FIATAL KORCSOPORTOK Közvélemény-kutatás Budapest, április

Átírás

1 H-1133 Budapest, Váci út 76. (+36 1) ; ; honlap: FIATAL KORCSOPORTOK Közvélemény-kutatás Budapest, április

2 Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló Bevezetés A kutatás módszere Az eredmények ismertetése A pénzügyi-gazdasági ismeretekkel kapcsolatos érdeklődés és annak háttere Gyakorlati piactudatosság Versenyattitűd Gyakorlati piactudatosság és versenyattitűd A gazdasági verseny észlelt intenzitása A Versenytörvény ismerete Általános ismertség A részletek ismerete Összesített mutató az ismeret szintjéről

3 Vezetői összefoglaló A felmérés a lakosság fiatal és éves korcsoportjaiban vizsgálta a fogyasztói tudatosságot, a gazdasági versennyel kapcsolatos tájékozottságot, vélekedéseket, s mindezek információs hátterét. Az adatfelvétel 601 fős mintán, 12 perces kérdőívet alkalmazó, személyes megkérdezéssel történt 2017 áprilisában. A pénzügyi-gazdasági ismeretekkel kapcsolatos érdeklődés és annak háttere Mindkét korcsoportban minimális a pénzügyi-gazdasági ismeretek iránt intenzív érdeklődést mutatók aránya. A hozzátartozók és az online média játssza a legfontosabb szerepet az ilyen jellegű információk közvetítésében. A szakirodalom, a nyomtatott sajtó és a rádió elenyésző szerephez jut az ismeretek gazdagításában. A pénzügyi-gazdasági ismeretek iránt többé-kevésbé nyitott fiatalok körében mindkét korcsoportban egyértelműen az online médiáé a vezető szerep. A Facebook vezető szerepe megkérdőjelezhetetlen a közösségi médián belül. A kevesebb, mint húsz százaléka tanul pénzügyi-gazdasági ismereteket, a 18 évesek körében is csupán 27%-ot mértünk e kérdés kapcsán. A éves korcsoport közel egyharmada (32%) vett már részt iskolán kívül szervezett tanulmányi versenyen. Az idősebb korosztály kisebb hányadban (24%) emlékszik vissza ilyen jellegű megmérettetésre. Gyakorlati piactudatosság Az idősebb korosztály tagjai magasabb hányadban szokták elolvasni az apró betűs részeket vásárláskor, megrendeléskor, előfizetéskor, szerződéskötésnél, mint a évesek. Mindkét korcsoportban hetven százalék fölött van azok aránya, akik nem egy, hanem több lehetőséget is megvizsgál(ná)nak szolgáltató-választáskor. Sem a korcsoportok, sem az iskolatípus, illetve végzettség tekintetében nem fedezhető fel szignifikáns különbség a válaszadói csoportok között. A relatív (48%), az idősebbek abszolút többsége (55%) változóan, valamivel kevesebb mint egyharmaduk következetesen piactudatos. 3

4 Versenyattitűd Mindkét korosztályban az állam és a piaci verseny szerepének egyensúlyát tartják a legnagyobb hányadban kívánatosnak. Ez a fiatalabbaknál az abszolút, az idősebbeknél viszont csak relatív többség véleménye. Ugyanakkor a piaci verseny prioritását kívánatosnak vélők hányada a fiatalabbaknál két és félszeresen (32 versus 13 %), az idősebbeknél pedig négyszeresen (44 versus 11%) haladja meg az állam szerepének dominanciájára szavazókéit. Az arányok mellett az átlagok is azt sejtetik, hogy ha nem is szignifikánsan a versenypártisága erősebb, mint a é. Az iskolatípusra fókuszálva gyakorlatilag csupán elenyésző különbségeket látunk, az átlagok szinte teljesen megegyeznek. Ugyanakkor a felsőfokú végzettségűek piacpártisága szignifikáns mértékben meghaladja a korcsoporti átlagot. Gyakorlati piactudatosság és versenyattitűd A körében a válaszadók mindössze 8 százalékáról mondható el, hogy egyszerre deklaráltan versenypárti és piactudatos is. 24%-uk csak versenypártinak mondható, piactudatos fogyasztónak nem, 23%-ukra jellemző a piactudatosság, de a versenypártiság nem. A legnagyobb tábort (44%) a sem nem piactudatosak, sem nem versenypártiak alkotják. A versenypártisága jelentősen (44 versus 32 százalék), piactudatossága (33 versus 31 százalék) viszont csak elhanyagolható mértékben haladja meg a fiatalabb korcsoportban mért szintet. A gazdasági verseny észlelt intenzitása A körében 39%, az idősebb korcsoportban viszont 52% azoknak az aránya, akik intenzívebb gazdasági versenyt tartanának kívánatosnak a gazdaság egész területén. Az ellenkező tábort a verseny mérséklését preferálókét a fiatalabbak 10, az idősebbek 13%-a alkotja. A szolgáltatások területén mindkét korcsoportban valamelyest kisebb a verseny intenzívebbé tételével kapcsolatos elvárások erőssége, mint az egész gazdaságot illetően. Míg a éves korcsoport gyakorlatilag teljesen egyforma eredményt produkált a szolgáltatások és az élelmiszerek piacának a megítélésében, a az utóbbi szempontból az előzőhöz képest is kisebb arányban szeretnék a verseny élénkülését. 4

5 A nagyjából egyformán értékelik az élelmiszerek és a műszaki cikkek piacának versenyjellemzőit. A viszont sokkal kevésbé hiányolják a versenyt az utóbbi termékféleségeknél, mint az előbbieknél vagy éppen a szolgáltatásoknál. Az idősebb korosztály erősebb versenypártisága abban is megnyilvánul, hogy minden területen nagyobb hányadban élénkítenék a versenyt, mint a fiatalabbak. A verseny általános élénkítése iránti igény mindkét korosztálynál valamelyest erősebb, mint ami az egyes területek kapcsán megnyilvánul. A Versenytörvény ismerete A 13, a 24 %-a hallott már a Versenytörvényről. A fiatalabb korcsoportban 4, az idősebbeknél pedig azok aránya, akik az elmúlt néhány hónapban is halottak a Versenytörvényről, azaz folyamatosan tájékozottak. Noha a gazdasági kérdések közvetítésében a televízió csak a rangsor közepe táján helyezkedik el, a Versenytörvényt illetően mindkét korcsoportban önállóan (15-18 évesek) vagy megosztva () vezeti az említési gyakoriság szerint felállított listát. Az online média a körében a televízióval megegyező fontossággal bír ugyan, de a fiatalabb korcsoportban már jóval kisebb szerepet tölt be a Versenytörvény ismertté tételében. Ha a Versenytörvényről legalább hallomásból tudók arányát a törvény céljának ismeretét vizsgáló kérdésre adott válaszokkal kombináljuk, akkor a körében 13-ról 4, a körében pedig 24-ről 14 százalékra kell szűkítenünk a valós ismerettel rendelkezők körét. Csupán a éves felsőfokú végzettségűek emelkednek ki szignifikáns mértékben a korcsoport átlagához (14%) képest: 25%-uk helyesen definiálta a Versenytörvény célját. Egyértelműen az idősebb korosztály tekinthető tájékozottabbnak a Versenytörvény hatókörét illetően. Az ismeretek törékenységére utalnak felmérésünk azon eredményei, hogy közel kétharmad volt a téves válaszok aránya mindkét korcsoportban a Versenytörvénynek az állampolgárok ügyeit is átfogó hatókörét illetően, miként a közel kétharmada a sportra is kiterjesztette a Tpvt. előírásait. A Versenytörvény céljait illető ismeretek esetében már nem egyértelmű az idősebb korcsoport fölénye. A két valós állítás esetében a fiatalabbak tűnnek tájékozatlanabbaknak, de a hamis állításoknál már meglehetősen vegyes a kép. Sőt, a külföldi vállalkozásokkal, illetve általában a versenytársakkal szembeni védelem a (a Tpvt-t hallomásból ismerő) mintegy -a szerint beletartozik a Versenytörvény céljai közé, miközben csupán 60-65% a téves vélekedések aránya a idevonatkozó válaszaiban. A két korcsoportban egyformán magas (közel háromnegyed) volt annak a téves elképzelésnek az említési gyakorisága, hogy a Versenytörvény (egyik) célja a kkv-k támogatása. 5

