A magyar Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KvVM) álláspontja a Heiligenkreuzba tervezett hulladékéget

Átírás

1 A magyar Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KvVM) álláspontja a Heiligenkreuzba tervezett hulladékégetı mő környezeti hatástanulmányával (KHT) kapcsolatban folyó Espoo-i egyezmény szerinti eljárás keretében Az osztrák Szövetségi Mezıgazdasági, Erdészeti, Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium május 25-én küldte meg a tervezett heiligenkreuzi hulladékégetı mő környezeti hatástanulmány koncepcióját, mellyel kapcsolatban kérte Magyarország véleményét arra vonatkozóan, hogy milyen egyéb (a koncepcióban nem szereplı) környezetvédelmi kérdések vizsgálatára terjedjen még ki az elkészítendı környezeti hatástanulmány. A KvVM - az illetékes szakhatóságok, a szentgotthárdi önkormányzat, valamint az érintett lakosság, illetve civil szervezetek észrevételeinek figyelembevételévelösszeállította a környezeti hatástanulmány koncepciójára vonatkozó hivatalos magyar álláspontot és július 16-án megküldte az illetékes osztrák hatóságnak (a burgenlandi tartományi kormánynak), aki a magyar észrevételeket saját tartalmi elıírásaival együtt továbbította a beruházónak. Az osztrák fél január 16-án küldte meg a beruházás környezeti hatástanulmányát. A megküldött dokumentumokat a KvVM a szükséges fordítások elvégzése után az érintett felügyelıséggel és a települési önkormányzattal együttmőködve közzétette és tájékoztatja az érintetteket, lehetıséget biztosítva arra, hogy írásban, kifejthessék véleményüket. A KvVM ezen véleményeket saját állásfoglalásával együtt megküldi a burgenlandi környezeti hatásvizsgálati hatóságnak, valamint az osztrák társminisztériumnak. Jelen állásfoglalás a KvVM által a KHT alapján, az Espoo-i egyezmény szerint összeállított észrevételeit tartalmazza a tervezett hulladékégetı országhatáron várhatóan átterjedı környezeti hatásaira vonatkozóan. Állásfoglalásunk kialakítása során figyelembe vettük a megkeresett szervek, az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Fıfelügyelıség, az Országos Meteorológiai Szolgálat, a Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség, az ÁNTSZ Nyugat-dunántúli Regionális Intézete Szombathelyi Telephely, a Fertı-Hanság és İrségi Nemzeti Park Igazgatóság, a Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság valamint Szentgotthárd és İriszentpéter városok jegyzıi szakmai véleményét. I. Összefoglaló észrevételek A KvVM álláspontja, hogy a Szentgotthárd térségében megvalósuló fejlesztések esetén kiemelt figyelmet kell szentelni annak, hogy a terület meglévı gazdasági potenciálja ne sérüljön, az ipari termelésre és természeti környezetre alapozott célkitőzések békés egymás mellett élését biztosítani kell. A Magyarország részére a Heiligenkreuzba tervezett hulladékégetı mő kapcsán átadott környezeti hatástanulmány alapján aggályos ezeknek a követelményeknek a teljesülése, fıként az alábbiak miatt: A bemutatott, levegıminıségi határértékekre vonatkozó számítások szerint a nitrogéndioxid (NO 2 ) esetében a hatályos magyar jogszabály szerinti határértékek túllépése várható. 1

2 A KHT szerint a telepítési környezet szállópor (PM10) terhelése a jelenlegi helyzetben is igen magas, ezt a hulladékégetı tevékenysége tovább fokozná a PM10 határértékek túllépését okozva mind az emisszió, mind az immissziós határértékek tekintetében. Ez különösen aggályos azért, mert a Szentgotthárdi kistérség férfi népességének légzırendszeri megbetegedések miatt bekövetkezett halálozása az országos szintnél jóval magasabb, csakúgy mint az aktív korú nık daganatos megbetegedések miatti halálozási aránya. A segédkazán üzemelése folytán iszapos víz és üledékvíz kerül a közcsatornán át a jennersdorfi szennyvíztisztítóba. Ezekben a vizekben a hozzáadott nátronlúg és sósav miatt magas a nátrium koncentráció, amit a szennyvíztisztító nem tud eltávolítani, az változatlan mennyiségben a Lapincsba, majd a Rábába jut. Ezeknek a folyóknak már jelenleg is magas elsısorban az Ausztriából érkezı nátrium terhelése, amely gátolja a folyókból való öntözést, ennek növelése nem engedhetı meg. Az ammóniás rendszer üzemzavara esetén nem zárható ki, hogy csapadékvíz csatornán keresztül magas ammónia ammónium ion tartalmú szennyvíz kerüljön a Lapincsba, ami az élıvízben halpusztulást, valamint a hal és más vízi fauna elszegényedését okozhat. A légszennyezı anyagok országhatáron átterjedı