TÖRÖKBÁLINT VÁROS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNYA

Átírás

1 TÖRÖKBÁLINT VÁROS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNYA A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV, HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT ÉS SZABÁLYOZÁSI TERV ALÁTÁMASZTÁSÁRA ISO 9001:2000 MSZT 503/0818(1)-730(1) Budapest, július

2 Projektszám: Törökbálint Város örökségvédelmi hatástanulmányát a településszerkezeti terv, helyi építési szabályzat és szabályozási terv alátámasztására Törökbálint Város Önkormányzatának megbízásából készítette: Pest Megyei Terület-, Település-, Környezet Tervező és Tanácsadó Kft. Műterem: 1085 Budapest, Kőfaragó u. 9. IV. emelet Telefon: (+36-1) , , Telefax: (+36-1) , [email protected]; Home page: A HATÁSTANULMÁNY ELKÉSZÍTÉSÉBEN KÖZREMŰKÖDŐK NÉVSORA: Irányító tervező, szakképesítés: okl. városgazdasági üzemmérnök, projekt menedzser, okl. városépítési- városgazdasági szakmérnök településrendezés és szövegszerkesztés Pekár Zoltán településtervezési vezető tervező építészkamarai névjegyzéki szám: tervezői jogosultság: TT/1É Örökségvédelem régészeti része: Örökségvédelem építészeti része: Reményi László (Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Örökségvédelmi Központ.) Lőrincze Zsuzsa (Parler Bt.) Muszik Lászlóné (Parler Bt.) Oklevélszám: 1230/2001 (ELTE-BTK) okl. építészmérnök, műemlékvédelmi szakmérnök, műemlékvédelmi szakértő SZÉSZ okl. építészmérnök, műemlékvédelmi szakmérnök, műemlékvédelmi szakértő SZÉSZ Ügyvezető igazgató: Schuchmann Péter FIGYELEM! Ez a mű szerzői jogvédelem alatt álló alkotás. Ezért a mű részben vagy egészben történő közlése, másolása vagy módosítása kizárólag a PESTTERV Kft. külön engedélyének birtokában lehetséges. Budapest, július file: Torokbalint_OVHT_ docx 1

3 TARTALOMJEGYZÉK: BEVEZETÉS VIZSGÁLAT Történeti leírás, régészeti örökség felmérése, a változással érintett területen Természet, táj, tájhasználat -településhálózat és településszerkezeti összefüggések, tájtörténet Településkép és utcaképek Településszerkezet és területhasználat Településkarakter: telekszerkezet és telekhasználat, beépítési mód és épülettípusok Védettségek: régészeti és műemléki, területi és egyedi Az örökségi értékek elemzése Területhasználat és területi állapot a kulturális örökség összefüggésrendszerében VÁLTOZTATÁSI SZÁNDÉKOK Településhálózati és tájhasználati változás Településszerkezeti, területhasználati és beépítettségi változás Infrastrukturális változás Népesség, életmód, társadalom, kultúra változása HATÁSELEMZÉS Történeti településhálózati következmények Természeti, táji hatások A településkép feltárulásának változásai Régészeti emlékek feltárhatóságának, megmaradásának, bemutathatóságának vagy pusztulásának lehetőségei Történeti térbeli rendszerek alakulása Műemléki együttesek, műemlékek eszmei, használati és esztétikai jelentőségének alakulása a tájban, településszerkezetben, épített környezetben, a település életében Műemlékek megújulásának és fenntarthatóságának gazdasági esélyei Településkarakter változásának hatásai Környezeti terhelések és az épített örökség műszaki állapotának összefüggései Folyamatok iránya, visszafordíthatósága Kárenyhítés lehetősége, költsége, illetve ellentételezésének lehetőségei ÖSSZEFOGLALÓ NYILATKOZAT IRODALOMJEGYZÉK, FORRÁSOK ÉPÍTETT ÖRÖKSÉG ÉRTÉKFELMÉRŐ ADATLAPOK Helyi védelem alatt álló középületek (36/2008.(X. 14.) ÖK rendelet) Helyi védelem alatt álló lakóépületek (36/2008.(X. 14.) ÖK rendelet) Helyi védelemre javasolt épületek, építmények Figyelemre méltó épületek ÉPÍTETT ÖRÖKSÉG FOTÓDOKUMENTÁCIÓ Műemlékek és környezetük Utcaképek, jellegzetes épületek ÉPÍTETT ÖRÖKSÉG TÉRKÉPEK A HADTÖRTÉNETI MÚZEUM TÉRKÉPTÁRÁBÓL ÉPÍTETT ÖRÖKSÉG ÖRÖKSÉGVÉDELMI TERVLAPJA A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVMÓDOSÍTÁSI VÁLTOZÁSOKAT BEMUTATÓ ALAPTÉRKÉP KICSINYÍTETT KIVONATA A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVLAP KICSINYÍTETT KIVONATA Budapest, július file: Torokbalint_OVHT_ docx 2

4 BEVEZETÉS Törökbálint Város önkormányzatával a negyedik negyedévében kötött tervezési szerződésünk alapján készítettük el a most dokumentált - a 395/2012. (XII. 20.) Korm. Rendeletnek megfelelő - örökségvédelmi hatástanulmányt. A hatástanulmány elkészítésének célja a párhuzamos tervezésben elkészült Törökbálint Város településszerkezeti terve, helyi építési szabályzata és szabályozási terve szakmai alátámasztása volt. Az alábbiakban ismertetjük a hatástanulmány megállapításait. 1. VIZSGÁLAT 1.1. Történeti leírás, régészeti örökség felmérése, a változással érintett területen RÉGÉSZETI RÉSZ Törökbálint közigazgatási területe régészeti lelőhelyekben gazdag. A település régészeti topográfiai szempontból a jól kutatott területekhez tartozik, a Magyarország Régészeti Topográfiája program kapcsán megtörtént a lelőhelyek szisztematikus inventarizációja (MRT 7.) és a közelmúltban végzett több nagyfelületű ásatás során a lelőhelyek jelentős részén megelőző régészeti feltárás is folyt. Az őskori lelőhelyek közül a Kukorica-dűlő, Dulácska, Égettvölgy határrészekben ismertté vált lelőhelyek emelendők ki. A római császárkorban a térség a korai időszakától kezdve lakott volt. A legjelentősebb római kori emlékek a Tópark területén, illetve a Tükörhegyen kerültek elő. A népvándorláskor időszakából régészetileg elsősorban az avar periódus jól reprezentált. A Schwarze-Morast-Äcker lelőhelyen, a vasútállomás közelében, a Hosszúrétipataktól északra ben két, mellékletekkel gazdagon ellátott kora avar kori temetkezést találtak. Kiemelkedő jelentőségű a Tópark területén előkerült avar településrészlet és a hozzá tartozó két temető: a TetraPack épületének helyén és az M0 kiszélesített nyomvonalán. Az Árpád-kori Torbágy falut 1283-ban említik először, 1526 után a falu elnéptelenedett. A település területén két Árpád-kori templom is ismert: az egyik a mai katolikus templom helyén állt, a körülötte lévé temető kerítőfala még 18. századi térképeken még látszik. A másik templomrom az Égettvölgyben került elő, részben feltárt. A település fontos régészeti emléke az egykori középkori castrum, ami a mai katolikus templom környékén keresendő. A település régészeti értékeit részletesen a lelőhely-kataszter tartalmazza. A kataszter alapvetően az MRT/7 adatai, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Közhiteles Lelőhelynyilvántartásának adatszolgáltatásai, valamint a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat illetve a Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága által az utóbbi években végzett feltárások dokumentációira, jelentéseire, illetve különböző nagyberuházások előkészítése során készített örökségvédelmi hatástanulmányok adataira épül. A lelőhelyek térinformatikai feldolgozása során az MRT térképmellékletit digitalizáltuk és a lehető legpontosabban georeferáltuk. A lelőhelyekre vonatkozó térinformatikai adatokat (MRT georeferált poligonjai, KÖH térinformatikai adatszolgáltatás poligonjai, terepbejárási, ásatási dokumentációk adatai) összesítve EOV 1: topográfiai térképszelvényeire, illetve a II. Katonai Felmérés szelvényeire illesztettük. Ennek során kiderült, hogy a KÖH adatszolgáltatás adatai változó, de sokszor jelentős mértékű eltérést mutatnak az MRT georeferált térképéhez képest. A topográfia alaptérképek és a poligonverziók összevetése során kiderült, hogy a Közhiteles Adatbázis térinformatikai adatai változó, de sokszor jelentős mértékű torzítást mutatnak. Ezért egyrészt javasoljuk, hogy a továbbiakban a közigazgatási eljárásban jelen hatástanulmány térképmellékleteit, illetve mellékelt térinformatikai állományait vegyék figyelembe, illetve természetesen javasoljuk a KÖH térinformatikai adatbázisának felülvizsgálatát, javítását. file: Torokbalint_OVHT_ docx 3

5 ÉPÍTETT ÖRÖKSÉGI RÉSZ A település a Tétényi fennsík lábánál, a Hosszúréti patak völgyében terül el. A térség már az időszámításunk előtti időkben is lakott volt, erről gazdag régészeti leletanyag tanúskodik. A község területén többek között bronzkori urnatemetőt, római feliratos köveket tártak fel. A középkori település a török hódoltság idején elpusztult, egykori nagyságára, jelentőségére a barokk templom korábbi, gótikus szentélyfala utal. Az elnéptelenedett területet 1693-ban Szécsényi György esztergomi érsek a budai jezsuiták kollégiumának adta. Az ajándékozást l. Lipót 1700-as adománylevele megerősítette. Ebben a helység Torbály, ill. Török Bálintként szerepel. A birtokosok megkapták a környező dombokat, kaszálókat, szőlőket és bor vámmentességben részesültek. Az 1690-es években az elnéptelenedett vidékre albániai és felsőszerbiai rácok érkeztek, akik ban alapítottak községet, és két évi adómentességet kaptak. A letelepedés feltétele a katolizálás volt, így az új lakosság áttért a katolikus hitre. A jezsuita rend felépítette a falu templomát, majd 1701-ben saját kolostorát. Ugyanekkor megkezdte a rendszeres betelepítést. Az új telepesek valószínűleg a Feketeerdő vidékéről hozott németek voltak, akik öt évi adómentességet kaptak. A rácok eleinte a József hegy keleti oldalába vájt lyukakban laktak, - ez lett a későbbi Rác utca. De később módosabb rácok is érkeztek. A németek a Neue Welt -nek (Új világ) nevezett Felsővár utcát és alatta a Festung (erődítmény) nevű teret építették be. A 18. sz. közepén plébánia is működött itt. Rövidesen azonban a veszprémi püspök rátette a kezét a falura és megadóztatta azt, és hosszas harcot vívott a jezsuita renddel. Ezalatt a falu lakossága jelentősen megcsappant. A rendet 1773-ban feloszlatták. A települést Mária Terézia 1775-ben a székhelyi Majláth Józsefnek adta. Majláth fejlesztette a birtokot, a kolostort urasági lakká alakította, kétemeletesre magasíttatta, az első emeletre erkélyt építtetett, a belső térben lévő cellákat megszüntetve főúri otthonná tette. A későbbiekben bővíttette a kis templomot, amelyet 1811-ben szenteltek fel. Ezt azonban 1810-ben bekövetkezett halála miatt már nem érhette meg. Fia, Majláth Nep. János sikertelen üzleti vállalkozására ráment a birtok. Festetics Antal 1843-ban zálogként a birtokot fia, Ágoston számára megvette, aki apja haláláig ott élt, majd ezután Dégre költözött Ottléte alatt a gazdaság és a kastély élete felvirágzott. A falunak iskolát építtetett, harangot adományozott. Az 1860-as évek végén ismét változott a tulajdonos személye. Majláth János egyetlen fia, Kálmán nem tudta visszaváltani elzálogosított örökségét, így a jogot eladta Rochel Titus gráci bankárnak. A település később Meller Rezső birtokába került, ezt követően a birtokos személye gyakran változott. A falu 1871-ben nagyközségi rangot kapott. Az évi összeírás szerint a 68 háztartásból 38 német, 28 szerb és két magyar volt. Az 1828-as népszámlálás alkalmával a település 1509 lakosának mintegy kétharmada vallotta magát németnek, egynegyede rácnak körül a Borovszky Samu által szerkesztett Pest-Pilis- Solt- Kiskun vármegye kötet a következőket írja Törökbálintról: Nagyközség a budapest győri vasút mellett, 563 házzal és 3250 lakossal, a kik németek és magyarok és nagyobbára róm. kath. vallásúak. A rác népesség a 20. században már nem volt jelentős. Az évi népszámlálás során az 5177 lakosból 2203 német anyanyelvű németnek, 388 német anyanyelvű magyarnak, és 2586 magyar anyanyelvű magyarnak vallotta magát. A falu fejlesztése érdekében nagyon sokat tett Zimándy Ignác, aki között a falu plébánosa volt. Bővített egyházi épületeket, épített apácakolostort (1907), fejlesztette a katolikus fiúiskolát, amelyben leányosztályok is helyet kaptak, óvodát, olvasókört, ének-zeneiskolát alapított. Mindezek költségeit is nagyrészt saját maga vállalta ben vált szét a fiú és a leány iskola; az előbbi maradt egyházi, az utóbbi három osztályosként állami fenntartású lett. A helyi módosabb polgárok is hozzájárultak a fejlesztésekhez. A Budapest-Szőny vasútvonal kiépítése (1884), megálló létesítése is nagyot lendített a község életén. A kellemes környezet, a főváros közelsége, a jó megközelíthetősége is ide csábította a nyaralókat, akik villákat építettek. A vasútállomásról omnibusz és bérkocsi szállította az ide érkezőket a faluba. Fürdő, szálláshelyek, vendéglők, kávézók nyíltak, és 1892 óta gyógyszertár is működött ben megindult a villamosvasút (HÉV), közvetlen összeköttetést biztosítva a településközpont és a főváros között. A település kedvelt üdülőhellyé válik, a kastélyban az 1920-as évek végétől tüdőszanatórium működik. A fejlődésnek a II. világháború vet véget. A harcok ugyan elkerülik a települést, de a háború után ben kitelepítik a sváb lakosság nagy részét, 1900 személyt. Helyükre az Alföldről és a határon túlról érkeznek betelepülők. Törökbálint, mint a többi agglomerációs település, ezekben az években kiszolgálja a főváros munka- és vásárlóerőn igényeit. A 80-as években egyre több család költözik az agglomeráció egészséges, jó fekvésű településeibe. A népesség növekszik, új településrészek épülnek be. Vállalkozások is letelepednek, de a lakosság nagy része továbbra is a Fővárosba jár dolgozni. A HÉV összeköttetés megszűnt, a kapcsolatot a gyakori autóbusz járat biztosítja. A település július 1-én városi címet kapott, lakosainak száma ma több mint Az között készült I. katonai térkép Gross Turbal Török Balint néven jelöli a falut. A mai file: Torokbalint_OVHT_ docx 4

6 Hosszúréti patak ágain kívül több vízfolyás fut be a faluba, szeli át a környéket. A mai utcahálózat kezdetei jól azonosíthatók a térképen. Szabályosan, kétoldalt beépített a Munkácsy u. a Dózsa Gy. u.- tól kb. a Bartók B. u.-ig, a József A. u. és a Felsővár u. belső szakasza. Egyoldali beépítésű a Dózsa Gy. u. a Kálvária dombja mellett, és látható a Templom utca mentén kialakult, a dombra felkúszó halmazos beépítés. A Dózsa Gy. u. északi végén nagyobb épület látszik. A térkép a temető helyén keresztet ábrázol, és jelöli a falutól északra fekvő szőlőskerteket. Az 1859-es II. katonai térképen a falu Gross Turbal Török Bálint néven szerepel. Ezen tovább nyúlik a Felsővár u. beépítése, épületek sorakoznak a Dózsa Gy. u. belső ívében, a Kálváriadomb alján, beépült a Szt. István u. törésénél a Baross u. temető felőli oldala, és a Bartók B. u. patakra néző fele. Ez utóbbitól kicsit északra és mögötte a háromszög alakú tömbben, valamint a patak másik oldalán nagyobb együttes látható. A templomdombra felkúszó házak között már van utca, a templomtól északra elszórtan néhány ház és a kastély található. A Kápolna és a Mátyás utcák vonala is kialakult, valamint az Akácos utca is, egyoldali beépítéssel. A térkép jelöli az 1766-ban megnyitott temetőt, feltünteti a környék dombjainak (Anna Berg, Josef Berg), mezőinek (Grosse Haide, Kleine Haide), erdőnek (Kammer Wald) a nevét, a Törökugratót (Türkensprung) és egy tanyát (Schussterhof). Az közötti III. katonai térképen a község neve Török Bálint (Gross Turwal). A beépítés nem bővült jelentősen: kissé tovább épült a Dózsa Gy. u., benépesül az Akácos u., állnak házak a Kápolna u. ívében és ott a Mária kápolna (Maria Hilf). Megjelöli a kastély helyét (Schl.), és a kőfejtőt, ahonnan a házak, kerítések, támfalak építőanyaga származik. Megnevezi a környező hegyeket, szőlőket, mezőket, azokon a vadászházakat, kocsmákat. Feltünteti a község mellett menő vasutat az állomással, valamint a vasúti őrházakat is. Az 1923-as térképen látható a további beépítés: a Bajcsy Zs. u., a Kápolna u., a patak túloldalán a villák, a Rákóczi, az Ady, a Deák, a Petőfi utcák mentén még ritkásan álló házak. Megépült a HÉV vonala az állomás épülettel. A tükörhegyi szőlők parcellái mutatják már a későbbi utcák helyét. A falutól kisé délkeletre kőbánya működik, a Hosszú rétek és a vasútvonal között keserűvíz forrás található. Több major látható, pl. a Törökbálinti major, dél felé az Ilka major, mellette az erdőőr háza. A 20. század folyamán a település tovább növekedett, az 1959-es térkép különösen a Petőfi u. és a vasút közötti szakaszon jelöl új beépítést. Elszórtan épültek házak a Tükörhegy oldalában is, de ez a terület inkább szőlő maradt. A HÉV vonalat az 1959-es térkép még ábrázolja Természet, táj, tájhasználat -településhálózat és településszerkezeti összefüggések, tájtörténet ÉPÍTETT ÖRÖKSÉGI RÉSZ A település nagyon kedvező fekvésű. A történeti része, az Ófalu, a Józsefhegy és az Annahegy közötti völgyben folyó patak két oldalán, egyutcás faluként jött létre. A domborzati viszonyok nem tették lehetővé azt, hogy a település a főutcával párhuzamosan oldalirányba bővüljön, ezért az Ófalu máig is megőrizte a természettel való közvetlen kapcsolatát. A falu növekedése a völgynek a Tégladűlő felé tölcsérszerűen kitáguló sík területe felé indult el. Ezen a sík területen - amely a Hosszúréti patak két oldalán található igen lapos völgy - bővült tovább. A patak két oldalát az M7-es útig beépítetlen széles zöld terület szegélyezi. Ezt a völgyet északkelet felől még ötven évvel ezelőtt is zöld szőlődomb határolta. A szőlődombot, amelyet Tükörhegynek is neveznek, mára parcellázták, és beépítették. A mai város kétharmad részének már nincs közvetlen kapcsolata a környező természeti tájjal, de az egész település megtartotta a sok zöld területtel borított kertvárosi jellegét. Az átmenő forgalom elkerüli, levegőjét ipari létesítmények sem zajjal, sem szennyezéssel nem terhelik Településkép és utcaképek ÉPÍTETT ÖRÖKSÉGI RÉSZ A település képe egységes, falusias, illetve kertvárosias jellegű. Az utcák fásítottak, rendezettek, vonalvezetésük még az utóbbi ötven év új beépítéseinél is a terepviszonyokhoz igazodik. A 20. század első felében beépült történelmi településközpontban az eltérő területhasználattól, a beépítés idejétől függően az alábbi területeken jelenik meg sajátos településkép, településkarakter: - az Ófalu lakóterületein, - az Ófalu településközpontjában a középületek és lakóépületek együttesében, file: Torokbalint_OVHT_ docx 5

