Tűzjelzés és vészhelyzeti kommunikáció

Átírás

1

2

3 a tartalomból október 3 Tűzjelzés és vészhelyzeti kommunikáció 10 Karbantartás karbantartatlan Maintenance unmaintained Instandhaltung vernachlässigt 12 Gondolatok a beépített tűzbiztonsági (tűzjelző, tűzoltó, hő- és füstelvezető) rendszerek időszaki karbantartásának helyzetéről Thoughts on the periodical maintenance of built-in fire security (fire alarm, fire extinguishing, heat and smoke deflector) systems Gedanken über die periodische Instandhaltungsarbeiten von eingebauten Brandsicherheitssystemen (Brandmelde-, Brandlösch-, Hitze- und Rauchabzugssysteme) 16 Nagyobb hatékonyság fejlett tűzvédelem Új Bosch távszolgáltatások tűzjelző központokhoz Improved efficiency Advanced fire protection New Bosch remote services for fire alarm systems Bessere Wirksamkeit Hochentwickelter Brandschutz Neue Ferndienstleistungen von Bosch für Brandmeldezentrale 18 Új időszámítás a tűzátjelzésben A new era of fire signal transmission Eine neue Zeitrechnung in Brandmeldesignalübertragung 22 Szén-monoxid amit eddig csak csak sejtettünk róla... Carbon monoxide things we only suspected before Kohlenmonoxyde und was wir bisher nur geahnt haben Építés és tűzvédelem 28 Hő és füstelvezető rendszer létesítése, átalakítása fontos jogszabályi változások Deployment and modification of heat and smoke deflector systems important changes in relevant legislation Ausbau und Umbau von Hitze- und Rauchabzugssystemen wichtige Rechtsnormänderungen 30 Technológiai görgős pálya tűzvédelmi lezárása Fire-pritective stoppage of roller conveyor bands Brandschutzsperre von Rollbahnen Tűzoltás és műszaki mentés Dräger alfától omegáig Dräger from A-Z Dräger von Alpha bis Omega 40 Az új Panther The new Panther Der neue Panther

4 4 4 programok fókuszban hírvilág Kiállítások, Tűzoltás konferenciák, és műszaki események mentés Október A+A 2015 Nemzetközi Személyvédelmi, Munkahelyi biztonsági és Munka-egészségügyi Szakkiállítás és Konferencia Düsseldorf Németország Messe Düsseldorf GmbH Kapcsolat: Martin-Ulf Koch/ Larissa Browa ( +49(0) / (0) Kontaktszemélyek: Anke Seltmann ( seltmanna@messe-duesseldorf.de Anja Theiß-Wirth ( / / theissa@messe-duesseldorf.de Információ: Sabrina Krähling november IPARI LÉTESÍTMÉNYI TŰZOLTÓSÁGOK 8. NEMZETKÖZI KONFERENCIÁJA Budapest Danubius Hotel Helia 1133 Budapest, Kárpát utca További információ a szakmai programmal kapcsolatosan: Mészáros Zoltán, ( +36/ , 7: zmeszaros@fer.hu Jelentkezési határidő: október 2. Szállás: Igény esetén célszerű a rendezvénynek helyszínt adó Danubius Hotel Heliát választani, ahol kedvezményes áron lehet szobát foglalni november Sicherheit 2015 Szakvásár a biztonságért FIre-Safety-Security Természeti katasztrófák kockázatmenedzselése külön programmal Messe Zürich/Svájc MediaSec AG Buckhauserstrasse Zürich Kapcsolat: Vanessa Diehl ( Vanessa.Diehl@mediasec.ch április Kockázatmenedzselés, kármegelőzés és tűzvédelem 2. Nemzetközi konferencia Törökország, Isztambul Kernthemen Szervező: VdS Németország, Társszervező Wiener Risikoberatern/Riziko szakértők Bécs További információ a szakmai programmal kapcsolatosan: Kontaktszemélyek: Monika Schreiner 7 (m.schreiner@riskexperts.at) (német/angol) Nurten Altintas 7 nurtenaltintas@riskekspert.com.tr (török/angol) május IPAR NAPJAI 2016 HUNGEXPO Budapesti Vásárközpont Levélcím: 1441 Budapest, Pf. 44. ( központ iparnapjai@hungexpo.hu ( , ,

5

6 6 hírvilág Röviden Mustgáz veszélyes is lehet a szüreti időszak A vállalati biztonságra szakosodott VdS oktatási központ új programmal és bővített, tanfolyam-kínálattal jelentkezik 2016-ra A VdS fennállása 25. évfordulója alkalmából új képzési területekkel, az információbiztonsággal és a természeti veszélyek ismeretével egészíti ki oktatási programját. A tűzkárok, betöréses lopások növekvő száma, a számítógépes bűnözés vagy természeti katasztrófák okozta károk, veszélyeztetik a vállalkozások létét és a biztosítók számára is milliárdos költségeket okoznak évente. A megelőző védelem legjobb kiinduló bázisa a képzett munkavállaló, aki képes a potenciális veszélyek felismerésére és a korrekciós intézkedések meghozatalára, mielőtt valaha is bekövetkezik egy káresemény. A VdS egyik alapvető kompetenciája a kvalifikáció és az oktatás a vállalati biztonság tárgykörében," mondta Ingeborg Schlosser, a VdS Oktatási Központ és Kiadó vezetője. A vállalati biztonsággal foglalkozó több mint 90 különböző tanfolyamunk és workshopunk, valamint az évi 25 szimpóziumok, jelenleg az egyik legrangosabb oktatási szolgáltatóvá avatja a VdS-t Németországban. A témaválasztás mindig is kiterjedt a tűzvédelmi, vagyonbiztonsági, elektromos és ipari berendezések biztonságára. Mivel a jelenlegi fejlemények azt mutatják, hogy a biztonsági kockázatok változnak, mi is befogadjuk a 2016 évi átképzésbe, az informatikai biztonságot és a természeti veszélyeket, továbbá bővítettük kínálatunkat a tűzvédelmi megbízottak szükséges képzésével," tette hozzá. A VdS képzési központ 2016 évi összes alap- és továbbképzést tartalmazó kiadványa már elérhető és letölthető a következő címen: vds.de/2016 Ha ősz, akkor szüret, ha szüret, akkor pedig kezdetét veszi a borkészítés is, amelynek jellemző veszélyforrása a gyakran emberéletet is követelő mustgáz. Évente körülbelül egy tucatszor riasztják a tűzoltókat mustgáz miatt és sajnos nem múlik el év úgy, hogy valaki ne veszítené el az életét mustgáz okozta balesetben. A mustgáz nem más, mint a must erjedése során keletkező szén-dioxid. Ez a gáz színtelen, szagtalan, a levegőnél másfélszer nehezebb, zárt térben a levegőt kiszorítva, a padlótól fogva tölti fel a helyiséget. A közhiedelemmel ellentétben ez a gáz nem mérgező, de mivel kiszorítja a levegőt, oxigénhiányos állapotba kerül, aki mustgázzal teli zárt helyen tartózkodik. Ez szédülést, álmosságot, eszméletvesztést, végül pedig fulladásos halált okozhat. A mustgázzal kapcsolatos pincebalesetek egy kis odafigyeléssel megelőzhetőek. A borospincét üzemeltetők gondoskodjanak a pincék szellőztetéséről, a hordókat pedig, ha lehet, igyekezzenek nagy térben elszórva elhelyezni. A legjobb megoldás a balesetek megelőzésére a borospincékbe szén-dioxid-érzékelők telepítése. Mindemellett alkalmazható a jól ismert gyertyás módszer is, csak nem a közhiedelemben ismert változatban. Ha a pincében a szén-dioxid-koncentráció eléri a tíz százalékot, már eszméletvesztést, később pedig fulladásos halát okozhat. A gyertyaláng ezzel szemben csak tizennégy százalékos mustgáz-koncentrációnál alszik ki. Ezért az égő gyertyát ne kézben tartva, hanem egy rúdhoz rögzítve, derékmagasság alatt tartva menjenek le a pincébe. Ha a gyertya lángja kialszik, nincs elegendő oxigén a helyiségben, azonnal el kell hagyni a pincét, mert életveszélyes ott tartózkodni. Mustgáz miatt bekövetkezett balesetnél kizárólag sűrített levegős légzőkészüléket viselő ember segítsen, mivel anélkül a segítő is áldozattá válhat. A különböző gázálarcok, gázmaszkok viselése nem nyújt védelmet. Veszély esetén hívja a katasztrófavédelmet a 105-ös segélyhívó számon! Mukics Dániel tű. őrnagy OKF helyettes szóvivő

