Szabályszerűségi pénzügyi ellenőrzés módszertana

Átírás

1 Szabályszerűségi pénzügyi ellenőrzés módszertana helyi önkormányzatokra, nemzetiségi önkormányzatokra, társulásokra, térségi fejlesztési tanácsokra és az általuk irányított költségvetési szervekre

2 Rövidítések, megjegyzések: Az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet Áhsz. A számvitelről szóló 2000 évi C. törvény Szt. Az államháztartásról szóló évi CXCV. törvény Áht. Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet Ávr. Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló évi CXCIV. törvény Gst. tv. A nemzetiségek jogairól szóló évi CLXXIX. törvény Nemzetiségi tv. Az államháztartás számvitelének évi megváltozásával kapcsolatos feladatokról szóló 36/2013. (IX. 13.) NGM rendelet 36/2013. NGM rendelet Az államháztartásban felmerülő egyes gyakoribb gazdasági események kötelező elszámolási módjáról szóló 38/2013. (IX. 19.) NGM rendelet 38/2013. NGM rendelet A kormányzati funkciók, államháztartási szakfeladatok és szakágazatok osztályozási rendjéről szóló 68/2013. (XII. 29.) NGM rendelet 68/2013. NGM rendelet Az államháztartás számvitelének változásaival kapcsolatos feladatokról, az államháztartásban felmerülő egyes gyakoribb gazdasági események kötelező elszámolási módjáról szóló 38/2013. (IX. 19.) NGM rendelet módosításáról és az államháztartás számvitelének évi megváltozásával kapcsolatos feladatokról szóló 36/2013. (IX. 13.) NGM rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 37/2014. (XII. 10.) NGM rendelet 37/2014. NGM rendelet Magyar Államkincstár Kincstár Jelentőségi küszöb JEK Lényegességi küszöb LÉK Audit eltérési limit - AEL Kék betűszínnel jelölt szöveg: eredménykimutatással való kapcsolatot jelez, az átfedések elkerülésére. Barna betűszínnel jelölt szöveg: költségvetési jelentéssel való kapcsolatot jelez az átfedések elkerülésére. Zöld betűszínnel jelölt szöveg: állami támogatásokkal való kapcsolatot jelez az átfedések elkerülésére.

3 Tartalomjegyzék BEVEZETŐ... 6 AZ ÉVES KÖLTSÉGVETÉSI BESZÁMOLÓK SZABÁLYSZERŰSÉGI PÉNZÜGYI ELLENŐRZÉSE... 7 Általános rész... 7 A belső kontrollrendszer... 7 Az éves költségvetési beszámoló Minden munka kezdete Időközi költségvetési jelentés Időközi mérlegjelentés AZ ÉVES KÖLTSÉGVETÉSI BESZÁMOLÓ ELLENŐRZÉSÉNEK MÓDSZERTANA Mérleg Nemzeti vagyonba tartozó befektetett eszközök Immateriális javak (11) Tárgyi eszközök (12-15) Koncesszióba, vagyonkezelésbe adott eszközök (18) Befektetett pénzügyi eszközök (16-17) Nemzeti vagyonba tartozó forgóeszközök Készletek (21-23) Értékpapírok (24) Pénzeszközök (31-33) Követelések (35) Költségvetési évben és költségvetési évet követően esedékes követelések Követelés jellegű sajátos elszámolások (365) Adott előlegek (3651) Továbbadási célból folyósított támogatások, ellátások elszámolása (3652) Más által beszedett bevételek elszámolása (3653) Forgótőke elszámolása (3654) Vagyonkezelésbe adott eszközökkel kapcsolatos visszapótlási követelés elszámolása (3655) Nem társadalombiztosítás pénzügyi alapjait terhelő kifizetett ellátások megtérítésének elszámolása (3656) Folyósított, megelőlegezett társadalombiztosítási és családtámogatási ellátások elszámolása (3657) Gazdasági társaság alapítása, jegyzett tőkéjének emelése esetén a társaságnak ténylegesen átadott eszközök (3658) Letétre, megőrzésre, fedezetkezelésre átadott pénzeszközök, biztosítékok (3659) Egyéb sajátos eszközoldali elszámolások (366) Aktív időbeli elhatárolások (37)... 60

4 Saját tőke (41) Kötelezettségek (42) Költségvetési évben és költségvetési évet követően esedékes kötelezettségek (421) Kötelezettség jellegű sajátos elszámolások (367) Kapott előlegek (3671) Továbbadási célból folyósított támogatások, ellátások elszámolása (3672) Más szervezetet megillető bevételek elszámolása (3673) Forgótőke elszámolása (Kincstár) (3674) Vagyonkezelésbe vett eszközökkel kapcsolatos visszapótlási kötelezettség elszámolása (3675) Nem társadalombiztosítás pénzügyi alapjait terhelő kifizetett ellátások megtérítésének elszámolása (3676) Munkáltató által korengedményes nyugdíjhoz megfizetett hozzájárulás elszámolása (3677) Letétre, megőrzésre, fedezetkezelésre átvett pénzeszközök, biztosítékok (3678) Nemzetközi támogatási programok pénzeszközei (36791) Államadósság Kezelő Központ Zrt.-nél elhelyezett fedezeti betétek (36792) Kincstári számlavezetéssel kapcsolatos elszámolások (43) Passzív időbeli elhatárolások (44) Eredménykimutatás Tevékenység nettó eredményszemléletű bevétele (91) Közhatalmi eredményszemléletű bevételek (911) Az eszközök és szolgáltatások értékesítése nettó eredményszemléletű bevételei (912) A tevékenység egyéb nettó eredményszemléletű bevételei (913) Aktivált saját teljesítmények értéke Egyéb eredményszemléletű bevételek (92) Központi működési célú támogatások eredményszemléletű bevételei (921) Egyéb működési célú támogatások eredményszemléletű bevételei (922) Különféle egyéb eredményszemléletű bevételek (923) Anyagjellegű ráfordítások (81) Anyagköltség (811) Igénybevett szolgáltatások értéke (812) Eladott áruk beszerzési értéke (813) Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke (814) Személyi jellegű ráfordítások (82) Bérköltség (821) Személyi jellegű egyéb kifizetések (822) Bérjárulékok (823) Értékcsökkenési leírás (83) Egyéb ráfordítások (84) Pénzügyi műveletek eredménye Pénzügyi műveletek eredményszemléletű bevételei (93)

