5) Balatonfenyves Község Településképi Arculati Kézikönyvének jóváhagyása és Településkép védelméről szóló rendeletének megalkotása

Átírás

1 BALATONFENYVES KÖZSÉG POLGÁRMESTERÉTŐL Balatonfenyves, Kölcsey u. 27. Tel: 85/ , Napirend: M E G H Í V Ó a Balatonfenyves Község Önkormányzat Képviselő-testületének november 29-én (csütörtök) 8.00 órára a Községháza nagytermében tartandó ülésére. 1) Jelentés a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról és a két testületi ülés között történtekről Előadó: Lombár Gábor polgármester 2) Átruházott hatáskörben hozott döntések Előadó: Lombár Gábor polgármester 3) évi belső ellenőrzési ütemterv elfogadása, és a stratégiai ellenőrzési terv felülvizsgálata, megbízási szerződés elfogadása Előadó: Dr. Tóthné Dr. Sass Mónika jegyző és Kahó Ildikó belső ellenőr 4) A nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó közszolgáltatásról szóló rendelet módosítása Előadó: Lombár Gábor polgármester 5) Balatonfenyves Község Településképi Arculati Kézikönyvének jóváhagyása és Településkép védelméről szóló rendeletének megalkotása Előadó: Lombár Gábor polgármester 6) A Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjról szóló 23/2006.(IX.15.) önkormányzati rendelet módosítása Előadó: Lombár Gábor polgármester 7) A szociális ellátások helyi rendszeréről szóló 2/2015.(II.27.) önkormányzati rendelet módosítása Előadó: Lombár Gábor polgármester 8) Balatonfenyvesi Polgármesteri Hivatalban igazgatási szünet elrendelése Előadó: Dr. Tóthné Dr. Sass Mónika jegyző 9) Kőszegi Szabolcs kérelme Előadó: Lombár Gábor polgármester 10) Lakáscélú támogatás iránt benyújtott kérelem elbírálása Előadó: Lombár Gábor polgármester 11) Balatonfenyves 0329 hrsz-ú Nimród utca házszámozása Előadó: Lombár Gábor polgármester 12) Közvilágítás rekonstrukciója Előadó: Lombár Gábor polgármester 13) Fűnyírási munkák elvégzése Előadó: Lombár Gábor polgármester 14) A vasút és a Balaton közötti területen év nyarára kialakítandó parkolási rendről, és egyes parkolók fizetőssé tételéről Előadó: Lombár Gábor polgármester Balatonfenyves, november 23. Lombár Gábor sk. polgármester 1

2 Előterjesztés Balatonfenyves Község Önkormányzata Képviselő-testületének november 29-én tartandó ülésére Tárgy: Jelentés a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról és a két testületi ülés között történtekről Előterjesztő: Lombár Gábor polgármester Tisztelt Képviselő-testület! 91/2018.(IX.26.) Kt.sz. határozat alapján, a Központi strandi WC-k évi üzemeltetésének bérbeadásáról a meghirdetés folyamatban van. A fizető parkolás esetleges kiterjesztése a mai ülésen kerül előterjesztésre. 95/2018.(X.25.) Kt.sz. határozat alapján, a Balatonfenyvesi Fekete István Általános Iskola felvételi körzethatáráról szóló adatszolgáltatás és kivonat elküldésre került. 96/2018.(X.25.) Kt.sz. határozat alapján, a 2018/2019. évi időszakban a hókotrási és síkosság-mentesítési munkálatok elvégzésére vonatkozóan az ajánlattételre felhívás megtörtént, a szerződéskötés a Fenyves Kft-vel folyamatban van. 97/2018.(X.25.) Kt.sz. határozat alapján, a Balatonfenyves Csalogány, István utcai és Pozsonyi utcai strandok, valamint a Fenyves-alsó strand március 16. és március 15. közötti üzemeltetésére az ajánlattételre a pályázatok beérkeztek, azok elbírálása megtörtént, a szerződéskötés folyamatban van. 98/2018.(X.25.) Kt.sz. határozat alapján, a Balatonfenyves 0329 hrsz-ú, kivett saját használatú út művelési ágba tartozó utca nyugati szakaszának új elnevezésével kapcsolatban a lakosok nyilatkozattételre történő felhívását kiküldtük, egyeztetést tartottunk, annak tapasztalatai alapján a mai ülésünkre előterjesztést készítettünk. 99/2018.(X.25.) Kt.sz. határozat alapján, Elekesné Fazekas Edinával a Ft összegű kamatmentes lakáscélú kölcsönszerződés megkötésre került. 100/2018.(X.25.) Kt.sz. határozat alapján, a Bölcsődei Fejlesztési Program pályázati kiírás alapján a pályázatot benyújtottuk, mely befogadásra került, annak hiánypótlása megérkezett, melyet teljesítettünk határidőre. 101/2018.(X.25.) Kt.sz. határozat alapján, a Balaton Fejlesztési Tanács által meghirdetett Településfejlesztési beruházások támogatására kiírt pályázatot benyújtottuk, a pályázat befogadásra került. 102/2018.(X.25.) Kt.sz. határozat alapján, a folyamatban lévő csapadékvíz pályázat sikeres megvalósulása érdekében a Balaton-nagybereki Vizi Társulattal megállapodást kötöttük, melyért cserébe a befogadó nyilatkozatot megkaptuk. 2

3 2018. október 25. A pécsi Katasztrófavédelmi Igazgatóságon ismételten egyeztettünk a Kossuth L. utcai csapadékvíz ügyében november 15. Téli esték Fenyvesen program keretében beszélgetés a Községi Könyvtárban november 20. Polgármesterek és Jegyzők tanácskozása, helyszín: Siófok november 21. Balatoni Szövetség elnökségi ülése, helyszín: Balatonederics november 23. Európai Hulladékcsökkentési Hét pályázat keretében előadás és workshop a Községháza Nagytermében. Határozati javaslat Balatonfenyves Község Önkormányzat Képviselő-testülete a lejárt határidejű határozatokról szóló jelentést elfogadja. Balatonfenyves, november 23. Lombár Gábor sk. polgármester 3

4 Előterjesztés Balatonfenyves Község Önkormányzat Képviselő-testületének november 29-én tartandó ülésére Ügyiratszám: 3542/2018. Ügyintéző: Orbánné Borsos Anikó Tárgy: Átruházott hatáskörben hozott döntések július szeptember 30. közötti időszakban Előterjesztő: Lombár Gábor polgármester Tisztelt Képviselő-testület! A Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 1/2001.(I.26.) önkormányzati rendelet 2. számú melléklete alapján átruházott hatáskörben a Polgármester az alábbi határozatokat hozta július szeptember 30. közötti időszakban: Polgármester: Települési támogatás: Közterület-használat: Fenyőfa kivágás: 39 db 44 db 6 db Kérem a Képviselő-testületet a beszámoló elfogadására. Határozati javaslat Balatonfenyves Község Önkormányzat Képviselő-testülete az átruházott hatáskörben hozott döntésekről szóló beszámolót elfogadja. Balatonfenyves, november 19. Lombár Gábor sk. polgármester 4

5 Előterjesztés Balatonfenyves Községi Önkormányzat Képviselő-testületének november 29-én tartandó ülésére Tárgy: évi belső ellenőrzési ütemterv elfogadása, és a stratégiai ellenőrzési terv felülvizsgálata, megbízási szerződés elfogadása Előterjesztő: Kahó Ildikó belső ellenőr Dr. Tóthné dr. Sass Mónika jegyző Tisztelt Képviselő-testület! Az államháztartásról szóló évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 61. -a szerint az államháztartási kontrollok célja az államháztartás pénzeszközeivel és a nemzeti vagyonnal történő szabályszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes gazdálkodás biztosítása. A törvény az említett paragrafus (1)-(4) bekezdéseiben rendelkezik az államháztartás ellenőrzési rendszeréről. Ennek részletes szabályait tartalmazza a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011.(XII.31.) Korm. Rendelet. Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény a rögzíti a helyi önkormányzatok belső kontrollrendszerét. Ezen belül kerül előírásra, hogy a jegyző köteles a jogszabályok alapján meghatározott belső kontrollrendszert működtetni, amely biztosítja a helyi önkormányzat rendelkezésére álló források szabályszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását. A belső kontrollrendszer lényege, hogy magában foglalja mindazon szabályokat, eljárásokat, gyakorlati módszereket és szervezeti struktúrát, amelyeket arra a célra terveztek, hogy segítséget nyújtson a vezetésnek a céljai eléréséhez. A célok elérését akadályozó eseményeket pedig megelőzze vagy feltárja és korrigálja. A jegyző köteles gondoskodni - a belső kontrollrendszeren belül a belső ellenőrzés működtetéséről az államháztartásért felelős miniszter által közzétett módszertani útmutatók és a nemzetközi belsőellenőrzési standardok figyelembevételével. A helyi önkormányzatnak a belsőellenőrzés keretében kell gondoskodni a felügyelt költségvetési szervek ellenőrzéséről is. A belső ellenőrzés jogszabályban meghatározott célja, hogy elősegítse a közpénzekkel történő hatékony, eredményes és szabályszerű gazdálkodást. Az önkormányzatnak, mint gazdálkodó szervnek kötelessége (és egyben érdeke is) ellenőrzési rendszerét kialakítani, működését megszervezni és megállapításait folyamatosan hasznosítani A belső ellenőrzés feladattervét kockázatelemzés alapján hajtja végre. Figyelemmel, - a kockázatkezelés rendje alapján meghatározott, kockázatelemzéssel végrehajtott - az éves felülvizsgálat során feltárt azonosított kockázati tényezők, kockázatos folyamatokra. A 370/2011.(XII.31.) Korm. Rendelet 30. -a alapján: 5

6 30. (1) A belső ellenőrzési vezető stratégiai ellenőrzési tervet készít, amely összhangban a szervezet hosszú távú céljaival meghatározza a belső ellenőrzésre vonatkozó stratégiai fejlesztéseket a következő négy évre, és az alábbiakat tartalmazza: a) a hosszú távú célkitűzéseket, stratégiai célokat; b) a belső kontrollrendszer általános értékelését; c) a kockázati tényezőket és értékelésüket; d) a belső ellenőrzésre vonatkozó fejlesztési és képzési tervet; e) a szükséges erőforrások felmérését elsősorban a létszám, képzettség, tárgyi feltételek tekintetében; f) az a) c) pont alapján meghatározott ellenőrzési prioritásokat és az ellenőrzési gyakoriságot. (2) A stratégiai ellenőrzési tervet szükség szerint felül kell vizsgálni. A fenti jogszabályi előírás alapján a képviselő-testület már elfogadta a stratégiai ellenőrzési tervet a évekre vonatkozóan, melynek felülvizsgálatát a belső ellenőr elkészítette, mely az előterjesztés 3. számú mellékletét képezi. A belső ellenőrzés tevékenység tényleges elvégzése éves ellenőrzési terv alapján történik. Az éves ellenőrzési tevékenység megtervezéséhez a tárgyévet követő évre vonatkozóan éves ellenőrzési tervet kell készíteni. Az éves ellenőrzési tervnek a stratégiai ellenőrzési tervben és a kockázatelemzés alapján felállított prioritásokon, valamint a belső ellenőrzés rendelkezésére álló erőforrásokon kell alapulnia. Az előterjesztés 1. számú melléklete tartalmazza az ellenőrzési ütemtervet, a 2. számú melléklete pedig a kockázatelemzést. Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. tv (5) bekezdése szerint a helyi önkormányzatra vonatkozó éves belső ellenőrzési tervet a Képviselő-testület az előző év december 31-éig hagyja jóvá. Kérem a Tisztelt Képviselő-testületet a stratégiai terv felülvizsgálatának és az éves ellenőrzési tervnek az elfogadására. A belső ellenőri feladatokat évek óta Kahó Ildikó látja el az önkormányzattal kötött szerződés alapján. Javaslom, hogy a képviselő-testület Kahó Ildikóval a évre is kösse meg a belső ellenőrzési feladatokra vonatkozó megbízási szerződést változatlan feltételekkel. A szerződés tervezet az előterjesztés 4. szám mellékletét képezi. Határozati javaslat 1. Balatonfenyves Község Önkormányzat Képviselő-testülete az előterjesztés mellékletét képező Balatonfenyves Község Önkormányzata évekre vonatkozó belső ellenőrzési stratégiai terv felülvizsgálatát elfogadja. 2. Balatonfenyves Község Önkormányzat Képviselő-testülete Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. tv (5) bekezdése alapján az önkormányzat és költségvetési szervei kockázatelemzésen alapuló évi belső ellenőrzési tervét jóváhagyja. 6

7 Megbízza a jegyzőt, hogy a évi ellenőrzési ütemtervet a belső ellenőr részére küldje meg. 3. Balatonfenyves Község Önkormányzat Képviselő-testülete Kahó Ildikóval (8646 Balatonfenyves, Dráva u. 62.) Balatonfenyves Község Önkormányzata és intézményei belső ellenőrzési feladatai ellátására vonatkozóan megbízási szerződést köt évre vonatkozóan ,-Ft/hó díjazás ellenében. Felhatalmazza a polgármestert és a jegyzőt a szerződés aláírására. Határidő: 15 nap - értesítésre Felelős: dr. Tóthné dr. Sass Mónika jegyző Balatonfenyves, november 12. dr. Tóthné dr. Sass Mónika Jegyző 7

8 1. számú melléklet Balatonfenyves Község Önkormányzatának és költségvetési szervének évi belső ellenőrzési terve Készítette: Kahó Ildikó belső ellenőrzési vezető A tervezett, egyeztetett ellenőrzési javaslatokkal egyetértek, elfogadásra javaslom: Balatonfenyves, november. Dr. Tóthné dr. Sass Mónika jegyző Jóváhagyásra került a számú képviselőtestületi határozattal Dr. Tóthné dr. Sass Mónika jegyző Balatonfenyves, november 8

9 Balatonfenyves Község Önkormányzat évi belső ellenőrzési terve Tisztelt Képviselő-testület! A belső ellenőrzés tervezésének bemutatása Az államháztartásról szóló évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 61. -a szerint az államháztartási kontrollok célja az államháztartás pénzeszközeivel és a nemzeti vagyonnal történő szabályszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes gazdálkodás biztosítása. Az államháztartás belső kontrollrendszere a költségvetési szervek belső kontrollrendszere keretében valósul meg, beleértve a belső ellenőrzést is. A belső kontrollrendszer létrehozásáért, működtetéséért és fejlesztéséért a költségvetési szerv vezetője felelős, az államháztartásért felelős miniszter által közzétett módszertani útmutatók figyelembe vételével és egyben köteles olyan szabályzatokat kiadni, folyamatokat kialakítani és működtetni, amelyek biztosítják a rendelkezésre álló források szabályszerű, szabályozott, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását. A január 1-jén hatályba lépett Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény a rendelkezik többek között- a helyi önkormányzat belső ellenőrzési rendszere működésének főbb szabályairól, megjelölve az általa elérni kívánt fontosabb célokat is. A helyi önkormányzat belső ellenőrzése keretében gondoskodni kell a felügyelt költségvetési szervek ellenőrzéséről is. Az utóbbi ellenőrzési forma a tulajdonosi funkcióval összefüggő átfogó vagy általános ellenőrzésként valósul meg. A helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat és hatásköreiről szóló évi XX. Törvény 140. (1) bekezdésének e) pontja a jegyző gazdálkodási feladat- és hatáskörébe sorolja az önkormányzat által alapított és fenntartott költségvetési szervek pénzügyi-gazdasági ellenőrzését. A költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 370/2011.(XII.31.) Korm. rendelet 29. (1) bekezdése minden költségvetési szerv részére kockázatelemzésen alapuló stratégiai és éves ellenőrzési terv készítését írta elő. A helyi önkormányzatokról szóló évi CLXXXIX. Tv (5) bekezdése szerint a helyi önkormányzatra vonatkozó éves belső ellenőrzési tervet a Képviselő-testület az előző év december 31-éig hagyja jóvá. I. Az éves ellenőrzési terv összeállítása Balatonfenyves Község Önkormányzat évi éves belső ellenőrzési terve összeállítása során a belső ellenőrzés figyelembe vette a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII.31.) Korm. rendeletet (Bkr.), és a Balatonfenyvesi Polgármesteri Hivatal Belső Ellenőrzési Kézikönyvének előírásait, a Nemzetközi és a Belső 9

10 Ellenőrzés Szakmai Gyakorlatának Nemzetközi Normáit (IIA Normák) és a magyarországi államháztartási belső ellenőrzési standardok 5000-es Tervezési standardjait, valamint a Nemzetgazdasági Minisztérium a évi, az éves ellenőrzési terv elkészítéséhez kiadott módszertani útmutatójának szempontjait. A terv a kockázatelemzés alapján felállított prioritásokon és a rendelkezésre álló erőforrásokon alapul. a) Az ellenőrzési terv elkészítése során felhasznált kimutatások, elemzések, egyéb dokumentumok A évi belső ellenőrzési terv elkészítése során a következő dokumentumokat használtam fel: - Balatonfenyves Község Önkormányzat felülvizsgált belső ellenőrzésének a évi stratégiai terve évi tervet megalapozó kockázatelemzése - Bizonyosságot adó tevékenység évi dokumentációi - Belső ellenőrzéssel kapcsolatos továbbképzések anyagai - Jogszabályi változások. Az éves ellenőrzési terv tartalmazza - az ellenőrzési tervet megalapozó elemzések és a kockázatelemzés eredményének összefoglaló bemutatást, - a tervezett ellenőrzések tárgyát - az ellenőrzések célját - az ellenőrizendő időszakot - a rendelkezésre álló és a szükséges ellenőrzési kapacitás meghatározását - az ellenőrzések típusát - az ellenőrzések tervezett ütemezését - az ellenőrzött szerv, illetve szervezeti egység megnevezését - az egyéb tevékenységeket. A külső szolgáltatói feladatellátás miatt a soron kívüli ellenőrzések és a kötelező szakmai képzések szakértői nap szükséglete nem kerülhet tervezésre. Az éves ellenőrzési tervet megalapozó elemzések és a kockázatelemzés eredményének összefoglaló bemutatása Balatonfenyves Község Önkormányzat feladatait ellátó szervezetek A) Balatonfenyvesi Polgármesteri Hivatal B) Kisfenyő Óvoda Kockázatok feltérképezése Az éves ellenőrzési terv elkészítéséhez szükséges kockázatok feltérképezését a belső ellenőrzés végzi. Forrása elsősorban a bizonyosságot adó tevékenység, valamint a tanácsadás során a belső ellenőrzés tudomására jutott információk, a vezetőkkel folytatott konzultációk. A belső ellenőr az ellenőrzések során konzultál a Hivatal és Intézmény vezetőivel és a dolgozókkal, így tudomást szerez a szervezeti egységeket érintő kockázatokról. 10

