Távközlési mérések Laboratórium. Vonali jelek vizsgálata

Átírás

1 H Í R A D Á S T E C H N I K A I N T É Z E T Távközlési mérések Laboratórium Vonali jelek vizsgálata mérési útmutató

2 2 Vonali jelek vizsgálata

3 Vonali jelek vizsgálata 3 Tartalomjegyzék 1. A VONALI JELEK A VONALI KÓDOLÁS SZTOCHASZTIKUS JELEK SPEKTRUMA A KÓDOLT JEL SPEKTRUMA A MÉRÉS MSZEREI A TR-0312 SZÓGENERÁTOR Kezelszervek és csatlakozók PHILIPS PM3394 DIGITÁLIS OSZCILLOSZKÓP SPM-19 SZINTVEV Kalibráció: Kijelzk Kezelszervek: Kezelési útmutató SG-4 KIJELZ EGYSÉG Kalibráció Kijelzk Kezelszervek MÉRÉSI FELADATOK... 17

4 4 Vonali jelek vizsgálata 1. A vonali jelek 1.1. A vonali kódolás A PCM rendszerek és általában a digitális rendszerek a hasznos információt elször mindig unipoláris bináris jelfolyamként állítják el. Az elállítás módja számunkra most közömbös, valamint az is, hogy milyen információról van szó, egyetlen adatcsatorna jelérl, multiplex jelrl, vagy más egyébrl. A lényeges csupán az, hogy az 1.1. Ábra szerinti unipoláris bináris jelfolyamot, amely egyenl T idköz négyszög-impulzusokból, illetve szünetekbl áll, lehetleg hibamentesen vigyük át a vétel helyére. Nagytávolságú átvitelnél alapvet szempont a jel közbens regenerálhatósága. Ennek a legfontosabb feltétele az impulzusok jó felismerhetsége és a regeneráláshoz szükséges helyi idzítés elállítása Ábra. Unipoláris NRZ jel Az impulzusátvitel legegyszerbb módja közvetlenül az unipoláris bináris jelfolyam átvitele lenne. Ez azonban a regenerálás szempontjából több kedveztlen tulajdonsággal rendelkezik. Ugyanis a jel egyenáramú komponenst tartalmaz, ami a vonalon nem vihet át a vonaltranszformátorok illetve a távtápláló szrk miatt. Ezen kívül a jel hosszú 0 vagy 1 -esekbl álló szakaszokat is tartalmazhat. Ezen szakaszok alatt a regenerátorok idzít áramköre semmiféle információt nem kap, így idzítési hibák léphetnek fel. A fenti hibákat részben igen egyszeren kiküszöbölhetjük az AMI kóddal. Ennek lényege, hogy az 1.2. Ábra szerint a bináris jelfolyamban az 1 -esek polaritását folyamatosan átváltjuk. Ugyanakkor áttérünk az RZ típusú 50%-os kitöltés impulzusokra. Így az egyenáramú komponens teljesen megsznik. Automatikusan megsznik a hosszú, csak 1 -eseket tartalmazó szakaszok problémája is. De továbbra is fennállhat, hogy az AMI kódolt jel sok 0 -ból álló szakaszt tartalmaz Ábra. Unipoláris RZ jel Az AMI kód (Alternate Mark Inversion) áramkörileg igen egyszeren megvalósítható, gyakorlatilag alig jelent áramköri többletet, mert a -1 elállítása csupán egy ellenütemben vezérelt kapcsolót jelent. Egyszersége miatt az AMI kódot gyakran használják PCM rendszereknél, elssorban a primer PCM rendszernél. Azonban az AMI kód sem mentes a hibáktól. A vonali kódokkal szemben támasztott követelmények a következk: a) a kódolt jelfolyam nem tartalmazhat egyenáramú komponenst. Ezenkívül a jel energiatartalma a spektrum alacsonyfrekvenciás tartományában minél kisebb legyen. Ugyanis az alacsonyfrekvenciás komponensek a regenerátorok döntési áramköreiben nullpont vándorlást okoznak;

