fiatalabbak és az erre nyitottak megtanulhatják, és elvégezhetik a szükséges számításokat. Nemsokára megszületik a szabvány magyar nyelvű változata,

Átírás

1 A megfelelő működés Bizonyára sokan emlékszünk még Sabján Tibor búbos kemencékről tartott előadásaira. Amikor a kemence, mint fűtőeszköz került szóba, minden alkalommal felhívta a figyelmünket, hogy meghatározott helyen és időben volt jól működő hőtermelő berendezés. Kétségtelen előnyei mellett, olcsó, helyben található építőanyag és tüzelőanyag, az akkori elvárásnak megfelelő, körülbelül C szobahőmérséklet volt képes biztosítani. A követelmények változása miatt a XX. század közepétől senki sem tartana jól működőnek egy ilyen hőmérséklet biztosítására képes kályhát. Az élet más területéről is hozhatunk példákat. Az idősebbek emlékezhetnek a pár forintos benzinárakra, amikor egy gépkocsi kiválasztásánál a szín nagyobb hangsúlyt kapott, mint a fogyasztás. Vagy összevethetjük a néhány évtizeddel ezelőtti, kézi kapcsolású interurbán telefonhívást a napjainkra általánossá vált mobiltelefon használattal. Tehát a megfelelő minőség és működés követelményei változnak. Megjegyzem, az idő múlásával ez a változás egyre jobban felgyorsul, ebben nyilván az információáramlás felgyorsulásának is komoly szerepe van. A kályhás szakmánál maradva, az utóbbi évek hozadéka, hogy a megfelelő működés tartalma kiegészült gazdaságossági, és környezetvédelmi követelményekkel. Ráadásul nem elég egy jól működő kályhát megépíteni, hanem ezt igazolni is kell. Viccesen hangzik, de így van, a megfelelő működés fontos feltétele, hogy igazolni tudjuk. A témával kapcsolatos előadásban is hangsúlyoztam, és itt is megjegyzem, sokkal hitelesebb és pontosabb lenne, ha minőségvédelemmel foglalkozó szakember foglalná össze az ezzel kapcsolatos feladatokat. Nem vagyok jogász, tehát hangsúlyozottan a saját értelmezésemet írom le. A megfelelőség igazolásával a 3/2003.(I.25.) BM-GKM-KvVM együttes rendelet az építési termékek műszaki követelményeinek, megfelelőség igazolásának, valamint forgalomba hozatalának és felhasználásának részletes szabályairól című jogszabály foglalkozik. A rendelet értelmében minden helyszínen épített egyedi tüzelőberendezéshez szállítói megfelelőségi nyilatkozatot kell adni. A MACSOI honlapjáról letölthető kivitelezői nyilatkozat típusengedéllyel rendelkező betétek beépítésével készült berendezésekre, jellemzően kandallókra elfogadható, ha mellékeljük hozzá a betét gyártójának, és a beépített anyagoknak a megfelelőségi nyilatkozatát. A kályhákban nincs előre gyártott, típusengedéllyel rendelkező betét, ezért egy általunk készített, a kályha jellemző paramétereit tartalmazó adatlapot kell mellékelnünk. A beépített anyagokra ugyanaz vonatkozik. A szállítói megfelelőségi nyilatkozat fontos része a műszaki specifikáció. A műszaki specifikáció esetünkben jellemzően egy szabvány. A kandallóbetét gyártóknak a saját szállítói megfelelőségi nyilatkozatukban hivatkozni kell arra a szabványra, ami alapján a készülék a tesztelések során megfelelőnek bizonyult. A korábbiak szerint a kandallót építő a betétgyártó nyilatkozatát beépítheti a sajátjába. Kályháknál a jellemző paramétereket tartalmazó adatlapot az MSZEN 15544:2009 számú, kályhák méretezésével foglalkozó szabvány alapján kell elkészítenünk. Vizsgáljuk meg egy kályha megfelelő működésének műszaki feltételeit. Tételezzünk fel egy jól megépített kályhát. Megfelelő működésének első feltétele, hogy a teljesítménye megfeleljen az elvárásnak, ami lehet egy helyiség teljes, vagy részleges hőszükséglete. Tömegének megfelelő teherbírású alapra, vagy födémre kerüljön. Biztosított legyen a szükséges levegőellátás, és legyen megfelelő a kémény. A kályhás első feladata a kályha teljesítményének meghatározása. Ez a helyiség hőszükségletének ismeretében történik, megállapodás kérdése, hogy a teljes, vagy csak a