6 A fiatalabb korcsoportban 28, az idősebbeknél pedig 45 százalék azok aránya, akik tudják, hogy a Gazdasági Versenyhivatal elsőrendű feladata a Versenytörvény érvényesítése. A téves elképzelések között a fogyasztóvédelem szerepelt a legnagyobb hányadban. Mindkét korcsoportban tulajdonképpen kimutathatatlan volt statisztikailag a Versenytörvényt jól ismerők hányada. A bizonyos ismeretekkel rendelkezők aránya 5 (), illetve 11%-ra () tehető, míg minimális ismeretet 6 (), illetve 12%-nál () mértünk. A döntő hányad (89, illetve 77%) számára a Versenytörvény gyakorlatilag ismeretlen fogalom. A végzettség szintje egyenes összefüggésben van az ismereti szinttel. Az iskolatípus viszont nem igen befolyásolta az eredményeket, legalábbis nem szignifikánsan. 6

7 1. Bevezetés A GVH közel másfél évtizede méri a versenykultúra állapotát, a GVH munkájával kapcsolatos véleményeket, valamint a versenyjogi ismeretek pontosságát. Ennek érdekében 2003 óta rendszeresen közvélemény-kutatásokat rendelt meg ebben a témában, 2008-tól pedig a jelentősebb eljárásainak, ágazati vizsgálatainak, valamint versenypártolási tevékenységének ismertségét, az azokkal kapcsolatos információk helyességét és azok megítélését is vizsgálja. Ebbe a sorba illeszkedett jelen felmérésünk, amely a lakosság fiatal korcsoportjaiban vizsgálta a versenyszabályokkal és a gazdasági versennyel kapcsolatos tájékozottságot, valamint a fogyasztói tudatosságot. A kutatás fókuszában az alábbi témakörök szerepeltek: a gazdasági-pénzügyi információk iránti érdeklődés, az ismeretek forrásai, a fogyasztói döntéshozatal tudatossága, valamint a gazdasági versennyel kapcsolatos ismeretek és attitűd. A kutatás kitért arra is, hogy mennyiben befolyásolják, esetleg determinálják a demográfiai jellemzők (nem, korcsoport, lakóhely, iskolatípus, iskolai végzettség) az ismereti szintet, a véleményeket és az attitűdöket A kutatás módszere Az adatfelvétel módja: személyes kérdőíves interjúk Az adatfelvétel ideje: április Alapsokaság: Minta: a és a év közötti magyarországi lakosok korcsoportonként 300, összesen 600 fős utólagosan súlyozott minta A kutatás mintájának a magyarországi és éves lakosságot kellett reprezentálnia a főbb demográfiai ismérvek (nem, iskolatípus/iskolai végzettség és településtípus) szerint. Annak érdekében, hogy valamennyi demográfiai szegmensben a megbízható elemzéshez elegendő számú válaszadónk legyen, eltértünk az országos arányokat tükröző mintavételtől. Ez azt jelenti, hogy a figyelembeveendő demográfiai jellemzők szerint kijelölendő szegmensek egyenlő elemszámban szerepeltek a mintában, s utólagos súlyozással határoztuk meg azokat az eredményeket, amelyek az alapsokaságo(ka)t jellemzik. 7

8 Ezen elvek alapján a minta elemszámok szerinti összetétele az alábbi volt: Szegmensek évesek Összesen Nem Férfi Nő Településtípus Budapest Város Község Iskolatípus Gimnázium Szakközépiskola Szakmunkásképző Legmagasabb iskolai végzettség Felsőfokú Középfokú Alapfokú Mindösszesen

9 A súlyozással előállított az országos arányokat tükröző összetételt az alábbi táblázat mutatja be: Demográfiai jellemzők Nem Iskolatípus () Iskolai végzettség (19-29 évesek) Településtípus Országos Mintabeli arányok arányok Férfi Nő Szakmunkásképző 33% Szakközépiskola 33% Gimnázium 33% Alapfokú 32% 33% Középfokú 54% 33% Felsőfokú 14% 33% Budapest 17% 33% Egyéb város 33% Község 33% 33% ÖSSZESEN A célcsoportban szereplő fiatal korosztályok telefonos elérhetőségének nehézségei és a mintakiválasztás, valamint a válaszadás egzaktságának követelményei a személyes megkérdezés alkalmazását tették indokolttá. A mintavétel során rétegzett, véletlen eljárást alkalmaztunk. A rétegeket a régiók, illetve a településtípusok képezték, egy-egy rétegen belül pedig véletlenszerűen választottuk ki a nemnek, kornak, iskolatípusnak/iskolai végzettségnek megfelelő válaszadókat Az eredmények ismertetése A kutatás eredményeit a jelen ábrákat, táblázatokat és szöveges értékeléseket tartalmazó tanulmány foglalja össze. Valamennyi kérdés, aspektus kapcsán bemutatjuk, hogy mely demográfiai vagy a válaszok által képzett szegmens(ek)ben mértünk az adott korosztály átlagához képest szignifikáns eltérést. Az utólagos szerkeszthetőség érdekében mellékeljük az ábrákat tartalmazó PowerPoint fájlt is. 9

10 Ugyancsak a tanulmány mellékletét képezi majd az az Excel fájl, amelynek munkalapjai o a, o a, valamint o a két korcsoport együttes mintájának súlyozás utáni, továbbá o a két korcsoport iskolatípus és iskolai végzettség szerinti bontású súlyozatlan eredményeit tartalmazza. Az egyes korcsoportok egészére érvényes eredményeket a súlyozás utáni, míg az iskolatípus és az iskolai végzettség szerint képzett szegmensek specifikumait a súlyozatlan adatok 1 alapján mutatjuk be. 1 Csak a súlyozatlan minta biztosít valamennyi az iskolatípus és az iskolai végzettség szerint képzett szegmensben 100 fős elemszámot. 10

11 2. A pénzügyi-gazdasági ismeretekkel kapcsolatos érdeklődés és annak háttere A kutatás céljai, fő témakörei szempontjából fontos információt jelent a kutatásban szereplő korcsoportok érdeklődésének jellemzői. Q20. Kérem, érzékeltesse egy 4-fokú skála segítségével, hogy mennyire érdeklődik Ön a gazdasági kérdések, információk iránt. A 4 azt jelenti, hogy nagyon érdeklik, az 1 pedig azt, hogy egyáltalán nem. (Megoszlás és átlag) Szignifikánsan magasabb Szignifikánsan alacsonyabb N=300 2% 1% 1% 19% 18% 29% 21% 43% 37% 1 1,79 38% 43% Szakmunkásképző Szakközép Gimnázium Együtt Iskolatípus 43% 27% 4 37% 7 Nagyon érdekli 3 2 Egyáltalán nem érdekli Átlag [1..4] 6% 4% 3% 34% 38% 5 37% 44% 33% 5 45% 5 33% 39% 2,15 29% 24% 25% 7% Alapfokú Középfokú Felsőfokú Együtt Végzettség Nagyon érdekli 3 2 Egyáltalán nem érdekli Átlag [1..4] N=301 Mindkét korcsoportban minimális a pénzügyi-gazdasági ismeretek iránt intenzív érdeklődést mutatók aránya. Noha a gimnazisták valamelyest érdeklődőbbnek tűnnek, mint a másik két iskolatípus tanulói, a mért értékek az ő esetükben sem mutatnak szignifikáns különbséget az átlaghoz képest. A felsőfokú végzettségűek érdeklődését tükröző átlag (5) ugyan szignifikánsan magasabb a teljes korcsoport átlagánál (2,15), mégsem éri el az elméleti számtani átlagot (2,5). A településtípus szerinti szignifikáns eltérést csak a éves korcsoportban mértünk: a fővárosiak (2,34) és a községiek (2,35) átlaga szignifikánsam magasabb, a községieké pedig szignifikánsan alacsonyabb (1,95), mint az összesített átlag (2,15). 11

