A sejtműködés szabályozási lehetőségei
|
|
- Enikő Budainé
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A sejtműködés szabályozási lehetőségei valójában a fehérjefunkció szabályozását jelentik Hatástartam Transzkripció mrns mennyiség hosszú Poszttranszkripció mrns élettartam hosszú Transzláció szintetizálódó fehérje mennyisége hosszú Poszttranszláció fehérjemennyiség, hely és aktivitás rövid-hosszú (mikro)kompartmentalizáció (irányítás) rövid-hosszú poszttranszlációs módosulás nonkovalens (allosztérikus) kovalens (foszforiláció) fehérjelebontás - aggregáció rövid közép irreverzíbilis Sőti Csaba,
2 A poszttranszlációs módosulások típusai Enzimatikus aminosav Fehérje tekeredés, PPIáz - Fehérje splicing (Cys) Transzamidáció (Gln-Lys) Prosztetikus csoport (Lys, Cys, His, Tyr) Acetiláció (Lys) Limitált proteolízis bárhol Foszforiláció (Ser, Thr, Tyr) Karboxiláció (Glu) Metiláció (Lys, Glu, His) Glikoziláció (Ser, Thr, Asn, Hyl) Lipidmodifikáció (Cys, Ser, Gly) Diszulfid-hidak (Cys) Hidroxiláció (Pro, Lys) Sőti Csaba,
3 A poszttranszlációs módosulások típusai Nem-enzimatikus aminosav Oxidáció (Cys, Met, Lys, Arg) Glikáció (Lys, Arg) Lassú szerkezetváltás - Sőti Csaba,
4 A poszttranszlációs módosulások hatásai Enzimatikus Mennyiség: élettartam Szerkezet: 1D, 2D, 3D, 4D Stabilizáció Aktivitás (Immun)felismerés: Lokalizáció: (mikro)kompartmentalizáció Kölcsönhatás más, kis- vagy nagymolekulákkal Nem-enzimatikus denaturáció funkcióvesztés aggregáció Sőti Csaba,
5 Limitált proteolízis (f)met eltávolítása (N-terminális N-acetilációja: Cα-NH-CO-CH 3 ) élettartam, mirisztoiláció Szignálszekvenciák eltávolítása (ER, mitokondrium) prefehérjék Profehérjék-proenzimek, egyéb fehérjék aktivációja emésztőenzimek, extracelluláris vázfehérjék, polipeptid hormonok Több peptidből álló polifehérjék szétvagdalása (peptidhormonok, vírusfehérjék, ubikvitin) HIV-proteáz inhibitorok az AIDS kezelésében Sőti Csaba,
6 Foszforiláció-defoszforiláció ATP ADP kináz Szűk szubsztrátspecificitás, felismerési motívumok, aktivitás általában indukált fehérje fehérje P töltésváltozás: szerkezet, aktivitás, fehérje-egyéb molekula kölcsönhatás P i foszfatáz H 2 O Széles szubsztrátspecificitás, irányító alegységek, aktivitás általában konstitutív Sőti Csaba,
7 Foszforiláció-defoszforiláció Kináz kaszkád: Amplifikáció és divergencia kináz 1 kináz 2 kináz 3 kináz 4 kináz 5 kináz 6 kináz 7 Sőti Csaba,
8 Karboxiláció, metiláció K-vitamin-dependens. Alvadási faktorok Ca-foszfolipid-kötését teszi lehetővé. Donor: S-adenozil-Met Izomfehérjék, kalmodulin Ca-kötését befolyásolja. Sőti Csaba,
9 Lipidmodifikáció Nem-membránfehérjék kihorgonyzása a membránhoz Belső membránfelszín: -- zsíraciláció (palmitoil- mirisztoil-) -- izopreniláció (farnezil-, geranilgeranil-) bent kint Külső membránfelszín: GPI-horgony (ER) Sőti Csaba,
10 Zsíraciláció Donor: zsíracil-koa példa fehérje: Palmitoiláció (C16): rodopszin, ras -- láncközi Cys vagy Ser (tio-)észter -- plazmamembránba irányít Mirisztoiláció (C14): -- N-terminális Gly amid v-src -- plazmamembránba, sejtmagba, mitokondriumba, citoszolba irányít Sőti Csaba,
11 Preniláció ras farnezil-pp PP ras C A A X Cys-SH Val Leu Ser COO - SAH SAM Cys-S Val Leu Ser COO - proteáz ras ras Cys-S CO Cys-S COO - CH 3 C C X X C C X X C X C C C Geranilgeraniláció (rab) Sőti Csaba,
12 Glikozil-foszfatidilinozitol horgony Donor: preformált GPI-egység C Tulajdonságok: gyors laterális mozgás (nincs citoszkeletális kapcsolat) aspecifikus szolubilizáció (PLC) fehérje irányítás Sőti Csaba,
13 A fehérjék célbajuttatása Vezikuláris transzport ER-ből, sejtfelszínről Membrántranszport citoszolból - mitokondrium - kloroplaszt Golgi - szekréció - lizoszóma - membrán - sejtmag - peroxiszóma Sőti Csaba,
