A TRADÍCIÓ SZEREPE AZ EGYHÁZ ÉLETÉBEN
|
|
- Botond Dobos
- 6 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 TÖRÖK CSABA 1979-ben született. Katolikus pap, az Esztergomi Hittudományi Főiskola oktatója. Legutóbbi írását számunkban közöltük. Az összeállításunkban olvasható írások előadásként elhangzottak a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karának Reformáció és ökumenikus párbeszéd címmel rendezett teológia tanári konferen - ciáján, január 26-án. (A szerk.) 1. Kérdéssé válik a hagyományelv A TRADÍCIÓ SZEREPE AZ EGYHÁZ ÉLETÉBEN A hagyomány a katolikus teológiában A hagyomány sok szempontból képezte vizsgálódás és kritika tárgyát az újkorban: megannyi tudomány és szellemi (politikai) áramlat foglalkozott vele. Felbukkant a kulturális antropológia, a vallástudomány, a történetírás, a szociológia, a filozófia legeltérőbb összefüggésrendszereiben, eközben társadalmi szinten is kérdéseket vetett fel: legyünk tradicionalisták vagy progresszívek, konzervatívok vagy liberálisok? A hagyomány identitásunk gyökere, vagy épp ellenkezőleg: önazonos létezésünk kibontakoztatásának egyik legnagyobb akadálya? Egyáltalán: mi a hagyomány? Kulturális modellek, magatartásminták közösségileg intézményesített, kikristályosított rendszere (s mint ilyen, olykor szélsőségesen eltárgyiasított, halott valóság), vagy esetleg olyan dinamikus, organikus szövedék, amelyben mi magunk is aktív alakítóként, teremtőként vehetünk részt (azaz a hagyomány nem csak éltet, de él, s általunk éltetődik)? A téma tudományos igényű felfejtése máig lezárhatatlan. Úgy tűnik, olyan vízválasztó ez, amely emberi magatartások, viszonyulások, személyes karakterek elkülönítőjeként is funkcionál. A hagyomány-viták (tudatos a többes szám használata) csak részben objektív tematikák haladásukban, a vitatkozó felek állásfoglalásainak megformálásában szubjektív tényezők is közrejátszanak. Még a teológiai eszmecsere sem mentes e kettősségtől: van mit mondanunk a tárgyilagosság igényével a hagyományról, ám ez nem jelenti azt, hogy e kérdéskört minden ízében képesek lennénk az elvárható objektivitással taglalni. Az egyházon belül is van közélet, ami kihat minden egyes megszólalóra, illetve arra, hogyan pozícionálja magát akkor, amikor megszólal a hagyomány kapcsán. A jelen írásban nem óhajtunk reflektálni a(z anti-)tradicionalista magatartásokra, sem a politikai világból átvett konzervatív liberális-dichotómiás modellre, hanem sokkal inkább azt kívánjuk megvilágítani, hogyan vált szaktudományos kérdéssé a teológiában a hagyomány, vagy pontosabban: az apostoli Szenthagyomány és az egyházi szokásrendszerek; illetve hogy milyen tradícióleírással szolgál a katolikus egyház. A reformáció viharaiban fontossá vált, hogy alapvető, alapokat érintő hittudományos vizsgálódás kerüljön lefolytatásra. A Trentói zsinat IV. szessziója április 8-án határozatot hozott a szent könyvek és a hagyomány elfogadásáról. A zsinat kijelentette, hogy a teljes Szentírást és nemkülönben mind a hitet, mind az erkölcsöket érintő ha- 162
2 A két forrás-elmélet gyományokat ( ) egyenlő jámborsággal és megbecsüléssel fogadja és tiszteli. ( ) A zsinat átlátja, hogy ezt az igazságot és fegyelmet [ti. a kinyilatkoztatott hitet és erkölcsöt] azok az írott könyvek és írás nélküli hagyományok tartalmazzák, amelyeket magának Krisztusnak a szájából fogadtak az apostolok, vagy maguk az apostolok, a Szentlélek tollbamondása szerint, mintegy a kezükkel átadtak, és így jutott el hozzánk (DH 1501). A skolasztika korában volt még olyan megközelítés, miszerint a hitigazságok forrása a Szentírás, a hagyomány pedig erkölcsi, liturgikus és egyházfegyelmi szokásokat tartalmaz. Trento azonban világossá tette, hogy a Szenthagyomány is érinti a hitet. Ez az oka az egyenlő jámborságnak és tiszteletnek. Ezen felül a szöveg magát az Írást is egy hagyományfolyamat részeként szemléli ( quasi per manus traditae ). Ehhez járul még az a szempont, hogy ez a manutradíció rejtetten utal az apostoli kézföltételi folytonosságra, ami a kinyilatkoztatott hitletétemény őrzését, hiteles magyarázását és átadását a hierarchikus tanítói tekintélyhez köti. A zsinati szöveg tehát összekapcsolja a Szentírást és a Szenthagyományt, nem állapít meg közöttük alá-fölérendeltséget, ezzel egyfelől többet mondott ki, mint amennyi a korábbi skolasztikus teológia korában magától értetődőnek számított, másfelől reflektált a kortárs kérdésfölvetésre. Ezt az egyenlőséget ( pari pietatis affectu ) valószínűleg még inkább nyomatékosítja, hogy szemben az eredeti szövegtervezettel, ahol az Írás Hagyomány-viszony a partim partim-kötőszóval került volna kifejezésre (az igazságot és fegyelmet részben a Szentírás, részben a Szenthagyomány tartalmazza), végül mégis az egyszerűbb (és valóban összekötőbb) et-kopulát emelték be a szövegbe, annak ellenére, hogy kortárs teológiai források (például Johannes Driedo), nagy befolyású zsinati szereplők (például Del Monte bíboros, a későbbi III. Gyula pápa) a részben részben-elgondolást képviselték. Azért alkalmazzuk a valószínűleg határozószót, mert e szócsere később a zsinatértelmezés egyik leginkább megosztó kérdésévé vált. A Trentói zsinat határozata vélhetnénk lezárta a kérdést. Nem így volt. Már a kortársak körében érlelődés (olykor forrongás) volt megfigyelhető. Melchior Cano, aki a zsinattal egy időben írta De locis theologicis című korszakos művét, látszólag a Tridentinumra támaszkodva, mégis a partim partim-formulát használva beszélt a katolikus hagyományelvről. E látszólag jelentéktelen eltérés egyik forrásává vált a barokk úgynevezett két forrás-elméletének, miszerint a kinyilatkoztatás egyik részét a Szentírásban, a másik részét azonban a Szenthagyományban (mint két külön forrásban) adta át Isten. Ez a látásmód elvezet a logikus következtetéshez: ha szükség van két valósan elkülönülő forrásra, ezt csak az magyarázhatja, hogy e kettő tartalma nem azonos. Tehát vannak olyan hitre és erkölcsre vonatkozó igazságok, amelyek csak a Szentírásba foglaltan jutottak el hozzánk, ám ezzel együtt (s épp a fentiek okán) vannak olyanok is, amelyek csak a Szenthagyományban hozzáférhetőek számunkra. Ez a sarkos katolikus sola Traditione-vélekedés, miszerint egyes üdvhozó igazságokat 163