7 hírvilág Röviden 7 VdS kitölti a vízzel oltó rendszerek szabályozásának területén mutatkozó rést XIX. Florian Kupa A vízköddel oltó rendszerek száma növekszik ám az európai gyártók, telepítők és üzemeltetők eddig nem kaptak konkrét segítséget pozícióikhoz. A VdS mostantól új iránymutatásokkal, az új, kifejezetten vízköd, sprinkler és tűzoltó rendszerekre kidolgozott irányelveivel (VDS 3188) támogatja az iparágat. Mint tudott, a vízköddel oltó rendszerek a hagyományos sprinkler rendszerekhez képest sokkal kisebb vízcseppekkel működnek. Ennek köszönhetően amikor beindul egy ilyen rendszer, nagy oltóanyag összfelület keletkezik, aminek hatalmas a hűtő hatása, ezen túlmenően pedig egyéb fizikai hatások is jó hatással vannak a sikeres tűzoltásra. Ezért, még olyan területek is biztonságossá tehetők, amelyeket általában nem védtek meg a szokásos sprinkler berendezések. Vízköd-rendszereket alkalmaznak manapság pl. műemléképületekben, kórházakban, géptermekben vagy festékszóró berendezésekben. Nehéz eset ezt a technológiát alkalmazni a nem kielégítő európai követelmények miatt. A CEN TS évek óta a átdolgozási szakaszban van, az amerikai NFPA 750 alkalmazása éppen Európában nem mindig egyszerű. A rendszerspecifikus VdS kézikönyvek is, az ilyen rendszerek tervezéséről és telepítéséről szóló Sprinker bibliára a VdS CEA 4001-re vagy vízköddel oltó tűzoltó rendszerekre vonatkozó VdS 2109-re hivatkoznak. A történelmileg megérett szétválasztás megkezdődött. Az új vízködrendszerekre kiadott VdS jóváhagyások növekvő száma néhány ügyfelünknek a problémát okozott, magyarázta Stefan Kratzmeir, a VdS tűzvédelmi piacfejlesztési részlegének vezetője. Mi reagáltunk partnereink igényeire, és saját irányelveket dolgoztunk ki vízköd-sprinkler és -tűzoltó rendszerek tervezéséhez és telepítéséhez. Az új VdS 3188 alkalmazása érvényes azoknak a technikáknak a tervezési és telepítési paramétereire, amelyek nem felelnek meg a VdS CEA 4001 vagy 2109 elvárásainak, azaz kisebb mint 1 mm átmérőjű cseppmérettel és 16 bar feletti rendszernyomással működnek. Partnereink munkáját egyszerűsíti az új VdS 3188 azáltal is, hogy az általunk létrehozott szabályok és előírások bevált rendszer- és biztonságfilozófián alapulnak, különösen a szokásos VdS tömörség és átláthatóság tekintetében, hangsúlyozta Kratzmeir. Számos, VdS tanúsított vízköddel oltó rendszer bizonyította a vízpermettel oltó vagy gázzal oltó rendszerekkel való egyenértékűségét 1: 1 méretű-tűzpróbáknál. Egyébként: a VdS eddig a finom permet technikák fogalmat használta ezekre a rendszerekre. A jövőben ennek szinonimája, a piacon szokásos vízköd rendszerek elnevezés az érvényes. Napi áttekintést nyújt a VdS által jóváhagyott rendszerekről a Az új VdS 3188 beszerezhető német és angol nyelven a VdS Webshopban, a címen. Dr. Florian Scharr á

8 8 Egy híján húsz Röviden Ha egy tévés (vagy akár más) vetélkedő (vagy akár más) műsort a harmadik adás után levesznek az adásból, méltán minősíthető bukott kezdeményezésnek. Ha eléri a tízedik adást is, valószínű a közönségsiker tartja műsoron. A 19. adás után pedig minden kétséget kizáróan a siker hullámain mehet tovább. Szeptember 12-én immár XIX. alkalommal rendezte meg a Létesítményi Tűzoltóságok Országos Szövetsége (LTSZ) a létesítményi tűzoltóságok Florian Kupáért kiírt országos versenyét. Márpedig ha tizenkilencedik alkalommal is összesereglenek a csapatok, hogy megvívjanak egymással, alighanem csak a rendezőkön múlik, hogy meddig folytatják Összemérték tudásukat az ország a sorozatot. S ha rajtuk múlik, akkor addig, míg a versenyezni vágyók versenyezni vágynak. Mert, hogy a rendezők maguk a versenyezni vágyók, pontosabban a létesítményi tűzoltóságok igen erősnek tűnő szövetsége, idén pedig társrendezőként a Magyar Tűzoltószövetség Létesítményi Tűzoltó Tagozata is csatlakozott. A z idei versenynek a kiváló házigazda szerepben már többször is bizonyított Dunaújváros adott otthont. A XIX. Flórián Kupa országos létesítményi tűzoltó versenyre idén 23 csapat nevezett be az ország minden részéből, általában azok, akik korábban is a Florian Kupa keretei között mérkőztek meg egymással. Most azonban úgy tűnt, hogy a mezőnyben túlnyomó részt a fiatalabb kor-