hatását a KHT nem megfelelıen vizsgálja, véleményünk szerint elengedhetetlen, hogy a vizsgált terület a kéménymagasság (mindkét kémény 98 m-es) 50-szeresére (tehát 5 km sugarú körre) terjedjen ki, és itt további, a légszennyezı anyagok talajközeli koncentrációjának megállapítására irányuló vizsgálatok történjenek. Fentieken kívül elmondható, hogy a Heiligenkreuzba tervezett hulladékégetı létesítmény környezeti hatásvizsgálata az országhatáron átterjedı potenciális szennyezések vizsgálata szempontjából számos ponton (közlekedés hatásainak vizsgálata, levegıtisztaság- és zajvédelmi számítások, hulladékkezelési információk, vízvédelmi hatásterület számítások, természetvédelmi adatfelmérés stb.) kiegészítésre szorul. A fentiek alapján (az észrevételek részletes kifejtése a II. részben található) a tervezett beruházás nincs összhangban azzal, hogy a Szentgotthárd-Heiligenkreuz-i régió a természeti értékeire, nemzeti parkjára alapozza megélhetését, a biogazdálkodást és az ökoturizmust tekinti legfontosabb fenntartó erejének. Ennek következménye, hogy az új beruházás társadalmi támogatottsága a régióban alacsony. A hatástanulmányból egyébként nem állapítható meg, hogy miért indokolt a Lenzing Fibers GmbH energiaellátásához külön hulladékhasznosító mővet létesíteni. A hatástanulmányból az tőnik ki, hogy a termelt teljes hımennyiség gyártási folyamatokban történı felhasználásának jelenleg nincsenek meg a feltételei. Ennek ellenére a heiligenkreuzi telephely mellett egyéb telepítésre szóba jöhetı helyeket érdemben nem vizsgáltak. Magyarország a fentiek miatt azt javasolja az osztrák félnek, hogy jelen formájában a hatástanulmányt ne fogadja el, a tervezett hulladékfeldolgozó mő telepítési helyét vizsgálja felül, és a létesítményt egy, az országhatártól távolabbi telephelyen valósítsa meg. A magyar fél készen áll arra, hogy a jelen dokumentumban kifejtett problémákról, illetve észrevételeinkrıl további konzultációkban vegyen részt az osztrák féllel. 2

3 II. Részletes észrevételek Telepítési hely kiválasztása 1.) A hatástanulmányból nem állapítható meg az, hogy miért indokolt a Lenzing Fibers GmbH energiaellátásához külön hulladékhasznosító mővet létesíteni. Az ez irányú kételyeket erısíti az a körülmény, hogy a 99 MW teljesítményő hulladékégetıvel párhuzamosan egy 85 MW teljesítményő, hagyományos főtıanyagokat használó kazán is telepítésre kerül. A dokumentáció J.1 Összefoglalás fejezete pontjának utolsó bekezdésébıl egyértelmően kiderül, hogy a segédkazánnal való energiaellátás jóval kedvezıbb, mint az örvényágyas kazánnal, továbbá KHT J.8. fejezet pontjában szereplı adatok alapján a segédkazán (50% földgázra és 50% extra könnyő főtıolajra vonatkozó) emisszió adatai is kedvezıbbek. Ebbıl következıen, ha a rostgyártás energiaellátása kétszeres biztonságot követel meg (az egyik vonal kiesése esetén a másik belépésével teljes értékő helyettesítés valósítható meg), akkor azt a tervezett segédkazán megduplázásával lehet kedvezıbben megvalósítani, vagyis a hulladékkal üzemelı kazánra nincs szükség. 2.) A magyar javaslatok 1. pontjában rögzítettek alapján igazolni kellett volna azt, hogy a termelt teljes hımennyiség gyártási folyamatokban kerül felhasználásra. A hatástanulmányból kitőnik, hogy e követelménynek nincsenek meg a feltételei, hiszen a hıfelesleg hasznosításához új üzemek betelepülése, vagy a magyar üzemek szerepvállalása szükséges. E mellett a már említett rosttermelés mennyiségi felfutásának a bizonytalansága is rontja a gıztermelésben való hasznosításának az esélyeit. A fentieken túl a KHT nem tartalmazza annak bizonyítását sem, hogy a megtermelt energiára a létesítmény teljes (50 éves) üzemelési ideje alatt folyamatosan szükség van, továbbá, hogy a képzıdött energia teljes mennyiségének felhasználása is elérhetı legjobb technikák (BAT) szerint történik. 3.) A magyar javaslatok 2. pontjában feltett elsı kérdéshez 1 a hatástanulmány összefoglalásának 3.1. pontja kapcsolható, amelybıl megállapítható, hogy érdemben a heiligenkreuzi telephely mellett egyéb telepítésre szóba jöhetı helyeket nem vizsgáltak. A létesítési hely kiválasztásának indokát, miszerint a telepítés fı elınye, hogy kapcsolt energiatermeléssel az energiát hatékonyan lehet felhasználni a Lenzing Fibers GmbH rostgyártásában nem tartjuk kielégítınek, hiszen a termelt energia megfelelı hasznosítására bizonyára Ausztria számos helyén mód van. 4.) A KHT nem tartalmazza az égetésre szánt hulladékok származási helyeinek, valamint a hulladékok beszállítási útvonalainak ismertetését. Amennyiben Alsó-Ausztria (Niederösterreich) felıl érkezik a hulladék és vasúton történı szállítás esetében a GYSEV által üzemeltetett vonalon Sopron irányából történik a beszállítás, úgy a vasúti szállítás környezeti hatásait ezen vonalra is vizsgálni kell. 1 Kérjük a tervezett tevékenységnek a beruházó által korábban számba vett változatainak különösen technológiai változatainak, alternatív létesítési helyeinek bemutatását, azoknak az okoknak a megjelölésével, amelyek e korábbi változatok közüli választást indokolták, mik voltak ezek közül a környezeti szempontok. 3