11 Az önkormányzati bevételek megalapozottsága érdekében, nagy hangsúlyt kell fektetni a normatív állami támogatások igénylésére és elszámolására. A támogatások alapját képező mutatószámok, létszámok helyes megállapítása az alapja a támogatások lehívásának. Tekintettel arra, hogy a Magyar Államkincstár szinte rendszeresen folytat a normatívák elszámolásához kapcsolódó ellenőrzést, ezért a belső ellenőr ritkán végez éves terve alapján ebben a témakörben vizsgálatot. A Polgármesteri Hivatal és az Önkormányzat Intézménye intranetes hálózattal rendelkeznek, amely tartalmazza a működésben bekövetkező változásokat, így a kockázatok feltérképezéséhez a webes felületek is sok segítséget nyújtanak. Kockázatok értékelése A kockázatok feltérképezését követően a belső ellenőrzés 28 db folyamatot határozott meg, amelyet egyedileg értékelt. A kockázatok értékelése kettő lépcsőben zajlott. A folyamatok a meghatározott belső ellenőrzési fókuszok (közvetlen pénzben mérhető hatás, folyamat/tevékenység korábbi ellenőrzése, szabályok/működés összetettsége/változása, szervezeti változás, kontrollok megbízhatósága) alapján jelentőségük szerint kerültek súlyozásra oly módon, hogy az értékelési mátrixban jelentőségük alapján 0 5 pontot kaphattak. Kockázatelemzési kritériummátrix Közvetlenül pénzben mérhető hatás. A folyamat/ tevékenység korábbi ellenőrzése. Szabályok/működés összetettsége/változása. Súlyok (hatás) Valószínűség Szervezeti változás Kontrollok megbízhatósága Súlyok összesen: A kockázati szempontokhoz 1-től 5-ig terjedő kockázati mérőszám rendelése történt a súlyosságnak megfelelően ("1" a legalacsonyabb, "5" a legsúlyosabb). A kockázatok előfordulásának valószínűsége 1-től 5-ig került meghatározásra ("1"- 2 alacsony, "3" 4 közepes, "5" magas). Kockázati pontok= Súlyok mérőszám X a kockázat előfordulásának valószínűsége. Elérhető minimum pont: 23 Elérhető maximum pont: 115 Alacsonynak minősíthető a kockázat 50 pontig. Közepesnek minősíthető a kockázat 100 pontig. Magasnak minősíthető a kockázat 100 pont fölött. A ellenőrzések kiterjeszthetőségének felső határát a belső ellenőrzési kapacitás adja meg évre vonatkozóan, 3 legmagasabb kockázati besorolású folyamat ellenőrzés került be vizsgálati programként az éves belső ellenőrzési tervbe. 11

12 Vagyongazdálkodás körében a tárgyi eszközök nyilvántartásának ellenőrzése, kerül kijelölésre, valamint bekerül az ellenőrzési tervbe a tárgyi eszközök ellenőrzése. Érintené a évi terv egy vizsgálati tárgya a belső kontrollrendszer egy részterületét a Polgármesteri Hivatalban. A évi ellenőrzésre javasolt területek és folyamatok az alábbiak: Illetményelőlegek folyósításának rendszere, elszámolás, nyilvántartás Tárgyi eszközök forgalma, főkönyvi besorolása, amortizáció elszámolása Gazdálkodással kapcsolatos szabályzatok naprakészsége A fentiek figyelembevételével elkészített évi ellenőrzési tervet az 1.számú melléklet (ütemterv), valamint a 2. számú melléklet (kockázatelemzés) alapján terjesztem, Tisztelt Képviselő-testület elé. A javasolt belső ellenőrzési tervben meghatározott ellenőrzési feladatok átfogják az önkormányzati gazdálkodás kiemelt területeit. Az ellenőrzések túlnyomó része széles körben az Önkormányzatra és annak intézményére terjed ki. A szabályszerűségi és pénzügyi ellenőrzések mellett a rendszerellenőrzések számának növelése biztosítja, hogy a folyamatok átfogó jelleggel kerüljenek vizsgálat alá. Ez utóbbi időigényesebb eljárások, viszont teljes képet adnak az ellenőrzött területen működő kontrollokról. Az önkormányzat és általa fenntartott intézménynél, a évi ellenőrzések programjainak összeállításakor az operatív gazdálkodási feladatok ellátása mellett, elsősorban a szabályzatokkal való lefedettségre, a belső kontrollrendszer értékelésére helyezte a hangsúlyt a belső ellenőrzés, tekintettel a az államháztartásról szóló évi CXCV. törvény (továbbiakban Áht.), valamint az államháztartás törvény végrehajtásáról szóló törvény végrehajtásáról rendelkező 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (továbbiakban Ávr.) előírásaira. A belső ellenőrzés fontos feladata a potenciális hibák megelőzése érdekében, hogy a megjelenő új, illetve jelentős mértékben módosuló jogszabályok értelmezéséhez egységes végrehajtásához segítséget nyújtson, együttműködve az ellenőrzött költségvetési, illetve egyéb szervezettel. A fentiekből következően, a belső ellenőrzés a törvényeknek megfelelő szabályzatok, a működés érdekében saját hatáskörben kiadott utasítások, eljárásrendek, folyamatleírások meglétének, kidolgozottságának, a folyamatok működésének rendszerszemléletű elemzésével, értékelésével is fog foglalkozni a évben, a stratégiai tervezésnek megfelelően. A tervezett ellenőrzések tárgya A kiemelt kockázati prioritás miatt az ellenőrzés tárgyaként jelenítette meg az ellenőrzés a belső kontrollrendszer, ezen belül a gazdálkodással összefüggő szabályzatok vizsgálatát a Balatonfenyvesi Polgármesteri Hivatalban. A klasszikus hagyományoknak megfelelően az ellenőrzések tárgya évben is a gazdálkodással összefüggő beszámoló, jelentések, költségvetések és az ezekhez kapcsolódó pénzügyi-számviteli bizonylatok szabályszerűségének, összefüggésének vizsgálata, egy-egy konkrét területen. (tárgyi eszközök nyilvántartásának, illetményelőlegek). 12

13 Ebben az esetben rendszer és pénzügyi ellenőrzésre kerül sor. A tervezett ellenőrzések célja és módszerei Az ellenőr a évi belső ellenőrzési tervben egy rendszerellenőrzés végrehajtását prognosztizálja. A rendszerellenőrzések célja a vizsgált területek komplex belső kontrollrendszerének és az ehhez kapcsolódó alrendszereknek a felülvizsgálata a szabályozottság és a működés szempontjából egyaránt. A szabályszerűségi ellenőrzés evidenciális célja, a hatályos jogszabályokhoz, illetőleg a belső eljárásrendekhez való igazodás szintjének értékelése és a korábban megállapított színvonallal történő összehasonlítása. A belső ellenőrzés, 2019-ben, kiemelten kezeli, a Balatonfenyvesi Polgármesteri Hivatal, és az intézménye általi igényeknek megfelelően, a tanácsadói tevékenységet. Ugyanakkor, év I. negyedévében felülvizsgálja Balatonfenyves Község Önkormányzata és költségvetési intézményére kiterjedő Belső Ellenőrzési Kézikönyvet.. A belső ellenőrzés, nevesítetten a belső ellenőrzési vezető kötelező feladata a kockázat elemzéssel alátámasztott stratégiai ellenőrzési terv elkészítése, amelyre év IV. negyed évében kerül sor. Az éves belső ellenőrzési terv, az ellenőrzések nyomon követésére és az éves ellenőrzési beszámoló elkészítésére 10 munkanap került tervezésre. A belső ellenőrzés külső szolgáltatással kerül ellátásra, összesen 40 munka (szakértő) nap felhasználással. A belső ellenőrzés az ellenőrizendő feladatok ellátásához ideiglenes kapacitás kiegészítéssel, szükség esetén külső szakértő igénybevételével nem tervezett. A külső szolgáltatói feladatellátás miatt a soron kívüli ellenőrzések és a kötelező szakmai képzések szakértői nap szükséglete sem kerülhet tervezésre. A jogszabályokban előírt belső ellenőrzési tevékenység ellátásához a tárgyi feltételek biztosítottak. A belső ellenőr rendelkezik - az előírt szakirányú (közgazdasági) felsőfokú iskolai végzettséggel-, - az államháztartásért felelős miniszter engedélyével - a belső ellenőri tevékenység végzésére, - rendszer-teljesítmény-, államháztartási számvitel-, közbeszerzések-, uniós támogatások belső ellenőrzésére vonatkozó hatósági vizsgával, - A belső ellenőrzési vezető szármára előírt jogszabályi előírásoknak megfelel. II. Az önkormányzatok stratégiájához való viszony A évi ellenőrzési terv az önkormányzat stratégiai céljaival és költségvetési koncepciójával összhangban áll. III. Előzmények A évi ellenőrzési terv javaslatok a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. Törvény, valamint a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső 13

14 ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII.31.) Korm. rendelet 31. alapján kerültek beterjesztésre, Balatonfenyves Község Önkormányzat Képviselő-testülete elé. IV. Várható szakmai hatások A belső kontrollok működtetésének egységes, önkormányzati szintű vizsgálatai hozzájárul ahhoz, hogy a szervezet tevékenysége során fokozottan érvényesülhessenek a gazdaságosság, hatékonyság és eredményesség Ávr.-ben is előírt követelményei. Így teljesíti azokat a követelményeket, amelyek a pénzügyi ellenőrzési rendszer EU- konform átalakítását, hatékony és átlátható működését célozzák. Balatonfenyves, november 10. Kahó Ildikó sk. belső ellenőrzési vezető Az éves ellenőrzési terv végrehajtásához szüksége kapacitás megállapítása Srsz. Megnevezés Átlagos munkanapok száma / fő Létszám (fő) Ellenőri napok száma összesen (Átlagos munkanapok száma Létszám) 1. Bruttó munkaidő Kieső munkaidő Fizetett ünnepek Fizetett szabadság (átlagos) Átlagos betegszabadság 6. Nettó munkaidő (rendelkezésre álló kapacitás): 7. Tervezett ellenőrzések végrehajtása (pl. 60%) Soron kívüli ellenőrzés (pl %) 0 9. Tanácsadói tevékenység (pl. 10%) Képzés (pl. 10%) 11. Egyéb tevékenység kapacitásigénye (pl. 5%) 12. Összes tevékenység kapacitásigénye: 13. Az éves ellenőrzési terv végrehajtásához szükséges: 19,2%

15 2. sz. melléklet Balatonfenyves Község Önkormányzata és Intézménye évi belső ellenőrzési tervét megalapozó kockázatelemzése Balatonfenyves Község Önkormányzat évi Belső Ellenőrzési terve kockázatelemzésen alapul, melyet a belső ellenőrzési vezető számára a Magyarországi államháztartási belső ellenőrzési standardok 5300 számú irányelve alapján a Bkr. 29 (1) bekezdése rendel el kötelezettségként. Meghatározásra kerültek azok a folyamatok, amelyekre a belső ellenőrzésnek fókuszálni kell. A folyamatok feltérképezése a kockázati tényező meghatározása és elemzése, illetve a végeredmény kialakítása a Belső Ellenőrzési Kézikönyvben rögzített modell szerint történt, a működési és a gazdálkodási folyamatokban feltárt és azonosított kockázati tényezők rangsorának kialakítása. A folyamatok kockázati rangsora alapján meghatározásra kerültek azok a fő témakörök, amelyek potenciális veszélyforrást jelentenek az önkormányzati gazdálkodás vagy egyes ellátandó területek működtetése szempontjából. A megjelölt kockázati tényezők mindenképpen további analízist és válaszlépéseket igényelnek. Az egyes kritériumokhoz hozzárendelte a belső ellenőr azokat a szervezeteket vagy szervezeti egységeket ahol a kockázati tényezők bekövetkezési valószínűségének gyakorisága illetőleg lehetséges negatív hatásuk a legnagyobb veszélyt jelenti. Az elemzések szintézise alapján a következő fő folyamatokban vizsgálta meg az ellenőrzés a kockázati tényezők szerepét, jelentőségét, súlyát és kezelésük alternatíváit. Szakmai feladatellátás Szabályozás Jogi feladatok Minőségmenedzsment Koordinációs folyamatok Kommunikáció Külső szervezetekkel aló együttműködés Tervezés, költségvetés készítés Irányítás, belső kontroll Humánerőforrás gazdálkodás Gazdálkodási, pénzkezelési folyamatok Számviteli folyamatok Üzemeltetés Fenntartás, karbantartás Iratkezelés Adatkezelés, adatvédelem Informatikai támogató folyamatok A prioritások meghatározása a főbb célkitűzésekből került levezetésre az interjú (fókuszmegbeszélés) során. Prioritások: 15

16 A külső és belső kockázatok csökkentése a szabályozottsággal és szabályszerűséggel. Vagyongazdálkodás. Gazdálkodási, pénzkezelési folyamatok Irányítás, belső kontroll Adatvédelem, adatbiztonság Az irányított/felügyelt szervek ellenőrzése A kockázatelemzés során értékelésre kerültek az egyes folyamatokhoz tartozó egyedi kockázatok és megtörtént összesítésük, majd a belső ellenőrzés feladatainak kiválasztására. Az ellenőrzési terv a korábbi évek belső ellenőrzéseinek tapasztalatait és a jelentésekben foglaltakat figyelembe vette. A kockázati tényezők összesített rangsorában is első helyen szerepel a jogszabályi változások intézményekre és a hivatal szervezeti egységeire gyakorolt hatása. Ezen külső kockázati kritériumok kompenzálására szolgáló kockázati reakciók kidolgozását kívánja segíteni a belső ellenőr a végrehajtandó belső ellenőrzések tapasztalatainak felhasználásával. A fő folyamatokhoz rendelt kockázati tényezőket a Belső Ellenőrzési Kézikönyvben rögzített két kritérium a bekövetkezés valószínűsége és a szervezetre gyakorolt hatásának összevont értékelése alapján került kialakításra. A kockázati pontok meghatározása az alábbi egységes szempont rendszer szerint történt. 1. Közvetlenül pénzben mérhető hatás. 2. A folyamat/ tevékenység korábbi ellenőrzése. 3. Szabályok/működés összetettsége/változása 4. Szervezeti változás. 5. Kontrollok megbízhatósága Az 5370-s számú belső ellenőrzési standard iránymutatása alapján az összevont kockázati prioritások mellett figyelembe vette a belső ellenőrzés egyéb szakmai szempontjait és így alakította ki a tervjavaslatot. KOCKÁZAT ELEMZÉSI ÖSSZESÍTŐ TÁBLÁZAT (Főfolyamatok és intézmény adatainak összesítése alapján) évi tervhez Sors A kockázati tényezők Valószínűsé Összesítet kockázati Hatás prioritása zám megnevezése g prioritása besorolása 1. Közvetlenül pénzben mérhető hatás magas magas magas 2. A folyamat/ tevékenység korábbi magas közepes közepes ellenőrzése 3. Szabályok/működés magas magas magas 16

17 összetettsége/változása. 4. Szervezeti változás magas magas Magas 5. Kontrollok megbízhatósága magas magas Magas Kockázatelemzési kritériummátrix Közvetlenül pénzben mérhető hatás. A folyamat/ tevékenység korábbi ellenőrzése. Szabályok/működés összetettsége/változása. Súlyok (hatás) Valószínűség Szervezeti változás Kontrollok megbízhatósága Súlyok összesen: A kockázati szempontokhoz 1-től 5-ig terjedő kockázati mérőszám rendelése történt a súlyosságnak megfelelően ("1" a legalacsonyabb, "5" a legsúlyosabb). A kockázatok előfordulásának valószínűsége 1-től 5-ig került meghatározásra ("1"- 2 alacsony, "3" 4 közepes, "5" magas). Kockázati pontok= Súlyok mérőszám X a kockázat előfordulásának valószínűsége. Elérhető minimum pont: 23 Elérhető maximum pont: 115 Alacsonynak minősíthető a kockázat 50 pontig. Közepesnek minősíthető a kockázat 100 pontig. Magasnak minősíthető a kockázat 100 pont fölött. Balatonfenyves Község Önkormányzat feladatait ellátó szervezetek A) Balatonfenyvesi Polgármesteri Hivatal B) Kisfenyő Óvoda Kockázatelemzés összesítése A Kockázat megnevezése Közvetlenül pénzben mérhető hatás. Kockázat értéke Súly Értéke Szervezet kockázatossága