5 Vonali jelek vizsgálata 5 b) a kódolt jel spektrumának a fels határa minél alacsonyabban legyen. A fels frekvenciahatár csökkentése kisebb kábelcsillapítást, így nagyobb áthidalható távolságot jelent; c) a kódolt jel tegye lehetvé az egyszer és biztos idzítést; d) a hibaarány mérhet (becsülhet) legyen; e) ha lehetséges, a kódolás csökkentse a szükséges impulzusátvitel sebességét; f) tegye lehetvé a kábelszakasz csillapításának meghatározását és könnyítse meg a regenerátorban a szintszabályozó (AGC) mködését; g) a kódolt jel regenerálása ne kívánjon túl bonyolult és költséges áramköröket Sztochasztikus jelek spektruma Az információt hordozó jelek szabálytalanok, véletlenszerek. Az ilyen sztochasztikus jelek azonban mégsem lehetnek teljesen önkényesek. Anélkül, hogy a bonyolult matematikai meghatározásokat részleteznénk, a józan ész alapján is belátható, hogy egy bizonyos információs jelfolyam például valakinek monoton beszéde, egy távírógép folyamatosan kiadott jele, egy forrásból származó fehér zaj, stb. szükségszeren statisztikai egyöntetséget mutat. Ez alatt azt értjük, hogy az elvileg végtelen hosszú jelfolyamból akárhogy vágunk ki T hosszúságú szakaszokat, ezek fbb jellemzi például átlagteljesítményük, teljesítménysrségük, amplitúdóeloszlásuk, null-átmeneteik eloszlása, stb. nagyjából azonos. Egyedüli feltétel, hogy T olyan hosszú legyen, hogy a statisztikus tulajdonságok már érvényesüljenek. Nyilvánvaló, hogy minél nagyobb T, annál jobb lesz az egyezés. A sztochasztikus jellel kapcsolatban elssorban az amplitúdó és a teljesítménysrség érdekel minket. mivel a sztochasztikus jel elvileg végtelen hosszú, energiája végtelen nagy, a Fourier integrál módszerei közvetlenül nem alkalmazhatóak, F(f) végtelenül nagynak adódik. A teljesítménysrség meghatározásának viszont nincs akadálya. w(f) meghatározására három módszer adódik: A sztochasztikus jelbl kivágunk egy az elzekben értelmezett elegenden hosszú T szakaszt. Erre a szakaszra meghatározhatjuk R( ) autokorrelációs függvényt () amelybl w(f) számítható. R w 1 T T 2 f t f t 0 T 2 dt f R cost 2 dt A második módszer lényegében megegyezik az elzvel. Csupán az az eltérés, hogy az autokorrelációs függvény, így w(f) számításánaál nem szükséges a T idtartamot véges hosszúságúnak vennünk. Áttérve T határesetre: R 0 1 lim T f t f t T T 2 T 2 f R cost w 2 dt 0 f Szigorúan véve a fenti T -hez tartozó R( ) függvényt nevezzük autokorrelációs függvénynek és az általa meghatározott w(f) et Wiener-Hincsin összefüggésnek. A harmadik módszer szerint a sztochasztikus jelbl kivágunk egy elegenden hosszú szakaszt, amelyen már teljesen érvényesülnek a jel statisztikus tulajdonságai. Ha ezt a T hosszúságú szakaszt periodikusan ismételjük, akkor nyilvánvalóan az így kapott jel statisztikusan igen jó közelítéssel ekvivalens lesz az eredeti jellel. A periodikus jel Fourier sorát véve, a komponensek 1/T távolságonként követik egymást. Adott f frekvenciánál az f-1/2 és az f+1/2 közé es 1Hz-es sávban az a amplitúdók négyzet-összegét véve, kapjuk a teljesítménysrséget: 2 w f (az f-1/2 és az f+1/2 közötti sávban). i c i Ha a T -t elég nagynak választjuk, akkor nyilvánvalóan mind a három módszer igen jó közelítéssel azonos eredményt ad. dt