5 Pénzügyi műveletek ráfordításai (85) Rendkívüli eredmény Rendkívüli eredményszemléletű bevételek (94) Rendkívüli ráfordítások (86) Maradványkimutatás Költségvetési jelentés Kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség K1-K8. Költségvetési kiadások K1. Személyi juttatások K2. Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó K3. Dologi kiadások K4. Ellátottak pénzbeli juttatásai K5. Egyéb működési célú kiadások K6. Beruházások K7. Felújítások K8. Egyéb felhalmozási célú kiadások K9. Finanszírozási kiadások B1-B7. Költségvetési bevételek B1. Működési célú támogatások államháztartáson belülről B2. Felhalmozási célú támogatások államháztartáson belülről Állami támogatások bevételei (B11. és B21. rovatok) Állami támogatások eredeti előirányzatai Állami támogatások módosított előirányzatai Állami támogatásokból származó bevételek B3. Közhatalmi bevételek B4. Működési bevételek B5. Felhalmozási bevételek B6. Működési célú átvett pénzeszközök B7. Felhalmozási célú átvett pénzeszközök B8. Finanszírozási bevételek AZ IDŐKÖZI KÖLTSÉGVETÉSI JELENTÉS ELLENŐRZÉSÉNEK MÓDSZERTANA űrlap: űrlap: űrlap: űrlap: űrlapok: AZ IDŐKÖZI MÉRLEGJELENTÉS ELLENŐRZÉSÉNEK MÓDSZERTANA

6 01-R-A űrlap: Mérlegjelentés, Az eszközök és források alakulása R-B űrlap: A részesedések és a részesedések utáni osztalékok alakulása R-C űrlap: A mérlegfolytonosság bemutatása R-D űrlap: Tájékoztató adatok R-E űrlap: Adósság adatok R-F űrlap: A devizaalapú adósság összetétele devizanemenként elkülönítve R-H űrlap: Önkormányzati adósságot keletkeztető ügyletekkel kapcsolatos információs sorok MELLÉKLETEK

7 Bevezető A tagállamok költségvetési keretrendszerére vonatkozó követelményekről szóló 2011/85/EU tanácsi irányelv átültetésével összefüggő egyes feladatokról szóló 1917/2013. (XII. 11.) Korm. határozatban a Kormány a Kincstár jövőbeni, az Állami Számvevőszék sarkalatos törvényben meghatározott ellenőrzési feladat- és hatáskörével összehangoltan ellátandó feladataként határozta meg, hogy január 1-jétől törvényben meghatározott szabályszerűségi pénzügyi ellenőrzést végezzen a helyi önkormányzatok, nemzetiségi önkormányzatok, társulások, térségi fejlesztési tanácsok és az általuk irányított költségvetési szervek körében. A Kincstár által végzendő pénzügyi ellenőrzés célja, hogy az adott évben elvégzett ellenőrzések alapján, az eredményeket a teljes sokaságra kivetítve megállapítsa, hogy az önkormányzati alrendszer éves beszámolói megbízhatóak, valós képet mutatnak, és lényeges hibát nem tartalmaznak. Továbbá hosszú távú cél az adatok megbízhatóságának növelése és erről bizonyosság nyújtása. Az ellenőrzési munka alapkövetelménye, hogy az ellenőrzések eredményei, a megállapítások, a következtetések és a javaslatok megalapozottak és megbízhatóak legyenek. A 3E követelménye: Az ellenőrzéseket a gazdaságosság (economy), a hatékonyság (efficiency) és az eredményesség (effectiveness) érvényesítésével kell végrehajtani. Az ellenőrzéseket gazdaságosan, költséghatékonyan kell végezni, hogy minél kevesebb erőforrást kelljen a Kincstárnak az ellenőrzés elvégzése érdekében felhasználnia. Az ellenőrzéseket hatékonyan kell elvégezni, a rendelkezésére álló idő és kapacitás korlátozott. A hatékony munkavégzés mellett eredményességre kell törekedni, tehát minél kevesebb erőbefektetéssel jussunk eredményre az ellenőrzéseket illetően. Az ellenőrzéseket minden esetben részletes munkaterv alapján kell végrehajtani, melyet jelen módszertan alapján kell az ellenőrzött szervezet sajátosságainak figyelembe vételével meghatározni. A módszertan kidolgozására az Áht. 68/B (3) bekezdésének előírásai alapján került sor. Az ellenőrzési folyamat kulcselemei: az ellenőrzési célok, feladatok pontos meghatározása, a lényegesség és az ellenőrzött kockázatainak felmérése, elemzése és becslése (ennek alapján az ellenőrzések adott céljainak, területeinek és hatókörének meghatározása, a megfelelő ellenőrzési eljárások kiválasztása), az elegendő és megfelelő ellenőrzési bizonyíték(ok) megszerzése az ellenőrzési megállapítások és a következtetések alátámasztásához, az ellenőrzési munka megfelelő dokumentálása, a konklúzió levezetése, szükség esetén javaslatok megfogalmazása, intézkedési terv elkészíttetése és végrehajtatása, a végrehajtás ellenőrzése.

8 Az éves költségvetési beszámolók szabályszerűségi pénzügyi ellenőrzése Általános rész A belső kontrollrendszer A helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat, társulás, térségi fejlesztési tanács és az általuk irányított költségvetési szervek (a továbbiakban: ellenőrzött szervezet) pénzügyi ellenőrzésének első lépéseként fel kell mérni a belső kontrollrendszert. Az Áht. 69. (1) bekezdésében meghatározottak szerint a belső kontrollrendszer a kockázatok kezelése és tárgyilagos bizonyosság megszerzése érdekében kialakított folyamatrendszer, amely azt a célt szolgálja, hogy megvalósuljanak a következő célok: a) az ellenőrzött szervezetben a működés és a gazdálkodás során a tevékenységeket szabályszerűen, gazdaságosan, hatékonyan, eredményesen hajtsák végre, b) az elszámolási kötelezettségeket teljesítsék, és c) megvédjék az erőforrásokat a veszteségektől, károktól és nem rendeltetésszerű használattól. A belső kontrollrendszer létrehozásáért, működtetéséért és fejlesztéséért az ellenőrzött szerv vezetője felelős az államháztartásért felelős miniszter által közzétett módszertani útmutatók figyelembevételével. Az államháztartásért felelős miniszter által közétett Magyarországi államháztartási belső kontroll standardok: A9.pdf Vezetői nyilatkozat útmutató (Bkr. 1. számú melléklet): %20%C3%BAtmutat%C3%B3_k%C3%B6zz%C3%A9t%C3%A9telre.docx Monitoring útmutató: at%c3%b3.pdf A belső kontrollrendszer felmérése arra ad választ, hogy általában a vizsgált szervezetnek milyen a működési környezete, mennyire biztosított a szabályozott, szabályszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes feladatellátás. Annál a szervezetnél, amelynél a belső kontrollrendszer a jogszabályoknak megfelelően kialakításra került, kisebb a kockázata annak, hogy az éves beszámolók, illetve az azt alátámasztó nyilvántartások nem megfelelőek, és hibát tartalmaznak. Abban az esetben, ha a kockázati szint alacsonyabb az egyes mérlegszekciók vizsgálatához kisebb belső minta vétele is elégséges. A kockázati szint meghatározásával tehát optimalizálható az erőforrások elosztása, így a kockázatosabb szervezetek ellenőrzésére több erőforrás jut.