7 - az Ófalu melletti présházak, pincesorok területén, - a Ganse Waide területén, a lakóházak és gazdasági épületek együttesén, - a Villatelep századfordulón beépített területén, - az Újtelep területén, az 1930 körül épült szabadonálló polgárias családi házak, villák együttesén. Az Ófalu területe, a legkorábban beépült Felsővár utca, valamint a Munkácsy Mihály utca, Dózsa György u. Patak utca, Szent István utca, Baross utca és a Bartók Béla utca által közrezárt terület őrizte meg legegységesebben a hagyományos településképet. A fésűs beépítésű oldalhatáron álló épületek között sok telken zártsorú beépítés alakult ki, középen kocsiáthajtóval, a sváb falvak jellegzetes elrendezéseként. A Templom utcán és az Alsóerdősor utca alsó szakaszán halmazos beépítés található, a domborzati viszonyok által is befolyásolt változatos utcaképpel. A Jázmin utca, Akácos utca és a Pince tér az egykori borpincék területe, a szabálytalan közterületek a présházak és támfalak között alakultak ki. A hagyományos településkép már csak nyomokban lelhető fel, több lakóépületet is emeltek ezen a területen. A villasoron még megtalálhatók a századelőn épült villák, nagy, m 2 -es telkekkel, de megindult a mély telkek megosztásának folyamata, így ezen a területen a beépítés vegyes képet mutat. A fásított utcák (Kossuth Lajos utca, Árpád utca), terméskő kerítések még őrzik a közel 100 éves településkép hangulatát. Az Újtelep 1930 körül beépített részén, a Bajcsy Zsilinszky utca, Kazinczy utca, Rákóczi Ferenc utca, Ady Endre utca által közrezárt területen az utcakép változatos, a fésűs beépítés mellett sok szabadonálló családi ház is épült. Az új vagy felújított épületek száma is magasabb, mint az Ófaluban. A felújítások nem minden esetben őrizték meg az eredeti tömeget, részleteket, így egységes utcaképről már nem lehet beszélni Településszerkezet és területhasználat ÉPÍTETT ÖRÖKSÉGI RÉSZ Az Ófalu településszerkezete a természeti adottságoknak megfelelően alakult, az utcahálózat a domborzati viszonyokhoz igazodik, csak néhány helyen és rövid szakaszon kapaszkodik fel a domboldalra. Az újabb részek már telepítettek. A lakóterületeken a korábbi eltérő területhasználat, vagy megszűnt funkció az alábbi helyeken képez konfliktushelyzetet: - a Jázmin utca, Akácos utca mentén a volt pincesoron - a Munkácsy Mihály utca keleti oldalán, az OMÜV létesítményei környezetében - a Munkácsy Mihály utcai buszvégállomás környezetében - a volt HÉV végállomás környezetében a HÉV végállomás mai képe file: Torokbalint_OVHT_ docx 6

8 1.5. Településkarakter: telekszerkezet és telekhasználat, beépítési mód és épülettípusok ÉPÍTETT ÖRÖKSÉGI RÉSZ Az Ófaluban a telkek általában keskenyek. Ez a régi településrészen a falusias, fésűs beépítés öröksége, ahol a házak zömmel az utcavonalon álltak. Az újabb kertvárosias beépítések zömmel oldalhatáron álló előkertesek. A telkek mezőgazdaságra utaló felhasználásának ma már nyomai is alig vannak. A településen az alábbi jellegzetes épülettípusok találhatók: - Oldalhatáron álló, utcavonalra épült fésűs beépítésű lakóházak, széles eresszel, vagy tornáccal. - Oldalhatárra és utcavonalra épült L alaprajzú lakóépületek, tornáccal. - Utcavonalra épült zártsorú lakóépületek, középen kocsibehajtóval. - Oldalhatáron vagy szabadonálló családi házak. - Szabadonálló villák, nyaralók. Baross utca Villatelep, Árpád utca 29-23, háttérben a Walla-kilátó. Jellegzetes utcaképi elemet képeznek a helyben kitermelt mészkőből rakott tömör kerítések, a változatos, igényes kovácsolt kerítésrácsok, kapuk, a kő támfalak, és a kővel kirakott vízelvezető árkok Védettségek: régészeti és műemléki, területi és egyedi RÉGÉSZETI RÉSZ A település területén ismert valamennyi régészeti lelőhely törvényi védelem alatt áll. (2001. évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelméről). file: Torokbalint_OVHT_ docx 7

9 A régészeti lelőhelyek és elhelyezkedésük a topográfiai térképen file: Torokbalint_OVHT_ docx 8

10 A régészeti lelőhelyek és elhelyezkedésük a II. katonai felmérés térképén file: Torokbalint_OVHT_ docx 9

11 ÉPÍTETT ÖRÖKSÉGI RÉSZ Műemlékek: Walla-kilátó, 20. sz. eleje. Tervezte Alpár Ignác. - Lakóépület. hrsz: 2189/3,4 Mtsz: 9614 M II Árpád u. 23. hrsz: 2190 Lakóház, volt Walla József-villa. Eklektikus Mtsz:9606 M III R.k. Mária-kápolna, barokk, 1717, bõvítve klasszicista stílusban, 1845-ben. Kápolna utca (volt Budaörsi út) hrsz: 2217 Mtsz:7392 M III Walla-sírbolt, Tervezte Dümmerling Ödön; színes üvegablakok, Róth Miksa. Régi temetõ, Temető köz (volt Karinthy F. u.) hrsz: 1151/1, 1151/2, 1151/3. Mtsz: 9615 M III jezsuita kolostor, majd Mailáth-kastély, ma TBC-szanatórium, barokk, Bõvítve 1776-ban, kertjében díszkút, barokk, 18. sz. Munkácsy Mihály u hrsz: 22 Mtsz: 7394 M II R.k. templom, szentélye gótikus, 15. sz., hajója barokk, 1763; tornya klasszicista, Berendezés: szószék Pelsõczy F. u. hrsz: 28 Mtsz: 7393 M III Műemléki környezetek: A december 31. előtt védetté nyilvánított műemlékek esetében, ha a védetté nyilvánítási rendelet másképpen nem rendelkezik, a évi LXIV. tv. 40. és -a alapján műemléki környezetnek minősülnek a védetté nyilvánított műemlékkel közvetlen határos ingatlanok, a közterületrészek és az azokkal közvetlenül határos ingatlanok. A műemléki környezeteket a dokumentáció végén található örökségvédelmi tervlapon jelöltük. Helyi védettségű épületek, épületegyüttesek, szobrok, emlékművek: Törökbálint Város Önkormányzata Képviselő-testületének 36/2008 (X.14.) rendelete szabályozza az épített környezet helyi védelmét, a rendelet mellékletében felsorolja a védelem alatt álló épületeket, építményeket, ingatlanokat, együtteseket Az örökségi értékek elemzése RÉGÉSZETI RÉSZ Régészeti lelőhelyek Lelőhely azonosító(k): MRT 36/1, KÖH Település: Törökbálint Dűlőnév: Fekete-dűlő Lelőhely neve (esetleges variációk): Fekete-dűlő Földrajzi leírás: A falu ÉNy-i szélén, a Hosszúréti-patak tóvá duzzasztott É-i partján. A lelőhely térbeli pozíciója (EOV) , file: Torokbalint_OVHT_ docx 10

12 Az információ jellege: Az információ megszerzésének célja Az információ megszerzésének ideje: Korábbi kutatások: Az azonosított korszakok jellege: Azonosított régészeti korszakok: A lelőhely állapota: Szöveges leírás: Adattári lelőhely -felderítés július Terepbejárás, MRT. munkálatai (Dinnyés- Hellebrandt-Tettamanti-Topál), Ásatás, Cs. Balogh Éva, Ásatás, Maróti Éva, 2001, Régészeti felügyelet, Maróti Éva, telep, sír, erődítés Őskor (halomsíros kultúra, kora vaskor), római kor, Népvándorláskor (avar) Középkor (honfoglalás kor, Árpádkor) Részben feltárt Lelőhely azonosító(k): MRT 36/2, KÖH Település: Törökbálint Dűlőnév: - Lelőhely neve (esetleges variációk): Tükörhegy Földrajzi leírás: A település belterületének K-i szélén, részben beépített területen található. A lelőhely térbeli pozíciója (EOV) , Az információ jellege: Adattári Az információ megszerzésének célja Lelőhely-felderítés Az információ megszerzésének ideje: július Korábbi kutatások: Az azonosított korszakok jellege: Telep, Sír, Feliratos kő Azonosított régészeti korszakok: Római kor A lelőhely állapota: Bolygatott, részben beépített Kapcsolódó lelőhelyek: - Szöveges leírás: Lelőhely azonosító(k): MRT 36/3, KÖH Terepbejárás, MRT. munkálatai Helyszíni szemle, Kőszegi Frigyes, Helyszíni szemle, Mesterházy Károly, Település: Törökbálint Dűlőnév: - Lelőhely neve (esetleges variációk): Spitz -Äcker Földrajzi leírás: A település külterületének K-i felében, az Égett-völgy Ny-i oldalán. A lelőhely térbeli pozíciója (EOV) , Az információ jellege: Adattári Az információ megszerzésének célja Lelőhely-felderítés Az információ megszerzésének ideje: július Korábbi kutatások: Terepbejárás, MRT. munkálatai Az azonosított korszakok jellege: Felszíni telepnyom Azonosított régészeti korszakok: Középső neolitikum (DVK) A lelőhely állapota: Bolygatott Kapcsolódó lelőhelyek: KÖH 11923, 11931, 58239, file: Torokbalint_OVHT_ docx 11

13 Szöveges leírás: A Spitz-Acker és az Égett-völgy területén azonosított lelőhelyek nagy valószínűséggel egy lelőhelyet alkotnak. Az állapotfelméréshez kapcsolódó helyszíni szemlénk során jóval kisebb területről gyűjtöttünk töredékeket a poros, frissen szántott felszínen (a lh. Ny-i felében, egy a környezetéből kiemelkedő magaslat K-i lejtőjén), mint ahogy az az MRT-ből kiderül. A lh. K-i felét járhatatlan bozót fedi. Lelőhely azonosító(k): MRT 36/4, KÖH Település: Törökbálint Dűlőnév: Lelőhely neve (esetleges variációk): Világos Földrajzi leírás: A település beterületének K-i szélében, részben beépített területen, a Hosszúréti-patak K-i oldalán. A lelőhely térbeli pozíciója (EOV) , Az információ jellege: Adattári Az információ megszerzésének célja Lelőhely -felderítés Az információ megszerzésének ideje: július Korábbi kutatások: Terepbejárás, MRT. munkálatai Az azonosított korszakok jellege: Felszíni telepnyom Azonosított régészeti korszakok: Árpád-kor A lelőhely állapota: Bolygatott, részben beépített Kapcsolódó lelőhelyek: Szöveges leírás: Lelőhely azonosító(k): MRT 36/5, KÖH Település: Dűlőnév: Lelőhely neve (esetleges variációk): Földrajzi leírás: Törökbálint Világos A Hosszúréti-patak völgyét D-DNy-on határoló dombvonulat ÉK-i lejtőjén. A lelőhely térbeli pozíciója (EOV) , Az információ jellege: Adattári Az információ megszerzésének célja Lelőhely -felderítés Az információ megszerzésének ideje: július Korábbi kutatások: Terepbejárás, MRT. munkálatai Az azonosított korszakok jellege: Felszíni telepnyom Azonosított régészeti korszakok: Árpád-kor A lelőhely állapota: Bolygatott Kapcsolódó lelőhelyek: Szöveges leírás: Lelőhely azonosító(k): MRT 36/6, KÖH Település: Törökbálint Dűlőnév: Kukorica-dűlő Lelőhely neve (esetleges variációk): Kukorica-dűlő Földrajzi leírás: A Hosszúréti-patak tóvá duzzasztott D-i partján, a dűlő belterület felöli végénél. A lelőhely térbeli pozíciója (EOV) , Az információ jellege: Adattári Az információ megszerzésének célja Lelőhely -felderítés Az információ megszerzésének ideje: július file: Torokbalint_OVHT_ docx 12

14 Korábbi kutatások: Az azonosított korszakok jellege: Azonosított régészeti korszakok: A lelőhely állapota: Kapcsolódó lelőhelyek: Szöveges leírás: Terepbejárás, MRT. munkálatai Szakfelügyelet, Miklósity Szőke Mihály, 2008 Felszíni telepnyom, kemence Bronzkor, kora-vaskor (kelta), népvándorláskor (avar, germán), középkor Bolygatott Miklósity Szőke Mihály és Krivecky Béla a lelőhelykomplexum számos pontján lokalizált régészeti objektumokat. A Törökbálinti-tóba folyó vízfolyás Ny-i partján egy kelta kemence, egy római épület nyoma, valamint avar, germán, és bronzkori telepnyomok kerültek elő. A Kukoricadűlő és a Tizenhetes-dűlő határán létesített betonsíló építésekor, valamint a KÖH és lh-ek közt húzott kutatóárokban középkori telepnyomok kerültek elő. Mindez arra utal, hogy a dűlő (és a szomszédos Tizenhetesdűlő egy része is) egésze érintett régészetileg és az előkerült leletes foltok vélhetően egy óriási lh különböző elemeit takarják. Lelőhely azonosító(k): MRT 36/7, KÖH Település: Törökbálint Dűlőnév: Dulácska Lelőhely neve (esetleges variációk): Dulácska Földrajzi leírás: Az M0-ás autóút nyomvonalán, a Cora áruháznál lévő lehajtók területén. A lelőhely térbeli pozíciója (EOV) , Az információ jellege: Adattári Az információ megszerzésének célja Lelőhely -felderítés Az információ megszerzésének ideje: július Korábbi kutatások: Terepbejárás, MRT. Munkálatai Ásatás, Endrődi Anna, Terepbejárás, Bencze Zoltán, 2001 Ásatás, Bencze Zoltán, 2003 Ásatás, Horváth László András, 2005 Ásatás, Rajna András, 2008 Az azonosított korszakok jellege: Azonosított régészeti korszakok: A lelőhely állapota: Kapcsolódó lelőhelyek: Szöveges leírás: Telep Középső-neolitikum, rézkor Részben feltárt Nagy kiterjedésű, intenzív, részben feltárt lelőhely. Lelőhely azonosító(k): MRT 36/8, KÖH Település: Törökbálint Dűlőnév: Dulácska Lelőhely neve (esetleges variációk): Dulácska Földrajzi leírás: Törökbálint belterületének Ny-i szélében, az M7-es autópálya mindkét oldalán. A lelőhely térbeli pozíciója (EOV) , Az információ jellege: Adattári Az információ megszerzésének célja Lelőhely -felderítés Az információ megszerzésének ideje: július Korábbi kutatások: Terepbejárás, MRT. Munkálatai Az azonosított korszakok jellege: Felszíni telepnyom file: Torokbalint_OVHT_ docx 13

15 Azonosított régészeti korszakok: A lelőhely állapota: Kapcsolódó lelőhelyek: Szöveges leírás: Középkor Feltárt Az M0-ás autóút építésekor szinte teljes egészében feltárták. Lelőhely azonosító(k): MRT 36/9, KÖH Település: Dűlőnév: Lelőhely neve (esetleges variációk): Földrajzi leírás: Törökbálint Dulácska Dulácska A Törökbálinti-patak É-i partján, az M0-ás autóút Cora áruháznál lévő lehajtójától Ny-ra. A lelőhely térbeli pozíciója (EOV) , Az információ jellege: Adattári Az információ megszerzésének célja Lelőhely -felderítés Az információ megszerzésének ideje: július Korábbi kutatások: Terepbejárás, MRT. Munkálatai Az azonosított korszakok jellege: Felszíni telepnyom Azonosított régészeti korszakok: Bronzkor A lelőhely állapota: Kapcsolódó lelőhelyek: Szöveges leírás: Bolygatott, részben elpusztult, részben elfedett A lelőhely D-i felén, közvetlenül a Törökbálinti-patak É-i partján lakóházat építettek, amely nagy valószínűséggel elpusztította a lelőhely vízfolyás felöli részét. Lelőhely azonosító(k): MRT 36/10, KÖH Település: Törökbálint Dűlőnév: Stock-dűlő Lelőhely neve (esetleges variációk): Stock-dűlő Földrajzi leírás: Törökbálint határának DNy-i szélében, a biatorbágyi határ közelében, a Törökbálinti-patakba torkolló kis erecske Ny-i partján. A lelőhely térbeli pozíciója (EOV) , Az információ jellege: Adattári Az információ megszerzésének célja Lelőhely -felderítés Az információ megszerzésének ideje: július Korábbi kutatások: Terepbejárás, MRT. Munkálatai Az azonosított korszakok jellege: Felszíni telepnyom Azonosított régészeti korszakok: Késő-bronzkor (urnamezős kultúra) A lelőhely állapota: Bolygatott Kapcsolódó lelőhelyek: Szöveges leírás: A vízfolyás mindkét partján megfigyelhető településrészletek vsz. összetartoznak. Lelőhely azonosító(k): MRT 36/11, KÖH Település: Törökbálint Dűlőnév: Sóskút-dűlő Lelőhely neve (esetleges variációk): Sóskút-dűlő Földrajzi leírás: Törökbálint határának DNy-i szélében, a Kerek-hegytől K-re, az M0-ás Ny-i oldalán folyó erecske és a Törökbálinti-patak szögletében. A lelőhely térbeli pozíciója (EOV) , Az információ jellege: Adattári file: Torokbalint_OVHT_ docx 14

16 Az információ megszerzésének célja Az információ megszerzésének ideje: Korábbi kutatások: Az azonosított korszakok jellege: Azonosított régészeti korszakok: A lelőhely állapota: Kapcsolódó lelőhelyek: Szöveges leírás: Lelőhely -felderítés július Helyszíni szemle, Pető Mária, 1969 Terepbejárás, MRT. Munkálatai Felszíni telepnyom Késő-bronzkor (urnamezős kultúra) Bolygatott, elfedett(bozótos) Lelőhely azonosító(k): MRT 36/12, KÖH Település: Dűlőnév: Lelőhely neve (esetleges variációk): Földrajzi leírás: Törökbálint Sóskút-dűlő Sóskút-dűlő A Róka-hegy K-i lábánál, az M0 és M7 csomópontjában, az itt folyó patakocska mindkét oldalán. A lelőhely térbeli pozíciója (EOV) , Az információ jellege: Adattári Az információ megszerzésének célja Lelőhely -felderítés Az információ megszerzésének ideje: július Korábbi kutatások: Terepbejárás, MRT. Munkálatai Az azonosított korszakok jellege: Felszíni telepnyom Azonosított régészeti korszakok: Árpád-kor A lelőhely állapota: Bolygatott Kapcsolódó lelőhelyek: Szöveges leírás: Lelőhely azonosító(k): MRT 36/13, KÖH 11923, 58239, Település: Törökbálint Dűlőnév: Égett-völgy Lelőhely neve (esetleges variációk): Égett-völgy Földrajzi leírás: A községtől K-re, a Hosszúréti-patak völgyébe D felől torkolló völgy Ny-i oldalán, a budaörsi vasútállomásra vezető úttól DNy-ra, az Égett-völgyi út és Raktárvárosi út szögletében. A lelőhely térbeli pozíciója (EOV) , Az információ jellege: Adattári Az információ megszerzésének célja Lelőhely -felderítés Az információ megszerzésének ideje: július Korábbi kutatások: Terepbejárás, MRT. Munkálatai Ásatás, Rajna András, 2007 Az azonosított korszakok jellege: Azonosított régészeti korszakok: A lelőhely állapota: Kapcsolódó lelőhelyek: Szöveges leírás: Telep, templom Középső-neolitikum (DVK), bronzkor, avar, Árpádkor Bolygatott, részben feltárt Nagy kiterjedésű lelőhely, amelynek része egy Árpád-kori templomrom. Lelőhely azonosító(k): MRT 36/14, KÖH Település: Törökbálint Dűlőnév: Pistály Lelőhely neve (esetleges variációk): Pistái file: Torokbalint_OVHT_ docx 15

17 Földrajzi leírás: A községtől K-re, a Hosszúréti-patak D-i partján levő domboldalon, a patakba D felől torkolló, vízmosásos völgyű patakocska Ny-i partján fekvő gyümölcsöskertekben. A lelőhely térbeli pozíciója (EOV) , Az információ jellege: Adattári Az információ megszerzésének célja Lelőhely -felderítés Az információ megszerzésének ideje: július Korábbi kutatások: Terepbejárás, MRT. Munkálatai Az azonosított korszakok jellege: Felszíni telepnyom Azonosított régészeti korszakok: Avar A lelőhely állapota: Bolygatott Szöveges leírás: Lelőhely azonosító(k): MRT 36/15, KÖH Település: Törökbálint Dűlőnév: Pistály Lelőhely neve (esetleges variációk): Pistái Földrajzi leírás: A községtől K-re, a Hosszúréti-patak D-i partján levő domboldalon, a patakba D felől torkolló, vízmosásos völgyű patakocska Ny-i partján, a szennyvíztisztítótól DK-re. A lelőhely térbeli pozíciója (EOV) , Az információ jellege: Adattári Az információ megszerzésének célja Lelőhely -felderítés Az információ megszerzésének ideje: július Korábbi kutatások: Terepbejárás, MRT. Munkálatai Az azonosított korszakok jellege: Felszíni telepnyom Azonosított régészeti korszakok: Újkőkor, kelta, római kor, Árpád-kor A lelőhely állapota: Bolygatott Kapcsolódó lelőhelyek: Szöveges leírás: Lelőhely azonosító(k): MRT 36/16, KÖH Település: Törökbálint Dűlőnév: Hidas Lelőhely neve (esetleges variációk): Hidas Földrajzi leírás: A községtől É-i határában, a Hosszúréti-patak É-i partján, elhanyagolt gyümölcsösben. A lelőhely térbeli pozíciója (EOV) , Az információ jellege: Adattári Az információ megszerzésének célja Lelőhely -felderítés Az információ megszerzésének ideje: július Korábbi kutatások: Terepbejárás, MRT. Munkálatai Az azonosított korszakok jellege: Felszíni telepnyom Azonosított régészeti korszakok: Késő-bronzkor (urnamezős kultúra) A lelőhely állapota: Bolygatott Kapcsolódó lelőhelyek: Szöveges leírás: Lelőhely azonosító(k): MRT 36/17, KÖH Település: Törökbálint Dűlőnév: Híd-dűlő Lelőhely neve (esetleges variációk): Hosszú-rétek file: Torokbalint_OVHT_ docx 16

