Örökségvédelmi hatástanulmány ÉPÍTETT ÖRÖKSÉG munkarésze TÖRÖKBÁLINT településképének minőségi átalakításáról szóló önkormányzati rendelethez

Átírás

1 Örökségvédelmi hatástanulmány ÉPÍTETT ÖRÖKSÉG munkarésze TÖRÖKBÁLINT településképének minőségi átalakításáról szóló önkormányzati rendelethez PARLER Kft

2 Jelen dokumentáció Törökbálint Város Önkormányzata megbízásából készült, a Településkép minőségi átalakításáról szóló önkormányzati rendelet (továbbiakban R.) alátámasztó munkarészeként. A tanulmány a PARLER Kft. által januárjában a Helyi Építési Szabályzat alátámasztó munkarészeként készített örökségvédelmi hatástanulmány felülvizsgálata. A munka során felhasználtuk a helyi épített örökség értékvizsgálata tárgyában 2005-ben készült dokumentációnk, a településszerkezeti tervhez 2010-ben dokumentált hatástanulmányunk adatait, valamint a PESTTERV Kft januárjában készített örökségvédelmi hatástanulmánya Vizsgálat fejezetét. I. VIZSGÁLAT a) történeti leírás Régészeti rész (a PESTTERV Kft évi dokumentációja alapján) Törökbálint közigazgatási területe régészeti lelőhelyekben gazdag. A település régészeti topográfiai szempontból a jól kutatott területekhez tartozik, a Magyarország Régészeti Topográfiája program kapcsán megtörtént a lelőhelyek szisztematikus inventarizációja (MRT 7.) és a közelmúltban végzett több nagyfelületű ásatás során a lelőhelyek jelentős részén megelőző feltárás is folyt. Az őskori lelőhelyek közül a Kukorica-dűlő, Dulácska, Égettvölgy határrészekben ismertté vált lelőhelyek emelendők ki. A római császárkorban a térség a korai időszakától kezdve lakott volt. A legjelentősebb római kori emlékek a Tópark területén, illetve a Tükörhegyen kerültek elő. A népvándorláskor időszakából régészetileg elsősorban az avar periódus jól reprezentált. A Schwarze-Morast-Äcker lelőhelyen, a vasútállomás közelében, a Hosszúréti pataktól északra 1950-ben két, mellékletekkel gazdagon ellátott avar kori temetkezést találtak. Kiemelkedő jelentőségű a Tópark területén előkerült avar településrészlet és a hozzá tartozó két temető: a TetraPack épületének helyén és az M0 kiszélesített nyomvonalán. Az Árpád-kori Torbágy falut 1283-ban említik először, 1526 után a falu elnéptelenedett. A település területén két Árpád-kori templom is ismert: az egyik a mai katolikus templom helyén állt, a körülötte lévő temető kerítőfala a 18. századi térképeken még látszik. A másik templomrom az Égettvölgyben került elő, részben feltárt. A település fontos régészeti emléke az egykori középkori castrum, ami a mai katolikus templom környékén keresendő. A régészeti lelőhelyek listáját, a Miniszterelnökség, Örökségvédelmi Hatósági Főosztály, Örökségvédelmi Nyilvántartási Osztály június 23-án kelt adatszolgáltatását mellékletben csatoltuk. 2

3 Épített örökség rész A település a Tétényi fennsík lábánál, a Hosszúréti patak völgyében terül el. A térség már az időszámításunk előtti időkben is lakott volt, erről gazdag régészeti leletanyag tanúskodik. A község területén többek között bronzkori urnatemetőt, római feliratos köveket tártak fel. A középkori település a török hódoltság idején elpusztult, egykori nagyságára, jelentőségére a barokk templom korábbi, gótikus szentélyfala utal. Az elnéptelenedett területet 1693-ban Szécsényi György esztergomi érsek a budai jezsuiták kollégiumának adta. Az ajándékozást l. Lipót 1700-as adománylevele megerősítette. Ebben a helység Torbály, ill. Török Bálintként szerepel. A birtokosok megkapták a környező dombokat, kaszálókat, szőlőket és bor vámmentességben részesültek. Az 1690-es években az elnéptelenedett vidékre albániai és felsőszerbiai rácok érkeztek, akik 1696-ban alapítottak községet, és két évi adómentességet kaptak. A letelepedés feltétele a katolizálás volt, így az új lakosság áttért a katolikus hitre. A jezsuita rend felépítette a falu templomát, majd 1701-ben saját kolostorát. Ugyanekkor megkezdte a rendszeres betelepítést. Az új telepesek valószínűleg a Feketeerdő vidékéről hozott németek voltak, akik öt évi adómentességet kaptak. A rácok eleinte a József hegy keleti oldalába vájt lyukakban laktak, - ez lett a későbbi Rác utca. De később módosabb rácok is érkeztek. A németek a Neue Welt -nek (Új világ) nevezett Felsővár utcát és alatta a Festung (erődítmény) nevű teret építették be. A 18. sz. közepén plébánia is működött itt. Rövidesen azonban a veszprémi püspök rátette a kezét a falura és megadóztatta azt, és hosszas harcot vívott a jezsuita renddel. Ezalatt a falu lakossága jelentősen megcsappant. A rendet 1773-ban feloszlatták. A települést Mária Terézia 1775-ben a székhelyi Majláth Józsefnek adta. Majláth fejlesztette a birtokot, a kolostort urasági lakká alakította, kétemeletesre magasíttatta, az első emeletre erkélyt építtetett, a belső térben lévő cellákat megszüntetve főúri otthonná tette. A későbbiekben bővíttette a kis templomot, amelyet 1811-ben szenteltek fel. Ezt azonban ben bekövetkezett halála miatt már nem érhette meg. Fia, MajláthNep. János sikertelen üzleti vállalkozására ráment a birtok. Festetics Antal 1843-ban zálogként a birtokot fia, Ágoston számára megvette, aki apja haláláig ott élt, majd ezután Dégre költözött Ottléte alatt a gazdaság és a kastély élete felvirágzott. A falunak iskolát építtetett, harangot adományozott. Az 1860-as évek végén ismét változott a tulajdonos személye. Majláth János egyetlen fia, Kálmán nem tudta visszaváltani elzálogosított örökségét, így a jogot eladta RochelTitus gráci bankárnak. A település későbbmeller Rezső birtokába került,ezt követően a birtokos személye gyakran változott. A falu 1871-ben nagyközségi rangot kapott. Az évi összeírás szerint a 68 háztartásból 38 német, 28 szerb és két magyar volt. Az 1828-as népszámlálás alkalmával a település 1509 lakosának mintegy kétharmada vallotta magát németnek, egynegyede rácnak körül aborovszky Samu által szerkesztett Pest- Pilis- Solt- Kiskun vármegye kötet a következőket írjatörökbálintról: Nagyközség a budapest győri vasút mellett, 563 házzal és 3250 lakossal, a kik németek és magyarok és nagyobbára róm. kath. vallásúak. A rác népesség a 20. században már nem volt jelentős. Az évi népszámlálás során az 5177 lakosból 2203 német anyanyelvű németnek, 388 német anyanyelvű magyarnak, és 2586 magyar anyanyelvű magyarnak vallotta magát. 3

4 A falu fejlesztése érdekében nagyon sokat tett Zimándy Ignác, aki között a falu plébánosa volt. Bővített egyházi épületeket, épített apácakolostort (1907), fejlesztette a katolikus fiúiskolát, amelyben leányosztályok is helyet kaptak, óvodát, olvasókört, énekzeneiskolát alapított. Mindezek költségeit is nagyrészt saját maga vállalta ben vált szét a fiú és a leány iskola; az előbbi maradt egyházi, az utóbbi három osztályosként állami fenntartású lett. A helyi módosabb polgárok is hozzájárultak a fejlesztésekhez. A Budapest- Szőny vasútvonal kiépítése (1884), megálló létesítése is nagyot lendített a község életén. A kellemes környezet, a főváros közelsége, a jó megközelíthetősége is ide csábította a nyaralókat, akik villákat építettek. A vasútállomásról omnibusz és bérkocsi szállította az ide érkezőket a faluba. Fürdő, szálláshelyek, vendéglők, kávézók nyíltak, és 1892 óta gyógyszertár is működött ben megindult a villamosvasút (HÉV), közvetlen összeköttetést biztosítva a településközpont és a főváros között. A település kedvelt üdülőhellyé válik, a kastélyban az 1920-as évek végétől tüdőszanatórium működik. A fejlődésnek a II. világháború vet véget. A harcok ugyan elkerülik a települést, de a háború után ben kitelepítik a sváb lakosság nagy részét, 1900 személyt. Helyükre az Alföldről és a határon túlról érkeznek betelepülők. Törökbálint, mint a többi agglomerációs település, ezekben az években kiszolgálja a főváros munka- és vásárlóerőn igényeit. A 80-as években egyre több család költözik az agglomeráció egészséges, jó fekvésű településeibe. A népesség növekszik, új településrészek épülnek be. Vállalkozások is letelepednek, de a lakosság nagy része továbbra is a Fővárosba jár dolgozni. A HÉV összeköttetés megszűnt, a kapcsolatot a gyakori autóbusz járat biztosítja. A település július 1-én városi címet kapott, lakosainak száma ma több, mint Az között készült I. katonai térkép Gross Turbal Török Balint néven jelöli a falut. A mai Hosszúréti patak ágain kívül több vízfolyás fut be a faluba, szeli át a környéket. A mai utcahálózat kezdetei jól azonosíthatók a térképen. Szabályosan, kétoldalt beépített a Munkácsy u. a Dózsa Gy. u.-tól kb. a Bartók B. u.-ig, a József A. u. és a Felsővár u. belső szakasza. Egyoldali beépítésű a Dózsa Gy. u.a Kálvária dombja mellett, és látható a Templom utca mentén kialakult, a dombra felkúszó halmazos beépítés. A Dózsa Gy. u. északi végén nagyobb épület látszik. A térkép a temető helyén keresztet ábrázol, és jelöli a falutól északra fekvő szőlőskerteket. Az 1859-es II. katonai térképen a falu Gross Turbal Török Bálint néven szerepel. Ezen tovább nyúlik a Felsővár u. beépítése, épületek sorakoznak a Dózsa Gy. u.belső ívében, a Kálváriadomb alján, beépült a Szt. István u. törésénél a Baross u. temető felőli oldala, és a Bartók B. u. patakra néző fele. Ez utóbbitól kicsit északra és mögötte a háromszög alakú tömbben, valamint a patak másik oldalán nagyobb együttes látható. A templomdombra felkúszó házak között már van utca, a templomtól északra elszórtan néhány ház és a kastély található. A Kápolna és a Mátyás utcák vonala is kialakult, valamint az Akácos utca is, egyoldali beépítéssel. A térkép jelöli az 1766-ban megnyitott temetőt, feltünteti a környék dombjainak (Anna Berg, Josef Berg), mezőinek (GrosseHaide, KleineHaide), erdőnek (KammerWald) a nevét, a Törökugratót (Türkensprung) és egy tanyát (Schussterhof). Az közötti III. katonai térképen a község neve Török Bálint (Gross Turwal). A beépítés nem bővült jelentősen: kissé tovább épült a Dózsa Gy. u., benépesül az Akácos u., állnak házak a Kápolna u. ívében és ott a Mária kápolna (Maria Hilf). Megjelöli a kastély helyét (Schl.), és a kőfejtőt, ahonnan a házak, kerítések, támfalak építőanyaga származik. Megnevezi a környező hegyeket, szőlőket, mezőket, azokon a vadászházakat, kocsmákat. Feltünteti a község mellett menő vasutat az állomással, valamint a vasúti őrházakat is. 4