9 Annak érdekében, hogy a belső kontrollrendszert és az abban rejlő kockázatokat felmérjük a módszertan 1. számú mellékletében található kérdőív, a belső kontrollrendszer öt elemére vonatkozó kérdéseket tartalmaz. A vizsgálat során az egyes kérdések különböző súllyal szerepelnek, míg az egyes adható válaszokhoz különböző kockázati szint került meghatározásra. A számszerűsített értékelés mellett szövegesen is értékelni kell a szervezet belső kontrollrendszerét, hogy a belső minták vételét ennek eredményétől függően lehessen meghatározni. A belső kontrollrendszer felméréséhez szükséges az ellenőrzött szervezet szabályzatainak előzetes bekérése, különösen a következők: Alapító okirat Szervezeti és Működési Szabályzat Ügyrend Iratkezelési szabályzat Kötelezettségvállalási, utalványozási és érvényesítési szabályzat Számviteli politika - Eszközök és források értékelési szabályzat - Eszközök és források leltározásának és leltárkészítésének szabályzata - Önköltségszámítás rendjére vonatkozó szabályzat - Pénzkezelési szabályzat Informatikai rendszer biztonsági szabályzat az Áht. 10. (4a)-(4b) bekezdései szerinti költségvetési szervek esetében a munkamegosztási megállapodás. A szervezet működésének egészét érintő szabályzatoknak elsősorban a gazdálkodásra vonatkozó részét szükséges megvizsgálni és értékelni. A kérdőívet a bekért szabályzatok alapján és a helyszíni ellenőrzés során lefolytatott interjúk alapján kell az ellenőrnek kitölteni. Az éves beszámolók vizsgálata szempontjából kiemelten fontos a számviteli politika vizsgálata. Az Áhsz. részletes előírásokat tartalmaz arra vonatkozóan, hogy az ellenőrzött szerveknek a könyvvezetési és beszámolási kötelezettségük teljesítése érdekében milyen belső szabályzatokat kell elkészíteniük és folyamatosan aktualizálniuk. Az Áhsz. előírásai alapján szakmai feladataik és sajátosságaik figyelembevételével ki kell alakítaniuk és írásban szabályozniuk a számviteli politikát. A számviteli politika főbb irányainak meghatározásáért, az elkészítésért és az elkészült számviteli politika jóváhagyásáért, annak végrehajtásáért a beszámolási feladatokat az Áht. 6/C. -a alapján ellátó szerv vezetője a felelős. A számviteli politika lényegében az Áhsz. előírásainak helyi szintű végrehajtási utasítása. A költségvetési és a pénzügyi számvitel alkalmazásával kapcsolatos sajátos szabályokat, előírásokat, módszereket a számviteli politikában kell rögzíteni. A számviteli politikára vonatkozó előírásokat az Áhsz. külön fejezet alatt tartalmazza. A számviteli politika keretében el kell készíteni: az eszközök és a források leltározási és leltárkészítési szabályzatát,

10 az eszközök és források értékelésének szabályozását, az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzatot, figyelembe véve az Ávr. vonatkozó előírásait is, a pénzkezelési szabályzatot. A számviteli politika ellenőrzése elsősorban szabályszerűségi ellenőrzést jelent és a dokumentum, szabályzat meglétére és a benne leírtak végrehajtásának ellenőrzésére terjed ki. Vizsgálni szükséges, hogy a számviteli alapelvek érvényesítésre kerültek-e; a gazdálkodási sajátosságok figyelembevételre kerültek-e; a megfelelő értékelési módszer, eljárás került-e alkalmazásra; a gazdálkodási információs rendszer igazodik-e a jogszabályokhoz (elsősorban annak megítélése, hogy a könyvelési és az analitikus nyilvántartó programok használatával teljesíteni tudják-e a jogszabályok által előírt kötelezettségeket); a számviteli politika keretében elkészített szabályzatok a jogszabályi előírásoknak megfelelnek-e, a számviteli politika valamennyi az Áhsz. alapján kötelező elemet szabályoz-e, a számviteli politika keretében elkészítendő szabályzatok is kialakításra kerültek-e. A számviteli politika gyakorlatban történő betartásáról a szabályszerűségi pénzügyi ellenőrzés módszertanának alkalmazása során kell megbizonyosodni (pl. a mérleg ellenőrzésekor).

11 Az éves költségvetési beszámoló Az éves költségvetési beszámoló űrlapjait amennyiben azok nem automatikusan töltődnek a könyvelési rendszerből egyeztetni kell a záró főkönyvi kivonat adataival. A záró főkönyvi kivonatot az analitika, részletező nyilvántartások támasztják alá. Az éves költségvetési beszámoló részeiből az alábbiak ellenőrizhetők a záró főkönyvi kivonattal történő összehasonlítással: a költségvetési számvitelből előállítandó űrlapok: költségvetési jelentés, maradványkimutatás, a pénzügyi számvitelből előállítandó űrlapok: mérleg, eredménykimutatás. A lényegességi küszöb (LÉK) meghatározása Meghatározása az Áhsz. 1. (1) bekezdés 3. pontjában definiált jelentős összegű hiba alapján történik. Ha a hiba megállapításának évében, az ellenőrzések során ugyanazon költségvetési évet érintően megállapított hibák, hibahatások együttes (előjeltől független) összege eléri, vagy meghaladja a költségvetési év mérlegfőösszegének 2%-át, vagy ha a mérlegfőösszeg 2%-a meghaladja a százmillió forintot a százmillió forintot. A továbbiakban jelentőségi küszöbnek nevezzük ezt az értéket (JEK). Az ellenőrzés előkészítése keretében meg kell határozni azon kritériumokat (hibafeltételeket), amelyek alkalmazásával az ellenőrzés célja szerinti jellemzők mérhetővé válnak (lényegességi kritériumok), meg kell határozni a kritériumok azon értékeit, amelyek megfeleltethetők az ellenőrzési alapfeltevéseinek, és végül meg kell határozni a kritériumok azon értékeit (lényegességi küszöböket: LÉK), amelyeken belül még elfogadható az ellenőrzés alaphipotézise, de amelyeken túl már nem. A pénzügyi-szabályszerűségi ellenőrzéseknél az érték szerinti lényegességi küszöböt a tolerálható hibák maximális összegének lehet tekinteni. Ez a küszöbérték alapul szolgál mind a tételes vizsgálatok mintaméretei meghatározásához, mind pedig az ellenőrzés eredményeinek értékeléséhez. Az érték szerinti lényegességi küszöböt annak az értéknek a meghatározott arányában kell megszabni, amely leginkább jellemzi a pénzügyi elszámolást (éves költségvetési beszámolót) készítő szervezet pénzügyeit. A mérlegfőösszeg az ellenőrzött szervezet esetében ideális érték, amelynek meghatározott arányában kell megszabni a lényegességi küszöböt, mely a vizsgálat kiindulópontját jelenti. A mérleg és az eredménykimutatás esetében a mérlegfőösszeg 2%-a a JEK, és általánosan ennek 75%-a összegben vizsgálva az éves költségvetési beszámoló részeit (mérlegszekciókat, eredménykimutatás szekciókat), megfelelő és elegendő bizonyosságot kapunk arról, hogy a mérleg, eredménykimutatás nem tartalmaz jelentős, materiális hibát. A szervezet belső kontrollrendszerének felmérése után, a megvizsgált kockázatokat figyelembe véve, a LÉK meghatározása változhat. 75%-nál alacsonyabb LÉK-et kell meghatározni, azaz 60%-ot, ha az adott szervezet esetében ez indokolttá válik. A szabályszerűségi pénzügyi ellenőrzés során meg kell határozni egy általános audit eltérési limitet is (AEL), amely általánosan a JEK 5%-a (mérlegfőösszeg 2%-ának 5%-a). Erre azért van szükség, mert lehet eltérés, amely nem éri el a LÉK-et, de mégis dokumentálni kell, hogy az ellenőr talált hibát, audit differenciát a vizsgálat elvégzése közben. A belső kontrollrendszer felmérése után ennél (JEK 5%-a)