18 Földrajzi leírás: A községtől É-i határában, a Törökbálint-Hosszúréti árok É-i partján egy kisebb vízfolyástól D-re. A lelőhely térbeli pozíciója (EOV) , Az információ jellege: Adattári Az információ megszerzésének célja Lelőhely -felderítés Az információ megszerzésének ideje: július Korábbi kutatások: Terepbejárás, MRT. Munkálatai Az azonosított korszakok jellege: Felszíni telepnyom Azonosított régészeti korszakok: Római kor A lelőhely állapota: Bolygatott Kapcsolódó lelőhelyek: Szöveges leírás: Lelőhely azonosító(k): MRT 36/18, KÖH Település: Törökbálint Dűlőnév: Lelőhely neve (esetleges variációk): Nyár utca -Bartók Béla utca Földrajzi leírás: A községtől belterületén a Nyár u. és a Bartók B. u. találkozásánál, Karlovitz György telkének É-i részén. A lelőhely térbeli pozíciója (EOV) , Az információ jellege: Adattári Az információ megszerzésének célja Lelőhely -felderítés Az információ megszerzésének ideje: július Korábbi kutatások: Helyszíni szemle, Tóth Endre, 1970 Terepbejárás, MRT. Munkálatai Az azonosított korszakok jellege: Azonosított régészeti korszakok: A lelőhely állapota: Kapcsolódó lelőhelyek: Szöveges leírás: Felszíni telepnyom Középső bronzkor (vatyai kultúra) Bolygatott, részben elfedett Lelőhely azonosító(k): MRT 36/19, KÖH Település: Törökbálint Dűlőnév: Kukorica-dűlő Lelőhely neve (esetleges variációk): Kukorica-dűlő Földrajzi leírás: Az M0 és az M1 szögletében lévő Kukorica-dűlő területen, a biatorbágyi határ közvetlen közelében, a Hosszúréti-patak 2 ágának öblében, részben átnyúlva Biatorbágy határába. A lelőhely térbeli pozíciója (EOV) , Az információ jellege: Adattári Az információ megszerzésének célja Lelőhely -felderítés Az információ megszerzésének ideje: július Korábbi kutatások: Terepbejárás, MRT. Munkálatai Ásatás, Endrődi Anna, Ásatás, Bencze Zoltán, 2003 Ásatás, Miklósity Szőke Mihály, 2007 Az azonosított korszakok jellege: Azonosított régészeti korszakok: A lelőhely állapota: Bolygatott, részben feltárt Kapcsolódó lelőhelyek: KÖH 57703, 10001, Felszíni telepnyom, telep, kemence (avar) Középső-neolitikum (DVK), késő-vaskor (kelta),római kor, népvándorlás kor (avar), Árpád-kor file: Torokbalint_OVHT_ docx 17

19 Szöveges leírás: A KÖH lh. területén folyó ásatásokkal részben egy időben, Biatorbágy és Törökbálint határán, kerítésépítés közben régészeti objektumokat bolygattak meg. Nyilvánvaló, hogy a 2 lh., valamint a Kukorica-dűlő DK-i szélében lévő KÖH lh. egy egységet alkot. Lelőhely azonosító(k): MRT 36/20, KÖH Település: Törökbálint Dűlőnév: Pistály Lelőhely neve (esetleges variációk): Pistáli-szántók Földrajzi leírás: A Raktárvárosi út K-i oldalán, a Hosszúréti-patak D-i oldalán, a pistályi szőlők és víkendházak szögletében megbúvó szántó területén. A lelőhely térbeli pozíciója (EOV) , Az információ jellege: Adattári Az információ megszerzésének célja Lelőhely -felderítés Az információ megszerzésének ideje: július Korábbi kutatások: Terepbejárás, MRT. Munkálatai Az azonosított korszakok jellege: Felszíni telepnyom Azonosított régészeti korszakok: Késő-rézkor (bádeni kultúra), Árpád-kor A lelőhely állapota: Bolygatott Kapcsolódó lelőhelyek: Szöveges leírás: Az állapotfelmérés során a lh-et árpa fedte. Lelőhely azonosító(k): MRT 36/21, KÖH Település: Törökbálint Dűlőnév: Égett-völgy Lelőhely neve (esetleges variációk): Spitz -Äcker Földrajzi leírás: Az Égett-völgy Ny-i oldalán. A lelőhely térbeli pozíciója (EOV) , Az információ jellege: Adattári Az információ megszerzésének célja Lelőhely -felderítés Az információ megszerzésének ideje: július Korábbi kutatások: Terepbejárás, MRT. Munkálatai Az azonosított korszakok jellege: Felszíni telepnyom Azonosított régészeti korszakok: Őskor, népvándorláskor A lelőhely állapota: Bolygatott Kapcsolódó lelőhelyek: KÖH 11913, Szöveges leírás: Az állapotfelmérés során a lh-et rét és botót fedte. Lelőhely azonosító(k): MRT 36/22, KÖH Település: Törökbálint Dűlőnév: Fekete-dűlő Lelőhely neve (esetleges variációk): Fekete-dűlő Földrajzi leírás: A község É-i határánál (talán már Budaörs területén), az M1 autópályától É-ra. A lelőhely térbeli pozíciója (EOV) , Az információ jellege: Adattári Az információ megszerzésének célja Lelőhely -felderítés Az információ megszerzésének ideje: július Korábbi kutatások: Terepbejárás, MRT. Munkálatai file: Torokbalint_OVHT_ docx 18

20 Az azonosított korszakok jellege: Azonosított régészeti korszakok: A lelőhely állapota: Kapcsolódó lelőhelyek: Szöveges leírás: Sír, (halomsír) Kora-vaskor (Hallstatt kultúra) Elpusztult 1978-ban az autópálya építésekor a halmot elhordták. Lelőhely azonosító(k): MRT 36/23, KÖH Település: Törökbálint Dűlőnév: Kerek-hegy, Sóskút-dűlő Lelőhely neve (esetleges variációk): Kerek-hegy Földrajzi leírás: A községtől kb. 1 km-re Ny-ra, a Róka-hegy É-i nyúlványán. A lelőhely térbeli pozíciója (EOV) , Az információ jellege: Adattári Az információ megszerzésének célja Lelőhely -felderítés Az információ megszerzésének ideje: július Korábbi kutatások: Terepbejárás, MRT. Munkálatai Az azonosított korszakok jellege: Sír Azonosított régészeti korszakok: Kora-vaskor (Hallstatt kultúra) vagy római kor A lelőhely állapota: Elfedett Kapcsolódó lelőhelyek: Szöveges leírás: Vásárhelyi Géza a 19. sz. végén még megfigyelte azokat a mélyedéseket, melyek földjéből a halom épült. A közel kör alakú halom átmérője kb. 80 m, magassága kb. 13 m. Lelőhely azonosító(k): MRT 36/25, KÖH Település: Törökbálint Dűlőnév: Lelőhely neve (esetleges variációk): Schwarze -Morast -Äcker Földrajzi leírás: A törökbálinti vasútállomás környékén, a Hosszúréti-pataktól É-ra eső domboldal D-i lejtőjén. A lelőhely térbeli pozíciója (EOV) , Az információ jellege: Adattári Az információ megszerzésének célja Lelőhely -felderítés Az információ megszerzésének ideje: július Korábbi kutatások: Ásatás, Mérey-Kádár Ervin, 1950 Helyszíni szemle, Kovács Tibor, 1973 Terepbejárás, MRT. Munkálatai Ásatás, Maróti Éva, 2003 Szakfelügyelet, Maróti Éva, 2004 Az azonosított korszakok jellege: Azonosított régészeti korszakok: A lelőhely állapota: Kapcsolódó lelőhelyek: Szöveges leírás: Temető Középső bronzkor (vatyai kultúra), késő-bronzkor (urnamezős kultúra), népvándorláskor (avar) Részben feltárt Lelőhely azonosító(k): MRT 36/26, KÖH Település: Dűlőnév: Lelőhely neve (esetleges variációk): Földrajzi leírás: Törökbálint Belterület A vasútállomástól K-re, a vasútvonal és az M7 szögletében, a vasúti hídtól kb. 30 m-re DK-re. file: Torokbalint_OVHT_ docx 19

21 A lelőhely térbeli pozíciója (EOV) , Az információ jellege: Adattári Az információ megszerzésének célja Lelőhely -felderítés Az információ megszerzésének ideje: július Korábbi kutatások: Helyszíni szemle, Kolba Judit, 1966 Terepbejárás, MRT. Munkálatai Az azonosított korszakok jellege: Azonosított régészeti korszakok: A lelőhely állapota: Felszíni telepnyom Középső-neolitikum, középső bronzkor (vatyai kultúra), késő-vaskor (kelta) Elfedett, részben elpusztult Kapcsolódó lelőhelyek: Szöveges leírás: A vasút építése közben őskori töredékek kerültek elő ban és 1969-ben. Lelőhely azonosító(k): MRT 36/27, KÖH Település: Törökbálint Dűlőnév: Lelőhely neve (esetleges variációk): Belterület Földrajzi leírás: A lelőhely térbeli pozíciója (EOV) , Az információ jellege: Adattári Az információ megszerzésének célja Lelőhely -felderítés Az információ megszerzésének ideje: július Korábbi kutatások: Helyszíni szemle, Korek József, 1958 Terepbejárás, MRT. Munkálatai Az azonosított korszakok jellege: Felszíni telepnyom Azonosított régészeti korszakok: Bronzkor, Árpád-kor A lelőhely állapota: Bolygatott, elfedett Kapcsolódó lelőhelyek: Szöveges leírás: Korek J ban a Hosszúréti-patak mellékágának Ny-i ártere feletti kis dombháton, egy akkor nyíló utcában talált őskori és középkori töredékeket. Lelőhely azonosító(k): MRT 36/28, KÖH Település: Törökbálint Dűlőnév: Pistály Lelőhely neve (esetleges variációk): Pistáli-dűlő Földrajzi leírás: A település K-i határában, Takács Béla víkendházánál. A lelőhely térbeli pozíciója (EOV) , Az információ jellege: Adattári Az információ megszerzésének célja Lelőhely -felderítés Az információ megszerzésének ideje: július Korábbi kutatások: Helyszíni szemle, Soproni Sándor, 1967 Ásatás, Kovács Tibor, 1967 Terepbejárás, MRT. Munkálatai Az azonosított korszakok jellege: Azonosított régészeti korszakok: A lelőhely állapota: Kapcsolódó lelőhelyek: Szöveges leírás: Sír, felszíni telepnyom Őskor, Árpád-kor Bolygatott, elfedett, részben feltárt Lelőhely azonosító(k): MRT 36/29, KÖH ben Takács Béla víkendháza építésekor a ház DK-i sarkánál emberi csontváz került elő. A lh. lokalizációja bizonytalan. file: Torokbalint_OVHT_ docx 20

22 Település: Törökbálint Dűlőnév: Lelőhely neve (esetleges variációk): Sziklai Sándor u. 22. Földrajzi leírás: A lelőhely térbeli pozíciója (EOV) , Az információ jellege: Adattári Az információ megszerzésének célja Lelőhely -felderítés Az információ megszerzésének ideje: július Korábbi kutatások: Helyszíni szemle, Kolba Judit, 1964 Terepbejárás, MRT. Munkálatai Az azonosított korszakok jellege: Azonosított régészeti korszakok: A lelőhely állapota: Kapcsolódó lelőhelyek: Szöveges leírás: Sír Ismeretlen Bolygatott A Hosszúréti-patak D-i partja melletti ártérből kiemelkedő dombtetőn, Juhos Lajos kertjében kútásás közben melléklet nélküli emberi koponya került elő. Lelőhely azonosító(k): MRT 36/30, KÖH Település: Törökbálint Dűlőnév: Lelőhely neve (esetleges variációk): Újtelep Földrajzi leírás: A lelőhely térbeli pozíciója (EOV) , Az információ jellege: Adattári Az információ megszerzésének célja Lelőhely -felderítés Az információ megszerzésének ideje: július Korábbi kutatások: Terepbejárás, MRT. Munkálatai Ásatás, Tettamanti Sarolta, 1973 Az azonosított korszakok jellege: Sír, telep Azonosított régészeti korszakok: Ismeretlen A lelőhely állapota: Bolygatott Kapcsolódó lelőhelyek: Szöveges leírás: A Katona J. u. 16. sz. telken (Benő József tulajdona) pinceásás közben telepnyomokat találtak, 1973-ban Tettamanti S. egy bolygatott, melléklet nélküli csontvázas sírt tárt fel. Lelőhely azonosító(k): KÖH Település: Törökbálint Dűlőnév: Lelőhely neve (esetleges variációk): Állami Gazdaság Földrajzi leírás: A Törökbálinti-patak É-i oldalán, az M0 és az M7 szögletében lévő Állami Gazdaságtól közvetlenül Ny-ra. A lelőhely térbeli pozíciója (EOV) , Az információ jellege: Adattári Az információ megszerzésének célja Lelőhely -felderítés Az információ megszerzésének ideje: július Korábbi kutatások: Terepbejárás, Bencze Zoltán, 2001 Ásatás, Bencze Zoltán, 2003 Az azonosított korszakok jellege: Azonosított régészeti korszakok: A lelőhely állapota: Telep file: Torokbalint_OVHT_ docx 21

23 Kapcsolódó lelőhelyek: Szöveges leírás: A lelőhelyen végzett próbafeltárás negatív eredménnyel zárult, ezért a lelőhelyet javasoljuk törölni! Lelőhely azonosító(k): KÖH Település: Törökbálint Dűlőnév: Lelőhely neve (esetleges variációk): Anna-hegy Földrajzi leírás: A lelőhely térbeli pozíciója (EOV) , Az információ jellege: Adattári Az információ megszerzésének célja Lelőhely -felderítés Az információ megszerzésének ideje: július Korábbi kutatások: Terepbejárás, Bencze Zoltán, 2001 Az azonosított korszakok jellege: Felszíni telepnyom, út Azonosított régészeti korszakok: Középkor (?) A lelőhely állapota: Bolygatott Kapcsolódó lelőhelyek: Szöveges leírás: Lelőhely azonosító(k): MRT 5/13, KÖH Település: Dűlőnév: Lelőhely neve (esetleges variációk): Földrajzi leírás: Mind kora, mind régészeti jelenség volta bizonytalan, javasoljuk törölni! Budaörs Kamaraerdő A lelőhely térbeli pozíciója (EOV) , Az információ jellege: Az információ megszerzésének célja Az információ megszerzésének ideje: Korábbi kutatások: Az azonosított korszakok jellege: Azonosított régészeti korszakok: A lelőhely állapota: Kamaraerdő Törökbálint és Budaörs határán, a Kamaraerdő területén Adattári Lelőhely -felderítés július Terepbejárás, MRT. Munkálatai Helyszíni szemle, Virágos Gábor, 2004 Felszíni telepnyom, épület Árpád-kor, késő-középkor Bolygatott Kapcsolódó lelőhelyek: Szöveges leírás: Budaörs 1766-ban készült térképén, Budaörs és Csík határán egy négyzet alakú, Rudera Castelli felirattal jelzett épületmaradványt ábrázolnak, amely nagy valószínűséggel Lelőhely azonosító(k): MRT 34/5, KÖH azonosítható a 16. sz. elején említett horhi nemesi kúriával. Település: Biatorbágy Dűlőnév: Lelőhely neve (esetleges variációk): Tyúk-berek Földrajzi leírás: Törökbálint és Biatorbágy határán, az M0 nyomvonalán. A lelőhely térbeli pozíciója (EOV) , Az információ jellege: Adattári Az információ megszerzésének célja Lelőhely -felderítés Az információ megszerzésének ideje: július Korábbi kutatások: Terepbejárás, MRT. Munkálatai Ásatás, V. Vadász Éva, 1991 Ásatás, Endrődi Anna, 1992 Terepbejárás, Bencze Zoltán, 2001 Ásatás, Bencze Zoltán, 2003 Az azonosított korszakok jellege: Telep file: Torokbalint_OVHT_ docx 22

24 Azonosított régészeti korszakok: Középső-neolitikum (zselizi kultúra), Árpád-kor A lelőhely állapota: Bolygatott, részben feltárt Kapcsolódó lelőhelyek: KÖH 57703, 11929, Szöveges leírás: Miklósity Szőke Mihály és Krivecky Béla a közelben folyó KÖH lh ásatásával egyidejűleg a Kukorica-dűlő és a Tizenhetes-dűlő számos pontján lokalizált régészeti objektumokat. A KÖH és lh-ek közt húzott kutatóárokban középkori telepnyomok kerültek elő. Mindez arra utal, hogy a dűlő (és a szomszédos Tizenhetes-dűlő egy része is) egésze érintett régészetileg és az előkerült leletes foltok vélhetően egy óriási lh különböző elemeit takarják. Lelőhely azonosító(k): MRT 34/8, KÖH Település: Biatorbágy Dűlőnév: Lelőhely neve (esetleges variációk): Hosszú-rét Földrajzi leírás: Egykor Biatorbágy, ma már Törökbálint határában, a Törökbálinti-árok ÉK-i partján. A lelőhely térbeli pozíciója (EOV) , Az információ jellege: Adattári Az információ megszerzésének célja Lelőhely -felderítés Az információ megszerzésének ideje: július Korábbi kutatások: Terepbejárás, MRT. Munkálatai Az azonosított korszakok jellege: épület Azonosított régészeti korszakok: Római kor A lelőhely állapota: Bolygatott Kapcsolódó lelőhelyek: Szöveges leírás: Lelőhely azonosító(k): MRT 1/1, KÖH 9962 Település: Biatorbágy Dűlőnév: Lelőhely neve (esetleges variációk): Hosszú-rét Földrajzi leírás: Egykor Biatorbágy, ma már Törökbálint határában, a Törökbálinti-árok D-i partján. A lelőhely térbeli pozíciója (EOV) , Az információ jellege: Adattári Az információ megszerzésének célja Lelőhely -felderítés Az információ megszerzésének ideje: július Korábbi kutatások: Terepbejárás, MRT. Munkálatai Az azonosított korszakok jellege: Felszíni telepnyom Azonosított régészeti korszakok: Római kor A lelőhely állapota: Bolygatott Kapcsolódó lelőhelyek: Szöveges leírás: Lelőhely azonosító(k): MRT 1/2, KÖH 9963 Település: Biatorbágy Dűlőnév: Lelőhely neve (esetleges variációk): Hosszú-rét Földrajzi leírás: Egykor Biatorbágy, ma már Törökbálint határában, a Törökbálinti-árok D-i partján. file: Torokbalint_OVHT_ docx 23

25 A lelőhely térbeli pozíciója (EOV) , Az információ jellege: Adattári Az információ megszerzésének célja Lelőhely -felderítés Az információ megszerzésének ideje: július Korábbi kutatások: Terepbejárás, MRT. Munkálatai Az azonosított korszakok jellege: Felszíni telepnyom Azonosított régészeti korszakok: Római kor, Árpád-kor A lelőhely állapota: Bolygatott Kapcsolódó lelőhelyek: Szöveges leírás: ÉPÍTETT ÖRÖKSÉGI RÉSZ Műemlékek, műemléki környezetek A Walla-kilátó Kastély u. 30. sz. alatti 2189/3 hrsz-ú ingatlanon álló épületegyüttesét igényesen felújították, láthatóan a műemléki elvárásoknak megfelelő módon tartják karban. A műemléki védelem alatt áll a Kastély u. 32. sz. alatti 2189/4 hrsz-ú ingatlan is, mely a kilátó eredeti telkéből került leválasztásra, és az eredeti kerítés még ezen a szakaszon is megvan. A Kastély u. 32. sz. ingatlanra a 2000-es évek közepén új lakóépület épült, amely léptékében meghaladja az egykori villatelep beépítésének ritmusát, a település központja felől takarja a műemlék látványát. Az új beépítés miatt a villa és kilátó egykori kapcsolata sem érvényesül. A Kastély u. 28. sz. alatti ingatlanon az elmúlt években épült lakóház is zavarja a műemlék látványát. A műemlék látványvédelme érdekében a légvezeték és villanyoszlop helyett kívánatos lenne földkábelt alkalmazni a műemlék környezetében. Walla-villa. A villát eredeti rendeltetésének megfelelően lakóépületként használják, a homlokzatok az eredeti állapotnak megfelelő, karbantartott állapotban vannak. A villa kertje gondozott. Az ingatlan egykori telkét megosztották, az Árpád u sz. előtti egységes kerítés jelzi a telek eredeti kiterjedését A műemlék r.k. templomot felújították, környezete az elmúlt években megújult, új térburkolat készült, megfelelő lejtéssel a csapadékvíz elvezetésére. Az egykori iskola és a templom közötti területet parkosították. A templomot a szanatórium kertjétől ipari jellegű vb kerítés választja el, amely nincs összhangban a rendezett környezettel. A r.k. templom védett ingatlanán, tehát műemléki védelem alatt áll az 1711-ben emelt Xavéri Szent Ferenc kápolna, bár a műemlékjegyzék önállóan nem nevesíti. A kápolnát 1993-ban felújították, de a környezetét nem rendezték, a csapadékvíz elvezetéséről nem gondoskodtak megfelelően, így a felszívódó talajnedvesség károsítja a falazatot. A kápolna mellett vezet el az a sétaút, amely a templom és a Templom utca közötti összeköttetést biztosítja. A sétaút kiépítése, kertészeti karbantartása, kilátópontok kialakítása felértékelheti a környék ingatlanjait, kedvező hatással lehet a terület értékmegőrző fejlődésére. A kápolna környezetében a feltöltődött terep rendezéséről, a csapadékvíz elvezetéséről gondoskodni kell. A Kápolna út és Kastély utca sarkán álló Mária-segíts kápolna külső felújítása ben elkészült. A kápolna új cserépfedést kapott, a kis homlokzati tornyot újjáépítették, horganylemez fedéssel. A homlokzatokon a vakolt felületeket és tagozatokat megújították, a kőfelületeket restaurálták. Jelenleg a bejárati kapu felújítása készül. A környezet rendezésével együtt a felszín alatti vízelvezetésről is gondoskodtak. A sírkertben álló Walla-sírbolt 1151 hrsz-ú ingatlanát 1993-ban megosztották, a sírbolt a 1151/3 hrszú ingatlanon áll, míg a nyilvántartásban a 1151/1 és 1151/2 hrsz-ok is szerepelnek. A 1151/1 hrsz-ú ingatlanon új református templomot emeltek, míg a 1151/2 hrsz-ú ingatlan a sírkert területe. A műemléki védettség a szomszédos ingatlanokra azok rendeltetése miatt korlátozást nem jelent, így a védelem fenntartását javasoljuk. A kripta szakszerű műemléki helyreállítása 2012-ben megtörtént, a Nemzeti Panteon Alapítvány támogatásával. A környezetet rendezték, díszvilágítással és térfigyelő kamerával látták el, így remélhetőleg a rongáló szándékot sikerül távol tartani a felújított műemléktől. A TBC Szanatórium, volt jezsuita kolostor, majd Mailáth-kastély épületegyüttesének jó karban file: Torokbalint_OVHT_ docx 24