9 hírvilág Röviden 9 tű. százados és Szentes Jenő MTSZ versenybíró alkotta bírói kar gondoskodott. Az egész rendezvényt átfogó osztály lépett pályára egyfajta megújulás-érzettel töltve el a versenysorozatot hosszabb ideje figyelemmel kísérőket. ses, a BM OKF helyettes országos tűzvédelmi főfelügyelője és Magosi Lajos tűzoltó ezredes és Pimper László, az LTSZ alelnöke köszöntötte. A rendezvény szakmaiságát helyszíni bemutatóval erősítette a FeWe Kft., a Dräger Safety Hungária Kft., a SziFire Kft. és a Hesztia Kft. A verseny megrendezését az Orosz Csaba tű alezredes vezette Dunaújvárosi Hivatásos Tűzoltóságon kívül, a Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, a Hamburger Hungária Kft., az ISD Dunaferr Zrt., az ISD Power Zrt., a Szuperinfo Média Kft., a Széchenyi pékség valamint Szőke István támogatta. Mielőtt azonban eldör- létesítményi tűzoltói dült volna a versenykezdésre hívó startpisztoly, Pimper László az LTSZ alelnöke kimagasló szakmai munkája elismeréseként az LTSZ érdemérem bronz fokozatával tüntette ki Mező Marcelt, a Bosch Hatvan létesítményi tűzoltóság tagját A rendezvény nyilvánosságát felhasználva. Maga a verseny természetesen a megszokott szokatlanság jegyében, izgalmakkal és meglepő (olykor humoros) fordulatokkal zajlott. A zökkenőmentes lebonyolításról a Mihály János ny. tű. ezredes által vezetett rendkívül rutinos, Békési János ny. tű. ezredes, Geiger Zoltán tű. alezredes, Halasi Jenő ny. tű alezredes, Mihály István ny. tű százados, Rabócki Zsolt XIX. FLÓRIÁN KUPA moderátor ezúttal is ugyancsak rutinos Farkas Bozsik Gábor tű. alezredes volt. A jól szervezett, megszakítások és kényszerszünetek nélküli pörgős versenyben végül a következő rangsor alakult ki: Juhász Béla felvételei A rendezvény amely egyben az LTSZ szakmai napja is volt szokásosan ünnepélyes megnyitóval kezdődött. A felsorakozott csapatokat dr. Horváth Jenő tűzoltó ezre- F L T N F L T F L T N F L T KISMOTOR ÜGYESSÉGI ÖSSZETETT FALI TŰZCSAP T E L J E S R A J FÉRFI 00:26,00 Atomix Kft. 01:25,00 Atomix Kft. 01:51,00 Atomix 00:23,00 Alcoa-Köfém Kft. 1. II :30,00 Pajzs 94 Debrecen 2. 01:29,00 Pajzs 94 Debrecen 2. 01:59,00 Pajzs 94 Debrecen 2. 00:24,00 Coloplast ffi Nyírbátor 3. 00:34,00 FER Algyő 3. 01:55,00 FER Algyő 3. 02:29,00 FER Algyő 3. 00:27,00 Alcoa-Köfém III :36,00 Borsodchem :06,00 Borsodchem :42,00 Borsodchem :30,00 Alcoa-Köfém I :30,00 Bosch Miskolc ffi 1. 00:33,00 Alcoa-Köfém I :58,00 Alcoa-Köfém I :31,00 Alcoa-Köfém I. 00:41,00 Coloplast Tatabánya ffi :37,00 Coloplast Tatabánya ffi I :15,00 Coloplast Tatabánya ffi I :52,00 Coloplast Tatabánya ffi I :45,00 Bosch 60 C 3. 00:43,00 Bosch 60 A 3. 02:41,00 Coloplast ffi Nyírbátor :33,00 Coloplast ffi Nyírbátor :39,00 Bosch 60 A 4. 00:52,00 Coloplast ffi Nyírbátor :53,00 Bosch 60 A 4. 03:36,00 Bosch 60 A NŐI :45,00 Bosch 60 női II 1. 01:48,00 Bosch 60 női I 1. 03:44,00 Bosch 60 női I 1. 05:32,00 Bosch 60 női I 2. 00:45,00 Coloplast női Nyírbátor F É L R A J 3. 00:45,00 Bosch Miskolc női 01:30,00 Pajzs 94 Sajóbábony :08,00 Pajzs 94 Sajóbábony :57,00 Bosch 60 női I 1. 00:36,00 Borsodchem :38,00 Pajzs 94 Sajóbábony :36,00 Rába-Front Kft :15,00 Rába-Front Kft :39,00 Rába-Front Kft :46,00 Borsodchem :22,00 Borsodchem :44,00 Papír B 4. 02:03,00 Pajzs 94 Sajóbábony :52,00 Pajzs 94 Sajóbábony :49,00 Pajzs 94 Sajóbábony :10,00 Papír B 5. 02:54,00 Papír B 6. 00:53,00 Dunaferr B 6. 02:14,00 Dunaferr B 6. 03:07,00 Dunaferr B 1. 00:36,00 Coloplast Tatabánya ffi :18,00 Coloplast Tatabánya ffi :54,00 Coloplast Tatabánya ffi :41,00 Bosch 60 B 2. 02:23,00 Coloplast ffi Nyírbátor :21,00 Bosch Miskolc ffi 3. 00:52,00 Bosch Miskolc ffi 3. 02:29,00 Bosch Miskolc ffi 3. 03:30,00 Coloplast ffi Nyírbátor :03,00 Bosch 60 C 4. 03:09,00 Bosch 60 B 4. 03:50,00 Bosch 60 B 5. 01:07,00 Coloplast ffi Nyírbátor :29,00 Bosch 60 C 5. 04:32,00 Bosch 60 C :08,00 Coloplast női Nyírbátor 1. 02:39,00 Coloplast női Nyírbátor 1. 03:47,00 Coloplast női Nyírbátor 2. 01:24,00 Bosch Miskolc női 2. 03:52,00 Coloplast Tatabánya női 2. 05:16,00 Coloplast Tatabánya női 3. 01:24,00 Coloplast Tatabánya női

10 10 publicisztika Tűzjelzés és vészhelyzeti kommunikáció Karbantartás karbantartatlan Én még emlékszem. Emlékszem arra a számomra boldog pillanatra, amikor első (és egyben utolsó) Trabantomat (van, ki ezt a márkanevet nem ismeri?) megkaptam. Persze nem kaptam, hanem vásároltam, de a vásárlás és a hozzájutás között négy vagy öt év telt el. Ezért aztán úgy tűnhetett. Ez ma már nem fordulhat elő. Azóta nagyot fordult a világ. Én még emlékszem. Emlékszem például arra, hogy a zsír új autókat kötelező tartozékként szerszámkészlettel szállították. A berendezés szerves része volt a javítókészlet, hogy ki-ki maga avatkozhasson be, ha elállítódik a gyújtás, beég a gyertyahézag, ha eldugul az üzemanyagcső, a lejtmenetben szükségszerűen feldúsuló keverék beköpi a gyertyát, vagy zizegni kezd valami elszabadult dolog a műszerfal mögött. Nélkülözhetetlen eszköz volt a csavarhúzó és a villáskulcs, a gyertyakulcs és a drótkefe. Nem volt tanácsos a csomagtér negyedét elfoglaló szerszámosláda nélkül hosszabb útra menni. Nem voltak márkaszervizek, csak autószervizek, de ez nem okozott problémát. Mint ahogy a célszerszámok és speciális műszerek hiánya sem. Nem kellettek. Többet ért a szerelő tapasztalata, meg persze jóindulata is, ha meghibásodás miatt ez vált szükségessé. Amúgy pedig a karbantartás az üzemeltető gondjaira volt bízva. Ettől az vagy tudatossá és rendszeressé vált, vagy esetlegessé és szakszerűtlenné, vagy egyszerűen csak elmaradt. Ez ma már nem így van. Azóta nagyot fordult a világ. Abban a tekintetben már utolértük a fejlettebb országokat, hogy a nagy értékű műszaki berendezések ma már nem évekkel korábban kifizetett, ezt követően pedig évek múlva ajándéknak látszó meglepetés szerepét töltik be, inkább átgondolt, tervszerű beszerzés nyomán a beszerzés céljának megfelelő funkciójukat látják el minél előbb, minél megbízhatóbb módon minél hosszabb élettartammal. Ehhez egyebek mellett az is elengedhetetlen, hogy a pontos és kifogástalan működésről bonyolult rendszerek gondoskodjanak. A történéseket a fizika törvényeire épülő intelligens szenzorok, érzékelők gyűjtik be és továbbítják. A folyamatokat integrált áramkörök, relék kábelek, félvezetők fémbe zárt láthatatlan csatornáiban száguldó üzenetek vezérlik. Már nem lehet beléjük látni, nem lehet hozzájuk férni csavarhúzóval, villáskulccsal, gyertyakulccsal, drótkefével, mi fenével, de főleg megfelelő felkészültség, tudás és gyakorlat nélkül nem. Mert különben diszfunkcionális működésben estet öltő tiltakozásba kezdenek, majd ki is múlnak. Ez pedig nyilvánvalóan ellentétes az üzemeltető (üzemben tartó?) szándékától. Mert ez a két utóbbi csak látszólag szinonimája egymásnak. Az üzemeltető üzemeltet, azaz kihasználja, kvázi kizsákmányolja berendezését a lehető legkevesebb ráfordítással a lehető legjobb eredményt elérendő. Az üzemben tartó arra is törekszik, hogy berendezését ne csak üzemeltesse, hanem folyamatosan üzemben tartsa, és ezért kész tenni is, akár áldozatot is hozni. Csak játék a szavakkal? Én mindenesetre azt akarom, hogy az autóm mindig rendelkezésemre álljon, biztosan induljon reggelente és nap közben is mindig, ha indulnom kell, és sehol ne hagyjon cserben, mert azzal a problémák karfiolszerű burjánzását indítaná el. Ezért rendszeresen, a gyártó által javasolt időközönként viszem szervizbe, mégpedig szakszervizbe, ahol célszerszámok, mérőműszerek, szakképesítés és szakmai gyakorlat, valamint a neten 24 órán belül biztosítható világméretű alkatrészbázis áll rendelkezésre. És ha mindez igaz a gépjárművekre miért ne lenne igaz bármilyen más műszaki termékre, szórakoztató elektronikára, számítástechnikára biztonsági berendezésekre? Utóbbiakra főleg. Mert mint az már közhellyé kopott, tudott, hogy a hamis biztonságérzet sokkal nagyobb kockázat, mint a valós fenyegetettség. Ha egy jelzőberendezés ok nélkül jelez, az bonyodalmakhoz vezet (pl. indokolatlanul megszakított termelés). Ha viszont lenne oka, de nem jelez, még nagyobb bonyodalmakat okozhat (például gyanútlan emberek halálát). Ezért is fontos lehet az a belátó magatartás, hogy bonyolult műszaki berendezéseinket úgy kell üzemben tartan, hogy soha ne okozzanak csalódás. Ez pedig vélhetően csak rendszeres, megfelelő eszközökkel, szakszerűen végrehajtott, utóbb pedig naplózott és ellenőrzött karbantartással biztosítható. Mert a Trabantok kora óta bizony mára nagyot fordult a világ. Juhász Béla

