ŐSZINTÉN és ÉRTHETŐEN az ADALÉKANYAGOKRÓL
|
|
- Hunor Gál
- 9 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 ŐSZINTÉN és ÉRTHETŐEN az ADALÉKANYAGOKRÓL ŐSZINTÉN és ÉRTHETŐEN szeretnénk a magyar élelmiszergyártók kezdeményezésére tájékoztatni a fogyasztókat az élelmiszer adalékokról. Az utóbbi évtizedben főleg a titokzatos és érthetetlen E-számok megjelenésével ez lett nálunk az egyik legtöbb fogyasztói félreértést, aggályt, többször már pánikot kiváltó téma az élelmiszer szektorban. Kezelésében egy kommunikációs szakadék alakult ki az élelmiszer szakértők és fogyasztók között. A szakértők legyintenek az aggályokra és tudományos a fogyasztók számára alig, vagy nem érthető magyarázatokat adnak. Ugyanakkor megjelennek olyan különböző hírek és listák egy-egy adalékanyag és az azt tartalmazó élelmiszerek veszélyességéről, mely mögött a szenzációkeltés, vagy a piaci verseny, a versenytárs van. A valós, tudományosan megalapozott adalékanyag megítélésben is vannak néha változások. Ilyenek: az újabb értékelésekből időnként kiderül például, hogy egyegy általánosan, minden aggály nélkül használható anyag egy bizonyos fogyasztói réteg számára hátrányos lehet; hogy általánosan és régóta alkalmazott anyagok felhasznált mennyiségét csökkenteni kell; hogy anyagokat vonnak ki, vagy tesznek vissza az engedélyezett listára. A témát nem ismerőket ezek a változások is elbizonytalaníthatják. Évtizedek szakmai tapasztalataival a hátunk mögött megpróbáltuk a leggyakrabban felmerülő kérdéseket összegyűjteni, őszintén és érthetően, minden érdektől független szakértőként megválaszolni.
2 1. Mik az élelmiszer adalékanyagok? Az adalékanyagok az egyszerűség kedvéért hagyjuk el a továbbiakban az élelmiszer jelzőt, bár tudni kell, hogy más termékeknél (pl. takarmány, műanyag) is alkalmaznak ilyet olyan anyagok, melyek/melyeket: 1.1 Önmagukban általában nem fogyasztanak. Az adalékanyag definíció ezen kitétele és ami ebből következik, hogy önálló, az ismert, megszokott élelmiszerektől eltérő neve van a fogyasztói ellenérzések egyik oka. A tévedés alapja, hogy az önmagukban szóra nem figyelünk. Az engedélyezett adalékanyagok jó részét ugyanis önmagában nem fogyasztjuk, de az ismert, fogyasztott élelmiszer része és abból kivonva, önálló kémiai nevén használják adalékként. Ilyen a tojásból, növényolajból származó lecitin, a céklából kivont céklapiros, a szőlőből származó antocián. 1.2 A fogyasztásra kész élelmiszer részévé válnak. Ez a kitétel arra szolgál, hogy az élelmiszer technológia un. segédanyagait melyeket az előállításhoz használnak, de, nem maradnak benne, nem lesznek az élelmiszer részei (pl. derítő-, szűrőanyagok, extrakciós szerek, stb.) megkülönböztesse az adalékanyagoktól. Az élelmiszerben maradó, így azzal együtt az emberi szervezetbe kerülő adalékanyagoknak ugyanis a segédanyagoknál sokkal szigorúbb, sokoldalúbb követelményeknek kell megfelelniük. Itt kell megjegyezni, hogy más az élelmiszerhez adott anyagok is léteznek, melyek nem számítanak adalékanyagnak. Ilyenek az aromaanyagok és különféle tápanyagok (vitamín, ásványi anyag, stb.) 1.3 Az emberi egészségre az (engedélyezett mennyiségben használva) nem veszélyesek. Erre, vizsgálatuk, engedélyezésük rendjére (különösen 5. és 6. pontban) még bőven visszatérünk. 1.4 Az élelmiszerek tulajdonságait (külső megjelenés, egyszerűbb használhatóság, könnyebb feldolgozhatóság) javítják. Ezzel a 2. pontban foglalkozunk. 1.5 Az adott tulajdonság javítása más, reális módon nem érhető el: Ez a reális módon kitétel nagyon fontos. A tudomány, a technológia és technika mai állásánál ugyanis nehéz azt mondani, hogy pl. a gyümölcsszörp előállításának nem lehetne egy olyan eljárását kidolgozni, ahol szemben a mai főzéssel az eredeti gyümölcs színanyaga nem veszik el. Egy ilyen technológia esetén nem kellene az
3 eredeti (a fogyasztó által megszokott, elvárt) szín visszaállítására adalékként színezéket használni. Csakhogy ilyen technológia alkalmazása nem reális. Ilyet ugyanis nem ismerünk! Kikutatása, megvalósítása, alkalmazása olyan drága lenne, hogy az ilyen málnaszörp ára megfizethetetlen lenne. Ezért a szokásos szint reális módon csak színezékkel lehet elérni. Vagy (mint ezzel a 8. pontban foglalkozunk) nem kérünk a színezékből, hanem elfogadjuk a barnás-pirosas színű málnaszörpöt is. 1.6 Nem szolgálnak technológiai hibák elfedésére. Erről is érdemes beszélni! Az előbbi pontban elfogadtuk, hogy ha szép, élénk piros színű málnaszörpöt akarunk inni, abba színezéket kell tenni. De nem mindegy, hogy mennyit! Ha a gyártó valamilyen technológiai hibát (pl. nem friss, talán már penészedni is kezdett nyersanyagot használ) a szokásosnál erősebb hőkezeléssel ellensúlyoz, akkor a szörp jobban elbarnul, a szép szín biztosításához több színezéket kell adnia. Ezért van, hogy az adalékanyag engedélyezés (részletesen az 5. pontban) a használható mennyiségre is kitér. 2. Miért alkalmazzák őket? Mert nélkülözhetetlenek! Hogy lennének nélkülözhetetlenek, hiszen régen nem voltak ilyen anyagok hangozhat el erre a fogyasztói reakció! Nos kezdjük ezzel tehát az alkalmazásuk történetével. Régen ( éve) még tényleg csak elvétve voltak adalékanyagok. Csak néhány tartósító hatású anyag (pl. salétrom, kén) alkalmazásáról tudunk. De: - - Nem volt tömeges élelmiszertermelés sem! A családok önmagukat látták el. A konyhában a háziasszony (szakácsnő, kukta) folyamatosan termelte az aznapi, legfeljebb következő napi élelmiszert. - - Csak azt tudták enni, ami az adott területen az adott időben éppen megtermett. A XIX-XX. század fordulóján az iparosodás, a nagyvárosok kialakulása már elengedhetetlenné tette a nagy tömegeket ellátó élelmiszeripar kialakulását. Ez már nem napi, hanem havi, éves mennyiségű fogyasztásra állított elő élelmiszert. De ehhez elengedhetetlen volt pl. az első széleskörűen alkalmazott adalékanyagok, a tartósítószerek felfedezése és alkalmazása. Mellékesen jegyezzük meg: a tartósítószereket a háztartások is örömmel alkalmazni kezdték, a gondos háziasszony kamrájában lévő befőttek, lekvárok, szörpök is ezzel készültek és készülnek általában még ma is.