4 Levegıtisztaság-védelem 5.) A környezeti hatásvizsgálati dokumentáció J.8 Levegı, klíma, immissziók fejezete nem tárgyalja a hulladékégetı mő környezeti hatástanulmánya tartalom meghatározó eljárása során kért, a hivatalos magyar álláspontban vizsgálatra javasolt levegıtisztaság-védelmi felvetéseket. 6.) A J.8. szakterület a vonatkozó osztrák levegıtisztaság-védelmi szabályozás (IG-L tv. és kapcsolódó rendeletei) alapján, erdészeti határértékek (hidrogén-fluorid, kén-dioxid) figyelembevételével állapít meg a magyar állam határát el nem érı hatásterületet. Elızıek alapján hiányoljuk a levegıtisztaság-védelmi hatásterületet, a magyar levegıtisztaság védelmi jogszabály ( a levegı védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001. (II.14.) Korm. rendelet) alapján a vonatkozó egészségügyi határértékek figyelembevételével történı elvégzését. 7.) A bemutatott, levegıminıségi határértékekre vonatkozó számítások szerint a NO 2 esetében várható a hatályos magyar jogszabály szerinti határértékek (100 µg/m 3 órás koncentráció) túllépése (194 µg/m 3 félórás koncentráció). 8.) A KHT III/J.8 fejezet pontja szerint: A legmagasabb napi PM10-középértéket (lásd 2-9 táblázat) 2005/06-ban Lafnitztal mérıhelyen regisztrálták 168 µg/m 3 értékkel. Oberwart mérıhelyen a legmagasabb, 149 µg/m 3 értéket 2006-ban regisztrálták. A IG-L szerinti határértéket az összes mérıhely rendszeresen túllépte (lásd 2-12 táblázat). A naptári évre vonatkoztatott határértéket Oberwart lépte túl a leggyakrabban, 2003-ban és 2006-ban 37, ill. 38 esetben ig 35 túllépés, 2005-tıl 30 túllépés megengedett. A többi évben a túllépések a megengedett szám alatt voltak. Lafnitztal mérıhelyen 2005/2006-ban ( tıl ig) 46 túllépés történt. Ebbıl ra esett. Ezzel a megengedett 30-as mennyiséget már elsı félévében túllépte. Ez azt mutatja, hogy a telepítési környezet szállópor terhelése a jelenlegi helyzetben is igen magas. Ez az égetı kapcsán különösen aggályos, mivel a szállópor felületére más veszélyes anyagok (pl. nehézfémek, dioxinok) tapadhatnak. 9.) A légszennyezı anyagok transzmissziójának számítását a hulladékégetı létesítménybıl távozó valamennyi, a hulladékok égetésérıl szóló 2000/76/EK irányelv (2000. december 4.) V. számú mellékletében határértékkel szabályozott légszennyezı anyagra el kellett volna végezni, és a levegıtisztaság-védelmi hatásterületet ez alapján meghatározni. A legnagyobb hatásterületet adó légszennyezı anyagok vonatkozásában térképi megjelenítés is szükséges lett volna. 10.) A hivatkozott fejezet meghatározza az égetımőbıl várhatóan kikerülı légszennyezı anyagok félórás, napi és éves középértékeit illetıleg 97,5 percentiliseit, valamint térképen ábrázolja azon tartományt, ahol a koncentrációk a maximum értékek 85 %-ánál magasabbak. Nem vizsgálja azonban azt, hogy a legmagasabb koncentrációértékek az egyes légszennyezı anyagok tekintetében milyen távolságokra alakulnak ki. Ezért továbbra is szükségesnek tartjuk a transzmissziós számítás eredményeit a legkedvezıtlenebb kibocsátási helyzetre is légszennyezı anyagonként izovonalas térképi megjelenítéssel ábrázolni és a magyarországi területeket érı levegıterhelés mértékét a Magyarországon érvényes légszennyezettségi egészségügyi határértékekkel összehasonlítani. 4