11

12 12 beépített rendszerek Tűzjelzés és vészhelyzeti kommunikáció Juhász Béla Nem elég létrehozni, meg is kell tartani Gondolatok a beépített tűzbiztonsági (tűzjelző, tűzoltó, hő- és füstelvezető) rendszerek időszaki karbantartásának helyzetéről Egyetlen műszaki berendezés sem nélkülözheti a rendszeres karbantartást, ha attól folyamatos és megbízható működést vár el üzemben tartója. Ha ez elfogadható igazság (már pedig igencsak annak tűnik), akkor fokozottan érvényes egy elvárt biztonsági szint garanciájaként tekintett biztonsági berendezésre, esetünkben nevezetesen a beépített tűzjelző, a beépített tűzoltó berendezésekre, de akár a hő- és füstelvezető rendszerekre is. A belügyminiszter idén március 5-én hatályba lépett 54/2014 (XII. 5.) BM rendeletével kiadott Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ), majd az általa elvártként megjelölt biztonsági szint megvalósítását segítő Tűzvédelmi Műszaki Irányelvek (TvMI) egy korábban adott állapotot ugyan egy rendezettebb állapot felé mozdítottak el ezen a területen is, de úgy tűnik, hogy a hatósági elvárások csak érintőlegesen foglalkoznak (OTSZ XX. fejezet) a karbantartás mélyebb, elvárható részletességű szempontjaival, a Tűzvédelmi Műszaki Bizottságok által a tervezésre és telepítésre vonatkozó ajánlásból (TvMI) pedig némiképp kimaradtak. Tudjuk persze, hogy nem lehet mindent jogszabállyal megoldani. Ha volna is megfelelő norma, elcsépelt közhely, hogy minden szabály annyit ér, amennyi megvalósul belőle. És azt is tudjuk, hogy az emberi fondorlat mifelénk különösen találékony, ha szabályt kell kikerülni. Tudjuk, hogy léteznek világok, amelyekben a műszaki ésszerűség szabályok nélkül is megtalálja a racionalitás útját, de azt is, hogy a legjobb teljesítmény mellett is mindig marad helye és funkciója a következetes ellenőrzésnek. Mindezek tükrében pedig ma az tapasztalható, hogy egy meglehetősen laza és könnyen kijátszható szabályozás, egy talán túlzottan is nagyvonalú hatósági ellenőrzési gyakorlat, egy a költséghatékonyságot a műszaki biztonság elé helyező üzemeltetői attitűd és a piaci ügyeskedők nehezen kiszűrhető folyamatos jelenléte a beépített tűzjelző és beépített tűzoltó berendezések valóban megbízható működését garantáló karbantartások problematikáját kétségessé teszi. Mi következik ebből? Következhet például az, hogy a jól megtervezett és kifogástalanul telepített berendezés minden jó tulajdonsága ellenére csődöt mond. Ennek egyik változata, ha oktalanul működésbe lép. Egy ilyen esemény hátrányosan érinti az üzemeltetőt, anyagi veszteséget is okozva (átmeneti termelés-leállás). Másik változata, hogy káresemény alkalmával nem lép működésbe. Ez még nagyobb anyagi károkat, emellett presztízsveszteséget, de főképp humánveszteséget okozhat. További kárnak tekinthető, hogy ilyen esetekben az egyébként vétlen, jó eszközt alkalmazó, jól tervező jól telepítő kivitelező kerül méltánytalanul a szégyenpadra, hiszen az általa létesített berendezés hagyta cserben üzemeltetőjét. Idővel pedig a presztízsveszteség ezt aligha kell magyarázni anyagi veszteségbe mehet át. Akárcsak az a szintén ismert jelenség, hogy a megfelelő eszköz, szerszám, szoftver és hardver nélkül egy golyóstoll birtokában bátran karbantartási munkát vállaló kontárvállalkozók alulszabott áraikkal kiszorítják, vagy olcsó munkára kényszerítik a szakszerű karbantartáshoz megfelelő anyagi és szellemi hátérről gondoskodó szervezeteket. Ezzel fokról fokra tönkretehetik a karbantartó munkálatokra ma még jól felkészült műhelyeket (feltételezhető ugyanis, hogy a