12 alacsonyabb AEL-t kell meghatározni, ha indokolttá válik, azaz 3%-ot. Ezeket külön munkalapon az audit program megkezdése előtt kell dokumentálni, vagyis meghatározni az adott szervezet esetében a jelentős összegű hibát (JEK), a lényegességi küszöböt (LÉK) és az általános audit eltérési limitet (AEL). A szabályszerű pénzügyi ellenőrzés elvégzése után egy külön munkalapon kell összegezni a fellelt és kijavított, valamint a fellelt és nem javított hibákat. A szabályszerű pénzügyi ellenőrzés során a mintavételes eljárásoknál is mérvadóak a megvizsgált kockázatok. A belső kontrollrendszer felmérése, a kockázatok meghatározása, majd a LÉK, AEL meghatározása után a mintavételes eljárás mintaszámait is ennek alapján kell meghatározni. A költségvetési jelentés esetében más módon kell meghatározni a LÉK értékét. A JEK-et a költségvetési kiadási főösszeg 5%-ában kell meghatározni, és ennek 75%-a (természetesen attól függően, hogy a belső kontrollrendszer felmérésével milyen kockázati besorolást kap az adott szervezet) összegben vizsgálva a kiadásokat és bevételeket, megfelelő és elegendő bizonyosságot kapunk arról, hogy a költségvetési jelentés nem tartalmaz jelentős, materiális hibát. Az AEL meghatározása itt is szükséges. Általánosan az AEL a költségvetési kiadási főösszeg 5%-ának 5%-a. Példa egy kockázatos szervezet esetében: egy szervezet magas kockázatúnak minősül a belső kontrollrendszer felmérése által, ebből adódóan nem elegendő a 75%-os LÉK, ennél alacsonyabb szintet, a 60%-ot kell alkalmazni. Vagyis a szabályszerűségi pénzügyi ellenőrzés során minden olyan költségvetési és finanszírozási kiadási és bevételi rovatot vizsgálni kell, amely meghaladja a költségvetési kiadási főösszeg 3%-át (5%*0,6).) Az AEL-t 3%-ban határozzuk meg, ennek alapján az AEL a költségvetési kiadási főösszeg 0,15%-a (5%*0,03). A szabályszerűségi pénzügyi ellenőrzés során nem cél a 100%-os bizonyosság elérése, csupán elegendő és megfelelő bizonyítékot kell szerezni arról, hogy az önkormányzati alrendszer éves költségvetési beszámolói megbízhatóak, valós összképet mutatnak, és lényeges, materiális hibát nem tartalmaznak. A pénzügyi ellenőrzés alaptényezői (az angol CEAVOP-ból eredően): Teljesség (Completeness) Létezés (Existency) Pontosság (Accuracy) Értékelés (Valuation) Tulajdonviszonyok, Jogok és kötelezettségek (Ownership) Megjelenítés, bemutatás (Presentation) Az éves költségvetési beszámoló tartalmi vizsgálatát mindig szekciónként (mérleg- és eredménykimutatás szekciók) kell elvégezni, összehasonlítva a tárgyévi értékeket a múlt évi sorokkal és a nagyobb eltérésekre a szervezettől indoklást kérni. Az általános ellenőrzési célokat követve, az ellenőrnek minden egyes sorral kapcsolatosan meg kell győződnie, bizonyosságot kell szereznie azok helyességéről, vagyis bizonyítékot kell gyűjtenie: az egyes vagyonrészek fizikai létezéséről, a vagyonrészek tulajdonviszonyairól, azok feletti rendelkezési jogokról és azokhoz kapcsolódó kötelezettségekről, a vagyonrészekhez kapcsolódó gazdasági események előfordulásáról, megtörténtéről, létezéséről, a vagyon bemutatásának és változásainak teljességéről,

13 a vagyon megfelelő értékeléséről, a vagyonban bekövetkező változások méréséről, a vagyonrészek helyes besorolásáról, bemutatásáról. Meg kell határozni az egyes szekciók vizsgálatakor, hogy mely alaptényezőket (releváns) Teljesség (Completeness), Létezés (Existency), Pontosság (Accuracy), Értékelés (Valuation), Tulajdonviszonyok, jogok és kötelezettségek (Ownership), Megjelenítés, bemutatás (Presentation) szeretnénk vizsgálni, és arról elegendő és megfelelő bizonyosságot szerezni a vizsgálat során, hogy jelentős összegű (materiális) hibát nem tartalmaz az adott szekció. A módszertan kialakításánál az éves költségvetési beszámoló elemeire meghatároztuk a fent részletezett célokat, a szükséges ellenőrzési eljárásokat, az ellenőrzési módszereket, amelyek szerint eljárunk a pénzügyi ellenőrzés során, hogy a célt teljesíteni tudjuk. A módszer, eljárás meghatározásával el kell végeznünk a szükséges teszteket, ellenőrzési metódusokat, majd az ellenőrzési módszerek elvégzése után összegezni szükséges az eredményt, hogy az adott szekcióról elegendő és megfelelő bizonyosságot szereztünk, hogy materiális/jelentős hibát tartalmaz/nem tartalmaz. A szekciók ellenőrzését ezért úgynevezett munkalapokon érdemes levezetni a következő pontok megjelölésével: 1. Cél: 2. Alkalmazott eljárás(ok), módszer(ek): 3. Eredmény: 4. Konklúzió:

14 Minden munka kezdete Mindenekelőtt fontos egy vezérlap készítése. A vezérlap a komplett ellenőrzés alapja, az ellenőrzés kiindulópontja. A vezérlapban meg kell jeleníteni a tárgyévet megelőző év (bázis év) lezárt főkönyvi kivonatának és a tárgyévi főkönyvi kivonatnak az összehasonlítását. A két év számait ki kell vonni egymásból és ezzel szemléltetni tudjuk a két költségvetési év közötti változásának (növekedés vagy csökkenés) mértékét összegszerűen, amelyet százalékos formában is érdemes kifejezni, tehát a változást (különbséget) osztani kell a bázis év adatával és ennek százalékos formáját kell megjeleníteni. Különös figyelemmel kell lenni azon nyilvántartási és könyvviteli számokra, amelyek a bázis évben nem szerepelnek, de a tárgyévben már igen, illetve amelyek még a bázisévben léteztek, de a tárgyévben megszűntek, valamint azokra is, amelyek esetében csak számváltozásról volt szó a bázisról a tárgyévre. A lényegességi küszöb vizsgálatát a vezérlap alapján tudjuk végrehajtani, vagyis a sorok összegszerű változását vizsgáljuk aszerint, hogy az, az előre meghatározott lényegességi küszöböt meghaladja-e. Vannak egyes szekciók, amelyek vizsgálata a lényegességi küszöb vizsgálata nélkül is kötelező, pl. mérlegben a pénzeszközök mérlegsor. Példa: Tegyük fel, hogy a mérlegfőösszeg 300 millió Ft. A JEK az Áhsz. alapján a mérlegfőösszeg 2%-a, vagyis 300 millió Ft * 2% = 6 millió Ft. A LÉK-et a felmért kockázatoknak megfelelően75%-ban határoztuk meg. A 6 millió Ft 75%-a 4,5 millió Ft. A vezérlapot csak mérlegre, azon belül a nemzeti vagyonba tartozó befektetett eszközökre készítettük el szemléltetés céljából. A vezérlap szemlélteti, hogy az immateriális javak (mérlegcsoport) változása jóval a LÉK alatt van, tehát azzal ebben a példában nem kell foglalkoznunk. Ellenben a tárgyi eszközöknél a mérlegtételek* (a gépek, berendezések, felszerelések, járművek kivételével) változása egyenként is jelentősnek, materiálisnak minősül, tehát ezeket vizsgálnunk kell. A befektetett pénzügyi eszközök változása is LÉK felett van, amely mérlegcsoporton belül a tartós részesedéseket vizsgálni szükséges. A koncesszióba vagyonkezelésbe adott eszközök növekedése is hasonlóan LÉK feletti, ennek következtében ellenőrizni kell. *Magyarázat példaszerűen: mérlegfőcsoport: nemzeti vagyonba tartozó befektetett eszközök mérlegcsoport: immateriális javak mérlegtétel, mérlegsor: szellemi termékek

15 Példa a vezérlapra: Fk. Szám Megnevezés Különbség % 111 Vagyoni értékű jogok % 112 Szellemi termékek % Szellemi termékek terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása % Szellemi termékek terv szerinti értékcsökkenése % IMMATERIÁLIS JAVAK % 121 Ingatlanok % 122 Ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok % Ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok terven felüli értékcsökkenése és annak 128 visszaírása % Ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok 129 terv szerinti értékcsökkenése % INGATLANOK % 131 Gépek, berendezések, felszerelések, járművek % 138 Gépek, berendezések, felszerelések, járművek terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása % Gépek, berendezések, felszerelések, járművek 139 terv szerinti értékcsökkenése % GÉPEK, BERENDEZÉSEK, FELSZERELÉSEK, JÁRMŰVEK % 151 Befejezetlen beruházások % 152 Befejezetlen felújítások % 158 Beruházások terven felüli értékcsökkenése % BERUHÁZÁSOK, FELÚJÍTÁSOK % TÁRGYI ESZKÖZÖK % 164 Tartós részesedések társulásban % 1653 Más egyéb tartós részesedések % Más egyéb tartós részesedések értékvesztése és visszaírása % TARTÓS RÉSZESEDÉSEK % 172 Helyi önkormányzatok kötvényei % Egyéb tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok % Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok értékvesztése és annak visszaírása % 181 TARTÓS HITELVISZONYT MEGTESTESTESÍTŐ ÉRTÉKPAPÍROK % BEFEKTETETT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK % Koncesszióba, vagyonkezelésbe adott immateriális javak %

16 Fk. Szám Megnevezés Különbség % Koncesszióba, vagyonkezelésbe adott ingatlanok % Koncesszióba, vagyonkezelésbe adott gépek, berendezések, felszerelések, járművek % Koncesszióba, vagyonkezelésbe adott tartós részesedések, tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok % Koncesszióba, vagyonkezelésbe adott eszközök értékvesztése és annak visszaírása % Koncesszióba, vagyonkezelésbe adott ingatlanok terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása % Koncesszióba, vagyonkezelésbe adott ingatlanok terv szerinti értékcsökkenése % KONCESSZIÓBA, VAGYONKEZELÉSBE ADOTT ESZKÖZÖK % BEFEKTETETT ESZKÖZÖK %

17 Időközi költségvetési jelentés Az időközi költségvetési jelentés szerkezeti felépítése nem tér el a beszámoló költségvetési jelentésétől, ezért a vizsgálati szempontok is hasonlóak a beszámolónál leírtakkal. Kiemelt jelentőségű annak ellenőrzése, hogy a valós események a jelentés megfelelő során szerepelnek-e, mivel ez a vizsgálat lesz az alapja az adatszolgáltatás kincstári jóváhagyásának. Az időközi költségvetési jelentés vizsgálatakor a LÉK meghatározásával világosság válik, mely kiadások és bevételek ellenőrzése szükséges ahhoz, hogy elegendő és megfelelő bizonyítékot kapjunk arról, hogy az időközi költségvetési jelentés valós és megbízható adatokat tartalmaz. Ezen kívül szükséges annak vizsgálata is, hogy mely kiadások és bevételek jellemzőek vagy nem jellemzőek az adott szervezetre. Az időközi költségvetési jelentésben szereplő deviáns, oda nem illő adatokra (a továbbiakban: különös adatok) kiemelt figyelmet kell fordítani, az ellenőrnek meg kell vizsgálnia értékhatártól függetlenül, hogy az adott szervezetre nem jellemző kiadást/bevételt mi indukálta. Ez vizsgálatvezetői hatáskörbe tartozó feladat, a vizsgálatvezető legjobb belátása szerint felülvizsgálja az adatszolgáltatásban szereplő különös adatok eredetét. Az állami támogatások vizsgálata során az eredeti és módosított előirányzatokat, valamint az előirányzatok teljesítését is ellenőrizni kell. Az időközi költségvetési jelentés vizsgálata a közbenső audit része, megalapozza az év végén történő éves költségvetési beszámoló szabályszerű pénzügyi ellenőrzését. Időközi mérlegjelentés Az időközi mérlegjelentés szabályszerű pénzügyi ellenőrzése hasonló elveken alapszik, mint az éves költségvetési beszámolóé, de a sajátos szerkezeti felépítése miatt más módszerek használatára is szükség van. Az időközi mérlegjelentés vizsgálata a közbenső audit része, megalapozza az év végén történő éves költségvetési beszámoló szabályszerű pénzügyi ellenőrzését. Itt is kiemelt jelentőségű annak ellenőrzése, hogy a valós események a jelentés megfelelő során szerepelnek-e, mivel ez a vizsgálat lesz az alapja az adatszolgáltatás kincstári jóváhagyásának.