4 Aztán folyamatosan új igények jelentkeztek. Már nem volt elég, hogy legyen tömeges élelmiszertermelés. Új és új minőségi igények jelentkeztek, és ezek kielégítésére új és új adalékokat kellett alkalmazni. Színezékeket, emulgeáló szereket, édesítőket, ízfokozókat, és így tovább. A mai helyzetet (röviden és leegyszerűsítve) a jelenlegi szabályozás szerinti adalékanyag csoportok következő leírása érzékelteti. 2.1 Színezékek Olyan anyagok, melyeket a fogyasztóhoz kerülő élelmiszer előnyös, vonzó színének kialakítása céljából használnak. Eredetük szerint három csoportba oszthatók: Természetes színezékek Bizonyos élelmiszer nyersanyagokban (pl. gyümölcs, zöldség) jelenlévő, azokból kivonással, vagy más eljárással előállított anyagok. Ilyen pl. a klorofill (E 140), a céklavörös (E 162) Természetes eredetű színezékek Ezeket is élelmiszer nyersanyagokból állítják elő, de a színezék az előállítás során alakul ki, az eredeti élelmiszerben lévő (nem színezék) anyagokból. Ilyen pl. a karamell (E150) Mesterséges színezékek Szintetikus úton előállított, a természetes élelmiszerekben elő nem forduló anyagok. Színezőképességük jobb, stabilabbak, olcsóbbak az előbbi csoportoknál. Felhasználhatóságuk (mely élelmiszerhez milyen mennyiségben) pontosan szabályozott. Ilyenek pl. a tartrazin (E 102) 2.2 Tartósítószerek Olyan kémiai anyagok, melyek az élelmiszerekben természetesen jelenlévő mikroorganizmusok szaporodását megakadályozzák, vagy lassítják és ezzel növelik az élelmiszerek eltarthatóságát. Felhasználhatóságuk (mely élelmiszerhez milyen mennyiségben) pontosan szabályozott. Ilyen pl. szorbinsav (E 200), kén-dioxid (E 220) 2.3 Antioxidánsok
5 Olyan természetes, vagy szintetikus úton előállított anyagok,, melyek megállítják, vagy késleltetik az élelmiszerekben kedvezőtlen érzékszervi elváltozásokat (pl. avasodás) okozó oxidációs folyamatokat. Ezzel (hasonlóan a tartósítószerekhez) hosszabb eltarthatóságot biztosítanak. Egyrészük alkalmazása pontos, számszerű hatáértékekkel szabályozott, másrészük használatának a nem számszerűsített, szokásos Jó Gyártási Gyakorlat a korlátja. Ilyen pl. butil-hidroxi-toluol (E 321), aszkorbinsav ( vagyis C-vitamin ) (E 300) 2.4 Emulgeáló szerek Egymással természetes módon nem vegyülő anyagok (pl. víz és olaj) homogén, nem elváló keverékének kialakítását teszik lehetővé. Ilyen pl. lecitin (E 322) 2.5 Emulgeáló sók A tejiparban ömlesztő só néven jól ismert anyagok biztosítják a fehérje, zsír, víz komponensek egynemű eloszlását. Ilyen pl. nátrium-foszfát (E 339) 2.6 Sűrítő anyagok Folyadékok, italok, pépes élelmiszerek sűrűbb, kedvezőbb állomány kialakítását teszik lehetővé. Ilyen pl. alginsav (E 400) 2.7 Zselésítő anyagok Az élelmiszerek (pl. dzsemek, cukorkák) jellegzetes, zselészerű állagát biztosítják. Ilyenek pl. guár gumi (E 412) 2.8 Stabilizátorok Az élelmiszer állományának, vagy színének megőrzését, javítását segítik. Ilyen pl. gumiarábikum (E 414) 2.9 Csomósodást és lesülést gátló anyagok Csökkentik a por alakú élelmiszerek nedvesség hatására történő csomósodását, illetve az élelmiszerek lesülését. Ilyen pl. magnézium-oxid (E 528)
6 2.10 Módosított keményítők Az étkezési keményítőből kémiai beavatkozással készülő anyagok sűrítő, stabilizáló és emulgeáló hatásúak. Ilyen pl. oxidált keményítő (E 1404) 2.11 Térfogatnövelő szerek Sütéskor gázt képeznek, amely növeli a tészta térfogatát. Ilyen pl. nátriumkarbonát (E 500) 2.12 Lisztjavító anyagok Javítják a liszt és ezzel a tészta, sütési tulajdonságait Ilyen pl. ammónium-szulfát (E 517) 2.13 Szilárdító anyagok A zöldségeket, valamint a növényi eredetű élelmiszert szilárdabbá, fogyasztáskor ropogóssá teszik. Ilyen pl. alumínium-ammónium-szulfát (E 523) 2.14 Nedvesítő szerek Akadályozzák az élelmiszer kiszáradását. Ilyen pl. a glicerin (E 422) 2.15 Kelátképző anyagok Az élelmiszerekben lévő fém ionokkal komplex vegyületet képeznek és ezzel pl. erősítik az antioxidánsok hatását. Ilyen pl. polifoszfátok (E 452) 2.16 Enzimek Különféle technológiai előnyeik vannak, így pl. feldolgozáskor növelik a gyümölcsökből kipréselhető lé mennyiségét. Az ismert és használt enzimek közül csak néhány számít adalékanyagnak. A többiek szabályozása az EU-ban jelenleg van előkészítés alatt. Adalékanyagnak számító enzim pl. az invertáz (E 1103)
7 2.17 Tömegnövelő szerek Növelik az élelmiszer tömegét anélkül, hogy annak energiatartalma (így hízlaló hatása) lényegesen növekedne. Ilyen pl. cellulóz (E 460) 2.18 Hajtógázok és csomagológázok Az élelmiszer flakonból való kinyomását (pl. tejszínhab), illetve oxigéntől elzárt (ezért hosszabb eltarthatóságú) csomagolását biztosítják. Ilyen pl. nitrogén (E 941) 2.19 Fényező anyagok Az élelmiszer felületének tetszetős, fényes megjelenést biztosítanak. Ilyen pl. méhviasz (E 901) 2.20 Habzásgátlók A habképződés gátlásával a folyékony élelmiszert jobban kezelhetővé teszik. Ilyen pl. zsírsavak (E 570) 2.21 Édesítőszerek A szokásos természetes édesítőszerek (cukor, stb.) pótlására szolgálnak olyan élelmiszerekben, melyeket egészségügyi (pl. cukorbetegség, vagy túlsúly) problémák miatt ajánlanak. Egy részük természetes eredetű (cukoralkoholok), de ezek energiatartalma jelentős és cukorbetegek csak korlátozottan fogyaszthatják őket. Ilyen pl. szorbit (E 420) Ezért szükség van a szintetikus úton előállított mesterséges édesítőszerekre is. Felhasználásuk (mely élelmiszerhez, milyen mennyiségben) pontosan szabályozott. Ilyen pl. szacharin (E 954) aszpartám (E Étkezési savak Savanyú ízt adnak. Ilyen pl. citromsav (E 330) 2.23 Savanyúságot szabályozó anyagok Megváltoztatják, szabályozzák az élelmiszer savasságát (lúgosságát).
8 Ilyen pl. magnézium-karbonát (E 504) 2.24 Ízfokozók Erősítik, harmonizálják az élelmiszerek ízért, zamatát. Ilyen pl. nátrium-glutamát (E 621) 3. Kinek az érdeke az alkalmazás? Mindenkinek! Már a definícióból kiderült, hogy az adalékanyagok alkalmazása tetszetősebbé, jobban kezelhetővé, tartósabbá teszi az élelmiszereket. Ezek (pl. a tartósítószerek) teszik lehetővé, hogy ne csak a szezonban, hanem (pl. befőttként, ivóléként) egész évben fogyaszthassunk gyümölcsöket. Hogy az olajat és vizet is tartalmazó készítmények ne váljanak szét két fázisra és csak előzetes, hosszadalmas összerázás után lehessen őket használni (pl. emulgeálószerek a majonézben). Hogy a ma már egyre kevésbé fogyasztott gyümölcsszörpök fogyasztásra történő hígítása után ne barnás, hanem szép rózsaszín színűek legyenek. Mindez a fogyasztó érdeke. De érdeke a gyártónak is, hiszen ő eladásra termel. Ha készítményét a fogyasztó mert nem szép a színe, mert két fázisra van szétválva nem veszi le a bolt polcáról, tönkremegy. És persze, hogy érdeke az adalékanyag gyártónak, hiszen ő ebből él! De lehet egy másik, árnyaltabb megközelítés is és itt foglalkozzunk ezzel is. Lehet egy olyan fogyasztói álláspont, hogy nekem nem érdekem. Nem érdekem, mert én: - egy érzékeny, veszélyeztetett réteghez (terhes, beteg, legyengült, fiatal) tartozom; - egy, vagy több konkrét adalékra érzékeny vagyok (pl. kéndioxid, azoszinezékek); - ellenérzéseim vannak minden nem elkerülhetetlenül szükséges anyag fogyasztásával kapcsolatban. Ha van így gondolkozó, elég nagyszámú fogyasztói réteg és ezt a gondolkodását a vásárlásainál is érvényesíti, az adalékanyagok alkalmazása az élelmiszer gyártónak sem lesz érdeke. Nemcsak azért, mert ő a fogyasztók tetszését keresi, hanem mert az adalékanyagot sem ingyen adják, azt neki meg kell vásárolni. Az alcím kérdésére az árnyalt válaszunk tehát az, hogy bizonyos, a mai életmódból, fogyasztási szokásokból elkerülhetetlenül szükséges adalékok
9 alkalmazása (néhány speciális érzékenységgel megvert ember kivételével) mindenkinek, de mértéktelen, túlburjánzó alkalmazása senkinek sem érdeke. 4. Honnan tudhatjuk, hogy az élelmiszerben adalékanyag van? Az élelmiszer jelöléséből. A jelölés az élelmiszereken, csomagolóanyagukon bármilyen formában (jellemzően szövegben) megjelenő információ. Célja a fogyasztó tájékoztatása. Ezekből az információkból kell megtudnia minden, számára fontos tudnivalót az adott termékkel kapcsolatban. A piacgazdaság éles versenyében a jelölés a fogyasztó vásárlási döntése (mely a termékek és gyártóik sorsát meghatározza) befolyásolásának is fontos eszköze. Ezért a fogyasztó-, a piaci versenytisztaság-, a tisztességes gyártó védelme egyaránt elengedhetetlenné teszi a jelölés részletes szabályozását. Magyarország a kilencvenes évek közepén, tehát több mint tíz éve átvette, használja az Európai Unió jelölési szabályait. Eszerint a jelölésen fel kell tüntetni az élelmiszer összetevőit (azon anyagokat, melyeket az előállítás során hozzáadtak és az élelmiszer részeivé váltak). Az 1. pont szerinti definícióból egyértelmű, hogy az adalékanyag is összetevő, tehát fel kell tüntetni, és ennek külön szabályai is vannak. Eszerint a feltüntetés két részből áll: A felhasznált adalékanyag/ok csoportneve A csoportnév (melyeket 2. pont részletez) általános tájékoztatót ad. A fogyasztó tudja, hogy az adott élelmiszerben van adalékanyag, azt is, hogy milyen célból használták (tartósítószer, színezék, sűrítőanyag, stb.) Azt kell mondani, hogy az átlagfogyasztó számára akinek a több száz létező anyag közül nincs valamelyikre különös érzékenysége, vagy csupán ellenérzése ennyi információ elegendő. A szabályozás azonban figyelemmel van a (felelősséggel nem lehet megmondani hány százalékos) kisebbségre is. Ezért a jelöléssel lehetővé kell tenni a felhasznált adalékok pontos azonosítását. Ennek biztosítására a csoportnéven túl fel kell tüntetni: A felhasznált adalékanyagok pontos nevét, vagy E-számát. Itt van tehát a bűvös, vagy bűnös E-szám, amely a legtöbb félreértést, ellenérzést okozza nálunk. Ez az EU által felállított regiszter, vagy talán érthetőbben szótár lehetővé teszi, hogy az adalékok általában bonyolult, hosszú pontos neve helyett csupán egy szám kerülhessen az élelmiszer (amúgy is túlzsúfolt) címkéjére. Például a
