Tartalom 1. Általános rendelkezések Az intézmény adatai, feladatellátási rendje Az intézmény szervezeti felépítése...

Átírás

1

2 Tartalom 1. Általános rendelkezések A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése Az intézmény adatai, feladatellátási rendje Az intézmény szervezeti felépítése Az intézmény szervezeti felépítése Az intézmény vezetője Az intézmény vezetősége Az intézményvezető, ill. intézményvezető-helyetteseinek akadályoztatása esetén érvényes helyettesítési rend Az intézményvezető által átadott feladat- és hatáskörök Az intézményvezető közvetlen munkatársainak feladat- és hatásköre Az intézmény nevelőtestülete és a szakmai munkaközösségei Az intézmény nevelőtestülete A nevelőtestület értekezletei, osztályértekezletei A nevelőtestület szakmai munkaközösségei A szakmai munkaközösségek tevékenysége A szakmai munkaközösség-vezető jogai és feladatai A pedagógiai munka ellenőrzése A pedagógiai (nevelő és oktató) munka belső ellenőrzésének célja Ellenőrzésre jogosultak Ellenőrzési területek Az ellenőrzés kiemelt szempontjai Kitüntetési, jutalmazási szempontok Az intézmény további dolgozói Az intézményi közösségek, a kapcsolattartás formái és rendje Az iskolaközösség A munkavállalói közösség Az iskolai alkalmazottak (közalkalmazottak) közössége A közalkalmazotti tanács vezetője és tagjai A szülői közösség Az intézményi tanács Az osztályközösségek A diákönkormányzat A szülők, tanulók, érdeklődők tájékoztatásának formái Szülői értekezletek Fogadóórák A szülők tájékoztatása A diákok tájékoztatása A törvényes működés alapdokumentumai és egyéb dokumentumok Az alapító okirat/alapdokumentum A pedagógiai program Az éves munkaterv

3 5. A tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendje Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje Az intézmény munkarendje Az intézmény vezetői munkarendjének szabályozása A pedagógusok munkaidejének kitöltése Az intézményben illetve azon kívül végezhető pedagógiai feladatok meghatározása Pedagógusok munkarendjével kapcsolatos előírások A pedagógusok munkaidejének nyilvántartási rendje Az intézmény nem pedagógus munkavállalóinak munkarendje A tanítási órák, óraközi szünetek rendje, időtartama A tanórán kívüli foglalkozások A napközi otthon működésére vonatkozó általános szabályok Egyéb tanórán kívüli foglalkozásokra vonatkozó általános szabályok Kirándulások Versenyek A mindennapos testnevelés szervezése Hitoktatás Az osztályozóvizsga rendje A tanuló mentesítése A tanulók ügyeinek kezelésével kapcsolatos szabályok A tanulói hiányzás igazolása Versenyen, nyílt napon részt vevő tanulókat megillető kedvezmények Tájékoztatás, a szülő behívása, értesítése Tanköteles tanuló igazolatlan hiányzása A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás és a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai Iskolai hagyományok ápolása Ünnepek, jeles napok A hagyományápolás külső megjelenési formái Az iskolai dokumentumok nyilvánossága A külső kapcsolatok rendszere és formája, módja Az intézmény használatára vonatkozó előírások Az intézmény nyitvatartása, az iskolában tartózkodás Az iskola helyiségeinek használata Karbantartás és kártérítés Az intézmény védő-óvó előírásai A dohányzással kapcsolatos előírások Egyéb egészséget veszélyeztető szerek tiltásáról A tanulóbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok Rendszeres egészségügyi ellátás Az intézményvezető és az iskolaorvos kapcsolatának rendszere Az iskolai védőnő feladatai Teendők bombariadó és egyéb rendkívüli események esetére Vagyonnyilatkozat-tételére kötelezett közalkalmazotti munkakörök meghatározása

4 15.1. Vagyonnyilatkozat tételre kötelezett közalkalmazotti munkakörök Közalkalmazotti jogviszonyban álló személyek vagyonnyilatkozata A vagyonnyilatkozat-tétel esedékessége A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség A vagyonnyilatkozat-tétel átadás-átvétel szabályai, nyilvántartása A vagyonnyilatkozat kezelése, őrzése, személyes adatok védelme Vagyonnyilatkozat tételi kötelezettség megszűnése Munkaköri leírások Intézményvezető-helyettes munkaköri leírása Tanár munkaköri leírása Tanító munkaköri leírása Napközis nevelő munkaköri leírása Az osztályfőnök részére munkaköri leírás Munkaközösség-vezető részére munkaköri leírás A gyermek- és ifjúságvédelemmel megbízott feladatai A diákönkormányzatot segítő tanár feladatai Iskolatitkár munkaköri leírása A Budapest XXI. Kerületi Móra Ferenc Általános Iskola könyvtárhasználati rendje Adatvédelmi és iratkezelési szabályzat Adatvédelmi szabályzat Általános adatvédelmi szabályok Adatvédelemmel kapcsolatos részlete szabályozás Az intézményben nyilvántartott adatok Közalkalmazottak Tanulók Közérdekű adatok Iratkezelés Az iratkezelés irányítása Az iktató feladata Az iratkezelésben résztvevő ügyintézők Az ügyek és az ügyiratok nyilvántartása Az intézményi bélyegzők nyilvántartása Felvilágosítás hivatalos ügyekben Az iratok kezelésének általános követelményei Az ügyiratok védelmével kapcsolatos egyes szabályok Az ügyiratok másolatainak és másodlatainak kiadása Az iratok rendszerezése Az iratok nyilvántartása és az iratforgalom dokumentálása Az iratkezelés folyamata Küldemények átvétele Az átvételre jogosult személyek A küldemények felbontása Iktatás Az iktatókönyv