2 részleges hőszükségletet fedezze a kályha. Nagyon fontos, hogy pontos számítások alapján dolgozzunk, a légköbméter alapján kalkulált hőveszteség és az egy köbméter egy csempe ökölszabály az épületek nagymértékben eltérő falszerkezete miatt napjainkban nem használható. Véleményem szerint ragaszkodjunk a pontos adatszolgáltatáshoz. Ha ez semmiképpen sem lehetséges, a szerződésben írjuk le, hogy építtető milyen teljesítményű kályhát kért tőlünk. A második feladat a kályha szerkezetének és paramétereinek meghatározása, majd a kályha megépítése. A kettő párhuzamosan, adott esetben fordított sorrendben is történhet, erre a kérdésre most nem térek ki. A harmadik feladat az alap, a levegőellátás, és a kémény méretezéséhez, ellenőrzéséhez szükséges adatszolgáltatás biztosítására. Tehát mindenképpen a kályhás feladata a kályha megfelelő minőségben való megépítése, ennek igazolása, és a szükséges adatszolgáltatások biztosítása. Ezzel szemben csak akkor számoljunk hőszükségletet, méretezzünk levegővezetéket, és kéményt, ha valóban értünk hozzá. Miután a mai napig ez nem tárgya a kályhásképzésnek, továbbképzés, vagy egyéni tanulás után kell elsajátítanunk. Az 1. sz. ábra lényegében összefoglalja az eddig írtakat. Problémát jelent, hogy a kályha méretezésére vonatkozó, és így a kályhás munkájának alapját jelentő MSZEN szabvány sem tárgya a kályhásképzésnek. Két eset lehetséges. A

3 fiatalabbak és az erre nyitottak megtanulhatják, és elvégezhetik a szükséges számításokat. Nemsokára megszületik a szabvány magyar nyelvű változata, ez nagy segítséget jelent. A saját tapasztalatomból tudom, hogy bizonyos, egyénenként változó életkor után, az újabb ismeretek befogadása már nem olyan könnyű. Úgy gondolom, hogy a MACSOI egyik fontos feladata tagjainak, és általában a kályhásoknak a segítése, ami ebben az esetben a szükséges méretezés elvégzése lehetne. Az ipartestület anyagi helyzetének ismeretében ezt nem ingyenes szolgáltatásnak képzelem el, a MACSOI vezetőségének valamilyen mindenki számára elfogadható összeget kellene meghatározni. Megerősítem az előadásban tett kijelentésemet, a saját célra elkészített számítógépprogram felhasználásával térítés nélkül elvégzem az ipartestület számára a méretezéseket. Tehát, javaslatom alapján, a számítást igénylő kályhás a MACSOI-hoz fordul, vele állapodik meg, tőle kapja meg a számítást, és neki fizeti a térítést. Az én vállalt feladatom, hogy a konkrét méretezést társadalmi munkában elvégzem. A méretezés két változatát képzeltem el. Az egyszerűsített méretezés a kályha teljesítményét, üzemidejét, a szükséges famennyiséget, a hatásfokot, az égéslevegő szükségletet, és a kémény méretezéséhez szükséges adatokat határozza meg. Ezek kiszámításához a tűztér pontos méreteire, és a beépített füstjáratok összesített hosszúságára van szükség. Ezenkívül a névleges üzemidő becsléséhez le kell írni a jellemző falvastagságokat. Az egyszerűsített méretezés nem határozza meg a kályha pontos huzatszükségletét. Ezt a járatok kialakításának, vonalvezetésének függvényében meg kell becsülni. Az egyszerűsített méretezés előnye, hogy viszonylag kevés adat birtokában is elvégezhető. A teljes méretezés az eddigieken kívül a kályha huzatszükségletét is pontosan megállapítja. Ehhez viszont a járatok kialakításának részletes leírása szükséges, minden járatszakasz hossza, keresztmetszete, az iránytörések és a keresztmetszet változások megadása. A kályha építésekor a járatszakaszok hosszát, és keresztmetszeti méreteit le kell mérni, majd egy táblázatban összefoglalni. Az iránytöréseket a 2. sz. ábra szerint a járatrendszerről készített vázlattal célszerű megadni.