10 Butil-hidroxi-toluol helyett E 321 Dinátrium-hidrogén-foszfát helyett E 339 De ezt az E 321-et a fogyasztó nem érti szokott elhangzani a panasz. És a butil-hidroxi-toluolt érti? hangzik rá a kissé cinikus, de általában igaz válasz. Egyébként az E-szám ellenérzés hatására több gyártó elkezdte az E-szám helyett a pontos név feltüntetését alkalmazni. Az adalékanyag jelölés ezen része az átlagfogyasztó számára annyiban érdekes, hogy nemcsak az alkalmazott adalékanyag csoportokról, hanem arról is tájékoztatást kap (E számmal, vagy pontos névvel), hogy hány konkrét anyagot használtak. A bármi ok miatt (érzékenység, ellenérzés, puszta érdeklődés) a részletekre is kíváncsi fogyasztó ezzel, pontosabban ezen keresztül, juthat tájékoztatáshoz. Ebből az E-számból, vagy a pontos névből tudja meg milyen konkrét adalékok vannak az élelmiszerben. Magához az azonosításhoz (pl. milyen anyagot jelöl az E szám) is, de különösen a további részletes információkhoz (az anyag hatása, összetétele, eredete, stb.) persze általában további tájékoztatás szükséges. Ezek már nem lehetnek a jelölés részei, hiszen nem férnének rá a címkékre. De kell lenni és van is olyan könnyen elérhető rendszer (erről 9. pontban), melyet az erre rászorulók, érdeklődők használhatnak. 5. Hogyan engedélyezik az adalékanyagok használatát? 5.1 A múlt század első felére a világ különböző országaiban meglehetősen kaotikus állapotok alakultak ki a nagy választékban és tömegben előállított szintetikus anyagok élelmiszeripari felhasználása tekintetében. Nem volt semmiféle nemzetközi szabályozás, az egyes országok egészségügyi hatóságai eltérően ítélték meg a kérdés közegészségügyi jelentőségét, az élelmiszeripar helyenként nagyon konzervatív volt és kerülte az új, egészségügyi szempontból ismeretlen hatású vegyi anyagok alkalmazását, másutt mindent kipróbáltak amitől technológiai előnyöket várhattak. Az új anyagok egészségügyi megítélésére végzett toxikológiai vizsgálatokat mindenki a saját elgondolásai szerint végezte, az eredményekből sokszor egymásnak ellentmondó következtetéseket vontak le. Sem a szakma sem a közvélemény nem volt elégedett ezzel a helyzettel és kikényszerítette a biztonságos adalékanyag felhasználás alapelveinek tudományos alapon, mindenki által elfogadott szempontok szerint történő kidolgozását. Ez a munka a FAO és WHO égisze alatt létrehozott, a Codex Alimentarius rendszeréhez kapcsolódó Élelmiszer Adalékanyag Szakértő Bizottság
11 (JECFA= Joint FAO/WHO Expert Committee on Food Additives) irányításával történt meg és tart a mai napig. Az első lépés annak az elvnek a nemzetközi elfogadtatása volt, hogy az élelmiszerekhez kizárólag az illetékes hatóságok által engedélyezett adalékanyagokat szabad hozzáadni. Ez a követelmény később egészült ki azzal a megszorítással, hogy csak ahhoz az élelmiszerhez és csak abban a mennyiségben, amelyre az engedély vonatkozik. 5.2 Melyek az engedélyezés, vagyis a biztonságos adalékanyag felhasználás feltételei? Itt nagyon sokféle szempontot kell egyidejűleg mérlegelni, melyek 3 fő célkitűzés megvalósítását szolgálják, nevezetesen azt, hogy az adalékanyag 1. ne veszélyeztesse a fogyasztó egészségét, a felhasználás körülményei között biztosan ártalmatlan legyen, 2. alkalmazása technológiailag indokolt legyen, és a vásárló érdekét szolgálja, 3. ne vezesse félre a fogyasztót, ne bátorítsa a gyártót hibás alapanyag vagy technológia alkalmazására Az első kérdés, az adalékanyag ártalmasságának vagy ártalmatlanságának a megállapítása Hogyan történik, mennyire biztonságos, érvényesek-e az állatkísérletekből és egyéb biológiai tesztekből levont következtetések az emberre, lehetséges-e választ adni az ember szervezetét érő összes vegyi anyag együttes káros hatására? Teljes biztonsággal nem. A sokfajta kérdést egyenként kell megvizsgálni és a sokféle információt együttesen kell mérlegelni, hogy minél közelebb jussunk az igazsághoz. Egy anyag ártalmasságának a megállapítására ma még nincs hitelesebb módszer az állatkísérleteknél. Az eredmények összehasonlíthatóságának a biztosítására nemzetközi ajánlásokat dolgoztak ki ezek azonos szempontok szerinti végrehajtására. Szabályozták, hogy az egyes vizsgálatokat milyen állatfajokkal kell elvégezni, hány állatot kell az egyes kísérletekbe bevonni, milyen szempontok szerint kell a takarmányba kevert adalékanyag koncentrációkat (legalább 3 félét) kiválasztani, mennyi ideig kell az etetést folytatni, milyen paramétereket kell mérni, hogyan kell a megfigyeléseket és az eredményeket dokumentálni.
12 Az állatkísérletek és biológiai tesztek adatai mellett, ahol lehetséges figyelembe veszik az emberi megfigyelések (fogyasztók) tapasztalatait is az adalékanyagok toxikológiai értékelésében. A toxikológiai vizsgálatok első lépéseként az anyag akut mérgező hatását állapítják meg, vagyis meghatározzák azt a mennyiséget, ami rövid idő alatt (24-48 óra) az állatok felének az elhullását okozza. Élelmiszer adalékanyagok esetén ez gyakran nem lehetséges, mivel az adalékanyagok többnyire nem mérgezőek és így nem lehet egyszerre olyan mennyiséget az állat gyomrába juttatni, amitől elpusztulnának. A további vizsgálatokban egyre csökkenő dózissal, egyre növekvő időtartamon keresztül etetik, figyelik és vizsgálják a kísérleti állatokat (szubkrónikus, krónikus, többgenerációs vizsgálatok). Meghatározzák az adalékanyag felszívódását, a szervezeten belüli eloszlását, esetleges raktározódását, tanulmányozzák átalakulási-, lebomlási és kiürülési folyamatait. Vizsgálják génkárosító, embriotoxikus, torzkeltő és rákkeltő hatását, az immunrendszerre, az enzimek és belső elválasztású hormonok működésére gyakorolt hatását. Az ember számára megengedhető napi bevitelt (ADI) az állatkísérletekben toxikus tünetet már nem mutató, tehát hatástalan szintből határozzák meg biztonsági faktorral történő osztással. Az ADI értékét testtömeg kg-ra vonatkoztatva adják meg. Az adalékanyagok biztonságos felhasználása megköveteli, hogy az összes elfogyasztott élelmiszerrel a szervezetünkbe jutó adalékanyag mennyisége biztosan ne haladja meg az ADI-t. A biztonsági faktor az élelmiszer adalékanyagok esetén rendszerint 100, ami azon a feltételezésen alapul, hogy az ember tízszer érzékenyebb a kísérleti állatnál, s hogy az emberek közötti érzékenységbeli különbség is tízszeres lehet. Megengedhető napi bevitelt csak a nem rákkeltőkre állapítanak meg, mivel karcinogén (rákkeltő) adalékanyag szándékos hozzáadása az élelmiszerhez tilos. Kivételt képeznek azok az adalékanyagok, melyek esetén másodlagos hatás okozza a daganatot (pl. kőképződés következtében kialakuló hólyagrák) és bizonyítható, hogy egy bizonyos küszöb alatt a felhasználás biztonságos. Az állatkísérletek hitelességét a közvélemény sokszor megkérdőjelezi, mivel a vizsgálatokat többnyire a gyártó cégek végeztetik el. A toxikológiai vizsgálatok rendkívül költségesek és hosszadalmasak, így helyénvalónak látszik, hogy az fizessen, akinek várhatóan haszna lesz az anyag felhasználásából. Az eredmények értékelését és a vizsgálatok szabályszerű kivitelezésének ellenőrzését azonban független nemzetközi szervezetek, erre a területre specializált szakértők végzik, így a
13 vizsgálatokból levont következtetések valódiságához kétség nem férhet. Éppen azért fontos a kísérletek pontos dokumentálása, hogy a szakszerűtlenség és elfogultság a végső értékeléskor kizárható legyen. A következő gyakran felmerülő kérdés, hogy mennyire bízhatunk az egyes adalékanyagokkal végzett toxikológiai vizsgálatok kedvező eredményében ha a mindennapi életben az adalékanyagok egész sorát fogyaszthatjuk egyidejűleg az étrendünktől függően? Mit tudunk ezek együtthatásáról? Összeadódnak, felszorzódnak, netán kioltódnak az egyes anyagok toxikus hatásai? Elvben mindhárom lehetséges. Az élelmiszereinkben azonban nemcsak adalékanyagok hanem természetes összetevők is jelen vannak ezerszámra, melyek ugyancsak beavatkozhatnak a kölcsönhatásokba. Valamennyi szóba jöhető anyag keverék együttes toxikológiai vizsgálatának elvégzése egyszerűen kivitelezhetetlen. Marad az a gyakorlat, hogy figyelni kell az adalékanyag fogyasztást, minden ezzel összefüggésbe hozható panaszt ki kell vizsgálni és ha szükséges meg kell változtatni az előírásokat A következő kérdés a technológiai szükségesség indoklása Ezzel a kérdéssel a 3. pontban már foglalkoztunk, itt csak néhány kiegészítést teszünk. A közösségi előírások egyértelművé teszik, hogy csak akkor fogadható el egy adalékanyag használata, ha az bizonyíthatóan a fogyasztó érdekében történik és a felsorolt célok valamelyikének a megvalósítását szolgálja (pl. tápérték megőrzése, adott esetben szándékos csökkentése; az élelmiszer minőségének vagy stabilitásának megőrzése; érzékszervi tulajdonságainak a javítása; a gyártási folyamatok segítése). Mit jelent az, hogy a fogyasztó érdekében? Melyik fogyasztó érdekében? Sok fogyasztó úgy érzi, neki nincs szüksége adalékanyagokra s azt szeretné ha az élelmiszerek egyáltalán nem tartalmaznának adalékokat. Mások igénylik az élelmiszerek színes tarka barkaságát, óriási választékát, olcsóságát, hosszabb eltarthatóságát, az ételek gyors elkészíthetőségét. Az ő elvárásaiknak megfelelő élelmiszerek ipari méretekben nem állíthatók elő adalékanyagok nélkül! Mit tegyen a szabályozó és mit tegyen a gyártó? A szabályozó számára az a legfontosabb feladat, hogy az adalékanyagok felhasználása teljes mértékben biztonságos legyen. A gyártónak a szabályok betartásán belül elég nagy mozgástere van, hiszen az engedélyezett adalékanyagokat nem kell feltétlenül beletennie az élelmiszerekbe, a határértéket nem kell maximálisan kihasználnia, ha kevesebb adalékanyaggal is biztosítani tudja a kívánt célt. Megteheti, hogy mindkét féle vásárlói igény kielégítésére gyárt élelmiszereket. A vásárló pedig ízlése és pénztárcája függvényében választhat a kínálatból.