5 19.2. Iktatószám és alszám Az ügyirat tárgya Név- és tárgymutató Az iktatókönyv lezárása Az iktatás módjai Szignálás Kiadmányozás Bélyegző, mint hitelesítési eszköz Selejtezés Selejtezési bizottság Selejtezési jegyzőkönyv A selejtezés végrehajtása, a megsemmisítés módja Hozzáférés az iratokhoz, az iratok védelme Hozzáférés az iratokhoz Az iratok védelmét célzó utasítások Az iratok selejtezhetősége A tanügyi nyilvántartások A beírási napló, a felvételi és mulasztási napló Osztálynapló, napközis napló, szakköri/korrepetálási napló A törzslap A bizonyítvány A tantárgyfelosztás és az órarend A jegyzőkönyv A tanügyi nyilvántartások vezetése A bizonyítvány-nyomtatványok kezelése A nevelési-oktatási intézmény irattári terve, az iskolai záradékok Záró rendelkezések

6 1. Általános rendelkezések 1.1. A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja A közoktatási intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat határozza meg. Megalkotása a Nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény 25. -ában foglalt felhatalmazás alapján történik. A szervezeti és működési szabályzat határozza meg a közoktatási intézmény szervezeti felépítését, továbbá a működésre vonatkozó mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A szervezeti és működési szabályzat a kialakított cél- és feladatrendszerek, tevékenység-csoportok és folyamatok összehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza. Az SZMSZ rendelkezéseinek érvénybe lépéséhez a fenntartóra többletkötelezettség nem hárul. A szervezeti és működési szabályzat létrehozásának jogszabályi alapjai az alábbi törvények, kormányrendeletek és miniszteri rendeletek: évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról évi CCXXXII. törvény a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról 17/2014. (III. 12.) EMMI rendelet a tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 23/2004. (VIII.27.) OM-rendelet a tanulói tankönyvtámogatás és az iskola tankönyvellátás rendjéről 26/1997. (IX.3.) NM-rendelet iskola-egészségügyi ellátásról 1.2. A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése Jelen szervezeti és működési szabályzatot a tanulók, szüleik, a munkavállalók és más érdeklődők megtekinthetik az iskola könyvtárában, munkaidőben, továbbá az intézmény honlapján 6

7 ( Jelen szervezeti szabályzatot az intézmény nevelőtestülete augusztus 31-i nevelőtestületi értekezleten kelt határozatával fogadta el. A szervezeti és működési szabályzat és mellékleteinek betartása az intézmény valamennyi munkavállalójára, tanulójára nézve kötelező érvényű. A szervezeti és működési szabályzat az intézményvezető jóváhagyása után, a borítón jelzett időpontban lép hatályba, és határozatlan időre szól. Ezzel egyidejűleg az intézmény előző Szervezeti és Működési Szabályzata hatályát veszti. 2. Az intézmény adatai, feladatellátási rendje Az intézmény neve: Budapest XXI. Kerületi Móra Ferenc Általános Iskola Címe: 1214 Budapest, Tejút u. 10. Oktatási azonosítója: Az intézmény fenntartója: Dél-Pesti Tankerületi Központ Budapest 21. Tankerülete Az intézmény alapításának időpontja: Alapító és a fenntartó neve és székhelye: Alapító szerv neve: Emberi Erőforrások Minisztériuma Alapítói jogkör gyakorlója: emberi erőforrások minisztere Alapító székhelye: 1054 Budapest, Akadémia utca 3. Fenntartó neve: Dél-Pesti Tankerületi Központ Fenntartó székhelye: 1212 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 59/a Típusa: általános iskola OM azonosító: Köznevelési és egyéb alapfeladata: általános iskolai nevelés-oktatás nappali rendszerű iskolai oktatás alsó tagozat, felső tagozat sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása (hallássérültek, integrálható autizmussal élők, egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdők) egyéb köznevelési foglalkozás napközi otthoni és tanulószobai ellátás. Az iskola maximális létszáma: 356 fő Intézmény jogköre: ingyenes használati jog 7

8 Fenntartó jogköre: vagyonkezelői jog Az intézmény más tagintézménnyel illetve más intézmény-, szervezeti egységgel nem rendelkezik. Vállalkozási tevékenységet nem folytathat. 3. Az intézmény szervezeti felépítése 3.1. Az intézmény szervezeti felépítése Az intézmény vezetősége Az intézmény dolgozói Az intézmény dolgozói a magasabb jogszabályok előírásai és a fenntartó engedélyezése alapján a következők: Pedagógusok munkakörben dolgozók: tanítók, szaktanárok, könyvtáros, óraadók, iskolapszichológus, gyógypedagógus. A pedagógusokat közvetlenül segítő dolgozók: iskolatitkár, pedagógiai asszisztens. Az intézmény közössége az iskolaközösség: az iskola dolgozói, a szülők és a tanulók. A nevelőtestület: a pedagógus munkakört betöltő, valamint a nevelő - oktató munkát közvetlenül segítő közalkalmazottak a tagjai. Szakmai munkaközösségek: azonos műveltségi területen tevékenykedő pedagógusok a közös szakmai munkára, annak tervezésére, szervezésére és ellenőrzésére szakmai munkaközösségeket hoznak létre. Alkalmi feladatokra alakult munkacsoportok: az iskolai munka egyes aktuális feladatainak megoldására a tantestület tagjaiból munkacsoportok alakulhatnak a nevelőtestület vagy az iskola vezetőségének döntése alapján. A szülők közösségei Az iskolai szülői közösség: a szülői munkaközösség legmagasabb szintű döntéshozó szerve az iskolai szülői közösség választmánya. A tanulók közösségei az osztályközösség iskolai diákönkormányzat 3.2. Az intézmény vezetője A közoktatási intézmény vezetője - a Köznevelési törvény előírásai szerint - felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a nevelőtestület vezetéséért gyakorolja a munkáltatói jogokat, és dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más 8

