mezőgazdáink figyelmét azon szikes területekre vezetni, melyek kaszálónak használtatván széna termelésre szolgálnak. Az ily területekről, a mennyiben

Átírás

1 A szikes föld. Magyarország rónáin és hullámos sőt dombos részeiben a szikes talaj nem foglal el ugyan oly nagy kiterjedésű területeket mint a futó homok, mindazonáltal oly jelentékeny, hogy több száz. sőt több ezer holdra is kiterjed, s ennélfogva nemcsak a mezőgazda hanem az erdész figyelmét is a legnagyobb mérvben megérdemli. A szikes föld alkatrészei a legtöbb esetben igen kötött agyag és sziksó lévén, természeti sajátságánál fogva, ott, hol a rónaság hullámos vagy dombos vidékein a legalantabb fekvő helyeket foglalja el, közönségesen vizenyős helyeket sőt tavakat is képez. Ezeknek czélszerü hasznosítására gondolni fájdalom, egyelőre alig lehet; mert azon esetben is, hogy ha a vizet csatornázás által képesek lennénk lecsapolni, az ily féle talaj egyrészt kötöttségénél, másrészt nagy mérvű sziktartalrhálfál fogva bármi némíí növén\ r zet tenyésztésére egészen alkalmatlan. A lecsapolást már csak azon oknál fogva sem tartom czélszerünek, mivel a rendesen erdőtlen és vizszegény rónaságon a tavak lápok sat. előnyös befolyást gyakorolnak a légkör nedvességére s némileg a vízhiányt is pótolják, sőt mint természetes halastavak sem haszontalanok teljesen, sőt a nagyobb kiterjedésüekben a mesterséges haltenyésztés biztos sikerre és jövedelemre nyújt kilátást. Az ily sziktartalmu tavakról csak azon oknál fogva tartottam czélszerünek említést tenni, minthogy ezek a siklóidon fekvő erdők között is előfordulván, némileg az erdészet körébe vágnak. Sokkal nagyobb fontossággal bir az erdészre nézve a szárazabb sziktartalmu agyag föld a mely kissebb nagyobb mértékben más term')íöld>u 1 elegyítve lévén, többé vagy kevésbe

2 termékeny :.sőt oly föltétlen erdő talaj*) melynek alsó rétege szikes és terméketlen agyag föld, mig ellenben felső rétegét termőföld képezi, melynek sekélyebb vagy mélyebb voltától a terület kissebb vagy nagyobb termőképessége függ. Valamely területnek hasznosítása mellőzhetetlenül szükségessé teszi a lehető legczélszerübb üzemrendszert, megfelelő vágás forgást és oly fanemek tenyésztését, melyek természeti sajátságuknál fogva a. szóban lévő talajon legczélszerübben tenyészthetők; ennek folytán a következőkben szólani fogok azon fanemekről, melyek sziktartalmu talajon jó sikerrel tenyészthetők, és azon üzemrendszerről és vágásforgásról mely a legalkalmatosabb. Azon fanemek közé, melyek a mélyebb rétegű és szikes aljréteggel biró területeken a többi fanemekhez képest legjobb sikert engednek reménylenünk, számithatók: a kocsányos-magyal- és a csertölgy, a közönséges szilfa a hárs, a mezei juhar és a vad körte; ellenben sekélyebb termőréteggel biró szikes alj rétegű agyagon egyedül a kocsános- magyal- és csertölgy a szil és vadkörte képes megélni és némi előnnyel tenyészni, mig végre az igen szikes és csak kis mértékben felületén termő réteggel biró területeken igen törpe állapotban a kocsános tölgy, meglehetős sikerrel pedig a vadkörte. Megjegyzendő azonban hogy az ily szikes talaj, télen és tavasszal, sőt esős nyarakon át is vizenyős és posványos szokott lenni, s hogy az ily szikes aljrétegü talajon a szálerdő üzemet csak azon esetben lehet alkalmazni, hogy ha a felső termő réteg elegendő mélységgel és vastagsággal bir; ellenkező esetben egyedül a sarjerdő üzem alkalmazható, melynek vágásforgását a szerént a mint sekélyebb vagy mélyebb a szikes aljréteget boritó termőföld ; kell rövidebbre vagy hosszab- ') Föltétlen erdőtalajnak mondani nem tehet, mert ha a termőréteg sekély, hoszfii vágás forgással fát rajta tenyészteni előnynyel nem lehet, mig a mezőgazdasági terményeknek igen kedvezhet Szerk.