14 5.2.3 A harmadik kérdés a fogyasztó félrevezetésének a tilalma Ez igen fontos követelmény, melynek betartását az élelmiszerek helyes címkézése, a hatóságok fokozott ellenőrzése és a vásárló odafigyelése és áruismerete biztosítja leghatékonyabban. 6. Egészségre ártalmasak lehetnek-e? 6.1 Az adalékanyagok az élelmiszerekben előforduló mennyiségben nem jelentenek kockázatot a fogyasztók zömét kitevő, átlag lakosság számára Az egyes élelmiszerekben felhasználható mennyiségüket határértékek korlátozzák, sok gyártó noha az adalék engedélyezett a termékéhez - nem él a hozzáadás lehetőségével, sokan a határértéknél kevesebb adalékanyagot használnak Így nem meglepő, hogy a beviteli tanulmányok eredményei szerint a legtöbb adalékanyagból a megengedettnél kevesebbet fogyasztunk. Néhány adalékanyag esetén közel van az étrendi bevitel a megengedett szinthez, ezeknek a felhasználást fokozottan ellenőrzik, szükség esetén az engedélyezést felülvizsgálják és módosítják. Csökkentik a felhasználási szinteket, szűkítik a felhasználási területeket. Ilyen változtatásokra került sor nemrégen a ciklamát édesítőszerre vonatkozó előírásokban. 6.2 A lakosság egy részében azonban bizonyos adalékanyagok fogyasztása kellemetlen mellékhatásokat vált ki. A közvélemény hajlamos ezeket a nem kívánatos tüneteket allergiaként elkönyvelni jóllehet többnyire adalékanyag intolleranciáról van szó. A jelenség annak a következménye, hogy a szervezetünk a tápcsatornába került idegen anyagokat (antigéneket) veszedelmesnek tekinti és igyekszik semlegesíteni, majd kiüríteni. Előfordulhat, hogy a szervezet túl hevesen válaszol az idegen behatásra. Ha a folyamatban kóros immunológiai reakciók mutathatók ki allergiáról, ha immunológiai vagy pszihés eltérés nem mutatkozik, intoleranciáról beszélünk. Az élelmiszer adalékanyagok esetén ez utóbbi hatásmechanizmus a gyakoribb. A kiváltott tünetegyüttesek a két esetben nagyon hasonlóak, igen változatosak és súlyosságuk is különböző (emésztőrendszeri, bőr, légúti, hematológiai, idegrendszeri elváltozásoktól a halálos anafilaxiás sokkig). Az allergiás tünetek jelentkezhetnek akut és krónikus formában (azonnal vagy késleltetetten), csak ritkán mutattak ki valódi, immunológiai reakciókat adalékanyagok hatására. Sok embernek van allergiára való öröklött hajlama.
15 Az adalékanyagok közül a jelenlegi jelölési rendelet szerint csak a kéndioxidot, illetve szulfitokat kell allergénként feltüntetni. Az érzékeny asztmás betegeknél a szulfitok akár halállal végződő, súlyos intolerancia tüneteket válthatnak ki. A pontos hatásmechanizmus még nem tisztázott. A színezékek közül az annatto elnevezésű, bixint és norbixint tartalmazó karotinoid származékról és a kapszaicinról, a karamellről, a színezékekről (elsősorban az azo-származékról és az eritrozinról) tudjuk biztosan hogy válthat ki intoleranciát. A nitrátok és nitritek kivételével valamennyi engedélyezett tartósítószer okozhat melléktüneteket ( urtichária, asztma, vasculitis, dermatitis). Az antioxidánsok közül a butil-hidroxi-anizol, butilhidroxi-toluol, egyes gallátok továbbá a kénessavszármazékok váltanak ki elsősorban bőr és nyálkahártya tüneteket érzékeny emberekben. A szulfitok asztmát, fejfájást, ödémát is okozhatnak. Az állományjavító anyagok jelentős részét kitevő poliszacharidok (agar, alginátok, cellulózszármazékok, xantán, szentjánoskenyérmagliszt stb.) is potenciális allergének. Az aromaanyagok, ízfokozók, mesterséges édesítőszerek egyik-másik képviselője, a kinin és a koffein is okozhatnak mellékhatásokat. A fogyasztóknak természetesen csak egy része észleli ezeket a kellemetlen mellékhatásokat, a többség nem. Előfordulhat az is, hogy egy adott személy a kettős vakpróbával bizonyíthatóan túlérzékeny egy bizonyos adalékanyagra, de nem reagál egy másik, közismerten allergén hatású adalékanyagra. Tovább nehezíti a tisztánlátást, hogy az ételallergia előfordulása, mely hagyományos élelmiszerek (tej, hal, gabona és diófélék stb.) fogyasztása után jelentkezik tízszer gyakoribb, mint az adalékanyag allergia vagy intolerancia. Ez nehezíti az ok-okozati összefüggések pontosítását. Az allergiával kapcsolatos pontos diagnózis felállítása nehéz, sok türelmet igénylő feladat és csak az érintett személy teljes együttműködésével vezet eredményre. Felmerül a kérdés fontos-e hogy tudjuk mire vagyunk érzékenyek? Természetesen igen. Csak akkor vagyunk képesek kiküszöbölni az étrendünkből a számunkra ártalmas anyagokat, ha tudjuk melyek azok, s ezáltal nem kell feleslegesen lemondanunk azokról az ételekről és összetevőkről amelyek nem okoznak problémát. 6.3 Az élelmiszer adalékanyagokkal kapcsolatban évtizedek óta keringenek megalapozatlan vagy féligazságokat tartalmazó rémhírek, félrevezető információk. Ezek a szórólapok, füzetecskék, évtizedekkel ezelőtt külföldön megjelent elavult könyvek fordításai. Ezek terjesztése az internet korában szinte megállíthatatlan, sokan jól megélnek belőle. Ne fogadjuk el ezeket az
16 írásokat minden kritika nélkül. Gondoljuk végig a leírtakat, válogassuk ki belőlük a valódi problémákat, alakítsuk következetesen ezek figyelembevételével a fogyasztási szokásainkat. 7. Jogos-e az adalékanyagokkal szembeni fogyasztói ellenérzés? Az ellenérzés talán igen, a félelem semmiképpen. Az előírásszerűen előállított élelmiszerekben nem lehetnek adalékanyagok egészségre ártalmas mennyiségben. Az adalékanyagok hozzáadásának igazi célja az élelmiszer tulajdonságainak javítása. Az adalékanyagok túlzott mértékű és feleslegesnek tűnő alkalmazása azonban joggal vált ki ellenérzéseket. A természetellenes, rikító színű italok sokak számára visszataszítóak, a kémiai tartósítószerekkel és stabilizátorokkal biztosított túlságosan hosszú eltarthatóság inkább a gyártó vagy a kereskedő érdekét szolgálja mint a fogyasztóét! Az étel és ezen belül az adalékanyag allergia előfordulásának növekvő gyakorisága gyarapítja azok táborát akik az adalékanyagok visszafogottabb alkalmazása mellett törnek lándzsát és előnyben részesítik a kíméletes technológiával előállított, az élelmiszernyersanyagokban meglévő természetes színezékeket, antioxidánsokat, állományjavítókat jobban megőrző élelmiszereket. Még akkor is ha ezek nyilvánvalóan drágábbak mint a szokásos technológiákkal gyártott termékek. 8. Vissza lehet-e szorítani az adalékanyagok használatát? Lehet is! Kell is! 8.1 Kezdjük a részletesebb magyarázatot a válasz második részével! Az előzőekben (különösen az 5. pontban) részletesen elmondtuk, hogy minden egyes adalékanyag alkalmazásának engedélyezését hosszú és alapos tudományos vizsgálatok előzik meg. Ezek alapján egyértelműen állíthatjuk, hogy a használt adalékok a tudomány mai állása szerint az átlagfogyasztó számára az engedélyezett mennyiségben használva egészségi veszélyt nem jelentenek. De: - vannak (pl. az allergiások estében nagyon is sokan) az átlagostól eltérő, egyéni érzékenységű fogyasztók is! - A tudomány változik (hisszük, hogy fejlődik) és nem kizárt, hogy a ma veszélytelennek ítélt anyagokról, vagy felhasznált mennyiségeikről néhány év, vagy évtized múlva azt mondja, hogy veszélyesek.