9 hatáskörébe. A munkavállalók foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. A nevelési-oktatási intézmény vezetője felel továbbá: a pedagógiai munkáért, az intézmény belső ellenőrzési rendszerének működtetéséért, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzéséért, a rendelkezésre álló költségvetés alapján a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szüksége személyi és tárgyi feltételek biztosításáért, a nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezéséért, a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért. Az intézményben folyó pedagógiai munka belső ellenőrzésének megszervezése, a szakmai feladatok végrehajtásának ellenőrzése az intézményvezető feladata. Az intézményben az ellenőrzés az intézményvezető kötelessége és felelőssége. A hatékony és jogszerű működéshez azonban rendszeres és jól szabályozott ellenőrzési rendszer működtetése szükséges. E rendszer alapjait az e szabályzatban foglaltak mellett az intézmény vezetőinek és pedagógusainak munkaköri leírása teremti meg. A munkaköri leírásokat legalább háromévente át kell tekintenie. Munkaköri leírások kötelezően szabályozzák a feladatkört ellátó vezetők és pedagógusok pedagógiai és egyéb természetű ellenőrzési kötelezettségeit. A munkavállalók munkaköri leírását az érintettel alá kell íratni, az aláírt példányokat vagy azok másolatát az irattárban kell őrizni. A tanév során végrehajtandó ellenőrzési területeket a feladatokkal adekvát módon kell meghatározni. Az ellenőrzési területek kijelölésekor a célszerűség és az integrativitás a meghatározó elem. Minden tanévben ellenőrzési kötelezettséggel bírnak a következő területek: tanítási órák ellenőrzése (intézményvezető, intézményvezető-helyettesek, munkaközösségvezetők), tanítási órák látogatása szaktanácsadói, szakértői kompetenciával, az igazolt és igazolatlan tanulói hiányzások ellenőrzése, az SZMSZ-ben előírtak betartásának ellenőrzése az osztályfőnöki, tanári intézkedések folyamán. A közoktatási intézmény vezetője jogosult az intézmény hivatalos képviseletére. Jogkörét esetenként, vagy az ügyet meghatározott körében intézményvezető helyettesére átruházhatja. 9

10 Az intézményi bélyegzők használatára a következő beosztásban dolgozók jogosultak: az intézményvezető, intézményvezető-helyettesek minden ügyben, az iskolatitkár a munkaköri leírásukban szereplő ügyekben, az osztályfőnök az év végi érdemjegyek törzskönyvbe, bizonyítványba, valamint a félévi tanulmányi értesítőbe való beírásakor Az intézmény vezetősége Az intézmény vezetőinek munkáját (irányító, tervező, szervező, ellenőrző, értékelő tevékenységét) középvezetők segítik meghatározott feladatokkal, jogokkal és kötelezettségekkel. A középvezetők az intézmény vezetőségének tagjai Az intézmény vezetőségének tagjai: az intézményvezető, az intézményvezető-helyettesek, a szakmai munkaközösségek vezetői, a diákönkormányzatot segítő tanár, a közalkalmazotti tanács elnöke, tagjai. Az intézmény vezetősége, mint testület konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. Az iskola vezetősége együttműködik az intézmény más közösségeinek képviselőivel, így a szülői munkaközösség választmányával, a diákönkormányzat vezetőjével, a közalkalmazotti tanáccsal. A diákönkormányzattal való kapcsolattartás az intézményvezető feladata. Az intézményvezető felelős azért, hogy a diákönkormányzat jogainak érvényesítési lehetőségét megteremtse, meghívja a diákönkormányzat képviselőjét mindazokra az értekezletekre, amelyekhez kapcsolódóan a diákönkormányzat véleményét be kell szerezni. Az intézmény által kibocsátott dokumentumoknak, hivatalos leveleknek, kibocsátott iratoknak és szabályzatoknak aláírására az intézmény vezetője egy személyben jogosult. Az intézmény cégszerű aláírása az intézményvezető aláírásával és az intézmény pecsétjével érvényes Az intézményvezető, ill. intézményvezető-helyetteseinek akadályoztatása esetén érvényes helyettesítési rend Az intézményvezető-helyettes hatásköre az intézményvezető helyettesítésekor - saját munkaköri leírásukban meghatározott feladatok mellett - az azonnali intézkedést igénylő döntések meghozatalára, az ilyen jellegű feladatok végrehajtására terjed ki. Az intézményvezető döntési és egyéb jogait (pl. felvételi döntések esetén) részben vagy egészben átruházhatja az intézményvezető-helyettesre. 10

11 Bármelyik intézményvezető-helyettes hiányzása esetén másik vezető-helyettes veszi át a feladatát. Abban a rendkívüli esetben, ha az intézményvezető és mindkét helyettes hiányzik, akkor a helyettesítés további rendje a következő: alsós munkaközösség-vezető, felsős humán, felsős reál és napközis munkaközösségvezető Az intézményvezető által átadott feladat- és hatáskörök Az intézményvezető a jogszabályok által számára biztosított feladat- és hatásköreiből átadja az alábbiakat az intézményvezető-helyetteseknek: a tanulók felvételi ügyeiben való döntést, az órarend készítésével kapcsolatos döntések jogát, az intézményi rendezvények szervezésével kapcsolatos tárgyalásokon az intézmény képviseletét és a rendezvényekkel kapcsolatos döntés jogát, 3.6. Az intézményvezető közvetlen munkatársainak feladat- és hatásköre Az intézményvezető feladatait közvetlen munkatársai közreműködésével látja el. Az intézményvezető közvetlen munkatársai: az intézményvezető-helyettesek, munkaközösség-vezetők, iskolatitkár. Az intézményvezető közvetlen munkatársai munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzik. Az intézményvezető közvetlen munkatársai az intézményvezetőnek tartoznak közvetlen felelősséggel és beszámolási kötelezettséggel. Az intézményvezető-helyettest a tantestület véleményezési jogkörének megtartásával az intézményvezető bízza meg. Intézményvezető-helyettesi megbízást az intézmény határozatlan időre alkalmazott pedagógusa kaphat, a megbízás határozatlan időre szól. Az intézményvezető-helyettesek feladat- és hatásköre, valamint egyéni felelőssége mindazon területekre kiterjed, amelyet munkaköri leírásuk tartalmaz. Személyileg felelnek az intézményvezető által rájuk bízott feladatokért. Az intézményvezető-helyettesek távollétük vagy egyéb akadályoztatásuk esetén teljes hatáskörrel veszik át egymás munkáját, ennek során - az intézményvezetőjével egyeztetve - bármely olyan döntést meghozhatnak, amely a távollévő intézményvezető-helyettes hatáskörébe tartozik. Az iskola vezetőjének és helyetteseinek vagyonnyilatkozat tételi kötelezettsége van a évi CLII. törvény 3. (1/c) alapján. 11