26 tartásáról az intézmény fenntartója gondoskodik. Az épületek homlokzatait felújították, a parkot gondozzák. Ismereteink szerint 2014-ben az üvegház helyreállítását tervezik. Műemléki környezetek: a 2012-ben hatályba lépő építésügyi jogszabályok törölték a műemléki környezettel kapcsolatos örökségvédelmi szakhatósági eljárást, csak a használatra vonatkozó általános előírás maradt érvényben (Kövt. 43. (3)): A műemléki környezet területén minden változtatást, beavatkozást a műemlék településképi, illetőleg tájképi megjelenésének és értékei érvényesülésének kell alárendelni. A Walla-kilátó és Walla villa környezetében a telkek megosztása, a terület beépítése az elmúlt évtizedekben történt meg, a beépítés nem minden esetben volt tekintettel a műemléki szempontokra. A műemlékekkel és műemléki környezettel kapcsolatos javaslatok: Javasoljuk a műemléki nyilvántartásban feltüntetni a r.k. templom ingatlanán (hrsz: 28) álló, 1711-ben épült Xavéri Szent Ferenc kápolnát. A műemléki védettség az ingatlanon jelenleg is fennáll, de az egyértelmű jogalkalmazás miatt a nyilvántartás adatainak pontosítása, kiegészítése indokolt. Javasoljuk rendezni a Xavéri Szent Ferenc kápolna közvetlen környezetét, hogy az Annahegyről érkező csapadék ne károsítsa a kápolna szerkezeteit. A műemléki környezet a Walla-kilátó és Walla-villa, valamint a Szanatórium, a volt Majláth-kastély esetében igényel kiemelt figyelmet. A Szanatórium melletti ingatlanokon a Városközpontban, a Munkácsy Mihály utca mentén jelentős fejlesztés várható, amelynek összhangját a műemléki szempontokkal biztosítani kell. A műemléki környezetekkel kapcsolatos településképi illeszkedési kérdéseket a helyi településképi véleményezési eljárásban lenne célszerű rendezni, a települési tervtanács közreműködésével. A műemléki környezetben tervezett, a műemlék megjelenését befolyásoló, építési engedély nélkül végezhető tevékenységek egy részét a településképi bejelentési eljárásban is értékelheti a településképért felelős önkormányzat. Az épített örökség helyi védelme Törökbálint Város Önkormányzata Képviselő-testületének 36/2008 (X.14.) rendelete szabályozza az épített környezet helyi védelmét. A helyi védett épületek, építmények felsorolását a rendelet melléklete tartalmazza. Az építészeti értékek helyi védelmére vonatkozó javaslatok: A helyi védelem alá helyezett, a rendelet mellékletében felsorolt objektumok esetén a rendelet kiegészítendő az ingatlanok helyrajzi számával. A védelem alá vont területek esetében pontos határleírás, a védett ingatlanok azonosítására alkalmas helyrajzi megjelölés szükséges. Építészeti értékei alapján javasoljuk az alábbi ingatlanok helyi védelem alá helyezését: - Árpád u. 1. sz. (hrsz: 2207) alatti Schlotthauer-féle présház - Árpád u. 11. (hrsz: 2199) villa - Árpád u. 21. és 25. előtti kerítés, a Walla-villa egykori telkéhez tartozó, egységes kialakítású kőlábazatos, kőoszlopos, kovácsolt rácsos szerkezet - Bartók Béla utca 24. (hrsz: 721/1) villa, kerítés, kovácsolt kapu és az egykori telkéhez tartozó Nyár u. 16. (hrsz: 721/3) kerítése. A Bartók Béla u. 24. kapujára fennálló védettség kiterjesztése. - Dózsa György u. 13. (hrsz: 457) lakóépület, faragott kerítés és tornác - József Attila utca 68. (hrsz: 908) lakóépület és üzlet, a tetőfelépítményre fennálló helyi védettség kiterjesztése az egész épületre. - Munkácsy Mihály utca 32. (hrsz: 9) lakóépület, tömeg, eredeti nyílászárók, - Munkácsy Mihály u. 35. (hrsz: 569/1) lakóépület, kovácsolt kapu, udvari oldalon kőoszlopos tornác, kereszttel díszített oszlopfejezetek - Munkácsy Mihály u. 72. (hrsz: 23) volt Községháza, - Munkácsy Mihály u. 76. (hrsz: 25) volt Óvoda, - Munkácsy Mihály u. 93. (hrsz: 422/1) lakóépület, kőoszlopos tornác, kereszttel díszített oszlopfejezetek - Szent István u. 3. (hrsz: 558) lakóépület, korábban a Temetkezési Egylet székháza, fő- és melléképület, kőoszlopos tornác, kovácsolt kerítés A védendő vallási jelképek közé javasoljuk felvenni a 466 hrsz-ú ingatlanon álló Kálvária együttesét. file: Torokbalint_OVHT_ docx 25

27 A Munkácsy Mihály u. 9. sz. alatti Fehér Kereszt Patika épületét az elmúlt évben átépítették, a korábban földszintes épületre emelet került. Az épület arányai alapvetően megváltoztak, megjelenését a mai anyagok és szerkezetek határozzák meg. A helyi védelem fenntartása nem indokolt. A évben készült örökségvédelmi hatástanulmányunk helyi védelemre javasolta a Szabadság tér 12. (hrsz: 2253) alatti villa épületét. Az elmúlt években a szecessziós villa homlokzatait az eredeti állapottól idegen anyagokkal újították fel, a felújítás során az eredeti kialakítás építészeti értékei nagyrészt elpusztultak, így a védelem alá helyezés nem indokolt. A Védett övezetek felsorolását a helyi építészeti értékekről szóló rendelet mellékletében az alábbiak szerint javasoljuk pontosítani, kiegészíteni: Védett övezetek: - a Felsővár utca mindkét oldala, Felsővári Dióskert, Vár tér, Ferenc köz, a Templom utca és Felsőerdősor mindkét oldala, a közterületek teljes hosszában; - a Munkácsy Mihály utca a páratlan oldalon a 89. számtól, a páros oldalon a Pelsőczy Ferenc utcától az utca végéig, a Pelsőczy Ferenc utca mindkét oldala, a Zimándy Ignác teret határoló, Dózsa György utca 1-6. sz. alatti ingatlanok; - a Szent István utca páros oldala a 16. számtól a Patak utcáig; - a Szent István utca páratlan oldalán az 1-7, szám alatti ingatlanok, - a Nyár utca páros oldala a Walla József tértől a József Attila utcáig (2-12. számok), valamint a Walla József tér mentén fekvő Baross u. 19. sz. alatti ingatlan; - a Nyár utca páratlan oldala a József Attila utcáig (1-5. számok), a József Attila utca páratlan oldala a Nyár utca és Erzsébet utca között ( számok), az Erzsébet utca mindkét oldala(1-19. és számok), - a Kápolna utca Mátyás utca Kossuth utca által közrezárt terület; - a Kossuth utca páros oldala a Mátyás utcától a 34. számig; - a Kossuth utca Mátyás utca Árpád utca Kápolna utca által közrezárt terület; - a Kossuth utca Árpád utca közötti terület a Mátyás utcától a 2245 hrsz-ú, Kossuth u. 39. szám alatti ingatlan északnyugati telekhatáráig; - a Pince tér, a Jázmin utca páratlan oldala az 1. számtól a 2484/1 hrsz-ú, 15. szám alatti ingatlanig, a páros oldalon a , 2476 és 2483 hrsz-ú ingatlanok, az Akácos utca páros oldala a 2-6. számig; - a Rác tér és a teret határoló ingatlanok, a Patak utca mindkét oldalán a patakmedertől a Dózsa György utcáig, valamint a Dózsa György utca 33, 35. és 46. sz. alatti ingatlanok; A védett övezetekben megőrzésre érdemes a kialakult utcahálózat, a településkép, a beépítés jellege, ezt segítheti elő az építési szabályozásnak a kialakult beépítési jellegzetességek megtartására, a hagyományos építőanyagok használatára, a támfalak, kerítések megőrzésére irányuló előírása. A Jázmin utca, Pince tér, Akácos utca mentén a halmazos településszerkezet, a szőlőtermelésfeldolgozás emlékeit őrző pincék alkotnak védendő együttest. Egyes védelem alá helyezett parkok területét a védett övezetre javasolt területek között is szerepeltettük, hiszen a területen nem csak a zöldfelületek, hanem a környező házak, térfalak, a beépítés jellege is a településképet meghatározó építészeti elem. A települési értékek látványának védelme érdekében a Templom utca és a Józsefhegy utca mentén az építési magasság korlátozása indokolt, a településkép jellegzetes épületeire, műemlékeire (Általános Iskola, volt Zárda, Kálvária, r.k. templom, Szanatórium, Walla kilátó) történő zavartalan rálátás lehetőségét biztosítani kell. Nagy számban találhatók a vizsgált településrészeken értékes, figyelemre méltó épületrészletek (homlokzati nyílásrendszer, vakolatdísz, ablak, kapu, kerítés), amelyek a helybéli kézművesek szakmai igényességének és magas szintű mesterségbeli tudásának állítanak emléket. Ezek a részletek mintául szolgálhatnak a település épített öröksége hagyományőrző felújításánál. Bontásuk esetén az épületszerkezetek, díszítőelemek, vakolatminták, nyílászárók dokumentálása indokolt. A figyelemre méltó épületek az alábbiak: - Ady Endre utca Deák Ferenc utca 25,39. file: Torokbalint_OVHT_ docx 26

28 - Dózsa György utca 11, 26, 47, - József Attila utca 45. (villa), 58, Területhasználat és területi állapot a kulturális örökség összefüggésrendszerében RÉGÉSZETI RÉSZ A település ismert régészeti lelőhelyeinek jelentős része lakott, beépített területen fekszik. A jelenlegi területhasználat, a lelőhelyek elfedettsége miatt, nem veszélyezteti a régészeti örökség elemeit. A külterületen, mezőgazdasági művelésű (szántó, legelő), illetve abból kivont területeken, illetve erdők területén található lelőhelyeken a jelenlegi területhasználat, amely (nagyrészt) mezőgazdasági művelés, változó mértékben (legelő kevésbé, mélyszántás súlyosabban) veszélyezteti a külterületen fekvő régészeti lelőhelyeket. ÉPÍTETT ÖRÖKSÉGI RÉSZ Az építészeti értéket hordozó ingatlanok nagy része lakóépület, vagy középület, amely ma is az eredeti rendeltetésére szolgál. A volt HÉV végállomás épülete eredeti rendeltetését elveszítette, egykori főbejárata a Hosszúréti patak mentén kiépített forgalmas közútra néz. A fatornácos, faragott faszerkezetes épület felújítva, az egykori sínek helyének megfelelő kertészeti kialakításával alkalmas lehetne vendéglátás céljára. A Jázmin utca, Pince utca, Akácos utca területének szerepe az elmúlt fél évszázadban átalakult, az egykori pincék felett lakótereket építettek, különféle igényszint szerint. A lakóépületek és gazdasági épületek együttese vegyes képet alkot, a védelem és az ehhez kapcsolódó támogatási rendszer elősegítheti az utólagos értéktelen épületrészek bontását, a pincesor megőrzését, a kialakult területhasználati konfliktus feloldását. A kastély műemléki környezetében az OMÜV telephelye idegen funkció. Az ipari üzem kiváltása indokolt lenne, mind a lakókörnyezet, mind a kastélyban működő egészségügyi létesítmény környezeti minősége érdekében. A buszvégállomás körül kialakult állapotok is rendezést igényelnek, hiszen ez az egyik legforgalmasabb, a település arculatát az érkezők számára meghatározó terület. 2. VÁLTOZTATÁSI SZÁNDÉKOK A párhuzamos tervezésben készülő Törökbálint Város településszerkezeti terve, helyi építési szabályzata és szabályozási terve készítése során a város jelenleg hatályos településszerkezeti és szabályozási terveiben foglaltakhoz képest a következő területi értelmű változtatásokra kerül sor. (Az alábbi kivonat a tervdokumentáció vonatkozó szöveges munkarészeiből származik.) Településszerkezeti tervi változtatások A mostani tervmódosítás során tervezett új közlekedéshálózati elemek: T0 A tervlapon piktogramokkal megjelenítettük az újonnan kialakítandó intermodális központ elhelyezésére számításba vehető helyet a Tó Park területén. T1, T2 A 8103 j. ök út Érd közeli szakasza és az M7 autópálya közötti közvetlen kapcsolatot megteremtő új útszakaszokat a terven jelöltük. T3 Az Égett-völgynél induló tehermentesítő út hiányzó -, a Tükörhegy IV. és a Depo határán haladó- a korábbi iparvágány területén tervezett szakaszát rögzítettük. T4 A hatályos változathoz képest módosított nyomvonalat ábrázoltunk a tehermentesítő út É-i szakaszán. T5 Új nyomvonalon ábrázoltuk a Budaörsi határ mentén tervezett tehermentesítő út nyomvonalát, a Méhecske utca nyomvonalán a budaörsi temetőig meghosszabbítva. T6 A Raktárvárosi út 2x2 sávosra való bővítését javasoltuk. T7 A terven jelöltük a Tó Parknál a tervezett belső fő gyűjtőutak nyomvonalát, valamint a meglévő és tervezett külső közlekedési kapcsolatokat. T8 Új elemként jelöltük a terven a budaörsi temetőtől a Budaörs-törökbálinti szennyvíztisztítóig a Pistály kiszolgáló utcái forgalmának kivezetésére a Pistályi utcát és a szennyvíztisztítótól délre tervezett utat. T9 Külön jelöltük a Téglagyárnál tömbáttöréssel tervezett új út nyomvonalát. file: Torokbalint_OVHT_ docx 27

29 T10 T11 T12 A terven feltüntettük az új útszakasz létesítésének javaslatát Érd, Iparos utca és az SCB között az Ida-major környezetében. A terven jelöltük az elővárosi vasút / metró nyomvonalát. Új kerékpárút hálózat jelölése az M1 autópálya alatti átvezetéssel a felhagyott vasúti aluljáró (ún. Prékó aluljáró) és a felhagyott gyalogos aluljáró területén. Területspecifikus változtatások: Változási azonosító Érintett terület (megjegyzés) Terület-felhasználási változás nagysága, jele a hatályos OTÉK szerint Megszűnő Tervezett A mostani tervmódosítás során az OTÉK változása következtében már meglévő beépítésre szánt területek beépítésre szánt területi átsorolásával (valós funkcióváltás nélkül) megváltozott elemek: T13 A település korábbi és meglévő intézményei több településrészen. 6,6 ha, Vt 6,6 ha, Vi A mostani tervmódosítás során a már meglévő beépítésre szánt területek igénybevételével megváltoztatott (változó beépítésre szánt funkciójú) elemek: T14 A József-hegy korábbi hétvégiházas üdülőterület. 8,7 ha, Üh 8,7 ha, Lke T15 A Téglagyár utca, Árpád utca, Forrás utca környezete. 3,7 ha, Kb 3,7 ha, Lke T16 A Walla-kilátó és környezete. 1 ha, Vt 1 ha, Lke T18 A József Attila u. mentén lévő területen. 0,2 ha, Vt 0,2 ha, Lke T19 Az Ida-major korábbi gazdasági területe. 0,9 ha, Gip 0,9 ha, Lf T20 A 1909/4, 1477/59 és a 2330/63 hrsz-ú ingatlanok. 0,3 ha, Gksz 0,3 ha, Vt T21 A Patak utca menti 499/4 hrsz-ú ingatlan. 0,3 ha, Lke 0,3 ha, Vt T22 A Munkácsy Mihály utca mentén a Szabadság tér környezetében. 1,7 ha, Lke 1,7 ha, Vt T23 A Dulácska környezetében megépült új iskola területe. 8,2 ha, Kjz 8,2 ha, Vi T24 A Tó Park tó menti területei. 37,4 ha, Gksz 37,4 ha, Vi T25 A 3330/2 és a 3330/3 hrsz-ú ingatlanok (EISPRO). 1,0 ha, Gksz 1,0 ha, Gip T26 Az M0 Anna-hegyi pihenője D-i oldalán lévő terület. 15,7 ha, Gksz 15,7 ha, Gip T27 A 7802 és 7803 hrsz-ú ingatlanok. 0,3 ha, Gksz és Gip 0,3 ha, Mk és/vagy Kjz T28 A Köles-dűlő korábbi kereskedelmi szolgáltató gazdasági területei. 23,2 ha, Gksz 23,2 ha, Kjz T29 Az új régészeti park helyén. 1,8 ha, Gip 1,8 ha, Krp A mostani tervmódosítás során már meglévő beépítésre szánt területek igénybevételével beépítésre nem szánt területi visszaminősítéssel (funkcióváltás) megváltoztatott elemek: 0,7 ha, Gksz 0,7 ha, Ev T24 A Tó Park tó menti területei. 0,1 ha, Gksz 0,1 ha, Tk 6,9 ha, Gksz 6,9 ha, Kzp T30 A különleges gyepmesteri telep területe. 0,3 ha, Kgyt 0,3 ha, Má T31 A Hosszúréti-patakon a Pistály É-i oldalán tervezett záportározó területe (az ARGON-GEO Kft. tanulmánytervével összhangban). 0,1 ha, Gksz 0,1 ha, V T32 A Géza-fejedelem útja melletti terület, a Turul-szobor helye. 0,2 ha, Vt 0,2 ha, Z T33 A Köles-dűlő korábbi jelentős zöldfelületet igénylő különleges területei. 7,8 ha, JZ 7,8 ha, Kt T34 Az ún. budaörsi temető területe. 0,2 ha, Kt 0,2 ha, Má T53 A Tükörhegy területén található önkormányzati tulajdonban lévő kút környezete. 0,03 ha, Gip 0,03 ha, Z A mostani tervmódosítás során az OTÉK változása következtében már meglévő beépítésre szánt területek beépítésre nem szánt területi átsorolásával (valós funkcióváltás nélkül) megváltozott elemek: T33 A Köles-dűlőn lévő temető területe. 7,7 ha, Kt 7,7 ha, Kt T34 Az ún. budaörsi temető területe. 3,4 ha, Kt 3,4 ha, Kt A mostani tervmódosítás során a már meglévő, a hatályos tervi beépítésre nem szánt célú besorolástól eltérően, ténylegesen beépítésre szánt célra használt területek funkcióelismerő átsorolásai (korábbi kertes mezőgazdasági területeken spontán kialakult hétvégiházas üdülőterületi funkciók): A Felső-völgyi út mentén lévő korábbi kertes mezőgazdasági területek. T35 (Az átsorolás a párhuzamosan folyó ún. THV eljárás lefolytatása után és az 3,6 ha, M 3,6 ha, Üh állami főépítész terület-felhasználási engedélye alapján lehetséges.) A mostani tervmódosítás során korábban beépítésre nem szánt területek igénybevételével megváltoztatott, új beépítésre szánt területté átminősítendő területek: T36 A Baross utca végénél lévő CBA környezete. 0,1 ha, KÖu 0,1 ha, Vt file: Torokbalint_OVHT_ docx 28