5 Az 1923-as térképen látható a további beépítés: a Bajcsy Zs. u., a Kápolna u., a patak túloldalán a villák, a Rákóczi, az Ady, a Deák, a Petőfi utcák mentén még ritkásan álló házak. Megépült a HÉV vonala az állomás épülettel. A tükörhegyi szőlők parcellái mutatják már a későbbi utcák helyét. A falutól kisé délkeletre kőbánya működik, a Hosszú rétek és a vasútvonal között keserűvíz forrás található. Több major látható, pl. a Törökbálinti major, dél felé az Ilka major, mellette az erdőőr háza. A 20. század folyamán a település tovább növekedett, az 1959-es térkép különösen a Petőfi u. és a vasút közötti szakaszon jelöl új beépítést. Elszórtan épültek házak a Tükörhegy oldalában is, de ez a terület inkább szőlő maradt. A HÉV vonalat az 1959-es térkép még ábrázolja. b) Természet, táj, tájhasználat településhálózat és településszerkezeti összefüggések A település nagyon kedvező fekvésű. A történeti része, az Ófalu, a Józsefhegy és az Annahegy közötti völgyben folyó patak két oldalán, egyutcás faluként jött létre. A domborzati viszonyok nem tették lehetővé azt, hogy a település a főutcával párhuzamosan oldalirányba bővüljön, ezért az Ófalu máig is megőrizte a természettel való közvetlen kapcsolatát. A falu növekedése a völgynek a Tégladűlő felé tölcsérszerűen kitáguló sík területe felé indult el. Ezen a sík területen - amely a Hosszúréti patak két oldalán található igen lapos völgy - bővült tovább. A patak két oldalát az M7-es útig beépítetlen széles zöld terület szegélyezi. Ezt a völgyet északkelet felől még ötven évvel ezelőtt is zöld szőlődomb határolta. A szőlődombot, amelyet Tükörhegynek is neveznek, mára parcellázták, és beépítették. A mai város kétharmad részének már nincs közvetlen kapcsolata a környező természeti tájjal, de az egész település megtartotta a sok zöld területtel borított kertvárosi jellegét. Az átmenő forgalom elkerüli, levegőjét ipari létesítmények sem zajjal, sem szennyezéssel nem terhelik. c) településkép és utcaképek A település képe egységes, falusias, illetve kertvárosias jellegű. Az utcák fásítottak, rendezettek, vonalvezetésük még az utóbbi ötven év új beépítéseinél is a terepviszonyokhoz igazodik. A 20. század első felében beépült történelmi településközpontban az eltérő területhasználattól, a beépítés idejétől függően az alábbi területeken jelenik meg sajátos településkép, településkarakter: az Ófalu lakóterületein az Ófalu településközpontjában a középületek és lakóépületek együttesében az Ófalu melletti présházak, pincesorok területén a GanseWaide területén, a lakóházak és gazdasági épületek együttesén a Villatelep századfordulón beépített területén, az Újtelep területén, az 1930 körül épült szabadonálló polgárias családi házak, villák együttesén. 5

6 Az Ófalu területe, a legkorábban beépült Felsővár utca, valamint a Munkácsy Mihály utca, Dózsa György u. Patak utca, Szent István utca, Baross utca és a Bartók Béla utca által közrezárt terület őrizte meg legegységesebben a hagyományos településképet. A fésűs beépítésű oldalhatáron álló épületek között sok telken zártsorú beépítés alakult ki, középen kocsiáthajtóval, a sváb falvak jellegzetes elrendezéseként. A Templom utcán és az Alsóerdősor utca alsó szakaszán halmazos beépítés található, a domborzati viszonyok által is befolyásolt változatos utcaképpel. A Jázmin utca, Akácos utca és a Pince tér az egykori borpincék területe, a szabálytalan közterületek a présházak és támfalak között alakultak ki. A hagyományos településkép már csak nyomokban lelhető fel, több lakóépületet is emeltek ezen a területen. A villasoron még megtalálhatók a századelőn épült villák, nagy, m 2 -es telkekkel, de megindult a mély telkek megosztásának folyamata, így ezen a területen a beépítés vegyes képet mutat. A fásított utcák (Kossuth Lajos utca, Árpád utca), terméskő kerítések még őrzik a közel 100 éves településkép hangulatát. Az Újtelep 1930 körül beépített részén, a Bajcsy Zsilinszky utca, Kazinczy utca, Rákóczi Ferenc utca, Ady Endre utca által közrezárt területen az utcakép változatos, a fésűs beépítés mellett sok szabadonálló családi ház is épült. Az új vagy felújított épületek száma is magasabb, mint az Ófaluban. A felújítások nem minden esetben őrizték meg az eredeti tömeget, részleteket, így egységes utcaképről már nem lehet beszélni. d) településszerkezet és területhasználat Az Ófalu településszerkezete a természeti adottságoknak megfelelően alakult, az utcahálózat a domborzati viszonyokhoz igazodik, csak néhány helyen és rövid szakaszon kapaszkodik fel a domboldalra. Az újabb részek már telepítettek. A lakóterületeken a korábbi eltérő területhasználat, vagy megszűnt funkció az alábbi helyeken képez konfliktushelyzetet: - a Jázmin utca, Akácos utca mentén a volt pincesoron - a Munkácsy Mihály utca keleti oldalán, az OMÜV létesítményei környezetében - a Munkácsy Mihály utcai buszvégállomás környezetében - a volt HÉV végállomás környezetében a HÉV végállomás 2009-ben 6

7 e) településkarakter: telekszerkezet és telekhasználat, beépítési mód és épülettípusok, Az Ófaluban a telkek általában keskenyek. Ez a régi településrészen a falusias, fésűs beépítés öröksége, ahol a házak zömmel az utcavonalon álltak. Az újabb kertvárosias beépítések zömmel oldalhatáron álló előkertesek. A telkek mezőgazdaságra utaló felhasználásának ma már nyomai is alig vannak. A településen az alábbi jellegzetes épülettípusok találhatók: Oldalhatáron álló, utcavonalra épült fésűs beépítésű lakóházak, széles eresszel, vagy tornáccal. Oldalhatárra és utcavonalra épült L alaprajzú lakóépületek, tornáccal Utcavonalra épült zártsorú lakóépületek, középen kocsibehajtóval. Oldalhatáron vagy szabadonálló családi házak Szabadonálló villák, nyaralók Baross utca Villatelep, Árpád utca 29-23, háttérben a Walla-kilátó. Jellegzetes utcaképi elemet képeznek a helyben kitermelt mészkőből rakott tömör kerítések, a változatos, igényes kovácsolt kerítésrácsok, kapuk, a kő támfalak, és a kővel kirakott vízelvezető árkok. 7

8 f) védettségek, az örökségi értékek érvényesülése: Országos védelem műemlékek, nyilvántartott műemléki érték - aminiszterelnökség, Örökségvédelmi Hatósági Főosztály, Örökségvédelmi Nyilvántartási Osztály június 23-án kelt, mellékletben csatolt adatszolgáltatása alapján: Walla-kilátó, 20. sz. eleje. Tervezte Alpár Ignác. - Lakóépület. hrsz: 2189/3, 2189/4 Mtsz: 9614 bírság kategória: II Árpád u. 23. hrsz: 2190 Lakóház, volt Walla József-villa. Eklektikus Mtsz:9606 bírság kategória: M II R.k. Mária-kápolna, barokk, 1717, bõvítve klasszicista stílusban, 1845-ben. Kápolna utca (volt Budaörsi út) hrsz: 2217 Mtsz:7392 bírság kategória: III (nyilvántartott műemléki érték) Walla-sírbolt, Tervezte Dümmerling Ödön; színes üvegablakok, Róth Miksa. Régi temetõ, Temető köz (volt Karinthy F. u.) hrsz: 1151/2, 1151/3. Mtsz: 9615 bírság kategória: II jezsuita kolostor, majd Mailáth-kastély, ma TBC-szanatórium, barokk, Bõvítve ban, kertjében díszkút, barokk, 18. sz. Munkácsy Mihály u hrsz: 22 Mtsz: 7394 bírság kategória: II R.k. templom, szentélye gótikus, 15. sz., hajója barokk, 1763; tornya klasszicista, Berendezés: szószék Pelsõczy F. u. hrsz: 28 Mtsz: 7393 bírság kategória: II A műemléki értékek állapota, az értékek megőrzésére vonatkozó javaslatok: A Walla-kilátó Kastély u. 30. sz. alatti 2189/3 hrsz-ú ingatlanon álló épületegyüttesét igényesen felújították, láthatóan a műemléki elvárásoknak megfelelő módon tartják karban. Műemléki védelem alatt áll a Kastély u. 32. sz. alatti 2189/4 hrsz-ú ingatlan is, mely a kilátó eredeti telkéből került leválasztásra, és az eredeti kerítés még ezen a szakaszon is megvan. A Kastély u. 32. sz. ingatlanra a 2000-es évek közepén új lakóépület épült, amely léptékében meghaladja az egykori villatelep beépítésének ritmusát, a település 8