6 6 Vonali jelek vizsgálata 1.3. A kódolt jel spektruma A kódolt jelfolyam legfontosabb jellemzje a spektruma. A spektrumot általában Fourier módszerével állapítjuk meg, de mivel a kódolt jelfolyam végtelen hosszú sztochasztikus folyamat, nem alkalmazható rá ez a módszer. Helyette az elz pontban leírt módszereket alkalmazhatjuk. A következkben ezek alapján néhány jeltípus spektruma kerül ismertetésre. Elször is meg kell állapodnunk az elemi impulzus g(t) alakjában. Általában az 1.3. Ábra szerinti négyszög-impulzust vesszük, amely a "T" idnek r*t részét (r<1) tölti ki. Spektruma: sinfrt Gf ArT frt 1.3. Ábra. Négyszög impulzus és spektruma Unipoláris RZ jel spektruma. Legyen a jel az 1.4. Ábra szerinti. A bináris "1"-ek és "0"-k azonos valószínséggel forduljanak el, de teljesen véletlenszeren kövessék egymást. Az impulzusok kitöltési tényezjét jlöljük "r"-el. A spektrum az 1.4. Ábra c részén látható Ábra. Unipoláris jel és spektruma Unipoláris NRZ jel spektruma. Ez az elbbi példa R=1 esetének felel meg c Ábra Polár RZ jel spektruma. Ha "+A" és "-A2 száma azonos és véletlenszeren követik egymást, akkor a spektruma az 1.5. Ábrán vázoltakhoz hasonlóan alakul.

7 Vonali jelek vizsgálata Ábra. Polár RZ jel és spektruma Az 1.4. és 1.5. Ábrák spektrum függvényeivel kapcsolatban egy gyakori félreértést kell tisztázni. Hasonlítsuk össze a két spektrum-függvényt. Az egyik egy egyenáramot tartalmazó, a másik egyenáramot nem tartalmazó jel spektruma. Az 1.5. Ábra spektrumfüggvénye szerint a polár RZ jelnek is van egyenáramú komponense, holott ez nincs így. Az ábra csak azt jelzi, hogy a teljesítmény-srség igen alacsony frekvenciákon is véges. Az AMI jel spektruma. Általános esetben az AMI jel tetszleges számú egymást követ zérust tartalmazhat. De ha a multiplex berendezésben bit-inverziót alkalmazunk, akkor normális körülmények között (ha az eredeti bináris jelfolyam nem olyan speciális jelfolyam, amely éppen közömbösíti a bitinverzió hatását) az AMI jelben a ±1 ek és 0-ák száma azonos és ezen belül a +10-ek és a -1-ek száma azonos. Vagyis a jelfolyam p=0,5 valószínséggel tartalmaz "0"-ákat, 0,25 valószínséggel +1- et és 0,25 valószínséggel -1-et. W(f) alakját néhány "p" értékére a 0<f<1/T sávra az 1.6. Ábra tünteti fel. Az ábrán a jobb áttekinthetség végett w(f)/ g(f) 2 -et adjuk meg a frekvencia függvényében Ábra. AMI jel spektruma

8 8 Vonali jelek vizsgálata 2. A mérés mszerei 2.1. A TR-0312 szógenerátor 2.1. Ábra. A TR-0312 szógenerátor ellapi kezelszervei Kezelszervek és csatlakozók S1 POWER hálózati kapcsoló S2A GATE órajel kapuzás üzemmódkapcsoló ON S2B EXT CLOCK ECL vagy pozitív jellel való indítás +1,5V OR ECL S2C EXT CLOCK küls indítási üzemmódkapcsoló ON S2D SGL egyszeres lefutású impulzust indító nyomógomb S2E RECYCLE MODE MAN manuális szóindításra szolgáló nyomógomb S2F RECYCLE MODE EXT küls szóindítás üzemmódkapcsoló S2G RECYCLE MODE AUTO folyamatos szóindítás üzemmódkapcsoló S2H PRN álvéletlen zaj üzemmód 127 bit üzemmódkapcsoló S2I PRN álvéletlen zaj üzemmód 2047 bit üzemmódkapcsoló S2J PRN álvéletlen zaj üzemmód bit üzemmódkapcsoló S2K RESET alaphelyzet állító nyomógomb S2L NRZ/RZ szótartalom megjelenési formáját változtató nyomógomb S3 CLOCK RATE frekvenciasávot váltó nyomókapcsoló S4, S5 WORD LENGTH szóhossz kapcsoló S6, S7 DATA CONTENT szótartalom állító nyomókapcsolók