12 Q21. Egy 4-fokú skála segítségével szíveskedjen érzékeltetni azt, hogy a következőkben felsorolandó információforrások mennyire játszanak/játszottak szerepet a gazdasági kérdések, információk közvetítésében az Ön számára! (Megoszlás és átlag) N=301 15% 17% 31% 28% 2,35 27% 27% 9% 11% 12% 33% 28% 26% 27% 5 2,18 2,15 29% 36% 33% 34% 37% hozzátartozók internet iskola, munka barátok, N=300 ismerősök 15% 19% 34% 34% % 22% 25% 9% 11% 31% 29% 2,17 31% 31% 2,30 35% 23% hozzátartozók internet iskola, munka barátok, ismerősök 24% 19% televízió 5% 29% 38% 28% 7 televízió 24% 45% közösségi oldalak 11% 25% 22% 41% 1,98 2,11 7 közösségi oldalak 3% 4% 3% 14% 13% 13% 31% 25% 52% 58% 8 3 rádió nyomtatott sajtó 32% 33% 48% 1,74 48% 1,73 84% 0 szakirodalom 3% 2% 2% 6% 17% 17% 24% rádió nyomtatott sajtó 69% 0 szakirodalom Jelentősen 3 2 Egyáltalán nem Átlag [1..4] Jelentősen 3 2 Egyáltalán nem Átlag [1..4] Mindkét korcsoportban a hozzátartozók és az online média játssza a legfontosabb szerepet a pénzügyi-gazdasági információk közvetítésében. A fiatalabbak esetében a hozzátartozók, a körében az internet került az első helyre. A szakirodalom, a nyomtatott sajtó és a rádió elenyésző szerephez jut az ismeretek gazdagításában. Sem iskola-, sem településtípus tekintetében nem találtunk szignifikáns eltérést a körében a korosztály átlagához képest. A korcsoportjában mért szignifikáns különbségek: Információs csatorna Szignifikánsan alacsonyabb Szignifikánsan magasabb Átlag Iskolai tanulmányok alapfokú végzettségűek (6) felsőfokú végzettségűek (0) 2,12 Nyomtatott sajtó alapfokú végzettségűek (1,54) felsőfokú végzettségűek (6) 1,73 Televízió városiak (1,93) 2,11 Rádió városiak (1,54) budapestiek (1,96) községiek (1,94 1,74 12

13 Q21. Egy 4-fokú skála segítségével szíveskedjen érzékeltetni azt, hogy a következőkben felsorolandó információforrások mennyire játszanak/játszottak szerepet a gazdasági kérdések, információk közvetítésében az Ön számára! (A teljes korcsoport versus a gazdasági információk iránt érdeklődök átlaga) , , ,18 2,15 Teljes korcsoport 7 Érdeklődök N=300 N=68 1,98 2,36 1,99 1, hozzátartozók internet iskola, munka barátok, ismerősök televízió közösségi oldalak rádió nyomtatott sajtó szakirodalom Teljes korcsoport Érdeklődök N=300 N=109 3,10 2,79 2,74 2, ,30 2,35 2,17 2, ,74 1,73 1,55 0 hozzátartozók internet iskola, munka barátok, ismerősök televízió közösségi oldalak rádió nyomtatott sajtó szakirodalom A szakirodalom kivételével, az érdeklődők (3-as vagy 4-es értéket jelölők a 4-fokú skálán) esetében valamennyi információforrás sokkal nagyobb gyakorisággal szerepel, mint a teljes korcsoportban kapott átlag. Az ily módon fókuszba kerülő szegmensekben nem csak az idősebb korcsoportban egyértelműen az online médiáé a vezető szerep. Q22. Amennyiben közösségi oldalakat is felhasznál gazdasági kérdések, információk forrásaként, melyeket? (Említési gyakoriság) 87% 94% N=163 N=173 33% 32% 8% 8% 4% 1% 4% 2% 2% 3% 3% 1% Facebook YouTube Instagram Snapchat Twitter Linkedin Egyéb közösségi oldal A két korcsoportban nagyon hasonló arányokat regisztráltunk. 13

14 A Facebook vezető szerepe megkérdőjelezhetetlen a közösségi médián belül. A YouTube-ot a közösségi oldalakon pénzügyi-gazdasági ismeterekre (is) szert tevő válaszadók egyharmada említette. Bár hibahatáron vannak a különbségek, az arányok azt sejtetik, hogy a Snapchat inkább a 18 évesnél nem idősebb, míg a Twitter inkább a 18 éven felülieket érik el, legalább is a pénzügyi-gazdasági információk közvetítésében. Q23. Hozzá szokott jutni gazdasági információkhoz Facebook zárt csoporton keresztül is? (Említési gyakoriság) Szignifikánsan magasabb Szignifikánsan alacsonyabb 19% 27% 43% Igen 81% 57% Érdeklik a gazdasági kérdések Nem érdeklik a gazdasági kérdések N=46 N=96 73% Nem Együtt N=142 35% 65% Érdeklik a gazdasági kérdések N=78 12% 88% Nem érdeklik a gazdasági kérdések N=85 23% 77% Együtt N=163 Igen Nem A két korcsoport e tekintetben is egymáshoz igen közelálló eredményeket produkált. Jobban a számok/arányok mögé nézve, megállapítandó, hogy a Facebook zárt csoporton keresztül pénzügyi-gazdasági információkhoz jutó érdeklődő fiatalok a körében 7, a között 9 százalékot képviselnek mindösszesen, a teljes korcsoportot alapul véve. (Mindössze két éves és négy éves válaszadó jelezte, hogy LinkedIn zárt csoporton keresztül is hozzá szokott jutni pénzügyi-gazdasági információkhoz.) 14

15 Q28. Tanul vagy tanult korábban a középiskolai vagy szakiskolai oktatás keretében pénzügyigazdasági ismereteket? Szignifikánsan magasabb Szignifikánsan alacsonyabb N=300 24% 76% 15% 85% 25% 75% 18% 82% Szakmunkásképző Szakközép Gimnázium Együtt Iskolatípus 27% 73% 39% 61% 64% 36% 35% 65% Alapfokú Középfokú Felsőfokú Együtt Végzettség Igen Nem Igen Nem N=301 A kevesebb, mint húsz százaléka tanul pénzügyi-gazdasági ismereteket. Ezt a képet nem javítja az sem, hogy a megkérdezettek egy része még szakvagy középiskolai tanulmányainak csak az elején tart, hiszen a 18 évesek körében is csupán 27%-ot mértünk e kérdés kapcsán. A esetében a végzettség egyértelműen determinálja az arányokat. Elgondolkoztató viszont, hogy még a felsőfokú végzettségűek több mint egyharmada is úgy véli, hogy nem részesült annak idején ilyen irányú képzésben. 15

16 Q25. Vett Ön részt korábban iskolán kívül szervezett tanulmányi versenyen, vetélkedőn? Szignifikánsan magasabb Szignifikánsan alacsonyabb N=300 26% 29% 74% 71% 41% 59% 32% 68% Szakmunkásképző Szakközép Gimnázium Együtt Iskolatípus 18% 82% 28% 72% 38% 62% 24% 76% Alapfokú Középfokú Felsőfokú Együtt Végzettség Igen Nem Igen Nem N=301 A éves korcsoport közel egyharmada vett már részt iskolán kívül szervezett tanulmányi versenyen. Bár nem meglepő módon a gimnazisták járnak az élen ebben a tekintetben, az átlaghoz képest szignifikáns eltéréseket nem mértünk a három iskolatípusban. Az idősebb korosztály kisebb hányadban emlékszik vissza ilyen jellegű megmérettetésre. Ugyanakkor itt egyértelműen kimutatható a végzettségi szint és az igen válaszok aránya közötti egyenes összefüggés. 16