5 11.) Az elıterhelés (jelenlegi immissziós állapot), a évi null változat (engedélyezett, de még nem üzembe helyezett ipari létesítmények levegıterhelése) valamint az égetımő járulékos terhelésébıl adódó összes terhelés mértékét a J.8 fejezet 3-19 táblázata összesíti. A Szentgotthárd várost az üzembe helyezés évétıl érı levegıterhelés mértékének megítélése érdekében az összes terhelést izovonalas térképi ábrázolással is meg kellett volna adni. 12.) A vertikális szélprofil megállapítására szolgáló Sodar mérések eredményeibıl levezetett megállapítások, miszerint a magasban ritkábbak a nyugati szelek a 2 hónapos idıtartam rövidsége miatt nem kellıen megalapozottak. A meteorológiai adatokat a tervezett létesítményhez legközelebb esı, több éves mérési adatsorokkal rendelkezı mérıállomások (Oberwart, Szentgotthárd-Farkasfa) adatai alapján indokolt megválasztani és a transzmissziószámítás során felhasználni. 13.) A J.1. Környezeti hatásvizsgálat összefoglalás fejezetének azon összegzı megállapítása, hogy a légszennyezı anyagok országhatáron átterjedı hatása kizárható, nem tartjuk megalapozottnak. Ennek megítéléséhez elengedhetetlennek tartjuk, hogy a vizsgált terület a kéménymagasság (mindkét kémény 98 m-es) 50-szeresére (tehát 5 km sugarú körre) terjedjen ki (III/J 8, 1.2 ábra). A fentiek alapján további a kibocsátó forrásokból eredı légszennyezı anyagok talajközeli koncentrációjának az 5 km sugarú vizsgált területen (500mes lépésközzel) való alakulásának megállapítására irányuló vizsgálatok elvégzését kértük. 14.) Az engedélyezési eljárás késıbbi szakaszában kérjük az égetımő kibocsátásainak ellenırzését biztosító mérırendszer, valamint a kibocsátások által az érintett lakóterületek légszennyezettségi állapotát értékelı immissziós monitoring rendszer ismertetését. Szükségesnek tartjuk továbbá annak vizsgálatát is, hogy a fent nevezett emissziós, illetıleg immissziós mérırendszerek aktuális adatainak a magyar fél részére történı hozzáférhetısége milyen módon biztosítható. Zajvédelem 15.) A tanulmány J.7. fejezet 0.2 pontja a környezı lakóterületen élık védelme érdekében a vizsgálat során figyelembe vett szempontokat tárgyalja. Megállapítja, hogy a heiligenkreuzi hulladékégetı saját vasúti forgalmát az elképzelhetı legkedvezıtlenebb üzemi adottságként a közlekedés alapszámításaiból levezethetı legcsekélyebb hétfınkénti vasúti forgalommal veszik figyelembe. Egyéb munkanapokon nagyobb a vasúti forgalom, és így ezeken a napokon a projekt kapcsán várható hatások még kisebbek a megadottnál. Ezen megállapítás a terhelés növekedésének megítélése kapcsán ugyan helytálló, de nem veszi tekintetbe azt, hogy az idevonatkozó zajterhelési határértékekhez történı viszonyítás - azaz a vonatkozó jogszabályoknak való megfelelés szempontjából - a legkedvezıtlenebb körülmény a legnagyobb vasúti forgalom, mivel az összhatásait tekintve nagyobb mértékő zajterhelést jelent az érintett lakóterületek számára. 16.) Indokoltnak tartjuk ezért az alapterhelés meghatározása során az átlagos, illetıleg a legkedvezıtlenebb napi vasúti forgalmat figyelembe venni, valamint a Szentgotthárd várost érı közlekedési eredető zajterhelést a tervezett legnagyobb vasúti részarányú tervvariánsra (80% vasút) kiszámítani. A számítási eredményeket a vasúti pályához legközelebb esı, zajtól védendı lakóépületek tekintetében a vonatkozó magyar zajterhelési határértékek figyelembevételével kellett volna értékelni. 5

6 Hulladékgazdálkodás 17.) Az R1 Főtıanyagként történı felhasználás, vagy más módon történı energia elıállítása hulladékkezelési mőveleti kód eléréséhez a létesítménynek az alábbi feltételeket kell teljesítenie: - a meghatározott mővelet alapvetı céljának, az energiatermelésnek kell lennie; - a hulladék eltüzelésével elıállított és abból kinyert energiának meg kell haladnia az égetési folyamathoz felhasznált energiát, és az eltüzelés során felszabadult többletenergia egy részét ténylegesen fel kell használni akár azonnal, az elégetés által felszabadult hı formájában, akár átalakítás után, elektromosság formájában; - a hulladék nagyobb részét kell elhasználni a mővelet során, és a felszabadult energia nagyobb részét kell kinyerni és felhasználni. Szükségesnek tartjuk annak bemutatását, hogy a tervezett létesítmény teljesíti azokat a feltételeket, amit a vonatkozó precedens értékő EU Bírósági határozatok 2 az R1 hulladékkezelési mőveleti kód megadásához feltételül szabtak, s azon felsorolt további bizonyítékok bemutatását is, amelyek ezt a besorolást megerısítik, egyértelmővé teszik. 18.) A KHT nem tartalmazza a referencia létesítmények megnevezését, így nem dönthetı el, hogy a tanulmányban szereplı technológiai adatok ténylegesen üzemelı égetımővekbıl származnak-e. 19.) Arra a magyar felvetésre, miszerint a Burgenlandban keletkezı nem veszélyes hulladékok mennyisége indokolja-e a hulladékhasznosító tervezett kapacitását, a tanulmány nem ad választ. A hasznosítóba beszállításra tervezett hulladékok származási helyét nem határozzák meg, a kérelem 1. pontjának utolsó bekezdése e kérdést nem tisztázza ( A Megbízó jelenleg nem tudja felmérni ezeknek a hulladékfajtáknak a késıbbi eredetét, ez az RVH üzembe helyezésének idıpontjában uralkodó piaci viszonyok szerint alakul. ). 