3 ra szabni. A Vágásfórgást első esetben egészen 15 sőt 12 évre is le kell szorítani, mig utóbbi esetben 30 sőt néha 40 évre is föl szabad emelni. Az ily területeket rövidebb forgással csertermelésre (Spiegelrinde) a legczélszerübbnek vélem. Azon esetben ha a magasabb korú erdőt sarj üzemre átváltoztatni már nem lehetne és ez oknál fogva a felújítás kedveért a szálerdőüzem megtartása és behozatala egyidőre szükségessé válnék, az értések kedvéért való irtást és mezőgazdászán czélokravaló használást nem ajánlhatom, mert az egyrészt a talajt termőképességétől fosztaná meg, másrészt pedig az alatta lévő szikes agyagot szántás alkalmával a termőréteggel összekeverné sőt a szikes aljréteg felülkerekedvén, a legeiégülékenyebb erdei fák tenyésztésére alkalmatlanná tenné. Ezen oknál fogva az ily szikes erdőterületeket a mennyire azt a meglévő fák lehetővé teszik, vető vágások által, ellenben pedig ha ez bármi oknál fogva lehetetlen volna, mesterséges uton szükséges felújítani. - Magától érthető, hogy a foltonként vagy pasztánként való magbevetés alkalmával különös figyelem fordítandó arra. hogy a talajnak csak felső, termőrétege lazitassék meg anélkül, hogy a terméketlen szikes agyag a termőréteggel ősszékévertetnék, vagy felszínre hozatnék. A mély ebi), 14" vastagságot meghaladó termőföldréteggel biró területeket, ha azok czélszerütlen kezelés és korlátlan legeltetés következtében annyira megritkultak, hogy a kevés anyafa a területnek csak csekély részét vethetné be, s ennélfogva költségesertésekhez kellene folyamodni, akkora föld kitisztítása, kellő lazitása az ertési költségek megkímélése, sőt némi haszon elérhetése tekintetéből, előnyös az irtás és felszántás. Ezen közteshasználatnak azonban 2. legfeljebb 3 évnél tovább tartani nem szabad, mivel a hosszabb használat következtében bekövetkező talaj-elsoványodás és kimerülés, több

4 kárt mint hasznot, sőt kedvezőtlen helyi viszonyok között az értések teljes meghiúsulását és elpusztulását is előidézheti. - ") Az egészen sekély termőréteggel biró szikes területeken, sőt olyanokon is, a melyeken a termő földréteg csak foltonként és igen csekélyen létezik, egyedül a vadkörteía bir némi növekvéssel, mely okból csak is a vadkörtefát Jegczélszeriibb tenyészteni. Az ültönczök biztosabb megeredése végett egy kis termő földet a beültetés helyére tenni ajánlható. Azon birtokosok tehát kiknek területein, sőt talán kertjeikben is csekélyebb kiterjedésű szikes területek léteznének, legczélszerübb ha azokat vadkörtefákkal beültetik és nemesítés által gyümölcsösökké átalakítják. Hogy a sik erdők közt levő ily nemű szikesterületek vadkörtefa ültönczök által való befásitása esetére, azokat szinte nemesittetve jövedelmezővé lehetne tenni, kétséget sem szenved, főkép ha az égető szükséggé vált mezeirendőri törvények szigorú alkalmazása által a tulajdon több biztonságot nyerend. Hogy szikes területeken fekvő erdőkben, vagy bárminemű faültetvényekben a legeltetés, főkép a juhok által oly mérvben káros, miszerint minden szorgalom, fáradság és költség hasztalan, miután juhtrágya és vizelet a fák időnek előtti elpusztulását vonja maga után, már múltkori czikkemben kimutattam e lapokban. Véleményein szerint tanácsosabb, sőt jövedelmezőbb lenne az ily területeken, a mennyiben azt a helyi viszonyok megengednék, a fa tenyésztést kellő óvatossággal széna termeléssel kötni össze, s ez által az erdő és kaszáló gazdászatot egyesiteni. Hazafiúi köteleséíremnek tartom ez alkalommal tisztelt *) Az értések czélszerfíbb eszközlése czime alatt kiirtott, és sok helyen szántás vetés alá fogott jelentékeny kiterjedésű erdőterületek, szomorú példát mutatnak az értések körül váló ily téves eljárásról.