17 Q26. Mi motiválta abban, hogy elinduljon a vetélkedőn, versenyen? Ugyancsak egy 4-fokú skála segítségével szíveskedjen érzékeltetni azt, hogy a következőkben felsorolandó tényezők mennyire játszottak szerepet! (Megoszlás és átlag) 8% 27% 37% 38% 36% 36% 34% 22% 46% 45% 3, ,97 2, % 2,78 31% 26% 3 31% 26% 37% 37% 38% 32% 22% 12% 57% 2 13% 14% 9% 14% 16% 8% 12% 16% 16% 16% 22% 22% Érdeklődés Tanárok Barátok, ismerősök Élmény Továbbtanulás Szülők Elismertség Díjazás Sajtómegjelenés N=97 5% 4 19% 32% 31% 24% 3,35 53% 51% 1 51% 3,16 71% 2, % 55% 29% 32% 35% 27% 23% 34% 1,97 32% 29% 31% 24% 19% 37% 15% 19% 9% 2% 3% 6% 7% 4% 7% 7% 8% 6% Érdeklődés Tanárok Barátok, ismerősök Élmény Továbbtanulás Szülők Elismertség Díjazás Sajtómegjelenés Jelentősen 3 2 Egyáltalán nem Átlag [1..4] Jelentősen 3 2 Egyáltalán nem Átlag [1..4] N=73 A motivációk között mindkét korcsoportban az érdeklődés került az első helyre. Az idősebbeknél legalább is a visszaemlékezésük szerint ez messze kiemelkedett a többi tényező közül, míg a fiatalabbaknál kevésbé. Beszédes, hogy míg a nél 71, addig a nél csak 46% válaszolta azt, hogy a versenyen való indulást jelentősen motiválta az érdeklődés. A fiatalabbaknál inkább a tanárok, barátok ösztönzése, az idősebbeknél az élmény, az elismertség és a továbbtanulási esélyek megnövekedése jutott relatívan nagyobb szerephez. Mindkét korcsoportban a sajtómegjelenés kivételével valamennyi ösztönző mutatószáma meghaladta az elméleti azaz a 2,5-es átlagot. Egyéb motiváló tényezők között a tapasztalatszerzés iránti igény, a kihívás, a kíváncsiság és a véletlen szerepelt egy-egy említéssel. 17

18 3. Gyakorlati piactudatosság A gyakorlati piactudatosságot a korábbi komplex versenykultúra felmérésekben szereplőkhöz hasonló négy kérdés vizsgálta. Mivel itt a legfiatalabb korosztályokra kellett fókuszálni, a kérdéseket ki kellett egészíteni, illetve hozzá kellett igazítani az érdeklődési körhöz, illetve a feltételezett ismeretekhez, tapasztalatokhoz. N=300 Q9. El szokta Ön olvasni az apró betűs részeket is, amikor magánszemélyként vásárol, megrendel valamit, előfizet valamire vagy szerződést köt egy szolgáltatóval? 18% 15% 16% 23% 7 29% 18% 21% 23% 2,38 21% 28% 2,58 17% 19% (Megoszlás és átlag) 22% 23% 2,39 12% 16% 18% Szakmunkásképző Szakközép Gimnázium Együtt Iskolatípus 21% Szignifikánsan magasabb Mindig elolvassa 3 2 Soha nem olvassa el Nem szokott vásárolni Átlag [1..4] Szignifikánsan alacsonyabb N=301 23% 16% 24% 17% 32% 33% 2,90 34% % 2,50 25% 28% 28% 19% 21% 19% 7% 2% 2% 2% 3% Alapfokú Középfokú Felsőfokú Végzettség Együtt Mindig elolvassa 3 2 Soha nem olvassa el Nem szokott vásárolni Átlag [1..4] Az idősebb korosztály érthető módon magasabb átlagokat produkált, mint a fiatalabb. Az iskolatípus/végzettség alapján viszont csak egyetlen szignifikáns eltérést regisztrálhattunk: a felsőfokú végzettségűek az átlagost statisztikailag is jelentős mértékben meghaladó gyakorisággal szokták elolvasni az apró betűs részeket vásárláskor, megrendeléskor, előfizetéskor, szerződéskötésnél. 18

19 N=300 Q10. El szokta Ön olvasni a felhasználói feltételeket, amikor mobil applikációt vagy játékot tölt le vagy vásárol? (Megoszlás és átlag) 6% 15% 14% 25% 26% 25% 35% 24% 27% 29% 6 2,31 27% 2, % 29% 26% 19% 5% 5% 8% Szakmunkásképző Szakközép Gimnázium Együtt Iskolatípus Szignifikánsan magasabb Mindig elolvassa 3 2 Soha nem olvassa el Nem szokott vásárolni Átlag [1..4] Szignifikánsan alacsonyabb N=301 12% 19% 31% 42% 8 2,54 37% 24% 2,14 19% 13% 23% 35% 8 29% 24% 16% 6% 3% 3% 4% Alapfokú Középfokú Felsőfokú Végzettség Együtt Mindig elolvassa 3 2 Soha nem olvassa el Nem szokott vásárolni Átlag [1..4] A körültekintés mértéke mindkét korcsoportban alacsonyabb applikációk vagy játékok letöltésekor, vásárlásakor, mint általában a vásárlásoknál. Érdekes módon ebben a megvilágításban nem csak a felsőfokú végzettségűek és a gimnazisták, hanem az alapfokú végzettségűek (csupán általános iskolát vagy legfeljebb érettségi bizonyítványt nem nyújtó szakmunkásképzőt végzett válaszadók) is az átlagot szignifikánsan meghaladó mértékű mutatószámokat produkáltak. N=300 Q11. El szokta Ön olvasni a játék vagy akció szabályzatát, feltételeit, ha kupon-akcióban vagy nyereményjátékban vesz részt? 15% 12% 16% 12% 22% 26% 22% 2,53 22% 2,38 2,38 18% 2,35 22% 18% 22% 21% 18% Szakmunkásképző Szakközép Gimnázium Együtt 28% (Megoszlás és átlag) Iskolatípus 26% Szignifikánsan magasabb Mindig elolvassa 3 2 Soha nem olvassa el Nem szokott részt venni Átlag [1..4] Szignifikánsan alacsonyabb N=301 25% 19% 19% 27% 2,71 2,91 44% 2,57 21% 29% 2,59 22% 18% 15% 18% 5% 16% 14% 12% 13% 13% Végzettség Alapfokú Középfokú Felsőfokú Együtt Mindig elolvassa 3 2 Soha nem olvassa el Nem szokott részt venni Átlag [1..4] 19