3 1 Yves Congar: La Tradition et les traditions, i. m. 252 (lásd 4. lábjegyzet). Az Assumpta-dogma után 2 Korábbi kutatásait, a vita során már az 50-es években tett kijelentéseit, sőt magát a diszkussziót is dokumentálja összegző kötete: Josef Rupert Geiselmann: Die Heilige Schrift und die Tradition. (QD 18), Herder, Freiburg i.br., Számos megnyilvánulása közül csak a két leg- csakis a Szenthagyományban találhatunk meg, néhányak szerint egyenesen anélkül, hogy ezek akár csak implicit módon is benne foglaltatnának a Szentírásban. Ha ez így van, felmerül az újabb kérdés: mi lesz a kizárólag szóbeli áthagyományozás által átadott igazságok felismerésének (adott esetben dogmaként való definiálásának) a végső kritériuma? Mivel valami vagy írott, vagy nem (szóbeli), a sola Traditione-igazságoknak nincs írott normája. Egyetlen végső norma van: a (pápai) tanítóhivatal. Ez a vízió soha nem került zsinat általi kihirdetésre, ám mint Yves Congar joggal megjegyzi, ezt a megközelítést vélhetjük felfedezni az I. Vatikáni zsinaton, 1 ahol nem is annyira a kinyilatkoztatással foglalkozó Dei Filius konstitúció, mint inkább a pápai tévedhetetlenség dogmáját is tartalmazó Pastor Aeternus mutat a két forrás-elmélet irányába. Egy biztos: ez a katolikus, újskolasztikában iskolás tananyaggá vált hittani elgondolás logikusan felépített, ám súlyos nehézségeket is felvet. A legkomolyabb, s ökumenikus szinten a leginkább aggasztó: ha van a kinyilatkoztatásnak olyan (tartalmi) szelete, amelynek megítélésében a Szentírás nem tud kielégítő segítséget nyújtani nekünk (akár még implicit említés révén sem), akkor a (pápai) tanítóhivatal súlya és tekintélye potenciálisan végtelenre nő. Adott esetben bármikor kimondhatja, hogy egy dolog a szóbeli hagyomány alapján a kinyilatkoztatott hitletétemény része, s mint ilyen, dogmaként definiálható. Egy ilyen kijelentésének pedig nincsen önmagán kívüli kritériuma (hacsak nem a hit rendszerének belső ellentmondás-mentességére irányuló igény tiszteletben tartása). A helyzet élessé akkor vált, amikor XII. Piusz kihirdette az As - sumpta-dogmát (Munificentissimus Deus, november 1.). A lépést hosszas teológiai érlelődés előzte meg, maga a Szentszék is sokszor és sokféle módon konzultált a hittudósokkal, legvégül XII. Piusz alatt a világegyház püspökeivel. Ezzel együtt a hagyományelv problematikája is előtérbe került. Olyan neves akadémikusok, mint Reginald Garrigou-Lagrange, megannyi publikációban építették fel a két forrás-elméleten alapuló skolasztikus érvrendszert, ám ezzel nem vették elejét az általános kritikának, amely két irányú volt: teológiatörténeti és szisztematikus. A történeti vizsgálódások homlokterébe Trento és a IV. sessio határozata került, amelynek megszövegezése, különös tekintettel a zsinati aulában a vázlat kapcsán kibontakozott vitákra, elmélyült elemzés tárgyává vált. Miért valósultak meg az ismert szócserék? Van-e ezeknek jelentősége? Elfogadható-e a barokk Trento-olvasat, vagy abban egyfajta tendenciózus és sarkító átértelmezést kell látnunk? A bevett, az I. Vatikánumon hallgatólagosan, azt követően, a felsőoktatási tankönyvekben és megannyi teológusi megnyilvánulásban már teljes nyíltsággal felvállalt sola Traditione-elv fenntartható-e a Tridentinumra való hivatkozással? Vagy esetleg éppen Trento okán kell elvetni azt? E viták központi alakjává Josef Rupert Geiselmann vált, 2 akinek legádázabb ellenfele a Gregoriana újskolasztikus professzora, Heinrich Lennerz lett. 3 Az első álláspontja (Trento nyitottabb volt még, mint az utána következő barokk teológia, 164
4 inkább jelentősre hivatkozunk: Heinrich Lennerz: Sine scripto traditiones. Gregorianum, 40 (1959), ; Uő.: Scriptura et Traditio in decreto sessionis quartae Concilii Tridentini. Gregorianum, 42 (1961), Yves Congar: La Tradition et les traditions. Cerf, Paris, 2010 (az 1960-as [vol. I: Essai historique] és az 1963-as [vol. II: Essai théologique] kiadás újranyomása egyetlen kötetben). 5 Joseph Ratzinger: Einleitung. LThK 2 K2, 498k. 2. A katolikus egyház tanítása a hagyományelvről s ezért hajlott a Szentírás tartalmi, de nem formális elégségességének a kimondására), s a másodiknak a fennálló main stream iskolás teológiát védelmező pozíciója jelentette azt a két szélső értéket, amelyek között mások közvetítést, vagy legalábbis valamiféle átmenetet kerestek. Ezen a ponton pedig már elérkeztünk a szisztematikus megfontolások birodalmába: Hogyan kell felfognunk a hagyományt? A biblikus, patrisztikus megújulás tükrében (sőt, a klasszikus skolasztikus szerzőket újraolvasva) nem válik-e szükségessé saját kategóriáink, fogalomhasználatunk revíziója? Egyáltalán: szabad-e a Szentírást és a Szenthagyományt két tárgyilag is elkülönülő valóságként szemlélni, s ily módon külsődlegesen meghatározni a közöttük lévő viszonyt? Lehet-e a Hagyományt (és a hagyományokat) teljességgel eltárgyiasítva (statikusan) szemlélni, vagy sokkal inkább valamiféle organikus (dinamikus) szemléletmód szükségeltetik a helyes megértéshez? A mai napig nem született alaposabb összefoglalása ezeknek a nagy kérdésköröknek, mint Yves Congar kétkötetes monográfiája, amelynek első része a történeti, a második a szisztematikus kutatások eredményeit fogta össze egyedi, sajátos és a II. Vati - kánumra nem kis hatást gyakoroló szintézisbe. 4 Mindezek tükrében jogosnak tartjuk Joseph Ratzinger megállapítását, aki Dei Verbumkommentárjában úgy fogalmazott, hogy szükséges volt egy kinyilat - koz ta tás tani zsinati dokumentum, méghozzá három okból: 1) a hagyomány jelenségének újfajta (kulturális, társadalmi stb.) szemlélete, 2) a történetkritikai módszer alkalmazása az egzegézisben, 3) a biblikus megújulás gyümölcseinek komolyan vétele. 5 Az 50-es években a hagyomány-kérdés aktuális volt, s a szerveződő II. Vatikáni zsinatnak foglalkoznia kellett ezzel. Ennek a ténynek, de még inkább a fase antepreparatoriának (az elő-előkészítő fázis, melynek során a leendő atyák, a teológiai karok s más érintettek zsinati témajavaslatait gyűjtötték egybe) a tükrében meglepő, ha nem egyenesen megdöbbentő, hogy a Doktrinális Előkészítő Bizottság a felmerült meglátásokat, a valódi vitát s az egyes szakterületek kutatásainak eredményeit figyelmen kívül hagyva állította össze azt a két tervezetet, amely a későbbi Dei Verbum konstitúció [= DV] témakörét érintette. Az elsőnek, a szűkebb értelemben véve kinyilatkoztatás-taninak a De fontibus revelationis címet adták [= DFR], amivel megüzenték minden érintettnek: a megvizsgálandó kérdést már előre, minden megszólalás elébe menve megfelelték, hiszen a cím többes számban utal a kinyilatkoztatás forrásaira. Így egyértelművé teszi, hogy a vatikáni házi teológusok a két forráselméletet akarják (igen sokakkal szembemenve) keresztülverni a zsinaton. A második tervezet a De deposito fidei pure custodiendo címet viselte, s ez később tematikusan részben integrálódott a Lumen gentiumba [= LG], bár elemei fellelhetők a DV-ben is. Ahogy várható volt, a zsinati atyák és szakértők körében igen negatív visszhangra lelt a kinyilatkoztatás-tani tervezet, legfőképpen 165