20.) A magyar javaslatok 3. d) pontjának 3. bekezdése alapján 3 meg kellett volna jelölni a Burgenlandból származó hulladékok arányát, ami nem történt meg. Tudomásunk szerint a hulladékégetıt a Burgenlandban keletkezı hulladékok mennyiségét többszörösen meghaladó kapacitásúra tervezik, ennek alapján a régióban az égetıhöz szükséges hulladék nem áll rendelkezésre. A tanulmány J.1 fejezet Összefoglalás 3.2. pontja szerint alternatív energiaellátásként a biomassza nem jöhet szóba, mert az a régióban nem áll rendelkezésre. A tanulmány azzal a kérdéssel viszont nem foglalkozik, hogy miért nem a keletkezésük helyén kívánják a hulladékokat kezelni. A nagy szállítási távolságok megkérdıjelezik, hogy valóban optimális e a hasznosítás tervezett helye. A nagy távolságról való beszállítás negatív 2 - C-113/02. sz. ügy: az Európai Közösségek Bizottsága kontra Holland Királyság; a Bíróság (elsı tanács) ítélete: október C-486/04. sz. ügy: az Európai Közösségek Bizottsága kontra Olasz Köztársaság; a Bíróság (második tanács) ítélete: november C-458/00. sz. ügy: az Európai Közösségek Bizottsága kontra Luxemburg Nagyhercegség; a Bíróság (ötödik tanács) ítélete: Február Kérjük annak ismertetését is, hogy a hasznosításra kerülı hulladék mekkora része keletkezik Burgenland tartományban, és mekkora a beszállított hulladék mennyisége. 6

7 következményei súlyosbodnak akkor, ha netán a vasúti szállítás nem valósul meg. Ennek a lehetséges veszélyére való utalás a kérelem 4.1. pontjában található. 21.) A javaslatok 3. d) pontjának 4. bekezdésében kért adatokat 4 a tanulmány nem tartalmazza. A kezelésre szánt hulladékok EWC kódszáma helyett egy osztrák szabvány jelöléseit használja, miközben az Európai Unióban nyilvánvalóan a közösségi hulladékkatalógus azonosítóit szükséges alkalmazni. 22.) Hulladék fajtánként nincs bemutatva azok elıkezelésének a helye, módja, az elıkezelésbıl származó nem éghetı hulladékok további sorsa. Nem állapítható meg, hogy milyen elvek alapján történt az átvehetı hulladékok körének lehatárolása, s ezek hogyan befolyásolják a képzıdı hulladékok mennyiségét és veszélyességét. Hiányoljuk annak bemutatását is, hogy milyen hulladék átvételi paraméterek vizsgálatát végzik, s milyen rendszerességgel. 23.) A tanulmányban közöltek alapján nem ítélhetı meg, hogy elégségesek-e az égetésre szánt hulladékok átvétele körében tervezett minıségbiztosítási rendszer elemei. Ennek részben az is az oka, hogy a beszállított hulladékok elıéletérıl a tanulmány érdemi információkat nem közöl. A hulladékátvétel nem körültekintı rendszere mellett akár veszélyesnek minısülı hulladék kezelésére is sor kerülhet. 24.) A hulladékégetı mőben ömlesztett hulladék, köztük jelentıs mennyiségő (napi 18 tehergépkocsi.) szennyvíziszap és gerebszemét eltüzelését is tervezik. Az EU irányelvek azonban a kommunális szennyvíztisztításból származó iszap rothasztását, komposztálását majd mezıgazdasági hasznosítását szorgalmazzák. Emiatt a szennyvíziszap-kezelés újragondolását javasoljuk. 25.) A kezelésre átvett hulladékoknak az égetı telephelyén való égetés elıtti győjtésének, elıkészítésének, valamint az égéstermékek (salakanyag, finompernye) kiszállításig történı győjtésének a mőszaki körülményei kellı részletességgel nem kerültek bemutatásra. Hulladékkezelés (a tervezett tevékenység telepítése, megvalósítása és felhagyása során keletkezı hulladék mennyisége, veszélyessége, kezelhetısége) 26.) A tanulmány H és J4 fejezetei nem adnak felvilágosítást a tervezett létesítményben az eljárás során keletkezı hulladékok megelızésére, mennyiségének és veszélyességének csökkentésére irányuló intézkedésekrıl. 27.) Hiányoljuk a képzıdı hulladékok potenciális kezelıinek és kezelı telephelyeinek megnevezését, mőszaki alkalmasságuk EU követelményeknek való megfelelıségük bemutatását, s az átvételi paraméterek megadását. A KHT-nak tartalmaznia kellene a potenciális hulladékátvevık hulladékátvételre vonatkozó szándéknyilatkozatait. 4 Kérjük annak részletes ismertetését, hogy milyen összetételő (tételes megnevezésekkel, EWC kódokkal), és fajtánként mekkora mennyiségő hulladék hasznosítását kívánják a telephelyen végezni, s mely hulladékok azok, amelyeket égetés elıtt elıkezelni is fognak. Nemcsak az égetési, hanem az elıkezelési technológiát is kérjük bemutatni, kitérve az elıkezelés után visszamaradó, nem égethetı hulladékok további sorsára is. 7