20 A kupon-akciók és nyereményjátékok feltételeinek elolvasási gyakorisága nagyjából ugyanazt a képet tükrözi, illetve ugyanazokat a mutatószámokat produkálta, mint az apró betűs részek elolvasása vásárláskor, megrendeléskor, előfizetéskor, szerződéskötésnél. Q12. Tegyük fel, hogy most kellene döntenie arról, hogy milyen internetes, mobil- vagy pénzügyi szolgáltatót vesz majd igénybe a jövőben! Melyik állítás jellemző Önre inkább? N=300 74% 72% 72% 26% 28% 28% Szakmunkásképző Szakközép Gimnázium Együtt Iskolatípus Körültekintően választ Benyomások alapján választ 72% 72% 75% 28% 28% 25% Alapfokú Középfokú Felsőfokú Együtt Végzettség Körültekintően választ Benyomások alapján választ N=301 Mindkét korcsoportban hetven százalék fölött van azok aránya, akik nem egy, hanem több lehetőséget is megvizsgál(ná)nak szolgáltató-választáskor. Sem a korcsoportok, sem az iskolatípus, illetve végzettség tekintetében nem fedezhető fel szignifikáns különbség a válaszadói csoportok között. A lakosságot az iménti négy kérdésre adott válaszaik alapján három, a gyakorlati piactudatosság szerint kialakított csoportba soroltuk 2 : Következetesen piactudatos fogyasztók: akik a legtöbb esetben, vagy minden alkalommal elolvassák a részleteket, feltételeket, az apró betűs részeket és a szakemberválasztásnál is alternatívákban gondolkoznak (vagyis a gyakorlatban is élnek a piacgazdaság lehetőségeivel). Változóan piactudatos fogyasztók: akik vagy (a legtöbb esetben / minden alkalommal) elolvassák a részleteket, feltételeket, az apró betűs részeket, vagy a szakemberválasztás előtt alternatívákban gondolkoznak. 2 Következetesen piactudatos fogyasztók: a kérdés kódjainak átlaga>2,5 és a 12. kérdés kódja 2-es (körültekintően választ). Nem piactudatos fogyasztók: a kérdés kódjainak átlaga 2,5 és a 12. kérdés kódja 1-es (benyomások alapján választ). Változóan piactudatos fogyasztók: nem sorolhatók az előbbi két csoportba. 20

21 Nem piactudatos fogyasztók: akik magánszemélyként nem próbálnak élni a versenypiacok adta lehetőséggel, illetve nem mutatnak igényt az ezeken szükséges alaposabb tájékozódásra a két kiválasztott fogyasztói döntési helyzetben; azaz többnyire nem olvassák el a részleteket, feltételeket, az apró betűs részeket és nem keresik az alternatívákat a szakemberek kiválasztása során. Q9-12. A gyakorlati piactudatosság mutatószáma a négy kérdésre adott válaszok alapján N=300 35% 39% 2 2, % 52% 44% (Megoszlás és átlag) Szignifikánsan magasabb Szignifikánsan alacsonyabb 13% 18% 17% Szakmunkásképző Szakközép Gimnázium Együtt Iskolatípus 31% Következetesen piactudatos (3) 2,11 Változóan piactudatos (2) 48% Nem piactudatos (1) Átlag [1..3] N=301 41% 31% 32% 2,34 2,38 2, % 55% 52% 38% 16% 7% 12% 13% Alapfokú Középfokú Felsőfokú Végzettség Együtt Következetesen piactudatos (3) Változóan piactudatos (2) Nem piactudatos (1) Átlag [1..3] Mindkét korcsoport összesített mutatószáma meghaladta az elméleti átlagot, a 2- est. Noha az idősebbek valamelyest tudatosabbnak tűnnek, az eltérés nem szignifikáns. Az iskolatípus szerint nincs szignifikáns különbség, de a végzettség tekintetében igen: a felsőfokú végzettségűek mellett az alapfokú képzettségűek is az átlagosat jelentősen meghaladó mértékben tekinthetők piactudatosnak. Az egyéb szignifikáns eltérések: Szignifikánsan alacsonyabb Szignifikánsan magasabb Átlag városiak (1,95) budapestiek (2,36) a pénzügyi-gazdasági kérdések iránt érdeklődők (9) városiak (4) községiek (1) a pénzügyi-gazdasági kérdések iránt nem érdeklődők (8) a pénzügyi-gazdasági kérdések iránt érdeklődők (0) 21 2,11 0

22 4. Versenyattitűd A versenyattitűd vizsgálatának a korábbi komplex versenykultúra felmérésekben is alkalmazott sztenderd kérdése az alábbi válaszmegoszlásokat generálta a két korcsoportban: Q7. Ön szerint melyik a kívánatos változat a következők közül? N=300 (Megoszlás és átlag) 8% 12% 11% 28% 18% 22% % 54% 54% 9% 13% 12% 4% 1% 1% 1% Szakmunkásképző Szakközép Gimnázium Együtt Iskolatípus Szignifikánsan magasabb 5,0 4,8 4,6 4,4 4,2 Szignifikánsan alacsonyabb ha kizárólagos a piaci verseny szerepe (5) ha döntő a piaci verseny szerepe (4) ha azonos mértékű az állam és a piaci verseny szerepe (3) ha döntően az állam szabályoz (2) ha kizárólag az állam szabályoz (1) Átlag [1..5] N=301 6% 15% 23% % 3,35 33% 28% 13% 5 39% 51% 46% 41% 7% 7% 6% 9% 2% 2% Alapfokú Középfokú Felsőfokú Végzettség Együtt ha kizárólagos a piaci verseny szerepe (5) ha döntő a piaci verseny szerepe (4) ha azonos mértékű az állam és a piaci verseny szerepe (3) ha döntően az állam szabályoz (2) ha kizárólag az állam szabályoz (1) Átlag [1..5] Mindkét korosztályban az állam és a piaci verseny szerepének egyensúlyát tartják a legnagyobb hányadban kívánatosnak (ez a fiatalabbaknál az abszolút, az idősebbeknél viszont csak relatív többség véleménye). Ugyanakkor a piaci verseny prioritását kívánatosnak vélők hányada a fiatalabbaknál két és félszeresen (32 versus 13 %), az idősebbeknél pedig négyszeresen (44 versus 11%) haladja meg az állam szerepének dominanciájára szavazókéit. Az arányok mellett az átlagok is azt sejtetik, hogy ha nem is szignifikánsan a évesek versenypártisága erősebb, mint a é. Az iskolatípusra fókuszálva gyakorlatilag csupán elenyésző különbségeket látunk, az átlagok szinte teljesen megegyeznek. Ugyanakkor a felsőfokú végzettségűek piacpártisága szignifikáns mértékben meghaladja a korcsoporti átlagot. Egyéb szempontból egyetlen szignifikáns eltérést tudtunk kimutatni: a gazdasági kérdések iránt érdeklődők a korcsoport átlagánál szignifikánsan kevésbé piacpártiak (1 versus 8). 22

23 5. Gyakorlati piactudatosság és versenyattitűd A felmérés eredményei lehetőséget nyújtanak a versenyhez való elvi hozzáállás és a gyakorlatban tanúsított piactudatosság együttes vizsgálatára is. A gyakorlati piactudatosságot a korábbiakban már definiáltuk 3. A deklaráltan versenypárti kategóriába tartozás feltétele az, hogy a válaszadó kívánatosnak tartsa a piaci verseny dominanciáját, azaz azt, hogy kizárólagos vagy döntő legyen a piaci verseny szerepe a gazdasági folyamatokban. A lakosságot e két dimenzió alapján négy különböző csoportba lehetett besorolni. Ezt a következő ábra szemlélteti. Q7 és Q9-12. Verseny attitűd és gyakorlati piactudatosság képzett mutatószámok alapján (Megoszlás) 8% 15% Versenypárti/Piactudatos 24% 29% 23% Versenypárti/NEM piactudatos 18% VersenyELLENES/Piactudatos 44% 39% VersenyELLENES/NEM piactudatos Bázis: 608 A körében a válaszadók mindössze 8 százalékáról mondható el, hogy egyszerre deklaráltan versenypárti és piactudatos is. 24%-uk csak versenypártinak mondható, piactudatos fogyasztónak nem, 23%-ukra jellemző a piactudatosság, de a versenypártiság nem. A legnagyobb tábort (44%) a sem nem piactudatosak, sem nem versenypártiak alkotják. A versenypártisága jelentősen (44 versus 32 százalék), piactudatossága (33 versus 31 százalék) viszont csak elhanyagolható mértékben haladja meg a fiatalabb korcsoportban mért szintet. 3 Ebben a felosztásban az egyszerűség kedvéért összevontuk a változóan piactudatos és a nem piactudatos kategóriákat, és piactudatos fogyasztónak csak a következetesen piactudatosakat neveztük (akik az apró betűs részeket is elolvassák és a szakemberválasztásnál is alternatívákban gondolkoznak). 23