9 központja felől takarja a műemlék látványát. Az új beépítés miatt a villa és kilátó egykori kapcsolata sem érvényesül. Walla-villa. A villát eredeti rendeltetésének megfelelően lakóépületként használják, a homlokzatok az eredeti állapotnak megfelelő, karbantartott állapotban vannak. A villa kertje gondozott. Az ingatlan egykori telkét megosztották, az Árpád u sz. előtti egységes kerítés jelzi a telek eredeti kiterjedését A műemlék r.k. templomot felújították, környezete az elmúlt években megújult, új térburkolat készült, megfelelő lejtéssel a csapadékvíz elvezetésére. Az egykori iskola és a templom közötti területet parkosították. A r.k. templom védett ingatlanán, tehát műemléki védelem alatt áll az 1711-ben emelt Xavéri Szent Ferenc kápolna, bár a műemlékjegyzék önállóan nem nevesíti. A kápolnát 1993-ban felújították, de a környezetét nem rendezték, a csapadékvíz elvezetéséről nem gondoskodtak megfelelően, így a felszívódó talajnedvesség károsítja a falazatot. A kápolna mellett vezet el az a sétaút, amely a templom és a Templom utca közötti összeköttetést biztosítja. A sétaút kiépítése, kertészeti karbantartása, kilátópontok kialakítása felértékelheti a környék ingatlanjait, kedvező hatással lehet a terület értékmegőrző fejlődésére. A kápolna környezetében a feltöltődött terep rendezéséről, a csapadékvíz elvezetéséről, a tetőhöz közeli faágak visszametszéséről gondoskodni kell! A Kápolna út és Kastély utca sarkán álló Mária-segíts kápolna külső felújítása ben elkészült. A kápolna új cserépfedést kapott, a kis homlokzati tornyot újjáépítették, horganylemez fedéssel. A homlokzatokon a vakolt felületeket és tagozatokat megújították, a kőfelületeket restaurálták. A környezet rendezésével együtt a felszín alatti vízelvezetésről is gondoskodtak. A sírkertben álló Walla-sírbolt 1151 hrsz-ú ingatlanát 1993-ban megosztották, a sírbolt a 1151/3 hrsz-ú ingatlanon áll. A hatályos nyilvántartás szerint a 1151/2 és 1151/3 hrsz-ú ingatlanokra terjed ki a műemléki védelem. A 1151/1 hrsz-ú ingatlan, melyen új református templomot emeltek, műemléki környezetnek minősül. A kripta szakszerű műemléki helyreállítása 2012-ben megtörtént, a Nemzeti Panteon Alapítvány támogatásával. A környezetet rendezték, díszvilágítással és térfigyelő kamerával látták el, így remélhetőleg a rongáló szándékot sikerül távol tartani a felújított műemléktől. A TBC Szanatórium, volt jezsuita kolostor, majd Mailáthkastélyépületegyüttesének jó karban tartásáról az intézmény fenntartója gondoskodik. Az épületek homlokzatait felújították, a parkot gondozzák.. Műemléki környezetek: A január 1. előtt védetté nyilvánított műemlékek esetében, ha a védetté nyilvánítási rendelet másképpen nem rendelkezik, műemléki környezetnek minősülnek a védetté nyilvánított műemlékkel közvetlenül határos telkek, a közterületrészek és a közterületrészekkel határos ingatlanok. A műemléki környezeteket a mellékelt lista, örökségvédelmi adatszolgáltatás tartalmazza. A Mária kápolna nyilvántartott műemléki érték, műemléki környezete a kövt. 90. (2) bekezdése alapján megszűnt. 9

10 Helyi védelem alatt állóterületek, épületek, épületegyüttesek, szobrok, emlékművek, javaslatok az értékek megőrzése érdekében: Törökbálint Város Önkormányzata óta rendelkezik az épített örökség helyi védelméről szóló rendelettel. A 36/2008 (X.14.) rendelet helyébe lépett az épített környezet helyi védelméről szóló 11/2014. (IV. 30.) önkormányzati rendelet. Az épített örökség helyi védelméről szóló rendeletek mellékletében felsorolt helyi védett épületek, építmények, területek részletes értékvizsgálat, értékleltár alapján kerültek kijelölésre. A védett épületek, építmények, területek, szobrok, emlékművek listája a javasolt kiegészítések, pontosítások átvezetésével - a R. 1. sz. mellékletében kapott helyet. Védett területek A Védett területek felsorolását a településkép minőségi alakításáról szóló rendelet mellékletében az alábbiak szerint javasoljuk pontosítani, kiegészíteni: Védett területek: Ófalu területe (Felsővár utca, Felsőerdősor utca, Templom utca, Pelsőczy utca, Munkácsy M. utca felső szakasza a Dózsa György utcáig) Dózsa György utca Munkácsy Mihály utca és Patak utca közötti szakasza Erzsébet u. páros oldala a 10. és 20. sz. között Bartók Béla utca Munkácsy Mihály u. és Nyár u. közötti szakasza József Attila u. a Nyár utcától a Munkácsy M. utcáig Nyár u. a Walla József tér és a József Attila utca között, a Baross u. 19. sz. épülettel együtt. Szent István u. 16. és 26. sz. között. A védett területeken megőrzésre érdemes a kialakult utcahálózat, a településkép, a beépítés jellege, ezt segíthetik elő a R. előírásai, amelyek a kialakult beépítési jellegzetességek megtartására, a hagyományos építőanyagok használatára, a támfalak, kerítések megőrzésére irányulnak. A Nyár utca védendő ingatlanait javasoljuk kiegészíteni a Baross u. 19. sz. épülettel, így biztosítható a Walla József tér térfalainak, meglévő térarányának megőrzése. A Szent István tér 16. és 26. sz. ingatlanok között még megmaradt a hagyományos, lakóház-nyárikonyhás beépítés. Megőrzését indokoltnak tartjuk, mivel a teresedésben a szemközti két épület, az Egyházközség épülete és a Harangláb söröző épülete is védett, és az épületegyüttes a Szent István szoborral őrzi a hagyományos településképet. Az épületsor és az épületegyüttes látványa fogadja a Baross utca felől érkezőket. A települési értékek látványának védelme érdekében a Templom utca és a Józsefhegy utca mentén az építési magasság korlátozása indokolt, a településkép jellegzetes épületeire, műemlékeire (Általános Iskola, volt Zárda, Kálvária, r.k. templom, Szanatórium, Walla kilátó) történő zavartalan rálátás lehetőségét biztosítani kell. 10

11 Védett középületek A védett középületek közé azok az épületek kerültek, amelyeket eredetileg közösségi rendeltetés céljára építettek. A rendeltetés az eltelt időben több esetben változott, az épületeket részben lakás céljára is használják. A volt HÉV-végállomás épületének déli részét az elmúlt években gondosan felújították, az eredeti, építéskori állapot megőrzésével. Az épületben étterem működik,atornácon, az egykori fedett utasváróban kapott helyet a külső fogyasztótér. Az épület északi részében külön rendeltetési egység, lakás van. A helyi védelem elősegítheti az épület északi részén is az eredeti állapot helyreállítását, az épület homlokzatainak, tetőzetének egységes kialakítását. A Munkácsy Mihály u. 9. sz. alatti Fehér Kereszt Patika épületét az elmúlt évben átépítették, a korábban földszintes épületre emelet került. Az épület arányai alapvetően megváltoztak, megjelenését a mai anyagok és szerkezetek határozzák meg. A helyi védelem fenntartása nem indokolt. Védett lakóépületek A védett épületek értékeinek helyreállítását az Önkormányzat támogatja, a támogatást több lakóépület tulajdonosa igénybe vette. így kerülhetett sor a Munkácsy Mihály u. 93. sz. lakóépület befalazott gyalogkapujának kibontására, és hagyományos nyílászáró beépítésére. A évben készült örökségvédelmi hatástanulmányunk helyi védelemre javasolta a Szabadság tér 12. (hrsz: 2253) alatti villa épületét. Az elmúlt években a szecessziós villa homlokzatait az eredeti állapottól idegen anyagokkal újították fel, a felújítás során az eredeti kialakítás építészeti értékeit eltakarták. A védettség fenntartása indokolt, a következő homlokzatfelújítás során az eredeti homlokzati architektúra visszaállítható. 2. A rendezés során tervezett változtatások, hatáselemzés A településkép minőségi átalakításáról szóló rendelet az épített örökség értékeinek megőrzésével kapcsolatos alábbi önkormányzati rendeletek - az épített környezet helyi védelméről szóló 11/2014. (IV. 30.) önkormányzati rendelet, - a településképi véleményezési eljárásról szóló 10/2013. (II.25.) önkormányzati rendelet, - a településképi bejelentési eljárásról szóló 9/2013. (II.25.) önkormányzati rendelet, - a településképi kötelezésről szóló 36/2013. (IX.23.) önkormányzati rendelet, - a helyi településrendezési előírások tartalmáról szóló előzetes tájékoztatás és a tervekkel kapcsolatos szakmai konzultáció szabályairól szóló 7/2013. (II.25.) önkormányzati rendelet, - a reklámhordozókról szóló8/2013. (II. 25.) önkormányzati rendelet. egységes szerkezetbe foglalása, összehangolása. Pontosítja a helyi védelem alá vont területek, épületek, építmények, szobrok, emlékművek listáját, és településrészekre bontva adja meg az értékek megőrzése, kibontakoztatásához szükséges előírásokat. Az előírások kitérnek a beépítés módjára, a tömegalakításra, a homlokzatok anyagára, színére, a kerítésekre, tehát a településképet meghatározó minden részletre. 11

12 3.a. Értékvédelmi terv, a védett értékek megőrzését biztosító szempontok és követelmények A műemlékek és a régészeti lelőhelyek értékeinek megőrzését a hatósági eljárás során az örökségvédelmi hatóság ellenőrzi, építési engedélyhez kötött tevékenység esetén szakhatósági eljárásban, a 312/2012.(XI.8.) Korm. rendelet 6. mellékletében foglalt szakkérdések vizsgálatával. Az építési engedélyhez nem kötött, de örökségvédelmi engedély vagy bejelentés alapján végezhető tevékenységek körét, az eljárás szabályait a kulturális örökség védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 496/2016. (XII.28.) Korm. rendelet tartalmazza. A műemléki környezetben tervezett építési munkákra vonatkozóan a településképi véleményezési eljárásban érvényesíthetők az örökségvédelmi követelmények, az illeszkedés és a műemléki értékek érvényesülésének feltételei. A műemléki környezet a Walla-kilátó és Walla-villa, valamint a Szanatórium, a volt Majláth-kastély esetében igényel kiemelt figyelmet. A R. tartalmaz előírást a Tükörhegy déli lejtőjén a Walla-kilátó környezetében az illeszkedés szabályaira. A Városközpontban a Szanatórium, volt Mailáth-kastély melletti ingatlanokon a felhagyott ipari területek helyén fejlesztés várható, a R.-ben megfogalmazott településkép-érvényesítési eszközök alkalmazása során érvényesíthetők az illeszkedés szempontjai. Az örökségvédelmi jogszabályok módosítása következtében a Mária-kápolna műemléki környezete megszűnt. A változással a műemléki értékek nem sérülnek, mivel a kápolnát minden oldalról közterület határolja, és a kápolnától északra lévő lakóterületek építési előírásai a meglévő településkép megőrzését célozzák. A helyi védelemre vonatkozóan a R. pontosítja a védett területek, épületek, építmények listáját, előírja a védett építményeken, védett területeken tervezett beavatkozások szempontjait. A R. előírásaia történeti településmag kialakult szerkezetének, a település hagyományos arculatának, értékeinek megőrzését célozzák. A helyi védelem alá vont területekre vonatkozó általános és településrészenként egyedi követelmények és a településkép-érvényesítési eszközök biztosítják a meglévő értékek megőrzését. 3.b. Önkormányzati feladatok A hatályos Helyi Építési Szabályzatban és a szabályozási tervlapokon át kell vezetni a védelem alatt álló műemlékeket és régészeti lelőhelyeket, a Miniszterelnökség, Örökségvédelmi Hatósági Főosztály, Örökségvédelmi Nyilvántartási Osztály által június 23-án kiadott adatszolgáltatás alapján. Az örökségvédelmi jogszabályok és a R. által szabályozott önkormányzati településképvédelmi eszközrendszer együttesen biztosítják a védett értékek fennmaradását július. Lőrincze Zsuzsanna okl, építészmérnök műemlékvédelmi szakmérnök műemlékvédelmi szakértői szám:

13 Fontosabb jogszabályok: évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről évi LXIV. tv a kulturális örökség védelméről; évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól évi LXXIV. törvény a településkép védelméről 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről; 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről 496/2016. (XII.28.) Korm. rendelet a kulturális örökség védelmével kapcsolatos szabályokról. 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről 439/2013. (XI. 20.) Korm. rendelet a régészeti örökséggel és a műemléki értékkel kapcsolatos szakértői tevékenységről 191/2001 (X.18.) Korm. rendelet az örökségvédelmi bírságról; 238/2005. Korm. rendelet az építésfelügyeleti bírságról 245/2006. (XII.5.) Korm. rendelet az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól 252/2006. (XII. 7.) Korm. rendelet a településrendezési és az építészeti-műszaki tervtanácsokról 191/2009.(IX.15. Korm. rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről Az épített örökség, a településkép védelmével kapcsolatos hatályos önkormányzati rendeletek: Törökbálint Város Önkormányzata Képviselő-testületének 25/2015.(IX.21.) rendelete a város Helyi Építési Szabályzatáról A településkép minőségi átalakításáról szóló rendelet hatályba lépésével hatályát veszti - az épített környezet helyi védelméről szóló 11/2014. (IV. 30.) önkormányzati rendelet, - a településképi véleményezési eljárásról szóló 10/2013. (II.25.) önkormányzati rendelet, - a településképi bejelentési eljárásról szóló 9/2013. (II.25.) önkormányzati rendelet, - a településképi kötelezésről szóló 36/2013. (IX.23.) önkormányzati rendelet, - a helyi településrendezési előírások tartalmáról szóló előzetes tájékoztatás és a tervekkel kapcsolatos szakmai konzultáció szabályairól szóló 7/2013. (II.25.) önkormányzati rendelet, - a reklámhordozókról szóló8/2013. (II. 25.) önkormányzati rendelet. 13

14 Mellékletek: - Fotódokumentáció Műemlékek és környezetük - 6 oldal Helyi védelem alatt álló középületek 16 oldal Helyi védelem alatt álló lakóépületek 15 oldal Helyi védelem alatt álló területek 8 oldal Utcaképek, jellegzetes épületek 23 oldal - Térképek a Hadtörténeti Múzeum Térképtárából a készítés/kiadás éve leltári szám: XIII/XXI XXXII / / Ny L D-b - A Miniszterelnökség, Örökségvédelmi Hatósági Főosztály, Örökségvédelmi Nyilvántartási Osztály adatszolgáltatása, június 23. műemlékek és műemléki környezetek régészeti lelőhelyek Felhasznált irodalom: - Wittinger Antal: Török-Bálint története és leírása Budapest, Franz Zeiss: Törökbálint-Grossturwall, Törökbálint, Franz Zeiss: Törökbálint-Grossturwall, Törökbálint, Sipos Gyula: Törökbálint kincsei, Törökbálint Sipos Gyula: Törökbálint egykor és ma Törökbálint, Hadik András: Egy várépíttető az ezredfordulón. in: Tanulmányok Gerő László nyolcvanötödik születésnapjára OMvH Budapest,

15 műemlékek és környezetük r.k. templom r.k. templom kereszt a templomkertben Xavéri Szent Ferenc kápolna gótikus oszloplábazat a templomkertben 1

16 műemlékek és környezetük Mária kápolna Mária kápolna Mária-kápolna, Dörre Tivadar rajza Wittinger, 128. oldal 2

17 műemlékek és környezetük Walla-kilátó, Kastély utca 30. (2009.) a műemlék kilátó és a Kastély u. 28. sz. alatt - műemléki környezetben - épült új lakóház Walla-kilátó, főépület utcakép, Kastély u Kastély utca 32. a műemlék kilátó és a Kastély u. 32. sz. alatti új beépítés a településközpont felől 3

18 műemlékek és környezetük Walla-villa, Árpád utca 23. Walla-villa az Árpád u. 21. felől, az eredeti telek megosztásával kialakított magánút Árpád u. 25. kerítés Árpád u kerítés Árpád u. 25. megbontott kerítés, Árpád u. 25. részben helyreállított kerítés,

19 műemlékek és környezetük Walla-síremlék emléktábla a évi felújításról Walla-síremlék, rendezett sírkert 5

20 műemlékek és környezetük Szanatórium, volt jezsuita kolostor, majd Mailáth kastély ún. kiskastély kastély, homlokzati részletek virágház a kastélyparkban kerítés és kapu a Szanatórium két világháború között emelt fogadóépülete 6

21 helyi védelem alatt álló borospincék, présházak megnevezés: Zimándy Ignác Általános Iskola cím: Dózsa György u. 15. hrsz: 465 1

22 helyi védelem alatt álló borospincék, présházak megnevezés: Zimándy Ignác Általános Iskola cím: Dózsa György u. 15. hrsz: 465 jellemzői: beépítés: utcavonalon álló, hézagosan zártsorú, udvarba hátranyúló szárnnyal. szintszám: fsz + emelet + tetőtér tetőidom:kontyolt nyeregtető, tetősíkban fekvő ablakok héjalás: cserepeslemez homlokzat: vakolt, kőporos fröcskölés, a nyílások körül vakolatkeret, tégla lábazat a templom tömbjén fogrovatos párkány, oromdíszek nyílászárók: díszes tölgyfakapu lábazat: tégla kerítés: kocsibejáró, új kapuval, a kálváriadomb felől támfal, megőrzendő értékei: tömeg, homlokzatképzés, udvaron Zimándy mellszobor belső kialakítás megőrzendő értékei: betétes ajtók, lépcsőház (lépcsőkarok és kovácsolt korlátok), eredeti padlóburkolatok, az utcai ablakok betétes spalettái, a díszterem, egykori kápolna 1993-ban készült belső kialakítása és eredeti lizénafejezetei korábbi átalakítások: a homlokzatot és tömeget lényegesen befolyásoló átalakítás nem ismert datálás: között épült építéstörténeti adatok, datálás forrása: Zimándy Ignác építtette apácakolostor és leánynevelő intézet céljára (Wittinger, 1901, 187. old.) Tervezte Fábián Gáspár. (Hadik András szíves közlése) Márványtábla az I. emeleti folyosón:épült között, újjáépítette Törökbálint Önkormányzata javasolt intézkedések: a felújított épület szakszerű karbantartása 2

23 helyi védelem alatt álló borospincék, présházak megnevezés volt Leányiskola cím: Szent István u. 2. hrsz: 510 jellemzői: beépítés: U alaprajzú, hézagosan zártsorú tetőidom:kontyolt nyereg héjalás: cserép homlokzat: vakolt nyílászárók: eredeti a kapu és az attól balra lévő öt ablak lábazat: cementvakolat kerítés: --- megőrzendő értékei: tömeg, kapu, megmaradt ablakok belső kialakítás megőrzendő értékei: jelenleg nem középület, lakóház korábbi átalakítások: ben a bejárattól jobbra eső ablakokat az épület homlokzati rendszerétől idegen műanyag ablakokra cserélték. datálás: 19. sz. vége építéstörténeti adatok, datálás forrása: eredetileg is lakóháznak épült,1884-ben Bunth András adja bérbe állami leányiskola céljára. (Wittinger old, 187. old.) javasolt intézkedések: az eredeti homlokzati nyílásrendszer helyreállítása 3

24 helyi védelem alatt álló borospincék, présházak megnevezés: Falumúzeum cím:baross u. 17. hrsz: 539 jellemzői: beépítés: utcavonalon zártsorú, L alaprajzú tetőidom:nyereg, héjalás: cserép homlokzat: kerékvetős kőkeretes kapu, ablakok és üzletbejárat körül sima vakolatkeret, fogsordíszes húzott párkány nyílászárók: osztott ki-benyíló ablakok, táblás üzletajtó, régi kapu lábazat: vakolt kerítés: --- megőrzendő értékei: minden részlete belső kialakítás megőrzendő értékei: belső nyílászárók,kerti építmények korábbi átalakítások: --- datálás: 19. sz. vége építéstörténeti adatok, datálás forrása: az egykori Pertl vendéglőt 1996-ban állították helyre Falumúzeum céljára javasolt intézkedések: gondos karbantartás 4

25 helyi védelem alatt álló borospincék, présházak megnevezés: Walla József Óvoda cím: Bartók Béla u. 28. hrsz: 720 jellemzői: beépítés: saroktelken, utcavonalon tetőidom: nyeregtető héjalás: pala homlokzat: vakolt nyílászárók: táblázatos lábazat: vakolt kerítés: új léckerítés megőrzendő értékei:tömeg, homlokzati nyílásrendszer, Szent József szobor az oromfalban, homlokzati tábla: Törökbálinti Állami Óvoda belső kialakítás megőrzendő értékei: Hajdan nyitott tornác, fejezetes pillérek, a tornácbejárat íve, a tornácra nyíló ajtók és ablakok, márványtábla a folyosón: Walla József és neje, Burda Ilma ajándéka, korábbi átalakítások: belső alaprajzi átalakítás, a tornác beüvegezése, a tornácbejárat elfalazása. datálás: 1902 építéstörténeti adatok, datálás forrása: tábla a homlokzaton javasolt intézkedések: a homlokzati nyílászárók helyreállítása, osztott üvegtáblákkal, az eredeti állapot, vagy analógiák alapján. 5

