Hulladékalapú energiagazdálkodás megvalósítása
|
|
- Zoltán Péter
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Kádár Márton Gábor, Kovács István Soma Hulladékalapú energiagazdálkodás megvalósítása Napjaink egyik legnagyobb megoldatlan problémája a hulladékkezelés, hiszen óriási mennyiségű hulladékot termelünk minden nap, és bár vannak törekvések a hasznosításra, például az Európai Unió részéről, mégis a hulladékok igen nagy része Magyarországon jelenleg lerakásra kerül. Éppen ezért fontos lenne, hogy a hulladékhasznosítás terén előrelépést érjünk el. Az egyik lehetséges irány az energetikai hasznosítás, mellyel megoldhatunk energiaellátási problémákat, illetve csökkenthetjük a deponálandó mennyiséget is. Az alapötlet Természetesen nem érdemes az összes keletkező hulladékot energetikailag hasznosítani, tehát egy ilyen rendszernek alapvetően a különböző hasznosítás módjait kell ötvöznie a kinyerhető energia maximalizálása mellett. Egy hasonló tanulmány elkészítéséhez először a hulladékgazdálkodást kell megvizsgálnunk, például a keletkező hulladék összetételét. Egy településen a lakosság kétfajta hulladékot termel: szilárd háztartási hulladékot, illetve szennyvizet. A szennyvíz egyre több városban hasznosításra kerül, több szennyvíztelepen is létesítettek az elmúlt években biogáztermelő üzemeket. Ez egy jó alapötlet, hiszen a szennyvíz, mint alapanyag egész évben folyamatosan rendelkezésre áll, mennyisége az időben kevéssé változik, valamint nem kell megvásárolni senkitől, azonban nagyrészt a telep saját energiaellátására fordítják, egyéb alkalmazása ritka. Fontos megjegyezni, hogy ezek a biogáztermelő egységek alkalmasak egyéb fermentálható alapanyag felhasználására is megfelelő előkezelés után, azonban ez a szükséges együttműködés hiányában ritkán valósul meg. Egyéb fermentálható melléktermék lehet egy jelentős mezőgazdasággal rendelkező ország, például Magyarország esetében a mezőgazdasági melléktermék. Adódik a kérdés, miért ne használnánk fel a többi, helyben fellelhető alapanyagot, például a településen keletkező szemetet, és a környéken keletkező mezőgazdasági melléktermékeket energiatermelésre? Fontos tudni, hogy a háztartásokban keletkező szilárd hulladéknak több része van, a legnagyobb ezek közül a szerves hulladékok részaránya, ami megközelítőleg 30%. A többi a papír, műanyag, fém, üveg és az egyéb anyagok. Tehát egy olyan rendszert kéne megalkotnunk, mely a hulladéktípusok energetikai szempontból legelőnyösebb hasznosítását valósítja meg. Ahogy fent leírtuk, a szennyvizet biológiailag fermentálják, és biogázt állítanak elő belőle. Ugyanezt megtehetjük a lakásokban keletkező szerves hulladékokkal is, ezek szintén fermentálhatók. A teljes hulladékmennyiséget azonban nem tudjuk fermentációval hasznosítani, illetve a keletkező hulladék mennyisége sem csökken jelentősen, ezért egy másik alrendszer is szükséges. Ez a másik lehet egy tüzelő egység, vagyis a nem fermentálható, de éghető hulladékokat villamosenergiatermelés céljából elégethetjük. A fermentáció során keletkező iszap szintén sok éghető anyagot tartalmaz, ezért szárítás után hasznosítható ebben az alrendszerben a megfelelő szárazanyag tartalom biztosítása, tehát szárítás után.
2 1. ábra. Az alapötlet Egy ilyen rendszerrel a megtermelt hulladékokból állíthatunk elő villamos energiát, illetve biogázt, amely akár hálózati tisztaságúvá is tehető, vagyis megfelelő megállapodást követően akár a gázhálózatra is rátáplálható lenne. Ezzel egyrészt mérsékelnénk a lerakásra kerülő hulladékok mennyiségét, másrészt megújuló, illetve részben megújuló energiaforrásból termelnénk energiát helyben fellelhető anyagokból. A hulladékhasznosítóban a villamos energia mellett keletkező hulladékhővel pedig a működtetés során fellépő hőigényt fedezhetjük. A fent leírt energiatermelés alapötletét szemlélteti az 1. ábra. Energiaigény Persze fontos kérdés, hogy pontosan mekkora potenciál rejlik a különböző hulladékokban. A Központi Statisztikai Hivatal adataiból meghatározható, hogy egy fő egy évben mennyi áramot, gázt fogyaszt, ha ezt megszorozzuk egy adott település népességével, akkor körülbelül megkapjuk a lakosság részéről jelentkező energiaigényt. Természetesen az egy évben keletkező háztartási hulladék, és a szennyvíz mennyisége is meghatározható egy főre levetítve. Ezek alapján kiszámítható, hogy a lakosság energiaigényének mekkora része fedezhető a saját maga által megtermelt hulladékok energetikai hasznosításával. Ezek alapján elvégezhetjük számításainkat, melyek végén az évi villamosenergia-igényre a következőket kapjuk: Háztartási villany-fogyasztás Összes villany-fogyasztás 1073 kwh 3515 kwh Másik fontos tétel a villamosenergia-termelés értékelésénél, hogy figyelembe vegyük a rendszer villamos önfogyasztását. Ennek több összetevője van: Az alapanyagok előkészítése. A fermentorból kikerülő, égetésre szánt anyagok centrifugálása és szárítása. A biomassza homogenizáló medence és a fermentor(ok) fűtése. A biogáz és füstgáz tisztítása.