9 Vonali jelek vizsgálata 9 P1 órajel ütem finomszabályozó So2 GATE INPUT az alapfrekvenciát kapuzó jel csatlakozója So3 EXT CLOCK INPUT küls indítójel csatlakozója So4 EXT RECYCLE küls szóindítás csatlakozója MODE INPUT So5 FIRST BIT OUT els bit szinkronjel kimeneti csatlakozója So6 LAST BIT OUT utolsó bit szinkronjel kimeneti csatlakozója So7 CLOCK OUT órajel kimeneti csatlakozója So8 ECL TRUE OUT ECL kimeneti csatlakozó So9 ECL COMPLEMENT OUT ECL komplemens kimeneti csatlakozó So10 POS TRUE OUT pozitív szint kimeneti csatlakozó So11 POS COMPLEMENT OUT pozitív szint komplemens kimeneti csatlakozó

10 10 Vonali jelek vizsgálata 2.2. PHILIPS PM3394 digitális oszcilloszkóp ábra. PHILIPS PM3394 oszcilloszkóp ábra. A PHILIPS PM3394 oszcilloszkóp ellapi kezelszervei

11 Vonali jelek vizsgálata SPM-19 szintvev 2.1. Ábra Kalibráció: A méregység feszültségszintben (db) és teljesítményszintben (dbm) is kalibrálható. Az aktuális kalibráció a szintkijelzn is megjelenik. Feszültségszint mérése (db): MEM, 9900, RCL, MEM billenty-szekvencia Teljesítményszint mérése (dbm): MEM, 9901, RCL, MEM billenty-szekvencia Kijelzk A. Digitális megjelenít a mért szint számára B. Analóg szintmér mszer. Az aktuális skálát LED jelzi. C. Jelindikátor. A mért eredmény az analóg mszerrl olvasható le. D. Digitális megjelenít a frekvencia számára Kezelszervek: 1. [AUTO CAL] Automatikus kalibrációs mód. 2. [LOCAL] Helyi vezérlés átvétele IEC625 vezérlés közben. 3. A megjelenítend mérési eredmény típusa állítható be. - [ABS] A mért abszolút szint kerül kijelzésre. - [REF] Egy önkényesen megválasztott referenciaszint kerül kijelzésre (db vagy dbm-ben). - [ABS] és [REF] Együttes lenyomására a mért abszolút szint lesz a referenciaszint értéke. - [ABS-REF] Az abszolút szint és a referencia szint különbsége kerül kijelzésre. - [dbm0] A relatív nullponti abszolút szint kerül kijelzésre. - [dbr] A relatív szint kerül kijelzésre, illetve a numerikus billentyzeten az értéke módosítható. 4. A szintkijelzés módja választható ki. - [ANLG] Analóg megjelenítés.

