31. ORSZÁGOS ÉS NEMZETKÖZI AKCIÓK

Átírás

1 31. ORSZÁGOS ÉS NEMZETKÖZI AKCIÓK Hollósy Eszter: Országos vagy nemzetközi akciók A) Általános megjegyzések Minden iskolának érdemes megkeresnie a lehetőséget, hogy olyan természet-, környezetvédő hazai és nemzetközi projektekhez, akciókhoz csatlakozzon, amelyek segítik a lokális-globális és a fenntartható fejlődést erősítő gondolkodásmód kialakulását. Azért is érdemes, mert az akciókban végzett sokrétű csapatmunka arra készteti a gyereket, hogy összekapcsolják az egyegy tantárgyban tanult, a témával kapcsolatos ismereteiket, tudásukat. Serkenti a diákokat az önálló és a csoportokban történő témafeldolgozásra. A nemzetközi programok új kihívást jelentenek a diákok és tanáraik számára. A megpályázott akciónak olyan projektnek kell lennie, amelynek közvetlen és konkrét célja van (a környezeti elemek vizsgálata, környezet szépítése, megóvása, illegális hulladéklerakók felszámolása stb.); a megvalósítás élménye illetve a produktum maga a közvetlen élmény. Mindennek mintegy magától értődő velejárója a tárgyi tudás gyarapodása, az összefüggések mélyebb megértése, a komplex látásmód fejlődése, és nem utolsó sorban a munka általános személyiségfejlesztő pedagógiai hatása. Néhány országos szintű hazai akció, kampány: Hazai természetvédő mentőakciók (pl. Varangy Akciócsoport) Tájsebészet (HUMUSZ). Néhány hazánkban is működő nemzetközi program: - BISEL (Biotikus Index a Középfokú Oktatásban) ( - GLOBE Nemzetközi Környezeti Nevelési Program ( - Magyarországi Ökoiskolák Hálózata ( - Természettudományokkal Európán (a Földön) keresztül ( A hazai és/vagy nemzetközi pályázatok kiírásairól a környezeti neveléssel foglalkozó szervezetek kiadványaiból, a digitális médiából, a minisztériumok honlapjairól, esetlegesen meghívott pályázóként szerezhetünk tudomást. Az alábbiakban megadunk egy listát (távolról sem a teljesség igényével): Kör ( Környezeti Nevelési és Kommunikációs Programiroda ( Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium ( Környezetvédelmi Újságírók társaságának honlapja ( Kukabúvár ( Oktatásügyi Minisztérium ( Ökoszolgálat ( Ökotárs Alapítvány ( Pályázati figyelő ( WWF Magyarország ( Zöld Pók Hálózat (

2 Az országos vagy nemzetközi akciókba való sikeres bekapcsolódás előfeltételei: Fontos, hogy a programok szakmailag és szervezésileg is jól előkészítettek legyenek: a tanárok szakértők segítségével sajátítsák el a program alapjait, a szakirodalom hozzáférhető legyen tájékoztató füzetek, Internet vagy továbbképzések által. A kiválasztott program szervesen illeszkedjék az iskola pedagógiai programjában leírt nevelési, oktatási célokhoz. Az iskola vezetése támogassa a pályázatot, és az azt követő munkát. Gondoljuk végig a távlati célokat és azt, hogy mely kollégákkal (tanárcsapattal), milyen tanuló csoporttal tudjuk megvalósítani. Egyértelműen fogalmazzuk meg a célkitűzést, az elvégezendő feladatot és a várt eredményeket. A számítógép és az Internet felhasználói szintű ismerete alapvető feltétele az országos vagy nemzetközi programokhoz való csatlakozásnak. A nemzetközi programok elengedhetetlen feltétele ezen kívül valamely idegen nyelv ismerete mind a diákok, mind a bekapcsolódó pedagógusok részéről. Ez is nagymértékben szolgálja a tantárgyak közti határok oldását. A kollegák bevonása a nemzetközi programokba az iskolai élet színesebbé tételét, a környezeti nevelés fontosságának elismerését eredményezi. A közös pályázatok megírása csoportos munka. Egymás segítése, a projekt komplexitása miatt fontos. Már a pályázat írás során lássanak bele a kollégák a feladatokba, és ötletekkel segítsék azt. Ne egy ember vigye a hátán az egész programot! Nagyon fontos, hogy a hosszabb projektek esetében időszakonként sor kerüljön a program értékelésére, megbeszélésére. Az akciókban való részvétel nyereségei: A nemzetközi akciókba kapcsolódáskor a tanulók élesben találkoznak azzal a helyzettel, hogy a nyelvismeret nélkülözhetetlen! Fejlődik a projektben résztvevő diákok környezeti szemlélete és tudatossága, globális gondolkodása, s ez hosszú távon kedvező hatással lesz a helyi vagy tágabb környezetünkben zajló változásokra. A diákok kitekintenek az iskolájukból, saját tapasztalataik alapján meglátják a környezeti problémák megoldásának társadalmi fontosságát. Megismerkednek