5 6 Umberto Betti: La dottrina del Concilio Vaticano II sulla trasmissione della Rivelazione. Il capitolo II della Costituzione dommatica Dei Verbum. (Spicilegium Pontificii Athenaei Antoniani 26), PAA, Roma, 1985, I. m Giuseppe Ruggieri: The first doctrinal Clash. In: History of Vatican II. (Szerk. Giuseppe Alberigo; az angol kiadást szerk. Joseph A. Komonchak), vol. II: The Formation of the Council s Identity. First Period and Intersession. October 1962 September Orbis Peeters, Maryknoll (NY) Leuven, 1997, , itt: 263. A Dei Verbum jelentősége 9 AS III 3, Ezt korábban már megtettem: Török Csaba: Írás és Hagyomány. Kísérlet egy megújult katolikus értelmezésre. Új Ember, Budapest, 2016, annak bennfoglalt üzenete miatt: akármit beszéltek is, mi már eleve eldöntöttük, hogy mit akarunk (ahol a ti mi megosztás a centrum és a periféria kettősséget jelöli). Így érkezett el az első sessio drámai hete, amely végül fordulatot hozott: a zsinat elnöksége trükkhöz folyamodott, hogy megmentse a DFR-t. November 20-án, amikor már megindult a tervezet részletes vitája, szavazásra tették fel a vázlatot. A normál eljárásrend szerint a kérdés arra vonatkozott volna, hogy az atyák támogatják-e a textust s ehhez a szavazatok 2/3-ra lett volna szükség. Mivel látszott, hogy ennek elérése irreális, megfordították a kérdést: akarják-e a vita megszüntetését (s ezzel az irat elvetését)? 1368 igen, 822 nem és 19 érvénytelen szavazat lett az eredmény. Vagyis csak 822-en támogatták a tervezetet, ami messze volt a minimálistól, ám mivel a kérdés fordítva lett feltéve, s a nemek elmaradtak a szükséges 1473 szavazattól (ami akkor a 2/3-os többséget jelentette volna), a DFR tovább jutott. Umberto Betti, aki később a DV-t szövegező bizottság egyik jegyzője volt, így jellemezte a helyzetet: summum ius, summa iniuria. 6 Még a visszafogott Ratzinger-kommentár is szerencsétlen esetről beszél. 7 A legvilágosabban azonban Giuseppe Ruggieri fogalmaz, aki szerint olyan válság volt ez, amelyből hacsak nem talál feloldásra nem lett volna visszatérés, s ez az egész zsinat bukását okozhatta volna. 8 A helyzet feloldását a pápa személyes közbeavatkozása jelentette: másnap saját jogkörében viszszavonta a tervezetet. Végül Vegyes Bizottság állt fel (Ottaviani és Bea bíborosok elnökletével), amelyben a Doktrinális Bizottság tagjai mellett szakértők, az ökumené terén jártas főpapok és teológusok is helyet kaptak. E ponton szubjektív véleményként mindenképpen le kell szögeznem két kijelentést: 1) A DV a mai napig nem nyerte el a zsinatrecepció és -interpretáció terén az őt megillető helyet. Nagyon is igaz Florit bíboros megállapítása, aki a negyedik ülésszak elején, az éppen aktuális (és még nem végső) DV-tervezet ismertetésekor ezt mondta: A»De divina Revelatione«konstitúció tervezetének a története akár belső pályája, akár az annak kapcsán tapasztalt kölcsönhatások okán valami módon már egységet alkot magának a zsinatnak a történetével. 9 2) A Szentírás Szenthagyomány-viszony az egész katolikus hitrendszer szempontjából olyan elsőrangú kérdés, amely egyfelől még nem eléggé feltárt, másfelől téves értelmezés esetén az egész egyházra veszedelmes kihatással lehet. Nem véletlen, hogy amikor II. Já - nos Pál az Ut unum sint kezdetű enciklikája 79. pontjában megfogal - mazta az öt legfontosabb tanbeli, ökumenét érintő kérdést, ezt tette az első helyre. Végül még egy megfontolás: 3) A fentiek rámutatnak arra, ami minden zsinati dokumentum esetében, de a DV kapcsán különösen is áll: csak a szöveg alapján nem lehet hiteles értelmezést nyújtani, ahhoz a vizsgált szövegrészlet zsinattörténeti feltárására is szükség van. Nem áll módomban ismertetni a teljes zsinati folyamatot, sem pedig azt, hogy a végeredmény részletes kommentárját nyújtsam,
6 Vitális-üdvrendi megközelítés ám ezen a helyen mégis megemlítek néhány fontos tényezőt. Ami a leginkább lényeges: a kinyilatkoztatás (támaszkodva olyan teológusok szakértő munkájára, mint Jean Daniélou, Yves Congar, Karl Rahner vagy Joseph Ratzinger) krisztocentrikus, üdvtörténeti felfogása változtatott a hagyományértelmezésen is. Ez igen szembeszökő a DV 8-ban, ahol nemcsak a Szenthagyomány, de egyáltalán az egyházi hagyományfolyamat szintetikus és globális leírásával találkozunk: Amit pedig az apostolok áthagyományoztak, tartalmazza mindazt, ami Isten népének szent életét és hitének gyarapodását szolgálja, s így az egyház a maga tanításában, életében és istentiszteleté - ben megörökíti és az összes nemzedéknek továbbadja mindazt, ami ő maga, és mindazt, amit hisz. ( ) E Hagyomány által ismeri meg az egyház a szent könyvek teljes kánonját, benne érti meg mélyebben és hatékonyabban a Szentírást; s így Isten, aki egykor szólt, szünet nélkül beszélget szeretett Fiának menyasszonyával, és a Szentlélek, aki által az egyházban és az egyház által a világban fölhangzik az Evangélium élő szava, elvezeti a hívőket a teljes igazságra, és az Ő műve, hogy Krisztus igéje elevenen él bennük (vö. Kol 3,16). A hagyományelv tehát nem tartalmi-konceptuális, hanem vitálisüdvrendi megközelítésben áll elénk, abban az egyházi globalitásban ( mindazt, ami ő maga, és mindazt, amit hisz ), amely a szubjektív és az objektív szempontot szintetizálja. Csakis így érthetjük meg annak horderejét, hogy a szöveg a Szentlélekre vonatkozó jézusi ígéretet (lásd Jn 16,13) a folyamatában szemlélt hagyományban látja beteljesülni. Ily módon még inkább nyilvánvaló az Írás és a Hagyomány egysége: a pneumatológiai látásmód alapján mindkettő ugyanannak az isteni Személynek a működéséből születik, ami lehet, hogy módjában eltér (sugalmazás és asszisztencia), lényegét tekintve azonban egy. A dokumentum ezért viva vox Evangeliiként határozza meg az egyház élő Hagyományát, ezáltal olyan egységet jelentve ki a kettő között, ami tovább megy, mint a trienti paritás. A kettő kölcsönössége, egymásra utaltsága többszörösen visszatér a konstitúció szövegrészleteiben, legyen szó a szentírás-értelmezésről, vagy akár a liturgikus életről, lelkiségről, a megélt hit síkjairól. A víziónak ezt a szintetikusságát és átfogó mivoltát legutóbb a Verbum Domini kezdetű szinódus utáni apostoli buzdítás állította elénk (amelyben az akkor már XVI. Benedekként ismert egykori zsinati teológus szólalt meg útja vége felé közeledve egy olyan témáról, amellyel pályája elején is foglalkozott már). A Hagyomány tanbeli súlyát és jelentőségét a zsinat a DV 9-ben és 10-ben tisztázta. A Szentírás és a Szenthagyomány viszonyát vizsgáló 9. pont kapcsán fontos megjegyeznünk, hogy ennek végső szövege a zsinattörténet érdekes lenyomatát viseli magán: VI. Pál pápa személyes kezdeményezésére került bele a konstitúció szövegébe, a legutolsó pillanatban, a kiegészítés, miszerint az egyház a kinyilat - koz tatottakra vonatkozó bizonyosságát nem egyedül a Szentírásból meríti. A pápa mindenképpen szerette volna elérni, hogy a zsinat jelentse ki: van a hit szempontjából konstitutív Hagyomány, a Tradíció 167