17 - A felhasználható mennyiségeket az ellenőrzés, kimutathatóság nehézségei miatt a technológiai fegyelmezetlenségből következően véletlenül, de a várható előnyökből következően tudatosan is könnyen túllépik. Vannak azonban más okok is: - Az engedélyezés vizsgálatai egyes adalékokra vonatkoznak. Az élelmiszerek azonban rengeteg anyagból állnak. És nem csak olyanokból, melyet tudunk, hogy hozzáadtunk, hanem ezek további összetevő-, kísérő-, vagy szennyező anyagaiból. - Lehetséges, de legalábbis nem kizárt, hogy egy-egy adalék ezen anyagok un. szinergens hatására másként viselkedik. - Az emberi szervezetbe rengeteg anyag kerül nem az élelmiszerekből is. A vízből, levegőből, kozmetikumokból, az általunk használt, vagy minket körülvevő műanyagokból, vegyszerekből. Ezért természetes az az igény, hogy a tudatosan felhasznált, fogyasztott anyagokat a valóban szükségesre minimalizáljuk. És végül, de nem utoljára: Az adalékanyagok pénzbe kerülnek, a megvásárolt élelmiszerek ennyivel drágábbak, tehát külön fizetnünk kell a fogyasztásukért. 8.2 Hogyan lehet csökkenteni a felhasználást? Az élelmiszerlánc minden szereplőjének olyan összefogásával és cselekvésével, melyben az előállítók: - Betartják azokat a ma is létező szabályokat (részletesen 1. és 2. pontban), hogy csak a szükséges anyagokat és a szükséges mennyiségben használják. - Nem próbálnak piaci előnyöket szerezni azzal, hogy adalékanyagok alkalmazásával értékesebbnek látszó termékeket állítanak elő. Az állami (ellenőrző) szervek - Ellenőrzéseikben nem csak azt vizsgálják, hogy a felhasznált adalék engedélyezett-e. Legalább ennyire figyelni kell arra is, hogy az adott élelmiszerben való használata és a használt mennyiség valóban indokolt-e. A fogyasztó tehet a legtöbbet azzal, hogy: - Tudja, hogy milyen tulajdonságokat várhat. Tudja pl. hogy az elengedhetetlen hőkezelés hatására a gyümölcs veszít eredeti színéből. Tudja, hogy a szörp, a lekvár, a befőtt a frisset is meghaladóan élénk színe nem nagyobb gyümölcs tartalmat, hanem több színezéket, a
18 nyersanyagnál is élénkebb íz, illat több aromát jelent. És ezt a tudását alkalmazza is! Nem a legillatosabb, legszínesebb terméket választja! - Figyeli a termékek jelölését és a kínálatból a kevesebb adalékot tartalmazót választja. - Véleményének minden fórumon történő hangoztatásával, de mindenekelőtt vásárlásával ösztönzi a gyártókat arra, hogy szűnjön meg, szoruljon vissza az a verseny, amely adalékanyagok indokolatlan alkalmazásával próbál különlegesen vonzó megjelenésű élelmiszerekkel vevőt találni. A felhasznált adalékanyag csökkentés fenti lehetőségei nem álmok. Senki sem jár anyagilag rosszul velük, nem fognak cégek tönkremenni hatásukra. Mindenkinek együtt kell benne működni! De a megvalósítás kulcsa a fogyasztó kezében van! És ennek a kulcsnak legfontosabb eleme a tudás, az információ. Ha nem legyint, avagy fél, retteg az adalékanyagok alkalmazásával kapcsolatban. Hanem tudja, hogy mik azok, mik az előnyei és mik a hátrányai fogyasztásuknak. És akkor nem szóbeszéd, hírek és álhírek alapján, hanem tudatosan dönt arról, hogy veszi, vagy nem veszi az ezeket tartalmazó élelmiszereket. Ennek a tudásnak a megszerzéséhez szerettünk volna a fentiekkel hozzájárulni, és ehhez ajánljuk a 9. pontban összegyűjtött további információ-forrásokat. 9. Hol lehet többet megtudni az adalékanyagok-ról? 9.1 A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium honlapján - Élelmiszeripar Magyar Élelmiszerkönyv Itt az adalékanyagok felhasználására, valamint tisztasági követelményeire vonatkozó szabályok szövege található. Tájékoztatók Itt jelen anyag, valamint az adalékanyagok sütő-, hús-, tej- és édesipari alkalmazásával foglalkozó anyag található. EU Info Itt az EU-ban folyamatban lévő szabályozásokról bennük az adalékanyagokról szóló tájékoztatók, tervezetek találhatók.
19 Codex Alimentarius Itt a Codex Alimentariusban folyamatban lévő munkákról, az egyes ülésekről bennük az adalékanyagokról szóló tájékoztatók találhatók. 9.2 Az Országos Élelmiszer-biztonsági és Táplálkozás-tudományi Intézet honlapján OÉTI Hírek, aktualitások Biztonságosak-e az adalékanyagok Készítette: Dr. Sohár Pálné Dr. Rácz Endre
MAGYAR ÉLELMISZERKÖNYV. Codex Alimentarius Hungaricus. 1-2-89/107 számú előírás. Az élelmiszerekhez engedélyezett adalékanyagok általános előírásai
MAGYAR ÉLELMISZERKÖNYV Codex Alimentarius Hungaricus 1-2-89/107 számú előírás Az élelmiszerekhez engedélyezett adalékanyagok általános előírásai Food additives authorized for use in foodstuffs intended
ÁOGYTI Takarmányellenőrzési Főosztály
ÁOGYTI Takarmányellenőrzési Főosztály Útmutató A Veszélyelemzés, Kritikus Szabályozási Pontok (HACCP) rendszerének kialakításához és alkalmazásához Tájékoztató segédanyag* a takarmányipari vállalkozások
A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI
A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI Széchy Anna Zilahy Gyula Bevezetés Az innováció, mint versenyképességi tényező a közelmúltban mindinkább
Csontritkulás csökkentése, a XXI. században, a régmúlt megoldásaival!
Csontritkulás csökkentése, a XXI. században, a régmúlt megoldásaival! Szeretné megelőzni? Szeretné javítani? Válaszoljon pár egyszerű kérdésre gondolatban és megismerheti a megoldást! Mi az, amit tapasztal?
Nemzeti Stratégia. a kábítószer-probléma kezelésére
Melléklet a /2009. (..) OGY határozathoz Biztonságosabb társadalom, megtartó közösség Nemzeti Stratégia a kábítószer-probléma kezelésére 2010-2018 Tartalom Tartalom...2 Bevezetés (a Nemzeti Stratégia szerepe)...3
Termékteszt: kenyerek és pékségek 2009.10.29.
Termékteszt: kenyerek és pékségek 2009.10.29. A mindennapi étkünk, mégis kevéssé figyelünk oda, hogy milyet vásárolunk. Tesztünkben három ismert pékség kínálatát vizsgáltuk meg a termékek összetételének
Egyszerűsített HACCP elveken alapuló élelmiszerbiztonsági rendszer kialakítása kiskereskedelmi egységekben
Egyszerűsített HACCP elveken alapuló élelmiszerbiztonsági rendszer kialakítása kiskereskedelmi egységekben tájékoztató, felkészülést segítő anyag a mikro- és kis vállalkozások részére Egyszerűsített HACCP
(Közlemények) AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK BIZOTTSÁG
2009.5.9. Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 107/1 II (Közlemények) AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK BIZOTTSÁG A Bizottság Közleménye Italok csomagolása, betétdíjas rendszerek
Veszélyes anyagok és kockázatértékelés. Európai kampány a kockázatértékelésről
Veszélyes anyagok és kockázatértékelés Európai kampány a kockázatértékelésről Mik a veszélyes anyagok? Veszélyes anyagok: Bármely olyan folyadék, gáz vagy szilárd anyag, amely kockázatot jelent a munkavállalók
1 of 5 2015-04-16 14:01
Nyitólap Fővárosi Vízművek Lakossági ügyfelek Általános információk Vízminőség, vízkeménység Vízminőség >> Vízkeménység >> Ne féljünk tőle, tudjuk meg, mit jelent! >> Vízminőség Társaságunk nemzetközi
Fejezet a Gulyás Méhészet által összeállított Méhészeti tudástár mézfogyasztóknak (2015) ismeretanyagból. A méz. összetétele és élettani hatása
A méz összetétele és élettani hatása A méz a növények nektárjából a méhek által előállított termék. A nektár a növények kiválasztási folyamatai során keletkezik, híg cukortartalmú oldat, amely a méheket
Mik az egészséges táplálkozás alap pillérei, melyre mindenkinek érdemes oda figyelni?
Kedves Olvasó! Vaskút Község Önkormányzata által elnyert Egészségre nevelő életmódprogramok Vaskút községben elnevezésű pályázat keretein belül lehetőség nyílt ismeret átadó cikkek elkészítésére. A cél,
Helyes táplálkozás a családban
Helyes táplálkozás a családban Amikor leültem megírni ezt a cikket, azon gondolkodtam, vajon hányan fognak unottan felsóhajtani: "Na, már megint a táplálkozásról lesz szó!" Valóban nagyon sok szó esett
Tisztelt Felhasználó!
Tisztelt Felhasználó! Többek kérésének eleget téve önállóan is elérhetővé tettük az ÚTMUTATÓ A VENDÉGLÁTÁS ÉS ÉTKEZTETÉS JÓ HIGIÉNIAI GYAKOR- LATÁHOZ (GHP) kiadványból a HACCP vel foglalkozó fejezeteket.
Táplálkozási tanácsok TÁPLÁLKOZÁSTAN, GASZTRONÓMIA. Elhízás és kóros soványság 2016.05.02. A vegetarianizmus
Táplálkozási tanácsok TÁPLÁLKOZÁSTAN, GASZTRONÓMIA Mindent mértékkel fogyasszunk Ne fogyasszunk a szükségesnél kevesebbet, legyengít a szervezetet Ne fogyasszunk túl sokat, csökken az emésztőerő, betegségek
Házipatika.com Tünetek, kórlefolyás
Házipatika.com Tünetek, kórlefolyás 1. Gyomor-bélrendszeri tünetek: puffadás, hasi fájdalom, erős szelek, melyek a tej elfogyasztását követő egy óra elmúltával jelentkeznek. Napi 12 gramm laktóz (= 2,4
Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE. az állategészségügyről. {SWD(2013) 160 final} {SWD(2013) 161 final}
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.5.6. COM(2013) 260 final 2013/0136 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az állategészségügyről {SWD(2013) 160 final} {SWD(2013) 161 final} HU HU 1.
Érveléstechnika-logika 7. Filozófia és Tudománytörténet Tanszék 1111 Budapest, Sztoczek J. u. 2-4. fsz. 2.
Érveléstechnika-logika 7. Filozófia és Tudománytörténet Tanszék 1111 Budapest, Sztoczek J. u. 2-4. fsz. 2. Induktív érvek Az induktív érvnél a premisszákból sosem következik szükségszerűen a konklúzió.
40,0 mg aciklovir 1 ml szuszpenzióban (200,0 mg aciklovir 5 ml 1 adag szuszpenzióban).
1. A GYÓGYSZER NEVE Zovirax 40 mg/ml belsőleges szuszpenzió 2. MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI ÖSSZETÉTEL 40,0 mg aciklovir 1 ml szuszpenzióban (200,0 mg aciklovir 5 ml 1 adag szuszpenzióban). Ismert hatású segédanyagok:
SZAKMAI SEGÉDANYAG az FFsuli program elméleti anyagaiba.