13 beépített rendszerek Tűzjelzés és vészhelyzeti kommunikáció 13 piaci nyomás hatására maguk is egyszerűsíteni próbálnak majd a protokollon). Ehhez hasonló tünet, hogy az üzemeltető anyagi előny reményében egy karbantartó munkását elküldi tűzvédelmi szakvizsgára, s az így szerzett végzettséggel a saját TMK szervezetére bízza a tűzjelző berendezés karbantartását. Ezzel többé-kevésbé eleget tesz az OTSZ XX. fejezetének (Ellenőrzés, karbantartás felülvizsgálat) néhány általános előírásának és a tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett foglalkozási ágakról, munkakörökről, a tűzvédelmi szakvizsgával összefüggő oktatásszervezésről és a tűzvédelmi szakvizsga részletes szabályairól szóló 45/2011 (XII. 7.) BM rendelet szövegének is. Többékevésbé. De, lássuk be, semmiképp sem kielégítő módon. Bár azt lehet mondani, hogy a jogalkotók tettek erőfeszítéseket a biztonsági berendezések megfelelő karbantartásának kikényszerítését célzó szabályok megfogalmazására, a fentebb körvonalazott körülmények okán ez a terület megmaradni látszik egy OTSZ előtti időszak rendezetlenségében. A beépített tűzjelző berendezés tervezéséről, telepítéséről szóló Tűzvédelmi Műszaki Irányelvet a TSZVSZ Magyar Tűzvédelmi Szövetség Beépített tűzjelző- oltórendszerek tagozata által koordinált Tűzvédelmi Műszaki Bizottság a tűzvédelmi rendszerek kifogástalan működésében motiváltan érintett vezető szakemberek bevonásával hozzálátott egy olyan szabályrendszer kidolgozásához, amely egyrészt utat nyithat az OTSZ karbantartással kapcsolatos elvárásainak maradéktalan teljesüléséhez, másrészt hozzájárulhat a területen tapasztalt anomáliák felszámolásához. Mit tehet a gyártó? A legtöbb jogszabályi forrás szerint egy adott rendszer állapotának folyamatos figyelése és működésének fenntartása az üzemeltető érdeke és felelőssége. A karbantartás és felülvizsgálat tartalmi meghatározását viszont a gyártó hatáskörébe utalja a norma, miszerint az üzemeltető a gyártó, kivitelező kezelési utasításai és az alkalmazott műszaki követelmény betartásával biztosítja a beépített tűzjelző, tűzoltó berendezés biztonságos és hatékony üzemeltetését [OTSZ 253. (1)]. Tűzjelző berendezések esetében a féléves rendszeres felülvizsgálat és karbantartás során az üzemeltető biztosítja, hogy a felülvizsgálatra és karbantartásra vonatkozó személy [OTSZ 257. (1)] végezzen el minden további ellenőrzést és vizsgálatot, amit a telepítő, forgalmazó és gyártó előírt [u.o. (h)]. Mivel az OTSZ XX. fejezetéhet nincs végrehajtási utasítás, a hatósági ellenőrzés során a feltárt tények és a jogszabályszöveg puszta összevetése (márpedig a hatóságnak ezen túlmenő vizsgálódásra sem kapacitása, sem lehetősége nincs) nem tud rávilágítani a valós problémákra. Az origó tehát a gyártó. Azaz a gyártótól várja el felügyelet és kötelezett a teendők definiálását. Ezzel az lehet a gond, hogy a normaszövegben gyártónak aposztrofált és homogénnek feltételezett jelenség sem egységes. Vannak gyártók, akik féltve őrzik márkanévbe örökített arculatukat és nagy gondot fordítanak gyártmányaik utóéletének figyelemmel kísérésére jó hírük megőrzése érdekében. És vannak olyan gyártók is, amelyek termékei minden ország valamennyi szaküzletének polcain megtalálhatók és az üzemeltető, jobb esetben a telepítők gondjaira bízza a továbbiakat. Egyedül a gyártói körtől tehát bajos elvárni, hogy megoldódjék a karbantartás, pontosabban a karbantartatlanságban rejlő kockázat problematikája. Lehet, hogy a szakmai szervezeteknek kellene tenniük valamit? Mit tehet a szakma? Nyugatra tekintve (ahol egyébként ugyanaz az EN 54 szabvány hatályos, mint Magyarországon) az látható, hogy a megrendelő már a kivitelezéssel együtt pályáztatja a karbantartási feladatok elvégzését, így rendszerint a karbantartás a hibátlan működésben egyébként amúgy is érdekelt kivitelezőnél marad. Hazai sajátosságként ez a két művelet elkülönül egymástól. Így még ha jól definiálja is a gyártó, hogy mi módon történjék a karbantartás, a karbantartónak kifizetődőbb, ha nem vásárol költséges diagnosztikai eszközöket, célszerszámokat, szoftvereket stb. s ezzel máris kérdésessé válik az elvégzett munka tartalma és minősége újabb fenyegetést teremtve az üzemeltető biztonságára és a gyártó (tervező, telepítő) hírnevére. Lépjenek fel a gyártók a kóklerekkel szemben? Ehhez aligha rendelkeznek eszközökkel. Tegye ezt meg a hatóság? Nem szívesen vállalkozna rá tartva a piaci folyamatokba való jogosulatlan beavatkozás, a versenyjog korlátozása vádjától. Marad tehát azoknak a köre (a szakmáé), akik bőrükön érzik, hogy a jelenleginél kezelhetőbb és nagyobb biztonságot garantáló rendszert kellene kialakítani. Milyen lehetőségek kínálkoznak? A szakmai szervezetek nem rendelkeznek hatósági jogkörrel, sem ellenőrizni, sem szankcionálni nem áll módjukban. Ha a jog erejével történő fellépés útját kellene választani, a köznapi csapdákat jól ismerő szakmai szervezet (esetünkben vagy a Magyar Tűzvédelmi Szövetség Beépített tűzjelző- ol- Juhász Béla szociológus, újságíró, főszerkesztő, a Fire Press Kiadó tulajdonos-ügyvezetője, a Florian express tűzbiztonsági szakfolyóirat, illetve a Tűzvonalban 105 tűzoltó magazin alapítója ben Miskolcon született. Egyetemi diplomáját az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, újságíró képesítését a Bálint György Újságíró Akadémián, szakmai felsőfokú végzettségét a BM Tűzoltó Kiképző Központban (később KOK) szerezte meg. 39 éve újságíró, 32 éve tűzvédelmi szakújságíró, 24 éve főszerkesztő.

14 14 beépített rendszerek Tűzjelzés és vészhelyzeti kommunikáció tórendszerek tagozata, vagy egy erre a célra szervezett ad hoc bizottság) összeállíthat a hatóság számára egy ellenőrzési protokollt, aminek segítségével az ellenőrzés bevilágíthatna a tevékenység rejtettebb zugaiba is. Ennek gyenge pontja, hogy az írásból mindig csak annyi számít, amennyi megvalósul belőle. Ha nincs rá idő, és nincs rá ember, segédlettel, segédlet nélkül a felügyelet felületi megoldás marad. Egy másik lehetséges megoldás, hogy a gyártó maga választja ki és minősíti azokat a karbantartókat, akiket maga minősít (lát el információval és eszközökkel), akikben megbízik, ellátja tanúsítvánnyal (Zertifikat) és nyugodt lelkiismerettel ajánl. A jók listáját pedig évente közzéteszi. Egyes vélemények szerint, ha a legnevesebb gyártók közzétennék partnerlistájukat, az már lefedné a hazai szakterület 60 %-át. Ennek a megoldásnak az lehet a hátránya, hogy ahány gyártó, annyi jók listája keletkezik, és ez még bonyolódhat az által, ha egyes karbantartó szervezetek több listában is megjelennek. Ehhez hasonló megoldás lehet, hogy a jók listáját a TSZVSZ Magyar Tűzvédelmi Szövetség hozza nyilvánosságra (pl. a honlapján), ezzel mintegy a szakmai szervezet ajánlásával megerősítve a választható partnerek listáját. A listagyártás helyett egyszerűbbnek tűnő megoldás, ha a gyártó a partnerek számára összeállított követelményrendszert közvetlenül a hatóságnak adja át, aminek alapján az nem a jogszabályi szöveg és a tapasztaltak összevetésére korlátozza az ellenőrzés tartalmát, hanem azt is vizsgálja, vajon a karbantartást végzők megfelelnek-e a gyártói követelményeknek. Ahhoz, hogy a cél, miszerint a gyártó határozza meg és minősítse be a telepítők és karbantartók körét (ami végső fokon megvalósítható, csak érvényt kell neki szerezni), alapvetően tisztázni szükséges, hogy kit tekint a világ gyártónak. Azaz minősíthet-e karbantartót a telepítő, vagy akár (ahogy azt az MSZ N 54 is sugallja) a gyártótól független forrás is. Felmerülhet még a biztosítók szerepe is, amelyek érthető módon ellenérdekeltek a helytelen karbantartás jelenségben. Ha a helytelenül (vagy sehogy sem) karbantartott rendszer diszfunkcionális működése következtében keletkezik kár, ha okkal, ha ok nélkül történt az esemény, az a biztosítónál hátrányosan csapódhat le. Azaz, a feszesebb karbantartási követelmények meglétében a biztosítók is érdekeltek lehetnek. Annyi bizonyos, hogy a legfontosabb ma polgárjogot szerezni a szakszerű karbantartói tevékenységnek. Ehhez a jelen körülmények között világosan definiálni szükséges a szereplőket (gyártó, minősítő, üzemeltető, karbantartó, ellenőrző stb.) és a hozzájuk kapcsolódó jogosultságok és felelősségek körét. Ha pedig megszületett a mindezt keretbe foglaló dokumentum (pl. egy TvMI alakjában), azt minél szélesebb körben ismertté szükséges tenni. Ez a munka vár a beépített rendszerek karbantartásáról szóló TvMI megalkotóira és ez nem kevés. Viszont ha világosak a szabályok, tisztázottak a szerepek, felelősségek és a jogosultságok, hatékony az ellenőrzés és működik a szankciók rendszere, kezelhetőbb lesz a karbantartás problematikája, ami egyértelműen növelheti az elvárt biztonság színvonalát.