más települések vagy más országok fiataljaival. A tanulók életszerű helyzetekben alkalmazzák a természettudományi ismereteket, vizsgálati módszereket, méréstechnikai ismereteket. Megtanulják rögzíteni, használni és értelmezni az adatokat, kezelni a táblázatokat, ezáltal fejlődik az informatikai tudásuk. A hosszú távú programokba a diákok kitartóbbak, feladataikat pontosabban végzik. Kialakul bennük az együttműködési készség, cselekvőkészség, aktivitás. Az iskola élő kapcsolatot alakít ki hazai vagy más országbeli környezet nevelési, környezetvédelmi szervezetekkel. A programba kapcsolódás hatására a tanárok beépítik a napi oktatási gyakorlatba és nevelői munkába a környezeti nevelési feladatokat. Ennek eredményeképp fejlődik a diákok környezettudatos magatartása. Az iskola bekerül hazai és nemzetközi együttműködési hálózatokba. Az intézményben emelkedik a szakmai színvonal, s ennek hatása érezhető lehet mind a szűkebb, mind a tágabb helyi közösségekben is. Az akcióban való részvétel kapcsán a komplex tanulásszervezési formák beépítése az iskola életébe, a témanap, témahét, projekttanulás stb. megszervezése, a tudomány és a művészeti területek összekapcsolása a humán irányultságú tanulókat is be tudja kapcsolni a programba, így szélesedhet a résztvevők köre.

3 Az iskolai és a helyi médiában népszerűsíthetjük a programot. Az elvégzett munkát az intézményben, illetve a lakóhelyünkön is. Ez javíthatja az iskola imázsát. Vonzóbbá teheti az iskolát a szülők számára. B) Egy konkrét projekt leírása A siófoki Baross Gábor Szakmunkásképző és Szakközépiskola részvétele a GLOBE Nemzetközi Programban A GLOBE Nemzetközi Környezeti Nevelési Program (Global Learning and Observations to Benefit the Environment) 1994-ben indult az Egyesült Államokban azzal a céllal, hogy növekedjék a világ tanuló ifjúságának környezeti tudatossága, ezáltal jobban megértsék a Föld egészét érintő globális problémákat, s keressék a megoldás útjait. A központ tudósai olyan módszereket dolgoztak ki, amelyek alapján pedagógusok irányításával a tanulócsoportok önállóan is elvégezhetik a környezeti kutatásokat. A megfigyelő hálózat keretében a diákok az iskola szaktanárainak vezetésével rendszeres meteorológiai, talajtani, vízkémiai és botanikai megfigyeléseket végeznek környezetükben. A nemzetközi méretűvé növekedett programban mára már száznál több ország tizennégyezer iskolája vesz részt, s a mérések száma meghaladja a tízmilliót. Az adatokat a csoportok a világhálón juttatják el a coloradói (USA) egyetem központi számítógépére, ahol az archívum található, s ahol elismert tudósok dolgozzák fel azokat, és az eredményt felhasználják tudományos kutatásaik során. A központi számítógép a mérési paramétereket összesíti, megrajzolja a környezeti állapothatározó eloszlásának térképét, és diagrammokon ábrázolja az egyes iskolák mérési adatainak idősorát. Az akcióban való részvétel előkészítése A Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium honlapján találtunk rá 1999-ben a GLOBE pályázati kiírására. Már a kiírásból is látszott, hogy ez a program lehetőséget nyújthat az iskolánk számára ahhoz, hogy a mérésekből származó adatgyűjtésen túl figyelmet fordítsunk a diákok környezeti szemléletének fejlődésére is, s kialakuljon környezettudatos beállítódásuk. Az iskolai környezeti nevelés kiszélesítésére is jó alkalom volt ez a pályázati kiírás, mert a különböző szakos kollegák együtt készítették el a pályázatot. A környezetvédelem tanár irányításával kémia, biológia, földrajz és a GLOBE program specialitásai miatt angol és informatikai szakos kollégák együtt dolgoztak a részvétel előkészítésén és végül a konkrét projekten is. Így az iskola környezeti nevelési tevékenysége valóban tantárgyközi lett. Már a pályázat megírása előtt bevontuk a tanulókat az előkészítő feladatokba, megpróbáltuk felkelteni az érdeklődésüket a téma iránt. Nagyon fontos volt kikérni a diákok véleményét és felmérni a feladatokhoz való hozzáállásukat, mivel a program sikere főként rajtuk múlik, erőszakkal nem lehet eredményt elérni. A bekapcsolódás sikerének másik kulcsa volt, hogy sikerült megszerezni az iskola vezetőinek támogatását a pályázat megírásában is és az azt követő munka eredményes végzésében is (szakköri idő biztosítása, busz biztosítása a mérési helyszínekre stb.)