3 Különböző számítások és szakirodalmi adatok alapján 16%-os villamos önfogyasztással számolhatunk, ez alapján vizsgálhatjuk meg az ellátottsági értékeket. Az egy főre jutó gázfogyasztásra is hasonló statisztikai adatokból kiindulva kaphatjuk meg a következő értéket: Évi földgázigény 312 m 3 A rendszer üzemeltetésének véleményünk szerint nincs különösebb gázigénye. Hulladékégetőnk az előzetes számítások alapján inkább tekinthető biomassza erőműnek, mivel az égés szempontjából előnyös szárított fermentált anyag jóval több, mint a kommunális hulladék, mely égése sokszor csak pótlólagos tüzelőanyag adagolásával tartható fenn. Természetesen sok városban távhőszolgáltatás is van, azonban az üzemeltetésnek, főleg a biogáztermelésnek számottevő hőigénye is van, jelen esetben csak ezt fedezhetjük a villamosenergiatermelés során keletkező hővel. Energiakihozatal Miután meghatároztuk az igényeket, a következő tétel, amit meg kell vizsgálnunk az a rendelkezésre álló alapanyagok mennyisége és az azokból nyerhető energia mennyisége. Először tekintsük a biogáztermelést. Egy ember egy nap közel ugyanannyi szennyvizet termel, bárhol él is az országban, kb. 120 litert. Ismert továbbá a befolyó, friss szennyvíz szárazanyagtartalma, ez nagyságrendileg 0,3 g/dm 3 körül alakul. Azt is tudjuk, hogy a szennyvíziszap szárazanyag-tartalma körülbelül 3%, ami 30g/dm 3 szárazanyag-tartalmat jelent, ha az iszap sűrűségét a vízével egyezőnek tekintjük (jó közelítéssel megtehetjük). Ez alapján meghatározható, hogy egy fő egy napi szennyvizéből 1,2 dm 3 iszap keletkezik. Ahogy azt fent már említettük, az iszap sűrűsége a víz sűrűségével egyenlő, tehát körülbelül 1000 kg/m 3, így kiszámolható az iszap tömege. Ezután pedig a keletkező biogáz mennyisége szakirodalmi adatok (1 tonna szárazanyag-tartalomból 370 m 3 fejlődik) alapján számolható, a termelt biogáz körülbelül 162 m 3 /fő/év. A lakossági kommunális hulladékból termelhető biogáz mennyiségét is meg kell határoznunk, ehhez azonban a hulladék összetételét is tanulmányoznunk kell, hiszen az alapján határozható meg a biogáz-hozam. A szemét mennyiségére találunk statisztikát a KSH oldalán, ezek alapján egy ember egy évben 457 kg hulladékot termel, ennek 29 %-a szerves hulladék, melyből a termelhető gáz mennyisége a szakirodalom alapján 280 dm 3 /kg. Az egy főre jutó éves biogáz nagyjából 37 m 3 -nek adódik. Végül pedig a mezőgazdasági hulladék gáztermelését számolhatjuk ki, azonban ebben az esetben egy más megközelítést alkalmazhatunk, hiszen a mezőgazdasági termelés nem úgy függ a népességtől, mint a fenti kettő. Kíváncsiak lehetünk arra, mennyi mezőgazdasági hulladék szükséges ahhoz, hogy a lakosság földgázigényét fedezni, energiafüggőségét jelentősen csökkenteni tudjuk. Tehát a szükséges biogáz mennyisége adott lesz miután a gázelegy tisztításának mértékét meghatároztuk, ebből számolhatjuk ki a szükséges melléktermék mennyiségét.
4 Ezzel a biogáz termelés energiatermelő potenciáljához szükséges legfontosabb feltételeket meghatároztuk, a következő lépés a hulladéktüzelő hasonló adatainak felvétele. A fent már említett egy főre vonatkoztatott éves termelt hulladékmennyiségből és a hulladéktípusok eloszlásából kiszámítható, hogy egy fő körülbelül egy évben 290 kg olyan szemetet termel, melyet érdemes elégetni egy hulladékégetőben. Fontos azonban, hogy milyen összetételű is pontosan ez a 290 kg. Ideális esetben egy fő összesen 457 kg keletkező hulladékának 64 %-a ez a mennyiség, mely nem tartalmazza a szerves hulladékot, az üveget és a fémhulladékot sem. Mint ahogy már a cikk elején szó volt róla, ennek a rendszernek a célja az energetikai szempontból legoptimálisabb felhasználás a különböző hulladéktípusok esetében. Egy olyan energiatermelő egység, mely az üveget, vagy a fémet elégeti, ezt a célt nem tudja teljesíteni, éppen ezért egy megfelelő ösztönzési rendszer kiépítésével ezen hulladékok kezelését az újrafelhasználás, anyagi újrahasznosítás felé kell elmozdítani. Szakirodalmi adatok szerint a hulladékégetés során a fűtőérték kedvező összetétel esetén körülbelül 8000 kj/kg, tehát az egy főre jutó energiamennyiség kiszámítható (2,32 GJ/fő/év). Ahogy már említettük, ezt az energiamennyiséget villamos energiává szeretnénk alakítani. Erre egy gőzturbinás egység a megfelelő, ezek hatásfoka (kb. 30%) segítségével megkaphatjuk a fogyasztók által felhasználható energia mennyiségét, ami körülbelül 193 kwh/fő/év. Háztartási villanyfogyasztás Összes villanyfogyasztás Energiaigény 1074 kwh 3515 kwh Lakossági földgázigény 312 m 3 Önfogyasztás 16% Biogáztermelés(m 3 ) Termelés Villamos energiatermelés (kwh) Szennyvíziszap 162 Lakossági szilárd hulladék 194 Szerves lakossági szilárd hulladék 37 Fermentált anyag 1209 Mezőgadzasági meléktermék 313 Összesen 512 Ebből biometán 312 Összesen 1403 Hálózati gáz 100 Ellátottság (%) Villamos energia Háztartási fogyasztáshoz viszonyítva A villamosenergia-termelés szempontjából jelentősebb tétel a szárított fermentált anyag. Ezzel a hazai szakirodalom keveset foglalkozik, azonban nagy potenciál rejlik benne, hiszen angol nyelvű szakirodalmi adatok alapján 15 MJ/kg-os fűtőérték is elérhető 90%-os szárazanyag tartalom mellett. 109 Összes fogyasztáshoz viszonyítva 33,5
5 Mivel a fermentorból kijövő anyag szárazanyag-tartalma csupán kb %, ezért ezt szárítanunk kell. Ez nyilván energiaigényes folyamat, azonban a villamosenergia-termelés közben termelődő hő, illetve egyéb alternatív technológiákkal könnyedén megvalósítható. A szárazanyag-tartalom a különböző alapanyagok esetében különböző, ezért ezeket tömegarányukkal súlyozva megkaphatjuk az abszolút szárazanyag-tartalmát a fermentorba kerülő anyagnak. A távozó biogáz tömegének kivonásával pedig kiszámolható, mekkora tömeg kerül a kazánokba 9,5%-os végső víztartalmat feltételezve. A fenti számításokat elvégezve 0,97 t/fő/év értéket kapunk az égetett mennyiségre, melyet a 15 MJ/kg-os fűtőértékkel szorozva, megkapjuk az elméleti 14,5 GJ/fő/év energiamennyiséget. Ennek fogyasztó oldalon realizálható része kb kwh/fő/év a figyelembe vett hatásfokkal. A termelői és fogyasztói oldal számszerűsített kapcsolatát, számításaink eredményét az Hiba! A hivatkozási forrás nem található.ban összegeztük. Ellátottság Az elméletileg kinyerhető energia mennyiségét ezek alapján meghatározhatjuk, azonban meg kell vizsgálnunk, hogy ez milyen formában használható fel lakossági oldalon. Legfontosabb talán a fenti szekunder energiahordozók közül a gáz, hiszen a gázvezetékek végén földgáz égetésére alkalmas berendezések vannak, melyek a gázelegy nem megfelelő égési tulajdonságai miatt, a biogáz égetésére nem alkalmasak. Azonban, ha a célunk az energiafüggőség csökkentése, akkor a hálózati gázra kell nekünk alternatívát nyújtani, ez pedig a biogáz minőségének javításával oldható meg. Ez a javítás az inert anyagok leválasztását jelenti, mint például a szén-dioxid. A biogáz metántartalmát olyan értékre kell hoznunk, mely alkalmassá teszi a gázelegyet a földgázzal való együttégetésre, rövid számítások segítségével meg is kaphatjuk az optimális metántartalmat. Ez az érték minimum 93,6 % (a földgázra feltételezett 97% metántartalom mellett). Számításainkat arra alapoztuk, hogy a lakosság teljes háztartási gázfogyasztását fedezzük, így nem meglepő, hogy az igény és a termelt mennyiség egyenlő. Másik termelt szekunder energiahordozó a villamos energia. Ez esetben, ha figyelembe vesszük az önfogyasztást, akkor kiszámolható, hogy hányad részét állítjuk elő a fogyasztásnak. Ez az érték a háztartási fogyasztás esetében 109%, az összes fogyasztás esetében pedig 33,5 %. A működtetés feltételei és a felmerülő kockázatok Az egyik elsődleges feltétele egy ilyen rendszer működtetésének a megfelelő együttműködés kialakítása. Mivel egy ilyen projekt nem csak energiagazdálkodási igényeket és követelményeket kíván teljesíteni, hanem a hulladékgazdálkodás számos problémáját is kezelni kívánja, így több kompromisszumra és a szereplők nagymértékű együttműködésére van szükség. Minden beruházás esetében elsődlegesek a fogyasztók. Itt különösen nagy befolyással lehet a lakosság az eredményre, hiszen nemcsak mint fogyasztó van jelen, hanem a termelésben is fontos szerep jut nekik. Éppen ezért az embereket megfelelően ösztönözni kell arra, hogy 4 hulladéktípust is szelektíven gyűjtsenek. Jelenleg nincs sok példa ez utóbbira, de a szemétdíj csökkentése például elegendő motivációt nyújthat. Felmerülhetne az energia árának csökkentése is, azonban ez az energiafogyasztás növekedését okozhatja, mivel nem ösztönöz az energiatakarékosságra.