8 28.) Az égetımőben keletkezı hamunak várhatóan magas lesz a nátrium tartalma és a keletkezı egyéb hulladékoknak is magas lesz a nátrium, a klorid, a szulfát és az ammónia tartalma. Az itt keletkezı hulladékok anyagának nagy százaléka vízoldható. Ezen hulladékokat úgy kell elhelyezni, hogy a csapadékvizek ne tudják a belılük kioldott nátriumot, ammóniát és többi szennyezıanyagot a Lapincsba mosni. Az égetés során keletkezı hulladék mennyisége évi t körül lehet (az elızetes tanulmány szerint 28,5 t/óra elégetett hulladékból 6 t/óra elhelyezendı hulladék keletkezik), ezen nagy mennyiségő hulladék megnyugtató elhelyezése a dokumentációban nincs rögzítve. 29.) A magyar javaslatok 12. pontjában 5 jelzett témakörök közül az elsı kettıt a tanulmány nem tárgyalja a hatás megítéléséhez kellı mélységben, általánosságban említve meg a kezelési lehetıségeket. Az egyes égéstermékek minıségi besorolásának a megalapozásához vizsgálati eredményeket nem közölnek. 30.) Kérjük, hogy az engedélyezési eljárás késıbbi szakaszában adják meg a havária esetek során képzıdı, a normál üzemmenetben használt eljárásokkal nem ártalmatlanítható hulladék esetére a hulladékkezelési eljárás leírását. Vízvédelem 31.) Vízvédelmi szempontból sem a közvetlen, sem pedig a közvetett hatásterület nem került lehatárolásra. A felszíni vizek esetében a hatásterület Magyarországot is érinti, ennek szakmailag elfogadható lehatárolása és elemzése nem történt meg. 32.) A Lenzing Fibers GmbH-val kötött megállapodás értelmében a rostgyártásnál felhasznált gızfelhasználásból származó kondenzvíz visszavezetésre kerül a hulladékégetıbe. A veszteségek pótlását a Lenzing Fibers GmbH vízlágyítója biztosítja. Emellett a 2,9 m 3 /h lágyvíz elıállítás tervezett. Értelmezésünk szerint a vízkezelı berendezések regenerálásakor keletkezı, valamint a kazániszapolásból származó szennyvíz az üzemvíz-tartályba kerül, ahonnan a technológiába visszaforgatják. Üzemszerően technológiai szennyvíz keletkezésével - a dokumentáció alapján - akkor kell számolni, amikor a segédkazán hosszabb idın keresztül önállóan üzemel. Ez várhatóan 760 üzemórát jelent éves szinten. Ekkor 0,9 m 3 /óra kazánból származó iszapos víz és 0,2 m 3 /óra vízelıkészítésbıl származó üledékvíz keletkezik, amelyek közcsatornán keresztül a jennersdorfi szennyvíztisztítóba kerülnek. Ezekben a vizekben a hozzáadott nátronlúg és sósav miatt magas a nátrium koncentráció (kb. 1 g NaCl/l). A nátriumot a szennyvíztisztító nem tudja eltávolítani, az változatlan mennyiségben a Lapincsba jut a tisztított szennyvízzel együtt. A Lapincsnak már most is magas a nátrium terhelése, illetve a nátrium egyenérték %-a. Mindezek miatt nem fogadható el a terhelés további növelése, annál is inkább, mivel a jelenlegi terhelés felszámolása is Ausztria hatáskörébe tartozik. 5 Kérjük megadni a jelentıs mennyiségben képzıdı égéstermék, salakanyag, finompernye összetételének fizikai, kémiai elemzését, valamint kezelésének, szállításának, elhelyezésének technológiáját, helyszíneit. Kérjük annak bemutatását, hogy a hulladékhasznosító mőködésébıl származó hulladék mennyiségét és ártalmasságát a lehetı legkisebb mértékőre csökkentik, valamint a hulladékhasznosítás, ártalmatlanítás módját. 8

9 A Lapincs nátrium egyenérték százaléka az elızı években az alábbiak szerint alakult: A nátrium egyenérték % 90%-os tartóssága Maximuma évben 49,8 % 56,5 % évben 54,8 % 66,5 % évben 49,8 % 64,3 % évben 36,2 % 48,0 % évben 40,2 % 47,6 % évben 34,9 % 37,7 % A fenti táblázatból látható, hogy a Lapincsban a 90%-os tartóssági érték az utóbbi 6 évben háromszor meghaladta a 45 egyenérték %-os szennyvíz határértéket, a maximális koncentráció pedig ötször. Az öntözıvízre elıírt 33 egyenérték %-ot a 90 %-os tartósság minden évben meghaladta. Kis vízhozamok idején a nátrium egyenérték % magasabb, pedig az öntözésre is ekkor van nagyobb igény. 33.) A hulladékégetı tőzivíz igénye 800 m 3. Az oltóvizet betároznák és a jennersdorfi szennyvíztisztítóba juttatnák. Ekkora vízmennyiség megfelelı kezelése véleményünk szerint nem biztosítható. A Nyugat-Magyarországon bekövetkezett nagyobb tőzesetek (Zalaegerszeg Goldsun, Körmend- Word Protein) is azt igazolják, hogy elkerülhetetlen a felszíni vizek szennyezése. Ez különösen aggályos, mivel a közeli Lapincs szennyezése valószínősíthetı, aminek súlyos környezetszennyezı hatásai a magyar folyószakaszon mutatkoznak meg. A határközelség miatt az erre való megfelelı kárelhárítási felkészülés a magyar oldalon nem biztosítható, ezért a hulladékégetı telepítési helyét nem tartjuk elfogadhatónak. 