7 11 Davide Cassarini: Elementi di teologia fondamentale. Cittadella, Assisi, 2003, Útkeresés és távlatok nem puszta utólagos (szentírás)értelmezés vagy valamiféle kiegészítés, interpretációs segédlet az Íráshoz. Már Trento is foglalkozott ezzel a kérdéssel, s beláthatjuk: ha nem létezne konstitutív Hagyomány, akkor nehéz lenne megmagyarázni, miért kell mindkettőt egyforma áhítattal és megbecsüléssel elfogadni és tisztelni (DV 9, idézi a következőt: DH 1501). Davide Cassarini szerint a formula kiegyen - súlyozott kompromisszum, amely szeretné megőrizni úgy a Szen t- írás primátusát, mint a Hagyomány szerepét. Valójában a zsinati atyák nem akartak határozottan állást foglalni e kérdés részleteiben. 11 Így jutunk el a legfontosabb belátáshoz: a tanítóhivatal állást foglalt a Szentírás és a Szenthagyomány alapvető egysége terén, mindkettőt a kinyilatkoztatás átadása útjának, módjának tekinti (eltérésük tehát alapjában nem esszenciális-materiális, hanem modális és funkcionális), mindkettőnek sajátos szerepet tulajdonít az egyház életében (a Szentírás a teológia lelke, a Szenthagyomány pedig az Evangélium élő hangja), ám a viszony-problematika részleteibe nem ment bele. Ennek tudatos döntés volt az oka: az első sessio fordulata után felállt Vegyes Bizottság (amelyben a Doktrinális Bizottság képviseletében Ottaviani, az Egységtitkárság nevében pedig Bea bíboros ko-prezi - deált) nem kevés gyötrődés után úgy döntött, nem nyilatkozik se pro, se kontra a Szentírás (materiális) elégségessége kapcsán. Az ilyetén tanítás támogatása expressis verbis kizárta volna a két forrás-elméletet (amivel újra indult volna a zsinati háborúskodás, csak most a másik irányból), elvetése ellenben visszahozta volna a sola Traditione veszedelmét. Umberto Betti emlékezése szerint azonban hamar világossá vált, miként erre éppen Karl Rahner mutatott rá egy ülés során, hogy ha nem mondjuk ki a két forrás-elvet, sőt a DV 9-ben indirekt módon tagadjuk azt ( ugyan abból az isteni forrásból fakadván mindkettő egyes szám!), akkor bár nyíltan semmit sem jelentünk ki, mégis egyértelmű, hogy elvetettük a klasszikus barokk és újskolasztikus felfogást. A kérdés csak az: akkor mit is vallunk? Ki kell mondanunk: a viszony terén a zsinat nem adott (mert nem akart) részletes tanítást. Az alapvető hagyományelv tisztázódott, ahogyan az is, hogy a tanítóhivatalnak mindig alárendelt, szolgálattevői funkciója kell, hogy legyen, nem fungálhat a kinyilatkoztatás normájaként (lásd DV 10), ám a Szentírás Szenthagyomány-kérdéskör (amely pedig az egyház hittani fundamentuma szempontjából oly fontos) nem zárult be, s ez nemcsak az ökumené terén van így (vö. UUS 79), hanem a katolikus hit belső rendszerében is. Vannak teológiatörténeti pillanatok, amikor egy kérdés nem lezárható. A II. Vatikáni zsinaton az Írás és a Hagyomány kölcsönös kapcsolata ilyen témának bizonyult. A zsinat utáni évtizedek teológiája ugyan foglalkozott az itt vizsgált kérdéssel, ám az nem állt az érdeklődés homlokterében. Érthető (gyakorlati, pasztorális) okokból sok egyéb, talán nem ennyire alapvető, ám ezzel együtt a megélt egyházi valósághoz közelebb álló proble- 168
8 12 Ehhez lásd Jean-Georges Boeglin: La Question de la Tradition dans la théologie catholique contemporaine. (Cogitatio Fidei nr. 205), Cerf, Paris, The Fourth World Conference of Faith and Order, Montreal (Szerk. Patrick C. Rodger és Lukas Vischer.) SCM Press, London, Peter Lengsfeld: Tradition und Heilige Schrift ihr Verhältnis. MySal I (1965), , itt: 490. Egyetlen eleven valóság kettős-egy funkciója 15 Török Csaba: i. m matika nyert alapos elemzést, kifejtést, megválaszolást. A hagyományelv körüli gondolkodás azonban mégsem állt meg 12 (bár kissé perifériára szorult): a Faith & Order Bizottság 1963-as montreali konferenciája már a zsinattal egy időben, ökumenikus nézőpontból járta körül a hagyomány kérdését. Az Írás, hagyomány és hagyományok címet viselő dokumentum megjelent a konferenciakötetben, 13 s meglepő, mennyi konvergenciapont mutatható fel a DV II. fejezetével való öszszehasonlításkor. A hagyománnyal kapcsolatban már itt felmerült az azóta is eleven kérdés: Hogyan lehet elkülöníteni a hiteles és a torzult hagyományalakzatokat? A Szentírás miként szolgálhat normául ezen megkülönböztetés során? Katolikusként hangsúlyozzuk, hogy az Írás norma non normata, míg a Hagyomány (szóbelisége, az egzakt rögzültség hiánya okán) mindig norma (Scriptura) normata. Az ökumenikus teológiai párbeszéd későbbi dokumentumai bármily elképzelhetetlen volt ez akár csak száz évvel ezelőtt a hagyományfolyamat (mint aktív paradószisz, traditio) lényegmeghatározása terén ugyancsak szép és ígéretes egybetartást mutatnak. Ugyancsak vizsgálódás övezte a Hagyomány sajátos egyházi funkciójának kérdését: a Szentírás biztos alapként úgy áll elénk, mint semel factum a Tradíció ellenben, épp a DV 8-ban található leírás tükrében, semper facturumnak mutatkozik. 14 Látszólag egyszerű ez a funkcionális elkülönítés, ám mégis komoly kérdéseket rejt magában, amelyek nemcsak az Írás Hagyomány-viszony eltérő szintjeinek egyházi gyakorlatban való megvalósulását firtatják, de implicit módon érintik a tanítóhivatali tekintély gyakorlásának (intézmény), az Isten népében működő Szentlélek hatékony jelenlétének (karizma), az egyetlen kinyilatkoztatás aktualizálódásának nehézségeit is, mindannyiszor visszavezetve a helyes és torz alakzatok elkülönítésének kritériológiai problémájához. Egy dolgot semmi esetre sem lehet többé megkérdőjelezni: a kinyi - latkoztatás rögzített (írott) és eleven (szóbeli) átadása, a Szentírás és a Szenthagyomány minden életmegnyilvánulásában egy. Bármely kísérlet, amely e kettős-egy viszonyt akár a materiális, akár a formális szétválasztás (s ebből kifolyólag az alapvetően külsődleges viszonyítás) révén szeretné értelmezni, eleve elhibázott: torzult képe annak a csodálatos és élő isteni kinyilatkoztatásnak, amelynek középpontja és beteljesülése Jézus Krisztus. Ezért helyénvaló úgy gondolnunk, hogy egyetlen eleven valóság kettős-egy funkciójaként, s nem két különálló elemként kell közelítenünk a Szentíráshoz és a Szenthagyományhoz, csak így értjük meg helyesen a köztük való viszonyt. Igaz ugyan, hogy ily módon régi, már klasszikusnak is nevezhető teológiai kérdésekre nem fogunk választ kapni, de legalább kimondhatjuk: innen nézve a dolgokat, már maguk a kérdések is rosszak. Ez pedig nem kis eredmény s nem kis remény a jövőre nézvést
The Holy See AD TUENDAM FIDEM
The Holy See AD TUENDAM FIDEM II. János Pál pápa Ad tuendam fidem motu proprioja mellyel néhány szabállyal kiegészíti Az Egyházi Törvénykönyvet (CIC) és a Keleti Egyházak Törvénykönyvét (CCEO) A Katolikus
BAGYINSZKI ÁGOSTON. 1970-ben született. Ferences pap, a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola Fundamentális. adjunktusa.
BAGYINSZKI ÁGOSTON 1970-ben született. Ferences pap, a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola Fundamentális Tanszékének adjunktusa. 1 Vö. II. Vatikáni zsinat: Dei Verbum (a továbbiakban DV), 8. 2 A
ELŐSZÓ A MAGYAR KIADÁSHOZ
ELŐSZÓ A MAGYAR KIADÁSHOZ Minden hagyományteológia az egyházában továbbélő' Krisztus misztériumából eredeztethető. Yves Congar erre a II. Vatikáni Zsinat dokumentumait magyarázva mutat rá, amikor ezt írja:
Koronkai Zoltán SJ. HIVATÁS ÉS IMÁDSÁG HANS URS VON BALTHASAR TEOLÓGIÁJÁBAN
Koronkai Zoltán SJ. HIVATÁS ÉS IMÁDSÁG HANS URS VON BALTHASAR TEOLÓGIÁJÁBAN SZEMÉLYES VONATKOZÁSOK Casa Balthasar, Róma, 2000-2002 Licencia dolgozat, Torontó, 2005-2007 Hivatásgondozási munka, 2007- KÉRDÉSFELTEVÉS
A püspöki kar körlevelet tett közzé a hit évének kezdete alkalmából, amelyet október 14-én, vasárnap minden templomban felolvastak.