6 Fontos, hogy a szelektív gyűjtéshez megfelelő infrastruktúrát tudjunk biztosítani, hiszen a legkisebb kényelmetlenség is nagyban csökkentheti a hajlandóságot a programban való részvételre. Tehát minden lakos számára lehetővé kell tenni, hogy szelektíven gyűjthesse saját szemetét, és azt az otthonából el is szállítsák. További infrastrukturális szükségletet jelent a városban megfelelő szennyvíztelep működése. Ennek egy olyan telephelynek kell lennie, melyen a 2. ábra berendezései egy helyen felépíthetőek, hiszen például a füstgáz hulladék hőjének hasznosítása csak így valósítható meg, illetve a működtetést egyszerűsíti és olcsóbbá teszi, ha a berendezések egy helyen üzemelnek, hiszen így a szállítási költséget jelentősen csökkentjük. 2. ábra. Részletes folyamatábra Végül pedig a rendszer szempontjából döntő a megfelelő együttműködés a gázhálózat és a villamos hálózat üzemeltetőjével. Az utóbbira már léteznek törvényi keretek, azonban a biogáz átvételére mindmáig nincs példa hazánkban, még tisztított állapotban sem. Értékelés A fentiek alapján jogosan adódik a kérdés, hogy milyen feltételek mellett érdemes alkalmazni egy ilyen rendszert, illetve milyen előnyei, hátrányai vannak. Rendszerünk sarkalatos pontja a mezőgazdasági melléktermék mennyisége, mely nem függvénye a népességnek, éppen ezért a rendelkezésre álló mennyiség olyan értelemben nem korlátozott, mint a többi alapanyag esetében. Azonban a hasonló, biomasszával foglalkozó energetikai tervezetek előnyeit sok esetben a begyűjtő terület nagysága miatt jelentkező többlet környezeti terhelés teszi semmissé, éppen ezért ügyelnünk kell a terület nagyságának ésszerű keretek között tartására. A teljes gázellátás biztosításához szükséges begyűjtő terület nagyságát a népesség függvényében rövid számításokkal meghatározhatjuk, néhány egyszerűsítés után (például a szántóföldek és az azokon termesztett gabonafélék homogén területi eloszlása Magyarország területén belül). A 2.
7 táblázatban látható, hogy például szélsőséges népességszám esetében ( lakos) elérheti az 1300 km 2 -t, de alacsonyabb népesség esetén reális lehet a megvalósítás. A mezőgazdasági hulladék mennyisége és begyűjtési területe a népesség függvényében Népesség (fő) Mennyiség (t) Terület (km 2 ) táblázat. A begyűjtőterület a népesség függvényében A fentiek alapján kijelenthetjük, hogy az alkalmazás kis és közepes méretű városok esetén lehet megvalósítható, ha nem akarjuk, hogy jelentős környezeti terheléssel járjon. Gazdasági szempontból vizsgálva viszont egyértelmű, hogy túl kicsi településeken sem érné meg a rendszert üzemeltetni méretgazdaságossági okokból. Lényegében tehát a méretgazdaságosság és a környezeti terhelés között kell megtalálnunk az optimális megoldást. Egy hasonló projekt mélyreható gazdasági elemzéséhez sokkal több konkrétumra lenne szükség, ezek közül is először egy pontos helyszínre, hiszen a megtérülés nagyon sok paraméter függvénye. Ebben a cikkben a gazdasági vonatkozásokat nem vizsgáljuk, csak a műszaki, logisztikai, és energetikai megvalósíthatóság lehetőségét. Az előző részben megvitattuk a beruházás és a működtetés során felmerülő lehetséges problémákat, végül pedig összegyűjtjük a lehetséges előnyeit egy megvalósuló projektnek. Először is a rendszer megújuló energiaforrásokat használ energiatermelésre, mely manapság gyakran hangoztatott szempont, másrészt a hulladékgazdálkodás problémáira is egy lehetséges megoldást kínál, hiszen nagy mennyiségű mezőgazdasági hulladék bevonása mellett is kevesebb a deponálandó hulladék (377 kg/fő/év), mint a rendszer alkalmazása előtt (egy fő által termelt 457 kg/év kommunális hulladék). Továbbá a hulladékhasznosítás növelhető a fém és műanyag hulladék újrafelhasználásának lehetőségeit kiépítve. Aktuális téma az energiafüggőség is, melyet a biometán előállításával jelentősen csökkenthetünk egy ilyen rendszer esetében, továbbá az ellátásbiztonság is javulhat, hiszen attól függetlenül, hogy a termelésünk ingadozó, a rendszerben több tartalék van jelen. Fontosabb felhasznált források: [1] Kádár M. G., Kovács I. S.: Hulladékalapú energiagazdálkodás megvalósítása egy kisvárosban. TDK dolgozat. BME Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék, 2012.
8 [2] Deublein, D. Steinhauser, A. (szerk.), 2008, Biogas from Waste. Weinheim: Wiley-VCH. [3] Kratzeisen, M. et al.,2009, Applicability of biogas digestate as solid fuel. Elérhető az interneten: [4] [5] [6] Dr. Örvös M., 2007, Termikus hulladékkezelés [7] Dr. Bai A. (szerk.), 2007, A biogáz. Budapest: Száz magyar falu könyvesháza Kht. [8] Központi Statisztikai Hivatal, 2011, A fenntartható fejlődés indikátorai. Budapest [9] [10] Barótfi I., 2000, Környezettechnika. Budapest: Mezőgazda Kiadó.