4 Ha valamilyen oknál fogva ez nem lehetséges, a 3. sz. ábrán látható módon, a járatszakasz irányának megadását is választhatjuk. Mindkét ábra ugyanarról a függőleges, soros, ötös, azaz lengyel járatú kályháról készült. Érdemes hangsúlyozni, hogy a számítás az adatszolgáltatás alapján történik, tehát a valóságtól eltérő adatok nem a kályha tényleges jellemzőit fogják eredményezni. A rendelet értelmében a beépített anyagokról is szállítói megfelelőségi nyilatkozatot, vagy megfelelőségi tanúsítványt kell biztosítani. Jelenleg nálunk a kályhákba beépíthető anyagokra a kályhacsempén kívül nincs érvényes előírás. A kályhaépítéssel kapcsolatos szabványok kidolgozójának az Osztrák Kályhásszövetség tekinthető, az általuk készített előírásokból születnek az ausztriai szabványok, majd válnak a VEUKO közvetítésével nálunk is érvényes európai szabványokká. Az ausztriai szabványok szerint a kályhaépítéshez kályhacsempét és samottot szabad felhasználni. Véleményem szerint hatalmas csapás lenne a hazai kályhaépítésre, ha ez nálunk is érvényes szabvánnyá válna. Műszaki szempontból a samott anyagok kétségtelen előnyei ellenére sem tartom indokoltnak a téglák és cserepek feltétel nélküli száműzését. Tehát, nagyon oda kell figyelnünk a hazai szabványosítás folyamatára, és maximálisan védeni az érdekeinket. Emellett mindenképpen össze kellene gyűjteni a kályha, és külön a kandallóépítésben felhasználható anyagokat. A gyártóktól nyilván beszerezhető a termékükre vonatkozó megfelelőségi tanúsítvány, vagy szállítói megfelelőségi nyilatkozat. Ezeket az ipartestület szakmai állásfoglalásával lehetne kiegészíteni, melyekben rögzítenénk, hogy a konkrét anyag milyen feltételek mellett használható kályha, illetve kandalló építésnél.

5 Vérmérséklet kérdése, hogy bosszankodunk, vagy derülünk rajta, pillanatnyilag a kályhaépítéssel kapcsolatban több élő jogszabály van, mint szakmai előírás. Mondhatjuk, hogy mindez a kályhás tevékenysége szempontjából nem fontos, de ez csak addig igaz, ameddig semmiféle vita sincs az építtető és a kivitelező között. A jogszabályok, szakmai előírások nem mindig egyértelműek, értelmezésük pedig végkép nem az. Például, az MSZEN 1443 számú szabvány szerint 2003 óta csak erre megfelelőnek minősített anyagból szabad kéményt építeni. Ennek ellenére 2008-ban a területileg illetékes építésügyi hatóság a kéményseprő vállalat egyetértésével engedélyezett téglakéményt tartalmazó tervdokumentációt. Számtalan más példát is találni az eltérő szabályértelmezések miatti bizonytalanságra. Véleményem szerint, a bajt megelőzve, még akkor is, ha egyelőre senki sem követeli tőlünk, időben fel kellene készülnünk az előírások betartására, a követelmények kielégítésére. Az eddigieket összefoglalva, egyrészt szükség lenne egy szolgáltatásra, amelyik a kályhák műszaki megfelelőségének igazolásának terén segíti a kályhásokat, másrészt, szakmai állásfoglalással igazolni a kályha és kandalló építésben használt építőipari anyagok alkalmasságát. Sokszor találkozunk azzal az igénnyel, hogy átlépjük a mesterség határait. Fenntartom már sokszor leírt véleményemet, hogy tisztességesebb és bölcsebb dolog őszintén elmondani, hogy nem a mi kompetenciánk, mint blöffölni, de az igény ettől még megmarad. Ezért, távolabbi tervként javaslom, hogy a kályhaméretezéshez hasonlóan, a hőszükségletszámítás, a levegőellátás, és a kéményméretezés területén is szervezzünk meg egy szolgáltatást, amit szükség esetén a mesterséget folytatók igénybe vehetnek. Kellő hozzáértés hiányában erre egyedül nem vagyok képes, de minden ilyen munkában szívesen részt veszek. Fót, április 4. Libik András