30 0,04 ha, KÖu 0,04 ha, Vt T37 Az Árpád-köz menti ingatlanok (2055/3 és 2076/3 hrsz.) területe. 0,1 ha, KÖu 0,1 ha, Vt T38 A Bajcsy-Zsilinszky u. menti üzletsor és környezete. 0,2 ha, KÖu 0,2 ha, Vt T42 A Levendulás területe. 0,01 ha, M 0,01 ha, Gip T55 A 3217/1, 3213 hrsz-ú ingatlanok területe. 0,8 ha, KÖu 0,8 ha, Gksz A mostani tervmódosítás során beépítésre nem szánt területek igénybevételével megváltoztatott, más funkciójú beépítésre nem szánt területté átminősítendő területek: T24 A Tó Park területén belül, a Törökbálinti-tó É-i és D-i oldalán kialakult erdő, gyep és nádas területek. 1,4 ha, V 1,4 ha, E 2,6 ha, V 2,6 ha, Tk 3,1 ha, V 3,1 ha, Kzp T31 A Hosszúréti-patakon a Pistály É-i oldalán tervezett záportározó területe (az ARGON-GEO Kft. tanulmánytervével összhangban). 3,4 ha, E 3,4 ha, V T34 Az ún. budaörsi temető területe. 0,4 ha, M 0,4 ha, Kt T39 A Szent István utca és a Dózsa György utca közötti terület. 1,3 ha, E 1,3 ha, Z T40 Az M7-es autópálya fölötti második szintű terület-felhasználás a Kazinczy utca és a Köztársaság téri gyalogos híd közötti szakaszon (az autópálya szakasz esetleges későbbi teljes lefedését követően), a közúti közlekedési terület prioritása mellett. - 2,6 ha, Z T41 A Méhecske utca környezetében lévő kertes mezőgazdasági területek. 3,1 ha, E 3,1 ha, Má T42 A Levendulás területe. 11,1 ha, M 11,1 ha, E T43 7,1 ha, M 7,1 ha, E T44 A Róka-hegy és Kerek-domb környéki területek. 9,5 ha, M 9,5 ha, E T45 44,3 ha, M 44,3 ha, E T46 9,7 ha, M 9,7 ha, E A diósdi határ közelében lévő területek. T47 7,1 ha, M 7,1 ha, E T48 A Virág-tanya környékén, a szomszédos erdőterületekhez kapcsolódóan. 3,8 ha, M 3,8 ha, E T49 5,2 ha, E 5,2 ha, M A Szarvas-mező. T50 26,1 ha, E 26,1 ha, M T51 A Károlyi Mihály utcától D-re tervezett új záportározó jelölése. 2,3 ha, E 2,3 ha, V T54 Az M0 és az Auchan közötti területsáv. 1,4 ha, M 1,4 ha, E T56 A Malom-dűlő Ny-i végénél. 0,02 ha, E 0,02 ha, Má A mostani tervmódosítás során az OTÉK változása következtében már meglévő beépítésre nem szánt területek beépítésre nem szánt területi átsorolásával (valós funkcióváltás nélkül) megváltozott elemek: T52 A Tétényi-fennsík. 108,9 ha, M 108,9 ha, Tk Szabályozási tervi változtatások Területspecifikus közlekedéshálózati módosítások: Azonosító Leírás SZ1 SZ2, SZ3 SZ4 SZ5 SZ6 SZ7 SZ8 SZ9 A tervezett nagysebességű vasút és a hegyeshalmi vasúti korrekciója védőtávolságát és a megvalósításhoz biztosított területsávot rögzítettük az SZT-n. (A vasúti nyomvonalak tervezésének megtörténte után az SZT módosítandó a tényleges terület-igénybevétel szerint.) A 8103 j. ök út Érd közeli szakasza és az M7 autópálya közötti közvetlen kapcsolatot megteremtő új útszakaszokat kiszabályoztuk. A 8102 j. ök. úttól induló tehermentesítő út hiányzó, a Tükörhegy IV. és a Depo határán haladó, a korábbi iparvágány területén tervezett szakaszát korszerűsítve kiszabályoztuk. A településszerkezeti tervben az északi tehermentesítő út nyomvonala a hatályos változatához képest kis mértékben módosult a Budaörsi határ mentén és az M7 keresztezése környékén. A szabályozási tervben az útvonalat Törökbálint területén, ahol lehetett kiszabályoztuk. A Raktárvárosi út 2x2 sávosra való bővítéséhez kapcsolódó, jórészt már megtervezett szabályozásokat átemeltük, szükség szerint kiegészítettük. A terven jelöltük a Tó Parknál és a Techno Parknál a tervezett belső gyűjtőutak nyomvonalát, valamint a meglévő és tervezett külső közlekedési kapcsolatokat, parkolókat. Új elemként jelöltük a terven a budaörsi temetőtől a Pistály kiszolgáló utcái forgalmának kivezetésére a Pistályi utcát. A terven jelöltük az elővárosi vasút / metró új tengelyvonalát. file: Torokbalint_OVHT_ docx 29

31 Területspecifikus övezeti változtatások: Azonosító Érintett terület (megjegyzés) Törökbálint Város HÉSZ és SZT Megszűnő Övezeti változás nagysága, jele Tervezett SZ10 A Malom dűlő Ny-i végénél 0,02 ha, E 0,02 ha, Má-k 1,2 ha, Vt-2D 1,2 ha, Vi-1 0,3 ha, Vt-2C 0,3 ha, Vi-2 SZ11 A település korábbi és meglévő intézményei több településrészen. 0,4 ha, Vt-2A 0,4ha, Vi-3 0,6 ha, Vt-3 0,6 ha, Vi-4 3,2 ha, TV-2 3,2 ha, Vi- 5 SZ12 A József-hegy korábbi hétvégiházas üdülőterülete. 7,8 ha, HÜ-1 7,8 ha, Lke-4 és Lke-1 SZ13 A Téglagyár utca, Árpád utca, Forrás utca környezete. 3,7 ha, B 3,7 ha, Lke-4 és Lke-5 SZ14 A Walla-kilátó és környezete. 1 ha, TV-2 1 ha, Lke-17 SZ15 A József Attila u. mentén lévő területen. 0,2 ha, Vt-1/c 0,2 ha, Lke-2 SZ16 A Patak u. menti 499/2,3 hrsz-ú ingatlanok. 0,2 ha, Lke-1/b 0,2 ha, Lke-4 SZ18 A 3217/1, 3213 helyrajzi számú ingatlanok 0,01 ha, KÖu-1 0,01 ha, Gksz-2 0,8 ha, KÖu-1 0,8 ha, Gksz-9 SZ19 Az Ida-major korábbi gazdasági területe. 0,9 ha, IG-6 0,9 ha, Lf-1 SZ20 A 1909/4 1477/59 és a 2330/63 hrsz-ú ingatlanok. 0,1 ha, KG-6 és 0,1 ha, Vt-12 K SZ21 A Baross utca végénél lévő CBA környezete. 0,2 ha, Vt-2/b 0,2 ha, Vt-6 SZ22 Az Árpád-köz menti ingatlanok (2055/3 és 2076/3 hrsz.) területe. 0,2 ha, KÖu-1 0,2 ha, Vt-7 SZ23 A Patak utca menti 499/4 hrsz-ú ingatlan. 0,3 ha, Lke-1/b 0,3 ha, Vt-1 SZ24 A Bajcsy-Zsilinszky u. menti üzletsor és környezete. 0,2 ha, KÖu-1 0,2 ha, Vt-5 SZ25 A Dulácska környezetében megépült új iskola területe. 7,6 ha, JZ-1 7,6 ha, Vi-7 36,0 ha, Gksz-8 36,0 ha, Vi-6 4,8 ha, Gksz-8 4,8 ha, Kzp 5,9 ha, Gksz-8 5,9 ha, KÖm-1 2,3 ha, Gksz-8 2,3 ha, KÖm-2 0,5 ha, Gksz-8 0,5 ha, Ev 0,1 ha, Gksz-11 0,1 ha, Vi-6 1,0 ha, Gksz-11 1,0 ha, KÖm-1 SZ26 A Tó Park tó menti területei. 4,9 ha, Gksz-11 4,9 ha, Gksz-3 1,2 ha, KÖu-1 1,2 ha, KÖm-1 0,01 ha, KÖu-1 0,01 ha, KÖm-2 0,02 ha, KÖu-1 0,02 ha, Kzp 1,2 ha, KÖu-1 1,2 ha, Vi-6 1,4 ha, V 1,4 ha, Ev 2,9 ha, V 2,9 ha, Kzp 0,4 ha, V 0,4 ha, KÖm-2 2,3 ha, V 2,3 ha, Tk SZ27 A 3330/2 és a 3330/3 hrsz-ú ingatlanok (EISPRO). 1,0 ha, KG-3 1,0 ha, Gip-2 SZ28 A Régi Vasútsor menti területek. 2,0 ha, Má-á 2,0 ha, Gksz-8 SZ29 A Felső-völgyi út menti területek (a kialakult helyzetre tekintettel). (Az átsorolás a párhuzamosan folyó ún. THV eljárás lefolytatása után és az 3,0 ha, MZ 3,0 ha, Üh-1 állami főépítész terület-felhasználási engedélye alapján lehetséges.) SZ30 Az új régészeti park helyén. 2,0 ha, Gip-7 2,0 ha, Krp-1 7,7 ha, Kt 7,7 ha, Kt-2 SZ31 A Köles-dűlőn lévő temető területe és környező területek. 0,6 ha, KÖu-1 0,6 ha, Kt-2 7,2 ha, Jz-2 7,2 ha, Kt-2 SZ32 Az ún. budaörsi temető területe. 3,9 ha, Kt 3,9 ha, Kt-1 0,2 ha, Kt 0,2 ha, Má-k 0,4 ha, MÁ 0,4 ha, Kt-1 SZ33 A Géza-fejedelem útja melletti terület, a Turul-szobor helye. 0,2 ha, Vt-8 0,2 ha, Zkp-1 SZ34 A Szent István utca és a Dózsa György utca közötti terület. 1,3 ha, EV 1,3 ha, Zkp-1 SZ35 A Levendulás területe. 9,7 ha, MÁ 9,7 ha, Ev file: Torokbalint_OVHT_ docx 30

32 0,3 ha, MÁ 0,3 ha, Mk-2 0,01 ha, MÁ 0,01 ha, Gip-4 SZ36 6,5 ha, MGY 6,5 ha, Ev SZ37 6,3 ha, MGY 6,3 ha, Ev A Róka-hegyi és Kerek-domb környéki területek. 16,2 ha, MF 16,2 ha, Ev SZ38 27,1 ha, MF 27,1 ha Ek 0,6 ha, EV 0,6 ha, Ek SZ39 9,6 ha, MF 9,6 ha, Ev A diósdi határ közelében lévő területek. SZ40 6,7 ha, MF 6,7 ha, Ev SZ41 A Virág-tanya környékén, a szomszédos erdőterületekhez kapcsolódóan. 3,8 ha, MÁ 3,8 ha, Ev SZ42 Nagy -Erdő Városközpont feletti része (OTÉK változás miatt). 59,9 ha, ET 59,9 ha, Ek SZ43 A Méhecske utca környezetében lévő kertes mezőgazdasági területek. 2,9 ha, EG 2,9 ha, Má-k SZ44 A különleges gyepmesteri telep területe. 0,2 ha, GYT 0,2 ha, Má-k SZ45 5,2 ha, EG 5,2 ha, Má-k A Szarvas-mező. SZ46 26,,1 ha, EG 26,1 ha, Má-k A Hosszúréti-patakon a Pistály É-i oldalán tervezett záportározó 0,5 ha, MÁ 0,5 ha, V-1 SZ47 területe (az ARGON-GEO és a Körkép Kft. tanulmánytervével 3,0 ha, EV 3,0 ha, V-1 összhangban). 0,1 ha, IG-5 0,1 ha, V-1 SZ48 A Károlyi Mihály utcától D-re tervezett új záportározó. 2,3 ha, EV 2,3 ha, V-1 SZ49 A Tétényi-fennsík. 108,9 ha, MGY 108,9 ha, Tk SZ50 A Tükörhegy területén található önkormányzati tulajdonban lévő kút környezete. 0,03 ha, IG-5 0,03 ha, Zkp-1 SZ51 Az M0 és az Auchan közötti területsáv. 1,4 ha, MÁ 1,4 ha, Ev SZ52 A Kazinczy Ferenc utcai kegyeleti park 0,6 ha, KEP 0,6 ha, Zkp-1 A fenti változtatásokat és igazgatási területen belüli elhelyezkedésüket e dokumentáció későbbi részén lévő A/3 méretben kivonatolt, de részletesen a külön kötetekben dokumentált alaptérképi és településszerkezeti tervi, továbbá a helyi építési szabályzat és szabályozási tervi munkarészek közt is megtalálható tervlapok mutatják be Településhálózati és tájhasználati változás RÉGÉSZETI RÉSZ A településrendezési terv tervezett változtatásai -figyelembe véve a már hatályos tervekben rögzített fejlesztési lehetőségeket- nem járnak lényeges településhálózati és tájhasználati változásokkal. A tervmódosítás során a korábbiakban elhatározott és rögzített fejlesztések kerülnek átvezetésre, illetve kismértékű kiegészítésre. ÉPÍTETT ÖRÖKSÉGI RÉSZ A terv nem tartalmaz védett vagy védelemre javasolt épített örökségi elemet érintő településhálózati és tájhasználati változást Településszerkezeti, területhasználati és beépítettségi változás RÉGÉSZETI RÉSZ A településszerkezeti terv, helyi építési szabályzat és szabályozási terv készítése során kizárólag a fenti 2. fejezetben ismertetett területi értelmű változtatásokra kerül sor. A település érvényes helyi építési szabályzata önálló -okban már gondoskodott a régészeti értékek, műemlékek, a helyi értékek és a településkép általános védelméről. Ezen az új településszerkezeti terv, helyi építési szabályzat és szabályozási terv készítése során csak kisebb mértékben történik változtatás. ÉPÍTETT ÖRÖKSÉGI RÉSZ A terv nem tartalmaz épített örökségi elemet jelentősen érintő településszerkezeti változást. A területhasználati változások a településközpont alábbi területeit érintik: - A Walla kilátó és Walla villa ingatlanainak korábbi településközpont vegyes (Vt) területfelhasználása kertvárosias lakóterületre (LKe) változik. A beépítési paraméterek várhatóan file: Torokbalint_OVHT_ docx 31

33 csökkennek, a környező lakóterülettel összhangban. - A Munkácsy Mihály utca észak-keleti végén a páratlan oldalon a Bartók Béla utcától, a páros oldalon az Alsőerdősor utcától a Szabadság térig a korábbi kertvárosias lakóterületek (Lke) helyén településközpont vegyes (Vt-3) területek kerülnek kijelölésre. Vt-3 övezetek kerültek kijelölésre a korábbi lakóövezetek helyén a Nyár utca Baross utca József Attila utca által határolt tömbben, valamint a Szent István utca belső szakaszán is. - A beépítés karaktere várhatóan megváltozik, a magasabb beépítési határértékek szerint. A jelenlegi oldalhatáron álló beépítés helyett az új szabályozás zártsorú beépítést ír elő, a városközponti területek beépítésével összhangban. A zártsorú beépítés előírása nem kötelező érvényű, a telek szélességétől függően, valamint a településképi véleményezési eljárás eredményétől függően a hagyományos, oldalhatáron álló beépítés is megtartható. - A CBA környezetének rendezése kapcsán a településközpont vegyes (Vt) terület kibővül a korábbi közlekedési (Köu) területek terhére. Ez a változás az útelágazásban lévő, helyi védelem alatt álló kőkeresztet érinti Infrastrukturális változás RÉGÉSZETI RÉSZ A településszerkezeti terv, helyi építési szabályzat és szabályozási terv készítése során kizárólag a fenti 2. fejezetben már ismertetett infrastrukturális változtatásokra kerül sor. ÉPÍTETT ÖRÖKSÉGI RÉSZ Infrastrukturális változtatási szándék a történelmi településközpont területén nem ismert. Az úthálózat fejlesztése a külső területeket érinti. Örökségvédelmi szempontból kedvező lenne a Szent István utca tehermentesítése, a közlekedési terhelés mérséklése Népesség, életmód, társadalom, kultúra változása ÉPÍTETT ÖRÖKSÉGI RÉSZ A történeti településközpontban a kialakult területfelhasználás érdemben nem változik. Amennyiben az új beépítések a lakosságszám jelentős növelését tennék lehetővé, bekövetkezhet olyan kedvezőtlen életmódbeli, társadalmi változás, amely hatással lehet az épített örökségre. A történeti településközpont jelentősen megnövelt forgalma kedvezőtlenül befolyásolhatja az épített örökség értékeink érvényesülését, a hagyományos településkép megőrzésének esélyeit is. file: Torokbalint_OVHT_ docx 32

34 3. HATÁSELEMZÉS 3.1. Történeti településhálózati következmények ÉPÍTETT ÖRÖKSÉGI RÉSZ A történeti településhálózati rendszerek kialakulása, változása a régi térképeken követhető, a meglévő kapcsolatok újabb keletűek, elsősorban az országos és a fővárosi hálózatokhoz kapcsolódnak. A terv több helyen, a beépítésre szánt területek határán létesít új közlekedési kapcsolatokat, a kialakult igények szerint. Az új kapcsolatok a belső területek, így a történeti településközpont tehermentesítését is elősegítik Természeti, táji hatások ÉPÍTETT ÖRÖKSÉGI RÉSZ A természeti, táji hatások változása a történeti településközpontot nem érinti A településkép feltárulásának változásai ÉPÍTETT ÖRÖKSÉGI RÉSZ A településkép megőrzendő értékei az utak kereszteződésében kialakult teresedések (Baross Gábor utca - Bartók Béla utca sarok, Walla József tér, Szent István utca és Baross Gábor u. találkozása, Dr. Grimm Ferenc-tér, Zimándy Ignác tér, Vár-tér, Felsővári dióskert, Pince-tér, Sváb tér, Rác tér stb.) A szabályozási terv új teresedést jelöl ki az Erzsébet utca két végén. A tervezett intézkedés megfelel a településszerkezeti hagyományoknak. A településkép meghatározó eleme a műemléki védelem alatt álló Walla-kilátó. A történeti településközpont együttese tárul fel a Kálváriadombról, a Józsefhegy utcáról, valamint a Templom utca északi végéről. A településkép feltárulásának jelentős eleme a Munkácsy Mihály utca északkeleti vége, amely a település központjához vezet. Ezen a területen új településközpont vegyes övezet került kijelölésre, tehát a beépítési előírások előreláthatólag a kialakult állapotnál intenzívebb beépítést tesznek majd lehetővé. A településkép feltárulásának változásaival kapcsolatosan az illeszkedés szabályait, a településképi véleményezési eljárás keretében kell meghatározni. A helyi önkormányzat intézkedései biztosíthatják a településközponthoz vezető útszakasz építészeti minőségét is, a települési építészeti-műszaki tervtanács közreműködésével Régészeti emlékek feltárhatóságának, megmaradásának, bemutathatóságának vagy pusztulásának lehetőségei RÉGÉSZETI RÉSZ A településrendezési terv tervezett módosításai közül több is érinthet, veszélyeztethet régészeti lelőhelyeket. Ezek megmaradása földmunkák esetén nem biztosított. A lelőhelyek feltárhatók. Bemutatásra elsősorban az Égett-völgyben ismertté vált középkori templomrom, illetve a Tó Park beruházás során feltárt római kori lelőhely-komplexum alkalmas. Az alábbi táblázatban bemutatjuk a 2. fejezetben ismertetett tervezett változtatások tükrében az ismert régészeti lelőhelyek érintettségét. változtatás azonosítók jele településszerkezeti terv szabályozási terv Megjegyzés a régészeti érintettséggel kapcsolatban T0 - Érintett a 7. lelőhely, a 6. lelőhely a közelben van. - SZ1 Érintett a 25. és a 7. lelőhely. T1, T2 SZ2, SZ3 Érintett a 12. lelőhely. file: Torokbalint_OVHT_ docx 33