Európa szintű Hulladékgazdálkodás
Európa szintű Hulladékgazdálkodás Víg András Környezetvédelmi üzletág igazgató Transelektro Rt. Fenntartható Jövő Nyitókonferencia 2005.02.17. urópa színtű hulladékgazdálkodás A kommunális hulladék, mint
RészletesebbenBORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE
BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE BIOGÁZ-POTENCIÁLJA ÉS ANNAK ENERGETIKAI HASZNOSÍTÁSI LEHETŐSÉGEI Papp Luca Geográfus mesterszak Táj- és környezetkutató szakirány Energiaföldrajz c. kurzus 2019. 04. 01. Témaválasztás
RészletesebbenHulladékgazdálkodási közszolgáltatás és termikus hasznosítás - Az új Országos Hulladékgazdálkodási Közszolgáltatási Terv tükrében
Hulladékgazdálkodási közszolgáltatás és termikus hasznosítás - Az új Országos Hulladékgazdálkodási Közszolgáltatási Terv tükrében Előadó: Weingartner Balázs József elnök-vezérigazgató Budapest, 2016. 10.
RészletesebbenEnergiagazdálkodás és környezetvédelem 4. Előadás
Energiagazdálkodás és környezetvédelem 4. Előadás Termikus hulladékkezelési eljárások Kapcsolódó államvizsga tételek: 15. Települési hulladéklerakók Hulladéklerakó helyek fajtái kialakítási lehetőségei,
RészletesebbenÚjrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba
Újrahasznosítási logisztika 1. Bevezetés az újrahasznosításba Nyílt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók Zárt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók
RészletesebbenA hulladék, mint megújuló energiaforrás
A hulladék, mint megújuló energiaforrás Dr. Hornyák Margit környezetvédelmi és hulladékgazdálkodási szakértő c. egyetemi docens Budapest, 2011. december 8. Megújuló energiamennyiség előrejelzés Forrás:
RészletesebbenBio Energy System Technics Europe Ltd
Europe Ltd Kommunális szennyviziszap 1. Dr. F. J. Gergely 2006.02.07. Mi legyen a kommunális iszappal!??? A kommunális szennyvíziszap (Derítőiszap) a kommunális szennyvíz tisztításánál keletkezik. A szennyvíziszap
RészletesebbenKF-II-6.8. Mit nevezünk pirolízisnek és milyen éghető gázok keletkeznek?
Körny. Fiz. 201. november 28. Név: TTK BSc, AKORN16 1 K-II-2.9. Mik egy fűtőrendszer tagjai? Mi az energetikai hatásfoka? 2 KF-II-6.. Mit nevezünk égésnek és milyen gázok keletkezhetnek? 4 KF-II-6.8. Mit
RészletesebbenHulladékok szerepe az energiatermelésben; mintaprojekt kezdeményezése a Kárpát-medencében
Hulladékok szerepe az energiatermelésben; mintaprojekt kezdeményezése a Kárpát-medencében 2012.09.20. A legnagyobb mennyiségű égetésre alkalmas anyagot a Mechanika-i Biológia-i Hulladék tartalmazza (rövidítve
RészletesebbenA megújuló energiahordozók szerepe
Magyar Energia Szimpózium MESZ 2013 Budapest A megújuló energiahordozók szerepe dr Szilágyi Zsombor okl. gázmérnök c. egyetemi docens Az ország energia felhasználása 2008 2009 2010 2011 2012 PJ 1126,4
RészletesebbenHulladékhasznosító Mű bemutatása
Hulladékhasznosító Mű bemutatása Fenntartható Hulladékgazdálkodás GTTSZ Fenntartható Fejlődés Tagozata Sámson László, igazgató, Hulladékkezelési Igazgatóság, FKF Nonprofit Zrt. Budapest, 2018. április
RészletesebbenAgrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc
Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc A mezőgazdasági eredetű hulladékok égetése. 133.lecke Mezőgazdasági hulladékok, melléktermékek energetikai
RészletesebbenA KvVM célkitűzései a környezetvédelemben, különös tekintettel a hulladékgazdálkodásra. Dióssy László KvVM szakállamtitkár
A KvVM célkitűzései a környezetvédelemben, különös tekintettel a hulladékgazdálkodásra Dióssy László KvVM szakállamtitkár A fenntartható fejlődés és hulladékgazdálkodás A fenntartható fejlődés biztosításának
RészletesebbenTermészet és környezetvédelem. Hulladékok környezet gyakorolt hatása, hulladékgazdálkodás, -kezelés Szennyvízkezelés
Természet és környezetvédelem Hulladékok környezet gyakorolt hatása, hulladékgazdálkodás, -kezelés Szennyvízkezelés Hulladék-kérdés Globális, regionális, lokális probléma A probléma árnyalása Mennyisége
RészletesebbenTÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0041 WORKSHOP KÖRNYEZETI HATÁSOK MUNKACSOPORT. 2014. június 27.
Fenntartható energetika megújuló energiaforrások optimalizált integrálásával TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0041 WORKSHOP KÖRNYEZETI HATÁSOK MUNKACSOPORT 2014. június 27. A biomassza és a földhő energetikai
RészletesebbenA hulladékgazdálkodási közszolgáltatási rendszer és az energetikai hasznosítás hosszú távú célkitűzések
A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási rendszer és az energetikai hasznosítás hosszú távú célkitűzések Dr. Makai Martina Zöldgazdaság fejlesztésért- klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért
RészletesebbenÉves energetikai szakreferensi jelentés
SZEGEDI VÍZMŰ ZRT. Éves energetikai szakreferensi jelentés 217 év Készítette: Terbete Consulting Kft. Torma József energetikai szakreferens 1 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 Bevezetés... 3 Energia
RészletesebbenÉves energetikai szakreferensi jelentés év
Éves energetikai szakreferensi jelentés 2017. év Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 1 Vezetői összefoglaló... 2 Energiafelhasználás... 4 Villamosenergia-felhasználás... 4 Gázfelhasználás... 5 Távhőfelhasználás...
RészletesebbenÉves energetikai szakreferensi jelentés év
Éves energetikai szakreferensi jelentés 2018. év Készítette: Terbete Consulting Kft. szakreferensi névjegyzéki jelölés: ESZSZ-56/2019 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 1 Vezetői összefoglaló... 2 Energiafelhasználás...
RészletesebbenKözép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése. Kódszám: KMOP-3.3.3-13.
Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése Kódszám: KMOP-3.3.3-13. Támogatható tevékenységek köre I. Megújuló energia alapú villamosenergia-, kapcsolt hő- és villamosenergia-,
RészletesebbenHulladékból Energia Helyszín: Csíksomlyó Előadó: Major László Klaszter Elnök
Hulladékból Energia 2012.10.26. Helyszín: Csíksomlyó Előadó: Major László Klaszter Elnök Hulladékok szerepe az energiatermelésben; mintaprojekt kezdeményezése a Kárpát-medencében. A legnagyobb mennyiségű
RészletesebbenEnergia felhasználás hatékonyságának növelése és megújuló energiaforrások használata a BÁCSVÍZ Zrt.-nél
Energia felhasználás hatékonyságának növelése és megújuló energiaforrások használata a BÁCSVÍZ Zrt.-nél Temesvári Péter fejlesztési és térinformatikai osztályvezető 2013. Május 29. Cégünkről Alapítás:
RészletesebbenMEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ VILLAMOS ENERGIA, KAPCSOLT HŐ ÉS VILLAMOS ENERGIA, VALAMINT BIOMETÁN TERMELÉS KEOP-2012-4.10.0./C
MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ VILLAMOS ENERGIA, KAPCSOLT HŐ ÉS VILLAMOS ENERGIA, VALAMINT BIOMETÁN TERMELÉS KEOP-2012-4.10.0./C A pályázati felhívás kiemelt célkitűzése ösztönözni a decentralizált, környezetbarát
RészletesebbenMEGÚJULÓ ENERGIA MÓDSZERTAN CSG STANDARD 1.1-VERZIÓ
MEGÚJULÓ ENERGIA MÓDSZERTAN CSG STANDARD 1.1-VERZIÓ 1 1. DEFINÍCIÓK Emissziós faktor: egységnyi elfogyasztott tüzelőanyag, megtermelt villamosenergia, stb. mekkora mennyiségű ÜHG (üvegházhatású gáz) kibocsátással
RészletesebbenMűanyaghulladék menedzsment
Műanyaghulladék menedzsment 1. Előadás 2015. IX. 11. Dr. Ronkay Ferenc egyetemi docens Elérhetőség: T. ép. 314. ronkay@pt.bme.hu Ügyintéző: Dobrovszky Károly dobrovszky@pt.bme.hu A bevezető előadás témája
RészletesebbenSzennyvíziszapártalmatlanítási. életciklus elemzése
Szennyvíziszapártalmatlanítási módok életciklus elemzése Bodnárné Sándor Renáta Tudományos munkatárs Bay Zoltán Nonprofit Kft. X. LCA Center Konferencia Budapest, 2015. december 9. Bay Zoltán Nonprofit
RészletesebbenA Fenntartható fejlődés fizikai korlátai. Késíztette: Rosta Zoltán Témavezető: Dr. Martinás Katalin Egyetemi Docens
A Fenntartható fejlődés fizikai korlátai Késíztette: Rosta Zoltán Témavezető: Dr. Martinás Katalin Egyetemi Docens Fenntartható fejlődés 1987-ben adja ki az ENSZ Környezet és Fejlődés Világbizottsága a
RészletesebbenMAGYAR KAPCSOLT ENERGIA TÁRSASÁG COGEN HUNGARY. A biogáz hasznosítás helyzete Közép- Európában és hazánkban Mármarosi István, MKET elnökségi tag
? A biogáz hasznosítás helyzete Közép- Európában és hazánkban Mármarosi István, MKET elnökségi tag Tartalom MAGYAR KAPCSOLT ENERGIA TÁRSASÁG A biogáz és a fosszilis energiahordozók A biogáz felhasználásának
RészletesebbenA VPP szabályozó központ működési modellje, és fejlődési irányai. Örményi Viktor 2015. május 6.
A VPP szabályozó központ működési modellje, és fejlődési irányai Örményi Viktor 2015. május 6. Előzmények A Virtuális Erőművek kialakulásának körülményei 2008-2011. között a villamos energia piaci árai
RészletesebbenInformációtartalom vázlata: Mezőgazdasági hulladékok definíciója. Folyékony, szilárd, iszapszerű mezőgazdasági hulladékok ismertetése
1. Jellemezze és csoportosítsa a mezőgazdasági hulladékokat és melléktermékeket eredet és hasznosítási lehetőségek szempontjából, illetve vázolja fel talajra, felszíni-, felszín alatti vizekre és levegőre
RészletesebbenKapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben
Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben A múlt EU Távlatok, lehetőségek, feladatok A múlt Kapcsolt energia termelés előnyei, hátrányai 2 30-45 % -al kevesebb primerenergia felhasználás
RészletesebbenÉves energetikai szakreferensi jelentés
Éves energetikai szakreferensi jelentés Készítette: Terbete Consulting Kft. Bevezetés Magyarország - az Európai Uniós energiapolitikai törekvések mentén - komoly lépéseket tett az elmúlt évek során az
RészletesebbenELKÜLÖNÍTETT BEGYŰJTŐ ÉS KEZELŐ RENDSZEREK KIÉPÍTÉSE, A HASZNOSÍTÁS ELŐSEGÍTÉSE
ELKÜLÖNÍTETT BEGYŰJTŐ ÉS KEZELŐ RENDSZEREK KIÉPÍTÉSE, A HASZNOSÍTÁS ELŐSEGÍTÉSE Célok a települési szilárd hulladék 40%-ának hasznosítása 2009ig, 50%-ának hasznosítása 2013 végéig a lerakott hulladék biológiailag
RészletesebbenKüzdi Gyöngyi Ágnes ELTE TTK Környezettudomány, földtudományi szakirány 2010. Témavezető: Dr. Munkácsy Béla
BIOGÁZ MINT MEGÚJULÓ ALTERNATÍV ENERGIAFORRÁS LEHETŐSÉGE A MAGYAR MEZŐGAZDASÁGBAN ÉS AZ ENERGIAGAZDÁLKODÁSBAN A PÁLHALMAI BIOGÁZÜZEM PÉLDÁJÁN SZEMLÉLTETVE Küzdi Gyöngyi Ágnes ELTE TTK Környezettudomány,
RészletesebbenTARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6
TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 II. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ÉS TÉRKÖRNYEZETE (NÖVÉNYI ÉS ÁLLATI BIOMASSZA)... 8 1. Jogszabályi háttér ismertetése... 8 1.1. Bevezetés... 8 1.2. Nemzetközi
RészletesebbenBodnár István PhD hallgató Miskolci Egyetem Sályi István Gépészeti Tudományok Doktori Iskola
Szerves ipari hulladékok energetikai célú hasznosításának vizsgálata üvegházhatású gázok kibocsátása tekintetében kapcsolt energiatermelés esetén Bodnár István PhD hallgató Miskolci Egyetem Sályi István
RészletesebbenA biometán előállítása és betáplálása a földgázhálózatba
A biometán előállítása és betáplálása a földgázhálózatba Dr. Kovács Attila - Fuchsz Máté Első Magyar Biogáz Kft. 2011. 1. április 13. XIX. Dunagáz Szakmai Napok, Visegrád Mottó: Amikor kivágjátok az utolsó
RészletesebbenMegújuló energiák hasznosítása MTA tanulmány elvei
Megújuló energiák hasznosítása MTA tanulmány elvei Büki Gergely A MTA Földtudományi Osztálya és a Környezettudományi Elnöki Bizottság Energetika és Környezet Albizottsága tudományos ülése Budapest, 2011.
RészletesebbenXVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA
XVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA ÚJ IRÁNYOK A SZENNYVÍZISZAP HASZNOSÍTÁSBAN - AVAGY MERRE MEGYÜNK, MERRE MENJÜNK? Farkas Hilda PhD C. egyetemi tanár Előzmények Magyarország első Vízgyűjtő-gazdálkodási
RészletesebbenSzilárd biomassza energetikai hasznosíthatóságának vizsgálata a Tiszai Erőmű telephelyén
TEHETSÉGES HALLGATÓK AZ ENERGETIKÁBAN AZ ESZK ELŐADÁS-ESTJE Szilárd biomassza energetikai hasznosíthatóságának vizsgálata a Tiszai Erőmű telephelyén Egri Tamás Gépészkari alelnök egri.tamas@eszk.org 2014.