3. Foglalkozás SZAKMAI SEGÉDANYAG az FFsuli program elméleti anyagaiba. Élelmiszerek vásárlása Az élelmiszerek vásárlása alapvetően két szempont alapján történhet: a kiválasztást befolyásolják egyrészt
HACCP (Hazard Analysis Critical Control Point Kockázat Elemzés, Kritikus Ellenőrzési Pontok)
HACCP (Hazard Analysis Critical Control Point Kockázat Elemzés, Kritikus Ellenőrzési Pontok) Dr. Fehér Ágnes OÉTI Semmelweis Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kar közegészségügyi-járványügyi felügyelők élelmiszerbiztonsági
Sportélettan zsírok. Futónaptár.hu
Sportélettan zsírok Futónaptár.hu A hétköznapi ember csak hallgatja azokat a sok okos étkezési tanácsokat, amiket az egészségének megóvása érdekében a kutatók kiderítettek az elmúlt 20 évben. Emlékezhetünk
338 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 1993.7.27. AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK HIVATALOS LAPJA
338 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 31993R2019 1993.7.27. AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK HIVATALOS LAPJA L 184/1 A TANÁCS 2019/93/EGK RENDELETE (1993. július 19.) az egyes mezőgazdasági termékek vonatkozásában
HULLADÉKGAZDÁLKODÁS IV. A vegyipar hulladékai, kezelésük és hasznosításuk
HULLADÉKGAZDÁLKODÁS IV. A vegyipar hulladékai, kezelésük és hasznosításuk Előadás anyag nappali tagozatos Környezetmérnöki MSc szakos hallgatóknak Készítette: Dr. Bodnár Ildikó, főiskolai tanár 2013. 1
Targoncavezető tanfolyam. Segédanyag
Targoncavezető tanfolyam Segédanyag 1 Tétel Fogalmazza meg a munkavédelem célját, fogalmát és feladatát! Sorolja fel területeit! Kulcsszavak, fogalmak: 1, A munkavédelem célja A balesetek, foglalkozási
Vitaminok, ásványi anyagok és bizonyos egyéb anyagok élelmiszerekhez történő hozzáadása ***II
C 297 E/98 P6_TA(2006)0199 Vitaminok, ásványi anyagok és bizonyos egyéb anyagok élelmiszerekhez történő hozzáadása ***II Az Európai Parlament jogalkotási állásfoglalása a Tanács közös álláspontjáról a
BETEGTÁJÉKOZTATÓ: INFORMÁCIÓK A FELHASZNÁLÓ SZÁMÁRA. Trisequens filmtabletta ösztradiol és noretiszteron-acetát
BETEGTÁJÉKOZTATÓ: INFORMÁCIÓK A FELHASZNÁLÓ SZÁMÁRA Trisequens filmtabletta ösztradiol és noretiszteron-acetát Mielott elkezdené szedni ezt a gyógyszert, olvassa el figyelmesen az alábbi betegtájékoztatót.
Mr. MUSCLE TŰZHELYTISZTÍTÓ
1/7. oldal Mr. Muscle tűzhelytsztító 1. A készítmény neve: Mr. MUSCLE TŰZHELYTISZTÍTÓ Gyártó cég neve: Cím: S.C.Johnson Europlant BV Mijdrecht, Holland Forgalmazó/Importáló cég neve: Cím: 1124 Budapest,
VILÁG MŰTRÁGYA GYÁRTÁSA ÉS FELHASZNÁLÁSA. SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM Audi Hungária Járműmérnöki Kar. Huszár Andrea IHYADJ
VILÁG MŰTRÁGYA GYÁRTÁSA ÉS SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM Audi Hungária Járműmérnöki Kar Huszár Andrea IHYADJ FELHASZNÁLÁSA A készletek kérdése: múlt, jelen, jövő Tartalom Bevezetés... 2 Amit tudni kell a műtrágyákról
2013. január 21. HAGYOMÁNYOS KÜLÖNLEGES TERMÉK (HKT) BEJEGYZÉSÉRE VONATKOZÓ KÉRELEM
Közlemény a hagyományos különleges terméknek minősülő mezőgazdasági termékek és élelmiszerek uniós elismerésére irányuló eljárásban benyújtott kérelem megjelentetéséről 2013. január 21. A VM Élelmiszer-feldolgozási
Belső Nóra: Utak egymáshoz (részlet) Beszélgessünk!
Belső Nóra: Utak egymáshoz (részlet) Beszélgessünk! Sokszor nagyon kevés dolgon múlik, hogy egy kapcsolat miképpen alakul. Ugyanazzal az energiával lehet építeni és rombolni is. A lényeg a szándék, illetve
Összehasonlító elemzés. A politikai pártok finanszírozása a visegrádi országokban és Észtországban
Összehasonlító elemzés A politikai pártok finanszírozása a visegrádi országokban és Észtországban Főbb megállapítások Az egyes országok jogi szabályozásának különbségei ellenére megállapítható, hogy valamennyi
WM 2009 Peking Textkorrektur Ungarisch
1 WM 2009 Peking Textkorrektur Ungarisch Európában az élelmiszerbiztonság a prioritások rangsorában egészen elöl áll. A 2000. év óta az EU szigorú előírásait tovább szigorították annak biztosítása érdekében,
OKTATÁSI, KÉPZÉSI IGÉNYEK MEGHATÁROZÁSÁRA IRÁNYULÓ KÉRDŐÍVES VIZSGÁLATOK MÓDSZERTANA
Eszközcsomag a vállalati igények, a szakképzési kínálat és az emberi tőke kapacitásainak hatékony összehangolására Adaptáljuk! OKTATÁSI, KÉPZÉSI IGÉNYEK MEGHATÁROZÁSÁRA IRÁNYULÓ KÉRDŐÍVES VIZSGÁLATOK MÓDSZERTANA
Energiagazdaság Nemfém ásványi termékek gyártásának levegőtisztaság védelmi kérdései
Magyarország az ezredfordulón MTA stratégiai kutatások ZÖLD BELÉPŐ EU csatlakozásunk Környezeti szempontú vizsgálata Kúnvári Árpád Sz.Tóth György Gräff József Energiagazdaság Nemfém ásványi termékek gyártásának
BETEGTÁJÉKOZTATÓ: INFORMÁCIÓK A FELHASZNÁLÓ SZÁMÁRA. Aktil Duo 400 mg/57mg/5 ml por belsoleges szuszpenzióhoz. amoxicillin/klavulánsav
Generated by Unregistered Batch DOC TO PDF Converter 2011.3.827.1514, please register! BETEGTÁJÉKOZTATÓ: INFORMÁCIÓK A FELHASZNÁLÓ SZÁMÁRA Aktil Duo 400 mg/57mg/5 ml por belsoleges szuszpenzióhoz amoxicillin/klavulánsav
Grilla Stúdiója - gyógytorna, szülésfelkészítés
Az éltetõ vitaminok A vitaminok olyan szerves vegyületek, amelyek feltétlenül szükségesek testünk kifogástalan mûködéséhez. A vitamin elnevezés a vita (élet) és az amin (NH2-tartalmú kémiai gyök) szavakból
Foglalkozás-egészségtan I.
Foglalkozás-egészségtan I. A foglalkozás-egészségügy fogalma, felépítése. A foglalkozási betegségek és fokozott expozíció fogalma. Munkavédelem. Munkahelyi balesetek. 2015 A magyar munkavédelem története
BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM A HATÁZSVIZSGÁLAT ÖSSZEFOGLALÁSA. amely a következő dokumentumot kíséri A TANÁCS IRÁNYELVE
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2012.5.30. SWD(2012) 138 final BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM A HATÁZSVIZSGÁLAT ÖSSZEFOGLALÁSA amely a következő dokumentumot kíséri A TANÁCS IRÁNYELVE az ionizáló sugárzás
A MUNKÁSIFJÚSÁG GYÓGYÜDÜLTETÉSÉNEK TÁRSADALOMEGÉSZSÉGÜGYI ÉS TÁRSADALOMNEVELŐI JELENTŐSÉGE ÍRTA: DR. BATIZ DÉNES
A MUNKÁSIFJÚSÁG GYÓGYÜDÜLTETÉSÉNEK TÁRSADALOMEGÉSZSÉGÜGYI ÉS TÁRSADALOMNEVELŐI JELENTŐSÉGE ÍRTA: DR. BATIZ DÉNES Azt olvassuk a Társadalombiztosító Intézet jogelődjének, az Országos Munkásbiztosító Pénztárnak
B17 vitamin rák ellen
B17 vitamin rák ellen B17 vitamin rák ellen A B-17 vitamin (Laetrile, Amigdalina) alternatív rákgyógyszer, injekció és tabletta a rákos sejtek csökkentésére, megszüntetésére, valamint szaporodásuk megállítására
Tárgyszavak: táplálkozás; egészség; funkcionális élelmiszer.
ÉLELMISZERIPARI BIOTECHNOLÓGIÁK Kritikus szemmel a funkcionális élelmiszerekről Tárgyszavak: táplálkozás; egészség; funkcionális élelmiszer. Az egészség és táplálkozás kapcsolatának tanulmányozása kb.
Cukorbetegek étrendi kezelése
Cukorbetegek étrendi kezelése A cukorbetegség komplex anyagcserezavar, ahol a szénhidrát anyagcsere zavara dominál. A betegség okai: abszolút vagy relatív inzulinhiány. Klinikai tünetei : - fokozott étvágy
A STRESSZ JELENSÉGE ÉS FOLYAMATA
A STRESSZ JELENSÉGE ÉS FOLYAMATA A stressz egy nem specifikus reakció, mellyel szervezetünk reagál minden jelentős megküzdést, alkalmazkodást igénylő ingerre. A stressz a túlzott elvárások, megterhelések
Teniszezők Táplálkozása Összeállította: Faludi Levente szakedző
Teniszezők Táplálkozása Összeállította: Faludi Levente szakedző A táplálkozás nem teljesítményfokozó tényező, de a táplálkozásban elkövetett hibák csökkentik a teljesítőképességet! Energia szükséglet Egy
Hosszúhetény Online. Kovács Dávid 2012. júl. 24. 11:23 Válasz #69 Szia Franciska!
Hosszúhetény Online H.H.Franciska 2012. júl. 24. 12:00 Válasz #70 Köszi a gyors választ! Csak arra tudok gondolni, hogy nem jutott el a felajánlás az illetékesekhez, mert máskülönben biztosan éltek volna
Tárgyszavak: statisztika; jövedelmezőség; jövőbeni kilátások; fejlődő országok; ellátás; vezetékrendszer élettartama.