12 12 Vonali jelek vizsgálata - [DGTL] Digitális kijelzés. A megjelenít egység analóg üzemmód mellett használható. 5. [AFC] Automatikus frekvenciakövetési mód, amennyiben a generátor nem szinkronozott. 6. [MEM] Memória funkciók aktiválása. 7. A frekvencia kijelzn megjelen érték választható ki: - [f] A szelektivitási görbe középfrekvenciája. - [F STEP ]A step funkciókhoz adható meg a frekvencia lépés nagysága. - [f START ) A sweep funkciókhoz a kezd frekvenciaérték adható meg. - [f STOP ) A sweepés a step funkciókhoz a végs frekvenciaérték adható meg. - [f CENT ] A sweep funkcióknál a (C;TART-fsTop tartomány középfrekvenciája adható meg. - [f] Az f START -f STOP frekvenciák különbsége adható meg. 8. [AUTO SET] Analóg mérés esetén mérési tartomány alsó és fels határa a mért értékekhez automatikusan igazodik. 9. Analóg mérés esetén a mérési tartomány határai 5dB-es lépésekben eltolhatók, manuálisan, a tartomány nagyságát állandó értéken tartva. 10. A mérési tartomány nagysága választható ki, analóg üzemmódban. Ennek megfelel mszerskálát LED jelzi. 11. [AVRG] Átlagoló iktatható a mérésbe. 12. Numerikus billentyzet a frekvenciaértékek megadása számára Folyamatos kézi frekvencia-beállítás lehetséges MAN üzem esetén. 15. Kimeneti csatlakozó és impedancia-választó. 16. Szelektív vev sávszélességének kiválasztása. 17. Sweep funkcióknál a frekvenciatartomány átseprésének idtartama, step funkciókban pedig a lépések közti idtartamok állíthatók be [UNBAL] Koaxiális, aszimmetrikus bemeneti pont. Frekvenciatartomány: 50Hz-25MHz. Impedancia: [BAL I] Szimmetrikus bemeneti pont. Frekvenciatartomány: 10kHz-14MHz. Impedanciák: 124,, 150,. 21. [BAL II] Szimmetrikus bemeneti pont. Frekvenciatartomány: 50Hz-620kHz. Impedanciák: 150., 00, 600', 00'. 22. Demodulált jel kihangosítása. E. [MAN] Kézi folytonos frekvencia hangolást tesz lehetvé. Durva felbontásban (CORSE) 100Hz-es lépésenként, finom felbontásban (FINE) 1Hz-es lépésenként. F. [] [] Ismeretlen frekvenciájújel keresése a teljes tartományban. G. [SWEEP] Periodikus, vagy egyszeri frekvenciaátfutást eredményez a f START -f STOP határok között. H. Hálózati kapcsoló. I. Földel csatlakozó. J. K. [STEP] Automatikus frekvencialéptetést eredményez felfelé, (f STEP lépésenként (AUTO), illetve amikor a bemeneten a jelfolyam megszakad (TRACK), L. [] [] Manuális frekvencialéptetés az f STEP funkciónál megadott lépésközzel. A sweep funkcióknál figyelembe kell venni, hogy a mérés pontosságának megtartása végett a bemeneti szr tranzienseit ki kell küszöbölni. Ez úgy lehetséges ha a sávszrkhöz nem választunk tetszleges sweep idt, hanem betartjuk az alábbiakat: - Sávszélesség: 25Hz f/t < 20kHz/s - Sávszélesség: 400Hz f/t < 200kHz/s - Sávszélesség: 1. 74Hz f/t < lmhz/s - Sávszélesség: 3.1Hz f/t < 10MHz/s Kezelési útmutató Jelen kezelési útmutató csupán azokra a funkciókra szorítkozik, melyek ismerete szükséges a mérés sikeres elvégzéséhez Kimenetek, kimeneti impedanciák, frekvencia sávok Az SPM-19 szintvev a teljes 50Hz-25MHz-es sávban egyetlen koaxiális kimenetet használ. A további két kimeneti csatlakozó szimmetrikus mérésekhez szükséges.

13 Vonali jelek vizsgálata 13 A frekvenciasávok és a hozzájuk tartozó imedanciák a következk: Z 0 124, 150 0, 150, 600 Frekvencia sáv 10kHz 14MHz 50Hz 620kHz A kimenetet és az impedanciát az impedancia kiválasztó kapcsolóval [15] állítjuk be Szintegységek kiválasztása A szintadó mind abszolút, mind relatív szintben skálázható. Az elállítandó szint viszonyítását az alábbi gombokkal választhatjuk ki: dbm abszolút szint dbm0 a 0 vonatkoztatási pont szintje dbr relatív szint Automatikus vételi szint beállítás ( AUTO CAL ) A vételi szintet automatikusan beállítja a megfelel értékre Analóg/Digitális kijelzés állítás A vett értékek kijelzése lehet analóg illetve digitális, attól függen, hogy melyik kijelz jelenik meg, az analóg mszeren, vagy a digitális szintkijelzn Vételi frekvencia beállítása Billentyzet segítségével A frekvenciát MHz-ben, vagy khz-ben adhatjuk meg, a [12] billentyzet használatával adhatjuk meg, miután a [6] ENTRY SELECT gombbal frekvenciára álltunk Folyamatos frekvencia hangolással Amennyiben a pontos vételi frekvencia nem ismert, akkor lehetség van annak hangolására. A funkciómezn [13] lév MAN gomb benyomásával, és a potenciométer [14] segítségével. A frekvencia hangolás pszeudo folyamatos módban megy végbe, ugyanis a lépések lehetnek 1, illetve 100Hz-esek, attól függen, hogy hányszor nyomtuk le a MAN gombot Sávszélesség Az SPM-19 öt különböz sávszélességen képes mérni. Ezek a sávszélesség-kapcsolóval választhatóak ki [16] Sweep mód A sweep méréseket akkor alkalmazzuk, amikor valamilyen folyamatos jelzésre van szükségünk. Mivel a szintadó és a szintvev össze van kötve IEC 625 interfészen keresztül, az adó és vev frekvenciáinak együttfutása megoldható, valamelyik mszer oszcillátorjelének a másik mszerbe való táplálásával A frekvenciahatárok beállítása Ez a beállítás az alkalmazástól függ: Szélessávú mérések esetén érdemes az f START alsó frekvenciahatárt és az f STOP fels frekvenciahatárt a megadni, billentyzeten keresztül. Keskenysávú mérések esetén jobb az f CENT középfrekvenciát megadni, valamint f sávszélességet megadni (f STOP f START ) Sweep módus és végigfutási id A két nyomógomb segítségével kétféle sweep módust állíthatunk be: - periodikusat - egyszeri lefutásút