12 3.7. Az intézmény nevelőtestülete és a szakmai munkaközösségei Az intézmény nevelőtestülete A nevelőtestület - a köznevelési törvény 70. alapján - a nevelési-oktatási intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő munkavállalója, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő egyéb felsőfokú végzettségű dolgozója. A nevelő testület feladatkörébe tartozó ügyeit nem ruházza át. A nevelési és oktatási intézmény nevelőtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben a nevelési - oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben a köznevelési törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. Az intézmény pedagógusai az iskolai könyvtár közreműködésével kölcsönzés formájában megkapják a munkájukhoz szükséges tankönyveket és egyéb kiadványokat. Az iskolában levő laptopokat a pedagógusok is kikölcsönözhetik iskolai munkavégzés céljából. Írásos munkáltatói engedéllyel a laptopokat a pedagógusok otthonukban is használhatják. Nem szükséges engedély a tanári laptopok és más informatikai eszközök iskolán kívüli, a pedagógiai programban szereplő rendezvényen, eseményen, kulturális műsorban történő használatakor A nevelőtestület értekezletei, osztályértekezletei A tanév során a nevelőtestület az alábbi állandó értekezleteket tartja: tanévnyitó, tanévzáró értekezlet, félévi és év végi osztályozó értekezlet tájékoztató és munkaértekezletek (általában havi gyakorisággal), nevelési értekezlet (évente két alkalommal), rendkívüli értekezletek (szükség szerint). Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet hívható össze az intézmény lényeges problémáinak (fontos oktatási kérdések, különleges nevelési helyzetek megítélése, az iskolai életet átalakító, megváltoztató rendeletek és utasítások értelmezése céljából, ha azt a nevelőtestület tagjainak legalább 50%-a, vagy az intézményvezető szükségesnek látja. A nevelőtestület döntést igénylő értekezletein jegyzőkönyv készül az elhangzottakról, amelyet az értekezletet vezető személy, a jegyzőkönyv-vezető, valamint egy az értekezleten végig jelenlévő személy (hitelesítő) ír alá. A nevelőtestület egy-egy osztályközösség tanulmányi munkájának és neveltségi szintjének elemzését, 12

13 értékelését (osztályozó értekezletek) az osztályközösségek problémáinak megoldását osztályértekezleten végzi. A nevelőtestület osztályértekezletén csak az adott osztályközösségben tanító pedagógusok vesznek részt kötelező jelleggel. Osztályértekezlet szükség szerint, az osztályfőnökök megítélése alapján bármikor tartható az osztály aktuálisproblémáinak megtárgyalása céljából. A nevelőtestület döntéseit és határozatait a jogszabályban meghatározzak kivételével - nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza, kivéve a jogszabályban meghatározott személyi ügyeket, amelyek kapcsán titkos szavazással dönt. A szavazatok egyenlősége esetén az intézményvezető szavazata dönt. A döntések és határozatok az intézmény iktatott irat anyagába kerülnek. Augusztus végén tanévnyitó értekezletre, júniusban az intézményvezető által kijelölt naponta évzáró értekezletre kerül sor. Az értekezletet az intézményvezető vagy helyettese vezeti. Félévkor és tanév végén az iskolavezetés által kijelölt időpontban osztályozó értekezletet tart a nevelőtestület. Ha a nevelőtestület döntési, véleményezési, illetve javaslattevő jogát az iskola valamennyi dolgozóját érintő kérdésekben gyakorolja, akkor munkavállalói értekezletet kell összehívni. A nevelőtestületi értekezleten a tantestület minden tagjának részt kell vennie. Ez alól indokolt esetben az intézményvezető adhat felmentést A nevelőtestület szakmai munkaközösségei A köznevelési törvény 71. szerint a szakmai munkaközösség részt vesz az intézmény szakmai munkájának irányításában, tervezésében és ellenőrzésében. A munkaközösségek segítséget adnak az iskola pedagógusainak szakmai, módszertani kérdésekben. A munkaközösség alapfeladata a pályakezdő pedagógusok, gyakornokok munkájának segítése, javaslat a gyakornok vezetőtanárának megbízására. A munkaközösség az intézményvezető megbízására részt vesz az iskola pedagógusainak és gyakornokainak belső értékelésében, valamint az iskolai házi versenyek megszervezésében. A szakmai munkaközösség tagjai kétévente, de szükség esetén más időpontokban is javaslatot tesznek munkaközösség-vezetőjük személyére. A munkaközösség-vezető megbízása legfeljebb öt éves határozott időtartamra az intézményvezető jogköre. Az intézményben öt munkaközösség működik: alsós, felsős reál, felsős humán, napközis, BECS munkaközösség; a munkaközösségekben a tagok száma mindenhol meghaladja az öt főt. A munkaközösség-vezető feladata a munkaközösség tevékenységének szervezése, irányítása, koordinálása, eredményeik rögzítése, az információáramlás biztosítása a vezetés és a pedagógusok között. A munkaközösség-vezető legalább félévi gyakorisággal beszámol az intézmény vezetőjének a 13