RészletesebbenBiogáz alkalmazása a miskolci távhőszolgáltatásban
Biogáz alkalmazása a miskolci távhőszolgáltatásban Kovács Tamás műszaki csoportvezető 23. Távhő Vándorgyűlés Pécs, 2010. szeptember 13. Előzmények Bongáncs utcai hulladéklerakó 1973-2006 között üzemelt
RészletesebbenHulladékból energiát technológiák vizsgálata életciklus-elemzéssel kapcsolt energiatermelés esetén Bodnár István
Hulladékból energiát technológiák vizsgálata életciklus-elemzéssel kapcsolt energiatermelés esetén Bodnár István II. éves PhD hallgató,, Sályi István Gépészeti Tudományok Doktori Iskola VIII. Életciklus-elemzési
RészletesebbenA megújuló energiaforrások környezeti hatásai
A megújuló energiaforrások környezeti hatásai Dr. Nemes Csaba Főosztályvezető Környezetmegőrzési és Fejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Budapest, 2011. május 10.. Az energiapolitikai alappillérek
RészletesebbenStratégia és fejlesztési lehetőségek a biológiailag lebomló hulladékok energetikai hasznosításában
Stratégia és fejlesztési lehetőségek a biológiailag lebomló hulladékok energetikai hasznosításában Bocskay Balázs tanácsadó Magyar Cementipari Szövetség 2011.11.23. A stratégia alkotás lépései Helyzetfelmérés
RészletesebbenÉlelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások
Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások Jasper Anita Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft. Élelmiszerhulladékok kezelésének és újrahasznosításának jelentősége
RészletesebbenKommunális szilárd hulladékok égetése
Kommunális szilárd hulladékok égetése Bánhidy János szaktanácsadó, nyugalmazott igazgató az ISWA (International Solid Waste Association) Energiahasznosítási Munkabizottság alapító tagja a CEWEP (Confederation
RészletesebbenAz Abaúj-Zempléni Szilárdhulladék Gazdálkodási Rendszer 2006 végén
Az Abaúj-Zempléni Szilárdhulladék Gazdálkodási Rendszer 2006 végén Az eddigiekben felhasznált 2000 millió Ft fejlesztési forrás eredménye képekben és a tervek Abaúj Zempléni Szilárdhulladék Gazdálkodási
RészletesebbenÉves energetikai szakreferensi jelentés
Éves energetikai szakreferensi jelentés Készítette: Terbete Consulting Kft. Torma József energetikai szakreferens Bevezetés Magyarország - az Európai Uniós energiapolitikai törekvések mentén - komoly lépéseket
RészletesebbenHulladék Energetikai Hasznosítása M. Belkacemi
Hulladék Energetikai Hasznosítása M. Belkacemi 1 Törvényi Háttér a hulladék Energetikai Hasznosítás terén az EU-ban (European Union) 2007 2008 2 Az 5 lépcsős Hulladék Gazdálkodás Hierarchiája Megelőzés
RészletesebbenÉves energetikai szakreferensi jelentés
Éves energetikai szakreferensi jelentés 218 év Készítette: Terbete Consulting Kft. Torma József energetikai szakreferens szakreferensi névjegyzéki jelölés: ESZSZ-56/219 1 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék...
RészletesebbenSzennyvíziszap hasznosítás Ausztriában napjainkban. ING. Mag. Wolfgang Spindelberger
SZENNYVÍZISZAP 2013 HALADUNK, DE MERRE? Szennyvíziszap hasznosítás Ausztriában napjainkban. ING. Mag. Wolfgang Spindelberger 1 Ami összeköt a közös múltunk Ami hasonló: Területe: 83 870 km2, lakossága:
RészletesebbenMegnyitó. Markó Csaba. KvVM Környezetgazdasági Főosztály
Megnyitó Markó Csaba KvVM Környezetgazdasági Főosztály Biogáz szerves trágyából és települési szilárd hulladékból IMSYS 2007. szeptember 5. Budapest Biogáz - megújuló energia Mi kell ahhoz, hogy a megújuló
RészletesebbenA nagy hatásfokú hasznos hőigényen alapuló kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés terén elért előrehaladásról Magyarországon
A nagy hatásfokú hasznos hőigényen alapuló kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés terén elért előrehaladásról Magyarországon (az Európai Parlament és a Tanács 2004/8/EK irányelv 6. cikk (3) bekezdésében
RészletesebbenIX. Életciklus-elemzési (LCA) Szakmai Rendezvény. Miskolc, 2014. December 1-2.
BIOMASSZA ENERGETIKAI CÉLÚ HASZNOSÍTÁSÁNAK VIZSGÁLATA ÉLETCIKLUS-ELEMZÉSSEL Bodnár István III. éves PhD hallgató Miskolci Egyetem, Gépészmérnöki és Informatikai Kar, Sályi István Gépészeti Tudományok Doktori
RészletesebbenPiAndTECH FluidKAT katalitikus izzóterek
PiAndTECH FluidKAT katalitikus izzóterek Hő felszabadítás katalitikus izzótéren, (ULE) ultra alacsony káros anyag kibocsátáson és alacsony széndioxid kibocsátással. XIV. TÁVHŐSZOLGÁLTATÁSI KONFERENCIÁT
RészletesebbenSzennyvíziszapártalmatlanítási módok. életciklus elemzése
Szennyvíziszapártalmatlanítási módok életciklus elemzése Bodnárné Sándor Renáta Tudományos munkatárs Bay Zoltán Nonprofit Kft. XVII. Hulladékhasznosítási Konferencia Gyula, 2015. Szeptember 17-18. Bay
RészletesebbenInnovációs leírás. Hulladék-átalakító energiatermelő reaktor
Innovációs leírás Hulladék-átalakító energiatermelő reaktor 0 Hulladék-átalakító energiatermelő reaktor Innováció kategóriája Az innováció rövid leírása Elérhető megtakarítás %-ban Technológia költsége
RészletesebbenNémetország környezetvédelme. Készítették: Bede Gréta, Horváth Regina, Mazzone Claudia, Szabó Eszter Szolnoki Fiumei Úti Általános Iskola
Németország környezetvédelme Készítették: Bede Gréta, Horváth Regina, Mazzone Claudia, Szabó Eszter Szolnoki Fiumei Úti Általános Iskola Törvényi háttér 2004-ben felváltotta elődjét a megújuló energia
RészletesebbenTöbb komponensű brikettek: a még hatékonyabb hulladékhasznosítás egy új lehetősége
Több komponensű brikettek: a még hatékonyabb hulladékhasznosítás egy új lehetősége Készítette: az EVEN-PUB Kft. 2014.04.30. Projekt azonosító: DAOP-1.3.1-12-2012-0012 A projekt motivációja: A hazai brikett
RészletesebbenMagyarország megújuló energia stratégiai céljainak bemutatása és a megújuló energia termelés helyezte
Magyarország megújuló energia stratégiai céljainak bemutatása és a megújuló energia termelés helyezte Szabó Zsolt fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár
RészletesebbenA BIOGÁZ KOMPLEX ENERGETIKAI HASZNA. Készítette: Szlavov Krisztián Geográfus, ELTE-TTK
A BIOGÁZ KOMPLEX ENERGETIKAI HASZNA Készítette: Szlavov Krisztián Geográfus, ELTE-TTK I. Bevezetés Ha a mai módon és ütemben folytatjuk az energiafelhasználást, 30-40 éven belül visszafordíthatatlanul
RészletesebbenMegújuló energiaforrásokra alapozott energiaellátás növelése a fenntartható fejlődés érdekében
Megújuló energiaforrásokra alapozott energiaellátás növelése a fenntartható fejlődés érdekében Dr. Csoknyai Istvánné Vezető főtanácsos Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Budapest, 2007. november
RészletesebbenB I O M A S S Z A H A S Z N O S Í T Á S és RÉGIÓK KÖZÖTTI EGYÜTM KÖDÉS
B I O M A S S Z A H A S Z N O S Í T Á S és RÉGIÓK KÖZÖTTI EGYÜTM KÖDÉS Dr. Petis Mihály : MezDgazdasági melléktermékekre épüld biogáz termelés technológiai bemutatása Nyíregyházi FDiskola 2007. szeptember
RészletesebbenA hulladékégetés jövője Magyarországon. Hulladékhasznosító erőmű megépíthetősége Székesfehérváron.