Magyar honlap a Hit éve eseményeivel A püspöki kar körlevele a hit évének megnyitójára A püspöki kar körlevelet tett közzé a hit évének kezdete alkalmából, amelyet október 14-én, vasárnap minden templomban
Lét szemlélet cselekvés
Balaton Lét szemlélet cselekvés Gondolatok korunk értelmiségi kereszténységéről Az ember egész életén át a boldogulás útját keresi, melynek kulcsfontosságú állomása önmaga identitásának megtalálása. A
KÖFOP VEKOP A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés
KÖFOP-2.1.2-VEKOP-15-2016- 00001 A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés Tágabb értelem - A szaktudományok holisztikus megközelítése Dr. Baritz Sarolta Laura OP Nemzeti Közszolgálati Egyetem
EMBERI JOGOK A KATOLIKUS EGYHÁZ ÉLETÉBEN ÉS JOGÁBAN. Szerkesztette Orosz András Lóránt OFM
EMBERI JOGOK A KATOLIKUS EGYHÁZ ÉLETÉBEN ÉS JOGÁBAN Szerkesztette Orosz András Lóránt OFM Sa p ie n t ia Iuris 1 A Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola Egyházjog Tanszékének sorozata Sorozatszerkesztő:
A Dei Verbum és a Hagyomány teológiája
Bagyinszki Ágoston A Dei Verbum és a Hagyomány teológiája A hit által megnyíló ember számára a Dei Verbumban (Isten Igéjében), és különösen a húsvéti Krisztusarcon keresztül tárul föl a kinyilatkoztatás
GYAKORLATI FILOZÓFIA FILOZÓFIA TANÉV II. ELŐADÁS SZEPT. 18.
GYAKORLATI FILOZÓFIA FILOZÓFIA 2014-2015. TANÉV II. ELŐADÁS 2014. SZEPT. 18. A GYAKORLATI FILOZÓFIA TÁRGYA ELMÉLETI ÉSZ GYAKORLATI ÉSZ ELMÉLETI ÉSZ: MILYEN VÉLEKEDÉSEKET FOGADJUNK EL IGAZNAK? GYAKORLATI
Használatos idézőjelek: macskaköröm»lúdláb«félidézőjel Figyelem! 1. Az idézőjelek és az idézőjelbe tett szó vagy szöveg közé nem teszünk szóközt. 2.
Használatos idézőjelek: macskaköröm»lúdláb«félidézőjel Figyelem!. Az idézőjelek és az idézőjelbe tett szó vagy szöveg közé nem teszünk szóközt. 2. Szövegbe ékelt, szó szerinti idézetre úgynevezett macskakörmöt
MEGBÉKÉLÉS EGÉSZSÉG REMÉNYSÉG A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ CIGÁNYOK KÖZÖTTI SZOLGÁLATÁNAK KONCEPCIÓJA
MEGBÉKÉLÉS EGÉSZSÉG REMÉNYSÉG A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ CIGÁNYOK KÖZÖTTI SZOLGÁLATÁNAK KONCEPCIÓJA I. Küldetés Misszió A Magyarországi Református Egyház küldetése, hogy a Szentlélek által Isten
A SZOCIOLÓGIA ALAPÍTÓJA. AugustE Comte
A SZOCIOLÓGIA ALAPÍTÓJA AugustE Comte A szociológia önálló tudománnyá válása a 19.század közepén TUDOMÁNYTÖRTÉNET: a felvilágosodás eszméi: Szabadság, egyenlőség, testvériség. Az elképzelt tökéletes társadalom
A keresztény élet forrása, központja és csúcsa: A szentmise. Igeliturgia
Felnőttkatekézis A keresztény élet forrása, központja és csúcsa: A szentmise Előadó: Maga László Plébános atya Időpont: 2012. július 06. Igeliturgia Igeliturgia és Eukarisztia liturgiája, két része ugyan
A II. Vatikáni zsinat aktualitása a ma egyházában
A II. Vatikáni zsinat aktualitása a ma egyházában Lukács László Piarista húsvét, Kecskemét, 2013. márc. 30. II. János Pál: Az egyház iránytűje a 3. évezredre Mára a zsinat eseménye: történelem: 50 éve
KATOLIKUS HITTAN I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK
KATOLIKUS HITTAN I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK KÖZÉPSZINT Témakörök/ I. Biblia ÓSZÖVETSÉG 1. Az Ószövetségi üdvtörténet a kezdetektől a próféták aranykoráig 2. Ószövetségi üdvtörténet a próféták aranykorától
A javítóvizsgák követelményrendszerét a kerettantervben az adott évfolyamnál megjelölt tematikai egységek, kulcsfogalmak képezik.
Hittan A javítóvizsgák követelményrendszerét a kerettantervben az adott évfolyamnál megjelölt tematikai egységek, kulcsfogalmak képezik. 5. évfolyam: A Biblia, az üdvtörténet fogalma A teremtéstörténetek
Azonosító jel: KATOLIKUS HITTAN EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA. Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc OKTATÁSI MINISZTÉRIUM
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2005. május 25. KATOLIKUS HITTAN EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI MINISZTÉRIUM Katolikus hittan emelt
Pinchas Lapide Ulrich Luz: Der Jude Jesus, Zürich, 1979. 1 Jn 1,1. Lk 24, 41. Denzinger: Enchiridion Symbolorum, ed. XXVIII., n. 344., 422.
Pinchas Lapide, a jeruzsálemi American College Újszövetség-professzora, a Der Jude Jesus című könyv [1] szerzője, zsidó hitének, zsidó világképének rövid foglalatát a Zsidó hitem lényege című írásában
Biblia és teológia A Szentírás mint a teológia lelke
Biblia és teológia A Szentírás mint a teológia lelke XIII.Leó pápa írta Providentisimus Deus kezdetű, 1891-ben kiadott enciklikájában a következő mondatot: A Szentírás tanulmányozása legyen a teológia
Typotex Kiadó. Bevezetés
Járunk, és már a pusztán fiziológiai járásunkon keresztül is kimondjuk, hogy nincs itt maradandó helyünk, hogy úton vagyunk, hogy még valójában csak meg kell majd érkeznünk, még csak keressük a célt, és
Azonosító jel: KATOLIKUS HITTAN EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA. 2008. október 28. 14:00. Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2008. október 28. KATOLIKUS HITTAN EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2008. október 28. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS
A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A
A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babeş-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Római Katolikus Teológia 1.3 Intézet Római Katolikus Didaktika Teológia 1.4 Szakterület
Bibliai szemléletű szervezetfejlesztés
Református Pedagógiai Intézet Bibliai szemléletű szervezetfejlesztés dr. Szalai Zsolt 2018. április 13. 1 Tartalom Látás és küldetés meghatározásának fontosság A minket körülvevő valóság megértése Képességeink
SZMSZ VIII. sz. melléklete. A kutatóközpontok szabályzatai
SZMSZ VIII. sz. melléklete A kutatóközpontok szabályzatai A Sárospataki Református Teológiai Akadémia mint egységes kutatóintézet működik. Az egyes tudományterületeknek megfelelő kutatásokat kutatóközpontok
TARTALOMJEGYZÉK. Ajánlás 13 Előszó a magyar kiadáshoz 17 Bevezetés 27
TARTALOMJEGYZÉK Ajánlás 13 Előszó a magyar kiadáshoz 17 Bevezetés 27 1. A katolikus társadalmi tanítás - követelmény és valóság 33 1.1 A katolikus társadalmi tanítás politikai funkciója 33 1.2 A katolikus
Bevezetés a hagyomány fundamentális teológiájába
Sapientiana 5 (2012/2) 70 81. Bevezetés a hagyomány fundamentális teológiájába HERMANN J. POTTMEYER A keresztény hagyomány mint minden más emberi hagyomány több szempontból is megközelíthető. Az antropológia
AZ EGYETEMI KAROK JELLEMZŐINEK ÖSSZEFOGLALÓ ÉRTÉKELÉSE
E G Y E T E M I K A R O K H A L L G A T Ó I É R T É K E L É S E AZ EGYETEMI KAROK JELLEMZŐINEK ÖSSZEFOGLALÓ ÉRTÉKELÉSE A korábbi fejezetekben témakörönként elemeztük a hallgatók elégedettségét egyetemük
Merre tovább Magyar Református Egyház? Tatai Egyházmegye presbiteri konferenciája Tata, 2012. február 11.
Merre tovább Magyar Református Egyház? Tatai Egyházmegye presbiteri konferenciája Tata, 2012. február 11. A téma időszerűsége Miért kell nekünk, gyülekezeti, egyházmegyei, kerületi, közegyházi szinten
Általános Iskola Hajdúdorog Petőfi tér 1.