14 munkaközösség tevékenységéről, összeállítja a munkaközösség munkatervét, írásos beszámolót készít a tanév végi értékelő értekezlet előtt a munkaközösség munkájáról A szakmai munkaközösségek tevékenysége Javítják, koordinálják az intézményben folyó nevelő-oktató munka szakmai színvonalát, minőségét. Együttműködnek egymással az iskolai nevelő-oktató munka színvonalának javítása, a gyorsabb információáramlás biztosítása érdekében úgy, hogy a munkaközösség-vezetők rendszeresen konzultálnak egymással és az intézmény vezetőjével. Az intézmény vezetője a munkaközösségvezetőket évi két alkalommal beszámoltatja. A munkaközösség a tanévre szóló munkaterv alapján részt vesz az intézményben folyó szakmai munka belső ellenőrzésében, a pedagógusok értékelési rendszerének működtetésével kapcsolatos feladatok ellátásában A szakmai munkaközösség-vezető jogai és feladatai Összeállítja az intézmény pedagógiai programja és aktuális feladatai alapján a munkaközösség éves munkatervét. Irányítja a munkaközösség tevékenységét, a munkaközösség szakmai és pedagógiai munkáját. Az intézményvezető által kijelölt időpontban munkaközösség-vezető társai jelenlétében beszámol a munkaközösségben folyó munka eredményeiről, gondjairól és tapasztalatairól. Módszertani és szaktárgyi megbeszéléseket tart, segíti a szakirodalom használatát. Tájékozódik a munkaközösségi tagok szakmai munkájáról, munkafegyeleméről, a munkaközösség minden tagjánál órát látogat. Összefoglaló elemzést, értékelést, beszámolót készít a munkaközösség tevékenységéről a nevelőtestület számára A pedagógiai munka ellenőrzése Az intézményben folyó pedagógiai munka belső ellenőrzésének megszervezése, a szakmai feladatok végrehajtásának ellenőrzése az intézményvezető feladata. Az intézményben az ellenőrzés az intézményvezető kötelessége és felelőssége. A hatékony és jogszerű működéshez azonban rendszeres és jól szabályozott ellenőrzési rendszer működtetése szükséges. E rendszer alapjait az e szabályzatban foglaltak mellett az intézmény vezetőinek és pedagógusainak munkaköri leírása teremti meg. A munkaköri leírásokat legalább háromévente át kell tekinteni. A munkavállalók munkaköri leírását az érintettel alá kell íratni, az aláírt példányokat vagy azok másolatát 14

15 az irattárban kell őrizni. Az intézményvezető-helyettesek és a munkaközösség-vezetők elsősorban munkaköri leírásuk, továbbá az intézményvezető utasítása és a munkatervben megfogalmazottak szerint részt vesznek az ellenőrzési feladatokban. Az intézmény vezetőségének tagjai az intézményvezető külön megbízására ellenőrzési feladatokat is elláthatnak. A tanév során végrehajtandó ellenőrzési területeket a feladatokkal adekvát módon kell meghatározni. Az ellenőrzési területek kijelölésekor a célszerűség és az integrativitás a meghatározó elem A pedagógiai (nevelő és oktató) munka belső ellenőrzésének célja Biztosítani az iskola pedagógiai munkájának jogszerű (a jogszabályok, a nemzeti alaptanterv, a kerettantervek, valamint az iskola pedagógiai programja szerint előírt) működését. Elősegíteni az intézményben folyó nevelő és oktató munka eredményességét, hatékonyságát. Megfelelő mennyiségű információt szolgáltatni az intézmény vezetősége számára a pedagógusok munkavégzéséről. Megfelelő számú adatot és tényt szolgáltatni az intézmény nevelő és oktató munkájával kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez. Információ szolgáltatása az intézmény dolgozóinak jutalmazásához, kitüntetési javaslataihoz Ellenőrzésre jogosultak Munkaköri leírásuk kötelezően szabályozza az alábbi feladatkört ellátó vezetők és pedagógusok pedagógiai és egyéb természetű ellenőrzési kötelezettségeit: az intézmény-vezetőhelyettesek, a munkaközösség-vezetők, az osztályfőnökök, a pedagógusok Ellenőrzési területek Minden tanévben ellenőrzési kötelezettséggel bírnak a következő területek: tanítási órák ellenőrzése (intézményvezető, intézmény-vezetőhelyettesek, munkaközösségvezetők), tanítási órák látogatása, naplók folyamatos ellenőrzése, az igazolt és igazolatlan tanulói hiányzások ellenőrzése, az SzMSz-ben előírtak betartásának ellenőrzése az osztályfőnöki, tanári intézkedések folyamán, a tanítási órák pontos kezdésének és befejezésének ellenőrzése. 15

16 Az ellenőrzés kiemelt szempontjai - a pedagógusok munkafegyelme, - a tanórák, tanórán kívüli foglalkozások pontos megtartása, a nevelő-oktató munkához kapcsolódó adminisztráció pontossága, (naplók vezetése, statisztikák készítése) a tanterem esztétikussága, tisztasága, dekorációja, a tanár-diák kapcsolata, a tanulói személyiség tiszteletben tartása, a nevelő és oktató munka színvonala a tanítási órákon. Ezen belül különösen: - szisztematikus logikus tervezés, - a tanítási óra felépítése és szervezése alkalmazkodik-e az életkori sajátosságokhoz - a tanítási órán alkalmazott módszerek, - a tanulók munkája és magatartása, valamint a pedagógus egyénisége, magatartása - eredményes-e az óra, teljesültek-e a helyi tantervi követelmények, tantárgyi mérések után megfogalmazott fejlesztési feladatok - a tanórán kívüli nevelő munka, az osztályfőnöki munka eredményei, - közösségformálás Kitüntetési, jutalmazási szempontok Az iskola vezetőségi ülésén a munkaközösségek a munkaközösség vezető közvetítésével írásos indoklással javasolhatnak a rendeletekben és egyéb kiírásokban jelzett szempontok alapján kitüntetésre pedagógusokat, illetve egyéb dolgozókat. A munkaközösségek javaslata alapján, az iskolavezetőség egyetértésével, az intézményvezetőhelyettesek véleményének kikérésével az intézmény-vezető dönt a kitüntetésre felterjesztendők személyéről. A felterjesztendő pedagógusok személyére vonatkozóan a tantestület javaslatát titkos szavazás formában kell kérni. Azok a pedagógusok kaphatnak jutalmat, illetve terjeszthetők kitüntetésre, akik az alábbi feltételeknek megfelelnek: sokrétű pedagógusi tevékenységét igényesen és körültekintően folytatja, órai munkáját magas színvonalon végzi, eredményesen készíti föl diákjait a felvételire, 16