A hulladékégetés jövője Magyarországon. Hulladékhasznosító erőmű megépíthetősége Székesfehérváron. Sámson László Hulladékkezelési igazgató Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. Hulladékhasznosító Mű HULLADÉKBÓL
RészletesebbenHulladékégetési stratégia
Hulladékégetési stratégia Hulladékból tüzelőanyag előállítás gyakorlata 2016 őszén konferencia Budapest, 2016. 11. 30. Farkas Hilda PhD ügyvezető 2014. szeptember 23. Energia struktúra váltás célja A teljes
Részletesebben3. A zalaegerszegi térségben keletkező szilárd hulladékok csoportosítása
A zalaegerszegi térségben keletkező szilárd hulladékok újrahasznosítási lehetőségei 1. Kutatási téma A Zalaegerszeg térségében begyűjtött szilárd hulladék jelenlegi felhasználási és hasznosítási módjainak,
RészletesebbenHASZONANYAG NÖVELÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI AZ ÚJ KÖZSZOLGÁLTATÁSI RENDSZERBEN
HASZONANYAG NÖVELÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI AZ ÚJ KÖZSZOLGÁLTATÁSI RENDSZERBEN Szabó Zsolt fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium
RészletesebbenSzennyvíziszap + kommunális hulladék zöld energia. Komposztálás? Lerakás? Vagy netalán égetés?
Szennyvíziszap + kommunális hulladék zöld energia Komposztálás? Lerakás? Vagy netalán égetés? A fejlődés civilizáció mellékhatásai És mi ezeknek a hulladékoknak a beltartalma? Álláspontok a szennyvíziszap
RészletesebbenA kapcsolt, a megújuló és a hulladék energiaforrások jelene és jövője a távhőben Úton az optimális energiamix felé
A kapcsolt, a megújuló és a hulladék energiaforrások jelene és jövője a távhőben Úton az optimális energiamix felé XVIII. Kapcsolt hő- és villamosenergia-termelési konferencia Balatonalmádi, 2015. március
RészletesebbenSzéndioxid-többlet és atomenergia nélkül
Széndioxid-többlet és atomenergia nélkül Javaslat a készülő energiapolitikai stratégiához Domina Kristóf 2007 A Paksi Atomerőmű jelentette kockázatok, illetve az általa okozott károk negyven éves szovjet
RészletesebbenA városi energiaellátás sajátosságai
A városi energiaellátás sajátosságai Dr. Kádár Péter Óbudai Egyetem Kandó Kálmán VillamosmérnökiKar Villamosenergetikai Intézet kadar.peter@kvk.uni-obuda.hu Bevezetés Korszerű, fenntarthatóbb módszerek
RészletesebbenBiogáz konferencia Renexpo
Biogáz konferencia Renexpo A nyírbátori biogáz üzem üzemeltetésének tapasztalatai Helyszín: Hungexpo F-G pavilon 1. em. Időpont: 2012.05.10. Előadó: Dr. Petis Mihály Helyzet és célok Hiányos és bizonytalan
RészletesebbenHELYI HŐ, ÉS HŰTÉSI IGÉNY KIELÉGÍTÉSE MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOKKAL KEOP-4.1.0-B
HELYI HŐ, ÉS HŰTÉSI IGÉNY KIELÉGÍTÉSE MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOKKAL KEOP-4.1.0-B Jelen pályázat célja: ösztönözni a decentralizált, környezetbarát megújuló energiaforrást hasznosító rendszerek elterjedését.
RészletesebbenMedgyasszay Péter PhD
1/19 Megvalósítható-e az energetikai egy helyi védettségű épületnél? Medgyasszay Péter PhD okl. építészmérnök, MBA BME Magasépítési Tanszék Belső Udvar Építésziroda Déri-Papp Éva építész munkatárs Belső
RészletesebbenA települési szilárd hulladékok hazai energetikai hasznosításának lehetőségei. Előadó: Vámosi Oszkár
A települési szilárd hulladékok hazai energetikai hasznosításának lehetőségei Előadó: Vámosi Oszkár Energetikai hasznosítás fejlesztése Alapok Tömegégetés ( Mass Burning ) Energetikai hasznosítás Villamos
RészletesebbenEGYMÁSRA ÉPÜLŐ ÉLELMISZER ÉS ENERGIA ELŐÁLLÍTÁS
EGYMÁSRA ÉPÜLŐ ÉLELMISZER ÉS ENERGIA ELŐÁLLÍTÁS EGYMÁSRA ÉPÜLŐ ÉLELMISZER ÉS ENERGIA ELŐÁLLÍTÁS A kétpólusú mezőgazdaság lényege, hogy olyan gazdasági ösztönző és támogatási rendszert kell kialakítani,
RészletesebbenA szerves hulladékok kezelése érdekében tervezett intézkedések
A szerves hulladékok kezelése érdekében tervezett intézkedések A települési szilárdhulladék-fejlesztési stratégiában (20072016) meghatározottak szerint Farmasi Beatrix tanácsos KvVM Környezetgazdasági
Részletesebbenés/vagy INWATECH Környezetvédelmi Kft. 2010.
ÖNKORMÁNYZATOK ÉS BIOGÁZÜZEMEK INWATECH Környezetvédelmi Kft. 2010. INWATECHKörnyezetvédelmi Kft. Budapest, XI. kerület, Serleg u 3. AKTÍV ÖNKORMÁNYZATOK NYZATOK MEGJELENÉSE MINT: - kistérségi összefogója
RészletesebbenÉves energetikai szakreferensi jelentés
Éves energetikai szakreferensi jelentés Veolia Energia Magyarország Zrt. Készítette: Terbete Consulting Kft. Torma József energetikai szakreferens Bevezetés Magyarország - az Európai Uniós energiapolitikai
RészletesebbenTervezzük együtt a jövőt!
Tervezzük együtt a jövőt! gondolkodj globálisan - cselekedj lokálisan CÉLOK jövedelemforrások, munkahelyek biztosítása az egymásra épülő zöld gazdaság hálózati keretein belül, megújuló energiaforrásokra
RészletesebbenA Mátrai Erőmű ZRt. Ipari parkjának bemutatása
A Mátrai Erőmű ZRt. Ipari parkjának bemutatása Ipari szimbiózis workshop Orosz Zoltán 2014.04.15. 1 A Mátrai Erőmű ZRt. vállalati profilja Telephely Mutatók Tulajdonosi struktúra Beépített teljesítm. Értékesített
RészletesebbenA SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI. Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30.