A MÛANYAGOK FELHASZNÁLÁSA PE-HD csövek a vízellátásban Tárgyszavak: statisztika; jövedelmezőség; jövőbeni kilátások; fejlődő országok; ellátás; vezetékrendszer élettartama. Európában ma már a csövek többségét
KOVÁCS GABRIELLA, KOVÁCS VIKTÓRIA A HIV/AIDS FERTŐZÖTTEK BETEGJOGAI ÉS SZEMÉLYISÉGI
KOVÁCS GABRIELLA, KOVÁCS VIKTÓRIA A HIV/AIDS FERTŐZÖTTEK BETEGJOGAI ÉS SZEMÉLYISÉGI JOGAI A MAGYAR EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁSBAN ÉS BÜNTETÉS- VÉGREHAJTÁSI INTÉZETEKBEN, VALAMINT AZ EBBŐL EREDŐ POLGÁRI JOGI FELELŐSSÉGI
Ónody Helga. Ruhatár. A női elegancia alapjai
Ónody Helga Ruhatár A női elegancia alapjai Egy könyv a ruhákról Már megint? Hát nincs még elég írás ebben az amúgy is teljesen fölösleges, felületes embereknek való témában? Az a rengeteg színes női magazin,
FIGYELEM!!! Az alábbi dokumentum csak tájékoztató jellegű, minden esetben olvassa el a termék dobozában található tájékoztatót!
FIGYELEM!!! Az alábbi dokumentum csak tájékoztató jellegű, minden esetben olvassa el a termék dobozában található tájékoztatót! BETEGTÁJÉKOZTATÓ TERVEZET ( 2007 BETEGTÁJÉKOZTATÓ: INFORMÁCIÓK A FELHASZNÁLÓ
Írjunk együtt könyvet! A projektmódszer
Történelemtanítás a gyakorlatban Írjunk együtt könyvet! A projektmódszer Stefány Judit Az utóbbi tíz esztendőben az üzleti, gazdasági élet és fokozatosan a pályázati lehetőségek kiszélesedésével minden
Penészgombák élelmiszeripari jelentősége, és leküzdésük problémái
C43 Konzervújság 1996. 2. 40-42. és HÚS 1996. 4. 210-214 Penészgombák élelmiszeripari jelentősége, és leküzdésük problémái 1. Penészgombák élelmiszeripari jelentősége A penészgomba elnevezés nem rendszertani
AZ EMBERI MIKROBIOM: AZ EGYÉN, MINT SAJÁTOS ÉLETKÖZÖSSÉG Duda Ernő
AZ EMBERI MIKROBIOM: AZ EGYÉN, MINT SAJÁTOS ÉLETKÖZÖSSÉG Duda Ernő Az NIH, az Egyesült Államok Nemzeti Egészségügyi Hivatala (az orvosi- és biológiai kutatásokat koordináló egyik intézmény) 2007 végén
Pl.: 168 cm magas, szellemi tevékenységet végzõ, különösebb fizikai terheléstõl mentes nõ ideális testtömege: 58 kg,
Táplálkozás A kiegyensúlyozott táplálkozás alapjai A minõségileg megfelelõ táplálkozás változatos, idényszerû, íz, szín, konzisztencia tekintetében harmonikus, komplett (állati eredetû) fehérjéket tartalmaz,
1. Az emésztôrendszerrôl általában
1. Az emésztôrendszerrôl általában Az emésztôrendszer a szájüregtôl a végbélnyílásig tart. A nyelôcsövet a gyomor, azt pedig a vékonybél követi. A nyelôcsô tulajdonképpen a mellkasban helyezkedik el, a
H A T Á R O Z A T. h e l y t a d o k, e l u t a s í t o m.
ORSZÁGOS RENDŐRFŐKAPITÁNY 1139 Budapest, Teve u. 4-6. 1903 Budapest, Pf.: 314/15. Tel: (06-1) 443-5573 Fax: (06-1) 443-5733 BM: 33-104, 33-140 BM Fax: 33-133 E-mail: orfkvezeto@orfk.police.hu Szám: 29000
Felnőttképzési Szemle V. évfolyam, 1 2. szám 2011. november
Pordány Sarolta ANDRAGÓGIA FELSŐFOKON ÖSSZEFOGLALÓ ÉS JAVASLATOK EGYSÉGBE SZERKESZTVE A HOZZÁSZÓLÓK KIEGÉSZÍTÉSEIVEL Hozzászólók: Cserné Adermann Gizella, Farkas Éva, Juhász Erika, Kovács Ilma, Maróti
A Vidék Minősége Alpokalja-Fertő táj. Helyi élelmiszer előállítására vonatkozó szakma specifikus szabályzat
A Vidék Minősége Alpokalja-Fertő táj Helyi élelmiszer előállítására vonatkozó szakma specifikus szabályzat Készítette: Alpokalja-Fertő táj Vidékfejlesztési Egyesület Figyelem! Szerzői jogvédelem alatt
Készítsen elvi szabadkézi vázlatokat! Törekedjen a témával kapcsolatos lényeges jellemzők kiemelésére!
1 6 ) M u t a s s a b e a s á r g a r é z c s ő v e z e t é k k é s z í t é s é t a z a l á b b i v á z l a t f e lh a s z n á l á s á v a l Készítsen elvi szabadkézi vázlatokat! Törekedjen a témával kapcsolatos
A helyzet felmérése egy adott országban
2 A helyzet felmérése egy adott országban 2 2.1 A helyzetfelmérés fontossága... 27 2.1.1 Az aktuális helyzet feltérképezése az alapadatok összegyûjtésével.. 27 2.1.2 Az adatok minôsége... 29 2.2 A biztonsági
BETEGTÁJÉKOZTATÓ: INFORMÁCIÓK A FELHASZNÁLÓ SZÁMÁRA. Cernevit por oldatos injekcióhoz vagy infúzióhoz. A, D, E, C és B-vitamin-komplex
BETEGTÁJÉKOZTATÓ: INFORMÁCIÓK A FELHASZNÁLÓ SZÁMÁRA Cernevit por oldatos injekcióhoz vagy infúzióhoz A, D, E, C és B-vitamin-komplex Mielott elkezdené alkalmazni ezt a gyógyszert, olvassa el figyelmesen
MIKOR GONDOLJUNK ÉLELMISZER KÖZVETÍTETTE MEGBETEGEDÉSRE? (közismert néven ételmérgezésre, ételfertızésre)
MIKOR GONDOLJUNK ÉLELMISZER KÖZVETÍTETTE MEGBETEGEDÉSRE? (közismert néven ételmérgezésre, ételfertızésre) Az élelmiszer fogyasztására visszavezethetı megbetegedések száma Magyarországon a becslések szerint
Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-8250/2012. számú ügyben
Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-8250/2012. számú ügyben Előadó: dr. Zemplényi Adrienne Az eljárás megindulása A panaszos azért fordult hivatalomhoz, mivel sérelmezte, hogy a közfoglalkoztatás
Ligeti Miklós: A VÁLASZTÁSI KAMPÁNYOK FINANSZÍROZÁSA
Ligeti Miklós: A VÁLASZTÁSI KAMPÁNYOK FINANSZÍROZÁSA KAMPÁNYKORRUPCIÓ A politikai pártok választási kampányainak a finanszírozása Magyarországon a rendszerváltozás óta megoldatlan probléma, egyben ez az
1. SZAKASZ: Az anyag/keverék és a vállalat/vállalkozás azonosítása
Biztonsági Adatlap Szerzői jogok, 2012, 3M csoport. Minden jog fenntartva. Jelen információknak a 3M termékek rendeltetésszerű hasznosítása céljából történő lemásolása és/vagy letöltése megengedett feltéve,
TOXIKOLÓGIAI ALAPISMERETEK Tompa Anna
1 TOXIKOLÓGIAI ALAPISMERETEK Tompa Anna A nemzetközileg regisztrált vegyi anyagok száma az 1990-es évekre elérte a 10 milliót, amiből 50-75 ezer anyag kerül be közvetlenül a környezetbe. Ezek száma országonként
Bevezetés. MV szerelem 135x200 208(6) press.indd 11
Bevezetés Az A férfiak a Marsról, a nôk a Vénuszról jöttek címû könyv szerzôjeként gyakran hallok sikeres szerelmi történeteket egyes emberektôl vagy éppen szerelmespároktól. Gyakorlatilag szinte egyetlen
KELL-E FÉLNÜNK A BAKTÉRIUMOKTÓL?
KELL-E FÉLNÜNK A BAKTÉRIUMOKTÓL? BARCS ISTVÁN Az általános és középiskolai oktatás gondosan megtervezett és tudományos alapossággal összeállított tantervek szerint halad. A képzés azonban nem minden esetben
Allergia, intolerancia
Veresegyház.net Allergia, intolerancia Élelmiszer allergia és élelmiszer intolerancia. Mi a különbség? Az élelmiszer allergia a szervezetünk reakciója az élelmiszerekben lévő bizonyos fehérjékkel szemben.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Fővárosi Ítélőtábla 2.Kf.27.127/2004/12.szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Ítélőtábla a PhN Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. (Budapest) felperesnek a Gazdasági Versenyhivatal (Budapest, hivatkozási
357 Jelentés a Duna Televízió működésének és gazdálkodásának ellenőrzéséről
357 Jelentés a Duna Televízió működésének és gazdálkodásának ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK I. Összefoglaló megállapítások, következtetések, javaslatok II. Részletes megállapítások 1. DTV Rt működésének
Leukémia (fehérvérûség)
Leukémia (fehérvérûség) Leukémia - fehérvérûség A leukémia a rosszindulatú rákos megbetegedések azon formája, amely a vérképzõ sejtekbõl indul ki. A leukémia a csontvelõben lévõ éretlen és érettebb vérképzõ
BABAÁPOLÁS. Oilatum Bõrápolási tanácsadó kicsiknek és nagyoknak! Komplex bôrlágyító kezelés
BABAÁPOLÁS Oilatum Bõrápolási tanácsadó kicsiknek és nagyoknak! Tartalom Ekcémás kisbabák és gyermekek bôrápolásáról Ekcémás kisbabák és gyermekek bôrápolásáról 3 A lényeg a bôrlágyítás 4 Trükkök, hogy
EDELÉNY VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 2010. október 9-én megtartott rendkívüli ülésének
EDELÉNY VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 2010. október 9-én megtartott rendkívüli ülésének a./ Tárgysorozata b./ Jegyzőkönyve c./ Határozata T Á R G Y S O R O Z A T 1./ Javaslat a képviselő-testület
G yakorlati tapasztalatok
G yakorlati tapasztalatok VERSENYKÉPESSÉG ÉS VERSENYESÉLYEK A GYÖNGYTYÚKTENYÉSZTÉSBEN BESZÉLGETÉS LÖRIK LAMBERT TENYÉSZTŐVEL ÉS INTEGRÁTORRAL Bármely termék vagy szolgáltatás versenyképességét egy adott
Irányítószámok a közigazgatás szürke zónájában
Dr. Va rga Á dá m mb. oktató Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar Alkotmányjogi Tanszék, Közigazgatási Jogi Tanszék Irányítószámok a közigazgatás szürke zónájában Bevezetés Van egy
DIÉTÁS TANÁCSADÁS Tablettával és inzulinnal kezelt cukorbetegek, hozzátartozóik részére, szakképzett dietetikusok segítségével.