17 versenyekre felkészíti tanítványait, szükség esetén részt vesz a felzárkóztató tevékenységben, aktívan részt vesz a munkaközösség szakmai munkájában, rendszeresen részt vesz a háziversenyek szervezésében és lebonyolításában, kihasználja a továbbképzési és az önképzési lehetőségeket, eredményes gyermekvédelmi tevékenységet végez, részt vesz alapdokumentumok elkészítésében és bevezetésében, rendszeresen részt vesz a széleskörű tehetségfejlesztésben és tehetséggondozásban, osztályfőnöki munkáját kiemelkedő színvonalon látja el, eredményes konfliktus-kezelő stratégiát alakít ki, jó színvonalú közösség-alkotó tevékenységet folytat, adminisztrációs tevékenységét pontosan és időben elvégzi. rendszeresen részt vállal az iskolai rendezvények előkészítésében és szervezésében, azokon rendszeresen megjelenik, feladatot vállal, érdeklődési területének megfelelően részt vállal a diákok szabadidős programjainak szervezésében, részt vesz az iskola arculatának formálásában, tanítványainak kirándulást, sportrendezvényeket, tárlatlátogatást stb. szervez Az intézmény további dolgozói könyvtáros-tanár iskolapszichológus gyógypedagógus fejlesztőpedagógus A pedagógusokat közvetlenül segítő dolgozók: pedagógiai asszisztens gyógypedagógiai asszisztens iskolaorvos, védőnő: munkájukat éves munkaterv alapján, az iskola intézmény vezetőjével egyeztetve látják el. Munkáltatójuk nem a Budapest XXI. Kerületi Móra Ferenc Általános Iskola. Ügyviteli dolgozó: iskolatitkár rendszergazda Technikai dolgozók: portás(ok) 17

18 karbantartó(k) takarítók Az intézményi közösségek, a kapcsolattartás formái és rendje Az intézményvezető a megbízott vezetők és a választott képviselők segítségével az alábbi iskolai közösségekkel tart kapcsolatot: szakmai munkaközösségek, szülői munkaközösség, diákönkormányzat, osztályközösségek Az iskolaközösség Az iskolaközösség az intézmény tanulóinak, azok szüleinek, az alapítvány elnökének és kuratóriumi tagjainak, valamint az iskolában foglalkoztatott munkavállalóknak az összessége A munkavállalói közösség Az iskola nevelőtestületéből és az intézménynél munkavállalói jogviszonyban álló nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottakból áll Az iskolai alkalmazottak (közalkalmazottak) közössége Az iskolai alkalmazottak közössége az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban álló dolgozókból tevődik össze. Az iskolai közalkalmazottak jogait és kötelességeit, juttatásait, valamint iskolán belüli érdekérvényesítési lehetőségeit a magasabb jogszabályok (Mt., Kjt. és ezekhez kapcsolódó rendeletek) valamint az intézmény Közalkalmazotti Szabályzata rögzíti. A közalkalmazottak a törvényi szabályozás szerint titkos szavazással maguk közül közalkalmazotti tanácsot választanak A közalkalmazotti tanács vezetője és tagjai A közalkalmazotti tanács vezetője az intézményvezető együttesen megalkotja a közalkalmazotti szabályzatot, ebben állapíthatók meg a közalkalmazotti tanács és a munkáltató kapcsolatrendszerét érintő egyes kérdések. Véleményezési joga van a közalkalmazotti tanácsnak a következő esetekben véleményezheti: a munkáltató belső szabályzatának tervezetét; a közalkalmazottak nagyobb csoportját érintő munkáltatói intézkedés tervezetét; 18

19 a közalkalmazottak képzésével összefüggő terveket; a munkáltató munkarendjének kialakítását és az éves szabadságolási tervet. A közalkalmazotti tanács vezetője, illetve képviselői az egyetértési, illetve véleményezési joga gyakorlásával összefüggésben betekinthet a munkáltató nyilvántartásaiba. A betekintési jog azonban szigorúan célhoz kötött, ami azt jelenti, hogy kizárólag a közalkalmazotti tanács egyetértési, valamint véleményezési jogának érvényesítése érdekében gyakorolható. Emellett a munkavállalók közalkalmazotti jogviszonyával összefüggő kérdésekben a közalkalmazotti tanács tájékoztatást kérhet a munkáltatótól, amelynek teljesítését a munkáltató nem tagadhatja meg. A közalkalmazotti tanácsot, illetve képviselőt a birtokába jutó adatok, információk tekintetében titoktartási kötelezettség terheli A szülői közösség Az iskolai szülői közösség legmagasabb szintű döntéshozó szerve az iskolai szülői közösség választmánya. Az iskolai szülői közösség választmányának munkájában az osztály szülői közösségek elnökei, elnökhelyettesei vehetnek részt. Az iskolai szülői közösség vezetőségét az intézményvezetőnek tanévenként legalább 3 alkalommal össze kell hívnia, és itt tájékoztatást kell adnia az iskola feladatairól, tevékenységéről. Ezekről az alkalmakról jegyzőkönyv készül. Az iskolai szülői közösség választmánya a szülők javaslatai alapján megválasztja a tisztségviselőit: - elnök - elnökhelyettesek Az iskolai szülői közösséget az elnök vezeti, aki közvetlenül az intézményvezetővel tart kapcsolatot. Az iskolai szülői közösség választmánya határozatképes, ha azon az érdekelteknek több mint 50%-a jelen van. Döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Az iskolában a szülőknek a Köznevelési törvényben meghatározott jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében szülői közösségek működnek. Az osztályok szülői közösségei kérdéseiket, véleményeiket, javaslataikat az osztályban választott szülői közösség-elnök vagy az osztályfőnök segítségével juttatják el az iskola vezetőségéhez. Az iskolai szülői közösséget az alábbi jogok illetik meg: megválasztja saját tisztségviselőit, kialakítja saját működési rendjét, az iskolai munkatervhez igazodva elkészíti saját munkatervét, képviseli a szülőket az oktatási törvényben megfogalmazott jogaik érvényesítésében, véleményezi az iskola pedagógiai programját, házirendjét, munkatervét, valamint a szülői közösség azon pontjait, amelyek a szülőkkel, ill. a tanulókkal kapcsolatosak, 19