SZENT BAZIL OKTATÁSI KÖZPONT HAJDÚDOROG Ady E. u. 23-27. Általános Iskola Hajdúdorog Petőfi tér 1. LELKIPÁSZTORI PROGRAM 2009/2010 Munkaterv a tanévre: Augusztus 24-25. 9.oo - Pedagógusok lelkigyakorlata
Sokféleség az egységben A pápai primátus kérdése az I. vatikáni zsinaton és azóta
Sokféleség az egységben A pápai primátus kérdése az I. vatikáni zsinaton és azóta [ Orvos Levente 2006 orvosl.hu] A pápai primátus kérdése hagyományosan azon dogmatikai témák közé tartozik, melyek leginkább
AZ EVOLÚCIÓ KERESZTÉNY SZEMMEL
AZ EVOLÚCIÓ KERESZTÉNY SZEMMEL AZ EVOLÚCIÓ KERESZTÉNY SZEMMEL/1. A fejlődni szó szerint annyit jelent, mint kibontani egy tekercset, vagyis olyan, mintha egy könyvet olvasnánk. A természetnek, mint könyvnek
MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM ETIKA TANMENET
MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM ETIKA TANMENET Készítette: Varga Enikő 1 EMBER-ÉS TÁRSADALOMISMERET, ETIKA Célok és feladatok Az etika oktatásának alapvető célja, hogy fogalmi kereteket nyújtson az emberi
Isten akarata, hogy a vallásosságunkból megtérjünk
Isten akarata, hogy a vallásosságunkból megtérjünk A Biblia világosan tanítja:a keresztény ember nem önmagában elszigetelt lélek, akinek magányosan kell élnie vallásos életét. A Biblia világosan tanítja:
FILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Filozófia középszint 1511 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2015. október 15. FILOZÓFIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA A rész (30 pont) 1. feladat Írja
A Magyarországi Református Egyház. 2013 (2013. július 1-jei állapot)
A Magyarországi Református Egyház TörvénytárA 2013 (2013. július 1-jei állapot) A Magyarországi Református Egyház TörvénytárA 2013 (2013. július 1-jei állapot) TARTALOMJEGYZÉK I. A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS
A bibliai sugalmazás elméletei
I. fejezet: Mit jelent a Biblia sugalmazottsága? Gyakran megesik, hogy a legalapvetőbb hitbeli meggyőződéseinket tudjuk a legnehezebben meghatározni. Gyakorlatilag felekezettől függetlenül, minden keresztény
A test teológiájától a TESTTEO projektig
TESTTEO' 1/20. A test teológiájától a TESTTEO projektig TESTTEO' 2/20. A TEST TEOLÓGIÁJA II. János Pál pápa összegyűjtött audiencia beszédei 1979. szeptember 5. - 1984. november 28. 129 beszéd szexuális
ISTEN SZERET TÉGED, ÉS CSODÁLATOS TERVE VAN AZ ÉLETEDDEL.
ISTEN SZERET TÉGED, ÉS CSODÁLATOS TERVE VAN AZ ÉLETEDDEL. ISTEN SZERETETE Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen. (János
Tóth Endre: A Pápai Református Egyházmegye története című műve, mint az egyházmegyetörténet írás modellje
Dienes Dénes Tóth Endre: A Pápai Református Egyházmegye története című műve, mint az egyházmegyetörténet írás modellje Nincs könnyű helyzetben az, aki meg akar felelni a címből következő elvárásoknak.
Thimár Attila SÚLY, AMI FELEMEL
RÓZSÁSSY BARBARA 59 gondolok, kell, méghozzá az írás, a vers létjogosultsága mellett. Miként valamiképp a szerzõ is ezt teszi könyvében mindvégig. Hogy a társadalomnak mára nemhogy perifériájára került,
Isten Nagy Terve. 2 rész: ISTEN, MA IS TEREMTŐ
Isten Nagy Terve 2 rész: ISTEN, MA IS TEREMTŐ Isten Nagy Terve teremtés elesés megváltás helyreállítás Jézus Krisztus tegnap, ma és mindörökké ugyanaz. Zsidó.13.8 Méltó vagy, Urunk és Istenünk, hogy tied
EMLÉKKÉPEK EGY ZSINATRÓL
EMLÉKKÉPEK EGY ZSINATRÓL "XXIII.János pápa úg jelent meg a zsinaton,mint ahogyan az apostolok érkeztek hajdanán az utolsó vacsora színhelyére. Szembeötlő volt komolysága. «Különösen a pillanatnyi feladatomra
Konferencia Bethlen Gábor egyházpolitikájáról
BETHLEN GÁBORRA EMLÉKEZÜNK Nagy Dóra Schrek Katalin Konferencia Bethlen Gábor egyházpolitikájáról Négyszáz éve, hogy erdélyi fejedelemmé választották Bethlen Gábort. A kolozsvári országgyűlés 1613. október
Azonosító jel: KATOLIKUS HITTAN EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA május :00. Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. május 21. KATOLIKUS HITTAN EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2010. május 21. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS
KI OLVASSON TEOLÓGIÁT? 7. I. RÉSZ PROLEGOMENA / Alapfogalmak és meghatározások Néhány elıfeltétel A tekintély kérdése 21
KI OLVASSON TEOLÓGIÁT? 7 I. RÉSZ PROLEGOMENA / 11 1. Alapfogalmak és meghatározások 13 2. Néhány elıfeltétel 16 3. A tekintély kérdése 21 II. RÉSZ AZ ÉLİ, IGAZ ISTEN / 27 4. Isten megismerése 29 5. Isten
A TANTÁRGY ADATLAPJA
A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babeș-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Római Katolikus Teológia Kar 1.3 Intézet Didaktikai Teológia Intézet 1.4 Szakterület Római
Nemes István, Római katolikus vallás. Tankönyv a X. osztály számára, Kolozsvár 2005
1. VIZSGALAP A vizsgalap a X. osztályban használt tankönyv: Nemes István, Római katolikus vallás. Tankönyv a X. osztály számára, Kolozsvár 2005 alapján készült. Célja: általános teológiai ismeretek felmutatása.
A CJ egyetemes küldetése - Küldetés minden néphez
A CJ egyetemes küldetése - Küldetés minden néphez A Congregatio Jesu egyetemes küldetése: Latin-Amerika - Argentína - Brazília - Chile - Kuba Küldetés az egész világra, minden néphez Európa - Ausztria
Nemes György Nemes Rita Mácsik Mária: Katolikus dogmatika és erkölcstan
Nemes György Nemes Rita Mácsik Mária: Katolikus dogmatika és erkölcstan Hittankönyv a középiskolák 11. osztálya számára TARTALOMJEGYZÉK Elıszó ELSİ RÉSZ: KATOLIKUS DOGMATIKA Bevezetés A hittan, a teológia
MIT JELENT HINNI? MEGFONTOLÁSOK. Bernhard Welte
MIT JELENT HINNI? V a l l á s f il o z ó f ia i MEGFONTOLÁSOK Bernhard Welte SENSUS FIDEI FIDELIUM 2 A Sap ien tia Szerzetesi H ittudom ányi Főiskola Fundam entális T eológia Tanszékének sorozata Sorozatszerkesztő:
Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás)
Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás) A vallás Vallásnak tekintünk minden olyan eszmerendszert, amely az emberi és társadalmi élet végső kérdéseire, az élet értelmére és céljára
MAGYAR KÖZLÖNY 67. szám
MAGYAR KÖZLÖNY 67. szám MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA 2015. május 14., csütörtök Tartalomjegyzék 119/2015. (V. 14.) Korm. rendelet A Nemzeti Hauszmann-terv keretében a Budavári Palota épületegyütteshez
Esélyegyenlőség és társadalom ESÉLYEGYENLŐSÉG, MÉLTÁNYOS OKTATÁS
Esélyegyenlőség és társadalom ESÉLYEGYENLŐSÉG, MÉLTÁNYOS OKTATÁS Változó társadalom, globális trendek társadalmi mobilitás vagy a társadalmi struktúra újratermelődése (Bourdieau, Bernstein, Mollenhauer
1. Bevezetés* * Külön köszönettel tartozom Madácsy Istvánnak és Murányi Tibornak a szöveg előkészítésében nyújtott baráti segítségéért.