24 6. A gazdasági verseny észlelt intenzitása A gazdasági verseny pártolása vagy elutasítása nem kis mértékben hat a verseny intenzitásáról kialakult véleményre. N=300 Q8/1 Vásárlóként, magánszemélyként Ön személy szerint hogy érzi, milyen mértékű a gazdasági verseny a mai Magyarországon az ideálishoz képest? ÖSSZESSÉGÉBEN 3% 5% 39% 31% 3,32 3,30 41% 41% 11% 35% 9 41% (Megoszlás és átlag) 34% 43% 9% 7% 3% 4% 8% 7% 1% 3% Szakmunkásképző Szakközép Gimnázium Együtt Iskolatípus 5% 3,34 5,0 4,8 4,6 4,4 4,2 sokkal gyengébb az ideálisnál (5) valamivel gyengébb az ideálisnál (4) éppen ideális (3) valamivel erősebb az ideálisnál (2) sokkal erősebb az ideálisnál (1) Átlag [1..5] N=301 11% 8% 12% 3, % 28% 43% 45% 42% 32% 28% 32% 12% 11% 8% 1% 3% 7% 3% Alapfokú Középfokú Felsőfokú Végzettség Együtt sokkal gyengébb az ideálisnál (5) valamivel gyengébb az ideálisnál (4) éppen ideális (3) valamivel erősebb az ideálisnál (2) sokkal erősebb az ideálisnál (1) Átlag [1..5] A körében 39%, az idősebb korcsoportban viszont 52% azoknak az aránya, akik intenzívebb gazdasági versenyt tartanának kívánatosnak. Szignifikáns eltéréseket sem a demográfiai, sem az egyéb csoportképző ismérvek szerinti bontásban nem mértünk. 24

25 N=300 Q8/2 Vásárlóként, magánszemélyként Ön személy szerint hogy érzi, milyen mértékű a gazdasági verseny a mai Magyarországon az ideálishoz képest? SZOLGÁLTATÁSOK 5% 4% 6% 3% 28% 28% 3, % 45% 39% 3,37 (Megoszlás és átlag) 32% 47% 7% 8% 6% 6% 1% 5% 4% 4% Szakmunkásképző Szakközép Gimnázium Együtt Iskolatípus 5 5,0 4,8 4,6 4,4 4,2 sokkal gyengébb az ideálisnál (5) valamivel gyengébb az ideálisnál (4) éppen ideális (3) valamivel erősebb az ideálisnál (2) sokkal erősebb az ideálisnál (1) Átlag [1..5] N=301 9% 11% 7% 8% 7 3, % 35% 47% 39% 35% 32% 33% 17% 11% 14% 2% 2% 3% 2% Alapfokú Középfokú Felsőfokú Végzettség Együtt sokkal gyengébb az ideálisnál (5) valamivel gyengébb az ideálisnál (4) éppen ideális (3) valamivel erősebb az ideálisnál (2) sokkal erősebb az ideálisnál (1) Átlag [1..5] A szolgáltatások területén mindkét korcsoportban valamelyest kisebb a verseny intenzívebbé tételével kapcsolatos elvárások erőssége, mint az egész gazdaságot illetően. Szignifikáns különbségre csak a éves korcsoportban bukkantunk: a községben élők az átlagosnál (5) sokkal alacsonyabb (2), a budapestiek pedig sokkal magasabb (0) középértéket produkáltak, azaz a fővárosiak sokkal inkább élénkítenék a versenyt a szolgáltatások piacán, mint az átlag, s különösen, mint a falusiak. 25

26 N=300 Q8/3 Vásárlóként, magánszemélyként Ön személy szerint hogy érzi, milyen mértékű a gazdasági verseny a mai Magyarországon az ideálishoz képest? ÉLELMISZEREK 4% 4% 28% 26% 3, % 42% 5% 8% 13% 11% 11% 4% 9% 3% 6% Szakmunkásképző Szakközép Gimnázium Együtt 24% 8 (Megoszlás és átlag) Iskolatípus 24% 3,12 47% 5,0 4,8 4,6 4,4 4,2 sokkal gyengébb az ideálisnál (5) valamivel gyengébb az ideálisnál (4) éppen ideális (3) valamivel erősebb az ideálisnál (2) sokkal erősebb az ideálisnál (1) Átlag [1..5] N=301 11% 14% 41% 34% 8 3,36 33% 35% 38% 35% % 37% 12% 16% 9% 13% 1% 2% 4% 1% Alapfokú Középfokú Felsőfokú Végzettség Együtt sokkal gyengébb az ideálisnál (5) valamivel gyengébb az ideálisnál (4) éppen ideális (3) valamivel erősebb az ideálisnál (2) sokkal erősebb az ideálisnál (1) Átlag [1..5] Míg a éves korcsoport gyakorlatilag teljesen egyforma eredményt produkált a szolgáltatások és az élelmiszerek piacának a megítélésében, a az utóbbi szempontból az előzőhöz képest is kisebb arányban szeretnék a verseny élénkülését. E kérdés kapcsán is csak a éves korcsoportban bukkantunk szignifikáns különbségre: a budapestiek az átlagosnál (3,12) szignifikánsan nagyobb arányban (2) élénkítenék a versenyt az élelmiszerek piacán. N=300 Q8/4 Vásárlóként, magánszemélyként Ön személy szerint hogy érzi, milyen mértékű a gazdasági verseny a mai Magyarországon az ideálishoz képest? MŰSZAKI CIKKEK 5% 4% 22% % 49% 13% 7% 16% 12% 4% 8% 2% 4% Szakmunkásképző Szakközép Gimnázium Együtt 13% 27% 3,34 (Megoszlás és átlag) Iskolatípus 5% 21% 3,13 51% Szignifikánsan magasabb 5,0 4,8 4,6 4,4 4,2 Szignifikánsan alacsonyabb sokkal gyengébb az ideálisnál (5) valamivel gyengébb az ideálisnál (4) éppen ideális (3) valamivel erősebb az ideálisnál (2) sokkal erősebb az ideálisnál (1) Átlag [1..5] N=301 9% 9% 6% 3,37 26% 3,32 28% % 32% 47% 45% 44% 18% 14% 12% 14% 1% 1% 4% 1% Alapfokú Középfokú Felsőfokú Végzettség Együtt sokkal gyengébb az ideálisnál (5) valamivel gyengébb az ideálisnál (4) éppen ideális (3) valamivel erősebb az ideálisnál (2) sokkal erősebb az ideálisnál (1) Átlag [1..5] 26

27 A nagyjából egyformán értékelik az élelmiszerek és a műszaki cikkek piacának versenyjellemzőit. A viszont sokkal kevésbé hiányolják a versenyt az utóbbi termékféleségeknél, mint az előbbieknél vagy éppen a szolgáltatásoknál. Mindkét korcsoportban a fővárosiak (9 versus 3,13 a nél, 3,57 versus 8 a nél) szeretnének az átlagost jelentősen meghaladó mértékben élénkülést a versenyben. A nél a gimnazisták átlaga (3,34) is jelentősen meghaladja a korcsoport átlagát (3.13). Q8/1-4 Vásárlóként, magánszemélyként Ön személy szerint hogy érzi, milyen mértékű a gazdasági verseny a mai Magyarországon az ideálishoz képest? ÖSSZEFOGLALÓ ÁBRA AZ ÁTLAGOK ALAPJÁN (1=sokkal erősebb az ideálisnál 5=sokkal gyengébb az ideálisnál) 5,00 4,80 4,60 4,40 4, , N=300 N= ,12 3,13 Összességében A szolgáltatásoknál Az élelmiszereknél A műszaki cikkeknél 8 Az összefoglaló ábrából levonható két legfontosabb következtetés: Az idősebb korosztály erősebb versenypártisága abban is megnyilvánul, hogy minden területen nagyobb hányadban élénkítenék a versenyt, mint a fiatalabbak. A verseny általános élénkítése iránti igény mindkét korosztálynál valamelyest erősebb, mint ami az egyes területek kapcsán megnyilvánul. 27