35 T3 SZ4 Érintett az 5. lelőhely. T4 A 25. és 26. lelőhely a közelben van. SZ5 T5 A 17. lelőhely a közelben van. T6 SZ6 Ismert lelőhely nem érintett. T7 SZ7 Érintett a és a 34/5. lelőhely. T8 SZ8 Érintett az 5/2. lelőhely és a 15. lelőhely a közelben van. T9 - Ismert lelőhely nem érintett. T10 - A 10. lelőhely a közelben van. T11 SZ10 Érintett a 25. és a 7. lelőhely, a 6. lelőhely a közelben van. T12 - Érintett a 25. lelőhely, az 1. lelőhely a közelben van. T13 SZ11 Érintett a 8. lelőhely. T14 SZ12 Ismert lelőhely nem érintett. T15 SZ13 Ismert lelőhely nem érintett. T16 SZ14 Érintett a 2. lelőhely. T18 SZ15 Ismert lelőhely nem érintett. - SZ16 Ismert lelőhely nem érintett. T17 SZ17 Érintett az 5. lelőhely. T19 SZ19 Ismert lelőhely nem érintett. T20 SZ20 Ismert lelőhely nem érintett. T21 SZ23 Ismert lelőhely nem érintett. T22 - Ismert lelőhely nem érintett. T23 SZ25 Érintett a 8. lelőhely. T24 SZ26 Érintett az 1., 6., 7., 19. és 34/5. lelőhely. T25 SZ27 Érintett az 1. és 25. lelőhely. T26 - Ismert lelőhely nem érintett. T27 - Ismert lelőhely nem érintett. T28 - Érintett a 3. lelőhely. - SZ28 Érintett a 7. lelőhely. T29 SZ30 Érintett a 13. lelőhely. T30 SZ44 Ismert lelőhely nem érintett. T31 SZ47 A 15. és 5/2. lelőhely a közelben van. T32 SZ33 Ismert lelőhely nem érintett. T33 SZ31 A 3. lelőhely a közelben van. T34 SZ32 Érintett az 5/2. lelőhely. T35 SZ29 Ismert lelőhely nem érintett. T36 SZ21 Ismert lelőhely nem érintett. T37 SZ22 Ismert lelőhely nem érintett. T38 SZ24 Ismert lelőhely nem érintett. T39 SZ34 Ismert lelőhely nem érintett. T40 - Ismert lelőhely nem érintett. T41 SZ43 Ismert lelőhely nem érintett. T42 SZ35 Ismert lelőhely nem érintett. T43 SZ36 Ismert lelőhely nem érintett. T44 SZ37 Ismert lelőhely nem érintett. T45 SZ38 Érintett a 11., 12. és 23. lelőhely. T46 SZ39 Ismert lelőhely nem érintett. T47 SZ40 Ismert lelőhely nem érintett. T48 SZ41 Ismert lelőhely nem érintett. T49 SZ45 Ismert lelőhely nem érintett. T50 SZ46 Érintett az 5/2. lelőhely. T51 SZ48 Ismert lelőhely nem érintett. T52 SZ49 Ismert lelőhely nem érintett. T53 SZ50 Ismert lelőhely nem érintett. T54 SZ51 Ismert lelőhely nem érintett. - SZ42 Ismert lelőhely nem érintett. - SZ52 Ismert lelőhely nem érintett. Amennyiben a fenti változtatások során jelentős, 30 cm-nél mélyebb rétegeket érintő földmunkákat végeznek, ezek a munkák a fent felsorolt, érintett régészeti lelőhelyeket súlyosan veszélyeztetik, azok részleges vagy teljes elpusztításával járnak. Ezért a jogszabályi előírásoknak megfelelően, file: Torokbalint_OVHT_ docx 34

36 amennyiben az ismert régészeti lelőhelyek a tervezett beruházás földmunkái által nem kerülhetők el, úgy azok földmunkák által érintett régészén, a kivitelezés megkezdése előtt megelőző régészeti feltárást kell végezni Történeti térbeli rendszerek alakulása ÉPÍTETT ÖRÖKSÉGI RÉSZ A terv a kialakult történeti térbeli rendszerekre vonatkozóan jelentős változást nem tartalmaz, a történeti településközpont úthálózatában, telekszerkezetében változtatási szándék nem ismert Műemléki együttesek, műemlékek eszmei, használati és esztétikai jelentőségének alakulása a tájban, településszerkezetben, épített környezetben, a település életében ÉPÍTETT ÖRÖKSÉGI RÉSZ A műemléki védelem alatt álló ingatlanok területein a terv csak egy esetben tartalmaz a területfelhasználásra vonatkozó változást, a Walla kilátó és a Walla villa ingatlana Vt övezetből Lke övezetbe került. A tervezett átsorolás megfelel a védett ingatlan eredeti rendeltetésének, és igazodik a környezet használatához. A műemléki védelem alatt álló épületekkel kapcsolatos észrevételeinket, javaslatainkat az 1.7. fejezetben rögzítettük. A közterület rendezésére lenne szükség a Xavéri Szent Ferenc-kápolna környezetében. A műemléki környezetek építészeti minőségét, az illeszkedés szabályait a helyi településképi véleményezési eljárásban lenne célszerű rendezni, a települési építészeti-műszaki tervtanács közreműködésével Műemlékek megújulásának és fenntarthatóságának gazdasági esélyei ÉPÍTETT ÖRÖKSÉGI RÉSZ A műemlékek jókarban tartása Kövt a alapján a tulajdonos feladata. A település védett templomai és kápolnái az eredeti rendeltetésnek megfelelően használatban vannak, a kastély ingatlana egészségügyi intézménynek ad otthont. A Walla-kilátót és villát a tulajdonosok eredeti rendeltetésének megfelelően használják. A település műemlékeinek megfelelő használata és a tulajdonos gondos karbantartása biztosíthatja a védett értékek hosszútávú fennmaradását. A műemléki többletköltségek fedezésére korlátozott mértékben pályázati támogatás is igénybe vehető. Az épített örökség értékeinek fenntartásában jelentős szerepet vállal a település Faluszépítő Egyesülete Településkarakter változásának hatásai ÉPÍTETT ÖRÖKSÉGI RÉSZ Az övezeti előírások változásával érintett területek, elsősorban a városközponti Vt-3 övezetek területén várható jelentős változtatási szándék. A védett és védelemre javasolt értékek érvényesülését, az illeszkedés szabályait a vonatkozó önkormányzati rendeletben és a szabályozási tervben előírt településképi véleményezési eljárás során kell meghatározni. A fejlesztési szándékok és a helyi hagyományok gondos mérlegelésével az egyes településrészek hagyományos arculata, építészeti minősége megőrizhető Környezeti terhelések és az épített örökség műszaki állapotának összefüggései ÉPÍTETT ÖRÖKSÉGI RÉSZ A Szent István utca belső szakaszának forgalma az értékes, helyi védett, illetőleg védelemre javasolt file: Torokbalint_OVHT_ docx 35

37 épületek lakóinak életminőségét, ezzel együtt az értékmegőrzés szándékát befolyásolhatja kedvezőtlenül Folyamatok iránya, visszafordíthatósága RÉGÉSZETI RÉSZ A tervezett folyamatok iránya nagyrészt a jelenleg beépítetlen területek beépítésének irányába, illetve bizonyos területeken erdőtelepítések irányába mutat. Mindez a fejlesztések által érintett régészeti lelőhelyek visszafordíthatatlan állapotromlását, részleges vagy teljes pusztulását eredményezi. ÉPÍTETT ÖRÖKSÉGI RÉSZ Megfelelő értékvédelmi intézkedéseket tartalmazó szabályozási terv és helyi építési szabályzat a helyi értékvédelmi rendelet, a településképi illeszkedés szabályairól szóló önkormányzati rendeletek (a településképi véleményezési eljárásról, ill. a településképi bejelentési eljárásról) együttesen biztosíthatják a meglévő értékek megőrzését, az új beépítések építészeti minőségét és illeszkedését a hagyományos településképhez. Az illeszkedési szabályok betartásával a kedvezőtlen folyamatok megelőzhetők. Amennyiben a településkaraktertől idegen beépítés dominánssá válik, a folyamat visszafordíthatatlan Kárenyhítés lehetősége, költsége, illetve ellentételezésének lehetőségei RÉGÉSZETI RÉSZ A kárenyhítés lehetőségeit, feltételeit jogszabályok, elsősorban a kulturális örökség védelméről szóló évi LXIV. törvény (Kötv.) rendelkezik. A kárenyhítés lehetőségei: A Kötv. 10. (1) A régészeti örökség elemeit lehetőleg eredeti lelőhelyükön, eredeti állapotukban, eredeti összefüggéseikben kell megőrizni, (2) A régészeti lelőhelyek védelmére irányuló intézkedéseknek elsősorban megelőző, szükség esetén mentő jellegűeknek kell lenniük. Ennek érdekében a Kötv. 19. (1) alapján a földmunkával járó fejlesztésekkel, beruházásokkal - beleértve az ásványi vagyon kitermelését is - (a továbbiakban: fejlesztések, beruházások) a régészeti lelőhelyeket kormányrendeletben meghatározott esetekben és módon el kell kerülni; a Kötv. 19. (2) alapján a régészeti örökség elemei eredeti helyzetükből csak régészeti feltárás keretében mozdíthatók el. Amennyiben a feltáráson előkerülő régészeti leletek a helyszínen nem őrizhetők meg, azokat kormányrendeletben meghatározottak szerint kell elhelyezni. A Kötv. 22. (1) alapján A régészeti lelőhelynek a beruházással kapcsolatos földmunkával érintett részén a (2) bekezdésben meghatározott, az örökségvédelmi hatóság által előírt módszerekkel megelőző régészeti feltárást kell végezni. Ezek alapján, javasoljuk a régészeti lelőhelyek lehetőség szerinti elkerülését, a tervezett módosításokkal járó földmunkák által. Amennyiben erre nincs lehetőség, úgy kárenyhítésként a tervezett földmunkák előtt, a régészeti lelőhelyek érintett területén megelőző feltárást kell végezni. Ennek módszere a Kötv. 22. (2) alapján teljes felületű feltárás, próbafeltárás, vagy régészeti megfigyelés lehet. A kárenyhítés költsége és ellentételezésének lehetőségei: A Kötv. 19. (3) szerint: A régészeti feltárások költségeit - a mentő feltárás, valamint a 20/A. (3) bekezdésében és a 23/E. (1) bekezdésében foglalt esetek kivételével - a 10. (1) bekezdésére figyelemmel annak kell fedeznie, akinek érdekében a feltárás szükségessé vált. ÉPÍTETT ÖRÖKSÉGI RÉSZ A hagyományos településképtől idegen, illetőleg a védett értékek érvényesülését, megjelenését károsan befolyásoló új beépítés visszafordíthatatlan folyamatokat indít meg, az esetleges építési bírság nem pótolhatja az elveszett értékeket. file: Torokbalint_OVHT_ docx 36

38 4. ÖSSZEFOGLALÓ RÉGÉSZETI RÉSZ Az elvégzett örökségvédelmi (régészeti) értékvizsgálat valamint a tervezett változtatások örökségvédelmi hatáselemzése alapján megállapítható, hogy a TSZT és HÉSZ módosítása több ismert, nyilvántartott régészeti lelőhelyet érintenek illetve veszélyeztethetnek. A hatályos jogszabályok alapján, a tervezett változtatások során valamennyi nyilvántartott régészeti lelőhelyet érintő, a talaj bolygatásával járó tevékenység, továbbá művelési ág megváltoztatásának szándéka (különösen gyep feltörése vagy tuskózás) esetében az illetékes örökségvédelmi hatóság előzetes szakhatósági engedélye szükséges. A Kötv. rendelkezései szerint, amennyiben a régészeti lelőhelyek fölmunkák általi bolygatása nem kerülhető el, úgy a lelőhelyek érintett részén megelőző régészeti feltárást kell végezni. ÉPÍTETT ÖRÖKSÉGI RÉSZ A tervezett változtatási szándékok nem tartalmaznak olyan elemet, amely önmagában kedvezőtlen hatással lenne a védett és védelemre javasolt épített örökség fennmaradására, az értékek kibontakoztatására. A helyi önkormányzati rendeletben szabályozott településképi bejelentési és véleményezési eljárások lehetőséget adnak az illeszkedés szabályainak fokozott betartatására, a helyi építészeti hagyományok, formák és anyaghasználat megőrzésére. A települési önkormányzati rendeletek hatályát ki kell terjeszteni a műemléki környezetek területére is, a műemléki értékek érvényesülése érdekében. A műemléki környezetekben tervezett építési tevékenység szabályozása a Walla-kilátó, a Walla-villa és a Szanatórium környezetében igényel fokozott figyelmet. Az épített örökség helyi védelméről szóló 36/2008.(X. 14.) ÖK rendelet melléklete kiegészítendő a védett ingatlanok helyrajzi számaival, és a védett területek leírásának pontosításával. A helyi védelem alatt álló ingatlanok listáját felül kell vizsgálni, az 1.7. fejezet szerinti javaslatok alapján. A hatályos önkormányzati rendeletek biztosítják a helyi építészeti-műszaki tervtanács szakmai felügyeletét az Ófalu területén, a Városközpontban, valamint a helyi védelem alatt álló ingatlanok, közterületek környezetében. Különös figyelmet érdemelnek a településközpont Vt-3 övezetében tervezett tevékenységek, amelyek a helyi védelem alatt álló volt HÉV végállomás épületét, a Walla tér környezetét, és a Szent István utca belső szakaszát érintik. file: Torokbalint_OVHT_ docx 37

39 5. NYILATKOZAT A tervezett megoldás megfelel az örökségvédelmi jogszabályoknak és hatósági előírásoknak. A hatástanulmány elkészítéséhez szükséges jogosultsággal rendelkezem. Reményi László okleveles régész Oklevélszám: 1230/2001 (ELTE-BTK) Muszik Lászlóné okl. építészmérnök műemlékvédelmi szakértő SZÉSZ Lőrincze Zsuzsanna okl, építészmérnök műemlékvédelmi szakmérnök műemlékvédelmi szakértő SZÉSZ file: Torokbalint_OVHT_ docx 38

40 6. IRODALOMJEGYZÉK, FORRÁSOK RÉGÉSZETI RÉSZ Felhasznált irodalom: - Dercsényi D. (Szerk.), Pest Megye Műemlékei 1., Bp. 1958, Horváth, L. A.: Középső neolitikus település Törökbálint Dulácskán In: Aquincumi Füzetek 10 (2004), pp Horváth L. A. Reményi L. Tóth A., Régészeti kutatások az M0 autóút bővítése kapcsán = Archaeological excavations preceding of highway M0 ring. In: Régészeti kutatások Magyarországon Szerk.: Kisfaludi Júlia. Budapest 2004, Magyarország kistájainak katasztere II. (szerk. Marosi, S. Somogyi, S.), Bp., MTA Földrajztudományi Kutató Intézet, Maróti, É.: Régészeti kutatások Törökbálint Tóparkon (Pest megye) In: Régészeti Kutatások Magyarországon 1998, pp Maróti, É.: Törökbálint Tópark (MRT. 7. k. 36/1. lh.) In: Régészeti kutatások Magyarországon 2004., p Maróti, É.: Törökbálint, Tópark (Pest megye) In: Régészeti kutatások Magyarországon 2000., p Maróti, É.: Törökbálint, Tópark (Pest megye) In: Régészeti kutatások Magyarországon 1999., pp Maróti, É.: Törökbálint, Tópark (Pest megye) In: Régészeti kutatások Magyarországon 2003., p Maróti, É.: Törökbálint, Tópark (Pest megye) In: Régészeti kutatások Magyarországon 2005., p Miklósity Szőke M.: Biatorbágy, Kukorica-dűlő (Tópark). In: Régészeti kutatások Magyarországon Szerk.: Kisfaludi Júlia. Budapest 2009, Miklósity Szőke M: Római kori villagazdaság Biatorbágy és Törökbálint határában a Tópark nagyberuházás területén. Tájékoztató a K. Ö. SZ évi tevékenységéről. Budapest 2008, Miklósity Szőke M: Településmaradványok Biatorbágyon. Tájékoztató a K. Ö.SZ évi tevékenységéről. Budapest, 2009, Nyékhelyi D.: Árpád-kori településrészlet Törökbálint Kukoricadűlőben az M0 autópálya nyomvonalán. In: Régészeti kutatások az M0 autópálya nyomvonalán. Budapest 1992, Pest megye monográfiája I./1. A kezdetektől a honfoglalásig. Pest megye régészeti emlékei (Szerk.: Fancsalszky, G.), Bp., Pest megye monográfiája I./2. A honfoglalástól 1686-ig. (Szerk.: Zsoldos, A.), Bp., Reményi, L. Terei, Gy.: Őskori és középkori leletek Biatorbágy Tyúkberek, Törökbálint Kukoricadűlő lelőhelyről In: Aquincumi Füzetek 10 (2004), pp Reményi L. Tóth A.: Őskori telepek, római kori árokrendszer, avar sírok Biatorbágy- Hosszúrétek lelőhelyen. Aquincumi Füzetek 10 (2004), Stefanovits, P. Filep, Gy. Füleky, Gy.: Talajtan Bp., Torma István (szerk.): Magyarország Régészeti Topográfiája 7., A Budai és Szentendrei járás. (XIII/1), Felhasznált adattári és kéziratos források: - KÖH Központi lelőhely-nyilvántartás - Fekete Csanád: Törökbálint 0222/4, 0224/21, 0227/1-35, 0227/42, 0227/44 hrsz. Kockázatelemző Örökségvédelmi Hatástanulmány. Kézirat, Budapest K.Ö.Sz. adattár. - Herbály Róbert: Végső beszámoló a Törökbálint, Égett-völgy (hrsz. 3336/17-19) lelőhelyen a K.Ö.Sz. által végzett régészeti feltárások eredményéről. K.Ö.Sz. adattár, Miklósity Szőke Mihály: Szakmai jelentés Törökbálinton a Biatorbágy-Kukorica-dűlő lelőhely melletti régészeti megfigyelés eredményeiről. K.Ö.Sz. adattár, Miklósity Szőke Mihály: Jelentés a Tópark nagyberuházás területén előkerült kelta edényégető kemencéről. K.Ö.Sz. adattár, Rajna András: Jelentés Törökbálint, Égett-völgy Transtor terület szondázásáról. Kézirat, é.n. - Reményi László: Törökbálint, Tópark. Kulturális Örökségvédelmi Hatástanulmány. Kézirat, Budapest K.Ö.Sz. adattár. - Stibrányi Máté: Törökbálint (3207 hrsz) létesítendő Szerverközpont. Kulturális Örökségvédelmi Hatástanulmány. Kézirat, Budapest K.Ö.Sz. adattár. file: Torokbalint_OVHT_ docx 39

41 ÉPÍTETT ÖRÖKSÉGI RÉSZ Felhasznált irodalom: - Wittinger Antal: Török-Bálint története és leírása Budapest, Franz Zeiss: Törökbálint-Grossturwall, Törökbálint, Franz Zeiss: Törökbálint-Grossturwall, Törökbálint, Sipos Gyula: Törökbálint kincsei, Törökbálint Sipos Gyula: Törökbálint egykor és ma Törökbálint, Hadik András: Egy várépíttető az ezredfordulón. in: Tanulmányok Gerő László nyolcvanötödik születésnapjára OMvH Budapest, file: Torokbalint_OVHT_ docx 40

42 7. ÉPÍTETT ÖRÖKSÉG ÉRTÉKFELMÉRŐ ADATLAPOK 7.1. Helyi védelem alatt álló középületek (36/2008.(X. 14.) ÖK rendelet) megnevezés: Zimándy Ignác Általános Iskola cím: Dózsa György u. 15. hrsz: 465 file: Torokbalint_OVHT_ docx 41

43 megnevezés: Zimándy Ignác Általános Iskola cím: Dózsa György u. 15. hrsz: 465 jellemzői: beépítés: utcavonalon álló, hézagosan zártsorú, udvarba hátranyúló szárnnyal. szintszám: fsz + emelet + tetőtér tetőidom: kontyolt nyeregtető, tetősíkban fekvő ablakok héjalás: cserepeslemez homlokzat: vakolt, kőporos fröcskölés, a nyílások körül vakolatkeret, tégla lábazat a templom tömbjén fogrovatos párkány, oromdíszek nyílászárók: díszes tölgyfakapu lábazat: tégla kerítés: kocsibejáró, új kapuval, a kálváriadomb felől támfal, megőrzendő értékei: tömeg, homlokzatképzés, udvaron Zimándy mellszobor belső kialakítás megőrzendő értékei: betétes ajtók, lépcsőház (lépcsőkarok és kovácsolt korlátok), eredeti padlóburkolatok, az utcai ablakok betétes spalettái, a díszterem, egykori kápolna 1993-ban készült belső kialakítása és eredeti lizénafejezetei korábbi átalakítások: a homlokzatot és tömeget lényegesen befolyásoló átalakítás nem ismert datálás: között épült építéstörténeti adatok, datálás forrása: Zimándy Ignác építtette apácakolostor és leánynevelő intézet céljára (Wittinger, 1901, 187. old.) Tervezte Fábián Gáspár. (Hadik András szíves közlése) Márványtábla az I. emeleti folyosón: Épült között, újjáépítette Törökbálint Önkormányzata javasolt intézkedések: a felújított épület szakszerű karbantartása file: Torokbalint_OVHT_ docx 42

44 megnevezés volt Leányiskola cím: Szent István u. 2. hrsz: 510 jellemzői: beépítés: U alaprajzú, hézagosan zártsorú tetőidom: kontyolt nyereg héjalás: cserép homlokzat: vakolt nyílászárók: eredeti a kapu és az attól balra lévő öt ablak lábazat: cementvakolat kerítés: --- megőrzendő értékei: tömeg, kapu, megmaradt ablakok belső kialakítás megőrzendő értékei: jelenleg nem középület, lakóház korábbi átalakítások: ben a bejárattól jobbra eső ablakokat az épület homlokzati rendszerétől idegen műanyag ablakokra cserélték. datálás: 19. sz. vége építéstörténeti adatok, datálás forrása: eredetileg is lakóháznak épült, 1884-ben Bunth András adja bérbe állami leányiskola céljára. (Wittinger old, 187. old.) javasolt intézkedések: az eredeti homlokzati nyílásrendszer helyreállítása file: Torokbalint_OVHT_ docx 43

45 megnevezés: Falumúzeum cím:baross u. 17. hrsz: 539 jellemzői: beépítés: utcavonalon zártsorú, L alaprajzú tetőidom: nyereg, héjalás: cserép homlokzat: kerékvetős kőkeretes kapu, ablakok és üzletbejárat körül sima vakolatkeret, fogsordíszes húzott párkány nyílászárók: osztott ki-benyíló ablakok, táblás üzletajtó, régi kapu lábazat: vakolt kerítés: --- megőrzendő értékei: minden részlete belső kialakítás megőrzendő értékei: belső nyílászárók, kerti építmények korábbi átalakítások: --- datálás: 19. sz. vége építéstörténeti adatok, datálás forrása: az egykori Perth vendéglőt 1996-ban állították helyre Falumúzeum céljára javasolt intézkedések: gondos karbantartás file: Torokbalint_OVHT_ docx 44