4 Felkészülés az akcióra; a munka megtervezése Az elnyert pályázat után részt vettünk a magyarországi GLOBE iskolák részére szervezett programbemutatáson és felkészítésen, amelyet az országos koordinátor és a különböző témakörök szakértői vezettek. Elhatároztuk, hogy beépítjük a GLOBE-részvételt az iskola környezeti nevelési programjába, illetve a pedagógiai programba, mert ez még több lehetőséget nyújt majd a tevékenység elvégzésére. El kellett döntenünk, hogy iskolai szinten milyen szerkezeti keretben fog a projekt működni. Tanórán kívüli foglalkozásként (például szakköri tevékenység, szakmai kirándulás, tábor stb.) vagy tanórán belül, tantárgyakhoz kötötten? Témanap vagy témahét keretén belül a programot megismertethetjük az iskola összes tanulójával. Tarthatunk témahetet, például a levegő napi középhőmérséklet-változásának mérése és grafikus ábrázolása témában, vagy a rügyfakadás vizsgálatáról. Ha szakkörként valósítjuk meg, akkor a szakköri tanárnak meg kell terveznie egy év, illetve évek során a munka menetét, a mérések szakmai hátterének mélységi ismertetését. Legfontosabb kérdés, hogy milyen korosztályú és milyen létszámú csoporttal dolgozunk. Előre döntsük el, melyik évben mi lesz a továbblépés, milyen típusú méréseket végzünk el az adott évben. Ezt lehetőség szerint támassza alá az adott év tanórákon tanult tananyaga. Ha például Környezettanból vízminőséggel foglalkozunk, akkor az a csoport végezze a GLOBEos vízkémiai méréseket. A végleges ütemtervet mindig a diákok véleménye, ötletei alapján, velük közösen készítsük el. A szakköri keretek előnye, hogy intenzíven foglalkoznak a projekttel. Hátránya, hogy az adatok értékelése a szakköri időhöz kötött, s csak a szakkörbe bekapcsolódott tanulók dolgoznak a programban. Szervezhetjük az akcióban való részvételt tanórán belüli tevékenységként is. Nálunk elsősorban biológia, kémia, környezettan és környezetvédelem óra keretén belül látszott leginkább lehetségesnek a projekt megvalósítása. Ebben az esetben a tanóra keretén belül az óra egy kis részletét (max. 10 perc) használhatjuk fel a mérések elvégzésére és az eredmények kiértékelésére. Ennek előnye, hogy az egész osztályt be lehet vonni a rendszeres mérésbe, kapcsolni tudjuk a mérések eredményét a tananyag feldolgozásához, a diákok a saját mérési eredményeiket felhasználva jobban motiválhatóak előadások, beszámolók, tudományos munkák készítésére. Iskolánk szakosodása miatt végül úgy döntöttünk, hogy a mérések a tanórához kötötten folynak. A döntésben figyelembe vettük mind a szaktanárok, mind az iskolavezetőség véleményét. A munka megkezdése előtt megismerkedtünk a mérések elméleti hátterével, az alkalmazott eszközök használatával. Ehhez nagymértékben segítséget nyújtott a GLOBE amerikai honlapja ( és a magyarországi honlap ( Az amerikai honlap természetesen angolul hozzáférhető. Ennek a feldolgozásához egy angolszakos kolléga segítségét kértük, de a tanulók nyelvgyakorlásának is egyedi lehetőséget adott. A magyar honlapon a témakörökhöz hasznos háttéranyagokat találtunk.