28 7. A Versenytörvény ismerete A jelen kutatás a korábbi komplex felmérésekhez hasonlóan több szinten vizsgálta Versenytörvény ismertségét Általános ismertség Az ismertség három fokozatát különböztettük meg: tájékozatlan, azaz nem hallottak a Versenytörvényről, korlátozottan tájékozott, azaz hallott már valaha a Versenytörvényről, de az utóbbi hónapokban nem, folyamatosan tájékozott, azaz az utóbbi hónapokban is hallott a Versenytörvényről. N=300 Q13. Hallott már Ön a Versenytörvényről? Q15. Az elmúlt néhány hónapra visszagondolva, találkozott Ön a Versenytörvény kifejezéssel bármilyen formában? Szignifikánsan magasabb Szignifikánsan alacsonyabb 7% 9% 8% 4% 9% 11% 82% 91% 82% 87% Szakmunkásképző Szakközép Gimnázium Együtt Iskolatípus Folyamatos tájékozottság Korlátozott tájékozottság Tájékozatlanság N=301 9% 12% 28% 16% 24% 81% 72% 48% Végzettség 14% 76% Alapfokú Középfokú Felsőfokú Együtt Folyamatos tájékozottság Korlátozott tájékozottság Tájékozatlanság A 13, a 24 %-a hallott már a Versenytörvényről. Az átlagosnál (24%) szignifikánsan magasabb arányt mértünk a éves felsőfokú végzettségűeknél (52%), valamint azoknál a nél, akik tanultak valaha pénzügyi-gazdasági ismereteket (34% versus 13%). A fiatalabb korcsoportban 4, az idősebbeknél pedig azok aránya, akik az elmúlt néhány hónapban is halottak a Versenytörvényről, azaz folyamatosan tájékozottak. 28

29 Néhány válaszadói csoport tájékozottsága szignifikánsan eltér az adott korcsoport átlagától: Szignifikánsan alacsonyabb Szignifikánsan magasabb Átlag szakközépiskolások () nem tanultak pénzügyi-gazdasági ismereteket (1%) nem érdeklődnek a gazdasági ismeretek iránt (4%) tanultak pénzügyi-gazdasági ismereteket (17%) felsőfokú végzettségűek (28%) budapestiek (22%) következetesen piactudatosak (18%) érdeklődnek a gazdasági ismeretek iránt (19%) 4% Q14. Hol hallott a Versenytörvényről? 61% 65% 65% 51% N=38 N=73 42% 36% 34% 31% 37% 27% 23% 22% 16% 23% 19% 19% televízió internet/online barát/ismerős hozzátartozók iskola/munka nyomtatott média sajtó közösségi oldalak szakirodalom rádió Noha a gazdasági kérdések közvetítésében a televízió csak a rangsor közepe táján helyezkedik el, a Versenytörvényt illetően mindkét korcsoportban önállóan (15-18 évesek) vagy megosztva () vezeti az említési gyakoriság szerint felállított listát. 29

30 Az online média a körében a televízióval megegyező fontossággal bír ugyan, de a fiatalabb korcsoportban már jóval kisebb szerepet tölt be a Versenytörvény ismertté tételében. A nél a munkahely követi a televíziót és az internetet, a Versenytörvényt ismerők közül minden második megemlítette ezt az információ-forrást (is). A viszonylag kis szerephez jutó információforrások közül a fiatalabbaknál a közösségi oldalak, az idősebbeknél pedig a nyomtatott sajtó, a rádió és a szakirodalom bír nagyobb relatív súllyal. Az egyes információ-források szerepe néhány válaszadói csoportban szignifikánsan eltér az adott korcsoportra számított átlagtól. Információs csatorna Szignifikánsan alacsonyabb Szignifikánsan magasabb Átlag Televízió szakmunkástanulók (28%) 61% Internet szakmunkástanulók (11%) 42% Barátok, ismerősök szakközépiskolások (74%) 34% Iskolai tanulmányok érdeklődnek a gazdasági kérdések iránt (61%) Iskolai tanulmányok, munka nem érdeklődnek a gazdasági kérdések iránt (22%) érdeklődnek a gazdasági kérdések iránt () 51% Szakirodalom alapfokú végzettségűek () 23% 30

31 7.2. A részletek ismerete Az általános azaz a legalább hallomásból való ismertségen túl a vizsgálat arra is kitért, hogy milyen részletes ismeretei vannak a fiataloknak a Versenytörvény céljával, tartalmával, hatásköreivel kapcsolatban. N=300 82% Q13. Hallott már Ön a Versenytörvényről? Q17. És tudomása szerint mi a célja a Versenytörvénynek? 3% 7% 2% 6% 15% 9% 3% 12% 91% 82% 87% Szakmunkásképző Szakközép Gimnázium Együtt Iskolatípus Szignifikánsan magasabb Szignifikánsan alacsonyabb HALLOTTt a Versenytörvényről és JÓL definiálja HALLOTT a Versenytörvényről, de ROSSZUL definiálja NEM HALLOTT a Versenytörvényről N=301 8% 9% 11% 25% 19% 27% 81% 72% 48% Végzettség 14% 19% 67% Alapfokú Középfokú Felsőfokú Együtt HALLOTTt a Versenytörvényről és JÓL definiálja HALLOTT a Versenytörvényről, de ROSSZUL definiálja NEM HALLOTT a Versenytörvényről Ha a Versenytörvényről legalább hallomásból tudók arányát a törvény céljának ismeretét vizsgáló kérdésre adott válaszokkal kombináljuk, akkor a körében 13-ról 4, a körében pedig 24-ről 14 százalékra kell szűkítenünk a valós ismerettel rendelkezők körét. Csupán a éves felsőfokú végzettségűek emelkednek ki szignifikáns mértékben a korcsoport átlagához (14%) képest: 25%-uk helyesen definiálta a Versenytörvény célját. 31

32 A teljes mintán belüli 144 válaszadó (akik hallottak már a Versenytörvényt) definíciói az alábbiak szerint csoportosíthatók: Tudomása szerint mi a célja a versenytörvénynek? Bázis: aki hallott már a Versenytörvényről (N=144) Említések száma Részarány a Tpvt-t hallomásból ismerők között Helyesnek minősített válaszok: 53 37% A tisztességes/igazságos/egészséges verseny biztosítása 35 24% A gazdasági/piaci verseny biztosítása 15 A fogyasztók tájékoztatása/védelme 3 2% Helytelennek/pontatlannak/hiányosnak minősített válaszok: 91 63% Szabályozás, a szabályok betartatása 13 9% Vállalkozások, kisebb cégek védelme 8 6% A piac javítása, biztonságossá tétele 8 6% A közérdek/a fogyasztók és a versenytársak védelme 7 5% A piac rendjének biztosítása 3 2% Az árak szabályozása 3 2% Az egyensúly fenntartása 1 1% A szükségtelen gazdasági tevékenység megakadályozása 1 1% Nem tudja 47 33% Függetlenül a definíció helyességétől a Versenytörvényt legalább hallomásból ismerők mindegyikénél teszteltük a hatókörrel kapcsolatos elképzeléseket. Q16. Ön szerint tartalmaz-e előírásokat a Versenytörvény? (A helyes válaszok részaránya) Igaz állítás N=38 N=73 68% Hamis állítások 59% 58% 58% 55% 56% 37% 35% 36% a vállalkozások, cégek gazdasági ügyeire a politikusok politikai ügyeire a jogászok, ügyvédek etikai a sportversenyzők sportolói az állampolgárok ügyeire ügyeire magatartására általában Egyértelműen az idősebb korosztály tekinthető tájékozottabbnak. Különösen érvényes ez a megállapítás az egyetlen igaz (vállalkozások, cégek gazdasági ügyei) és az egyik megtévesztő állításra (sportversenyzők, sportolók magatartása. 32