46 megnevezés: Községháza, volt jegyzői lak cím: Munkácsy Mihály u. 79. hrsz: 490 jellemzői: beépítés: L alaprajz, utcavonalon hézagosan zártsorú tetőidom: nyereg, macskalépcső héjalás: cserép homlokzat: vakolt, húzott főpárkány, gipszkonzolokkal, könyöklőpárkány, szemöldökpárkány, húzott ablakkeretek, nádazott, vakolt ereszalja nyílászárók: eredeti homlokzati ablakok lábazat: vakolt kerítés: a kerítést elbontották megőrzendő értékei: homlokzati nyílásrendszer, eredeti ablakok, homlokzati tagozatok belső kialakítás megőrzendő értékei: ---- korábbi átalakítások: tornác beépítése, toldalékok, a homlokzati díszek eltávolítása datálás: 19. sz. utolsó harmada építéstörténeti adatok, datálás forrása: stílusjegyek javasolt intézkedések: a felújított épület gondos karbantartása, file: Torokbalint_OVHT_ docx 45

47 megnevezés: Walla József Óvoda cím: Bartók Béla u. 28. hrsz: 720 jellemzői: beépítés: saroktelken, utcavonalon tetőidom: nyeregtető héjalás: pala homlokzat: vakolt nyílászárók: táblázatos lábazat: vakolt kerítés: új léckerítés megőrzendő értékei: tömeg, homlokzati nyílásrendszer, Szent József szobor az oromfalban, homlokzati tábla: Törökbálinti Állami Óvoda belső kialakítás megőrzendő értékei: Hajdan nyitott tornác, fejezetes pillérek, a tornácbejárat íve, a tornácra nyíló ajtók és ablakok, márványtábla a folyosón: Walla József és neje, Burda Ilma ajándéka, korábbi átalakítások: belső alaprajzi átalakítás, a tornác beüvegezése, a tornácbejárat elfalazása. datálás: 1902 építéstörténeti adatok, datálás forrása: tábla a homlokzaton javasolt intézkedések: a homlokzati nyílászárók helyreállítása, osztott üvegtáblákkal, az eredeti állapot, vagy analógiák alapján. file: Torokbalint_OVHT_ docx 46

48 megnevezés: Általános Iskola, volt Fiúiskola cím: Pelsőczy F. u. 2. hrsz: 27 jellemzői: beépítés: utcavonalra épült, szabadonálló szintszám: fsz + 1 tetőidom: kontyolt nyereg héjalás: cserép homlokzat: idomtégla párkányok, saroklizéna, emeleti ablakkeretek, földszinti könyöklők nyílászárók: eredeti kapu, ablakok, belső ajtók lábazat: nyerstégla kerítés: kovácsolt kertkapu megőrzendő értékei: tömeg, homlokzatok, nyílászárók, kovácsolt zászlótartó belső kialakítás megőrzendő értékei: lépcsőkorlát, megmaradt táblázatos ajtók korábbi átalakítások: 1960 körül megszűnt az iskola, jelenleg 6 lakás, belső átalakítások történtek, az udvarban bódék datálás: 1910 körül építéstörténeti adatok, datálás forrása: stílusjegyek javasolt intézkedések: a lakások megszűntetése, helyére közösségi rendeltetés, külső-belső helyreállítás, az udvar parkosítása file: Torokbalint_OVHT_ docx 47

49 megnevezés: Fehér Kereszt Patika cím: Munkácsy Mihály u. 9. hrsz: jellemzői: beépítés: utcavonalon, a Munkácsy M. utca felől zártsorú saroképület tetőidom: nyeregtető héjalás: hódfarkú cserép homlokzat: húzott párkány, nyíláskeretek nyílászárók: utcai nyílászárók újak, a földszinti nyílászárók az eredeti mintájára készültek lábazat: kiselemes kerámia burkolat kerítés: --- megőrzendő értékei: a földszinti nyílásrendszer belső kialakítás megőrzendő értékei: belső ajtók korábbi átalakítások: az eredetileg földszintes épületre 2009 előtt emeletet építettek. datálás: 1900 körül építéstörténeti adatok, datálás forrása: stílusjegyek javasolt intézkedések: a helyi védelem törlése. Az emelet ráépítésével az épület elvesztette eredeti arányait, homlokzati tagozatai stilizáltak, nyílászárói újak. file: Torokbalint_OVHT_ docx 48

50 megnevezés: volt HÉV megálló épülete cím: Szabadság tér hrsz: 2062/16 file: Torokbalint_OVHT_ docx 49

51 megnevezés: volt HÉV megálló épülete cím: Szabadság tér hrsz: 2062/16 jellemzői: beépítés: szabadonálló, előkertes, keleti oldalán faszerkezetű nyitott utasváróval tetőidom: utcával párhuzamos gerincű csonkakontyos nyeregtető héjalás: részben hódfarkú cserép, részben fém hullámlemez, az egykori tornác felett korcolt fémlemez fedés homlokzat: vakolt nyílászárók: zsalutáblás ablakok, váz-táblázatos ajtók lábazat: vakolt kerítés: új, jellegtelen drótfonat, ill. táblázatos deszkakerítés megőrzendő értékei: tömeg, homlokzat, faszerkezetek (utasváró), nyílászárók belső kialakítás megőrzendő értékei: a vizsgálat idején nem volt megtekinthető korábbi átalakítások: az épület északi végén önálló lakást alakítottak ki, a homlokzat teljes átalakításával, a homlokzati rendszertől idegen üvegezett tornáccal. A tető déli végén állagvédelmi intézkedés történt, a fa konzolok és az oromdeszkák helyreállításával. datálás: 1914 építéstörténeti adatok, datálás forrása: Franz Zeiss: Törökbálint Grossturwall, Törökbálint, old. A HÉV-et május 1-én adták át. javasolt intézkedések állagvédelem a tetőn és a jelenleg használaton kívüli déli épületrészen, rendeltetés-módosítás, az eredeti homlokzatok helyreállítása megjegyzés: célszerű lenne az épület egységes, közcélú hasznosítása,a lakófunkció megszüntetése. Az épület helyzete, adottságai alapján vendéglátás céljára kiválóan alkalmas. file: Torokbalint_OVHT_ docx 50

52 megnevezés: Egyházközség épülete cím: Baross u. 2. hrsz: 1178 jellemzői: beépítés: L alaprajz, Baross utca felől előkert, Kazinczy utca felől utcavonalon szintszám: F + tetőtér tetőidom: nyeregtető héjalás: cserép homlokzat: vakolt, Kazinczy utca felőli oldalon vakolatkeretek nyílászárók: újak, több méret és osztás lábazat: cementlábazat kerítés: falazott lábazat, falazott pillérek, drótfonat megőrzendő értékei: tömeg, kerítés belső kialakítás megőrzendő értékei: a belsőt átalakították korábbi átalakítások: teljes homlokzat, belső átalakítás, tetőtérbeépítés datálás: 1900 körül építéstörténeti adatok, datálás forrása: stílusjegyek. Már az 1859-es térkép is épületet jelöl a telken, a ma látható tömeg 1900 körül épülhetett ki. javasolt intézkedések: a nyílászárók egységes, az épület korához illő kialakítása file: Torokbalint_OVHT_ docx 51

53 megnevezés: Xavéri Szent Ferenc Kápolna cím: Pelsőczi F. u. hrsz: 10205/7 jellemzői: beépítés: szabadonálló, tetőidom: kontyolt nyereg, a bejárati oldalon oromfallal héjalás: cserép homlokzat: vakolt, húzott párkány és ablakkeret, bejárat kőkeretes, bejárat feletti vakolatmezőben évszám: Anno 1711 nyílászárók: ablakok és a bejárati ajtó kb. 100 éves lábazat: vakolt megőrzendő értékei: minden részlete belső kialakítás megőrzendő értékei: a vizsgálat idején nem jutottunk be. Wittinger leírása szerint két emléktábla van a belsőben. korábbi átalakítások: felújítás az 1800-as évek végén, a legutóbbi felújítás 1994-ben. A hajó és a szentély csatlakozásánál a tetőfedés nem követi az épület körvonalát, az íves párkányt. A Műemléki Topográfia által említett faltükrök hiányzanak. datálás: 1711 építéstörténeti adatok, datálás forrása: Építette Törökbálint község 1711-ben a pestisjárvány emlékére. A XIX. sz. első felében a kegyúr megnagyobbította, később tetejét javíttatja. (Pest Megye műemlékei Bp II. kötet, 225. old.) Az évi pestis emlékére építették Xavéri Szent Ferenc, Szent Sebestyén, Szent Rókus, Szent Rozália tiszteletére. Most (1901) rövidesen csak Ferenc kápolnának mondják. (Wittinger, 1901, oldal. Tábla a homlokzaton az Faluszépítő Egyesület által 1994-ben történt felújítás emlékére. javasolt intézkedések: falszárítás, szivárgó építése, a környező terep rendezése, vízelvezetés, tetőidom korrigálása (íves párkányszakasz mellett). file: Torokbalint_OVHT_ docx 52

54 megnevezés: volt Katolikus Olvasókör cím: Szent István utca 13. hrsz: 529 jellemzői: beépítés: L alaprajz, Baross utca felől utcavonalon. szintszám: pince, fsz. + tetőtér tetőidom: kontyolt nyereg héjalás: cserép homlokzat: vakolt, ablakkönyöklők, húzott párkány tornác: részben beüvegezve, falazott tornácoszlopok, fejezettel. falazott mellvéd, pincelejárat nyílászárók: eredeti ajtók, ablakok lábazat: vakolt kerítés: kő lábazat és kapupillérek, a pilléren váza, kapunál kovácsolt díszítés megőrzendő értékei: tömege, homlokzati díszítések, nyílászárók, tornác, kerítés belső kialakítás megőrzendő értékei: jelenleg lakások korábbi átalakítások: a tornác egy részének beüvegezése, tetőtérbeépítés datálás: 1895 építéstörténeti adatok, datálás forrása: emléktábla a homlokzaton javasolt intézkedések: lakások helyett közösségi felhasználás file: Torokbalint_OVHT_ docx 53

55 megnevezés: Harangláb Söröző épülete cím: Kazinczy u. 1. hrsz: 1182 jellemzői: beépítés: L alaprajz, a Kazinczy utca sarkán 45 fokos levágás, bejárattal, előtte alacsony faragott fakerítéssel védett terasz. A Szent István utca felől új beépítés. szintszám: fsz. + tetőtér tetőidom: kontyolt nyeregtető, a sarkon mansard tetőfelépítmény, tetőablakkal, a dél-keleti oldalon kiemelt mansard tetőidom, két ablakkal héjalás: hornyolt cserépfedés homlokzat: vakolt homlokzat, tagozatok nélkül, húzott párkány nyílászárók: váz-táblázatos bejárati ajtó külső tömör zsalutáblákkal, új ablakok lábazat: vakolt kerítés: a Kazinczy utcában jellegtelen kerítés a homlokzaton Troll János zenekarvezető és zeneoktató emléktáblája megőrzendő értékei: tömege, tetőidom, párkány belső kialakítás megőrzendő értékei: nem ismert korábbi átalakítások: új nyílászárók, tetőtérbeépítés, a Szent István utca felől új épület datálás: 1930 körül datálás forrása: stílusjegyek, a Kazinczy utca nyugati oldalát a térképi ábrázolások szerint ebben az időben építették be, javasolt intézkedések: a homlokzati tagozatok helyreállítása analógiák alapján file: Torokbalint_OVHT_ docx 54

56 7.2. Helyi védelem alatt álló lakóépületek (36/2008.(X. 14.) ÖK rendelet) Védett épületek: Alsóerdősor u. 8. cím: Alsóerdősor u. 8. hrsz: 2597 jellemzői: L alaprajz, nyeregtető, cserép, utcai homlokzaton vakolatarchitektúra, Terranova lábazatvakolat, alatta terméskő lábazat megőrzendő értékei: utcai homlokzatokon vakolatdíszítés: keret, lizéna, párkány, eredeti ablakok, udvari homlokzaton faragott fatornác, javasolt intézkedés: a pergő Terranova lábazatvakolat eltávolítása, helyette az épület korának, jellegének megfelelő lábazat (kő vagy légpórusos vakolat) készítése file: Torokbalint_OVHT_ docx 55

57 Józsefhegy u. 10. cím: Józsefhegy u. 10. hrsz: 191 jellemzői: szabadonálló villa, kontyolt nyeregtető, cserép, homlokzaton vakolt ablakkeretek, kibenyíló ablakok, váz-táblázatos bejárati ajtó, kiugró tetőoromzat alatt faszerkezetű terasz, faragott korláttal. Melléképület: tagolt tömeg, sóskúti mészkő falazat, vakolat részben hiányzik, kontyolt nyeregtető, hátsó részen kiemelt oromzattal, cserépfedés. Kerítés: kő oszlopok között deszka kerítés Platánfa az udvaron. megőrzendő értékei: tömeg, homlokzatok, nyílászárók, tetőidom és faragott faszerkezetek. javasolt intézkedés: a melléképület helyreállítása, használatba vétele. file: Torokbalint_OVHT_ docx 56

58 Kossuth Lajos u. 4. cím: Kossuth Lajos utca 4. hrsz: 2302 jellemzői: utcavonalon fésűs beépítés, kiugró faoszlopos tornác, nyeregtető, cserép, kútház, faragott oszlopos kerti pavilon Kerítés: falazott oszlopok között drótfonatos kerítés, íves lezárású, kovácsolt elemekkel díszített mezőkkel. megőrzendő értékei: tömeg, homlokzatok, utcai homlokzaton vakolatkeretek, udvari homlokzaton eredeti nyílászárók, kerti építmények, kerítés file: Torokbalint_OVHT_ docx 57

59 Munkácsy Mihály u cím: Munkácsy Mihály u hrsz: 427/1 jellemzői: előkertben fésűs beépítés, utcai tornácbejárattal, udvari homlokzaton ablakok körül vakolatkeret, faoszlopos tornác faragott mellvéddel és faragott könyökdísszel, eredeti nyílászárók. Udvaron kútház, kovácsoltvas oszlopos pavilon, szép lakatosmunkák megőrzendő értékei: jelenlegi állapota, kerítéssel, kerti építményekkel együtt file: Torokbalint_OVHT_ docx 58

60 Nyár u. 3. cím: Nyár utca 3. hrsz: 541 jellemzői: utcavonalon, hézagosan zártsorú beépítés, utcai homlokzaton vakolatarchitektúra megőrzendő értékei: tömeg, utcai homlokzat: kannelurázott fejezetes lizénák, ablakok körül vakolatkeret, szemöldökdísszel, fogsoros párkány, osztott ablakok file: Torokbalint_OVHT_ docx 59

61 Szent István u. 26. cím: Szent István u. 26. Volf György szülőháza hrsz: 523 jellemzői: utcavonalon fésűs beépítés, csonkakontyos nyeregtető, cserépfedés, kertben nyárikonyha, utcai homlokzaton és oromfalon, valamint az ablakok körül vakolt keret, eredeti ablakszerkezet, Volf Gyögy nyelvtudós (született: 1843 október 3.) emléktáblája. Udvari oldalon falazott oszlopos tornác megőrzendő értékei: tömeg, utcai és udvari homlokzat file: Torokbalint_OVHT_ docx 60

62 Védett épületrészek: József Attila u. 68. tetőfelépítmény cím: József Attila utca 68. hrsz: 908 jellemzői: Saroktelken hézagosan zártsorú beépítés, üzlet bejárata a sarkon, nyeregtető, J. A. utcai homlokzat közepén kiemelt faragott oromzat, 1933 évszámmal megőrzendő értékei: tömeg, faragott oromfal, nyílásrendszer Bartók Béla u. 24. utcai kapu cím: Bartók Béla u 24. hrsz: 721/1 jellemzői: nagy telken szabadonálló villa, tagolt tömeg és tető, cserépfedés, vakolatarchitektúra, eredeti nyílászárók, magas kőkerítés az eredeti telek mentén a Nyár utcában is. megőrzendő értékei: tömege, nyílászárók, vakolatdíszítés, magas kőkerítés, kapu, kert file: Torokbalint_OVHT_ docx 61

63 7.3. Helyi védelemre javasolt épületek, építmények Árpád u. 1. sz. (hrsz: 2207) alatti Schlotthauer-féle présház a présház 1900 körül megnevezése Schlotthauer-féle présház címe Árpád utca 1. hrsz: 2207 jellemzői szintvonallal párhuzamos présház, kishajlású nyeregtető, cserépfedés, az ablakok körül egyszerű vakolatkeret, az ajtó körül sima, vállas keret, az ajtó felett fejezetes lizénák, szemöldökpárkány, a tükörben évszámmal. Tetőtérbeépítés, tetősíkban fekvő ablakokkal. értékei tömeg, homlokzati vakolatdíszek, évszám datálása 1816 Hatályos védelme: - datálás forrása évszám homlokzaton Javasolt védelme: helyi archív képek Wittinger, 1901, oldal forrása felújítási javaslat ben felújította az Europark-immo Kft. file: Torokbalint_OVHT_ docx 62

64 Árpád u. 11. (hrsz: 2199) villa megnevezése villa címe Árpád utca 11. hrsz: 2199 jellemzői gondozott kertben szabadonálló villa, kontyolt nyeregtető, cserépfedés, utcai oldalon faszerkezetű tornác. Vakolatdíszek: sarokarmírozás, húzott párkány. értékei tömeg, homlokzati vakolatdíszek, nyílászárók, tornác datálása 1900 körül Hatályos védelme: - datálás forrása stílusjegyek Javasolt védelme: helyi felújítási javaslat a meglévő állapot karbantartása Árpád u. 21. és 25. előtti kerítés megnevezése kerítés címe Árpád utca jellemzői a Walla-villa egykori telkéhez tartozó egységes kialakítású mészkő lábazatos, oszlopos kerítés, kovácsolt mezőkkel. értékei lábazat, oszlopok, fejezetek, kovácsolt rács datálása 1900 körül Hatályos védelme: - datálás forrása a villa 1900-ban már állt - Wittinger-149. oldal Javasolt védelme: helyi felújítási javaslat az Árpád u. 25. bejáratánál a lebontott kőoszlop helyreállítása. file: Torokbalint_OVHT_ docx 63

65 Bartók Béla utca 24. (hrsz: 721/1) villa, kerítés, kovácsolt kapu és a Nyár u. 16. (hrsz: 721/3) kerítés megnevezése villa és az egykori ingatlanához tartozó kerítés címe Bartók Béla utca 24, Nyár utca 16. hrsz: 721/1, 721/3 jellemzői szabadonálló villa, kontyolt nyeregtető, cserépfedés. Bejárati oldalon beüvegezett tornác, déli oldalon íves zárterkély. Vakolt homlokzat, az ablakok felett kis kiülésű háromtagú párkány, egyszerű tagozattal, a déli oldal középső tengelyében rozettával. Eredeti nyílászárók. Kerítés: a villa egykori telkéhez tartozó egységes kialakítású tömör mészkő kerítésfal, fedkővel. A kerítés pillérekkel tagolva lépcsősen követi az utca lejtését. A Bartók Béla utcában kapuoszlop és kovácsolt kapu. értékei villa: tömeg, homlokzati díszítések, nyílászárók kerítés: a terephez igazodó kialakítás, kovácsolt kapu Hatályos védelme: helyi védelem alatt áll az utcai kapu datálása 1930 körül Javasolt védelme: a teljes datálás forrása stílusjegyek ingatlanra kiterjedő helyi védelem felújítási javaslat a meglévő állapot karbantartása file: Torokbalint_OVHT_ docx 64

66 Dózsa György u. 13. (hrsz: 457) lakóépület, kerítés és tornác megnevezése lakóház címe Dózsa György utca 13. hrsz: 457 jellemzői utcavonalon fésűs beépítésű lakóház, oromfallal, nyeregtető, cserépfedés. Téglalábazat, vakolt homlokzat, külső síkra helyezett ablakok. Faoszlopos tornác, faragott díszítésű fakapuk. értékei tömeg, homlokzati nyílásrendszer, faragott faszerkezetek, kerítéspillér, kapuk, datálása 1880 körül Hatályos védelme: - datálás forrása stílusjegyek Javasolt védelme: helyi felújítási javaslat a meglévő állapot karbantartása, a homlokzati tagozatok (lizénák, könyöklőpárkány, szemöldökpárkány, húzott nyíláskeret, osztópárkány, faragott oromdeszka és oromdísz) helyreállítása a régi fénykép alapján file: Torokbalint_OVHT_ docx 65