18 A folyamat/ tevékenység korábbi ellenőrzése Szabályok/működés összetettsége/változása Szervezeti változás. Kontrollok megbízhatósága B. Közvetlenül pénzben mérhető hatás. A folyamat/ tevékenység korábbi ellenőrzése Szabályok/működés összetettsége/változása Szervezeti változás. Kontrollok megbízhatósága A részletes kockázatelemzéseket a 2. sz. mellékletek tartalmazzák Figyelemmel a kockázati szempontok súlyára és hatására, - valamint a stratégiai ellenőrzési tervben megfogalmazottakra- A évi ellenőrzésre javasolt területek és folyamatok az alábbiak: Illetményelőlegek folyósításának rendszere, elszámolás, nyilvántartás Tárgyi eszközök forgalma, főkönyvi besorolása, amortizáció elszámolása Gazdálkodással kapcsolatos szabályzatok naprakészsége Balatonfenyves, november 10. Készítette: Kahó Ildikó sk. belső ellenőrzési vezető 18

19 Jóváhagyásra került a 3. számú melléklet számú képviselőtestületi határozattal Dr. Tóthné dr. Sass Mónika jegyző Balatonfenyves, BALATONFENYVES KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT évi időszakra szóló stratégiai ellenőrzési tervének felülvizsgálata, kiemelten a év ellenőrzéseinek vonatkozásában Készítette: Kahó Ildikó belső ellenőrzési vezető november 19

20 I. Bevezetés A stratégiai terv felülvizsgálatára és módosítására szükség esetén a tervezési időszakon belül többször is lehetőség van. A stratégiai terv az államháztartásért felelős minisztérium által meghatározott módszertan szerint készült. A költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011 (XII. 31.) Kormányrendelet alapján, a költségvetési szervnek stratégiai ellenőrzési tervvel kell rendelkezni A stratégiai terv Balatonfenyves Község Önkormányzat által alapított szervezetek céljaihoz igazodva a szervezetekben zajló folyamatok kockázataira, a belső ellenőrzés céljaira, és a belső ellenőrzés fejlesztésére vonatkozó összegzést fogalmaz meg, hozzájárulva a vezetés által kitűzött célok eléréséhez a évi időszakban. A stratégiai terv felülvizsgálatára és módosítására szükség esetén a tervezési időszakon belül többször is lehetőség van. A stratégiai terv az államháztartásért felelős minisztérium által meghatározott módszertan szerint készült. Balatonfenyves Község Önkormányzat alapvető stratégiai célkitűzése: - átgondolt, megalapozott számításokkal alátámasztott működési és fejlesztési tervezés - a bevételi oldal biztonságos tervezése, kockázati elem nélküli bevételi forráslehetőségekre alapozva - biztonságos működés - pénzügyi egyensúly biztosítása - a feladatok ellátásához színvonalas tárgyi és személyi feltételek biztosítása - fejlesztési forrásbővítés lehetőségeinek felmérése, a fejlesztési források pályázati úton való bővítése - az önkormányzati vagyon megőrzése, gyarapítása, ennek biztosítását szolgáló eszközrendszer fejlesztése - az intézményekben az előírt szakképesítéssel rendelkező közalkalmazottak, köztisztviselők töltsék be az adott státuszhelyeket. Balatonfenyves Község Önkormányzat belső ellenőrzési stratégiai feladatait alapvetően: - a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXXIX. Törvény - az SZMSZ - a kötelezően ellátandó - a helyi közszolgáltatások körében teljesítendő - és az önként vállalt feladatok - az önkormányzat fenntartási körébe tartozó intézmények által ellátott feladatok összetétele, nagysága - elérendő célkitűzések - vezetői elvárások - és az önkormányzat gazdasági programja határozza meg. A stratégiai tervnek összhangban kell lennie a hosszú távú célokkal, az ellátandó feladatokkal. 20

21 A stratégiai terv felülvizsgálatára és módosítására szükség esetén a tervezési időszakon belül többször is lehetőség van. A stratégiai terv az államháztartásért felelős minisztérium által meghatározott módszertan szerint készült. STRATÉGIAI ELLENŐRZÉSI TERV ELEMEI évekre Sorszám Stratégiai ellenőrzési terv elemei Megnevezés Stratégiai terv tartalma 1. Szervezet hosszú Olyan belső kontrollrendszert alakítsanak ki és távú célkitűzése működtessenek, amely elősegíti az Önkormányzat és Intézménye, céljainak megvalósítását - Az önkormányzat gazdasági programjában és éves költségvetési koncepcióiban megfogalmazott, valamint az éves költségvetési tervében rögzített prioritások érvényesítése. - Az önkormányzat kötelező feladatellátásához kapcsolódó intézményi fejlesztések megvalósítása. - Az intézményi struktúra átalakítása, kihasználtságának javítása. - Az EU és hazai források konkrét pályázatok útján történő biztosítása, intézményi források bővítési lehetőségeinek a feltárása. - Az önkormányzat tevékenysége legyen átlátható, az alapfeladat ellátása biztos és kiszámítható. Az önkormányzat működése legyen ügyfélbarát és korrekt a 2. Belső ellenőrzés stratégiai céljai gazdasági partnerekkel. Javaslataival, tanácsadó tevékenységével segítse a racionális erőforrás gazdálkodást. Folyamatos véleményező tevékenység. Belső kontrollrendszer kiépítésének és működésének ellenőrzése. Az alapfeladatok eredményes ellátása, azok teljesítés mértékének és színvonalának az emelése. Feladatok rangsorolása, ésszerű súlypontképzés, célok közötti szelekció biztosítása. A rendelkezésre álló eszközök és az ellátandó feladat hatékonysága összhangjának a megteremtése, egyéb erőforrások bevonási lehetőségeinek a vizsgálata. Tartalékok feltárására vonatkozó lehetőségek javítása. Saját bevételek növelésére irányuló törekvések érvényesítése. Kötelezettségvállalások megalapozottsága, előirányzatokkal való összhangjának a megteremtése. Az intézményi működés szabályozottsága, jogszabályi előírásokkal való összhangjának a biztosítása. 21

22 3. A belső kontrollrendszer értékelése 4. Kockázati tényezők és értékelésük A belső kontrollrendszer általános értékelése: - belső kontrollrendszer kialakítása, hatékonysága; - kontrollkörnyezet felmérése során megszerzett információk; - korábbi ellenőrzések megállapításai a kontrollrendszer vonatkozásában; - szervezet szabályozottsága (SZMSZ, munkaköri leírások, belső eljárásrendek, belső utasítások, működési kézikönyvek stb.); - ellenőrzési nyomvonal, megléte, megfelelősége; - kockázatkezelés; - szervezet szabályszerű működése; - szabálytalanságkezelés (előző időszakban feltárt szabálytalanság, szabálytalanság gyanúja, külső ellenőrzések elmarasztaló megállapításai stb.); - szervezet gazdaságos, hatékony és eredményes működése; - információáramlás; - iratok kezelése, rendelkezésre állása; - döntés előkészítés stb. Az értékelendő feladatok: - A belső tartalékok feltárásának biztosítása. - A feladatellátás színvonalának javítása. - A szakmai és gazdasági feladatok legkisebb ráfordítással való ellátása. - A szabályszerű, fegyelmezett munka megvalósításának a feltételrendszere. - Racionális kezdeményezések, a helytelennek minősülő intézkedések, hiányosságok feltárása. - Működés és gazdálkodás szervezettségének a javítása, vezetői döntések segítése. Hibák, hiányosságok, szabálytalanságok megelőzése, gazdálkodási fegyelem megszilárdítása. A kockázatkezelés módszertana nem ismert (kockázatok meghatározása, felmérése, a kockázatok elemzése, a kockázatok kezelése, kockázatkezelés teljes folyamatának felülvizsgálata; csalás, korrupció.) A jogszabályok állandó változásából adódó belső szabályozások aktualizálása véget nem érő folyamat, az új szabályok száma sok, azok tartalma nagyobbrészt bonyolult, a szabályok félreértelmezése vagy alkalmazásuk során elkövetett hiba kockázata magas. A költségvetési szervek működése összetett, komplex. A változások mértéke és valószínűsége gyakori, magas kockázatú- Működési környezet kockázati tényezői: 22

23 - Bonyolult szabályozás, vagy a szabályozás hiánya. - Pénzügyi források elégtelensége. - A környezet dinamizmusa, kapcsolódás más rendszerekhez, más műveletektől való függés. (pl. informatika) Strukturális tényezők - Célok és szervezeti felépítés megfelelősége. - Belső szabályzatok validítása és konzisztenciája. - Feladat és felelősségi körök delegálása. - Folyamatok meghatározása és dokumentálása. - Beszámolás és jelentéstételi kötelezettség. Elszámoltathatóság. - Döntéshozatali szintek működése, vezetői információs rendszer működése. Belső ellenőrzés jelentései alapján elkészült intézkedési tervek végrehajtása. A műveletekbe, a munkatársak személyében és a folyamatokban rejlő állandó változás miatt a végrehajtás kockázata magas. A folyamatban rejlő tényezők - Megfelelő (stabil, fedhetetlen, hozzáértő) humánerőforrás rendelkezésre állása. - Etikai értékek, integritás érvényesülése. - Élőmunka hatékonysága. - Információs rendszer működtetése A folyamatok átfutási ideje, a folyamatok minősége A vezetőség és a munkatársak személyes tulajdonságai és értékei; tisztesség, megbízhatóság jelentik az alapját az elszámoltathatóság és kontrollrendszer fejlesztésének Korábbi ellenőrzések Korábbi belső ellenőrzés- korábbi ellenőrzések megállapításai, függően azok tartalmától, fokozottabb (kritikus megállapítások) kockázati helyzetet jelentenek. Belső kontroll rendszer kockázati tényezői: - Szervezetrendszer, az egyes szervezeti egységek kapcsolatai. - Felelősségi körök delegálása. - Beszámolási rendszer biztosítottsága. - Belső ellenőrzés hatékony működtetése. Az egyes kockázati tényezők értékelése a Belső ellenőrzési kézikönyvben rögzítettek szerint történik. 23

24 5. Belső ellenőr szükséges szakmai képzettsége, egyéb kompetenciák. 6. Belső ellenőr képzési tervének elemei 7. Belső ellenőrzés tárgyi és információs igénye 8. Az ellenőrzés által vizsgált területek, figyelemmel a szervezet struktúrájában vagy tevékenységében szükséges változtatásokra. II. Hosszú távú célkitűzések Az Önkormányzat belső ellenőrzési feladatait a megállapodás alapján, külső szolgáltató végzi. A belső ellenőr rendelkezik az előírt szakirányú (közgazdasági) felsőfokú iskolai végzettséggel, - az államháztartásért felelős miniszter engedélyével a belső ellenőri tevékenység végzésére, illetve a belső ellenőrzési vezető számára előírt jogszabályi előírásoknak is megfelel. A belső ellenőri feladatellátásra kötött megállapodás értelmében, a belső ellenőr továbbképzéséről, önmaga gondoskodik. A jogszabályban előírt belső ellenőrzési tevékenység ellátásához a tárgyi feltételek biztosítottak. Hatályos folyamatszabályozások, kockázatelemzések naprakész biztosítása. A belső ellenőrzést végző folyamatos tájékoztatása az intézmény stratégiai célkitűzésének az esetleges módosításairól, jelentősebb, pl. nagyobb összeget meghaladó kötelezettség vállalásokról, egyéb tranzakciókról. - ellenőrzési célok meghatározása a szervezet célkitűzéseivel összhangban, valamint az ellenőrzési célok összekapcsolása a kockázatelemzés eredményeivel (ellenőrzési prioritások); - az ellenőrzési gyakoriság meghatározása területenként, folyamatonként; - szükséges ellenőrzések típusainak, alkalmazandó módszertanok meghatározása.> Kiemelt vizsgálandó területek: - Hatásköri rend, - Belső szabályozottság, - Pénzgazdálkodás biztonsága, - Kötelezettségvállalás rendje, - Számviteli és beszámolási rendszer, - Hatékonyság, eredményesség, gazdaságosság, stb. A részletes kimutatást az éves ellenőrzési tervek tartalmazzák. II. 1 Bemutatás Balatonfenyves Község Önkormányzat Képviselő-testülete Polgármesteri Hivatalt működtet és intézményt alapított a vonatkozó törvényekben meghatározott kötelező, illetve vállalt feladatok ellátása érdekében, amelyek működéséhez a szükséges forrásokat megteremti. A feladat ellátás jelenleg 2 költségvetési intézményben történik. A szervezet struktúra változásokon megy keresztül A Hivatal szervezési, helyi hatósági, igazgatási, pénzügyi, adózási, számvitel szolgáltatási funkciókat egyes vagyonműködtetési és vagyonfejlesztési feladatokat lát el. II.2 Stratégiai célok összefoglalása 24

25 Balatonfenyves Község Önkormányzat alapvető célja, hogy biztosítsa a település működő képességét, a kötelező és az önként vállalt közfeladatainak ellátásához szükséges források megteremtésével. A település vezetése elvárja az önkormányzat szervezeteitől, hogy az ellátott közszolgáltatási feladatokat közmegelégedést biztosító színvonalon és minden esetben a szabályoknak megfelelően lássa el. Elvárja minden dolgozójától a szolgáltató magatartást, a településen élő emberek, szervezetek, partnerek és vendégek irányába. Az önkormányzat minden szervezetének meg kell felelnie a gazdaságos, átlátható és nyilvános működésnek. A Képviselőtestület a fejlesztési célok meghatározásával a település élhető minőségének javítását tartja szem előtt. A magasabb támogatás intenzitású pályázatokat helyezi előtérbe, amelyek a fejlesztési saját forrás növelésének lehetőségét szolgálják. Az elszámoltathatóság követelményének mindenkor meg kell felelnie minden dolgozónak és szervezetnek. A Képviselőtestület a helyi turizmus élénkítését célzó fejlesztéseket kiemelten támogatja. A kiemelt célok eléréséhez a vagyongazdálkodás megfelelő eszközeinek alkalmazásával is hozzájárul. A fentiek teljesítése érdekében, a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011 (XII. 31.) Kormányrendelet alapján, összhangban az önkormányzat gazdasági programjával, - Balatonfenyves Község Önkormányzat, az általa alapított és irányított költségvetési szervek belső ellenőrzésre vonatkozó stratégiai terve, az alábbiak szerint került meghatározásra: A belső ellenőrzés általános stratégiai célja, hogy hozzájáruljon az önkormányzat által kitűzött stratégiai célok eléréséhez, amelyek a gazdasági programban kerültek megfogalmazásra. Ennek érdekében, a gazdálkodásra vonatkozó jogszabályok előírásainak betarttatása mellett fontos a tulajdonosi szemléletű gazdálkodás érvényesülése. 2.3 A belső ellenőrzés stratégiai céljai Elősegíteni az intézményi gazdálkodás hatékonyságát, eredményességét és gazdaságosságát, az alaptevékenységként meghatározott feladatok ellátási követelményeknek megfelelő teljesítése mellett, valamint megfelelő áttekintés biztosítása az intézmények gazdálkodásának helyzetéről, színvonaláról. Mindezek érdekében: - A belső ellenőrzés a folyamatok szabályosságának ellenőrzésével a követelmények betartásához kíván hozzájárulni. - A belső ellenőrzés vegye figyelembe a gazdasági, jogszabályi változásokat annak érdekében, hogy mindig tisztában legyen az ellenőrzött szervezeteket érő külső hatásokkal. - A belső ellenőrzés eredményesen járuljon hozzá a folyamatokban rejlő veszteséget okozó kockázatok kezelésének javításához. - Megkülönböztetett célja a belső ellenőrzésnek, a kitűzött célok megvalósulása érdekében az elszámoltathatóságot biztosító követelményrendszer hiányosságainak feltárása. 25

26 - A belső ellenőrzés fogalmazzon meg javaslatokat az egyes költségvetési szervek működése eredményességének növelése, a belső kontrollrendszer javítása, továbbfejlesztése érdekében, a belső szabályzatok tartalmát, szerkezetét illetően. - A vezetés szakértői támogatása a kockázatkezelési és szabálytalanságkezelési rendszerek kialakításában, továbbfejlesztésében. Az ellenőrzési munka sajátos területeire vonatkozó stratégiai célok, és az azt biztosító legfontosabb feladatok az alábbiak: - Az alapított intézmény átfogó ellenőrzése, legalább 3 évenként. - A jogszabályi változások miatt, a bevételi lehetőségek kihasználásának vizsgálata. - A Polgármesteri Hivatal működésének és gazdálkodásának folyamatos ellenőrzése annak érdekében, hogy a vizsgálat hozzájáruljon a Hivatal részére előírt feladatellátás hatékonyságának növeléséhez. - A pénzügyi és számviteli rendszer szabályozottságának ellenőrzését folyamatosan biztosítani kell. - Vagyongazdálkodás értékelése. - A korábbi ellenőrzések során feltárt hiányosságok felszámolásának kiemelt vizsgálati szempontként való kezelése. - A belső kontrollok működésének értékelése. - A belső ellenőrzés tanácsadói tevékenységének erősítése. 3. A belső kontrollrendszer általános értékelése A költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII.31.) Korm. rendelet 2. -a belső ellenőrzés feladatának határozza meg a belső kontrollrendszerek jogszabályoknak és helyi szabályzatoknak való megfelelő kiépítésének, működésének elemzését, vizsgálatát, értékelését, továbbá a belső kontrollrendszerek gazdaságos, hatékony és eredményes működésének elemzését, vizsgálatát, értékelését. A belső ellenőrzés a Hivatal céljainak elérése érdekében elemzi, vizsgálja, értékeli a kockázatkezelési, (pénzügyi) irányítási és kontroll eljárások működését, beleértve az ellenőrzési nyomvonalak rendszerét is. A kontrollrendszer működését minden évben felül kell vizsgálni, értékelni kell, ha szükséges a változtatásokat végre kell hajtani. Igazodni kell a szabályosság és szabályozottság fenntartásának érdekében a változó jogszabályi előírásokhoz, ezeket be kell építeni az ellenőrzési rendszerbe. A belső ellenőrzés az elemző, vizsgáló, értékelő tevékenységet rendszerszemléletű megközelítéssel és módszeresen végzi. A belső ellenőrzés nagy hangsúlyt helyez a gazdasági, pénzügyi döntések szabályozott, szabályszerű jóváhagyására, illetve az ellenjegyzésre, a pénzügyi döntések dokumentumainak elkészítésére, a kötelezettségvállalások nyilvántartására, a szerződések valamint a kifizetések dokumentumaira. A belső kontrollrendszer a gazdálkodásért felelős szervezeti egység által folytatott első szintű pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszer, amelynek létrehozásáért, működtetéséért és fejlesztéséért a költségvetési szerv vezetője a felelős, az államháztartásért felelős miniszter által közzétett módszertani útmutatók megfelelő alkalmazásával. 26