14 14 Vonali jelek vizsgálata Végigfutási id az az id, ami a sweep mérés egyszeri lefutásához szükséges, értéke 0,33 és 300 másodperc között állítható a [18] kapcsolóval. Egyszeri sweep mérés esetén a kezd frekvencia az f START a befejez frekvencia az f STOP gomb lenyomásával állítható be. A mérés akkor kezddik, amikor SWEEP gombot lenyomjuk A PS-19 távirányítása A PS-19 szintadó mérrendszert alkothat az SPM-19 szintvevvel. Összekapcsolás esetén a két mszer frekvenciája együtt hangolható, a szintvevn lév kezelszervek segítségével. Az így képzett mérrendszer minden részletre kiterjed szinkron hangolási lehetségeket kínál: - A szintadó frekvenciájának hangolása a vevvel együtt, frekvenciaoffszetes mérések. - Szinkronozott manuális frekvencialéptetés - Szinkronozott automatikus frekvencialéptetés - Szinkronozott frekvencia-sweep mködés Az adón az EXT gomb lenyomása után a kezelszervek (kivéve a kimeneti impedancia kezelszerveit) hatástalanok, az értékeket a vev kezel szerveivel állíthatjuk be.

15 Vonali jelek vizsgálata SG-4 kijelz egység 2.4. Ábra Kalibráció A kijelzn a szintvev által mért értékek jeleníthetk meg a frekvencia függvényében. A mért, és ábrázolt szint típusa a szintvevn beállítottakkal egyezik meg Kijelzk A. Képerny a függvény megjelenítésére Kezelszervek 1. Képerny fényersségének beállítása. 2. A képerny mellett elhelyezett B jel szoftver billentyk funkcióinak elhívása, és kikapcsolása. - [FREQ SCAL] A frekvencia skála osztása. - [GRAPH PLOT] Nyomtató jelenléte esetén a nyomtatás indítása. - [RAST] A raszterháló kapcsolható ki, be. - [TOL MASK] A programozott tolerancia maszk kapcsolható ki, be. - [PRGM MASK] Egy újabb menüben a tolerancia maszk két görbéje programozható be. - [RET] Visszatérés a funkcióból. 3. A megjelenítend görbe választható ki. - [A] Aktuális mérési eredmény látható. - [A-B] Az aktuális és az eltárolt görbe különbsége kerül kijelzésre. - [A&B] Az aktuális és az eltárolt görbe egyszerre kerül megjelenítésre. - [B] Az eltárolt görbe kerül megjelenítésre. 4. Frekvencia kurzor mozgató. 5. [f CENT ]: A frekvencia kurzor értéke beíródik a szintvev fcent rekeszébe. 6. [LOCAL] Helyi vezérlés átvétele IEC625 vezérlés közben. 7. [HOLD) A képernytartalom befagyasztása (A rekesz tartalma).

16 16 Vonali jelek vizsgálata 8. [MAX HOLD] Az elz mérési eredmények közül azon görbeszakaszok maradnak meg, amelyek az aktuális görbe felett haladnak. 9. [AVRG A] A mérésbe átlagoló iktatódik be. 10. [STORE AB) Az aktuális görbe eltárolódik a B rekeszbe. 11. Szintkurzor mozgató. 12. [REF.L] A szintkurzor értéke a szintvev referenciaszint tárolójába íródik. B. Szoftver billentyk (softkey) a menü funkcióinak elérésére. C. Földel csatlakozó. D. Hálózati kapcsoló.