5 mezőgazdáink figyelmét azon szikes területekre vezetni, melyek kaszálónak használtatván széna termelésre szolgálnak. Az ily területekről, a mennyiben azt a viszonyok megengedik, a juhokkal való legeltetést távol kell tartani, mert a szikes kaszáiokon a juhtrágya. vizelet, és a letaposás a fiinövésre oly kártékony befolyású, hogy annak következtében a nemesebb fűnemek a legnagyobb részben elpusztulnak, sőt némely esőszegényebb években a kaszálás is lehetetlenné válik. Ezen állításomra a kezelésem alatt áló pagonyban lévő és a juhok iegelése előtt kaszálóképen haszrált területek elvitázhatlan tanúságot nyújtanak. Ezeket jelenleg nem csak hogy kaszáltatni nem lehet, de a nemesebb fünemeknek nagy része a juhiegeltetés folytán kiveszve, a silányabb fünemeknek engedetttért, mely utóbbiakis igen rövid életnek örvendve, hamarébb kiszáradnak mintsem hogy a területet kaszáltatni lehetne. Hogy a juhok általi legeltetés nem csak az erdőtenyésztésre tle a széna termelésre is káros, erről egy vagy két évi próba által meggyőződést szerezhet bárki, hogy ha a szikes kaszálónak fele részét a használás után mint szokás tavaszig, vagy egészen Sz. Györgynapig legeltetéstől eltiltja. A következés bizonyára az lesz, hogy azon területen, mely a juhok általi legeltetésnek voltkitéve, sokkal kevesebb és rosszabb fű,- ellenben a legeltetett területen sokkal több és jobb fű fog teremni; sőt fordulhatnak elő oly évek is a midőn a juhok által legeltetett területen épen semmi, ellenben a legeltetéstől elzárt területen még mindig kielégitő füvet lehet kaszálni. A fenntebb leirt szikes talajon kivül létezik még mélyebb rétegű szikes agyag föld, a melyen mivel hogy lejtőkön fekszik, és róla a nedvesség a hó és esőviz sebesen leszalad, a többiekhez képest tehát száraz lévén ; a kocsános- magyal- és csertölgy és a juharfa sehogy sem tenyészik, úgyannyira, hogy kezelésem atatt lévő pagonyban elődeim által eszközölt vetések sőt ültetések is rövid ideig kinlodva, kivesztek. Az ily

6 területen'csak á szil és vadkörtefa tenyészthető, eddigi tapasztalásain) szerint; hiszem ugyan hogy az ily területet jó sikerrel lehetne erdei és fekete fényűvel és akáczfával beerdősiteni, de fájdalom, a gondviselésem allatt álló pagonynak kezelési viszonyai oly szomorú nyomás alatt nyögnek, hogy az illető erdész annyi hatáskörrel sem bir, hogy csak 10CÜ ölnyi tér sem áll rendelkezésére, melyen tanulmányozás czéljából, ha saját költségén is, kísérleteket tehetne. Mindenesetre érdekes lenne az utóbbi szikes talajon az erdei és fekete fényűvel, akáczezal söt nyárfa nemekkel kísérleteket tenni. Láng Gábor. Er dészeti ösztöndíjaink. Az erdőszeti szakképzettség egyik igen lényeges előmozdítói az ösztöndijak. Ezek segitségével lehetővé válik, líögy azon szegény ifjak, kiket a sors anynyi vagyonban sem részesített,. hogy az emberi általános előismeretek megszerzése után hivatásuk szerént választhatnák azon életpályát, melylyel tehetségeiket a közjó érdekében legelőnyösebben érvényesithetik, megszerezhetik azon ismereteket, melylyekkel nem csak maguk egyéni jövőjét lesznek képesek biztosítani, hanem e mellett a. közügynek is hasznos szolgálatott tehetnek. Ha valahol szükség van az erdészeti ösztöndíjakra ugy ez, miután erdőtisztjeink fizetése sem igen ismerhető korunkban csábitónak, különösen áll a magyar birodalomra, nevezetesen pedig Magyar és Erdélyországra. Nálunk a belterjes erdőkezelés általában véve csak most kezd fejlődni, s erdőbirtokosaink leghagyökb része, ide nem számítva az állam erdőségeket, csak most kezdi a valóban szakszerű erdőgazdálkodás szükségét komolyan érezni. A szakszerű kezelés szükségessének elismerése azonban magában véve az erdeket illetőleg nem elég- 36