27 A Balatonfenyvesi Polgármesteri Hivatal vezetője és az intézmények vezetői kötelesek értékelni költségvetési szervük belső kontrollrendszerének minőségét. A belső kontrollrendszer működéséhez előírt belső szabályzatok meglété a belső ellenőr a soros vizsgálatok alakalmával a helyszínen ellenőrzi (Szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje, Szervezeti integritást sértő események kezelésének eljárásrendje, Ellenőrzési nyomvonalak, Kockázatkezelési Szabályzat) a költségvetési szervek vezetői és gazdasági vezetőinek belső kontrollrendszer témakörében előírt kötelezettség teljesítésének dokumentumaival együtt. A belső kontroll rendszerek szabályszerű, hatékony, eredményes és gazdaságos működtetésén belül gondoskodni kell: - a költségvetési szerv vagyonkezelésébe, használatába adott vagyon rendeltetésszerű igénybevételéről, az alapító okiratba előírt tevékenységek jogszabályban meghatározott követelményeknek megfelelő ellátásáról - a költségvetési szerv tevékenységében a hatékonyság, gazdaságosság követelményeinek érvényesítéséről - a rendelkezésre álló előirányzatoknak a célnak megfelelő felhasználásáról - a tervezési, beszámolási, információszolgáltatási kötelezettségek teljesítéséről, azok teljességéről és hitelességéről - a gazdálkodási lehetőségek és kötelezettségek összhangjáról - a számviteli rendről. Valamint a szervezet vezetőjének a beszámolóhoz kapcsolódó kötelező nyilatkozatot meg kell tenni. 4. Kockázati tényezők és értékelésük 4.1 Alkalmazott kockázatelemzési módszertan Az Önkormányzat rendelkezik kockázatkezelési szabályzattal, ennek megfelelően a jellemző kockázati tényezők felmérését és értékelését el kell végezni. Gondoskodni kell a kockázatelemzésnek az éves ellenőrzési tervek elkészítésekor történő figyelembe vételéről. A stratégiai tervezés a releváns folyamatokra és azokban rejlő kockázatokra épül, amelyek a jegyzővel és a Hivatal dolgozóival közösen kerülnek összegyűjtésre. A vezetők és a belső ellenőrzés közös nézete, elképzelése a belső ellenőrzési fókusz, amely meghatározza, hogy elsősorban melyterületekre kell a belső ellenőrzés figyelmét fordítani. A kialakított belső ellenőrzési fókusz eredménye felhasználásra kerül a kockázatelemzésben, a folyamtok jelentőségének meghatározásában. A jelentős kockázatok azonosítása során meghatározásra kerülnek azok a tényezők, amelyeknek jól kell működniük ahhoz, hogy a folyamat a céloknak megfelelően működjön. Továbbá, a folyamaton belül milyen hiba akadályoztatja a célok elérését, amely bármilyen veszteséget eredményezhet. Minden egyes releváns folyamathoz hozzárendelésre kerül a folyamatot legjobban jellemző értékelhető (érték, bekövetkezés valószínűsége, célokra gyakorolt hatás számszerűsítve történik) kockázati tényező. A kiértékelés után a folyamat megfelelő besorolást kap. 27

28 A folyamat összesített kockázati értékelése a vizsgált folyamat fontossága és kockázatosságának értékeiből kerül meghatározásra. Az egységenként elvégzett értékelést önkormányzati szintű összesítés követi, amely során a polgármester és a jegyző számára számos fontosnak tartott stratégiai célokat veszélyeztető kockázatok nagyobb súllyal újra értékelésre kerülnek. Az összegzett értékelés végeredménye mutatja meg, hogy mire irányuljon az ellenőrzési erőforrás elosztás, és mekkora kapacitás szükséges a tervezett időszakban. 4.2 A kockázatelemzés eredményeinek értékelése A szabályozási környezet, a feladatrendszerek összetettsége és kompetencia igénye, a feladatellátás formáinak változása magas kockázati kitettséget jelentenek. A szabályozásból és annak változásából, a humánerőforrásban-gazdálkodásban rejlő, a tervezésből, a pénzügyi és egyéb erőforrások rendelkezésre állásából eredő, a koordinációs és kommunikációs rendszerekben rejlő, a megbízható gazdálkodás, és a számviteli folyamatokkal kapcsolatos kockázati tényezők jelentenek legnagyobb veszélyt a szervezetek számára. A legfontosabb kockázati tényezők: - szakmai feladatellátás - szabályozás, annak változása - koordináció és kommunikáció rendszere - külső szervezetekkel való együttműködés - szervezetek, partnerek változása - tervezés és pénzügyi erőforrások rendelkezésre állása - irányítás és belső kontrollrendszer - humánerőforrás gazdálkodás - megbízható gazdálkodás, pénzkezelés - számviteli folyamatok - működés, üzemeltetés - iratkezelés, irattározás - informatikai rendszerek, adatvédelem, adatkezelés A legfontosabb általános folyamatok jelentőségük szerinti sorrendben: 1. A szervezetekre ható változások miatt a kontrollkörnyezet megfelelő kialakítása önkormányzati és intézményi szinten, minden szervezetnél átlátható egységes elvű racionális szabályozás. - A megfelelő a szervezeti működés érdekében a szabályzatok és azok rendszerének kialakítása Szervezeti és Működési Szabályzat megfelelő lebontásával a munkafolyamat leírások elkészítése. - A munkafolyamatok alapján az ellenőrzési nyomvonalak összeállítása. - Belső koordinációs és kommunikációs folyamatok szabályozása. 2. Humánerőforrás gazdálkodás - Teljesítmény követelmények előírása a tervek szervezeti, személyi lebontása. - Teljesítményértékelés. 28

29 3. Vagyon hatékony működtetése - Szabályos vagyonfelmérés. - Szabályos vagyonnyilvántartás. - rendszeres beszámoltatás a hasznosításról. 4. Nyújtott támogatások rendszere. 5. Költségvetési és számviteli elszámolási, nyomon követési feladatok, folyamatok. 5. A belső ellenőrzésre vonatkozó fejlesztési és képzési terv, a szükséges erőforrások felmérése Balatonfenyves Község Önkormányzata és Intézménye a belső ellenőrzési feladatok ellátásáról külső szolgáltató bevonásával gondoskodnak. A belső ellenőrrel kötött megbízási szerződés a jelen dokumentum, a belső ellenőrzés stratégiai tervére is kiterjed. Az önkormányzat szervezetinél jelentős szemléletváltásra van szükség a belső kontrollrendszer kiépítése, működtetése tekintetében, amely a belső ellenőrzés tanácsadói feladatok nagyobb arányú igénybevételével jár együtt, a bizonyosságot adó tevékenység hátraszorulásával, megteremtve a megfelelő egyensúlyt. A kontrollrendszer kiépítésében a belső ellenőri tanácsok jelentősebben hatékonyabbak, mint az utóellenőrzés jellegű vizsgálatok. A külső szolgáltató igénybevétele, mentesít a kapacitás felmérés és létszámgazdálkodás alól. A belső ellenőr képzettsége, megfelel a jogszabály által előírt követelményeknek. A külső szolgáltató biztosítja a folyamatos továbbképzés, szakmai konzultációkon való részvételt, illetve a feladatellátás informatikai hátterét. A Polgármesteri Hivatalban, és az intézményben, a helyszíni ellenőrzésekhez a szükséges tárgyi feltételek biztosítottak. 6. Ellenőrzési priorítások és ellenőrzési gyakoriság A belső ellenőrzési folyamatok meghatározásánál figyelembevételre kerülnek az önkormányzati felső vezetés (jegyző) célkitűzései. Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. Törvény 119. (3)-(4) bekezdései szerint A jegyző köteles a jogszabályok alapján meghatározott - belső kontrollrendszert működtetni, amely biztosítja a helyi önkormányzatok rendelkezésére álló források szabályszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását. A jegyző köteles gondoskodni a belső kontrollrendszeren belül a belső ellenőrzés működtetéséről az államháztartásért felelős miniszter által közzétett módszertani útmutatók és nemzetközi belső ellenőrzési standardok figyelembevételével. A helyi önkormányzatok belső ellenőrzése keretében gondoskodni kell a felügyelt költségvetési szervek ellenőrzéséről is. ˇ A belső ellenőrzés az államháztartási törvényben rögzített funkcióját egyebek mellett akkor teljesíti, ha a kiemelten kezelt felső vezetői ellenőrzési feladatokat helyezi tevékenységének 29

30 középpontjába. A helyi közigazgatási feladatok ellátása mellett igen fontos az alapellátási feladatok magas színvonalon történő megvalósítása. Az évi XX. Tv. 140 (1) bekezdés e) pontja alapján a jegyző a hatáskörében ellátandó pénzügyi-gazdasági ellenőrzést függetlenített belső ellenőrrel a vonatkozó jogszabályok, valamint a belső ellenőrzési standardok szerint végezteti, a vonatkozó szakmai, etikai normák betartásával. A belső ellenőrzési vezető a jegyző érdekében és a saját felelősségi körében jár el. A belső ellenőrzésre kötelezettségeket előíró jogszabályok, az Áht., a 370/2011. (XII.31.) Kormányrendelet, továbbá: as belső ellenőrzés szakmai gyakorlati standarja: A belső ellenőrzési tevékenység rendszerszemléletű megközelítéssel és módszeresen értékeli a kockázatkezelési, kontroll és szervezet irányítási rendszereket és hozzájárul azok javításához as belső ellenőrzés szakmai gyakorlati standarja: Minőséget biztosító és fejlesztő eljárás alkalmazása, kiterjesztése az önkormányzatokra évi XX. Tv. 140 (1) bekezdés e) pontja alapján a jegyző hatásköri feladatának segítése a függetlenített belső ellenőrzési eszközrendszerrel az önkormányzat által alapított és fenntartott költségvetési szervek pénzügyi-gazdasági ellenőrzése terén. Az önkormányzat költségvetési szervezeteinek ellenőrzésekor vizsgálandó területek meghatározásánál a vonatkozó jogszabályi előírásokon felül figyelembe kell venni a szervezetek struktúrájában vagy tevékenységében beálló változásokat is. Elsődleges szempont az ellenőrzés működtetését illetően, hogy biztosítsa az önkormányzat, illetve az intézmények rendelkezésére álló források szabályszerű, szabályozott, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását. A stratégiai időszakban a belső ellenőrzés kiemelt figyelmet fordít az intézmények gazdálkodásának, szükség szerint a szakmai feladatellátásának ellenőrzésére, illetve eseti jelleggel az átalakulásokhoz kapcsolódó témák vizsgálatára. A Polgármesteri Hivatal vonatkozásában folyamatosan kiemelt területe az ellenőrzéseknek a hivatal gazdálkodásának, beszámolási és könyvvezetési rendszerének, valamint irodai szintű szakmai feladatellátásának az ellenőrzése. Törekedni kell a törvényi ellenőrzési kötelezettségek teljesítésére, a felső vezetés ellenőrzési igényeinek, javaslatainak kielégítésére, az ellenőrzési lefedettségre, az időszerű ellenőrzési témák, környezeti változások figyelembe vételére, az üvegzseb törvényre figyelemmel a kockázatos ellenőrzési területek (átláthatóság, nyilvánosság, közérdek) ellenőrzésére. A működésben az önkormányzat minden szervezeténél s legmagasabb kockázatot a szabályozottság és a szabályok betartás jelenti. A szabályozási eszközökkel (munkaköri leírásokon keresztül megteremtett felelősség meghatározással) a gazdaságosság és a hatékonyság is befolyásolhatók, amennyiben a stratégiai célok a szervezetek éves terveiben, az egyes munkavégzők feladataiban megjelennek, az egyéni és a szervezeti teljesítmények folyamatosan értékelésre kerülnek. A stratégiai időszakban a belső ellenőrzés kiemelkedő prioritása a megfelelő szabályozottság hiányából eredő kockázatok minimálisra való csökkentése. 30

31 A jelenlegi szabályozottság állapotára vonatkozó információkkal a belső ellenőrzés rendelkezik, ezért annak megfelelő szintre emelése a belső ellenőrzési tanácsadással történik, amely hatékonyabb az utólagos ellenőrzésnél. A belső ellenőrzés a törvényeknek megfelelő szabályzatok, a gazdaságos működés érdekében saját hatáskörben kiadott utasítások, folyamatleírások, munkaköri leírások kidolgozottságának, a folyamatok működésének rendszerszemléletű elemzésével fog foglalkozni. A gazdálkodási területen belül az eszköz, vagyongazdálkodás, a szolgáltatást nyújtó tevékenységek és szervezetek, az önkormányzat támogatást nyújtó folyamatainak kockázatossága miatt a belső ellenőrzés fókuszába kerül. Az ellenőrzés alá vont területek, szervezetek átvilágítása a tervezési, ez elszámolási a követelményeknek való megfelelés, nyomon követési (informatikai) folyamatokon keresztül, e részfolyamatok ellenőrzésével is történik. Továbbra is, törekedni kell arra, hogy a jogszabályban előírt kötelező ellenőrzésekre (közbeszerzések ellenőrzése a Közbeszerzési törvény alapján, és a nem szociális jelleggel nyújtott támogatások ellenőrzésére az Államháztartási törvény alapján) legalább kétévente kerüljön sor. A vagyongazdálkodás külső és belső kockázatainak értékelése alapján, a magas kockázatúnak minősített területek ellenőrzéséről, évente kell gondoskodni. A tanácsadás hatóköre az Alapító Okirattól a munkaköri leírásokig érint minden szabályzatot, eljárásrendet, leírást a években. Először a kulcskontrollként működő végleges kötelezettségvállalás, pénzügyi ellenjegyzés, teljesítés igazolás és ezekre jogosultak nyilvántartási rendjének minden intézményre kiterjedő szabályozásának kialakítását vizsgálja az ellenőrzés. A tanácsadó programok végrehajtásával egy időben a változáskövetés kockázat kezelésének ellenőrzése folyamatos belső ellenőrzési programok kidolgozásával és végrehajtásával kerül sor a szabályozottság ellenőrzésére. A szabályosság ellenőrzésére az egyes területek ellenőrzésekor kerül sor. A stratégiai időszak alatt mind az Önkormányzatnál, mind az általa alapított Intézményben, a vagyongazdálkodás témájában rendszeresen kerül sor ellenőrzésre. Az önkormányzat támogatást nyújtó folyamatainak ellenőrzésére a négy év alatt legalább egyszer sor kerül. Tematikus ellenőrzési területek Rendszeres ellenőrzési kötelezettségek, igények - Szabályozottság aktualizálása az operatív gazdálkodás szabályainak betartása. - A pénzügyi-gazdasági ellenőrzések által feltárt hiányosságok megszüntetése, - felszámolása érdekében megtett intézkedések végrehajtása. - Vagyongazdálkodás ellenőrzése. Törvényi kötelezettség, jogosultság teljesítése - Közbeszerzések és a közbeszerzési eljárások szabályszerűsége. 31

32 - Közpénzek felhasználásával, azok átláthatóságával, nyilvánosságával, a - köztulajdon használatának nyilvánosságával, átláthatóbbá tételével és - ellenőrzésével kapcsolatos ellenőrzések. - Céljelleggel nyújtott támogatások felhasználásával, elszámolásával kapcsolatos - ellenőrzések. Tevékenységek, folyamatok ellenőrzési lefedettsége - A feladatellátás, a szervezet és működés, a gazdálkodás rendjének szabályozottsága, szabályszerűsége. - A feladat- és a rendelkezésre álló források összhangja. - A költségvetési tervezés eljárási rendje, a rendeletalkotás. - A költségvetés végrehajtása, a költségvetési előirányzatok, módosítása, nyilvántartása. - Költségvetési beszámolás eljárási rendje, a zárszámadási kötelezettség teljesítésének szabályszerűsége. - Gazdálkodási és ellenőrzési jogkörök, a gazdálkodás operatív vitelével kapcsolatos - jog és ellenőrzési jogkör gyakorlása, szabályszerűsége. - Bizonylati rend és fegyelem szabályszerűsége. - Számviteli feladatok, a főkönyvi könyvelés és az analitikus nyilvántartások és a bizonylatok adatai közötti egyeztetés, dokumentáltság, folyamatba épített - ellenőrzés. - Az önkormányzati vagyon nyilvántartása, számbavétele. - A vagyonnal való gazdálkodás, vagyon hasznosítása, vagyonértékelés, szerződések, önköltség számítás szabályainak meghatározása. - A humánerőforrás biztosítása, a létszámmal és személyi juttatásokkal történő gazdálkodás. - A saját bevételek beszedésének alakulása, kintlévőségek, hátralékok. - Európai uniós pályázati források igénylése, a megvalósuló fejlesztési feladatok teljesítése, felhasználási rendje. - Külső ellenőrzések (ÁSZ, stb.) megállapításait követő intézkedések eredményességének vizsgálata. - Az önkormányzat irányítása alá tartozó intézmények "átfogó" ellenőrzése. - A kockázatos területek ellenőrzése "téma", vagy "cél" ellenőrzés formájában soron - kívüli, vagy tervezett módon. - Az ellenőrzések többségében adatszolgáltatási és dokumentum alapú ellenőrzéssel történnek. A helyszíni ellenőrzések során elsődlegesen a mintavételi módszer alkalmazását tartja célszerűnek a belső ellenőrzés. 7. A stratégiai terv- éves terv- beszámolás A stratégiai terv naptári évenként az éves belső ellenőrzési terv készítésével és annak végrehajtásával realizálódik. Az éves ellenőrzési tervet a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII.31.) Kormányrendelet és az államháztartásért felelős minisztérium aktuális útmutatói szerint kell elkészíteni. A belső ellenőrzés rendjét, a Balatonfenyves Község Önkormányzata költségvetési szerveinek Belső Ellenőrzési Kézikönyve részletezi. Az éves belső ellenőrzési tervet, annak teljesítéséről szóló beszámolót a Képviselő-testület elé kell terjeszteni. 32