A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30. BKSZT Tartalom Előzmények, új körülmények Tervezett jogszabály
RészletesebbenVállalati szintű energia audit. dr. Balikó Sándor energiagazdálkodási szakértő
Vállalati szintű energia audit dr. Balikó Sándor energiagazdálkodási szakértő Audit=összehasonlítás, értékelés (kategóriába sorolás) Vállalatok közötti (fajlagosok alapján) Technológiai paraméterek (pl.
RészletesebbenSzolgáltatási díj megállapításával kapcsolatos adatszolgáltatások tapasztalatai, elemzése és az OHKT-nak történő megfelelés
Szolgáltatási díj megállapításával kapcsolatos adatszolgáltatások tapasztalatai, elemzése és az OHKT-nak történő megfelelés Urbánné Lazák Emese Közszolgáltató Konferencia Balatonalmádi, 2017. október 18-20.
RészletesebbenÁLLATTENYÉSZTŐ TELEPEK BIOGÁZ-TERMELÉSI LEHETŐSÉGEINEK GAZDASÁGI ELEMZÉSE
ÁLLATTENYÉSZTŐ TELEPEK BIOGÁZ-TERMELÉSI LEHETŐSÉGEINEK GAZDASÁGI ELEMZÉSE Arnóty Szabolcs V. Évfolyam, Gazdasági Agrármérnök szak Kaposvári Egyetem Állattudományi Kar, Kaposvár Vállalatgazdasági Tanszék
RészletesebbenHelyi műemlékvédelem alatt álló épület felújítása fenntartható ház koncepció mentén
Alaprajz Tervezői Napok - BME, Magasépítés Tanszék - Ea: Medgyasszay Péter PhD Fenntartható ház. Helyi műemlékvédelem alatt álló épület felújítása fenntartható ház mentén Medgyasszay Péter PhD okl. építészmérnök,
RészletesebbenMegújuló energiák szerepe a villamos hálózatok energia összetételének tisztítása érdekében Dr. Tóth László DSc - SZIE professor emeritus
Megújuló energiák szerepe a villamos hálózatok energia összetételének tisztítása érdekében Dr. Tóth László DSc - SZIE professor emeritus 2017. Október 19. 1 NAPJAINK GLOBÁLIS KIHÍVÁSAI: (közel sem a teljeség
RészletesebbenPályázati lehetőségek vállalkozások számára a KEOP keretein belül
Pályázati lehetőségek vállalkozások számára a KEOP keretein belül 2010. február1. KEOP-2009-4.2.0/A: Helyi hő és hűtési igény kielégítése megújuló energiaforrásokkal A konstrukció ösztönözni és támogatni
RészletesebbenSzennyvíziszap dezintegrálási és anaerob lebontási kísérlete. II Ökoenergetika és X. Biomassza Konferencia Lipták Miklós PhD hallgató
Szennyvíziszap dezintegrálási és anaerob lebontási kísérlete II Ökoenergetika és X. Biomassza Konferencia Lipták Miklós PhD hallgató Lehetséges alapanyagok Mezőgazdasági melléktermékek Állattenyésztési
RészletesebbenSzakolyi Biomassza Erőmű kapcsolt energiatermelési lehetőségei VEOLIA MAGYARORSZÁGON. Vollár Attila vezérigazgató Balatonfüred, 2017.
Szakolyi Biomassza Erőmű kapcsolt energiatermelési lehetőségei Vollár Attila vezérigazgató Balatonfüred, 2017. március VEOLIA MAGYARORSZÁGON Több, mint 20 éve a piacon Víz Hulladék Energia ESZKÖZÖK AJÁNLATOK
RészletesebbenEnergianövények, biomassza energetikai felhasználásának lehetőségei
Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége Hulladékból Tüzelőanyag Előállítás Gyakorlata Budapest 2016 Energianövények, biomassza energetikai felhasználásának lehetőségei Dr. Lengyel Antal főiskolai
Részletesebben7. Hány órán keresztül világít egy hagyományos, 60 wattos villanykörte? a 450 óra b 600 óra c 1000 óra
Feladatsor a Föld napjára oszt:.. 1. Mi a villamos energia mértékegysége(lakossági szinten)? a MJ (MegaJoule) b kwh (kilówattóra) c kw (kilówatt) 2. Napelem mit állít elő közvetlenül? a Villamos energiát
RészletesebbenA megújuló energia termelés helyzete Magyarországon
A megújuló energia termelés helyzete Magyarországon Szabó Zsolt fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Budapest, 2016.
RészletesebbenA SEE-REUSE projekt termékei
Az európai megújuló energia oktatás megerősítése a fenntartható gazdaságért A SEE-REUSE projekt termékei Felnőttképzési tananyagok Vajdahunyadvár, 2014. december 10. A pályázatban vállalt projekttermékek
RészletesebbenBiogáztelep hulladék CO 2 -jének, -szennyvizének, és -hőjének zárt ciklusú újrahasznosítása biomasszával
Biogáztelep hulladék CO 2 -jének, -szennyvizének, és -hőjének zárt ciklusú újrahasznosítása biomasszával Projekt bemutatása ELSŐ MAGYAR ENERGIATÁROLÁSI KLASZTER NONPROFIT KFT. V e z e t ő p a r t n e r
RészletesebbenHatékony energiafelhasználás Vállalkozási és önkormányzati projektek Kohéziós Alap támogatás Költségvetés kb. 42 md Ft
Környezetvédelemi és Energetikai fejlesztések támogatási lehetőségei 2007-13 KEOP Energia prioritások Megújuló energiaforrás felhasználás Vállalkozási és önkormányzati projektek ERFA alapú támogatás KMR
RészletesebbenMegépült a Bogáncs utcai naperőmű
Megépült a Bogáncs utcai naperőmű Megújuló energiát hazánkban elsősorban a napenergia, a geotermikus energia, a biomassza és a szélenergia felhasználásából nyerhetünk. Magyarország energiafelhasználása
RészletesebbenZöldenergia szerepe a gazdaságban
Zöldenergia szerepe a gazdaságban Zöldakadémia Nádudvar 2009 május 8 dr.tóth József Összefüggések Zöld energiák Alternatív Energia Alternatív energia - a természeti jelenségek kölcsönhatásából kinyerhető
RészletesebbenDepóniagáz kinyerése és energetikai hasznosítása a dél-alföldi régióban
Szegedi Energiagazdálkodási Konferencia SZENERG 2017 Depóniagáz kinyerése és energetikai hasznosítása a dél-alföldi régióban Dr. Molnár Tamás Géza Ph.D főiskolai docens SZTE Mérnöki Kar Műszaki Intézet
RészletesebbenAmbrus László Székelyudvarhely, 2011.02.23.
Családi méretű biogáz üzemek létesítése Ambrus László Székelyudvarhely, 2011.02.23. AGORA Fenntartható Fejlesztési Munkacsoport www.green-agora.ro Egyesületünk 2001 áprilisában alakult Küldetésünknek tekintjük
Részletesebben