20 véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a szülőkkel és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. Döntési jogkörébe tartoznak az alábbiak: saját szervezeti és működési rendjének, munkaprogramjának meghatározása, a képviseletében eljáró személyek megválasztása (pl. a szülői közösség elnöke, tisztségviselői), a szülői közösség tevékenységének szervezése. Véleményezési és egyetértési joggal rendelkezik a szülői közösség: az éves munkatervben, a Szervezeti és működési szabályzatban, a Házirendben, a Pedagógiai programban foglaltakkal kapcsolatban Az intézményi tanács A köznevelési törvény 73. -ának (3) bekezdése biztosít a lehetőséget az intézményi tanács megalakítására és működtetésére, a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a pedig szabályozza az intézményi tanács létrehozásának körülményeit. Tekintve, hogy megítélésünk szerint iskolánkban jól működik a szülői közösség és a diákönkormányzat közötti egyeztetés, biztosítjuk a fenntartó és a partnerszervezetek közötti információáramlást,az intézmény tantestülete és a partnerszervezetek nem tartják szükségesnek az intézményi tanács megalakítását Az osztályközösségek Az iskolai közösségek legalapvetőbb szervezete, a tanítási-nevelési folyamat alapvető csoportja. Döntési jogkörébe tartoznak: az osztály diákbizottságának és képviselőjének megválasztása, küldöttek delegálása az iskolai diákönkormányzatba, döntés az osztály belügyeiben. Az osztályközösségek vezetője: az osztályfőnök. Az osztályfőnököt - az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva - az intézményvezető bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre: Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire. Segíti a tanulóközösség kialakulását. Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. 20

21 Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. Szülői értekezletet tart. Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: napló vezetése, ellenőrzése, október 1-jei, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok, törzslapok megírása, hiányzások igazolása, (8. osztályban továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése). Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő gyermekvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola gyermekvédelmi felelősével. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére. Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását A diákönkormányzat A diákönkormányzat az iskola diákjainak érdekvédelmi és jogérvényesítő szervezete. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos kérdésben. Az iskolai diákönkormányzat élén, a választott diákönkormányzatot segítő pedagógus illetve az iskolai diákbizottság vezetője áll. A diákönkormányzat tevékenységét a diákönkormányzatot segítő pedagógus támogatja és fogja össze, akit ezzel a feladattal - a diákközösség javaslatára - az intézményvezető bíz meg. A diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételeket az iskola biztosítja: helyiséget (tanterem), berendezéseket (audiovizuális eszközöket). Az iskola a saját, iskolai dologi költségvetéséből szükség szerint támogatja a diákönkormányzatot. A diákönkormányzat véleményét - a hatályos jogszabályok szerint - be kell szerezni az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt, a házirend elfogadása előtt, a pedagógiai program elfogadása előtt. A vélemények írásos vagy jegyzőkönyvi beszerzéséért az intézményvezető felelős. A jogszabály által meghatározott véleményeztetésen felül az intézmény nem határoz meg olyan ügyeket, amelyekben a döntés előtt kötelező kikérni a diákönkormányzat véleményét. 21

22 3.13. A szülők, tanulók, érdeklődők tájékoztatásának formái Szülői értekezletek Az osztályok szülői értekezletét az osztályfőnök tartja. Az iskola tanévenként három szülői értekezletet tart. Ezen túl a felmerülő problémák megoldása céljából az intézményvezető, az osztályfőnök rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze. Összevont szülői értekezletet az intézményvezető hívhat össze Fogadóórák Az iskola valamennyi pedagógusa tanévenként az intézményvezető által kijelölt időpontban két alkalommal tart fogadóórát.. Amennyiben a szülő, gondviselő a fogadóórán kívüli időpontokban kíván konzultálni gyermeke tanárával, akkor erre a rendkívüli eseteket leszámítva telefonon vagy írásban történő időpontegyeztetés után kerülhet sor A szülők tájékoztatása Az intézmény vezetői, a szaktanárok és az osztályfőnökök az ellenőrző könyv vezetésével tesznek eleget tájékoztatási kötelezettségüknek. A szülővel való kapcsolatfelvétel telefonon vagy írásban történhet A diákok tájékoztatása A tudás folyamatos értékelése céljából félévente minden tárgyból legalább a tárgy heti óraszámánál eggyel több osztályzatot adunk. E szabály alól a heti egy órás tárgyak kivételt képeznek, e tárgyaknál is szükséges a három osztályzat megléte a tanuló lezárásához. Az osztályzatok számának számbavétele naplóellenőrzéskor történik. Témazáró dolgozatok megírásának időpontjáról az osztályt (csoportot) legalább egy héttel a kijelölt időpont előtt tájékoztatni kell. Egy napon maximálisan két (lehetőség szerint csak egy) témazáró dolgozatot lehet íratni. A tanuló egy írásbeli vagy szóbeli feleletére (magyar nyelv és irodalom írásbeli kivételével) csak egyetlen osztályzat adható. Tört osztályzatot nem adunk. Az írásbeli számonkérések, dolgozatok javítását két héten belül el kell végezni, a dolgozatokat ki kell osztani. A tanulót értesíteni kell a személyével kapcsolatos büntető és jutalmazó intézkedésekről. Az intézményvezető és a nevelőtestület szükség szerinti gyakorisággal iskolagyűlésen tart kapcsolatot a diákokkal. Az iskolagyűlésen részt vesznek az iskola tanárai is. 4. A törvényes működés alapdokumentumai és egyéb dokumentumok Az intézmény törvényes működését az alábbi a hatályos jogszabályokkal összhangban álló alapdokumentumok határozzák meg: az alapító okirat a szervezeti és működési szabályzat a pedagógiai program 22