1. Bevezetés* Ha nem is minden előzmény nélkül, de a tradicionális iskola magyar ágában jelent meg az a nézet, amely az európai filozófia egyik kifejezését, a szolipszizmust alkalmazta a tradicionális
Hitvallás és hivatás - protestáns hivatásetika a köznevelésben. A pedagógusokkal szembeni etikai elvárások a református köznevelésben
Hitvallás és hivatás - protestáns hivatásetika a köznevelésben A pedagógusokkal szembeni etikai elvárások a református köznevelésben A református szemléletű pedagógia Bibliai megalapozottságú Az isteni
Az oktatás módszerei és stratégiái II. Pedagógia I. Neveléselméleti és didaktikai alapok NBÁA-003
Az oktatás módszerei és stratégiái II. Pedagógia I. Neveléselméleti és didaktikai alapok NBÁA-003 A portfólió Falus Iván Kimmel Magdolna (2003): A portfólió. Budapest, Gondolat Kiadói Kör A prezentációt
DEREK PRINCE. Isten Gyülekezetének Újrafelfedezése
DEREK PRINCE Isten Gyülekezetének Újrafelfedezése Bevezető - A Derek Prince Ministries ismertetője Az 1930-as években, a történet szerint, megcsörrent a telefon az igazgatói irodában, abban a washingtoni
A Szentírás és a hagyomány viszonya (Fabiny tanulmányának kivonata) 1 (13. tétel)
A Szentírás és a hagyomány viszonya (Fabiny tanulmányának kivonata) 1 (13. tétel) A kereszténység a zsidósághoz és az iszlámhoz hasonlóan a kinyilatkoztatás vallása. A katolikus teológia szerint a kinyilatkoztatásnak
A teológiai ismeretelmélet mai útjai
Sapientiana 4 (2011/1) 30 43. BAGYINSZKI PÉTER ÁGOSTON OFM A teológiai ismeretelmélet mai útjai Boldog John Henry Newman teológiai örökségét áttekintő kiváló művében Avery Dulles bíboros írja: Newman legidőtállóbb
DR. TÖRÖK CSABA PHD PREDESTINÁCIÓ-VÁLTOZATOK SZENT PÁLTÓL, SZENT ÁGOSTON, KÁLVIN 1. 1. Bevezetés
DR. TÖRÖK CSABA PHD PREDESTINÁCIÓ-VÁLTOZATOK SZENT PÁLTÓL, SZENT ÁGOSTON, KÁLVIN 1 1. Bevezetés A predestináció kérdésköre számtalan teológiai vitát kiváltott a kereszténység két évezredes története során.
Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Kar. Tézisfüzet
Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Kar Mária-tisztelet Boldog John Henry Newman tanításában Című doktori értekezéshez Készítette: Kálmán Antal Konzulens: dr. Kránitz Mihály Budapest, 2012 Mária-tisztelet
A helyes istentiszteletről 1
A helyes istentiszteletről 1 Textus: Róm. 12,1 Kérlek azért titeket atyámfiai az Istennek irgalmasságára, hogy szánjátok oda a ti testeiteket élő, szent és Istennek kedves áldozatul, mint a ti okos tiszteleteteket.
Cím: 1014 Budapest, Szentháromság tér 6. Telefon: +36 1 795 6590 E-mail: npki@bgazrt.hu Web: www.bgazrt.hu/npki
Semmi új a nap alatt: kisebbségi jogok, kettős állampolgárság, autonómia A mostani kormányzati ciklus nemzetpolitikai alapvetéseként is értelmezhető Orbán Viktor beiktatásakor elhangzott kijelentése: A
ELŐSZÓ Pál apostol igehirdetése 7
Tartalom ELŐSZÓ Pál apostol igehirdetése 7 5 A RÓMAIAKNAK ÍRT LEVÉL 11 Bevezetés 14 A levél szövege 14 Címzés és köszöntés (1,1-7) 16 Hálaadás és a téma megjelölése (1,8-17) 1. TANÍTÓ RÉSZ (1,18-11,36)
JÉZUS SZENVEDÉSE (Rózsa Huba) A szenvedés története az evangéliumokban 15
Tartalom JÉZUS SZENVEDÉSE (Rózsa Huba) A szenvedés története az evangéliumokban 15 JÉZUS SZENVEDÉSE MÁRK SZERINT Márk szenvedéstörténetének tanítása 19 1. Jézus az Isten Fia 20 2. A szenvedés hozzátartozik
PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001
A PEDAGÓGUS KOMPETENCIÁK 2014. március 3. Pedagógus kompetenciák a 326/2013. (VIII.31.) kormányrendelet szerint A pedagógiai szintleírások Szerkezete: Általános bevezető Az egyes fokozatok általános jellemzése
Az Ószövetség másik fele
A SAPIENTIA SZERZETESI HITTUDOMÁNYI FŐISKOLA BIBLIATUDOMÁNYI TANSZÉKÉNEK KIADVÁNYAI K a r a s s z o n Is t v á n Az Ószövetség másik fele A Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola Bibliatudomány Tanszékének
TARTALOM ELŐSZÓ A MAGYAR KIADÁSHOZ 9 ELŐSZÓ 11 RÖVIDÍTÉSEK 14
TARTALOM ELŐSZÓ A MAGYAR KIADÁSHOZ 9 ELŐSZÓ 11 RÖVIDÍTÉSEK 14 1. Az újszövetségi tudományról 24 2. A szinoptikus evangéliumok 76 3. Máté evangéliuma 134 4. Márk evangéliuma 168 5. Lukács evangéliuma 197
FILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Filozófia középszint 0811 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2009. május 18. FILOZÓFIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM Általános útmutató Az A vizsgarész
Kedves Szent Benedek Leányai, Tisztelt Atyák, Tisztelt Képviselő Úr, Kedves Tanárok, Kedves Gyerekek, Kedves Vendégek, ünnepi Gyülekezet!
Áldott az Isten, aki vezérel minket! - Vezérelte őket az Isten, és Általa csodálatos munkát végzett Berecz Erzsébet missziója Pipics csaba és Szent Benedek Katolikus Általános Iskola irodalmi színpadának
Érveléstechnika 6. A Racionális vita eszközei
Érveléstechnika 6. A Racionális vita eszközei A racionális vita célja és eszközei A racionális vita célja: a helyes álláspont kialakítása (a véleménykülönbség feloldása). A racionális vita eszköze: bizonyítás
HÁZASSÁG: PRO ÉS KONTRA KRISZTUS SZERINT*
Buji Ferenc HÁZASSÁG: PRO ÉS KONTRA KRISZTUS SZERINT* A világ fiai nősülnek és férjhez mennek. Lk 20,34 Ha a keresztény ember a házasság és a szerzetesi, papi, valamint evangéliumi indíttatású világi nőtlenség
A katolikus egyház. Gulyás Csenge Pázmány Péter Katolikus Egyetem,
A katolikus egyház Gulyás Csenge Pázmány Péter Katolikus Egyetem, 2016. 11. 26. 3 egyháztartomány Hanoi - Hà Nội 10 egyházmegye Huế 6 egyházmegye Ho Chi Minh-város 10 egyházmegye 6 hivatalosan elismert
Sorsdöntő(?) PÁRBESZÉD A MEGÚJULÁSÉRT. Az EJB által vezetett folyamat mozzanatai
Sorsdöntő(?) PÁRBESZÉD A MEGÚJULÁSÉRT Az EJB által vezetett folyamat mozzanatai Az EJB legitimitása A meglévő formális legitimáción túl kétségek fogalmazódtak meg bizottságot megalapító zsinat elkötelezettsége
Nemes György Nemes Rita Gıcze Iván: Egyháztörténelem
Nemes György Nemes Rita Gıcze Iván: Egyháztörténelem Hittankönyv a középiskolák 10. osztálya számára TARTALOMJEGYZÉK Elıszó 01. Az egyháztörténelem fogalma A források típusai A történelem segédtudományai
Wolfhart Pannenberg METAFIZIKA ÉS ISTENGONDOLAT
Wolfhart Pannenberg METAFIZIKA ÉS ISTENGONDOLAT Wolfhart Pannenberg METAFIZIKA ÉS ISTENGONDOLAT AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST Fordította GÁSPÁR CSABA LÁSZLÓ Lektorálta GÖRFÖL TIBOR ISBN Kiadja az Akadémiai
E L Ő S Z Ó. Olvass! Imádkozz! Cselekedj!
E L Ő S Z Ó XVI. Benedek pápa a II. Vatikáni Zsinat megnyitásának 50. évfordulója alkalmából a 2012. október 11. és 2013. november 24., Krisztus király ünnepe közötti időszakra meghirdette a hit évét,
Kelemen Attila Ármin. Így működik MARKÓ BÉLA. Groos Zselyke illusztrációival
Kelemen Attila Ármin Így működik MARKÓ BÉLA Groos Zselyke illusztrációival 3 Milyennek értékeli a romániai magyar értelmiségiek 89 utáni teljesítményét? - - - az értelmiségi, aki a saját közösségével valamiféle
Ha aa magasban. Kereszténység és közélet Kiút az anarchiából OSZTIE ZOLTÁN ELÔADÁSOK A SZENT ISTVÁN TÁRSULATNÁL XVI.