34.) Az ammóniás rendszer üzemzavara esetén nagy mennyiségő ammónia-ammónium ion tartalmú szennyvíz keletkezhet. Ennek egy része optimális esetben a települési szennyvíztisztítóra fog kerülni, amelynek üzemelését jelentısen leronthatja. Nem kizárható azonban, hogy csapadékvíz csatornán keresztül magas ammónia ammónium ion tartalmú szennyvíz kerüljön a Lapincsba, ami az élıvízben halpusztulást és egyéb károkat okozhat. 35.) Hiányoljuk a felszín alatti vizekre gyakorolt hatás kellı vizsgálatát. A létesítmény csapadékvíz elvezetése során a burkolt felületek és tetıvizek bizonyos mennyiségének szikkasztását tervezik. A túlfolyó víz a Szentgotthárd-Heiligenkreuzi Ipari Park vízelvezetı rendszerébe, azon keresztül pedig a Lapincsba kerül. Megjegyezzük, hogy a csapadékvíz elvezetés kombinált, szikkasztásos rendszere az említett haváriák esetén a felszín alatti vizeket is komolyan veszélyezteti. Természetvédelem 36.) A hulladékégetı tájba illesztését a lehetséges eszközökkel igyekeznek megoldani. Meg kell azonban említeni, hogy nem csupán egyszerő épületrıl van szó, hanem hulladékégetırıl, amelynek a tájra gyakorolt hatása nem ér véget a kémény tetejénél. A kibocsátott füstgáz látványa nagyságrendekkel megnöveli a hatást mind vertikális, mind horizontális értelemben. Továbbá nem elhanyagolhatóak a hulladékégetı látványának az emberre gyakorolt egyéb tartós (pszichés, stb.) hatásai sem. Ezek értékelése nélkül nem állapíthatóak meg egyértelmően a tájra gyakorolt valódi hatások. 9

10 37.) A Fertı-Hanság és İrségi Nemzeti Park területe több hatályos magyar jogszabály alapján természetvédelmi oltalomban részesül, többek között; - az İrségi Nemzeti Park létesítésérıl szóló 4/2002. (II.27.) KöM rendelet, - az európai közösségi jelentıségő természetvédelmi rendeltetéső területekrıl szóló 275/2004. (X.8.) Korm. rendelet (kapcsolódóan a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 45/2006. (XII.8.) KvVM számú, az európai közösségi jelentıségő természetvédelmi rendeltetéső területekkel érintett földrészletekrıl szóló rendeletéhez), - az érzékeny természeti területekre vonatkozó szabályokról szóló 2/2002. (I. 23.) KöM-FVM együttes rendelet szabályai alapján. A hazai jogszabályok által biztosított védettségen kívül az eljárásban alkalmazni kell az Európai Unió Tanácsa május 21-i, a természetes élıhelyek, valamint a vadon élı állatok és növények védelmérıl szóló 92/43/EGK irányelvét (továbbiakban: élıhely-védelmi irányelv), és az Európai Unió Tanácsa április 2-i, a vadon élı madarak védelmérıl szóló 79/409/EGK irányelvét, ugyanis az İrségi Nemzeti Park területe mindkét irányelv alapján kijelölésre került. Az élıhely-védelmi irányelv 1. cikk l.) pontja alapján különleges természetmegırzési terület : olyan, közösségi jelentıségő és a tagállamok által törvényi, közigazgatási és/vagy szerzıdéses aktus útján kijelölt természeti terület, amelyben meghozták a szükséges intézkedéseket azon természetes élıhelyek és/vagy fajok populációinak kedvezı védettségi helyzetének helyreállítására illetve fenntartására, amelyek céljára a természeti területet kijelölték. A fentiekre tekintettel a beruházással érintett ingatlannal közvetlenül határos Fertı-Hanság és İrségi Nemzeti Park különleges természet-megırzési területnek (Natura 2000) minısül. 38.) A benyújtott anyag csak érintılegesen foglalkozik az érintett Natura 2000 területtel ( pont), csupán táblázatos formában sorolja fel azon élıhelyeket és fajokat amelyek a kijelölés alapjául szolgáltak. Az anyagból kiderül, hogy konkrét megfigyelés, terepi adatfelmérés nem történt, az adatok az Európai Környezetvédelmi Ügynökség internetes honlapjáról kerültek átemelésre. 