23 a házirend Az intézmény tervezhető és elszámoltatható működésének részenként funkcionálnak az alábbi dokumentumok: a tanév munkaterve (kiegészítve a féléves és éves beszámolókkal), tanév rendje éves óraterv, tantárgyfelosztás, órarend egyéb belső szabályzatok (helyiségek, eszközök használatának rendje) közalkalmazotti szabályzat 4.1. Az alapító okirat/alapdokumentum Az alapító okirat/alapdokumentum tartalmazza az intézmény legfontosabb jellemzőit, aláírása biztosítja az intézmény nyilvántartásba vételét, jogszerű működését. Az intézmény alapító okiratát /alapdokumentumát a fenntartó készíti el, illetve szükség esetén módosítja A pedagógiai program A közoktatási intézmény pedagógiai programja képezi az intézményben folyó nevelő-oktató munka tartalmi, szakmai alapjait. Pedagógiai programjának megalkotásához az intézmény számára a Köznevelési törvény 24. (1) bekezdése biztosítja a szakmai önállóságot. Az iskola pedagógiai programja meghatározza: Az intézmény pedagógiai programját, ennek részeként az iskolában folyó nevelés és oktatás célját, továbbá a köznevelési törvény 26. (1) bekezdésében meghatározottakat. Az iskola helyi tantervét, ennek keretén belül annak egyes évfolyamain tanított tantárgyakat, a kötelező, kötelezően választható és szabadon választható tanórai foglalkozásokat és azok óraszámait, az előírt tananyagot és követelményeket. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elveit, figyelembe véve a tankönyv ingyenes igénybevétele biztosításának kötelezettségét. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményeit és formáit, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményeit, továbbá jogszabály keretei között a tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formáját. A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatokat. 23

24 A pedagógusok helyi intézményi feladatait, az osztályfőnöki munka tartalmát, az osztályfőnök feladatait. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendjét. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendjét. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszereket. A felsorolt tevékenységek szabályozása a pedagógiai program hatáskörébe tartozik, így az érdeklődők a fenti témákkal kapcsolatban ott találnak részletes információkat. A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el, és az a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. Az iskola pedagógiai programja megtekinthető az intézményvezetői irodában, továbbá olvasható az intézmény honlapján. Az iskola vezetői tájékoztatással szolgálnak a pedagógiai programmal kapcsolatban Az éves munkaterv Az éves munkaterv az intézmény hivatalos dokumentuma, amely a hatályos jogszabályok figyelembe vételével az intézmény pedagógiai programjának alapul vételével tartalmazza a nevelési célok, feladatok megvalósításához szükséges tevékenységek, munkafolyamatok időre beosztott cselekvési tervét a felelősök és a határidők megjelölésével. Az intézmény éves munkatervét az intézményvezető készíti el, elfogadására a tanévnyitó értekezleten kerül sor. A tanév helyi rendje a munkaterv részét képezi, ennek elfogadásakor be kell szerezni a szülői szervezet és a diákönkormányzat véleményét. A munkaterv egy példánya az a tantestület rendelkezésére áll. A tanév helyi rendjét az intézmény weblapján és az iskolai hirdetőtáblán is el kell helyezni. 5. A tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendje A nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról szóló évi CCXXXII. törvény (továbbiakban: Ntt.), valamint a tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 17/2014. (III. 12.) EMMI rendelet (továbbiakban: R) előírásai alapján az iskolai tankönyvellátás rendjét a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével évente - az 24

25 iskola intézményvezető határozza meg. 6. Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje Az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmazunk a 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet előírásainak megfelelően. A rendszerben alkalmazott fokozott biztonságú elektronikus aláírást kizárólag az intézményvezető alkalmazhatja a dokumentumok hitelesítésére. Az elektronikus rendszer használata során feltétlenül ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát: az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása, az alkalmazott pedagógusokra, óraadó tanárokra vonatkozó adatbejelentések, a tanulói jogviszonyra vonatkozó bejelentések, az október 1-jei pedagógus és tanulói lista. Az elektronikus úton előállított fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és az intézményvezető aláírásával hitelesített formában kell tárolni. 7. Az intézmény munkarendje 7.1. Az intézmény vezetői munkarendjének szabályozása Az intézmény vezetője, vagy helyettesei közül egyiküknek az intézményben kell tartózkodnia abban az időszakban, amikor tanítási órák, tanulóink számára szervezett iskolai rendszerű délutáni tanrendi foglalkozások vannak. Ezért az intézményvezető vagy helyettesei közül legalább egyikük a munkanapokon 7.30 és óra között az intézményben tartózkodik. Egyebekben munkájukat az iskola szükségleteinek és aktuális feladataiknak megfelelő időben és időtartamban látják el A pedagógusok munkaidejének kitöltése A pedagógusok teljes munkaideje a kötelező órákból, valamint a nevelő, illetve oktató munkával vagy a gyermekekkel, tanulókkal a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A pedagógus-munkakörben dolgozók munkaideje tehát két részre oszlik: a) a kötelező óraszámban ellátott feladatokra, 25

26 b) a munkaidő többi részében ellátott feladatokra. A kötelező óraszámban ellátott feladatok az alábbiak: a) a tanítási órák megtartása b) a munkaközösség-vezetői feladatok ellátása, c) osztályfőnöki feladatok ellátása, d) iskolai sportköri foglalkozások, e) énekkar, szakkörök vezetése, f) differenciált képességfejlesztő foglalkozások (korrepetálás, tehetséggondozás, felzárkóztatás, előkészítők stb.), g) magántanuló felkészítésének segítése, h) könyvtárosi feladatok. A pedagógusok kötelező órában ellátandó munkaidejébe beleszámít a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység időtartama is. Előkészítő és befejező tevékenységnek számít a tanítási óra előkészítése, adminisztrációs feladatok, az osztályzatok beírása, tanulókkal való megbeszélés, egyeztetési feladatok, stb.) A pedagógusok iskolai szorgalmi időre irányadó munkaidő-beosztását az órarend, a munkaterv és a kifüggesztett havi programok listája tartalmazza. Az órarend készítésekor elsősorban a tanulók érdekeit kell figyelembe venni. A munkaidő többi részében ellátott feladatok különösen a következők: a) a tanítási órákra való felkészülés, b) a tanulók dolgozatainak javítása, c) a tanulók munkájának rendszeres értékelése, d) a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, e) osztályozó vizsgák lebonyolítása, f) kísérletek összeállítása, g) dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, h) a tanulmányi versenyek lebonyolítása, i) tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, j) felügyelet tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, k) iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése, l) a pótlékkal elismert feladatok (osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői) ellátása, 26