26 helyi védelem alatt álló borospincék, présházak megnevezés: volt Fiúiskola cím: Pelsőczy F. u. 2. hrsz: 27 jellemzői: beépítés: utcavonalra épült, szabadonálló szintszám: fsz + 1 tetőidom:kontyolt nyereg héjalás: cserép homlokzat: idomtégla párkányok, saroklizéna, emeleti ablakkeretek, földszinti könyöklők nyílászárók: eredeti kapu, ablakok, belső ajtók lábazat: nyerstégla kerítés: kovácsolt kertkapu megőrzendő értékei: tömeg, homlokzatok, nyílászárók, kovácsolt zászlótartó belső kialakítás megőrzendő értékei: lépcsőkorlát, megmaradt táblázatos ajtók korábbi átalakítások: 1960 körül megszűnt az iskola, jelenleg 6 lakás, belső átalakítások történtek, az udvarban bódék datálás: 1910 körül építéstörténeti adatok, datálás forrása: stílusjegyek javasolt intézkedések: a lakások megszűntetése, helyére közösségi rendeltetés, külső-belső helyreállítás, az udvar parkosítása 6

27 helyi védelem alatt álló borospincék, présházak megnevezés: Fehér Kereszt Patika cím: Munkácsy Mihály u. 9. hrsz: jellemzői: beépítés: utcavonalon, a Munkácsy M. utca felől zártsorú saroképület tetőidom:nyeregtető héjalás: hódfarkú cserép homlokzat: húzott párkány, nyíláskeretek nyílászárók: utcai nyílászárók újak, a földszinti nyílászárók az eredeti mintájára készültek lábazat: kiselemes kerámia burkolat kerítés: --- megőrzendő értékei: a földszinti nyílásrendszer belső kialakítás megőrzendő értékei: belső ajtók korábbi átalakítások: az eredetileg földszintes épületre 2009 előtt emeletet építettek. datálás: 1900 körül építéstörténeti adatok, datálás forrása: stílusjegyek javasolt intézkedések: a helyi védelem törlése. Az emelet ráépítésével az épület elvesztette eredeti arányait, homlokzati tagozatai stilizáltak, nyílászárói újak. 7

28 helyi védelem alatt álló borospincék, présházak megnevezés: volt HÉV megálló épülete cím: Szabadság tér hrsz: 2062/16 8

29 helyi védelem alatt álló borospincék, présházak megnevezés: volt HÉV megálló épülete cím: Szabadság tér hrsz: 2062/16 jellemzői: beépítés: szabadonálló, előkertes, keleti oldalán faszerkezetű nyitott utasváróval tetőidom: utcával párhuzamos gerincű csonkakontyos nyeregtető héjalás: részben hódfarkú cserép, részben fém hullámlemez, az egykori tornác felett korcolt fémlemez fedés homlokzat: vakolt nyílászárók: zsalutáblás ablakok, váz-táblázatos ajtók lábazat: vakolt kerítés: nincs, ill. jellegtelen táblázatos kerítés megőrzendő értékei: tömeg, homlokzat, faszerkezetek (utasváró), nyílászárók belső kialakítás megőrzendő értékei: korábbi átalakítások: az épület északi végén önálló lakást alakítottak ki, a homlokzat teljes átalakításával, a homlokzati rendszertől idegen üvegezett tornáccal. A tető déli végén ben teljes felújítás történt, a homlokzatok és a tetőszerkezet, a fa konzolok, oromdeszkák, a faragott tornác helyreállításával. A felújított épületszárnyban vendéglő működik. datálás: 1914 építéstörténeti adatok, datálás forrása: Franz Zeiss: Törökbálint Grossturwall, Törökbálint, old. A HÉV-et május 1-én adták át. javasolt intézkedések: az épület egységes hasznosítása, rendeltetés-módosítás, az épület teljes tömegén az eredeti homlokzatok, tető helyreállítása megjegyzés: célszerű lenne az épület egységes, közcélú hasznosítása,a lakófunkció megszüntetése. Az épület helyzete, adottságai alapján vendéglátás céljára kiválóan alkalmas. 9

30 helyi védelem alatt álló borospincék, présházak megnevezés: Egyházközség épülete cím: Baross u. 2. hrsz: 1178 jellemzői: beépítés: L alaprajz, Baross utca felől előkert, Kazinczy utca felől utcavonalon szintszám: F + tetőtér tetőidom: nyeregtető héjalás: cserép homlokzat: vakolt, Kazinczy utca felőli oldalon vakolatkeretek nyílászárók: újak, több méret és osztás lábazat: cementlábazat kerítés: falazott lábazat, falazott pillérek, drótfonat megőrzendő értékei: tömeg, kerítés belső kialakítás megőrzendő értékei: a belsőt átalakították korábbi átalakítások: teljes homlokzat, belső átalakítás, tetőtérbeépítés datálás: 1900 körül építéstörténeti adatok, datálás forrása: stílusjegyek. Már az 1859-es térkép is épületet jelöl a telken, a ma látható tömeg 1900 körül épülhetett ki. javasolt intézkedések: a nyílászárók egységes, az épület korához illő kialakítása 10

31 helyi védelem alatt álló borospincék, présházak megnevezés: Xavéri Szent Ferenc Kápolna cím: Pelsőczi F. u. hrsz: 10205/7 jellemzői: beépítés: szabadonálló, tetőidom: kontyolt nyereg, a bejárati oldalon oromfallal héjalás: cserép homlokzat: vakolt, húzott párkány és ablakkeret, bejárat kőkeretes, bejárat feletti vakolatmezőben évszám: Anno 1711 nyílászárók: ablakok és a bejárati ajtó kb. 100 éves lábazat: vakolt megőrzendő értékei: minden részlete belső kialakítás megőrzendő értékei: a vizsgálat idején nem jutottunk be. Wittinger leírása szerint két emléktábla van a belsőben. korábbi átalakítások: felújítás az 1800-as évek végén, a legutóbbi felújítás 1994-ben. A hajó és a szentély csatlakozásánál a tetőfedés nem követi az épület körvonalát, az íves párkányt. A Műemléki Topográfia által említett faltükrök hiányzanak. datálás: 1711 építéstörténeti adatok, datálás forrása: Építette Törökbálint község 1711-ben a pestisjárvány emlékére. A XIX. sz. első felében a kegyúr megnagyobbította, később tetejét javíttatja. (Pest Megye műemlékei Bp II. kötet, 225. old.) Az évi pestis emlékére építették Xavéri Szent Ferenc, Szent Sebestyén, Szent Rókus, Szent Rozália tiszteletére. Most (1901) rövidesen csak Ferenc kápolnának mondják. (Wittinger, 1901, oldal. Tábla a homlokzaton az Faluszépítő Egyesület által ben történt felújítás emlékére. javasolt intézkedések: falszárítás,szivárgó építése, a környező terep rendezése, vízelvezetés, tetőidom korrigálása (íves párkányszakasz mellett). 11

32 helyi védelem alatt álló borospincék, présházak megnevezés: volt Katolikus Olvasókör cím: Szent István utca 13. hrsz: 529 jellemzői: beépítés: L alaprajz, Baross utca felől utcavonalon. szintszám: pince, fsz. + tetőtér tetőidom: kontyolt nyereg héjalás: cserép homlokzat: vakolt, ablakkönyöklők, húzott párkány tornác: részben beüvegezve, falazott tornácoszlopok, fejezettel. falazott mellvéd, pincelejárat nyílászárók: eredeti ajtók, ablakok lábazat: vakolt kerítés: kő lábazat és kapupillérek, a pilléren váza, kapunál kovácsolt díszítés megőrzendő értékei: tömege, homlokzati díszítések, nyílászárók, tornác, kerítés belső kialakítás megőrzendő értékei: jelenleg lakások korábbi átalakítások: a tornác egy részének beüvegezése, tetőtérbeépítés datálás: 1895 építéstörténeti adatok, datálás forrása: emléktábla a homlokzaton javasolt intézkedések: lakások helyett közösségi felhasználás 12

33 helyi védelem alatt álló borospincék, présházak megnevezés: Harangláb Söröző épülete cím: Kazinczy u. 1. hrsz: 1182 jellemzői: beépítés: L alaprajz, a Kazinczy utcasarkán 45 fokos levágás, bejárattal, előtte alacsony faragott fakerítéssel védett terasz. A Szent István utca felől új beépítés. szintszám: fsz. + tetőtér tetőidom: kontyolt nyeregtető, a sarkon mansard tetőfelépítmény, tetőablakkal, a dél-keleti oldalon kiemelt mansard tetőidom, két ablakkal héjalás: hornyolt cserépfedés homlokzat: vakolt homlokzat, tagozatok nélkül, húzott párkány nyílászárók: váz-táblázatos bejárati ajtó külső tömör zsalutáblákkal, új ablakok lábazat: vakolt kerítés: a Kazinczy utcában jellegtelen kerítés a homlokzaton Troll János zenekarvezető és zeneoktató emléktáblája megőrzendő értékei: tömege, tetőidom, párkány belső kialakítás megőrzendő értékei: nem ismert korábbi átalakítások: új nyílászárók, tetőtérbeépítés, a Szent István utca felől új épület datálás: 1930 körül datálás forrása: stílusjegyek, a Kazinczy utca nyugati oldalát a térképi ábrázolások szerint ebben az időben építették be, javasolt intézkedések: a homlokzati tagozatok helyreállítása analógiák alapján 13

34 helyi védelem alatt álló borospincék, présházak megnevezés: Régi Községháza cím: Munkácsy Mihály u. 72. hrsz: 23 jellemzői: beépítés: zártsorú, középen kapubejárattal, északi telekhatár mentén udvari szárny tetőidom: nyereg héjalás: pala homlokzat: vakolt nyílászárók: a bejárattól balra lévő utcai ablakok, a kapu és az udvari szárnyban lévő ajtók 1910 körül készültek lábazat: vakolt kerítés: --- megőrzendő értékei: tömeg, nyílászárók, kapu belső kialakítás megőrzendő értékei: a kapuval egyidős szecessziós belső ajtók korábbi átalakítások: a kaputól jobbra lévő ablakokat megnagyobbították, Dörre T. rajzán(wittinger, 1901, 62. old.), valamint a régi képeslapon látható vakolatdíszek ma már nincsenek meg. datálás: 19. sz. vége, bővítés 1910 körül. építéstörténeti adatok, datálás forrása: stílusjegyek javasolt intézkedések: az eredeti homlokzati rendszer (ablakok, vakolatarchitektúra) visszaállítása 14

35 helyi védelem alatt álló borospincék, présházak megnevezés: volt Óvoda cím: Munkácsy Mihály u. 76. hrsz: 25. jellemzői: beépítés: fésűs, utcavonalon, oldalhatáron álló tetőidom: kontyolt nyereg héjalás: cserépfedés homlokzat: vakolt, utcai ablakok körül vakolatkeret nyílászárók: utcai ablakok eredetiek lábazat: cementlábazat kerítés: kovácsolt kapu megőrzendő értékei: tömeg, utcai homlokzat belső kialakítás megőrzendő értékei: jelenleg lakások korábbi átalakítások: az egykori tornácot beépítették datálás: 1890 építéstörténeti adatok, datálás forrása: Homlokzaton emléktábla:a törökbálinti kisdedeknek Zimándy Ignác helybeli lelkész 1890-ben javasolt intézkedések