33 Az ismeretek törékenységére utalnak felmérésünk azon eredményei, hogy közel kétharmad volt a téves válaszok aránya mindkét korcsoportban a Versenytörvénynek az állampolgárok ügyeit is átfogó hatókörét illetően, miként a közel kétharmada a sportra is kiterjesztette a Tpvt. előírásait. Q18. Ön szerint célja-e a Versenytörvénynek.? (A helyes válaszok részaránya) 83% 91% Igaz állítások 66% N=38 N=73 49% Hamis állítások 52% 53% 48% 34% 39% 41% 19% 22% 27% 27% a tisztességes gazdasági verseny fenntartása a fogyasztók tájékozottságának biztosítása a magyar gazdaság védelme a külföldi vállalkozásokkal szemben a vállalkozások védelme a versenytársakkal szemben a kis- és közepes vállalkozások támogatása a multinacionális cégek támogatása a sportrendezvények rendjének fenntartása A Versenytörvény céljait illető ismeretek esetében már nem egyértelmű az idősebb korcsoport fölénye. A két valós állítás esetében a fiatalabbak tűnnek tájékozatlanabbaknak, de a hamis állításoknál már meglehetősen vegyes a kép. Sőt, a külföldi vállalkozásokkal, illetve általában a versenytársakkal szembeni védelem a (a Tpvt-t hallomásból ismerő) mintegy -a szerint beletartozik a Versenytörvény céljai közé, miközben csupán 60-65% a téves vélekedések aránya a idevonatkozó válaszaiban. A két korcsoportban egyformán magas (közel háromnegyed) volt annak a téves elképzelésnek az említési gyakorisága, hogy a Versenytörvény (egyik) célja a kkv-k támogatása. 33

34 Q19. Ön szerint melyik intézmény elsőrendű feladata a Versenytörvény érvényesítése? N=300 N=301 45% 28% 27% 15% 17% 17% 8% 8% 6% 6% 7% 5% 5% 3% 2% 1% GVH Fogyasztóvédelem Ker. szervezetek NGM NAV MNB, PSZÁF Egyéb Nem tudja A fiatalabb korcsoportban 28, az idősebbeknél pedig 45 százalék azok aránya, akik tudják, hogy a Gazdasági Versenyhivatal elsőrendű feladata a Versenytörvény érvényesítése. A téves elképzelések között a fogyasztóvédelem szerepelt a legnagyobb hányadban. Az átlagostól szignifikánsan eltérő hányadban adtak helyes választ az alábbi válaszadói csoportok: Szignifikánsan alacsonyabb Szignifikánsan magasabb Átlag községiek (15%) városiak () alapfokú végzettségűek (33%) nem piactudatosak () folyamatosan tájékozódnak a Tpvt-ről (58%) 28% részt vettek tanulmányi versenyen (68%) 45% 34

35 7.3. Összesített mutató az ismeret szintjéről A Versenytörvény beleértve hatókörét, céljait és intézményi hátterét az alábbi 6 kérdés vizsgálta: 13. Hallott már Ön a Versenytörvényről? 1 igen 2 nem (UGRÁS Q19-RE) 15. Az elmúlt néhány hónapra visszagondolva, találkozott Ön a Versenytörvény kifejezéssel bármilyen formában? 1 igen 2 nem 16. Ön szerint tartalmaz-e előírásokat a Versenytörvény? (OLVASD FEL A LEHETSÉGES ÜGYEKET! ROTÁLD A SORRENDET!) IGEN NEM NT/NV 1 a vállalkozások, cégek gazdasági ügyeire a politikusok politikai ügyeire a jogászok, ügyvédek etikai ügyeire a sportolók, sportversenyzők sportolói magatartására az állampolgárok ügyeire általában És tudomása szerint mi a célja a Versenytörvénynek? (NYITOTT KÉRDÉS, UTÓLAGOS KÓDOLÁSSAL) 9 NT/NV 18. Ön szerint célja-e a Versenytörvénynek.? (OLVASD FEL A LEHETSÉGES CÉLOKAT! ROTÁLD A SORRENDET!) IGEN NEM NT/NV 1 a tisztességes gazdasági verseny fenntartása a különböző piacokon a fogyasztók tájékozottságának biztosítása a magyar gazdaság védelme a külföldi vállalkozásokkal szemben a vállalkozások védelme a versenytársakkal szemben a kis- és közepes vállalkozások támogatása a multinacionális cégek támogatása a sportrendezvények rendjének fenntartása

36 19. Ön szerint melyik intézmény elsőrendű feladata a Versenytörvény érvényesítése? (NYITOTT KÉRDÉS, KÉRDEZŐI KÓDOLÁSSAL) 1 Fogyasztóvédelem, járási hivatalok, Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság 2 GVH (Gazdasági Versenyhivatal) 3 Kereskedelmi szervezetek, intézmények 4 MNB, (Magyar Nemzeti Bank), PSZÁF (Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete) 5 NAV, APEH, Adóhivatal 6 Nemzetgazdasági Minisztérium X Egyéb szervezet, intézmény, éspedig: 99 NT/NV A részben több alkérdésből álló kérdéssorban a helyes válaszok száma 0 és 16 közé eshetett. természetesen, aki nem hallott még a Versenytörvényről maximum egy helyes választ érhetett el (intézményi háttér). A helyes válaszok alapján a korábbi komplex felmérésekhez hasonlóan négy ismertségi fokozatot képeztünk: Nem ismeri (0-3 helyes válasz) Alig ismeri (4-8 helyes válasz) Bizonyos mértékig ismeri (9-13 helyes válasz) Jól ismeri (14-16 helyes válasz). Q A Versenytörvény és a GVH ismertsége összetett mutató alapján Szignifikánsan magasabb Szignifikánsan alacsonyabb N=300 8% 6% 1% 1% 9% 5% 6% 8% 7% 84% 93% Szakmunkásképző Szakközép Gimnázium Együtt Iskolatípus 83% 89% Jól ismeri (14-16 jó válasz) Bizonyos mértékig ismeri (9-13 jó válasz) Alig ismeri (4-8 jó válasz) Nem ismeri (0-3 jó válasz) 1% 9% 11% 8% 17% 28% 12% 82% 73% 22% 77% Alapfokú Középfokú Felsőfokú Együtt Végzettség Jól ismeri (14-16 jó válasz) Bizonyos mértékig ismeri (9-13 jó válasz) Alig ismeri (4-8 jó válasz) Nem ismeri (0-3 jó válasz) N=301 36

37 Mindkét korcsoportban tulajdonképpen kimutathatatlan volt statisztikailag a Versenytörvényt jól ismerők hányada. A másik oldalról nézve viszont a nél mindössze 2, a nél pedig csupán 1 százalék volt azok aránya, akik hallottak a Versenytörvényről, viszont nem tudtak legalább 4 helyes választ adni a részletekre. Mint az ábra is mutatja, a végzettség szintje egyenes összefüggésben van az ismereti szinttel. Az iskolatípus viszont nem igen befolyásolta az eredményeket, legalábbis nem szignifikánsan. A esetében mindössze egy szempontból mértünk szignifikáns eltérést az átlagtól: szemben a korcsoportra érvényes 5%-os középértékkel 17% volt a Versenytörvényt bizonyos mértékig ismerők részaránya azok körében, akik tanultak vagy tanulnak pénzügyi-gazdasági ismereteket. 37