15

16 16 központok Tűzjelzés és vészhelyzeti kommunikáció Nagyobb hatékonyság Új Bosch távszolgálta közpon A Bosch július 1-jén bevezette a tűzjelző központok Remote Services (távszolgáltatások) funkcióját. Ez a távdiagnosztikát és távkarbantartást elősegítő, IP alapú megoldás javítja a tűzjelző központok megbízhatóságát és maximalizálja a működési hatékonyságot. A Bosch Remote Services lehetővé teszi a rendszerintegrátorok számára a létesítmények folyamatos távfelügyeletét, valamint a problémák korai észlelését, így az ügyfelek élvezhetik a gyorsabb reakcióidő és rövidebb leállások előnyét. Amit a rendszerintegrátorok számára kínálunk: Jobb átláthatóság és nagyobb hatékonyság mondta Philip Dürringer, a Bosch Security Systems tűzjelző központokért felelős termékmenedzsere. Biztonságos internetkapcsolaton alapul A Remote Services egy moduláris rendszer, amely három összetevőből áll. A Remote Connect-en (távoli kapcsolat) alapul, amely egy biztonságos internet-kapcsolatot jelent a rendszerintegrátor és az ügyfél között, a Bosch Security szervereken keresztül. A Remote Connect gyorsan és egyszerűen telepíthető, nem igényel speciális IT szakértelmet. A rendszert távolról konfigurálják. Nem csak új tűzjelző központoknál alkalmazható, már meglévő Bosch rendszerekbe is integrálható. Az RPS (Remote Programming Software, távprogramozó szoftver) alkalmazásával a Remote Connect a helyszíntől függetlenül képes a tűzjelző központ programozását és frissítéseit végrehajtani. Emellett a Remote Connect huszonnégy órás távfelügyeletet is lehetővé tesz, melynek segítségével egy esetleges üzemzavarra gyorsabban és specifikusabban tudnak reagálni. Így kevesebb időt kell utazással tölteni, optimalizálva a szerviztechnikusok rendelkezésre állását. A Remote Connect mellett a Remote Services funkciónak még két további összetevője van: a Remote Maintenance (távoli karbantartás) és a Remote Alert (távoli riasztás). A Remote Maintenance megelőző karbantartás céljából gyűjti és elemzi a tűzjelző rendszer valós idejű adatait, így a hibákat még az előtt észleli, hogy azok leállást vagy kárt okoznának. A Remote Alert személyre szabott üzeneteket és riasztásokat küld a szervizcsoport számára, közvetlenül a tűzjelző központból. Az EN-54 tanúsítású tűzjelző központokhoz a Remote Connect július óta érhető el. A Remote Maintenance végén, a Remote Alert szolgáltatás 2016 elején lesz elérhető.

17 központok Tűzjelzés és vészhelyzeti kommunikáció 17 Fejlett tűzvédelem tások tűzjelző tokhoz

18 18 átjelzés Tűzjelzés vészhelyzeti kommunikáció Új időszámítás a tűzátjelzésben A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság június 17-én jelentette be, hogy elkészült új, országosan központosított tűzátjelzésfogadó rendszerével (TFK), mellyel egységes platformon képes a szolgáltatóktól érkező tűzjelzéseket biztonságosan fogadni. A projekt azért is nagy jelentőségű, mivel az Országos Tűzvédelmi Szabályzat legújabb módosításával szeptember 1-jétől a szolgáltatóknak már éles üzemben is kötelező jelleggel és emberi beavatkozás nélkül kell a hatóság részére továbbítaniuk valamennyi objektumból érkező tűzjelzést. Az új rendszer alapja a biztonság és az interoperabilitás, melynek keretében a TFK rendszer egy georedundáns kapcsolatot valósít meg a szolgáltatók jelzés-disztribúciós központjai, valamint a Katasztrófavédelem bevetés-irányítási rendszere (a Pajzs) között. Az eddigi megoldásokhoz képest jelentős változást jelent, hogy az országosan egységes interfész iparági standardok szerint került kialakításra, és a jelzések fogadásán kívül az objektumok adatainak szinkronizálását is megoldja. A megvalósult műszaki rendszer mellé új szolgáltatási-keretmegállapodás is társul, mely szintén országosan egységes kondíciókat és díjakat határoz meg. Utóbbi a megnövekedett műszaki tartalom finanszírozása miatt kb. 4-6 ezer forintos áremelkedést fog okozni valamennyi szolgáltató előfizetőinek körében, azonban ez nem nagy ár a fokozott biztonság és teljes körű védelem létrejöttének érdekében. Az IntelliAlarm Zrt. az elmúlt időszakban elvégezte a szükséges fejlesztéseket és október 1-jétől folyamatosan integrálja az egyes szolgáltatási területek objektumait az új rendszerbe. Az átállás nem egyszerű, hiszen jelenleg több különböző szerződés is érvényben van az egyes Katasztrófavédelmi Igazgatóságokkal, azonban mindent megteszünk annak érdekében, hogy a műveletek az egyes ügyfelek számára észrevehetetlenül, legkésőbb az idei év végéig lezáródjanak. A fentiekkel párhuzamosan, az IntelliAlarm Zrt. kihasználva meglévő értékesítési-, műszaki- és partnerhálózatát, október 1-jétől országosan nyújtja tűzátjelzési szolgáltatásait, így már lehetőséget tudunk nyújtani a főként kormányzati és nagyvállalati ügyfeleinknek egy országosan egységes tűzvédelmi rendszer biztosítására is. Megalakult a Tűz és Riasztás Átjelzők Szövetsége Az IntelliAlarm Zrt. központi koordinálásával és több átjelzési szolgáltató együttműködésével augusztus 6-án megalakult a Tűz és Riasztás Átjelzők Szövetsége (TRIÁSZ), melynek bírósági bejegyzése jelenleg folyamatban van. Az alakuló közgyűlés egyhangú szavazással fogadta el a szervezet alapszabályát és Kovács Zoltánt, az IntelliAlarm Zrt. műszaki igazgatóját választotta meg a szövetség elnökének, akit a Szövetség létrejöttéről, feladatairól és céljairól kérdeztünk. Úgy tudjuk, hogy a tűzvédelmi szakma több érdekvédelmi szervezetet is létrehozott már Miért kellett akkor egy újabb? K.Z.: Nagyon fontos látni, hogy a tűzvédelmi szakma jelenleg az országban a tűzjelző és tűzoltó rendszerek köré épül, az átjelzés-technika mindeddig egyfajta kiegészítő eszközként jelent meg. Ez azonban meglehetősen torz piacot teremtett, hiszen a nagy biztonságtechnikai vállalatok nem voltak érdekeltek az átjelzés külön iparággá fejlesztésében, a hatóság pedig nem tudott központilag egységes koncepciót kialakítani ennek kezelésére. Ha megnézzük az OTSZ-t, vagy akár az újonnan bevezetett Tűzvédelmi Műszaki Irányelveket (TvMI-ket), akkor látható, hogy a hatóság jelenleg marginálisan foglalkozik csak az átjelzések, vagy az azt szolgáltató társaságok szabályozásával, holott a modern tűzvédelem egyik alappillére a gyors és hatékony tűzátjelzés alkalmazása. A TRIÁSZ alapszabályában is lefektettük, hogy az átjelzési szolgáltatás mára önálló iparággá vált, egyfajta specializált és komplex biztonsági-infokommunikációs megoldás, melyben a szolgáltató biztonságtechnikai, rendszer integrátori, informatikai és távközlési szolgáltatásokat is nyújt az ügyfelek részére. Márpedig egy ilyen bonyolult és szerteágazó tevékenységi kört valaminek a részeként kezelni nem lehet, így adta magát a feladat, hogy végre külön szakmaként is egyesüljön a szolgáltatói kör. Miért pont most hívták életre ezt a szövetséget? Ez valamiféle ellenállás a hatóság tervezett intézkedései ellen? K.Z.: Egyáltalán nem! Az időzítés természetesen nem véletlen: a Katasztrófavédelem már több éve tervezi az átjelzési megoldások központosítását, melyben reméljük, hogy az évek során több építő ötletet is adhattunk, azonban ezek az átalakítások a piac egy részének nem fognak tetszeni. Az új rendszer átlátható, kiszámítható és egységes keretet ad a szolgáltatás nyújtásához, melyben eddig sok térség-