67 József Attila utca 68. lakóépület és üzlet, faragott oromzat, Deák Ferenc utcai fakapu megnevezése lakóépület és üzlet címe József Attila utca 68. hrsz: 908 jellemzői Saroktelken hézagosan zártsorú beépítés, üzlet bejárata a sarkon, nyeregtető, cserépfedés. A József Attila utcai homlokzat közepén kiemelt faragott oromzat, 1933 évszámmal. Homlokzat: kőlábazat, vakolt homlokzat, az oromfalban kerek szellőzőablak, húzott vakolatkerettel. A többi ablak keretelése elpusztult. A Deák Ferenc utcában faragott deszkakapu. értékei tömeg, utcaképi szerep (sarokbejárat), nyílásrendszer, Hatályos védelme: helyi faragott oromfal és kapu védelem alatt áll a tetőfelépítmény datálása 1933 Javasolt védelme: a teljes datálás forrása felújítási javaslat évszám a faragott oromdíszen a meglévő állapot karbantartása, az utcai homlokzat húzott nyíláskereteinek helyreállítása ingatlanra kiterjedő helyi védelem file: Torokbalint_OVHT_ docx 66

68 Munkácsy Mihály utca 32. (hrsz: 9) lakóépület megnevezése lakóépület címe Munkácsy Mihály utca 32. hrsz: 9 jellemzői utcavonalra épült U alaprajzú épület, hézagosan zártsorú beépítés, középen kocsiáthajtóval. Nyeregtető, cserépfedés, bádog tetőablakok nyomai. Sóskúti kő falazat, az utcai szobák felett csaposgerenda födém, a további részeken borított gerendás födém. Az udvari szárnyakon kő ablakkeretek. Eredeti nyílászárók: a kapu lebontott szárnyai az udvaron, eredeti ajtók és ablakok, a homlokzaton zsalutáblák. A keleti udvari szárny végében istálló, jászollal. Hátul a telekhatárhoz épült pajta, benne ólak, a hátsó falán pincelejáró. A nyugati udvari szárny mellett öntöttvas nyomókút. Kb. 20 éve lakatlan, romos értékei tömeg, (lakóépület és pajta), homlokzati nyílásrendszer, kőkeretek, eredeti nyílászárók, öntöttvas nyomókút datálása 1880 körül Hatályos védelme: - datálás forrása stílusjegyek Javasolt védelme: helyi felújítási javaslat Szakszerű helyreállítás, a nem javítható nyílászárók újragyártása az eredeti minta alapján. Az épület alkalmas helytörténeti kiállítás, az egykori életmód bemutatása céljára. file: Torokbalint_OVHT_ docx 67

69 Munkácsy Mihály utca 32. részletek file: Torokbalint_OVHT_ docx 68

70 Munkácsy Mihály u. 35. (hrsz: 569/1) lakóépület, kovácsolt kapu, udvari oldalon kőoszlopos tornác, kereszttel díszített oszlopfejezetek megnevezése lakóépület címe Munkácsy Mihály utca 35. hrsz: 569/1 jellemzői utcavonalra épült L alaprajzú épület, déli oldalon kocsiáthajtóval. Nyeregtető, palafedés. Vakolt lábazat, vakolt homlokzat, lizénák között két-két vállpárkánnyal összefogott ikerablakkal, az ablakokon íves kereteléssel. A párkány hármas tagolású, kis kiülésű tagozatokkal. kovácsolt kapu, az udvari oldalon tornác, falazott lábazaton kereszttel díszített fejezetes oszlopokkal, eredeti nyílászárókkal. értékei tömeg, homlokzati nyílásrendszer, vakolatdíszek, eredeti nyílászárók, kovácsolt kapu datálása 1910 körül Hatályos védelme: - datálás forrása stílusjegyek Javasolt védelme: helyi felújítási javaslat a meglévő állapot karbantartása file: Torokbalint_OVHT_ docx 69

71 Munkácsy Mihály u. 72. (hrsz: 23) volt Községháza megnevezése volt Községháza címe Munkácsy Mihály utca 72. hrsz: 23 jellemzői Zártsorú beépítés, középen kocsiáthajtóval, északi oldalon udvari szárnnyal. Nyeregtető, palafedés. Utcai oldalon a kaputól balra eredeti ablakok, a másik oldalt átalakították. Belsőben a kapuval egyidős szecessziós ajtók. értékei tömeg, homlokzati nyílásrendszer, kapu, belső ajtók datálása 19. sz. vége, bővítés és kapu körül. Hatályos védelme: - datálás forrása stílusjegyek Javasolt védelme: helyi felújítási javaslat Az eredeti nyílásrendszer visszaállítása, a homlokzati vakolatarchitektúra rekonstrukciója az eredeti dokumentumok (képeslap, és Dörre T. rajza, (Wittinger, 1901, 62. old.) alapján. file: Torokbalint_OVHT_ docx 70

72 Munkácsy Mihály u. 76. (hrsz: 25), volt Óvoda az épület és a kerítés képe 2009-ben évi állapot megnevezése volt Óvoda címe Munkácsy Mihály utca 76. hrsz: 25 jellemzői Utcavonalra fésűs beépítéssel épült, kontyolt nyeregtető, cserépfedés. Vakolt homlokzat. Utcai homlokzatán eredeti ki-benyíló ablakok, egyszerű vakolatkerettel. Udvari homlokzata átalakított, az egykori tornácot beépítették, jellegtelen nagyméretű ablakokkal. Az eredeti, 1890-ben épült épülethez 1950 körül toldást építettek, meredekebb hajlású tetővel, palafedéssel. értékei tömeg, utcai homlokzat, történeti érték. datálása 1890-ben Hatályos védelme: - datálás forrása emléktábla a homlokzaton Javasolt védelme: helyi felújítási javaslat Az átalakított udvari homlokzati nyílásrendszer helyreállítása. file: Torokbalint_OVHT_ docx 71

73 Munkácsy Mihály u. 93. (hrsz: 422/1) lakóépület tornácoszlop fejezete december megnevezése lakóépület címe Munkácsy Mihály utca 93. hrsz: 422/1 jellemzői Utcavonalra fésűs beépítéssel épült lakóház, oromfallal, nyeregtetővel, cserépfedéssel. Utcai ablakai és kerítése új. Kőoszlopos tornác, kereszttel díszített oszlopfejezetek. értékei tömeg, homlokzati nyílásrendszer, tornácbejárat, tornácoszlopok datálása 1900 körül Hatályos védelme: - datálás forrása stílusjegyek Javasolt védelme: helyi felújítási javaslat az utcai tornácbejárat helyreállítása, új gyalogkapu a Munkácsy M. u sz. mintájára. file: Torokbalint_OVHT_ docx 72

74 Szent István utca 3. (hrsz: 558) volt Temetkezési Egylet háza megnevezése lakóépület, korábban a Törökbálinti Szent Ignác Temetkezési Egylet háza címe Szent István utca 3. hrsz: 558 jellemzői L alaprajzú, utcavonalon hézagosan zártsorú, udvari oldalon fejezetes oszlopos tornác, falazott mellvéd, a telek másik szélén utcavonalon volt kocsiszín nyeregtető, cserépfedés, kocsiszínen fémlemezfedés homlokzat: főépület: vakolt lábazat, vakolt homlokzat, pilaszterek, ablakok körül vakolatkeret, két-két ablakot összefogó könyöklőpárkány, tagozott főpárkány, vakolatkeretben emléktábla, eredeti nyílászárók. melléképület: íves oromfal, faragott kő díszítés (váza?) maradványa kerítés: kovácsolt kapu értékei tömeg, mindkét épület utcai és udvari homlokzata, tornác, kerítés datálása 1896 Hatályos védelme: - datálás forrása emléktábla szövege: Törökbálinti Szent Ignác Temetkezési Javasolt védelme: Egylet, alapíttatott évben. helyi Kerítésen évszám: 1896, 1932 felújítási javaslat a felújított épület gondos karbantartása file: Torokbalint_OVHT_ docx 73

75 Kálvária Dörre Tivadar rajza, Wittinger, 68. oldal megnevezése Kálvária címe hrsz: 466 jellemzői Stációk anyaga sötétszürke szemcsés műkő, övpárkánnyal, a képmező felett keskeny szemöldökpárkánnyal, íves lezárással. A talapzaton íves tükörben márványtáblán az adományozó, illetve a felújítást támogató családok megnevezése. Képmező: tükörben fehér műkő domborművek. Krisztus és a két lator: kő, részben műkő talapzat, műkő keresztek és korpuszok. A mai állapot az évi felújítás képét őrzi. értékei megőrzendő a teljes együttes datálása Hatályos védelme: - datálás forrása 1788-ban már állt a három kőkereszt (Wittinger, 130. old.), Javasolt védelme: helyi de a stációfülkék oszlopai csak 1827-ben kerültek a helyükre. A kálváriát Zimándy Ignác 1892-ben javíttatta. (Sipos Gyula: Törökbálint egykor és ma Törökbálint, old.) felújítási javaslat 1992-ben felújították, rendszeres karbantartás szükséges file: Torokbalint_OVHT_ docx 74

76 Szabadság tér 12. (hrsz: 2253) villa párkány részlete, megnevezése szecessziós villa címe Szabadság tér 12, Kossuth Lajos utca 32. hrsz: 2253, 2255 jellemzői 2009 és szabadonálló villa, kontyolt nyeregtető, korcolt jelen állapot fémlemez fedés, déli oldalon zárterkély, a tetőtéri szinten terasszal, egyszerű tagozattal szegélyezett oromfallal. A homlokzat évi állapota: vakolt homlokzat, a kiugró épületrészen nyerstégla keretelésekkel. A párkány fogsormotívummal és rozettákkal díszített. Az ablakokon könyöklőpárkány, a tokosztó magasságában elhelyezett vállkőről indított tört, íves keretelés. Jelen állapot: új homlokzatburkolat szabálytalan kőlapokból, új nyílászárók, a könyöklőpárkányokat és nyíláskereteket megszüntették. A párkány új színezése idegen az eredeti színvilágtól. megmaradt tömeg, tetőidom. értékei datálása 1910 körül Hatályos védelme: - datálás forrása stílusjegyek Javasolt védelme: -- értékelés: A homlokzat 2009-ben még látható építészeti értékeit az elmúlt években végzett felújítás nagyrészt elpusztította, a védelem alá helyezés nem indokolt. file: Torokbalint_OVHT_ docx 75

77 7.4. Figyelemre méltó épületek Ady Endre u. 41. cím: Ady Endre u. 41. hrsz: 1075 jellemzői: utcavonalon fésűs beépítés, nyeregtető, cserép, utcai homlokzaton vakolatarchitektúra, kapcsolt gerébtokos ablakok, tagozott tokosztással, utólagos átalakítás: az oldalhatáron üvegbeton bevilágító megőrzendő értékei: utcai homlokzat, keretelés ablakok körül, ablakszerkezet, díszes tokosztás, kő lábazatos és oszlopos, Haidekker rácsmezős kerítés Deák Ferenc u. 25. cím: Deák Ferenc u. 25. hrsz: 901 jellemzői: utcavonalon fésűs beépítés, nyeregtető, cserép, utcai homlokzaton és oromfalon vakolatkeretelés, eredeti (vagy az eredeti mintájára készült) ablakok. Udvari homlokzaton fejezetes tornácoszlopok, részben beüvegezett tornác. Az udvarban az épülethez csatlakozó modern beépítés. megőrzendő értékei: utcai homlokzat, vakolatarchitektúra, ablakok, a régi épület udvari homlokzata. javasolt intézkedések: a szépen felújított épület szakszerű karbantartása file: Torokbalint_OVHT_ docx 76

78 Deák Ferenc u. 39. cím: Deák Ferenc u. 39. hrsz: 1055 jellemzői: utcavonalon fésűs beépítés, utca felől kontyolt, hátul macskajárdás nyeregtető, cserép, udvar felől üvegezett veranda megőrzendő értékei: tömege, nyílászárók, vakolatdíszítés, kerítésoszlopok, kerítéskapu Javasolt intézkedés: szerkezeti megerősítés, szakszerű teljes felújítás Dózsa György u. 11. cím: Dózsa György u. 11. hrsz: 456 jellemzői: vakolt homlokzat, utcai homlokzaton helyreállított nyílásrendszer, zsalus osztott ablakok, falazott tornácpillérek értékei:, tömeg, utcai homlokzat, a szomszédos, helyi védelemre javasolt 13. sz. épülettel együtt alkotott utcakép file: Torokbalint_OVHT_ docx 77

79 Dózsa György u. 26. cím: Dózsa György u. 26. hrsz: 408 jellemzői: utcavonalon fésűs, faoszlopos tornác, nyeregtető, pala, megőrzendő értékei: tömege, nyílászárók, homlokzati vakolatkeret, asztalosmunkák, oromzaton konzolok, faragott díszítés, terméskő oszlopok között kovácsolt mezők és kapuk, teraszos hátsókertben kerekeskút Dózsa György u. 47. cím: Dózsa György u. 47. hrsz: 339 jellemzői: fésűs beépítés, utcavonalon, utcáról tornácbejárat, falazott oszlopok, fagerenda és ereszdeszka megőrzendő értékei: tömege, nyílászárók, vakolatkeretek, javasolt intézkedések: az utcai homlokzaton a vakolatkeretek a maradványok alapján visszaállítandók file: Torokbalint_OVHT_ docx 78

80 József Attila u. 45. cím: József Attila u. 45. hrsz: 1093 jellemzői: szabadonálló villa, kiemelt középrizalitban tetőtéri ablak, kontyolt nyeregtető, a középrizaliton mansardtető, deszkázott eresz, kerítés: kőlábazat, kapu, eredeti rács megőrzendő értékei: tömeg, homlokzati díszítések, nyíláskeretek, húzott falsávok és keretelések, nyílászárók, rácsok, kerti pavilon, melléképület József Attila u. 58. cím: József Attila utca 58. hrsz: 807 jellemzői: saroktelken fésűs, oldalhatáron álló beépítés, nyeregtető, pala, tornác részben befalazva, udvaron kút megőrzendő értékei: tömeg, utcai nyílászárók file: Torokbalint_OVHT_ docx 79

81 József Attila u. 59. cím: József Attila utca 59. hrsz: 1052 jellemzői: hézagosan zártsorú beépítés, vakolt homlokzatok, vakolatkeretek, kapcsolt gerébtokos ablakok díszes tokosztóval, ciklopkő lábazat Kerítés: kő oszlopok között Haidekker drótfonatos kerítésmezők megőrzendő értékei: tömeg, utcai homlokzat, ablakok, kerítés 8. ÉPÍTETT ÖRÖKSÉG FOTÓDOKUMENTÁCIÓ 8.1. Műemlékek és környezetük r.k. templom r.k. templom file: Torokbalint_OVHT_ docx 80

82 kereszt a templomkertben Xavéri Szent Ferenc kápolna gótikus oszloplábazat a templomkertben Mária kápolna Mária kápolna file: Torokbalint_OVHT_ docx 81

83 Mária-kápolna, Dörre Tivadar rajza Wittinger, 128. oldal Walla-kilátó, Kastély utca 30. (2009.) a műemlék kilátó és a Kastély u. 28. sz. alatt - műemléki környezetben - épült új lakóház file: Torokbalint_OVHT_ docx 82

84 Walla-kilátó, főépület utcakép, Kastély u Kastély utca 32. a műemlék kilátó és a Kastély u. 32. sz. alatti új beépítés a településközpont felől file: Torokbalint_OVHT_ docx 83

85 Walla-villa, Árpád utca 23. Walla-villa az Árpád u. 21. felől, az eredeti telek megosztásával kialakított magánút Árpád u. 25. kerítés Árpád u kerítés Árpád u. 25. megbontott kerítés, Árpád u. 25. részben helyreállított kerítés, file: Torokbalint_OVHT_ docx 84

86 Walla-síremlék file: Torokbalint_OVHT_ docx 85

87 emléktábla a évi felújításról Walla-síremlék, rendezett sírkert Szanatórium, volt jezsuita kolostor, majd Mailáth kastély file: Torokbalint_OVHT_ docx 86

88 ún. kiskastély kastély, homlokzati részletek virágház a kastélyparkban kerítés és kapu a Szanatórium két világháború között emelt fogadóépülete file: Torokbalint_OVHT_ docx 87

89 8.2. Utcaképek, jellegzetes épületek Ady Endre utca (2009.) (2009.) (2009.) file: Torokbalint_OVHT_ docx 88

90 Akácos utca (2009.) 6. (2009.) utcakép, Alsóerdősor utca 8. utcakép, 21-17, 8. Egyesületek pincéje Apponyi utca file: Torokbalint_OVHT_ docx 89

91 Árpád utca 1. (2005) 1. (2005) 1. (2005) a Kápolna utca felől kerítés kerítés file: Torokbalint_OVHT_ docx 90

92 Baross utca Walla tér Ecce homo, Walla tér Kereszt a Baross utca Bartók Béla u. elágazásában file: Torokbalint_OVHT_ docx 91

93 Bartók Béla utca udvar utcakép utcakép (2009) kapu 28. óvoda 28. óvoda file: Torokbalint_OVHT_ docx 92

94 emlékpark a 24. sz. előtt Szent József az Óvoda oromfalán Deák Ferenc utca (2009.) 45. file: Torokbalint_OVHT_ docx 93

95 Dózsa György utca (2009.) , Kálvária repedések a homlokzaton file: Torokbalint_OVHT_ docx 94

96 a Dózsa Gy. u. 48. felől a Józsefhegy u Erzsébet utca utcakép a József Attila utca felől file: Torokbalint_OVHT_ docx 95

97 Felsőerdősor utca (2009.) (2009.) 28. file: Torokbalint_OVHT_ docx 96

98 Felsővár utca 2-4. utcakép utcakép utcakép, kapu utcakép (2009.) file: Torokbalint_OVHT_ docx 97

99 Jázmin utca páros oldal utcakép a Diósdi utca felé file: Torokbalint_OVHT_ docx 98

100 József Attila utca (2009.) (2009.) file: Torokbalint_OVHT_ docx 99

101 Józsefhegy utca melléképület kilátás a Kálváriára kilátás, iskolák és r.k. templom kilátás a Kálváriától a templomig Kápolna utca Kereszt a 12. sz. előtt Mária-kápolna file: Torokbalint_OVHT_ docx 100

102 Kazinczy Ferenc utca Walla-síremlék az Emlékparkban Kossuth Lajos utca file: Torokbalint_OVHT_ docx 101

103 Munkácsy Mihály utca (2005.) 9. Szent Vendel szobor a 3. sz. előtt kereszt a 12. sz. előtt Kislány kutyájával Hadik Gyula szobra a 9. sz. előtt kapu file: Torokbalint_OVHT_ docx 102

104 kapu Nepomuki Szent János szobor az 53. sz. előtt file: Torokbalint_OVHT_ docx 103

105 kerítéssel, Hit, Remény,Szeretet, a plébánia előtt (78. sz.) Szent Család szobor a Pelsőczy utca sarkán Szent Flórián szobor a Pelsőczy utca sarkán 79. Városháza (2009.) 93. file: Torokbalint_OVHT_ docx 104

106 Szent Teréz a 95. sz. előtt 100. (2009.) kerítés Dióskerti kereszt file: Torokbalint_OVHT_ docx 105

107 Dióskert, 56-os emlékmű Nyár utca Baross u.17. Nyár u utcakép, József A. utca és Bartók B. utca között, páratlan oldal Patak utca 6. Patak utca - Rác tér file: Torokbalint_OVHT_ docx 106

108 Pelsőczy Ferenc utca 2. hrsz: hrsz: 27. Petőfi Sándor utca József Attila u József Attila u Rác tér háttérben a Dózsa György utca 46. file: Torokbalint_OVHT_ docx 107

109 Rákóczi Ferenc utca 9. (2005) 9. (2005) (2009.) (2009.) 22. file: Torokbalint_OVHT_ docx 108

110 Templom utca 1-7. a Felsőerdősor 1. (hrsz:104) Templom utcai homlokzata Templom utca Ferenc köz sarok Szabadság tér volt HÉV végállomás Szent István utca file: Torokbalint_OVHT_ docx 109

111 emléktábla file: Torokbalint_OVHT_ docx 110

112 Szent István szobor a Szent István utca 18. szám előtt Zimándy István tér Boldogságos Szűz Mária szobra file: Torokbalint_OVHT_ docx 111

113 9. ÉPÍTETT ÖRÖKSÉG TÉRKÉPEK A HADTÖRTÉNETI MÚZEUM TÉRKÉPTÁRÁBÓL a készítés/kiadás éve leltári szám: XIII/XXI. file: Torokbalint_OVHT_ docx 112

114 a készítés/kiadás éve leltári szám: XXXII file: Torokbalint_OVHT_ docx 113

115 a készítés/kiadás éve leltári szám: /1 file: Torokbalint_OVHT_ docx 114

116 a készítés/kiadás éve leltári szám: /1 file: Torokbalint_OVHT_ docx 115

117 a készítés/kiadás éve leltári szám: Ny. file: Torokbalint_OVHT_ docx 116

118 a készítés/kiadás éve leltári szám: 1951 L D-b file: Torokbalint_OVHT_ docx 117

119 ÉPÍTETT ÖRÖKSÉG ÖRÖKSÉGVÉDELMI TERVLAPJA file: Torokbalint_OVHT_ docx 118

120 file: Torokbalint_OVHT_ docx 119

121 A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVMÓDOSÍTÁSI VÁLTOZÁSOKAT BEMUTATÓ ALAPTÉRKÉP KICSINYÍTETT KIVONATA file: Torokbalint_OVHT_ docx 120

122 file: Torokbalint_OVHT_ docx 121

123 A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVLAP KICSINYÍTETT KIVONATA file: Torokbalint_OVHT_ docx 122