18 Az éves költségvetési beszámoló ellenőrzésének módszertana Mérleg Nemzeti vagyonba tartozó befektetett eszközök (Az Áhsz. 10. (5) bekezdése, valamint az Áhsz. 11. (1) bekezdése alapján) Teljesség (Te): Az ellenőrnek meg kell győződnie a nemzeti vagyonba tartozó befektetett eszközök analitikájának és leltárának egyezőségéről a szintetikával és mérlegértékekkel, továbbá a kiegészítő mellékletben bemutatott Kimutatás az immateriális javak, tárgyi eszközök, koncesszióba, vagyonkezelésbe adott eszközök állományának alakulásáról űrlap (befektetési tükör) adataival. Fokozott figyelmet igényel a beruházás, felújítás, karbantartás elszámolása. Létezés, Pontosság, Értékelés (LPÉ): Tartalmi szempontból fokozott figyelmet igényel a befektetett eszközök bekerülési és mérlegértékének az ellenőrzése. Idegen vállalkozó által előállított eszköz esetében több elemből tevődhet össze, saját előállításkor pedig az önköltség tartalmát szükséges felülvizsgálni. Az eszközök terv szerinti értékcsökkenése az üzembe helyezés napjától kezdődhet el. Az ellenőrnek be kell szereznie az üzembe helyezés, és a terven felüli értékcsökkenés (a terv szerinti értékcsökkenés jogszabály által meghatározott ezt annak megfelelően kell vizsgálni) számításának dokumentumait (aktiválási jegyzőkönyv, számviteli politika). Nem értékesítési célú kivezetés esetén (pl. selejtezés, használatból kivonás) a vagyonvédelem szempontjából fontos, hogy készült-e selejtezési bizottsági döntés, jegyzőkönyv, stb. A várható hasznos élettartam és főleg a maradványérték meghatározásánál az ellenőrnek számolnia kell a becslés pontatlanságából fakadó kockázatokkal is. Például, ha az ellenőrzött szervezet építkezési darut vásárol, és a darukat lecseréli 7 évente, az ellenőrnek ellenőriznie kell, hogy a 14,5%-os leírási kulcs mellett mekkora maradványértékkel számoltak (pl. amennyiért a beszerzéskor egy közel 7 éves hasonló építkezési daru értékesíthető). Fontos, hogy az Áhsz. 17. (4) bekezdése alapján a 25 millió Ft bekerülési érték alatti gépek, berendezések, felszerelések, járművek terv szerinti értékcsökkenésének megállapítása során nem lehet maradványértéket meghatározni. A mérleg készítésekor a piaci érték tartós csökkenése értékvesztés elszámolását, növekedése pedig értékhelyesbítés elszámolását teheti indokolttá, amit ugyancsak ellenőrizni kell. A terven felüli értékcsökkenés, értékvesztés visszaírása csak az év végi értékelés keretében a fordulónapra vonatkozóan történhet, de (nem a fordulónapon ismert értékviszonyok) a mérlegkészítéskor ismert információk alapján. Fontos, hogy a terven felüli értékcsökkenés elszámolása az Áhsz. szerint korlátozott, mert a piaci alapon történő értékelést nem alkalmazzuk. Tulajdonviszonyok, jogok és kötelezettségek (Tu): A nemzeti vagyonba tartozó befektetett eszközök között kell kimutatni a saját tulajdonában álló, a pénzügyi lízing keretében átvett és

19 a vagyonkezelésbe kapott nemzeti vagyonba tartozó befektetett eszközöket és forgóeszközöket ideértve a jogszabályi vagy szerződéses feltételek teljesítése esetén a jövőben tulajdonába kerülő, de a tevékenység folytatásához már átvett eszközöket is, a más tulajdonában álló tárgyi eszközökön végzett és át nem adott beruházások és felújítások aktivált értékét, valamint a beruházások és felújítások értékét.. Az Áhsz. 11. (11) bekezdése alapján a mérlegben a koncesszióba, vagyonkezelésbe adott eszközök között a tulajdonosnak azokat a nemzeti vagyonba tartozó befektetett eszközöket és azok értékhelyesbítését kell kimutatnia, amelyek üzemeltetését államháztartáson kívüli szervezetnek, személynek koncessziós szerződéssel átadta, vagy amelyekre államháztartáson kívüli szervezettel, személlyel vagyonkezelői szerződést kötött. Az átadáskor az eszköz bruttó értékét és elszámolt értékcsökkenését, értékvesztését, értékhelyesbítését a koncesszióba, vagyonkezelésbe adott eszközök közé kell átvezetni. Nagyon fontos szerepet játszik a gazdasági események helyes minősítése. A költségvetési és a pénzügyi számvitel közötti egyezőségek vizsgálata csak a kiindulási pont. A gazdasági események minősítése azért különösen fontos, mert a minősítés alapján kell az ügylet elszámolási módját meghatározni (pl. ha kárpótlási jegyet cserélnek gépre vagy részesedésre azt csereként és nem vásárlásként kell elszámolni, apportba adást nem lehet térítés nélküli átadásként könyvelni stb.). Az időközi mérlegjelentésben a részesedésekre, az éves költségvetési beszámolóban a nemzeti vagyonba tartozó befektetett eszközök szerepeltetésére külön jogcímek vannak, ezeket fontos egyenként is megvizsgálni. Ez azért kiemelkedő fontosságú, mert általában a nagyobb összegű egyedi ügyleteket szokták rosszul minősíteni, a napi rendszerességgel ismétlődőket nem. Megjelenítés, bemutatás (M): Formai szempontból ellenőrizni kell a nemzeti vagyonba tartozó eszközök besorolását, vagyis az ellenőrnek meg kell győződnie arról, hogy a nemzeti vagyonba tartozó befektetett eszközök a műszaki jellemzőknek, rendeltetésszerű használatuknak megfelelően lettek besorolva. Például egy telek megvásárlása csak akkor minősíthető befektetett eszköznek, ha annak célja, hogy a szervezetet tartósan, egy éven túl használja. Ha a telek vásárlása értékesítési céllal történt a telket a nemzeti vagyonba tartozó forgóeszközök, ezen belül a készletek közé kell sorolni. Vagy az Áhsz. 12. (6) bekezdése alapján azon tárgyi eszközöket és immateriális javakat, amelyeket a használatból kivontak, de az értékesítés 3 hónapnál hosszabb időszakot vesz igénybe (feltéve, hogy az értékesítési szándék meghatározott), át kell sorolni az átsorolt, követelés fejében átvett készletek mérlegsorra. Az eszközök besorolásáról nem csak a beszerzéskor, hanem év közben, valamint a fordulónap és a mérlegkészítés időpontja között is dönthet a szervezet. Megváltozhat egy eszköz rendeltetése a likviditási helyzet függvényében is.