19 átjelzés Tűzjelzés vészhelyzeti kommunikáció 19 ben helyi kiskirályságok, monopóliumok, helyenként barkács módon megvalósuló, jogszabályba ütköző szolgáltatások léteztek. Ezeknek a vállalkozásoknak a továbbiakban nincs helye az átjelzési piacon! Ezzel véleményünk szerint a katasztrófavédelem központi vezetése is tisztában van, ezért tesz meg mindent annak érdekében, hogy ez a helyzet megváltozhasson. Ez azonban nehéz feladat, így a szakma nyilván nem mindenben ért egyet az elképzelésekkel, ezeket a nézeteltéréseket azonban folyamatos tárgyalásokkal és egyeztetésekkel kezelni lehet, hiszen a cél közös: a katasztrófavédelem és a szolgáltatók együttműködésével jól működő, emberéleteket megmentő rendszer kialakítása és fenntartása. Az átjelzési piac legnagyobb kihívása az új rendszerben az a vegyes vágott lesz, melyben az elmúlt évek gyakorlatából fennmaradt előfizetők kiszolgálására maga a katasztrófavédelem is szolgáltatóként jelenik meg bizonyos területeken (annak ellenére, hogy ez nyilvánvalóan nem egy ideális megoldás). Nekünk ezzel kapcsolatban határozott álláspontunk, hogy amennyiben erre megfelelő gazdasági és szervezési koncepciót sikerül kidolgozni, akkor a következő évek egyik fontos feladata lehet ezeknek a TŰZ ÉS RIASZTÁS ÁTJELZŐK SZÖVETSÉGE A Szövetségről további információ és belépési szándék jelzése: és info@atjelzes.hu belső szolgáltatóknak a felszámolása és az ügyfelek piaci integrálása. Hogy áll össze a szövetség szervezete és tagsága? K.Z.: A szövetséget három tagsági szintre építettük fel: a rendes tagok kizárólag átjelzési tevékenységet végző társaságok lehetnek, ők egyenlő szavazati joggal képviseltetik magukat a szövetség közgyűlésein. Mindenképpen kiemelném, hogy nem kizárólag tűzátjelzési szolgáltatókról beszélünk, hiszen a riasztórendszerek átjelzésétől egészen az ipari adatgyűjtésig nagyon sok átjelzési szolgáltatás és szolgáltató létezik. Második pillérként pártoló tagnak várjuk azokat a gyártókat, tűzvédelmi vagy vagyonvédelmi integrátorokat, tervezőket, egyéb szakembereket és akár civil szervezeteket is, akik nélkül nem lehetne átjelzésről beszélni, azaz akik a jelzés keletkezéséért vagy az átjelzéshez használt berendezések gyártásáért felelősek. A pártoló tagok részt vesznek ugyan a szövetség közgyűlésén, megismerhetik a tagság álláspontját, felszólalhatnak, ám szavazati joguk nincs. Végül, de nem utolsó sorban tiszteletbeli tagként kívánjuk felkérni a jövőben azokat a személyeket, akik saját maguk vagy szervezetük által elősegítik törekvéseinket és osztoznak víziónk megvalósításában. Mik most a legfontosabb prioritások? Mik a következő időszak operatív tervei? î szeptember 1-jétől Országos Tűzjelzés Fogadó Rendszer Tűzjelzések TFK georedundáns jelzéstovábbító és adatszinkronizációs rendszer PAJZS központi bevetésirányító HTTP over SSL Szolgáltató 2. Adminisztráció Műszaki felügyelet Szolgáltató 1. P 2 O 1 OID: 21 Helyi műveletirányítási ügyelet P 1 O 2 OID: 12 P 1 O 1 OID: 11 P 1 O 3 OID: 13 P 2 O 2 OID: 22 Helyi műveletirányítási ügyelet Helyi műveletirányítási ügyelet Helyi műveletirányítási ügyelet Független szolgáltatói rendszerek egységes kapcsolódása OKF belső bevetés-irányítási rendszer IntelliAlarm grafika

20 20 átjelzés Tűzjelzés vészhelyzeti kommunikáció K.Z.: Az új hatósági TFK rendszer minél szélesebb körű használatának segítésén, valamint a Szövetségi toborzáson kívül az idei évre 2 fő feladatot tűztünk ki: A szolgáltatási minimumfeltételek és objektív mutatószámokon alapuló szolgáltatás-értékelési rendszer kidolgozása. Eddig a piacon az áron kívül sem a minőség, sem pedig az innovatív szolgáltatás tartalom nem tudott értékké alakulni. Ezt felismerve a Szövetség valamennyi tagjának szolgáltatásait egy objektív értékelési rendszer alapján kategóriába sorolja, így az előfizető az egyes szolgáltatási szinteket annak kategóriája szerint tudja összehasonlítani. Üzemeltetői és tűzmegelőzési zsebkönyv kiadása. Nagy probléma, hogy az átjelzési szolgáltatásban résztvevők nem azonos nyelvet beszélnek, másként fogalmaz a tűzjelző telepítője, másként írja elő az elvárásokat a hatóság és ebből mindig mást ért az üzemeltető is. A zsebkönyv célja a közös szóhasználat kialakítása, valamint a konkrét és érthető kérdésekre konkrét válaszokat adni. Együtt tudnak működni a Katasztrófavédelemmel? Mik a visszajelzések? K.Z.: Nagy örömömre szolgált, hogy az OKF üdvözölte elképzelésünket és nyitott a további együttműködésre. Jelenleg azon vagyunk, hogy az új rendszer minél szélesebb körben elindulhasson, illetve az átjelzés megvalósításában érintett szereplők minél részletesebb tájékoztatást kaphassanak. Készítette az IntelliAlarm Zrt. A hatóság vezetőivel sikerült megállapodnunk róla, hogy a jövőben mind az átjelzés szabályozási, mind pedig operatív szervezésével kapcsolatos ügyekben megosztjuk majd tapasztalatainkat és a TRIÁSZ törekvését a tagság szélesítésére, valamint az önszabályozás megoldására a Katasztrófavédelem is támogatja. A Szövetség bírósági bejegyzése után újabb személyes konzultációt tartunk, melyben reményeink szerint sikerül elérnünk a tagság részére egy kedvezményes szolgáltatási díjat is, mellyel még inkább elmélyíthetjük a szakma és a Katasztrófavédelem jó kapcsolatát és persze tovább növelhetjük a rendszerbe kötött objektum számát.