39.) Az élıhely-védelmi irányelv 6. cikk (3) bekezdése kimondja, hogy figyelembe véve az adott természeti terület védelmével kapcsolatos célkitőzéseket, megfelelı vizsgálatot kell folytatni minden olyan terv vagy projekt hatásait illetıen, amely nem kapcsolódik közvetlenül, illetve nem nélkülözhetetlen a természeti terület kezeléséhez, de akár önmagában, akár pedig más terv vagy projekt részeként valószínőleg jelentıs hatással lesz arra. A természeti területre gyakorolt hatások vizsgálatának eredményét figyelembe véve, továbbá a (4) bekezdés rendelkezéseinek értelmében az illetékes nemzeti hatóságok csak azután hagyják jóvá az érintett tervet vagy projektet, ha megbizonyosodtak arról, hogy az nem fogja hátrányosan befolyásolni az érintett természeti terület épségét, és miután - adott esetben - kikérték a lakosság véleményét is. 40.) A fentiekre tekintettel szükségesnek tartjuk egy olyan hatásbecslés elkészítését és benyújtását, amelynek kellı mélységben és részletességgel fel kell tárnia az érintett Natura 2000 területen és annak környezetében található, a hazai jogszabályok alapján védett és fokozottan védett, valamint a Natura 2000 kijelölés alapjául szolgáló természeti értékeket (meghatározva, hogy a beruházás közvetlen környezetében azok milyen fajösszetételben és egyedszámban fordulnak elı). Továbbá szükségesnek tartjuk a beruházás (mind az építés, mind a késıbbi üzemeltetés) ezen természeti értékekre gyakorolt hatásának részletes elemzését és bemutatását, megvizsgálva a beavatkozás esetleges alternatíváit is. Szintén 10

11 elemezni szükséges, hogy az esetlegesen fellépı negatív, káros hatások kompenzálására, kiegyenlítésére milyen megoldások jöhetnek szóba. Környezet-egészségügy 41.) A benyújtott dokumentáció nem elemzi a Szentgotthárd és İriszentpéter települések lakossága egészségi állapotára vonatkozó hatást, különösen az életminıségében, a területhasználat feltételeiben várható változásokat. A évben, Vas megye kistérségben végzett vizsgálatokból származó statisztikai adatokból azonban kiderül, hogy a Szentgotthárdi kistérség férfi népességének légzırendszeri megbetegedések miatt bekövetkezett halálozása az országos szintnek csaknem négyszerese az adott idıszakban. A éves nık között az országos átlaghoz viszonyítva daganatos megbetegedések vonatkozásában 34,9% többlethalálozás volt tapasztalható. 42.) A tervezett hulladékégetı Szentgotthárd város levegıminıségére gyakorolt esetleges hatásának kimutathatósága érdekében a KvVM évben a tavaszi és a nyári, illetve évben a téli (főtési) idıszakban, 4 ütemben levegıminıségi alapállapot felmérést végzett a feltételezett hatásterületen. A mérések során a szálló por PM10 frakciója, kén-dioxid, nitrogén-oxidok (NO x, NO 2, NO), szén-monoxid, PAH, BTEX és nehézfém (cink, arzén, kadmium, ólom, nikkel, króm, réz) légszennyezı anyagok vizsgálatára került sor. A laboratóriumi munkálatokat igénylı légszennyezı-anyag komponensek vizsgálata jelenleg folyamatban van. Bár a város légszennyezettségének meghatározására minden légszennyezı komponensre kiterjedıen csak a hivatalos mérési adatokat tartalmazó jegyzıkönyv rendelkezésünkre állását követıen lesz lehetıség, a további vizsgálatot nem igénylı komponensek esetében (SO 2, NO 2, CO, O 3, PM 10 ) a mérési adatok tájékoztató jelleggel felhasználhatók Szentgotthárd város levegıminıségének megítélésére (lásd: Melléklet). 43.) Az elvégzett vizsgálatok alapján észlelt 14/2001. (V.9.) KöM-EüM-FVM együttes rendeletben meghatározott PM10 50µg/m 3 határértéket jelentısen meghaladó túllépéseket nem lehet figyelmen kívül hagyni. A 2007 év ıszi (november 21-december 4.) vizsgálat alkalmával a 14 vizsgálatból a szállópor vonatkozásában 6 nap volt szennyezett, melybıl 2 nap erısen szennyezett. Az erısen szennyezett érték megközelítette, illetve elérte a határérték kétszeresét. Baleset, üzemzavar kockázatának mérséklése 44.) Komoly határon átnyúló környezeti hatása lehet az üzemben bekövetkezı esetleges haváriáknak. Felszíni és feszín alatti vizeket érintı ilyen komolyabb káresemény lehet a tőz esetén a környezetbe kerülı erısen szennyezett tőzoltóvíz, továbbá az ammóniás füstgázkezelési rendszer meghibásodásakor automatikusan üzembe lépı locsolórendszerek mőködésébıl adódó szennyezések. 45.) A biztonságtechnika, tőzvédelem vonatkozásában külön ki kell térni az esetleges üzemzavarokra, ipari balesetekre, különös tekintettel az ammónia felhasználásra, illetve a szőrık nélküli füstgáz kibocsátásra. Az engedélyezési eljárás késıbbi szakasza során kérjük ezekre az esetekre Szentgotthárd és térségére vonatkozó, valamint İriszentpéter és térségére vonatkozó katasztrófa megelızési koncepció kidolgozását. 11

12 Melléklet Légszennyezettség mérés Szengotthárd, Füzesi út, Széchenyi Általános Iskola udvara (tájékoztató eredmények) Napi átlag SO 2 NO 2 CO O 3 PM 10 konc. µg/m³ µg/m³ µg/m³ µg/m³ µg/m³

13