33 Balatonfenyves, november 10. Készítette: Kahó Ildikó sk. belső ellenőrzési vezető 33

34 Megbízási szerződés Belső ellenőrzési feladatok ellátására 4 számú melléklet amely létrejött Kahó Mária Ildikó (8646 Balatonfenyves, Dráva u. 62., okmányirodai nyilvántartási szám: , adószám: ) mint megbízott (továbbiakban: Megbízott ) másrészt a Balatonfenyvesi Polgármesteri Hivatal (8646 Balatonfenyves, Kölcsey u. 27.) képviseli: Dr. Tóthné dr. Sass Mónika jegyző, mint Megbízó, valamint Balatonfenyves Község Önkormányzat (8346 Balatonfenyves, Kölcsey u. 27.) képviseli: Lombár Gábor polgármester, mint a Megbízó felett az irányítói jogkört gyakorló között, az alábbi tárgyban és a következő feltételek szerint: 1. A szerződés tárgya és tartalma A felek megállapodnak abban, hogy Megbízott a jelen szerződés alapján a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről és belső kontrollrendszeréről szóló 370/2011. (XII.31.) Kormányrendelet, a Megbízottal egyeztetett ellenőrzési ütemterv alapján vállalja Balatonfenyves Község Önkormányzat Képviselő-testülete által jóváhagyott éves belső ellenőrzési tervben szereplő vizsgálatok lefolytatását. A Megbízó jelen szerződés aláírásával megbízza a Megbízottat Balatonfenyves Község Önkormányzata és Intézményei pénzügyigazdasági tevékenységének ellenőrzésével, az államháztartásról szóló évi CXCV. törvény 47. fejezet 70 -ában, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény 119. (4) bekezdésében, valamint a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011.(XII.31.) Korm. rendeletben meghatározott belső ellenőrzési feladatok és belső ellenőrzési vezetői tevékenység ellátásával. A Megbízott vállalja, hogy a belső ellenőrzési feladatok végrehajtását Megbízó részére - az éves belső ellenőrzési terv és program szerint végzi, (Vizsgálati program rögzítése, a program megküldése a jegyző részére, a vizsgálat végrehajtása, ellenőrzési jelentés elkészítése, annak átadása jegyző részére.) - elkészíti az Önkormányzat következő évi belső ellenőrzési tervét (Ellenőrzési feladatok meghatározása.), - a Ber. által a belső ellenőrzési vezető feladatokat teljes körűen ellátja ( nyilvántartások vezetése, előterjesztések, tervek és beszámolók előkészítése testületi ülésre ), - a folyamatos tanácsadás, ellenőrzéstől független konzultációt. 34

35 1.1 A Megbízott a megbízás időszakára vonatkozó feladatait, a tevékenységek ütemezését, illetve a feladatok elvégzésének határidejét az egyes ellenőrzések programja, valamint a Balatonfenyves Község Önkormányzat Képviselő-testülete által elfogadott éves Belső Ellenőrzési Terv határozza meg. 1.2 Megbízott az általa elvégzett ellenőrzésről írásos jelentést készít, melyben megállapításokat és ajánlásokat tesz az ellenőrzött költségvetési szerv vezetője részére. 1.3 Megbízott megvizsgálja és értékeli a pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszerek valamennyi elemének megfelelőségét. 1.4 Megbízott az ellenőrzött szervezet céljai elérése érdekében rendszerszemléletű megközelítéssel és módszeresen értékeli, illetve fejleszti az ellenőrzött szervezet kockázatkezelési, ellenőrzési és irányítási eljárásainak hatékonyságát. 2 Jogok és kötelezettségek 2.1 Megbízott tevékenységét jelen szerződésben foglaltak, a vonatkozó hazai és nemzetközi jogszabályok, valamint belső ellenőrzési standardok, szakmai, etikai normák szerint látja el ellenőrzési feladatait. 2.2 A Megbízott a Megbízó által kialakított belső ellenőrzési kézikönyv és módszertani leírásokat, valamint a nemzetközi, hazai belső ellenőrzési standardok és a nemzetközi legjobb gyakorlatot alkalmazza az ellenőrzések során. 2.3 A Megbízó minden a megbízás teljesítéséhez szükséges összes információt hozzáférhetővé tesznek a Megbízott részére és nem tartanak vissza semmilyen információt. A Megbízott ez irányú igénye esetén a képviseletre jogosult személyek írásban megerősítik, hogy a megbízás időtartama alatt (írásban, illetve szóban) közölt információk teljes körűek. A Megbízó továbbá biztosítja, hogy a Megbízott által kért minden információt megfelelő időben megad. 2.4 A Megbízott a feladatellátás dokumentálását és az egyes ellenőrzések lefolytatásának rendjét a vonatkozó jogszabályok és a Belső Ellenőrzési Kézikönyv tartalma alapján köteles lefolytatni. 3 Titoktartás 3.1 A Megbízott partnerei és munkatársai a Megbízóval kapcsolatos bizalmas adatokat jogosulatlan harmadik személynek nem adhatják ki. A Megbízott vállalja, hogy a Megbízóról a belső ellenőrzés során megszerzett információkat az arra jogosulatlannak nem adja ki. 3.2 A megbízással kapcsolatban elkészített munkalapok és egyéb munkaanyagok a Megbízott tulajdonát képezik, a Megbízó kérése alapján a Megbízott ezek átadásáról, másolásáról egyedileg dönt. A belső ellenőrzés kapcsán készített ellenőrzési program, megbízó levél, ellenőrzési jelentés tervezet, ellenőrzési jelentés, összeférhetetlenségi nyilatkozat, teljességi nyilatkozat, éves ellenőrzési jelentés és belső ellenőrzési nyilvántartás a Megbízó részére átadásra kerül. 3.3 A belső ellenőrzés során készített dokumentumok a Megbízott kifejezett hozzájárulásával harmadik személy számára is közzétehetők. A belső ellenőrzés 35

36 során a Megbízott által a Megbízó részére átadott jelentések, levelek, információk és tanácsok bizalmasan kezelendőek, és azokat a Megbízott azon feltétellel osztja meg a Megbízóval, hogy azokat a Megbízó - a saját szervezet illetékes tagjait kivéve - nem adja tovább. 4 Megbízási díj és fizetési feltételek 4.1 Az 1. pontban ismertetett munka elvégzéséért járó, e szerződés 7.1 pontjában meghatározott időszakra vonatkozó díj havi bruttó 45 e Ft, azaz bruttó negyvenötezer forint. A megbízási díj magában foglalja a Megbízottnak a szerződés teljesítése során felmerülő összes költségeit, az anyagköltséget, a vállalkozó tulajdonát képező számítógép és internethasználat, valamint gépkocsi használat költségeit is. Amennyiben az ellenőrzés során külső szakértő bevonása szükséges, annak költsége a megbízót terheli. Az ellenőrzések részletes feladatait, az ellenőrzés konkrét időszakát, a végrehajtás folyamatát, a Megbízott az időszükséglet és rendelkezésre álló szabad revizori nap függvényében, önállóan határozza meg. 4.2 A felek kölcsönösen megállapodnak abban, hogy a 4.1 pontban meghatározott díjat. Megbízó minden tárgyhót követő hónap ötödik napjáig, számla ellenében megfizetni a Megbízott részére, annak OTP Bank Nyrt. Fonyódi Fiókjánál vezetett számú bankszámlájára történő átutalás útján. Késedelmes fizetés esetén a Megbízó köteles a késedelembe esés napjától kezdődően a Ptk. szerinti késedelmi kamatot fizetni a Megbízott számára. a Megbízott számlájára. Megbízott a számlavezető bank megváltoztatásának jogát fenntartja. 4.3 Amennyiben a Megbízó késedelmes információszolgáltatása vagy más okok miatt a Megbízott önhibáján kívül eső körülmény következtében a belső ellenőrzési feladatok határidőben nem kezdhetők meg, illetve Megbízott által nem teljesíthetők, a Megbízott az 5. pontban megjelölt felelős személy útján írásban tájékoztatja erről a Megbízót. 5 Munkáért felelős személyek A Megbízott részéről: Kahó Mária Ildikó vállalkozó A Megbízó részéről: Dr. Tóthné dr. Sass Mónika jegyző 6 A dokumentálás során használt nyelv 6.3 Megbízott az általa elvégzett munkát, dokumentumokat és jelentéseket magyar nyelven készíti el. 7 Szerződés hatálya 7.1 Jelen szerződés január 1. napon lép hatályba és december 31. napig hatályos azzal, hogy ezen szerződést szerződő felek - változatlan feltételek mellett, külön eljárás lefolytatása nélkül - meghosszabbíthatják. 36

37 7.2 Amennyiben a Megbízó díjfizetési kötelezettségének megfelelő határidőben - amelyet a felek a fizetési felszólítástól számított 15 naptári napban állapítanak meg - nem tesz eleget, a Megbízott a belső ellenőrzés végrehajtására vonatkozó megbízatást azonnali hatállyal felmondhatja. 7.3 Amennyiben a Megbízott a szerződés tárgya szerinti munkák elvégzésével, azok dokumentálásával, a következő évi belső ellenőrzési terv elkészítésével jelentős késedelembe esik, a 3. pontban meghatározott titoktartási kötelezettségét megszegi, vagy egyéb magatartásával a szerződés teljesítését önhibájából lehetetlenné teszi, a Megbízó jelen szerződést rendkívüli felmondással, azonnali hatállyal felmondhatja. 8 Egyéb rendelkezések 8.1 A fenti feltételeket és a megbízási díjat mindkét fél, mint akaratával megegyezőt, Megbízott árajánlatát figyelembe véve, azzal összhangban elfogadja. 8.2 Felek jelen szerződéssel összefüggésben a Polgári Törvénykönyvről szóló évi V. törvény, valamint a vonatkozó jogszabályok rendelkezéseit fogadják el irányadónak. 8.3 A szerződést a felek átolvasás és értelmezés után, mint akaratukkal mindenben megegyezőt jóváhagyólag írták alá. Balatonfenyves, december Megbízó.. Megbízott.. Megbízó felett irányítási jogkört gyakorló képviselője A kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzése: 37

38 Előterjesztés Balatonfenyves Község Önkormányzat Képviselő-testületének november 29-i ülésére Ügyiratszám: BF/3387/2018 Tárgy: A nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó közszolgáltatásról szóló rendelet módosítása Előadó: Lombár Gábor polgármester Tisztelt Képviselő-testület! A DRV Zrt., mint közszolgáltató beterjesztette évi díjjavaslatát a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz gyűjtésével, elszállításával és elhelyezésével kapcsolatos közszolgáltatásra vonatkozóan. A vízgazdálkodásról szóló évi LVII törvény alapján. 44/D. (1) A közszolgáltatás igénybevételéért a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz mennyiségével arányos díjat kell fizetni. (2) A közszolgáltatás díjának meghatározása során a következőket kell figyelembe venni: a) a háztartási szennyvíz mennyisége, b) a közszolgáltatást működtető szolgáltató hatékony működéséhez szükséges folyamatos ráfordítások, ezen belül a begyűjtés költségei, c) a közszolgáltatás fejleszthető fenntartásához szükséges költségek, d) a közszolgáltatás megkezdését megelőzően felmerülő, a közszolgáltatás ellátásához szükséges beruházások költségei. (3) Az (1) és (2) bekezdés alapján meghatározott díjat csökkenteni kell a közszolgáltatás ellátásához biztosított költségvetési támogatással. (4) A közszolgáltatás díja egytényezős vagy kéttényezős lehet. A közszolgáltatási díjat legalább egyéves díjfizetési időszakra, általános forgalmi adó nélkül számított egységnyi díjtételek szerint kell meghatározni. A nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz ürítési díjának egységnyi díjtétele elkülönítve tartalmazza a begyűjtés, illetve nem szennyvíztisztító telepen történő elhelyezés esetén az utókezelés és a monitorozás költségeit is. (5) Kötelező kéttényezős díjmegállapítást alkalmazni a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és -tisztítási Programban részt vevő önkormányzatok esetében. (6) A kéttényezős díj alapdíjból és ürítési díjból áll. Az alapdíj a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz mennyiségétől függetlenül felmerülő üzemeltetési költségeket, a számlázás és díjbeszedés költségeit, a környezetvédelmi kiadásokat és ráfordításokat, az amortizáció és a szükséges felújítás fedezetét, az ürítési díj a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz mennyiségétől függő költségeket, valamint a terület felhasználási egységtől függő költségeket tartalmazza. (7) A közszolgáltatás díját meghatározó önkormányzati rendelet elfogadását megelőzően a közszolgáltató költségelemzés alapján az (1) (6) bekezdésben foglaltaknak megfelelő díjkalkulációt készít. A díjkalkulációt a közszolgáltató javaslata alapján a jegyző, Budapesten a főjegyző terjeszti elő. 38

39 A díjkalkulációt is csatolta a közszolgáltató, melyet szintén mellékelek. A díj összege lakossági felhasználók esetén nem változott, közületi felhasználók esetén csökkent. Balatonfenyves esetében a közszolgáltató évben 35 m3 háztartási szennyvíz elszállítását végezte el. A jogalkotásról szóló évi CXXX. törvény 17. -a alapján az előzetes hatásvizsgálatot az előterjesztés 1. számú melléklete tartalmazza. Kérem a tisztelt Képviselő-testületet a rendelet módosítás elfogadására. Balatonfenyves, november 8. Lombár Gábor polgármester 39

40 Előterjesztés 1. számú melléklete ELŐZETES HATÁSVIZSGÁLATI LAP (a jogalkotásról szóló évi CXXX. törvény 17. -a alapján) A tervezett jogszabály várható következményei, különösen I. Társadalmi hatásai: A tervezetnek társadalmi hatása nincs. II. Gazdasági hatásai: A lakosság számára a rendeletnek tervezetnek gazdasági hatása nincs. A közszolgáltatási díj beszedésére továbbra is a közszolgáltató jogosult, az ő bevételét képezi. III. Költségvetési hatásai: A tervezet költségvetési hatása nincs. IV. Környezeti következményei: A szabályozás is kötelező jelleggel írja elő a közszolgáltatás igénybevételét, s ezáltal segíti a vízszennyeződés megelőzését a felszín alatti ivóvízkészlet védelmét. V. Egészségi következményei: A tervezetnek egészségi következménye nincs. VI. Adminisztratív terheket befolyásoló hatásai: A tervezetnek adminisztratív terheket befolyásoló hatása nincs. VII. Megalkotásának szükségessége: A közszolgáltatás díját kéttényezősként kell megállapítania a képviselő-testületnek. VIII. A jogalkotás elmaradásának várható következményei: A rendelet alkotás elmaradása jogszabálysértést eredményez. IX. alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek: Nem igényel többlet feltételt az eddigiekhez képest. 40

41 Előterjesztés 2. számú melléklete Balatonfenyves Község Önkormányzat Képviselő-testületének /2018.(.) önkormányzati rendelete a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó közszolgáltatásról szóló 1 /2014 (II.21.) önkormányzati rendelet módosításáról Balatonfenyves Község Önkormányzat Képviselő-testülete a vízgazdálkodásról szóló évi LVII. törvény 45. (6) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény 13. (1) bekezdés 11. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el. 1. Balatonfenyves Község Önkormányzatának a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó közszolgáltatásról szóló 1/2014.(II.21) önkormányzati rendeletének (a továbbiakban: Rendelet) 1. számú melléklete helyébe a következő 1. számú melléklet lép. 2. Jelen rendelet január 01. napján lép hatályba. Balatonfenyves, november 8. Lombár Gábor Polgármester dr. Tóthné dr. Sass Mónika jegyző ZÁRADÉK: Jelen rendelet kihirdetésre került án 41

42 dr. Tóthné dr. Sass Mónika jegyző 42

43 1. számú melléklet a /2018 ( ) önkormányzati rendelethez NEM ÖSSZKÖZMŰVEL ÖSSZEGYŰJTÖTT HÁZTARTÁSI SZENNYVÍZ SZÁLLÍTÁSÁNAK ÉS ÁRTALMATLANÍTÁSÁNAK DÍJA évi Közszolgáltatás díja Alapdíj. Ürítési díj Természetes személy ,-Ft/forduló +ÁFA 559,-Ft/m3 +ÁFA (lakossági) felhasználók esetén Nem természetes személy (közületi) felhasználók esetén ,-Ft/forduló +ÁFA 1.094,-Ft/m3 +ÁFA valamint a környezetterhelési díj összege 43