5 A projekt megvalósítása A diákok párokban, illetve csoportokban dolgoznak. A méréseket napi, illetve heti rendszerességgel végzik, általában heti váltásban, forgószínpadszerűen. A tanárnak már csak tanácsadó, koordinátor szerepe van. A légkörrel kapcsolatos témakörben például a meteorológiai megfigyelések tükrében a diákok megfigyelik az időjárási elemek változásait, összehasonlítják az egyes évek azonos hónapjaiban mért adatait. Elemzik a szélsőséges jelenségeket (pl. legnagyobb napi, heti, vagy havi csapadék, leghosszabb csapadékmentes időszak, a legmagasabb és a legalacsonyabb napi maximum és minimum hőmérséklet). A vízkémia területén a diákok statisztikai összehasonlítást végeznek például az egyes európai országokban, 2003-ban hullott csapadék ph-járól a GLOBE-os csapatok mérései alapján. A biológia tudományágban a növényfaj együttesek ökológiai mutatói alapján a termőhely egyes sajátosságaira következtethetnek a tanulók (pl. botanikai borítottság, a talaj hőmérséklete és nitrogén-tartalma, kémhatása, a terület zavartsága ill. természetessége stb.) A művészeti ágban a természet- és környezetvédelem témaköréhez, vagy a GLOBE programhoz kapcsolódó képzőművészeti alkotásokat, illetve művészi igényű fotókat készítenek a diákok. A honlapokat a diákok hetente látogatják, figyelik az új információkat és az adatfeldolgozásban is részt vesznek. A diákcsoportok önállóan kezelik és dokumentálják a mérési eredményeiket. A méréssorozat feldolgozása és az adatok továbbítása számítógéppel történik, mégpedig informatikus kollega segítségével. Heti gyakorisággal viszik fel az adatokat az Internetre az informatikaórán. Az adatok rendezett tárolása, táblázatkezelés, grafikonok rajzolása, rajzoló programok illetve szkenner, vagy képdigitalizáló alkalmazása, az elektronikus posta segítségével történő kapcsolattartás, Internet használat, kiadványok készítése is mind a projekt része. A leírt feladatok egy széleskörű tudást, egy újfajta tanulást, egy más szemléletet, a komplex látásmód kialakítását eredményezik. A projekt helyzetének időnkénti áttekintéséhez esetünkben a szinkronnapok és a diákpályázatok adják a keretet. A szinkron-nap azt jelenti, hogy az összes magyarországi GLOBE-iskola ugyanazon a napon (esetleg 2-3 napon) végzi ugyanazokat a (központilag megtervezett) méréseket. Ez egyrészt az eredmények összehasonlíthatóságát biztosítja, másrészt emeli a diákokban a hálózati összetartozás érzését. A pályázatok a mérésekhez kötődő, azok továbbgondolását igénylő feladatok elvégzését jelentik. A projektet vezető pedagógusok az elmúlt öt év során rendszeresen részt vettek a tanárok számára szóló szakmai továbbképzéseken, ahol a mérések elméleti és gyakorlati ismereteit, illetve az informatikai ismereteiket mélyíthették el. GLOBE Ifjúsági Konferencia és Fesztiválra nyarán került sor, ahol a magyar fiatalok szép sikerrel szerepeltek. A fesztivál mellett nyári táborok is várják a glóbos diákokat. Ezek a közös élmények lelkesítik a diákokat, érzelmi motivációt adnak, a program folytatásához. A nyilvánosság, a program bemutatása az iskola többi diákja és a város más iskolái számára is fontos a végzett munka dokumentálása szempontjából. Ezt szolgálja az iskola újságjában megjelenő, diákok által készített tudományos cikksorzat (pl. a ös tél időjárásának összehasonlítása), az iskolarádióban, a faliújságon a híradás, a poszter kiállítás készítése, helyi újságokban a megjelenés.