21 Partnereink 21

22 22 CO-érzékelés Tűzjelzés és vészhelyzeti kommunikáció A Honeywell 2014 novemberében tette közzé reprezentatív országos mintán végzett piackutatásának eredményeit, melyből kiderült, hogy annak ellenére, hogy Magyarországon a lakások 64%-ában vannak tüzelőanyaggal (földgázzal, fával, szénnel, palackozott gázzal, fűtőolajjal) üzemelő berendezések, amelyek szén-monoxid(co)-szivárgást idézhetnek elő, a lakóingatlanok tulajdonosai nem sokat tesznek azért, hogy elhárítsák a veszélyt. A Honeywell felmérése szerint csak 49%-uk végzi el rendszeresen az érintett berendezések karbantartását, és mindössze 16%-uk szerelt fel szén-monoxidérzékelőt a lakásában. Az is kiderült, hogy az emberek 12%-a úgy véli, hogy szag alapján képes észlelni a szivárgást, a szénmonoxid azonban szagtalan, íztelen gáz. A megkérdezettek 25%-a mondta továbbá azt, hogy otthonában semmilyen óvintézkedést nem tesz a szén-monoxid-mérgezés elkerülése érdekében. Ez a helyzet annak ellenére is fennáll, hogy a lakosság igen nagy része tájékozott a kockázatokat illetően. Az emberek 98%-a állította azt, hogy tisztában van a tüzelőberendezések okozta szén-monoxid-szivárgás potenciális veszélyeivel. Szén-monoxid Tapasztalatok a által regisztrált A közeli országokban is hasonló a helyzet, bár az emberek alapvető tudásszintje a szén-monoxid gáz tulajdonságairól nagy szórást mutat. A megkérdezettek hány százaléka gondolta azt, hogy ki tudja szagolni a CO jelenlétét Magyarország 11,8 % 2014-es adat Törökország 30 % 2014-es adat Lengyelország 28 % 2015-ös adat Románia 15 % 2015-ös adat Csehország 2,7 % 2015-ös adat Szlovákia 6,5 % 2015-ös adat Bár a 2015-ös év folyamán Magyarországon jelentősen csökkent a tragikus kimenetelű CO mérgezések száma, az elterjedőben lévő CO érzékelőknek köszönhetően egyre több esetről szereznek tudomást és vonulnak ki a tűzoltók, kéményseprők és a gázművek szakemberei.

23 CO-érzékelés Tűzjelzés és vészhelyzeti kommunikáció 23 amit eddig csak sejtettünk róla... Honeywell XC sorozatú CO vészjelzők adatok kiolvasása alapján A CO visszaáramlásnak számos oka lehet és mértékét számos körülmény befolyásolja. A híradásokban különféle esetekkel találkozhatunk, úgy mint a vészjelző bejelzett, a tűzoltók kimutatták a veszélyes gáz jelenlétét. Olyan esetről is tudunk, ahol a vészjelző jelzett, de a kivonuló tűzoltók már nem tudták kimutatni a szén-monoxid jelenlétét. Van ahol az egészségügyi tünetek megjelenése után hívják a tűzoltókat, ilyen esetben is volt ahol nem volt vészjelző és volt ahol felszereltek ilyen készüléket, de az nem riasztott. Vagy azért, mert rossz helyre került felszerelésre, vagy azért, mert nem is működött megbízhatóan. A CO visszaáramlást befolyásoló számos tényező miatt a riasztás megjelenését követő akár pár perc elteltével sem biztos, hogy rekonstruálni lehet az esetet és igazolni egy adott vészjelző készülék hibáját, vagy megállapítani a veszély mértékét. Bizonyos esetben a lakók megbánják, hogy értesítették a tűzoltókat, mert a gázszolgáltató által kizárt készülék újra üzembe helyezése jelentős költséggel jár. Fontosnak tartjuk, hogy a szakemberek és az érdeklődő laikusok is tisztán lássanak, persze nyilván az lenne az ideális, ha minden veszélyeztetett állampolgár tisztában lenne a megelőzés, a védekezés és a vészhelyzetek kezelésének módjával. Ne feledjük, hogy mindenki veszélyben van. Ha otthon esetleg nincs jelentős kockázat, közintézményben járva, szabadidős tevékenység során előfordulhat vészhelyzet. A szén-monoxid az emberi szervezetbe jutva halmozódva okoz mérgezést. Ennek megfelelően alacsony gázkoncentráció mellett hosszabb idő elteltével, magasabb gázkoncentráció mellett rövidebb idő elteltével alakulnak ki a mérgezéses tünetek. A tünetek erőssége függ a mérgezést elszenvedő személy egész-ségi állapotától, korától és attól is, hogy dohányos-e az illető vagy sem. A szén-monoxid mérgezésre azonban senki sem immunis, a tünetek előbb vagy utóbb megjelennek és folyamatosan erősödnek: fejfájás, émelygés, hányinger, zavartság, eszméletvesztés, bénulás, halál. Az alábbi ábra egyszerűsítve mutatja be a szén-monoxid koncentráció és az adott koncentrációjú gáz belégzésének ideje függvényében a mérgezési tünetek erősségét. Látható például, hogy 300 ppm CO koncentrációt belélegezve 1-2 órán belül tapasztalunk fejfájást, ez a koncentráció egészséges felnőttnél nem okoz halálos mértékű mérgezést. A szén-monoxid riasztók jelzési szintjeit az MSZ EN :2014 szabvány írja elő. Koncentráció Nem szabad riasztani Riasztani kell 30 ppm 2 óránál rövidebb időn belül Nem kötelező riasztania 50 ppm 60 percnél rövidebb időn belül Legkésőbb 90 perc elteltével 100 ppm 10 percnél rövidebb időn belül Legkésőbb 40 perc elteltével 300 ppm Azonnal is riaszthat Legkésőbb 3 perc elteltével Bognár Gábor okleveles gépészmérnök, 15 éve dolgozom a Honeywell Kft-nél, mint mérnök üzletkötő, majd kereskedelmi vezető és cégvezető óta foglalkozom a szénmonoxid vészjelzőkkel, akkor vezettük be Magyarországon az első Honeywell típust. Fontosnak tartom a lakosság és a szakemberek tájékoztatását, ezért rendszeresen tartok előadásokat a témában, illetve törekszem arra, hogy tájékoztató anyagaink mind több szakmai információt tartalmazzanak. Az évek során összegyűjtött tapasztalatainkat örömmel bocsátjuk az érdeklődők rendelkezésére. A Honeywell termékei a legmagasabb minőségi kategóriát képviselik, szén-monoxid vészjelzőink hosszú távon nyújtanak megbízható védelmet. Büszkék vagyunk arra, hogy egy ilyen fontos készülékre élettartam garanciát tudunk biztosítani.