44 ELŐTERJESZTÉS Balatonfenyves Község Önkormányzat Képviselő-testületének november 29-i ülésére Tárgy: Balatonfenyves Község Településképi Arculati Kézikönyvének jóváhagyása és Településkép védelméről szóló rendeletének megalkotása Előadó: Lombár Gábor polgármester Tisztelt Képviselő-testület! A településkép védelméről szóló évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: Törvény) megalkotásával az önkormányzatok több olyan feladatot kaptak, amelyek végrehajtásához a későbbiekben megalkotott kormányrendeletek szolgálnak alapul. Ezen végrehajtási szabályok a 400/2016.(XII.5.) Korm. rendeletben kerültek megfogalmazásra. A Törvény felhatalmazta az önkormányzatok képviselő-testületét, hogy a településképi rendeletben állapítsák meg a településképi követelményeket (amelyek lehetnek területi építészeti, egyedi építészeti és a reklámhordozókra, reklámberendezésekre, cégérekre és reklámhordozásra alkalmas egyéb műszaki berendezésre, továbbá az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó követelmények), az önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer részletes tartalmát, a településképi véleményezési, a településképi bejelentési és a településképi kötelezési eljárásra vonatkozó részletes szabályokat, azon jogszabályban építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési tevékenységek körét, amelyek megkezdését településképi véleményezési eljáráshoz köti, azon jogszabályban építésügyi hatósági engedélyhez és az egyszerű bejelentéshez nem kötött építési tevékenységek, rendeltetésváltoztatások és reklámelhelyezések körét, amelyek megkezdését településképi bejelentési eljáráshoz köti, a településképi kötelezettség megszegése és végrehajtása esetén alkalmazható bírság esetköreit, a törvény keretei közötti mértékét, kiszabásának és behajtásának módját, a reklámhordozó és reklám elhelyezésére vonatkozó tilalmak és korlátozások alól e törvény által megengedett eltéréseket, a helyi önkormányzat illetékességi területén létesíthető reklámhordozók számát, megjelenésük különös formai (műszaki) követelményeit. A településképi rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az egyéb önkormányzati rendeletben szereplő e Törvény szerinti településképi követelményeket, településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszert, valamint az önkormányzati településkép-érvényesítési eszközöket a törvény erejénél fogva nem lehet alkalmazni. Balatonfenyves Község Önkormányzat Képviselő-testülete döntött a településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Kormányrendelet 21. alapján a településképi arculati kézikönyv (TAK) elkészíttetéséről valamint a településképi rendelet megalkotásáról. Balatonfenyves Településképi Arculati Kézikönyvét (1. sz. melléklet) az ARKERS Kft. készítette, mely szemléletformáló dokumentumot a települési önkormányzat normatív határozatának 44

45 mellékleteként kell elfogadnia. A kézikönyvben - a településképi követelmények megalapozására - meg kellett határozni a település településkaraktert meghatározó településképi jellemzőit, a településképi szempontból egymástól jól elkülönülő településrészeket arculati jellemzőikkel és értékeikkel, a településkép minőségi formálására vonatkozó javaslatokat, valamint a településképhez illeszkedő építészeti elemeket. A kézikönyv elfogadása meg kell, hogy előzze a településképi rendelet elfogadását, miután a kormányrendelet szerint a településképi szempontból meghatározó terület a kézikönyv alapján kerül meghatározásra a településképi rendeletben és annak mellékleteiben (2. sz. melléklet). A partnerségi rendeletünk alapján az érintettek részére történő megismertetés céljából december 18-án lakossági fórumot tartottunk. A lakossági Fórumon a jelen levők részéről elhangzott kérdésekre a polgármester, a tervező és a főépítész szóban válaszolt. A fórumot követően 8 napon belül írásbeli észrevétel nem érkezett. A Miniszterelnökség és a Lechner Tudásközpont által üzemeltetett egyeztető felületre a rendelettervezete és az arculati kézikönyv tervezete feltöltésre került. A véleményezőknek 21 nap állt rendelkezésükre véleményük megküldésére. A véleményező szervek pozitívan nyilatkoztak a véleményezésre beküldött dokumentummal kapcsolatban. A véleményekben megfogalmazott javaslatok a tervezetekben beépítésre kerültek. A településképi rendelet hatályba lépésével a Helyi Építési Szabályzat (HÉSZ) településképi előírásai nem alkalmazhatók, a szükséges módosításokat a HÉSZ-re vonatkozó külön eljárási szabályok alapján a későbbiekben végre kell hajtani. Kérem a Tisztelt Képviselő-testületet, hogy az előterjesztés megvitatását követően, a határozati javaslatban foglaltaknak megfelelően döntsön a településképi arculati kézikönyv elfogadásáról valamint azt követően a településképről szóló rendelet megalkotásáról. Határozati javaslat Balatonfenyves Község Önkormányzat Képviselő-testülete megtárgyalta " Balatonfenyves Község Településképi Arculati Kézikönyvének jóváhagyása és Településkép védelméről szóló rendeletének megalkotása" tárgyú előterjesztést, mellyel kapcsolatban a következő döntést hozza: 1.) Balatonfenyves Község Képviselő-testülete jóváhagyja az előterjesztés 1. sz. mellékletét képező Balatonfenyves Község Településképi Arculati Kézikönyvét, az alábbi módosítások figyelembevételével: 1.1) 2. oldalon KÖREMŰKÖDÖTT: Ifj. Lőrincz Ferenc főépítész helyett, KÖZREMŰKÖDÖTT: Molnár Árpád települési főépítész 1.2) 30. oldalon A Különleges- és zöldterület karaktere címszó alatti Balatonmáriafürdő üzletsor fényképét le kell cserélni, Balatonfenyves Központi strand üzletsoráról készített fényképre. 1.3) 50. oldalon Sajátos építményfajták, reklámhordozók és egyéb műszaki berendezések címszó alatti 1.d) pontot törölni kell. 2.) A Képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert, hogy a Településképi Arculati Kézikönyv 45

46 valamint a Településkép védelméről szóló rendelet elfogadását követő 15 napon belül rövid, közérthető összefoglaló kíséretében tegye közzé és küldje meg hitelesített pdf és szerkeszthető digitális formátumban az elfogadásról szóló jegyzőkönyvvel együtt a Lechner Tudásközpontba, az állami főépítészi hatáskörében eljáró Somogy Megyei Kormányhivatalnak valamint a Somogy Megyei Kormányhivatal Kaposvári Járási Hivatala Hatósági Főosztály Építésügyi és Örökségvédelmi Osztályának, valamint az illetékes elsőfokú építésügyi hatóságoknak. Felelős: Lombár Gábor polgármester Határidő: értelem szerint Kérem a Tisztelt Képviselő-testületet, hogy az előterjesztés előző részének megvitatását követően döntsön a településkép védelméről szóló rendelet megalkotásáról. Balatonfenyves, november 22. Lombár Gábor sk. polgármester 46

47 Általános indokolás A településkép védelméről szóló évi LXXIV. törvény, illetve a módosító évi CIV. törvény, valamint a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet szerint minden településnek december 31-ig el kellett készíttetnie Településképi Arculati Kézikönyvét és meg kellett alkotnia Településkép védelméről szóló rendeletét. A rendeletben az Önkormányzat megállapítja: - A településképi követelményeket (amelyek lehetnek területi építészeti, egyedi építészeti és a reklámhordozókra, reklámberendezésekre, cégérekre és reklámhordozásra alkalmas egyéb műszaki berendezésre, továbbá az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó követelmények), - az önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer részletes tartalmát, - a településképi véleményezési, a településképi bejelentési és a településképi kötelezési eljárásra vonatkozó részletes szabályokat, - azon jogszabályban építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési tevékenységek körét, amelyek megkezdését településképi véleményezési eljáráshoz köti, - azon jogszabályban építésügyi hatósági engedélyhez és az egyszerű bejelentéshez nem kötött építési tevékenységek, rendeltetésváltoztatások és reklámelhelyezések körét, amelyek megkezdését településképi bejelentési eljáráshoz köti, - a településképi kötelezettség megszegése és végrehajtása esetén alkalmazható bírság esetköreit, a törvény keretei közötti mértékét, kiszabásának és behajtásának módját, - a reklámhordozó és reklám elhelyezésére vonatkozó tilalmak és korlátozások alól e törvény által megengedett eltéréseket, - a helyi önkormányzat illetékességi területén létesíthető reklámhordozók számát, megjelenésük különös formai (műszaki) követelményeit hoz: A rendelet célját és hatályát határozza meg. 2. -hoz: Az értelmező rendelkezéseket állapítja meg hoz: Részletes indokolás A helyi érték-, építészeti örökség védelemmel kapcsolatos feladatok ellátását határozza meg hoz A településkép védelmi szempontból kiemelt területek meghatározását tartalmazza hoz Építmények anyaghasználatára vonatkozó általános építészeti követelményeket határozza meg hoz A helyi védelemben részesülő területekre és elemekre vonatkozó építészeti követelményeket határozza meg hoz A településképi karaktereket határozza meg hoz 47

48 A Településképi karakterek egyedi építészeti követelményeit írja elő hoz Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezését határozza meg hoz A sajátos építményre, műtárgyra vonatkozó anyaghasználati követelményeket írja elő hoz Közterületek alakítására vonatkozó általános követelményeket szabályozza hoz Közterületek rendeltetéstől eltérő célú használatára vonatkozó előírások hoz A reklámhordozókra és reklámhordozót tartó berendezések elhelyezésére, alkalmazására vonatkozó szabályokat határozza meg hoz A településképi konzultációról rendelkezik hoz Településképi véleményezési eljárással kapcsolatos szabályozást tartalmazza hoz Településképi bejelentési eljárással kapcsolatos szabályozást tartalmazza hoz Településképi kötelezési eljárással kapcsolatos szabályozást tartalmazza hoz Településkép védelmi bírság mértékét, kiszabásának és behajtásának módját szabályozza hoz Az önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer szempontjait és szabályozását tartalmazza hoz Záró rendelkezéseket ezen belül a hatályba lépés napját, a folyamatban lévő ügyekre vonatkozó rendelkezéseket, valamint a HÉSZ egyes rendelkezéseinek hatályon kívül helyezését tartalmazza. 48

49 TÁJÉKOZTATÓ AZ ELŐZETES HATÁSVIZSGÁLAT EREDMÉNYÉRŐL (a jogalkotásról törvény CXXX. tv. 17. (1)-(2) alapján): Az önkormányzati rendelet-tervezet címe: Balatonfenyves Község Önkormányzata Képviselőtestületének önkormányzati rendelete a településkép védelméről A képviselő-testületi ülés időpontja: november 29. A tervezett jogszabály valamennyi jelentősnek ítélt hatása: a) A jogszabály társadalmi, gazdasági, költségvetési hatásai: Társadalmi gazdasági-költségvetési szempontból kizárólag pozitív társadalmi hatásokat hordoz a rendelet-tervezet, ugyanis elfogadásával a település arculatának egységes fejlődése és értékmegőrzése szabályozottan kontrollálhatóvá válik. A helyi értékvédelem alatt álló értékek szabályozott körülmények között történő felújítása, helyreállítása, bontása bevételt jelenthet a helyi építőipari vállalkozások számára, a településkép-védelmi bírságokból befolyó összeg pedig többletfedezetet nyújthat az önkormányzat e területen jelentkező feladataihoz. b) A jogszabály környezeti és egészségi hatásai: A helyi rendelet célja a településnek és környezetének, valamint az ott található értékes építészeti, táji, valamint az épített környezettel összefüggő természeti elemek jellegzetességének, hagyományos megjelenésének megőrzése mellett a dinamikus városfejlesztés elősegítése, az egyes különálló projektek egységbe foglalása, illetve azok rendezése és a Településrendezési eszközök felülvizsgálata. c) A jogszabály adminisztratív terheket befolyásoló hatásai: A rendelet jelentős adminisztratív többlet terheket keletkeztet, melyek a főépítész feladatát fogják képezni. A jogszabály megalkotásának szükségessége, a jogalkotás elmaradásának várható következményei: A rendelet megalkotása jogszabályi kötelezettség (2016. évi LXXIV. törvény a településkép védelméről) a Képviselő-testület számára. A rendelet megalkotása összefüggésben van az önkormányzat által megalkotott településfejlesztési és településrendezési eszközökkel is, elmaradása esetén az azokban foglaltak érvényesítése is ellehetetlenül. Ennek folyományaként a településen belüli építés, ill. értékmegőrzés ellenőrizhetetlenné válik, ugyanis a 14/2011. (V.20.) önkormányzati rendelet (HÉSZ) ezzel kapcsolatos rendelkezései hatályon kívül helyezésre kerülnek. A jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek: A rendelet elfogadása esetén a szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek biztosítottak. 49

50 Balatonfenyves Község Önkormányzata Képviselő-testületének.../2018. (...) önkormányzati rendelete Balatonfenyves településkép védelméről Balatonfenyves Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló évi LXXIV. törvény 12. (2) bekezdés a)-h) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörben eljárva a következőket rendeli el: I. FEJEZET BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK 1. A rendelet célja, hatálya és értelmező rendelkezések 1. (1) A rendelet célja Balatonfenyves sajátos településképének társadalmi bevonás és konszenzus által történő védelme és alakítása a) a helyi építészeti örökség területi és egyedi védelemének (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánítás, a védelem megszüntetésének szabályozásával; b) a településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával; c) a településképi követelmények meghatározásával; d) a közterületekre vonatkozó rendelkezések meghatározásával; e) a településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával; f) az önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer alkalmazásával; (2) A helyi védelem célja a Balatonfenyves településképe és története szempontjából meghatározó építészeti örökség kiemelkedő értékű elemeinek védelme, jellegzetes karaktereinek a jövő nemzedékek számára történő megóvása. (3) E rendelet hatálya kiterjed Balatonfenyves közigazgatási területére, minden természetes és jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre, aki, vagy amely építési tevékenységet, vagy reklámozási tevékenységet folytat, illetve reklámot, reklámhordozót, reklámhordozót tartó berendezést, cégért, címfeliratot helyez el, vagy közterületet rendeltetésétől eltérő módon használ. (4) E rendelet hatálya nem terjed ki a) a közúti közlekedési tárgyú jogszabályokban a reklámok közzétételének feltételeiről megállapított esetekre; b) az európai uniós projekttáblákra, amelyeknek elhelyezése a projekt keretében kötelező; c) az építkezések más jogszabályban meghatározott, munkaterületen belüli kötelező építési tábláira; d) a településrészek, közterületek, házszámok és lakások névtábláira; e) az intézmények címeres tábláira; f) a biztonsági (baleset-megelőző, veszélyjelző, tűzvédelmi stb.) táblákra, feliratokra, jelzésekre; h) a választási plakátokra és hirdetésekre. 50

51 2. Értelmező rendelkezések a. (1) E rendelet alkalmazásában: a) cégfelirat: kereskedelem, szolgáltatás, vendéglátás célját szolgáló helyiség, helyiség együttes nevét és az ott folyó tevékenységet a bejáratnál feltüntető felirat; b) cégtábla: a cég székhelyét, telephelyét jelölő cégfelirat tábla hordozón; c) címtábla: intézmény, vállalkozás nevét, esetleg egyéb adatait feltüntető tábla (névtábla); d) kínáló tábla: egy- vagy kétoldalú, maximum 180x70 cm méretű mobil tábla, mely nem tartalmazhat gazdasági célú reklámot, csak étel-ital kínálatot, a vendéglátó egység nevét, nyitvatartási idejét. e) közérdekű tájékoztató felület: olyan reklámhordozó vagy reklámhordozót tartó berendezés, amely a település életének valamely jelentős, vagy idegenforgalmi eseményéről nyújt közérdekű tájékoztatást, (közérdekű molinó, önkormányzati faliújság, önkormányzati hirdetőtábla); f) megállító tábla: kétoldalú maximum 95x70 cm méretű mobil tábla, mely nem tartalmazhat gazdasági célú reklámot, csak a vállalkozás-, üzlet nevét, nyitvatartási idejét; g) mobil zászló: nem fixen telepített (hordozható) a vállalkozás nevét, a kereskedelem-, szolgáltatás, vendéglátás célját szolgáló helyiség, helyiség-együttes nevét és az ott folyó tevékenységet feltüntető textil vagy strukturált lágy műanyag alapú hordozó; h) önkormányzati hirdetőtábla: az önkormányzat által a lakosság tájékoztatása céljából létesített, a lakosságot tájékoztató tábla; i) reklámgrafika: a reklámozás céljait szolgáló, bármely építési technológiával készített alapfelületre festéssel vagy azzal rokon technológiával (színezett habarccsal) készített reklámcélú építmény, grafikai mű; j) történeti szín: az épület építésének jellemző színezet, telítettség és intenzitás együttese. k) útbaigazító információ: közérdekű információt nyújtó olyan közterületi jelzés, amelynek funkciója idegenforgalmi eligazítás, közösségi közlekedési szolgáltatásról tájékoztatás, vagy egyéb közérdekű tájékoztatás; l) zászló: a vállalkozás nevét, a kereskedelem-, szolgáltatás, vendéglátás célját szolgáló helyiség, helyiség-együttes nevét és az ott folyó tevékenységet feltüntető textil vagy strukturált lágy műanyag alapú hordozó. (2) Egyéb, e rendeletben alkalmazott, de más jogszabályban definiált fogalmakat az 1. sz. függelék sorolja fel. II. FEJEZET A HELYI VÉDELEM 2. A helyi védelem feladata, általános szabályai, önkormányzati kötelezettségek 3. A helyi védelem feladata (1) A helyi védelem feladata a helyi értékek megőrzése, a jövő nemzedékei számára, a település történelmi folytonosságát bizonyító helyi építészeti értékek a) meghatározása és dokumentálása; b) védetté nyilvántartása, indokolt esetben a védelem megszűntetése; c) megtartása, megőriztetése, fenntartása és jókarbantartottságuk biztosítása; d) a lakossággal történő megismertetése. 51