2 INGYENES SZOLGÁLTATÁSAINK, SZERVIZ & ÜGYFÉLSZOLGÁLAT Dcont SZAKÜZLET és SZERVIZ 77 Elektronika Kft. 1116 Budapest, Fehérvári út 98. Nyitva tartás: Hétfő - csütörtök: 7.30-16.30 Péntek: 7.30-14.00 Nyitvatartási
A transzgénikus (GM) fajták fogyasztásának élelmiszer-biztonsági kockázatai
BIOTECHNOLÓGIA O I ROVATVEZETŐ: Dr. Heszky László akadémikus A GM-növényekkel szembeni társadalmi elutasítás legfontosabb indokait az élelmiszer-biztonsági kockázatok jelentik. A géntechnológia forradalmian
FIGYELEM!!! Az alábbi dokumentum csak tájékoztató jellegű, minden esetben olvassa el a termék dobozában található tájékoztatót!
FIGYELEM!!! Az alábbi dokumentum csak tájékoztató jellegű, minden esetben olvassa el a termék dobozában található tájékoztatót! ALKALMAZÁSI ELŐIRAT BETEGTÁJÉKOZTATÓ: INFORMÁCIÓK A FELHASZNÁLÓ SZÁMÁRA Glucobay
A NYÍREGYHÁZI CIVIL FÓRUM STRATÉGIÁJA
A NYÍREGYHÁZI CIVIL FÓRUM STRATÉGIÁJA Nyíregyháza, 2010. május Készült a Felső-Tisza Alapítvány megbízásából. Szerkesztette: Filepné dr. Nagy Éva Katona Mariann Tóth Miklós Lezárva 2010. május 31-én. Nyíregyháza,
Tartósítás Őskortól napjainkig. Munkácsy Tudományos Diákköri Konferencia 2015
Tartósítás Őskortól napjainkig Munkácsy Tudományos Diákköri Konferencia 2015 Mentortanár: Bózsa Brigitta Készítő: Szabó Levente 8. c Kisfaludy Utcai Tagiskola 1. Bevezetés: A tartósítószerek szükségessége
Fiáth Attila Nagy Balázs Tóth Péter Dóczi Szilvia Dinya Mariann
Fiáth Attila Nagy Balázs Tóth Péter Dóczi Szilvia Dinya Mariann Egységes kockázatkezelési módszertan kialakítása a villamosenergia-ipari átviteli rendszerirányító társaságnál A felelős vállalatirányítás
TARTALOMJEGYZÉK. Földmővelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Élelmiszerlánc-elemzési Fıosztály. 2010. január
ÉLELMISZER SZABÁLYOZÁSI INFORMÁCIÓK 3. MAGYAR ÉLELMISZERKÖNYV TARTALOMJEGYZÉK Földmővelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Élelmiszerlánc-elemzési Fıosztály 2010. január Bevezetés Az élelmiszerek ipari
FIGYELEM!!! Az alábbi dokumentum csak tájékoztató jellegű, minden esetben olvassa el a termék dobozában található tájékoztatót!
FIGYELEM!!! Az alábbi dokumentum csak tájékoztató jellegű, minden esetben olvassa el a termék dobozában található tájékoztatót! BETEGTÁJÉKOZTATÓ: INFORMÁCIÓK A FELHASZNÁLÓ SZÁMÁRA BETEGTÁJÉKOZTATÓ: INFORMÁCIÓK
Generated by Unregistered Batch DOC TO PDF Converter 2011.3.827.1514, please register! BETEGTÁJÉKOZTATÓ: INFORMÁCIÓK A FELHASZNÁLÓ SZÁMÁRA
Generated by Unregistered Batch DOC TO PDF Converter 2011.3.827.1514, please register! BETEGTÁJÉKOZTATÓ: INFORMÁCIÓK A FELHASZNÁLÓ SZÁMÁRA Novynette filmtabletta dezogesztrel/etinilösztradiol Mielott elkezdené
AZ ÁSVÁNYVÍZ FOGALOM VÁLTOZÁSA NAPJAINKBAN
A Miskolci Egyetem Közleménye, A sorozat, Bányászat, 72.kötet (2007) AZ ÁSVÁNYVÍZ FOGALOM VÁLTOZÁSA NAPJAINKBAN Dr. Csanády Mihály Az Országos Környezetegészségügyi Intézet nyugdíjasa E-mail: marta.misi(a),freemail.hu
SZKA_103_29. Vegyszerek. A modul szerzôje: Szabó Anna Kornélia és Ádám Ferencné SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 3.
é n é s a v i l á g Veszélyes anyagok álruhában Vegyszerek a környezetben A modul szerzôje: Szabó Anna Kornélia és Ádám Ferencné SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 3. ÉVFOLYAM SZKA_103_29
Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság részéről
EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság 10.11.2009 2008/0028(COD) VÉLEMÉNYTERVEZET a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság részéről a Környezetvédelmi, Közegészségügyi
I. MELLÉKLET ALKALMAZÁSI ELŐÍRÁS
I. MELLÉKLET ALKALMAZÁSI ELŐÍRÁS 1 1. A GYÓGYSZER NEVE Mixtard 30 40 nemzetközi egység/ml szuszpenziós injekció 2. MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI ÖSSZETÉTEL 1 injekciós üveg 10 ml-t tartalmaz, ami 400 NE-gel egyenértékű.
SN 2966/12 ac/lg/agh 1 DG E
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2012. június 26. (06.07) (OR. en) SN 2966/12 Intézményközi referenciaszám: 2011/0172 (COD) ENER FELJEGYZÉS Tárgy: Javaslat Az Európai Parlament és a Tanács irányelve az
Fürdőszoba festék fehér
1/7Supralux Penészgátló Konyha & Fürdőszoba festék verziószám: 1-HU Utolsó nyomtatás: 2009. 02. 24. BIZTONSÁGI ADATLAP 1. Az anyag/készítmény és a vállalat/vállalkozás azonosítása A készítmény megnevezése:
5.10. GYÓGYSZERANYAGOK SZENNYEZÉSVIZSGÁLATA
5.10. Gyógyszeranyagok szennyezésvizsgálata Ph.Hg.VIII. Ph.Eur.6.5-1 Bevezetés 5.10. GYÓGYSZERANYAGOK SZENNYEZÉSVIZSGÁLATA 01/2008:51000 javított 6.5 Az Európai Gyógyszerkönyv gyógyszeranyag-cikkelyeit
BIZTONSÁGI ADATLAP. 1. Az anyag/készítmény és a vállalat/vállalkozás azonosítása. fehér és színtelen
1/6 Supralux Portal MIX vakolatalapozó verziószám: 1-2-HU Utolsó nyomtatás: 2010. 12. 08. BIZTONSÁGI ADATLAP 1. Az anyag/készítmény és a vállalat/vállalkozás azonosítása A készítmény megnevezése: Supralux
Érveléstechnika-logika 3. Elemi és összetett érvelések
Érveléstechnika-logika 3. Elemi és összetett érvelések Összetett érvelések Hosszabb szövegekben vagy beszédekben számos esetben találkozunk összetett érvelésekkel. (Lásd előző dián a 22-es csapdájának
BIZTONSÁGI ADATLAP. 1. szakasz: Az anyag/keverék és a vállalat/vállalkozás azonosítása. 2. szakasz: A veszély azonosítása
BIZTONSÁGI ADATLAP k é s z ü l t a z 1 9 0 7 / 2 0 0 6 / E K, a z 1 2 7 2 / 2 0 0 8 / E K é s a 2 0 1 5 / 8 3 0 / E U r e n d e l e t s z e r i n t 1. szakasz: Az anyag/keverék és a vállalat/vállalkozás
Az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről
Dr. Szilágyi Tivadar Az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről tansegédlet 2016. május 05. 1 I. Fejezet: SZAKMAI ISMEREK Az Alaptörvényben meghatározottak szerint a közrend és a
(11) Lajstromszám: E 003 879 (13) T2 EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA
!HU000003879T2! (19) HU (11) Lajstromszám: E 003 879 (13) T2 MAGYAR KÖZTÁRSASÁG Magyar Szabadalmi Hivatal EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA (21) Magyar ügyszám: E 0 290990 (22) A bejelentés napja:
BIZTONSÁGI ADATLAP. 1. Az anyag/készítmény és a vállalat/vállalkozás azonosítása
1/6 Supralux Konvert rozsdaátalakító alapozó verziószám: 3-HU Utolsó nyomtatás: 2009. 02. 24. BIZTONSÁGI ADATLAP 1. Az anyag/készítmény és a vállalat/vállalkozás azonosítása A készítmény megnevezése: Supralux
2006.5.18. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja. 3. utasítja elnökét, hogy továbbítsa álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak.
C 117 E/187 1. jóváhagyja a Bizottság javaslatát módosított formájában; 2. felhívja a Bizottságot, hogy forduljon ismét a Parlamenthez, ha javaslatát érdemben módosítani kívánja vagy helyébe másik szöveget
A Budapesti Békéltető Testület
A Budapesti Békéltető Testület 4/2014. számú ajánlása az elektronikus hírközlési szolgáltatások igénybevételekor tanúsítandó előfizetői és szolgáltatói magatartásról I. Ajánlás az előfizetőkre vonatkozóan