Ha aa magasban ELÔADÁSOK A SZENT ISTVÁN TÁRSULATNÁL XVI. OSZTIE ZOLTÁN Kereszténység és közélet Kiút az anarchiából OSZTIE ZOLTÁN Kereszténység és közélet Kiút az anarchiából SZENT ISTVÁNTÁRSULAT az Apostoli
Messiási jövendölések IV.évf./2.félév. A Messiás helyettes áldozati halálára vonatkozó jövendölések
I.Igehelyek Messiási jövendölések IV.évf./2.félév A Messiás helyettes áldozati halálára vonatkozó jövendölések a.) Nagyobb, egybefüggő szakaszok - 22. Zsoltár - 69. Zsoltár - Ézsa. 52:13-53:12 b.) Rövidebb
A II. VATIKÁNI ZSINAT HELYE NAPJAINK EGYHÁZI ÖNÉRTELMEZÉSÉBEN
WOLFGANG BEINERT A II. VATIKÁNI ZSINAT HELYE NAPJAINK EGYHÁZI ÖNÉRTELMEZÉSÉBEN F o r r á s : Wolfgang Beinert (szerk.): Vatikan und Pius-Brüder, Anatomie einer Krise, Freiburg Basel Wien, Herder, 2009.
November 26-án a Szentszék sajtótermében bemutatták Ferenc pápa Evangelii gaudium kezdetű apostoli buzdítását.az enciklika rövid ismertetése dr.
November 26-án a Szentszék sajtótermében bemutatták Ferenc pápa Evangelii gaudium kezdetű apostoli buzdítását.az enciklika rövid ismertetése dr. Török Csaba, az Esztergomi Hittudományi Főiskola oktatójának
Keresztény Társadalmi Elvek a Gazdaságban - Alapelvek. Dr. Baritz Sarolta Laura OP Budapest, december 6.
Keresztény Társadalmi Elvek a Gazdaságban - Alapelvek Dr. Baritz Sarolta Laura OP Budapest, 2017. december 6. Az erkölcs és az anyagi világ viszonya Erkölcs Környezet Anyagi javak Az erkölcs és az anyagi
5. Feltételek (ha vannak) 5.1 Az előadás lebonyolításának feltételei 5.2 A szeminárium / labor lebonyolításának feltételei
Szakmai kompetenciák A TANTÁRGY ADATLAPJA 1 A képzési program adatai 11 Felsőoktatási intézmény Babeş-Bolyai Tudományegyetem 12 Kar Római Katolikus Teológia 13 Intézet Római Katolikus Didaktikai Teológia
Ady Endre bibliájáról * Nemzetben is megtette közleményében arra mutat rá, hogy Ady Endre A megőszült tenger
A. Molnár Ferenc Ady Endre bibliájáról * Az Irodalomismeretben nemrég recenzió jelent meg a Kazinczy Ferenc Társaság 2001-es évkönyvéről és hírleveléről. i Az írás külön is kitér Szabó Lajos képírók képén
Hittan tanmenet 4. osztály
Hittan tanmenet 4. osztály Heti óraszám:1 Összes óra: 40 Az Élet a hitben című hittankönyvhöz Plébániai hitoktatás céljára Óraszám Tananyag Didaktikai cél, nevelési cél Segédeszköz, Munkaformák, Módszerek
A Magyar Rektori Konferencia víziója a KKK-k átdolgozásáról, a fejlesztés menete
A Magyar Rektori Konferencia víziója a KKK-k átdolgozásáról, a fejlesztés menete (KKK = Képzési Kimenti Követelmények) Sándorné dr. Kriszt Éva nyomán rövidítve és átdolgozva A tudás megszerzésének útja
Petrétei József, egyetemi tanár PTE ÁJK Alkotmányjogi Tanszék
5 Petrétei József, egyetemi tanár PTE ÁJK Alkotmányjogi Tanszék A magyar Országgyűlésre vonatkozó szabályozás alaptörvényi, törvényi és határozati házszabályi szinten 1 Bevezetés Bár Magyarországon az
EVANGÉLIKUS HITTUDOMÁNYI EGYETEM ÚJSZÖVETSÉGI TANSZÉK. DOKTORI (Ph.D.). ÉRTEKEZÉS TÉZISEI VERBUM DOMINI MANET IN AETERNUM
EVANGÉLIKUS HITTUDOMÁNYI EGYETEM ÚJSZÖVETSÉGI TANSZÉK DOKTORI (Ph.D.). ÉRTEKEZÉS TÉZISEI VERBUM DOMINI MANET IN AETERNUM AZ ÓSZÖVETSÉG RECEPCIÓJÁNAK VIZSGÁLATA A ZSIDÓKHOZ ÍRT LEVÉLBEN AZ INTERTEXTUÁLIS
KAJTÁR EDVÁRD. VI. Pál: Nuntii L heure du départ quibusdam hominum ordinibus dati, 8. 12. 1965, in AAS 58 (1966) 8. Liturgikus számmisztika
KAJTÁR EDVÁRD 1974-ben született Pé csen. Pécsi egyházmegyés pap, a budapesti Központi Papnevelő Intézet spirituálisa, a PPKE HTK oktatója, a Magyar Liturgikus és Egyházzenei Intézet vezetője. 1 VI. Pál:
I. Mi a megtévesztés?
I. Mi a megtévesztés? 1. Megtévesztés, félrevezetés, hitetés Mt 24,4-5 Jézus így válaszolt nekik: Vigyázzatok, hogy meg ne tévesszen /4005/ valaki titeket! Mert sokan jönnek majd az én nevemben, és ezt
Egy lelkipásztori megújulás lelkiségi forrásai
1 Egy lelkipásztori megújulás lelkiségi forrásai Várnai Jakab OFM Hogyan evangelizáljunk? Mi az evangelizációs megújulások spirituális háttere? Mit tudunk ebből levonni a mai helyzetre nézve? Bármennyire
Katolikus teológusképzés Magyarországon
BENYIK GYÖRGY Katolikus teológusképzés Magyarországon Bevezetés A teológusképzés és a papképzés az ősegyházban nem tartozott szorosan össze. A szerzetes- és teológusképzés jóval közelebb állt egymáshoz,
Szilvay Gergely SEMPER IDEM: TÖRÉS HELYETT EGYENSÚLY
Kommentár 2016 2 Szemle Szilvay Gergely SEMPER IDEM: TÖRÉS HELYETT EGYENSÚLY John W. O Malley: Mi történt a II. Vatikáni Zsinaton? Jezsuita Kiadó, Budapest, 2015, 440 oldal, 3500 Ft Meghunyászkodott-e
KATOLIKUS HITTAN I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK
KATOLIKUS HITTAN I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK KÖZÉPSZINT Témakörök/ I. Biblia ÓSZÖVETSÉG 1. Az Ószövetségi üdvtörténet a kezdetektől a próféták aranykoráig 2. Ószövetségi üdvtörténet a próféták aranykorától
ÚJ KORSZAK A PÁPASÁG TÖRTÉNETÉBEN?
ÚJ KORSZAK A PÁPASÁG TÖRTÉNETÉBEN? Első megnyilatkozásai azt jelzik, hogy Ferenc pápa új korszakot nyit az egyház és a pápaság történetében. Róma püspökének lelki hatalma a szeretetszolgálatban van, különös
A TANTÁRGY ADATLAPJA
A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babes-Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár 1.2 Kar Római Katolikus Teológia 1.3 Intézet Didaktikus Teológia 1.4 Szakterület Római
Ismeretkörök : 1. Az etika tárgyának definiálása 2. Etikai irányzatok 3. Erkölcsi tapasztalat 4. Moralitás: felelősség, jogok, kötelességek 5.
Etika Bevezető Oktatási cél: A kurzus célja az etika körébe tartozó fogalmak tisztázása. A félév során olyan lényeges témaköröket járunk körbe, mint erény erkölcsi tudat, szabadság, lelkiismeret, moralitás,
VÁLTOZÓ KULCSSZAVAK, VAGY LÉNYEGI VÁLTOZÁSOK A MENEDZSMENT TERÜLETÉN? EGER, SZEPTEMBER 2017
VÁLTOZÓ KULCSSZAVAK, VAGY LÉNYEGI VÁLTOZÁSOK A MENEDZSMENT TERÜLETÉN? EGER, SZEPTEMBER 2017 EZ A SZEKCIÓ AZÉRT IZGALMAS MERT NEM TUDOM PONTOSAN HOGY MIRÖL VAN SZÓ Öt vizonylag új illetve nem mindennapi