52 (2) A helyi védelem feladata a védett építészeti örökség károsodásának megelőzése, illetve a károsodás csökkentésének vagy megszűntetésének elősegítése. (3) Az önkormányzat a helyi egyedi védelemmel érintett elemekről a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben foglaltak szerint nyilvántartást vezet, melynek nyilvánosságát a honlapon biztosítja. 4. (1) A helyi egyedi védelemmel érintett elem részét képező építmények korszerűsíthetők, bővíthetők, átépíthetők, rendeltetésük megváltoztatható, a teljes felújításuk lehetséges, azonban a helyi védettségre okot adó értékeik nem csökkenhetnek. (2) A helyi egyedi védelemmel érintett elem részét képező építmény bontására, csak a teljes műszaki és erkölcsi avultság esetén kerülhet sor, ha a védelemben részesülő építészeti érték károsodása olyan mértékű, hogy a károsodás műszaki eszközökkel nem állítható helyre. A védett épület bontására csak a védettség megszűntetését követően kerülhet sor. 5. A helyi védelem alá helyezés és a védelem megszűntetésének szabályai (1) A helyi védelem alá helyezést, vagy annak megszüntetését a polgármesternél bárki írásban kezdeményezheti. (2) A helyi védetté nyilvánítás vagy helyi védettség megszüntetésének kezdeményezéséhez a javaslattevőnek az alábbi dokumentumokat kell csatolnia: a) helyi egyedi védelem esetén: aa) utca és házszám vagy helyrajzi szám megjelölése, ab) a helyi építészeti örökség részét képező egyedi értéket bemutató, részletes, jól értelmezhető fényképfelvétel, ac) a helyi védelemre vonatkozó javaslat rövid indokolása, ad) a helyi védelem megszüntetésére vonatkozó javaslat részletes indokolása, a védettség megszűntetését megalapozó ok ismertetése, b) helyi területi védelem esetén: ba) a helyi területi védelemre vonatkozó javaslat indokolása, bb) a helyi építészeti örökség részét képező területi értékről jól értelmezhető, áttekintéshez szükséges léptékű térkép, vagy utcahatáros leírás. (3) A polgármester a védelemmel érintett ingatlan tulajdonosait a kezdeményezésről írásban értesíti. (4) A helyi védelem alá helyezés előkészítése a főépítész feladata. (5) Ha a kezdeményezés hiánypótlásra szorul, és az erre irányuló felhívás ellenére a kezdeményező nem egészíti ki a javaslatot, a polgármester mellőzi annak képviselőtestület elé terjesztését és erről a kezdeményezőt a hiánypótlási határidő elteltét követően haladéktalanul tájékoztatja. 52

53 (6) Helyi védettség csak a védett érték megsemmisülése, reális költségen helyre nem állítható károsodása, életveszélyes állapot megszüntetése, a védett érték megszüntetéséhez fűződő jelentős közérdek fennállása esetén szüntethető meg. (7) A képviselő-testület rendeletet alkot az értékvizsgálatban foglaltak alapján a védetté nyilvánításról, illetve annak megszűntetéséről. (8) A helyi védelemmel kapcsolatos képviselőtestületi döntésről a (3) bekezdésben szereplő érdekelteket a jegyző írásban tájékoztatja. (9) A védelem alatt álló építmény vagy épület "Balatonfenyves védett építménye" vagy "Balatonfenyves védett épülete" feliratú táblával lehet megjelölni. A tábla jellegrajzát e rendelet 1. mellékletének 5. fejezete tartalmazza. A tábla elhelyezését a tulajdonos tűrni köteles. A táblát a tulajdonossal egyeztetett helyre az önkormányzat saját költségén helyezi ki. A tábla fenntartása és karbantartása a tulajdonos kötelezettsége. A helyi értékek védelme lehet a) egyedi védelem (H); b) területi védelem (He). 6. A helyi védelem fajtái 7. Az egyedi védelem (1) Az egyedi védelem (H) kiterjedhet a) az épület egészére (H1); b) az épület utcai homlokzatára (H2); c) épület tartozékára, illetve egyéb objektumokra (H3). (2) Az egyedi védelemmel érintett (H1, H2 és H3) ingatlanok jegyzékét e rendelet 1. mellékletének 1., 2. és 3. fejezete tartalmazza. 8. Az egyedi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek (1) A helyi védelem alatt álló egyedi építészeti örökséget a tulajdonos köteles jókarbantartani, állapotát megóvni, használatával nem veszélyeztetni az adott építészeti örökség fennmaradását. (2) A helyi védelem alatt álló építészeti értéket nem veszélyeztetheti, településképi vagy műszaki szempontból károsan nem befolyásolhatja az adott építészeti örökségben vagy közvetlen környezetében végzett építési tevékenység, területhasználat. (3) Helyi védettségű egyedi érték károsodása esetén a tulajdonost helyrehozatali kötelezettség terheli, különös tekintettel a helyi védelem alá helyezést megalapozó építészeti értékre. 9. A területi védelem (1) A területi védelem (He) kiterjedhet a település olyan összefüggő részére, amely a jellegzetes 53

54 településszerkezet történelmi folyamatosságát képviseli, valamint olyan településrészre, térre, utcára, utcaszakaszra, település sziluettre, kilátásra, ahol a település, illetve a környék arculatát meghatározó építmények együttest alkotnak. (2) A területi védelem (He) alatt álló területek jegyzékét és tétképi lehatárolását e rendelet 1. mellékletének 4. fejezete tartalmazza. III. FEJEZET A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK 3. A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása 10. Balatonfenyves Község Önkormányzat Képviselő-testülete közigazgatási területén nem jelöl ki településképi szempontból meghatározó területet. IV. FEJEZET A TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK 4. Építmények anyaghasználatára vonatkozó általános építészeti követelmények 11. (1) Balatonfenyves közigazgatási területén nem alkalmazható a) azbeszt tartalmú építőanyag; b) kék és élénkpiros (az égett cserép színétől természetellenesen elütő) színű tetőhéjazat; c) fő rendeltetési egységen hullámpala, hullámlemez tetőhéjazat; d) fő rendeltetési egységen pala, hullámpala, hullámlemez homlokzati burkolóelemként; e) üdülő- és lakóépületen trapézlemez fedés. (2) Az épületek utólagos hőszigetelését vagy festését tilos egy homlokzati felületen több ütemben elkészíteni. (3) Konténerház, mobilház, lakókocsi és sátor nem helyezhető el, kivéve a) a felvonulási építmény, b) a 14 napnál nem hosszabb ideig működő ideiglenes építmény, c) a rendezvények keretében kihelyezett építmény, d) önkormányzati területen takarással felállított építmény. 5. A helyi védelemben részesülő területekre és elemekre vonatkozó építészeti követelmények 12. A helyi védelemben részesülő területekre (He) vonatkozó területi építészeti követelmények (1) A He védett területen meg kell őrizni a település a) jellegzetes szerkezetét, b) telekrendszerét, telekstruktúráját; 54

55 c) az utca vonalvezetését; d) utcaképét vagy utcakép részletét; e) a település- és tájkarakter elemeit. (2) A He védett területen telekalakítás csak az (1) bekezdésben leírtakkal összhangban engedélyezhető. 13. (1) Az építményeket egymással összehangoltan, a jellegzetes településkép egységes megjelenését biztosító módon kell fenntartani, illetőleg kialakítani. E tekintetben az épületek fő tömeg- és tetőformája, külső homlokzata, az alkalmazott anyag, azok színe, felületképzése meghatározó jelentőségű. (2) A közterületről látható homlokzat átszínezését és felújítását a teljes homlokzaton, a tetőhéjazat cseréjét pedig a közterületről látható teljes tetőfelületen egy ütemben kell végezni. (3) Az építmények színezését, annak településképi és színdinamikai megfelelését az érintett utcaszakasz épületszínezésének bemutatásával igazolni kell. 14. A helyi védelemben részesülő értékekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények (1) A H1 védett épületek Balatonfenyves jellegzetes, értékes, illetve hagyományőrző építészeti elemei, melyeknél meg kell őrizni a történetileg jellegzetes a) tömegformálást és tetőformát; b) homlokzati kialakítást (homlokzati nyílásrendet, a nyílások arányát és osztását, a homlokzati tagozatokat és díszeket); c) anyaghasználatot; d) színvilágot. (2) A H2 védett utcai homlokzatok Balatonfenyves jellegzetes, értékes, illetve hagyományőrző építészeti karakterelemei, melyeknél meg kell őrizni a történetileg jellegzetes a) homlokzati kialakítást (homlokzati nyílásrendet, a nyílások arányát és osztását, a homlokzati tagozatokat és díszeket); b) anyaghasználatot; c) színvilágot. (3) A H3 védett épülettartozékok, illetve egyéb védett objektumok Balatonfenyves jellegzetes, értékes, illetve hagyományőrző karakterelemei: a) szobrok és keresztek; b) képzőművészeti alkotások; c) táj- és kertépítészeti alkotások; d) egyéb közterületi objektumok; e) egyedi tájértékek. (4) A helyileg védett építészeti értékek fennmaradásának feltétele, megőrzésének módja elsősorban a rendeltetésnek megfelelő használat. 55

56 15. (1) H1 és H2 védett épületek átalakítása és bővítése csak a 14. (1) és (2) bekezdésben leírtakkal összhangban engedélyezhető. (2) H1 és H2 védett épület belső korszerűsítését, átalakítását, esetleg bővítését a védettség nem akadályozza, sőt a védelem érdekében elő kell segíteni ezen épületek mai igényeknek megfelelő használatát. A belső átalakításokat az eredeti szerkezet és belső értékek tiszteletben tartásával kell megoldani. (3) H1 és H2 védett épületet úgy lehet bővíteni, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati kialakítása, utcaképi szerepe ne változzon, illetve a legkisebb kárt szenvedje és a tervezett bővítés a régi épület formálásával, szerkezetével, anyaghasználatával összhangban legyen. (4) H1 és H2 védett épület átalakítása, bővítése feltételeként az egyes épületrészeknek, tartozékoknak az új épületbe történő beépítése, visszaállítása vagy megőrzése a településképi eljárás során követelményként előírható. (5) Védett épületeken (H1) és védett homlokzatokon (H2) a történetileg eredeti nyílászáróval azonos anyagú, építészeti értékű és megjelenésű (forma, osztás, szín) nyílászárók létesíthetők. (6) Védett épület (H1 és H2) homlokzatán elhelyezendő rácsozat, csak az épület eredeti rácsozatával azonosan, általában annak pótlásaként helyezhető el. Új rácsozat, vagy betörésvédelmet szolgáló berendezés a homlokzathoz illeszkedően helyezhető el. (7) Védett épületek (H1) és védett homlokzatok (H2) átalakítása, felújítása esetén be kell tartani a helyi védelem alatt álló területekre (He) vonatkozó, a 13. -ban foglalt előírásokat is. 16. (1) H3 védett épülettartozékot az épület elbontása után az új épületbe felújítás, javítás után vissza kell építeni. (2) H3 védelem alatt álló objektumok eredeti formájukban megőrzendők. Kőkeresztek és kőszobrok javítását, karbantartását szakképzett restaurátorral kell elvégeztetni. 17. A helyi védelemben részesülő értékekre vonatkozó eseti építészeti követelmények (1) A He védett területen meg kell őrizni a település(rész) a) jellegzetes szerkezetét, b) telekrendszerét, telekstruktúráját; c) az utca vonalvezetését; d) utcaképét vagy utcakép részletét; e) a település- és tájkarakter elemeit. (2) A He védett területen telekalakítás csak az (1) bekezdésben leírtakkal összhangban engedélyezhető. 6. Egyéb területekre vonatkozó építészeti követelmények 56

57 18. Településképi karakterek (1) Balatonfenyves közigazgatási területe a helyi építészeti és táji adottságok alapján településképi karakterekre tagozódik: a) lakó és nyaralóterület karaktere; b) üdülő és szállóterület karaktere; c) gazdasági, kereskedelmi és szolgáltató terület karaktere; d) különleges és zöld karakter; e) külterületi karakter. (2) A településképi karakterek térképi lehatárolását a 2. melléklet tartalmazza, szerkezeti tervi megfeleltetését a 2. függelék. 19. Településképi karakterek egyedi építészeti követelményei (1) Az egyes településképi karakterek egyedi építészeti követelményei nem vonatkoznak a közintézményekre és egyéb középületekre, továbbá a közlekedési területeken lévő épületekre, építményekre, illetve a nem a karakternek megfelelő főfunkcióra. (2) Lakó és nyaralóterület karakterén: a) nem létesíthető, nem állítható fel még ideiglenes jelleggel sem az ingatlanokon: fémlemez, műanyaglemez, műpala, nádszövet, vagy más igénytelen homlokzatú és héjalású építmény vagy épületszerkezet, továbbá szállító vagy tároló konténer, üzemképtelen jármű karosszéria, forgalomból kivont, műszaki vizsgával nem rendelkező lakókocsi; b) homlokzatok színezésénél tilos a nem történeti színek főszínként történő alkalmazása. (3) Üdülő és szállóterület karakterén a) nem létesíthető, nem állítható fel még ideiglenes jelleggel sem az ingatlanokon: fémlemez, műanyaglemez, műpala, nádszövet, vagy más igénytelen homlokzatú és héjalású építmény vagy épületszerkezet, továbbá szállító vagy tároló konténer, üzemképtelen jármű karosszéria, forgalomból kivont, műszaki vizsgával nem rendelkező lakókocsi; b) legalább 50 %-ban áttört utcai kerítést kell létesíteni, mely nem lehet magasabb 2,00 méternél. 1. A kerítés áttörtségének %-os mutatója a tömör felületek és az áttört anyagú mezők együttes felületének aránya a kerítés teljes utcai nézetének vetületéthez viszonyítva; 2. a drótfonatos (min. 5/5 cm) kerítés vagy kerítés betét esetén a felület teljesen áttörtnek tekinthető; 3. meglévő kerítés, illetve tömör kerítés korszerűsítése, felújítása, átalakítása során a kerítés áttörtségének %-os mutatója nem növelhető. (4) Gazdasági, kereskedelmi és szolgáltató terület karakterén 57

58 a) büfé-kocsi, vagy egyéb vendéglátó és kereskedelmi tevékenység céljára átalakított lakókocsi nem állítható fel. (5) Különleges és zöld karakter területén a) építményeket a környezetbe illesztve kell elhelyezni. (6) Külterületi karakteren a) építményeket a tájba illesztve kell elhelyezni. b) 10 méternél magasabb építmények építését megelőző településképi eljáráshoz tájesztétikai vizsgálatot és látványtervet kell mellékelni. 7. Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése 20. Hírközlési infrastruktúra (1) Vezeték nélküli hírközlési hálózat adó- és átjátszótornya, távközlési torony a település belterületén nem helyezhető el. (2) Műemléken és műemlék telkén (M), műemléki környezetben (Mk), helyi építészeti értékként védett területen (He) és épületen (H1 és H2), továbbá NATURA 2000 területen, országos ökológiai hálózat magterületén és ökológiai folyosóterületén, valamint helyi jelentőségű természetvédelmi terület és a védett természeti érték területén távközlési és hírközlési torony, távközlési magasépítmény, nem helyezhető el és nem létesíthető. (3) Belterületen antenna és antennatartó szerkezet kizárólag közterületről nem látható módon létesíthető, ezért antenna, távközlési adatátviteli berendezés kültéri egysége, hír- és adattovábbító berendezés, csak az épület részeként, az épület megjelenéséhez illeszkedve, takartan helyezhető el. (4) Közterületről látható módon antenna csak - a (2) bekezdésben felsorolt védett területek és védett épületek kivételével - azon épületekre és építményekre telepíthető, melyeken január 1. előtt már engedéllyel telepített antenna létesült. (5) Belterületen lévő antennatartó szerkezetek magassága nem növelhető. (6) Vezetékes hírközlési hálózat építményeket elsősorban meglévő vezetékes közművek infrastruktúrájának felhasználásával lehet elhelyezni, a meglévő oszlopsoron vezethető, ennek hiányában csak földbe helyezett alépítményben vezetve. (7) Vezetékes hírközlési hálózat szekrényei földfelszínen csak abban az esetben helyezhetők el, ha növénytakarásra alkalmas a hely. Ennek hiányában csak föld alatt alakíthatók ki. 21. Energiaellátás infrastruktúrájának kialakítása (1) Új közműhálózat (villamos-, hírközlő- és kábel TV vezeték) belterületen a gazdasági területek kivételével - csak föld alatt létesíthető. Nem minősül új közműhálózatnak a meglévő légvezetékes 58

59 hálózat hosszabbítása kivéve új lakóterület kialakítása esetén -, valamint két szabad vezetékes hálózat közötti átkötés. (2) Nem létesíthető közmű- és energia, táv- és hírközlési vezeték a meglévő fasorok nyomvonalában, illetve védőtávolságában. (3) Légvezetékes hálózat rekonstrukciója azonos nyomvonalon az eredeti kialakításban is megvalósítható. A légvezetékes hálózat rekonstrukciója új nyomvonalon föld alatti kivitelű kell legyen, az ettől való eltéréshez az Önkormányzat Jogi és Gazdasági Bizottságának egyetértő véleményét kell beszerezni. (4) Új transzformátor csak transzformátorházban vagy épületben helyezhető el. 22. A sajátos építményre, műtárgyra vonatkozó anyaghasználati követelmények (1) Új transzformátorház csak magastetős kialakítású lehet, fémszerkezetű konténer nem helyezhető le. (2) A légvezetékes hálózat új tartóoszlopai külterületen csak faszerkezetűek lehetnek. V. FEJEZET KÖZTERÜLETEKRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK 23.. Közterületek alakítására vonatkozó általános követelmények (1) A közterületeket csak a legszükségesebb nagyságú burkolt felületekkel szabad ellátni. A burkolatlan felületeket ahol ezt műszaki okok nem akadályozzák fenntartható zöldfelülettel kell kialakítani. (2) A közterületek burkolatát a kialakult, meglévő anyaghasználathoz igazodóan a fenntarthatóság és karbantarthatóság érvényesítésével a káros környezeti hatásokat mérséklő megoldással kell kialakítani. (3) A közterületi szegélynél létesítendő parkolóhelyekhez - amennyiben ennek műszaki lehetőségei adottak - védő fasor kialakításáról kell gondoskodni. (4) A közterületeken a környezethez illő, a környezeti ártalmakat jól tűrő növényzetet kell telepíteni. Amennyiben parkoló is létesül, az utcák kialakítása során legalább az egyik (általában az északi, vagy keleti) oldalon fasor telepítéséről kell gondoskodni. Ettől csak ott lehet eltekinteni, ahol a növényzet kihelyezése a közút kezelőjének igazolása alapján veszélyezteti a közlekedés biztonságát, vagy ahol ezt a közmű üzemeltetőjének igazolása szerint a meglévő közműhálózat nem teszi lehetővé. (5) A járdák, utak felújítása, átalakítása, helyreállítása keretében azokat a gyalogosok számára akadálymentesíteni kell. (6) Közterületen a 3. mellékletben meghatározott növényfajok telepítése tilos. 59