36 helyi védelem alatt álló borospincék, présházak megnevezés: Horváth pince cím: Jázmin utca 9. hrsz: megőrzendő értékei: utcai homlokzat,kapu megnevezés: Egyesületek pincéje cím: Alsóerdősor utca hrsz: 0205/7 megőrzendő értékei: pince homlokzat, kapu 16

37 helyi védelem alatt álló lakóépületek, épületrészek Alsóerdősor u. 8. cím:alsóerdősor u. 8. hrsz: 2597 jellemzői: L alaprajz, nyeregtető, cserép, utcai homlokzaton vakolatarchitektúra, Terranova lábazatvakolat, alatta terméskő lábazat megőrzendő értékei: utcai homlokzatokon vakolatdíszítés: keret, lizéna, párkány, eredeti ablakok, udvari homlokzaton faragott fatornác, javasolt intézkedés: a pergő Terranovalábazatvakolat eltávolítása, helyette az épület korának, jellegének megfelelő lábazat (kő vagy légpórusos vakolat) készítése 1

38 helyi védelem alatt álló lakóépületek, épületrészek Árpád u. 1. sz. (hrsz: 2207) alatti Schlotthauer-féle présház a présház 1900 körül megnevezése Schlotthauer-féle présház címe Árpád utca 1. hrsz: 2207 jellemzői szintvonallal párhuzamos présház, kishajlású nyeregtető, cserépfedés, az ablakok körül egyszerű vakolatkeret, az ajtó körül sima, vállas keret, az ajtó felett fejezetes lizénák, szemöldökpárkány, a tükörben évszámmal. Tetőtérbeépítés, tetősíkban fekvő ablakokkal. megőrzendő tömeg, homlokzati vakolatdíszek, évszám értékei datálása 1816 datálás forrása évszám homlokzaton archív képek Wittinger, 1901, oldal forrása felújítási javaslat ben felújította az Europark-immo Kft. 2

39 helyi védelem alatt álló lakóépületek, épületrészek Árpád u. 11. (hrsz: 2199) villa megnevezése villa címe Árpád utca 11. hrsz: 2199 jellemzői gondozott kertben szabadonálló villa, kontyolt nyeregtető, cserépfedés, utcai oldalon faszerkezetű tornác. Vakolatdíszek: sarokarmírozás, húzott párkány. megőrzendő tömeg, homlokzati vakolatdíszek, nyílászárók, tornác értékei datálása 1900 körül datálás forrása stílusjegyek felújítási javaslat a meglévő állapot karbantartása 3

40 helyi védelem alatt álló lakóépületek, épületrészek Bartók Béla utca 24. (hrsz: 721/1) villa, kerítés, kovácsolt kapu és a Nyár u. 16. (hrsz: 121/3) kerítés megnevezése villa és az egykori ingatlanához tartozó kerítés címe Bartók Béla utca 24, Nyár utca 16. hrsz: 121/1, 121/3 jellemzői szabadonálló villa, kontyolt nyeregtető, cserépfedés. Bejárati oldalon beüvegezett tornác, déli oldalon íves zárterkély. Vakolt homlokzat, az ablakok felett kis kiülésű háromtagú párkány, egyszerű tagozattal, a déli oldal középső tengelyében rozettával. Eredeti nyílászárók. Kerítés: a villa egykori telkéhez tartozó egységes kialakítású tömör mészkő kerítésfal, fedkővel. A kerítés pillérekkel tagolva lépcsősen követi az utca lejtését. A Bartók Béla utcában kapuoszlop és kovácsolt kapu. megőrzendő értékei villa: tömeg, homlokzati díszítések, nyílászárók kerítés: a terephez igazodó kialakítás, kovácsolt kapu datálása 1930 körül datálás forrása stílusjegyek felújítási javaslat a meglévő állapot karbantartása 4

41 helyi védelem alatt álló lakóépületek, épületrészek Dózsa György u. 13. (hrsz: 457) lakóépület, kerítés és tornác megnevezése lakóház címe Dózsa György utca 13. hrsz: 457 jellemzői utcavonalon fésűs beépítésű lakóház, oromfallal, nyeregtető, cserépfedés. Téglalábazat, vakolt homlokzat, külső síkra helyezett ablakok. Faoszlopos tornác, faragott díszítésű fakapuk. megőrzendő értékei datálása datálás forrása felújítási javaslat tömeg, homlokzati nyílásrendszer, faragott faszerkezetek, kerítéspillér, kapuk, 1880 körül stílusjegyek a meglévő állapot karbantartása, a homlokzati tagozatok (lizénák, könyöklőpárkány, szemöldökpárkány, húzott nyíláskeret, osztópárkány, faragott oromdeszka és oromdísz) helyreállítása a régi fénykép alapján 5

42 helyi védelem alatt álló lakóépületek, épületrészek József Attila utca 68. lakóépület és üzlet, faragott oromzat, Deák Ferenc utcai fakapu megnevezése címe jellemzői lakóépület és üzlet József Attila utca 68. Saroktelken hézagosan zártsorú beépítés, üzlet bejárata a sarkon, nyeregtető, cserépfedés. A József Attila utcai homlokzat közepén kiemelt faragott oromzat, 1933 évszámmal. Homlokzat: kőlábazat, vakolt homlokzat, az oromfalban kerek szellőzőablak, húzott vakolatkerettel. A többi ablak keretelése elpusztult. A Deák Ferenc utcában faragott deszkakapu. hrsz: 908 megőrzendő értékei tömeg, utcaképi szerep (sarokbejárat), nyílásrendszer, faragott oromfal és kapu datálása 1933 datálás forrása évszám a faragott oromdíszen felújítási javaslat a meglévő állapot karbantartása, az utcai homlokzat húzott nyíláskereteinek helyreállítása 6

43 helyi védelem alatt álló lakóépületek, épületrészek Józsefhegy u. 10. cím:józsefhegy u. 10. hrsz: 191 jellemzői: szabadonálló villa, kontyolt nyeregtető, cserép, homlokzaton vakolt ablakkeretek, ki-benyíló ablakok, váz-táblázatos bejárati ajtó, kiugró tetőoromzat alatt faszerkezetű terasz, faragott korláttal. Melléképület: tagolt tömeg, sóskúti mészkő falazat, vakolat részben hiányzik, kontyolt nyeregtető, hátsó részen kiemelt oromzattal, cserépfedés. Kerítés: kő oszlopok között deszka kerítés Platánfa az udvaron. megőrzendő értékei: tömeg, homlokzatok, nyílászárók, tetőidom és faragott faszerkezetek. javasolt intézkedés: a melléképület helyreállítása, használatba vétele. 7

44 helyi védelem alatt álló lakóépületek, épületrészek Kossuth Lajos u. 4. cím: Kossuth Lajos utca 4. hrsz: 2302 jellemzői: utcavonalon fésűs beépítés, kiugró faoszlopos tornác, nyeregtető, cserép, kútház, faragott oszlopos kerti pavilon Kerítés: falazott oszlopok között drótfonatos kerítés, íves lezárású, kovácsolt elemekkel díszített mezőkkel. megőrzendő értékei: tömeg, homlokzatok, utcai homlokzaton vakolatkeretek, udvari homlokzaton eredeti nyílászárók, kerti építmények, kerítés 8

45 helyi védelem alatt álló lakóépületek, épületrészek Munkácsy Mihály u. 35. (hrsz: 569/1) lakóépület, kovácsolt kapu, udvari oldalon kőoszlopos tornác, kereszttel díszített oszlopfejezetek megnevezése lakóépület címe Munkácsy Mihály utca 35. hrsz: 569/1 jellemzői utcavonalra épült L alaprajzú épület, déli oldalon kocsiáthajtóval. Nyeregtető, palafedés. Vakolt lábazat, vakolt homlokzat, lizénák között két-két vállpárkánnyal összefogott ikerablakkal, az ablakokon íves kereteléssel. A párkány hármas tagolású, kis kiülésű tagozatokkal. kovácsolt kapu, az udvari oldalon tornác, falazott lábazaton kereszttel díszített fejezetes oszlopokkal, eredeti nyílászárókkal. megőrzendő értékei tömeg, homlokzati nyílásrendszer, vakolatdíszek, eredeti nyílászárók, kovácsolt kapu datálása 1910 körül datálás forrása stílusjegyek felújítási javaslat a meglévő állapot karbantartása 9

46 helyi védelem alatt álló lakóépületek, épületrészek Munkácsy Mihály u. 93. (hrsz: 422/1) lakóépület tornácoszlop fejezete december megnevezése lakóépület címe Munkácsy Mihály utca 93. hrsz: 422/1 jellemzői Utcavonalra fésűs beépítéssel épült lakóház, oromfallal, nyeregtetővel, cserépfedéssel. Utcai ablakai és kerítése új. Kőoszlopos tornác, kereszttel díszített oszlopfejezetek. megőrzendő értékei tömeg, homlokzati nyílásrendszer, tornácbejárat, tornácoszlopok datálása 1900 körül datálás forrása stílusjegyek felújítási javaslat a meglévő értékek gondos karbantartása 10

47 Munkácsy Mihály u TÖRÖKBÁLINT helyi védelem alatt álló lakóépületek, épületrészek cím: Munkácsy Mihály u hrsz: 427/1 jellemzői: előkertben fésűs beépítés, utcai tornácbejárattal, udvari homlokzaton ablakok körül vakolatkeret, faoszlopos tornác faragott mellvéddel és faragott könyökdísszel, eredeti nyílászárók. Udvaron kútház, kovácsoltvas oszlopos pavilon, szép lakatosmunkák megőrzendő értékei: jelenlegi állapota, kerítéssel, kerti építményekkel együtt 11

48 helyi védelem alatt álló lakóépületek, épületrészek Nyár u. 3. cím: Nyár utca 3. hrsz: 541 jellemzői: utcavonalon, hézagosan zártsorú beépítés, utcai homlokzaton vakolatarchitektúra megőrzendő értékei: tömeg, utcai homlokzat: kannelurázott fejezetes lizénák, ablakok körül vakolatkeret, szemöldökdísszel, fogsoros párkány, osztott ablakok 12

