal együtt. Székely Imre: Kérdezi, hogy meg lehetne- e szavaztatni azt is, amit korábban mondott, hogy nem szerencsés, hogy önrész nélkül vannak a pályázati alapok. Biztosítson az állam önrészt a négy és ötszámjegyű utakhoz évben. Kérdezi, hogy tegyék be ezt a határozatot 7. határozatként? Székely Imre: Mivel sokszoros volt az igény ezért javasolja azt, hogy a Magyar Közútkezelő Kht. tegyen hozzá önrészt. Erről külön szavaznak, és az eredeti határozati javaslat 7. pontjaként fog szerepelni, mely úgy szól, hogy: a négy és ötszámjegyű utaknál a Magyar Közútkezelő Kht-k biztosítsanak önrészt, vagyis a Tanácsnak ne 100 %-os támogatással kelljen ezeket finanszíroznia évtől. Szavazásra bocsátja, és megállapítja, hogy a Tanács a határozatot 7 igen, 8 nem és 6 tartózkodással nem fogadta el. Szavazásra bocsátja a módosított határozati javaslatot, és megállapítja, hogy a Tanács a határozati javaslatot 2 nem, 2 tartózkodás és 17 igen szavazattal elfogadta. 32 / (V. 23.) NYDRFT határozat (1) A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács nyilatkozik arról, hogy meggyőződött az alábbi projekt javaslatoknak az előírt (255/2006.(XII.8) Korm. Rendelet 17. (2) bekezdésében megjelölt) kritériumoknak való megfelelőségéről. (2) A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács javasolja a Nyugat-dunántúli Operatív Programhoz beérkezett kiemelt projekt adatlapjainak megküldését május 31-ig a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség felé, illetve kéri a projektgazdáktól az NFÜ által minimális belépési feltételként meghatározott legalább előzetes megvalósíthatósági tanulmány NyDRFÜ rendelkezésére bocsátását. A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács a Nyugat-dunántúli Operatív Programhoz tartozó kiemelt projektek nevesítéséről szóló határozatát június 13-i rendkívüli ülésén hozza meg. (3) A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács egyetért a 2. sz. táblázatban szereplő projektek esetében az ágazati OP-k as akcióterveiben történő nevesítésével és javasolja a projektek adatlapjainak és előzetes megvalósíthatósági tanulmányuknak megküldését a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség felé. (4) A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács egyetért a sz. táblázatokban szereplő projektek esetében a Nyugat-dunántúli és ágazati OP-k es akcióterveiben történő nevesítésével és javasolja a projektek adatlapjainak megküldését a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség felé. (5) A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács nyilatkozik arról, hogy meggyőződött az alábbi projekt javaslatoknak az előírt (255/2006.(XII.8) Korm. Rendelet 17. (2) bekezdésében megjelölt) kritériumoknak való megfelelőségéről. Ennek alapján az alábbi projektötleteket támogatásra javasolja. 19

20 1 2 Projekt neve Projekt reg. száma j. Sümeg - Zalaegerszeg összekötő út km szakasz burkolatmegerősít ése sz ök. út , km. szelvényekig történő felújítása. A 8417sz ök út a megye észak déli irányú közlekedésében biztosít kapcsolatot a 83 és az 1 sz. főútak között Támogatás Rövid leírása igénye eft A Sümeg-Zalaegerszeg összekötő út a Régió egyik jelentős útvonala. A Sümeg térségben lévő mészkő és bazaltbányákból kitermelt kőzet ezen az útvonalon kerül szállításra Zalaegerszegre és térségébe. A közvetlen felhasználáson túl a Bakon ill. a Zalaszentivánon lévő aszfaltkeverő telepek is jelentős mennyiségű kőzet zúzalékot használnak fel. A nehéz forgalom intenzívebben veszi igénybe az út burkolatát, amely már jelenleg rendkívüli leromlást mutat. A Sümegi vár a régió egyik jelentős műemléke, amely a kisvárosban lévő turista látványosságokkal együtt jelentős idegenforgalmat képvisel, a vár látogatottsága mintegy fő/év. A projekt tárgyául választott útszakasz jelentős turisztikai jelentőséggel is bír Zalaszentgrót térség központi szerepe és termálfürdője, a szomszédos Türje román kori temploma, valamint a látványos Sümegi vár jelentős turisztikai vonzerőt képviselnek. Az összekötő út korszerűsítésének célja az egyre nagyobb turizmus forgalmának biztosítása is, az idegenforgalmi látnivalók elérhetőségének javítása, ezen kívül a térség társadalmi- gazdasági fejlesztési lehetőségei. Az út állapota ezen a szakaszon oly mértékben leromlott, hogy javítása halaszthatatlan. A tervezett szakasz a jelű Sümeg- Zalaegerszeg összekötő út 5100 m-s. szakasza. Műtárgy: nincs Érintett település: Türje A tervezet projekt biztosítja téti kistérségben korszerű megközelítési lehetőségét. Javítja a 8417 sz hálózat jelentőségű mellékuton a közúti kapcsolatot. Korszerű megközelítési lehetőséget biztosít a észak-déli irányú mellékuti kapcsolatként a 83sz főút- 85. sz. főút (Tét és Enese között) - és az 1 sz. főút között Enese - Lébény).A projektben sereplő útszakaszok burkolat állapota nem megfelelő. A burkola állapot minősítése mindkét szakaszon 4 és 5 osztályzatú, az egyenetlenség 4,3 és 4,6 között változik míg a teherbírás 5 és 3 osztályzatú. A forgalomnagysága 690 és 2013 egységjármű/nap között változik