60 8. Közterületek rendeltetéstől eltérő célú használatára vonatkozó előírások 24.. Büfé-kocsi, vagy egyéb vendéglátó és kereskedelmi tevékenység céljára átalakított lakókocsi közterületen, csak önkormányzati engedéllyel rendelkező alkalmi rendezvényen állítható fel. VI. FEJEZET REKLÁMHORDOZÓKRA ÉS REKLÁMHORDOZÓT TARTÓ BERENDEZÉSEK ELHELYEZÉSÉRE, ALKALMAZÁSÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK 25. Balatonfenyves területén plakát, reklám csak reklámhordozó berendezésen helyezhető el, épület-, építmény, műtárgy falára vagy szerkezetére közvetlenül nem ragasztható, nem rögzíthető. 9. Közterületen elhelyezett reklámhordozókra és reklámtartó berendezésekre vonatkozó szabályok 26. (1) Közterületen vagy köztulajdonban álló ingatlanon csak annak tulajdonosának hozzájárulásával helyezhető el reklámhordozó berendezés. (2) Minden közterületre szánt telepített reklámhordozó berendezés csak a közmű-szolgáltatókkal történt egyeztetést követően helyezhető el úgy, hogy a közúti, kerékpáros és gyalogos közlekedés számára szükséges közterület felülete biztosítva legyen. (3) Közterületen információs vagy más célú berendezésen nem alakítható ki 9 m2-nél nagyobb reklámok elhelyezésére szolgáló felület. (4) Közterületi pavilonon, kioszkon kizárólag a forgalmazott terméket népszerűsítő reklám helyezhető el. (5) Az elhelyezett reklámhordozó és reklámhordozó berendezés folyamatos karbantartása, a berendezés elhelyezésére tulajdonosi hozzájárulással rendelkező feladata és kötelessége. (6) Közterületről két vagy több oldalról látható hirdető-berendezés csak két vagy több oldali hirdetőfelülettel kerülhet kialakításra. 27. (1) Közterületeken nem gazdasági célú reklámként csak olyan információk, feliratok, megnevezések, jelölések helyezhetők el, melyek célja a) kulturális információ közzététele; b) idegenforgalmi eligazítás; c) közérdekű tájékoztatás; d) indokolt esetben mobil irányítótábla kihelyezése szolgáltatások irányjelzésére. 60

61 (2) Az (1) bekezdésben meghatározott információk az alábbi reklámhordozókon vagy reklámhordozó berendezéseken tehetők közzé: a) közművelődési célú hirdetőoszlop; b) közérdekű molinó; c) önkormányzati hirdetőtábla; d) útbaigazító információs tábla; e) megállító tábla; f) kínáló tábla; g) mobil reklámzászló. (3) Közérdekű útbaigazító csak a KRESZ-ben és a vonatkozó útügyi műszaki előírásokban meghatározott paramétereknek megfelelő megjelenéssel helyezhető ki, a közút kezelőjének jóváhagyásával és a közterület tulajdonosának hozzájárulásával. (4) Nyitvatartási idő alatt a) egy üzlet elé közterületre maximum egy megállító tábla, saroküzletnél két megállító tábla; b) egy üzlet elé közterületre maximum egy mobil reklámzászló, saroküzletnél két mobil reklámzászló; c) vendéglátó egységek elé közterületre maximum két kínáló tábla helyezhető el, olyan módon, hogy az a gyalogos-, kerékpáros közlekedést ne zavarja. 10. Magántulajdonban lévő ingatlanon elhelyezett nem gazdasági célú reklámhordozókra és reklámtartó berendezésekre vonatkozó szabályok 28. (1) Közterületről látható magánterületen nem gazdasági célú reklám, illetve reklámhordozó berendezés csak a településrész jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatának megőrzését nem sértő, vagy nem akadályozó módon helyezhető el. (2) Magánterületen elhelyezett nem gazdasági célú reklám, reklámhordozó vagy reklámtartó berendezés kizárólag az adott ingatlanon folytatott kereskedelmi és szolgáltatási tevékenységet hirdetheti. (3) Magánterületen elhelyezhető nem gazdasági célú reklámhordozó a a) cégér; b) cégtábla, cégfelirat és címtábla; c) zászló. (4) Új reklámhordozó és reklámhordozó berendezés az épülethomlokzaton csak a meglévő, használaton kívüli berendezés egyidejű eltávolításával helyezhető el. 29. (1) A 28. (3) bekezdésében meghatározott berendezések kialakításának illeszkednie kell az épület 1. homlokzati kialakításához, vízszintes és függőleges tagolásához; 2. színéhez; 3. arányrendszeréhez; 4. nyílászáróinak kiosztásához, ritmusához; 61

62 5. homlokzatán megjelenő egyéb berendezésekhez. (2) A 28. (3) bekezdésében meghatározott berendezés még részben sem takarhatja épület nyílászáró szerkezetét, párkányát, korlátját és egyéb meghatározó építészeti elemét és nem változtathatja meg azok karakterét; több rendeltetési egység esetén a berendezések csak egységes koncepció szerinti kialakításban helyezhetők el a földszinti portál felett, az osztópárkány alatti sávban. Nyílászárók közötti falszakaszokon és a tetőfelületen nem alakítható ki. (3) Portálok fölé árnyékolószerkezet, napernyő elhelyezhető, azonban az nem tartalmazhat reklámot, hirdetést, termékmegjelölést, ez alól kivétel az árnyékoló függőleges szoknya részen az üzlet profilját jelző logó, cégfelirat. 30. Cégérek, cégtáblák, cégfeliratok, címtáblák és zászlók elhelyezése (1) Cégér, cégtábla és címtábla rendeltetési egységenként 1-1 darab, sarok kialakítású rendeltetési egységeknél 2-2 db helyezhető el. (2) Cégtábla, cégfelirat és címtábla a fal homlokzati síkjától nem állhat ki jobban 10 cm-nél, kapukon nem helyezhető el, elhelyezhető azonban kapupilléreken, valamint közvetlenül a kapu mellett az épület falán. (3) Cégér nem lakáscélú rendeltetési egységenként legfeljebb 1 db, sarokkialakítás esetén 2 db helyezhető el, konzolos kialakítással, maximum 60 cm vízszintes irányú vetülettel és maximum 60 cm magas függőleges felülettel. (4) Ablakokra, kirakatok üvegezésére reklámcélú dekoráció, felirat nem helyezhető el, kivéve az önálló betűkből vagy ábrából álló cégjelzést, melynek mérete nem haladja meg a kirakat felületének 10%-át. (5) Zászló épület falára csak zászlótartó berendezéssel helyezhető el, rendeltetési egységenként maximum 2 db, egyenként max. 1 m 2 felülettel. Zászló előkertben ingatlanonként 3 db helyezhető el. 11. A reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények alóli eltérési szabályok 31. (1) Balatonfenyves rendezvénynaptárában szereplő rendezvény közterületen történő reklámozása kizárólag a 4. melléklet 2. fejezében felsorolt helyen kifeszíthető transzparensen (molinón), évente összesen legfeljebb 12 hét időtartammal megengedett. (2) Építési reklámháló bármely településszerkezeti terv szerinti területi besorolásban elhelyezhető az építkezés időszakában, a jogszabályban rögzített feltételek teljesülése és településképi bejelentési eljárás alapján. VII. FEJEZET 62

63 KÖTELEZŐ SZAKMAI KONZULTÁCIÓ 12. Rendelkezés a kötelező szakmai konzultációról 32. Balatonfenyves Önkormányzat Képviselőtestülete nem folytat településképi konzultációt. VIII. FEJEZET TELEPÜLÉSKÉPI VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS A véleményezési eljárással érintett építmények köre Településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni a 6. melléklet 1. fejezetében meghatározott engedélyezési eljárásokat megelőzően. 14. A véleményezési eljárás részletes szabályai 34. (1) A településképi véleményezési eljáráshoz a kérelmező (építtető) kérelmét a 6. melléklet 3. fejezetében közzétett nyomtatványon nyújtja be. (2) A polgármester településképi véleményezési eljárás keretében hozott településképi véleménye a 6. melléklet 1. fejezetében meghatározott esetekben a főépítész szakmai álláspontján alapul. (3) A településképi vélemény kialakítása során a Vhr.-ben meghatározottakon túl az alábbi szempontokat kell figyelembe venni: a) területfelhasználás megfelelősége a környezet szempontjából; b) a rálátás és kilátás követelményeinek való megfelelés; c) kialakult település-, vagy telekszerkezetnek való megfelelőség; d) a védendő (megmaradó) építészeti és zöldfelületi adottságokat figyelembe vevő megfelelőség; e) a tervezett, távlati adottságokat figyelembe vevő megfelelőség; f) magassági illeszkedés, megfelelőség. IX. FEJEZET TELEPÜLÉSKÉPI BEJELENTÉSI ELJÁRÁS 35. Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni a 6. melléklet 2. fejezetében meghatározott esetekben, az engedély nélkül végezhető építési tevékenységek, reklámelhelyezések megkezdése előtt, továbbá az építmények rendeltetésének megváltoztatásának egyes eseteiben. 15. A bejelentési eljárás részletes szabályai 63

64 36. (1) A településképi bejelentési eljáráshoz a kérelmező (építtető) kérelmét a 6. melléklet 4. fejezetében közzétett nyomtatványon nyújtja be. (2) A településképi bejelentési eljárás során a polgármester a főépítész szakmai álláspontját megismerve dönt. (3) A településképi bejelentési eljárásban az alábbi szempontokat kell figyelembe venni: a) a településrendezési eszközöknek való megfelelést, a területfelhasználás megfelelőségét a környezet szempontjából; b) a rálátás és kilátás követelményeinek való megfelelést; c) a településképi megfelelőséget, így különösen ca) a telepítés (a környezetbe illeszkedés, a beépítés vagy az építészeti jellegzetesség és látvány, a helyi jelleg védelme) településképbe való illesztését, a helyi építészeti érték védelmének érvényre juttatását, azokra gyakorolt hatását; cb) az épület homlokzatának és tetőzetének kialakítási módját, cc) a közterület mentén az épület kialakításának módját és feltételeit, cd) az építmény takaratlanul maradó és közterületről közvetlenül látható határfelületeinek kialakítási módját és feltételeit, ce) a közterületen folytatott építési tevékenység végzése esetén a közterület burkolatának, műtárgyainak, köztárgyainak, növényzetének, továbbá a díszvilágító és hirdetőberendezések kialakítását; d) kialakult település- vagy telekszerkezetnek való megfelelőséget; e) a védendő (megmaradó) építészeti és zöldfelületi adottságokat figyelembe vevő megfelelőséget; f) a tervezett, távlati adottságokat figyelembe vevő megfelelőséget; g) a magassági illeszkedést, megfelelőséget; h) az épület rendeltetésének a környezetet nem zavaró megfelelőségét. (4) A településképi bejelentés tudomásulvétele esetén annak érvényességi ideje: a) állandó építmény esetén 2 év; b) legfeljebb 180 napig fennálló építmény esetén a bejelentés időtartama; c) reklámhordozó és reklámhordozót tartó berendezés esetén 2 év. (5) A településképi bejelentés szerinti tevékenység a bejelentés alapján megkezdhető, ha ahhoz más hatósági engedély nem szükséges, és a polgármester a tevékenység végzését a bejelentést követő 15 napon belül nem tiltja meg. X. FEJEZET A TELEPÜLÉSKÉPI KÖTELEZÉS, TELEPÜLÉSKÉPI BÍRSÁG 16. A településképi kötelezési eljárás 37. (1) A polgármester a jogszabályban foglaltak szerinti településképi kötelezési eljárást folytat le és az érintett ingatlan tulajdonosát az e rendeletben meghatározott településképi követelmények teljesülése érdekében az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezi. (2) Településképi kötelezési eljárást kell lefolytatni a településkép védelmének érdekében, különösen: a) az építmények 64

65 aa) jó karbantartásának; ab) homlokzati elemeinek, színezésének védelme; ac) az egységes megjelenés biztosításának; ad) külső megjelenését kedvezőtlenül befolyásoló tárgyak, egyéb műszaki berendezések eltávolításának; ae) rendeltetésnek megfelelő funkciójának megőrzése érdekében; b) az építési övezetre előírt zöldfelület biztosításának érdekében; c) a telek területfelhasználási szabályoknak megfelelő használata érdekében; d) építkezések átmeneti állapota esetében a terület adottságának megfelelő szintű bekerítésére, rendben tartására vonatkozó szabályok érdekében; amennyiben a településképi elem fenntartása, karbantartása, átalakítása, kialakítása vagy használata nem felel meg az e rendeletben meghatározott előírásoknak. (3) Településképi kötelezési eljárást kell lefolytatni a településképi bejelentés nélkül vagy attól eltérően végzett építési tevékenység, reklámelhelyezések és rendeltetésváltoztatások esetében. 17. A településkép-védelmi bírság mértéke, kiszabásának és behajtásának módja 38. (1) A településképi követelmények településképi kötelezésben megállapított határidőre történő nem teljesítése esetére az ingatlan tulajdonosával szemben forintig terjedő településképi bírság szabható ki. (2) A kötelezettnek a településkép-védelmi bírságot a határozat véglegessé válásától számított 15 napon belül kell megfizetnie Balatonfenyves Község Önkormányzatának számlájára. (3) A be nem fizetett településkép-védelmi bírság, adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül. XI. FEJEZET ÖNKORMÁNYZATI TÁMOGATÁSI ÉS ÖSZTÖNZŐ RENDSZER 18. A településképi követelmények alkalmazásának önkormányzati ösztönzése 39. Balatonfenyves Község Önkormányzat Képviselő-testülete nem alkalmaz ösztönzőrendszert a településképi követelmények alkalmazásának ösztönzésére. E rendelet hó...-én lép hatályba. XII. FEJEZET ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK 40. Hatálybalépés 65

66 41. Átmeneti rendelkezések A hatálybalépéskor folyamatban lévő, már megindított véleményezési és bejelentési eljárásokra, továbbá kötelezési eljárásokra és bírságolásokra e rendeletet nem kell alkalmazni. 42. Módosító és hatályon kívül helyező rendelkezések (1) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Balatonfenyves Község Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2015 (III. 31.) számú önkormányzati rendelete Balatonfenyves Község településképi védelméről. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg Balatonfenyves Község Helyi Építési Szabályzatáról szóló 21/2006. (IX.15.) rendeletének alábbi rendelkezései hatályukat vesztik: 1. (20), (28) és (29) bekezdései 25. (3) bekezdése 26. (2) bekezdése 27. -a 32. (2) és (3) bekezdései 1. melléklete. Balatonfenyves, hó nap Lombár Gábor Dr. polgármester Tóthné dr. Sass Mónika jegyző KIHIRDETÉSI ZÁRDÉK A rendelet kihirdetésre került án. dr. Tóthné dr. Sass Mónika jegyző 66

67 1. melléklet a.../2018. (...) önkormányzati rendelethez 1. fejezet A helyi egyedi védelem alatt álló épületek (H1) S.szám Megnevezés Cím Hrsz. 01 Nyaraló Fenyves u Nyaraló Fenyves u /2 03 Lakóház Közép u Üdülő épület Közép u Lakóház Közép u Lakóház Fenyves u /1 07 Nyaraló Kócsag u /1 08 Nyaraló Somogyvári u Nyaraló Kölcsey u Nyaraló Kölcsey u Üdülő épület Kölcsey u Nyaraló Iglói u /2 13 Nyaraló Bem u Nyaraló Bem u Nyaraló Kölcsey u Nyaraló Kölcsey u Nyaraló Kölcsey u Nyaraló Bem u Nyaraló Bem u Templom Kölcsey u Nyaraló Mészáros u Nyaraló Dózsa Gy. u Volt kastély Imremajor fejezet A helyi egyedi védelem alatt álló homlokzatok (H2) S.szám Megnevezés Cím Hrsz. 01 Nyaraló Kölcsey u Nyaraló Kölcsey u fejezet A helyi egyedi védelem alatt álló objektumok (H3) S.szám Megnevezés Cím Hrsz. 01 Szent Erzsébet szobor Kölcsey u Mária szobor Kölcsey u. 18. előtt Feszület korpusszal Kölcsey u Mária szobor Templom köz

68 4.fejezet A helyi területi védelem (He) S.szám Megnevezés Cím Hrsz. 01 Imremajor Imremajor /1 057/2 059/ fejezet 68

69 A helyi védelem jelző táblatípusok BALATONFENYVES VÉDETT ÉPÜLETE BALATONFENYVES VÉDETT ÉPÍTMÉNYE 69

70 A településképi karakterek területeinek térképi bemutatása 2. melléklet a.../2018. (...) önkormányzati rendelethez