17 Vonali jelek vizsgálata Mérési feladatok A mérési összeállítás az alábbi ábrán látható. A mérés összeállítása során ügyeljen arra, hogy az SPM-19 szintvevn a vételi impedancia 75 állásban legyen! Egyes méréseknél nincs pontosan megadva, hogy milyen sávszélességgel, milyen hosszú SWEEP TIME-al mérjen. Ezen esetekben a beállítandó értékek szabadon választottak, de arra mindig ügyeljen, hogy a sávszélesség és a mérési id közötti ( pontban leírt) összefüggésnek fenn kell állnia! 1. feladat: a) Állítsa a szógenerátor periódusidejét 0,1 ms-ra! A szógenerátoron állítson be 8 bites szóhosszt, a szó legyen: ' '! A beállított szót ellenrizze az oszcilloszkóp képernyjén! (az oszcilloszkópot a last bitrl kell indítani!) A kimeneti jel legyen NRZ típusú. Az SPM-19 mérvevn állítson be SWEEP méréshez 100Hz alsó határfrekvenciát (f START ) és 100kHz fels határfrekvenciát (f STOP )! b) Különböz sávszélességek mellett (25Hz-3,1kHz) végezzen SWEEP méréseket. A mérési idket (SWEEP TIME) mindig elegenden nagyra válassza (25Hz sávszélesség esetén minimum 30s)! A kijelzési szinthatárokat úgy állítsa be, hogy a kijelz teljes területén látszódjon a spektrum (ezt nem az SG-4 mszeren kell beállítani, hanem az SPM-19-en, a 2.1. Ábra jelöléseit alkalmazva, a 10 számú kezelgombokkal)! Rajzolja le a különböz vételi sávszélesség mellett nyert görbéket! Értékelje és jegyezze le a spektrumok különbségeit, és a különbségek okát! d) Állítsa át a szógenerátort kimeneti jelét RZ típusú jellé, és végezzen mérést 25Hz sávszélességgel, elegenden nagy mérési idvel! Rajzolja le a kapott spektrumot! e) Hasonlítsa össze a kapott spektrumot az RZ típusú jel (szintén 25Hz sávszélesség mellett kapott) spektrumával. Értékelje és jegyezze le a spektrumok különbségét, és a különbségek okát! Változtassa me tetszlegesen a 8 bit értékét. Lesz-e változás a spektrumban? 2. feladat: a) A szógenerátoron állítson be 8 bites szóhosszt, a szó legyen: ' '! A beállított szót ellenrizze az oszcilloszkóp képernyjén! A kimeneti jel legyen NRZ típusú, periódusideje legyen 3,3ms. A mérvevn csökkentse a SWEEP mérés fels határfrekvenciáját 5kHz-re. b) Végezzen mérést 25Hz sávszélességgel, elegenden nagy mérési idvel! A kapott spektrumot hasonlítsa össze az 1. feladat b) pontjában, 25Hz sávszélesség mellett mért spektrummal! A különbségeket jegyezze fel! 3. feladat: a) A szógenerátoron állítson be 8 bites szóhosszt, a szó legyen: ' '! A beállított szót ellenrizze az oszcilloszkóp képernyjén! A kimeneti jel legyen NRZ típusú, periódusideje legyen 3,3s. A mérvevn állítsa a SWEEP mérés fels határfrekvenciáját 100kHz-re. b) Végezzen mérést 25Hz sávszélességgel, elegenden nagy mérési idvel! A kapott spektrumot hasonlítsa össze az 1. feladat b) pontjában, 25Hz sávszélesség mellett mért spektrummal, valamint a 2. feladat b) pontjában mért spektrummal! A különbségeket jegyezze fel! 4. feladat: a) Állítsa a szógenerátor periódusidejét 0,1 ms-ra! Állítson be a szógenerátoron bites álvéletlen bináris szekvenciát, NRZ jeltípust! Állítson be a mérvevn 25Hz-es sávszélességet, 100Hz-100kHz mérési tartományt! b) Mérje meg a spektrumot megfelelen nagy mérési idvel. A kapott spektrumot rajzolja le és vesse össze az 1. feladat b) pontjában kapott spektrummal! Értékelje és magyarázza meg a különbségeket! c) Növelje a fels határfrekvenciát 2MHz-re!. Végezze el újra a mérést! Rögzítse a kapott spektrumot, és vesse össze az 1. feladat b) pontjában kapottal! Indokolja a különbségeket!