20 Immateriális javak (11) Cél: Elegendő és megfelelő bizonyosságot szerezni arról, hogy az immateriális javak létezése, pontossága, értékelése, tulajdonviszonyai és megjelenítése (LPÉTuM) 1 nem tartalmaz jelentős (a LÉK feletti értékben) hibát. A részletező nyilvántartásoknak az Áhsz. 14. melléklet VI. pontja alapján tartalmazniuk kell a jogszabály által kötelezően meghatározott adatokat. A leltározási szabályzatnak tartalmaznia kell a mérlegtételek (immateriális javak) leltározását. Pontosság (P): Analitika-főkönyv egyezőségének vizsgálata. Pontosság, Létezés, Értékelés (PLÉ) vizsgálata a Kimutatás az immateriális javak, tárgyi eszközök, koncesszióba, vagyonkezelésbe adott eszközök állományának alakulásáról űrlap (befektetési tükör) adataival történő egyeztetéssel. Ellenőrizni szükséges, hogy az értékesítés soron szereplő tételekhez kapcsolódó bevételi összegek megjelennek-e a 02. űrlapon (B51 rovat amennyiben a pénzforgalmi teljesítés már megtörtént). Az űrlapon belül növekedések, csökkenések jelentőség szerinti vizsgálata szükséges. Ha a növekedés vagy csökkenés nagyobb, mint a LÉK, akkor vizsgálni szükséges az adott változásokat. Tegyük fel, hogy az immateriális javak növekedése az űrlap alapján jelentősnek minősül, tehát LÉK feletti. Jelentőség függvényében az analitikus nyilvántartás további vizsgálata szükséges, (az analitikának és az űrlapban lévő összegnek egyeznie kell), vagyis meg kell néznünk annyi tételt, amellyel a LÉK alá kerül a nem vizsgált tételek összértéke. A vizsgálat alá vont tételeket az alátámasztó dokumentumokkal kell igazolni. (Pl. bekerülési érték vizsgálata (É)). Eredménykimutatás-kapcsolat: Terv szerinti értékcsökkenés vizsgálata (É): Ha a terv szerinti értékcsökkenés jelentős, akkor a terv szerinti értékcsökkenés vizsgálata indokolttá válik. Az ellenőrnek meg kell vizsgálnia, hogy az értékcsökkenés a jogszabályban meghatározott értékcsökkenési kulcsok alapján (jogszabályban meghatározott kulcsok szerint) (É) lett-e elszámolva. Kisértékű immateriális javak és azok értékcsökkenésének vizsgálata (elszámolta-e kötelezően az écs-t kisértékű tárgyi eszközöknél) (É) is fontos. Véletlenszerűen, vagy nagyságrend alapján kiválasztunk 5 db tételt az értékcsökkenés analitikájából. A kiválasztott tételek esetében vizsgáljuk a leírási mód számításának, az alkalmazott nyilvántartó program és az általa készített feladások helyességét. Terven felüli értékcsökkenés vizsgálata számviteli politika alapján (számítási módszerek vizsgálata) (É). Az immateriális javak terven felüli értékcsökkenését más különféle egyéb 1 A teljességet a helyszíni leltározásban való részvétellel lehetne ellenőrizni, de a szabályszerűségi pénzügyi ellenőrzésnek nem része a leltár helyszíni vizsgálata. Ez alapján a teljességet az ellenőrnek nem kell vizsgálnia.

21 ráfordításként, annak visszaírását más különféle egyéb eredményszemléletű bevételként kell elszámolni. Ha az ellenőrzött szerv alkalmazza az értékhelyesbítést, akkor vizsgálni szükséges az indokoltsága, valamint ellenőrizni kell, hogy az eszközök értékhelyesbítésének forrásával szemben könyvelték-e (É). Létezés (L): az ellenőr a létezést a leltár és a főkönyvi adatok összehasonlításával ellenőrizheti. Helyszíni leltározásban az ellenőr nem vesz részt. A létezés vizsgálata elsősorban a leltárív és a főkönyvi kivonat, valamint az analitika, a szerződések, a számlák és az önköltségszámítás áttekintését jelenti. Mindez segítheti az ellenőrt annak megítélésében is, hogy helyesen döntött-e a szervezet akkor, amikor az adott eszközt immateriális jószágként aktiválta. Ezzel egyben azt is ellenőrizheti, hogy nem számolt-e el költségként, vagy forgóeszközként olyan beszerzést, amit esetleg itt kellett volna aktiválnia. Tulajdonviszonyok (Tu): azt kell megvizsgálni, hogy az adott immateriális jószág a fordulónapon a szervezet tulajdonát képezi-e. Például: az Áhsz.-re történő áttéréssel szoftvercsere történt mindenkinél valamilyen formában, ennek alapján vagy a) a szoftver felhasználói jogát vásárolja meg a => vagyoni értékű jog; b) a szoftver tulajdonjogának megvásárlásával szoftver terméket vesz => szellemi termék; c) csak használati díjat fizet, ami költség. Besorolás, megjelenítés (M) vizsgálata a vagyoni értékű jogokra és szellemi termékekre [Áhsz. 11. (2) bekezdése alapján]. Meg kell bizonyosodni róla, hogy ezek az eszközök valóban tartósan szolgálják a szervezetet, ezen túlmenően ide tartozik annak megítélése is, hogy a kiegészítő mellékletben bemutatásra kerül-e minden, a jogszabály által előírt információ ( Kimutatás az immateriális javak, tárgyi eszközök, koncesszióba, vagyonkezelésbe adott eszközök állományának alakulásáról űrlap) az immateriális javak vonatkozásában. Eredmények: Alapbizonylatokon alapuló tételes vagy mintavételes vizsgálati eljárás segítségével történik a vizsgálat. Konklúzió: A pénzügyi ellenőrzés során elegendő és megfelelő bizonyosságot szereztünk arról, hogy az immateriális javak létezése, pontossága, értékelése, tulajdonviszonyai és megjelenítése (LPÉTuM) nem tartalmaz jelentős (a LÉK feletti értékben) hibát.

22 Tárgyi eszközök (12-15) Cél: Elegendő és megfelelő bizonyosságot szerezni arról, hogy a tárgyi eszközök, létezése, pontossága, értékelése, tulajdonviszonyai és megjelenítése (LPÉTuM) 2 nem tartalmaz jelentős (a LÉK feletti értékben) hibát. A részletező nyilvántartásoknak az Áhsz. 14. melléklet VII. pontja alapján tartalmazniuk kell a jogszabály által kötelezően meghatározott adatokat. A leltározási szabályzatnak tartalmaznia kell a mérlegtételek (tárgyi eszközök) leltározását. Pontosság (P): Analitika-főkönyv egyezőségének vizsgálata. Pontosság, Létezés, Értékelés (PLÉ) vizsgálata a Kimutatás az immateriális javak, tárgyi eszközök, koncesszióba, vagyonkezelésbe adott eszközök állományának alakulásáról űrlap (befektetési tükör) adataival történő egyeztetéssel. Az űrlapon a beruházások, felújítások, valamint az értékesítés sorokon szereplő tételeket (amennyiben a pénzforgalmi teljesítés megtörtént), a 01. és 02. űrlapokkal egyeztetni kell. Értékesítés esetén a kapcsolódó bevételnek a B52. és B53. rovatokon történő megjelenítését kell ellenőrizni. Az űrlapon a változásokat az immateriális javakhoz hasonlóan kell vizsgálni. Ha a növekedés vagy csökkenés nagyobb, mint a LÉK, akkor vizsgálni szükséges az adott változásokat. Tegyük fel, hogy a tárgyi eszközök növekedése az űrlap alapján jelentősnek minősül, tehát LÉK feletti. Jelentőség függvényében az analitikus nyilvántartás további vizsgálata szükséges, (az analitikának és az űrlapban lévő összegnek egyeznie kell), vagyis meg kell néznünk annyi tételt, amellyel a LÉK alá kerül a nem vizsgált tételek összértéke. A vizsgálat alá vont tételeket az alátámasztó dokumentumokkal kell igazolni. (Pl. bekerülési érték vizsgálata (É), amely nem tartalmazhatja az engedményeket, az általános forgalmi adót). Növekedéseknél szerződések, számlák, szállítólevelek, aktiválási jegyzőkönyv, stb., csökkenéseknél szerződések, számlák, selejtezési jegyzőkönyv stb. (L). Kiemelt jelentőségű az ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok bruttó értékének egyeztetése az ingatlanvagyon-kataszter adataival. Beruházások, felújítások vizsgálata alátámasztó dokumentumokkal (szerződések, számlák, szállítólevelek) (L). Aktivált beruházások, felújítások vizsgálata: aktiválás jogszabály alapján történt e [Áhsz. 16. (3)-(5) bekezdések], alátámasztó dokumentumok vizsgálata (szerződések, számlák, szállítólevelek, aktiválási jegyzőkönyvek /aktiválási jegyzőkönyv dátuma az utolsó/, stb.) (É) Eredménykimutatás-kapcsolat: Terv szerinti értékcsökkenés, terven felüli értékcsökkenés vizsgálata (É): 2 Teljességet a helyszíni leltározásban való részvétellel lehetne ellenőrizni, de a szabályszerűségi pénzügyi ellenőrzésnek nem része a leltár helyszíni vizsgálata. Ez alapján a teljességet az ellenőrnek nem kell vizsgálnia.