49 helyi védelem alatt álló lakóépületek, épületrészek Szent István utca 3. (hrsz: 558) volt Temetkezési Egylet háza megnevezése lakóépület, korábban a Törökbálinti Szent Ignác Temetkezési Egylet háza címe Szent István utca 3. hrsz: 558 jellemzői L alaprajzú, utcavonalon hézagosan zártsorú, udvari oldalon fejezetes oszlopos tornác, falazott mellvéd, a telek másik szélén utcavonalon volt kocsiszín nyeregtető, cserépfedés, kocsiszínen fémlemezfedés homlokzat: főépület: vakolt lábazat, vakolt homlokzat, pilaszterek, ablakok körül vakolatkeret, két-két ablakot összefogó könyöklőpárkány, tagozott főpárkány, vakolatkeretben emléktábla, eredeti nyílászárók. melléképület: íves oromfal, faragott kő díszítés (váza?) maradványa kerítés: kovácsolt kapu megőrzendő értékei tömeg, mindkét épület utcai és udvari homlokzata, tornác, kerítés datálása 1896 datálás forrása emléktábla szövege:törökbálinti Szent Ignác Temetkezési Egylet, alapíttatott évben. Kerítésen évszám: 1896, 1932 felújítási javaslat a felújított épület gondos karbantartása 13

50 helyi védelem alatt álló lakóépületek, épületrészek Szent István u. 26. cím: Szent István u. 26. Volf György szülőháza hrsz: 523 jellemzői: utcavonalon fésűs beépítés, csonkakontyos nyeregtető, cserépfedés, kertben nyárikonyha, utcai homlokzaton és oromfalon, valamint az ablakok körül vakolt keret, eredeti ablakszerkezet, VolfGyögy nyelvtudós (született: 1843 október 3.) emléktáblája. Udvari oldalon falazott oszlopos tornác megőrzendő értékei: tömeg, utcai és udvari homlokzat 14

51 Szabadság tér 12. (hrsz: 2253) villa TÖRÖKBÁLINT helyi védelem alatt álló lakóépületek, épületrészek párkány részlete, megnevezése szecessziós villa címe Szabadság tér 12, Kossuth Lajos utca 32. hrsz: 2253, 2255 jellemzői 2009 és jelen állapot szabadonálló villa, kontyolt nyeregtető, korcolt fémlemez fedés, déli oldalon zárterkély, a tetőtéri szinten terasszal, egyszerű tagozattal szegélyezett oromfallal. A homlokzat évi állapota: vakolt homlokzat, a kiugró épületrészen nyerstégla keretelésekkel. A párkány fogsormotívummal és rozettákkal díszített. Az ablakokon könyöklőpárkány, a tokosztó magasságában elhelyezett vállkőről indított tört, íves keretelés. Jelen állapot: új homlokzatburkolat szabálytalan kőlapokból, új nyílászárók, a könyöklőpárkányokat és nyíláskereteket megszüntették. A párkány új színezése idegen az eredeti színvilágtól. megőrzendő tömeg, tetőidom. értékei datálása 1910 körül datálás forrása stílusjegyek javasolt intézkedések: A homlokzat 2009-ben még látható építészeti értékeit az elmúlt években végzett homlokzati felújítás eltakarta. A legközelebbi felújítás során az eredeti homlokzati architektúra helyreállítandó. 15

52 helyi védelem alatt álló területek megnevezés: Ófalu területe Felsővár utca, Felsőerdősor utca, Templom utca, Pelsőczy utca, Munkácsy M. utca felső szakasza (Felsővár u. és Dózsa György u. közötti rész) jellemzői: beépítés: oldalhatáron álló tetőidom: oromfal,utcára merőleges gerincű nyeregtető héjalás: cserépfedés homlokzat: vakolt, utcai ablakok körül vakolatkeret homlokzat színezés: jellemzően fehér és árnyalatai nyílászárók: hagyományos arányok, osztás és anyaghasználat lábazat: lábazatvakolat vagy kő megőrzendő értékei: Az Ófalu helyi területi védelem alatt álló területén kötelező a telekstruktúra, a kialakult utcakép jellegzetességeinek, karakterének megtartása az alábbiak szerint: oldalhatáron álló beépítés, kialakult utcavonal (nincsen előkert, vagy fűrészfogas), utcára merőleges tetőgerinc irány, oromfalas megjelenés, hagyományos tömegformálás, a HÉSZ előírásaival összhangban pince+ földszint+ tetőteres vagy padlásteres kialakítás, fokos tetőhajlásszögű hagyományos tetőforma, hagyományos külső megjelenés: vakolt homlokzat, natúr cserépfedés, természetes anyagok használata, hagyományos arányú, osztású fanyílászárók (utcai ablakok 1: 1,5 arányú, középen felnyíló kialakítás, fix vízszintes osztóborda). Az épület utcafrontjától 8 méteren belüli mélységben a külső szárny kizárólag fából készülhet. Az utcától 8 méteren túli távolságra lévő épületrészeken a hagyományostól eltérő méretű és osztású, de a hagyományoshoz formailag illeszkedő nyílászárók elhelyezhetők. utcafronton hagyományos egy vagy több szárnyú fakapu, természetes anyagokból épített min. 30 %-ban áttört kerítések: fa, kő, tégla vagy vakolt oszlopok között farács, fa lécezet, kovácsoltvas vagy egyszerű fém pálcázatból álló kerítés elemek, cm magasságú tömör lábazat, homlokzat árnyékolására spaletta, zsalugáter, tornác, helyi ökológiai adottságoknak megfelelő növényzet. javasolt intézkedések: kötelező szakmai konzultáció, kötelező tervtanács 1

53 helyi védelem alatt álló területek megnevezés: Dózsa Gy. utca Munkácsy M. utca és Patak utca közötti szakasza jellemzői: beépítés: oldalhatáron álló héjalás: cserépfedés homlokzat: vakolt, utcai ablakok körül vakolatkeret nyílászárók: hagyományos arányok, osztás és anyaghasználat lábazat: lábazatvakolat vagy kő megőrzendő értékei: A helyi területi védelem alatt álló területen kötelező a telekstruktúra, a kialakult utcakép jellegzetességeinek, karakterének megtartása az alábbiak szerint: oldalhatáron álló beépítés, kialakult utcavonal megtartása hagyományos beépítéshez, kialakult tetőgerinc irányhoz való illeszkedés hagyományos tömegformálás, fokos tetőhajlásszögű hagyományos tetőforma, hagyományos külső megjelenés: vakolt homlokzat, natúr cserépfedés, természetes anyagok használata, hagyományos arányú, osztású fanyílászárók (utcai ablakok 1: 1,5 arányú, középen felnyíló kialakítás, fix vízszintes osztóborda). Az épület utcafrontjától 8 méteren belüli mélységben a külső szárny kizárólag fából készülhet. Az utcától 8 méteren túli távolságra lévő épületrészeken a hagyományostól eltérő méretű és osztású, de a hagyományoshoz formailag illeszkedő nyílászárók elhelyezhetők. utcafronton hagyományos egy vagy több szárnyú fakapu, természetes anyagokból épített min. 30 %-ban áttört kerítések: fa, kő, tégla vagy vakolt oszlopok között farács, fa lécezet, kovácsoltvas vagy egyszerű fém pálcázatból álló kerítés elemek, cm magasságú tömör lábazat, homlokzat árnyékolására spaletta, zsalugáter, tornác, helyi ökológiai adottságoknak megfelelő növényzet. javasolt intézkedések: kötelező szakmai konzultáció, kötelező tervtanács 2

54 helyi védelem alatt álló területek megnevezés: Szent István utca közötti szakasz jellemzői: beépítés: oldalhatáron álló, nyári-konyhás melléképület tetőidom: oromfal, főépületen utcára merőleges gerincű nyeregtető héjalás: cserépfedés homlokzat: vakolt nyílászárók: hagyományos arányok, osztás és anyaghasználat lábazat: lábazatvakolat megőrzendő értékei: A helyi területi védelem alatt álló területen kötelező a telekstruktúra, a kialakult utcakép jellegzetességeinek, karakterének megtartása az alábbiak szerint: oldalhatáron álló beépítés, kialakult utcavonal (nincsen előkert) az utcafronttól számított 8 méteres távolságban a beépítés és az épülettömegek jellegének megtartása. hagyományos beépítéshez, kialakult tetőgerinc irányhoz való illeszkedés hagyományos tömegformálás, fokos tetőhajlásszögű hagyományos tetőforma, hagyományos külső megjelenés: vakolt homlokzat, natúr cserépfedés, természetes anyagok használata, hagyományos arányú, osztású fanyílászárók. Az épület utcafrontjától 8 méteren belüli mélységben a külső szárny kizárólag fából készülhet. Az utcától 8 méteren túli távolságra lévő épületrészeken a hagyományostól eltérő méretű és osztású, de a hagyományoshoz formailag illeszkedő nyílászárók elhelyezhetők. utcafronton hagyományos egy vagy több szárnyú fakapu. javasolt intézkedések: kötelező szakmai konzultáció, kötelező tervtanács 3

55 helyi védelem alatt álló területek megnevezés: Erzsébet utca szám közötti szakasza jellemzői: beépítés: oldalhatáron álló tetőidom: oromfal,utcára merőleges gerincű nyeregtető héjalás: cserépfedés homlokzat: vakolt homlokzat színezés: jellemzően fehér és árnyalatai nyílászárók: hagyományos arányok, osztás és anyaghasználat lábazat: lábazatvakolat vagy kő megőrzendő értékei: A helyi területi védelem alatt álló területen kötelező a telekstruktúra, a kialakult utcakép jellegzetességeinek, karakterének megtartása az alábbiak szerint: oldalhatáron álló beépítés, kialakult utcavonal (nincsen előkert), utcára merőleges tetőgerinc irány, oromfalas megjelenés, hagyományos tömegformálás, fokos tetőhajlásszögű hagyományos tetőforma, hagyományos külső megjelenés: vakolt homlokzat, natúr cserépfedés, természetes anyagok használata, hagyományos arányú, osztású fanyílászárók. Az épület utcafrontjától 8 méteren belüli mélységben a külső szárny kizárólag fából készülhet. Az utcától 8 méteren túli távolságra lévő épületrészeken a hagyományostól eltérő méretű és osztású, de a hagyományoshoz formailag illeszkedő nyílászárók elhelyezhetők. utcafronton hagyományos egy vagy több szárnyú fakapu, természetes anyagokból épített min. 30 %-ban áttört kerítések, külső árnyékolására spaletta, zsalugáter, tornác, helyi ökológiai adottságoknak megfelelő növényzet. javasolt intézkedések: kötelező szakmai konzultáció, kötelező tervtanács 4

56 helyi védelem alatt álló területek megnevezés: Nyár utca Baross G. utca és József A. utca közötti szakasza, Walla tér jellemzői: beépítés: zártsorú, hézagosan zártsorú beépítés tetőidom: utcafronton utcával párhuzamos, oldalhatáron utcára merőleges gerincű nyeregtető héjalás: cserépfedés homlokzat: vakolt, utcai ablakok körül vakolatkeret nyílászárók: hagyományos arányok, osztás és anyaghasználat lábazat: lábazatvakolat vagy kő megőrzendő értékei: A helyi területi védelem alatt álló területen kötelező a telekstruktúra, a kialakult utcakép jellegzetességeinek, karakterének megtartása az alábbiak szerint: zártsorú, hézagosan zártsorú beépítés, kialakult utcavonal (nincsen előkert), kialakult tetőgerinc irány, hagyományos tömegformálás, fokos tetőhajlásszögű hagyományos tetőforma, hagyományos külső megjelenés: vakolt homlokzat, natúr cserépfedés, természetes anyagok használata, hagyományos arányú, osztású fanyílászárók. Az épület utcafrontjától 8 méteren belüli mélységben a külső szárny kizárólag fából készülhet. Az utcától 8 méteren túli távolságra lévő épületrészeken a hagyományostól eltérő méretű és osztású, de a hagyományoshoz formailag illeszkedő nyílászárók elhelyezhetők. utcafronton hagyományos egy vagy több szárnyú fakapu, természetes anyagokból épített min. 30 %-ban áttört kerítések: fa, kő, tégla vagy vakolt oszlopok között farács, fa lécezet, kovácsoltvas vagy egyszerű fém pálcázatból álló kerítés elemek, cm magasságú tömör lábazat, külső árnyékolására spaletta, zsalugáter, helyi ökológiai adottságoknak megfelelő növényzet. javasolt intézkedések: kötelező szakmai konzultáció, kötelező tervtanács 5

57 helyi védelem alatt álló területek megnevezés: Bartók B. utca Munkácsy M. utca és Nyár utca közötti szakasza jellemzői: beépítés: utca két oldalán különböző beépítési mód héjalás: cserépfedés homlokzat: vakolt, utcai ablakok körül vakolatkeret nyílászárók: hagyományos arányok, osztás és anyaghasználat lábazat: lábazatvakolat vagy kő megőrzendő értékei: A helyi területi védelem alatt álló területen kötelező a telekstruktúra, a kialakult utcakép jellegzetességeinek, karakterének megtartása az alábbiak szerint: páros oldalán kötelező a kialakult oromfalas beépítés, páratlan oldalon a zártsorú, hézagosan zártsorú beépítés, kialakult építésivonal, kialakult tetőgerinc irány, hagyományos tömegformálás, fokos tetőhajlásszögű hagyományos tetőforma, hagyományos külső megjelenés: vakolt homlokzat, natúr cserépfedés, természetes anyagok használata, hagyományos arányú, osztású fanyílászárók (utcai ablakok 1: 1,5 arányú, középen felnyíló kialakítás, fix vízszintes osztóborda). Az épület utcafrontjától 8 méteren belüli mélységben a külső szárny kizárólag fából készülhet. Az utcától 8 méteren túli távolságra lévő épületrészeken a hagyományostól eltérő méretű és osztású, de a hagyományoshoz formailag illeszkedő nyílászárók elhelyezhetők. utcafronton hagyományos egy vagy több szárnyú fakapu, természetes anyagokból épített min. 30 %-ban áttört kerítések: fa, kő, tégla vagy vakolt oszlopok között farács, fa lécezet, kovácsoltvas vagy egyszerű fém pálcázatból álló kerítés elemek, cm magasságú tömör lábazat, külső árnyékolására spaletta, zsalugáter, tornác, helyi ökológiai adottságoknak megfelelő növényzet. javasolt intézkedések: kötelező szakmai konzultáció, kötelező tervtanács 6

58 helyi védelem alatt álló területek megnevezés: Kossuth Lajos utca Kápolna utca és Mátyás utca közötti szakasza jellemzői: beépítés: oldalhatáron álló tetőidom: oromfal,utcára merőleges gerincű nyeregtető héjalás: cserépfedés homlokzat: vakolt homlokzat színezés: jellemzően fehér és árnyalatai nyílászárók: hagyományos arányok, osztás és anyaghasználat lábazat: lábazatvakolat vagy kő megőrzendő értékei: A helyi területi védelem alatt álló területen kötelező a telekstruktúra, a kialakult utcakép jellegzetességeinek, karakterének megtartása az alábbiak szerint: oldalhatáron álló beépítés, kialakult utcavonal (nincsen előkert), utcára merőleges tetőgerinc irány, oromfalas megjelenés, hagyományos tömegformálás, fokos tetőhajlásszögű hagyományos tetőforma, hagyományos külső megjelenés: vakolt homlokzat, natúr cserépfedés, természetes anyagok használata, hagyományos arányú, osztású fanyílászárók. Az épület utcafrontjától 8 méteren belüli mélységben a külső szárny kizárólag fából készülhet. Az utcától 8 méteren túli távolságra lévő épületrészeken a hagyományostól eltérő méretű és osztású, de a hagyományoshoz formailag illeszkedő nyílászárók elhelyezhetők. utcafronton hagyományos egy vagy több szárnyú fakapu, természetes anyagokból épített min. 30 %-ban áttört kerítések: fa, kő, tégla vagy vakolt oszlopok között farács, fa lécezet, kovácsoltvas vagy egyszerű fém pálcázatból álló kerítés elemek, cm magasságú tömör lábazat, külső árnyékolására spaletta, zsalugáter, tornác, helyi ökológiai adottságoknak megfelelő növényzet. javasolt intézkedések: kötelező szakmai konzultáció, kötelező tervtanács 7

59 helyi védelem alatt álló területek megnevezés: József Attila utca Grimm Ferenc tér és Nyár utca közötti szakasza jellemzői: beépítés: oldalhatáron álló tetőidom: oromfal,utcára merőleges gerincű nyeregtető héjalás: cserépfedés homlokzat: vakolt nyílászárók: hagyományos arányok, osztás és anyaghasználat lábazat: lábazatvakolat vagy kő megőrzendő értékei: A helyi területi védelem alatt álló területen kötelező a telekstruktúra, a kialakult utcakép jellegzetességeinek, karakterének megtartása az alábbiak szerint: oldalhatáron álló beépítés, kialakult beépítési vonal utcára merőleges tetőgerinc irány, oromfalas megjelenés, hagyományos tömegformálás, fokos tetőhajlásszögű hagyományos tetőforma, hagyományos külső megjelenés: vakolt homlokzat, natúr cserépfedés, természetes anyagok használata, hagyományos arányú, osztású fanyílászárók. Az épület utcafrontjától 8 méteren belüli mélységben a külső szárny kizárólag fából készülhet. Az utcától 8 méteren túli távolságra lévő épületrészeken a hagyományostól eltérő méretű és osztású, de a hagyományoshoz formailag illeszkedő nyílászárók elhelyezhetők. utcafronton hagyományos egy vagy több szárnyú fakapu, természetes anyagokból épített min. 30 %-ban áttört kerítések: fa, kő, tégla vagy vakolt oszlopok között farács, fa lécezet, kovácsoltvas vagy egyszerű fém pálcázatból álló kerítés elemek, cm magasságú tömör lábazat, külső árnyékolására spaletta, zsalugáter, tornác, helyi ökológiai adottságoknak megfelelő növényzet. javasolt intézkedések: kötelező szakmai konzultáció, kötelező tervtanács 8

60 utcaképek, jellegzetes épületek Ady Endre utca (2009.) (2009.) (2009.)

61 utcaképek, jellegzetes épületek Akácos utca (2009.) 6. (2009.) utcakép, Alsóerdősor utca 8. utcakép, 21-17, 8. Egyesületek pincéje Apponyi utca

62 utcaképek, jellegzetes épületek Árpád utca 1. (2005) 1. (2005) 1. (2005) a Kápolna utca felől kerítés kerítés

63 utcaképek, jellegzetes épületek Baross utca Walla tér Ecce homo, Walla tér Kereszt a Baross utca Bartók Béla u. elágazásában 4

64 utcaképek, jellegzetes épületek Bartók Béla utca udvar utcakép utcakép (2009) kapu 28. óvoda 28. óvoda 5

65 utcaképek, jellegzetes épületek emlékpark a 24. sz. előtt Szent József az Óvoda oromfalán Deák Ferenc utca (2009.) 6

66 utcaképek, jellegzetes épületek Dózsa György utca (2009.) , Kálvária repedések a homlokzaton 7

67 utcaképek, jellegzetes épületek a Dózsa Gy. u. 48. felől a Józsefhegy u Erzsébet utca utcakép a József Attila utca felől Felsőerdősor utca (2009.)

68 utcaképek, jellegzetes épületek (2009.) 28. Felsővár utca 2-4. utcakép utcakép utcakép, kapu utcakép (2009.)

69 utcaképek, jellegzetes épületek Jázmin utca páros oldal utcakép a Diósdi utca felé József Attila utca

70 utcaképek, jellegzetes épületek (2009.) (2009.)

71 utcaképek, jellegzetes épületek Józsefhegy utca melléképület kilátás a Kálváriára kilátás, iskolák és r.k. templom kilátás a Kálváriától a templomig Kápolna utca Kereszt a 12. sz. előtt Mária-kápolna 12

72 utcaképek, jellegzetes épületek Kazinczy Ferenc utca Walla-síremlék az Emlékparkban Kossuth Lajos utca Munkácsy Mihály utca (2005.) 9. 13

73 utcaképek, jellegzetes épületek Szent Vendel szobor a 3. sz. előtt kereszt a 12. sz. előtt Kislány kutyájával Hadik Gyula szobra a 9. sz. előtt kapu kapu

74 utcaképek, jellegzetes épületek Nepomuki Szent János szobor az 53. sz. előtt kerítéssel,

75 utcaképek, jellegzetes épületek Hit, Remény,Szeretet, a plébánia előtt (78. sz.) Szent Család szobor a Pelsőczy utca sarkán Szent Flórián szobor a Pelsőczy utca sarkán 79. volt Városháza (2009.) Szent Teréz a 95. sz. előtt 16

76 utcaképek, jellegzetes épületek (2009.) kerítés Dióskerti kereszt Dióskert, 56-os emlékmű 17

77 utcaképek, jellegzetes épületek Nyár utca Baross u.17. Nyár u utcakép, József A. utca és Bartók B. utca között, páratlan oldal Patak utca 6. Patak utca - Rác tér Pelsőczy Ferenc utca 2. hrsz: hrsz:

78 utcaképek, jellegzetes épületek Petőfi Sándor utca József Attila u József Attila u Rác tér háttérben a Dózsa György utca

79 utcaképek, jellegzetes épületek Rákóczi Ferenc utca 9. (2005) 9. (2005) (2009.) (2009.)

80 utcaképek, jellegzetes épületek Templom utca 1-7. a Felsőerdősor 1. (hrsz:104) Templom utcai homlokzata Templom utca Ferenc köz sarok Szabadság tér volt HÉV végállomás Szent István utca

81 utcaképek, jellegzetes épületek emléktábla

82 utcaképek, jellegzetes épületek Szent István szobor a Szent István utca 18. szám előtt Zimándy István tér Boldogságos Szűz Mária szobra 23

83

84

85

86

87

88