23 Ha a terv szerinti értékcsökkenés jelentős, tehát LÉK feletti, akkor a terv szerinti értékcsökkenés vizsgálata indokolttá válik. Az ellenőrnek meg kell vizsgálnia, hogy az értékcsökkenés a jogszabályban meghatározott értékcsökkenési kulcsok alapján (jogszabályban meghatározott kulcsok szerint)(é) lett elszámolva. Sokszor előfordul hibaként, hogy ha az üzembe helyezés, illetve az állománycsökkenés év közben valósul meg, akkor a szervezet az értékcsökkenés összegét nem arányosan számolja el az adott időszakra, hanem egész naptári évre, vagy nem vesznek figyelembe terv szerinti leírást a megsemmisülés, a hiány, a selejtezés, az értékesítés napjáig. Kisértékű immateriális javak és azok értékcsökkenésének vizsgálata (elszámolta e kötelezően az écs-t kisértékű tárgyi eszközöknél) (É) is fontos. Véletlenszerűen, vagy nagyságrend alapján kiválasztunk 5 db tételt az értékcsökkenés analitikájából. A kiválasztott tételek esetében vizsgáljuk a leírási mód számításának, az alkalmazott tárgyi eszköz nyilvántartó program és az általa készített feladások helyességét. Az Áhsz. 17. (1) bekezdése alapján a jogszabály alkalmazása során az Szt. 52. (6) bekezdésére is figyelemmel kell lenni. Ennek alapján nem szabad terv szerinti értékcsökkenést elszámolni az olyan eszköznél, amely értékéből a használat során sem veszít, vagy amelynek értéke különleges helyzetéből, egyedi mivoltából adódóan évről évre nő (pl. kulturális javak esetében). Eredménykimutatás-kapcsolat: Az ellenőrnek meg kell győződnie az ilyen eszközök értékelésének helyességéről, valamint arról, hogy terv szerinti értékcsökkenés elszámolása nem történt meg abban az esetben sem, ha az ilyen eszköz kisértékű. (É) Másrészt az ellenőrnek figyelemmel kell lennie arra a rendelkezésre is, miszerint nem lehet a mérlegben kimutatni a nemzeti vagyon törvény 1. (2) bekezdés g) és h) pontja szerinti kulturális javakat és régészeti leleteket, ha azok bekerülési értéke nem állapítható meg. Nem tekinthető a bekerülési érték megállapíthatatlannak, ha január 1-jét követően a kulturális javak vásárlás vagy olyan térítés nélküli átvétel, csere útján váltak a nemzeti vagyon részévé, amely során az átadó annak nyilvántartási értékét közölte. Ennek alapján meg kell vizsgálni, hogy vannak-e olyan árral rendelkező kulturális javak, régészeti leletek, amelyeket után szereztek be, mert ezeknek szerepelnie kell a könyvekben. (L, É) Terven felüli értékcsökkenés vizsgálata számviteli politika alapján (számítási módszerek vizsgálata) (É). A tárgyi eszközök terven felüli értékcsökkenését más különféle egyéb ráfordításként, annak visszaírását más különféle egyéb eredményszemléletű bevételként kell elszámolni. Ha az ellenőrzött szerv alkalmazza az értékhelyesbítést, vizsgálni szükséges az indokoltságot, valamint ellenőrizni kell, hogy az eszközök értékhelyesbítésének forrásával szemben könyvelték-e (É). Létezés (L): A tárgyi eszközök létezéséről a leltározási ív szemrevételezése során győződhet meg leginkább az ellenőr. Természetesen nagyszámú tárgyi eszköz esetében nem lehet minden egyes eszköz dokumentumait ellenőrizni, létezéséről meggyőződni, csak szúrópróbaszerűen kell ellenőriznie azok meglétét, műszaki állapotát. Ezen kívül a leltárak, az

24 analitikus és szintetikus számlák egyezőségeinek ellenőrzésével a tárgyi eszközök nyilvántartásának teljességéről 3 is képet lehet kapni. Például ingatlanok esetében fontos a tulajdoni lap ellenőrzése, hogy a mérlegben lévő eszköz valóban az államháztartás szervezetéé (saját vagyon). Vagyonkezelésbe vett eszközök esetében is fontos, hogy a vagyonkezelési szerződésnek megfelelően és jogszabályhoz igazodóan az adott szervezetnek kell a könyveibe felvenni az adott eszközt (a nemzeti vagyon védelme). Besorolás, megjelenítés (M): Meg kell bizonyosodni arról, hogy ezek az eszközök valóban tartósan szolgálják a szervezetet, ezen túlmenően ide tartozik annak megítélése is, hogy a kiegészítő mellékletben bemutatásra kerül-e minden a jogszabály által előírt információ a tárgyi eszközök vonatkozásában. Tulajdonviszonyok (Tu): Vagyonkezelésbe vett eszközök vizsgálata során meg kell győződni arról, hogy jogosan szerepelnek-e a könyvekben, szükséges az alátámasztó dokumentumok pl. vagyonkezelési szerződések vizsgálata is. + Lásd a Nemzeti vagyonba tartozó befektetett eszközök alcím Létezés, Pontosság, Értékelés pontja alatt írtakat. Eredmények: Alapbizonylatokon alapuló tételes vagy mintavételes vizsgálati eljárás segítségével történik a vizsgálat. Konklúzió: A pénzügyi ellenőrzés során elegendő és megfelelő bizonyosságot szereztünk arról, hogy a tárgyi eszközök létezése, pontossága, értékelése, tulajdonviszonyai és megjelenítése (LPÉTuM) nem tartalmaz jelentős (a LÉK feletti értékben) hibát. 3 A teljességet nem kezeltük alaptényezőként. Vizsgálata kérdéses. Az ellenőr nem vesz részt a helyszíni leltározásban.