14 A fehérje membrántranszport általános jellemzői ER, mitokondrium, kloroplaszt, (peroxiszóma, nukleusz): A fehérje kitekert állapota stabilizálódik Irányító szekvencia Receptor - dokkoló fehérje A fehérje kitekert állapotban jut át egy csatornán Makroerg kötések (és elektrokémiai potenciál) terhére A szignálpeptidet egy peptidáz eltávolíthatja A fehérjét dajkafehérjék tekerik be, szerelik össze Sőti Csaba,
15 A mitokondriális fehérje transzport általános jellemzői Kitekerő/stabilizátor: Preszekvencia Receptor - dokkoló fehérje: Csatorna: Makroerg kötések: Szignálpeptidáz: Dajkafehérjék: Hsp70, MSF N-terminális bázikus + hidroxi- Tom (transporter of outer membrane) Tom/Tim (tr. of inner membrane) mhsp70 (Grp75) ATPáz, H + -grad. Van Grp75, mhsp60 Sőti Csaba,
16 Mitokondriális fehérje transzport Sőti Csaba,
17 A nukleáris fehérje transzport általános jellemzői Kitekerés (NLS kibontás): Nukl. lokalizációs szignál nukl. export szignál Receptor - dokkoló fehérje: Csatorna: Makroerg kötések: Szignálpeptidáz: Dajkafehérjék: natív fehérjék (dajkafehérjék) belső bázikus mono- v bipartit többféle, Leu-gazdag Importin α, β ; exportin 1 Nukleáris pórus komplex ATP/GTP (Ran) szükséges Nincs nem ismeretes Sőti Csaba,
18 A nukleáris pórus komplex szerkezete 10 nm Mw = 125 MDa! Sőti Csaba,
19 Nukleáris fehérje transzport Szubnukleáris kompartmentek: Magvacska: bázikus-gln-bázikus Magmembrán: Cys-alifás aminosavak Ran Bejutás (NLS expozíció): konstitutív (magi fehérjék) indukált (transzkripciós faktorok) -- foszforiláció (jun) -- ligandkötés (szteroid receptor) -- inhibitor disszociáció (NFκB) Sőti Csaba,
20 Az ER fehérje transzport általános jellemzői Kitekerő/stabilizátor: Szignálszekvencia Receptor - dokkoló fehérje: Csatorna: Makroerg kötések: Szignálpeptidáz: Dajkafehérjék: Riboszóma-SRP N-terminális hidrofób + bázikus SRP-SRP receptor Traszlokon (TRAM) ER Hsp70 (Bip, Grp78) ATPáz Van Grp78, ER Hsp90 (Grp94, Gp96) SRP: (signal recognition particle): ribonukleoprotein Sőti Csaba,
21 ER szignálszekvencia aminosav hosszú -- bázikus (kék) ill. hidrofób (sárga) oldalláncok -- szignálpeptidáz A/G mellett hasít -- belső szignálpeptid = stop-transzfer szekvencia: TM hélix Sőti Csaba,
22 A fehérjék bejutása az ER-be SRPR GTPáz: TRAM-riboszóma/fehérje asszociáció Sőti Csaba, Grp78 behúz, majd beteker (ATP)
23 Poszttranszlációs módosulások az ER-ben Szignálszekvencia lehasítása (A/G-X) γ-karboxiláció (Glu) Peptidkötés izomerizáció: PPIáz (X-Pro) Glikoziláció (Ser, Thr, Hyl, Asn) Lipidmodifikáció: GPI (Cys) Diszulfid-hidak, PDI (Cys) Hidroxiláció (Pro, Lys) Sőti Csaba,
24 Glikoziláció az ER-ben/Golgi-ban Cél: fehérje betekeredés, irányítás, stabilitás, funkció, antigenitás Meghatároz: fehérje 3D szerkezet, endoszóma enzimkészlet Aktivált prekurzorok: UDP-monoszacharidok (CMP-NANA) N-glikoziláció (Asn) O-glikoziláció (Ser, Thr, Hyl) Sőti Csaba,
25 O- és N-glikoziláció Sőti Csaba,
26 Glikoziláció az ER-ben/Golgi-ban N-glikoziláció (Asn) ER: core glikoziláció (14 tagú oligoszacharid: GluNAc, Man, Glu) Golgi: pentaszacharid marad, Fuc, GluNAc, Gal, NANA általában hosszabb szénhidrátláncok O-glikoziláció (Ser, Thr, Hyl) monoszacharidok egyesével rakódnak fel (cisz - transz-golgi) Gal, GalNAc, NANA általában rövidebb szénhidrátláncok vércsoportok Sőti Csaba,
27 Glikoziláció az ER-ben: core-glikoziláció Sőti Csaba,
28 Glikoziláció az ER-ben: core-glikoziláció tunicamycin Asn-X-Ser bacitracin Sőti Csaba,
29 Fehérjetekeredés az ER-ben: minőségi kontroll Dajkafehérjék: kalnexin, kalretikulin kalnexin kalnexin ER lumen Citoszol Glu glukozidáz tekeredési ciklusok glukoziltranszferáz exportkész α1-antitripszin "hiány": valójában K/E pontmutáció KK: májzsugorodás (cirrhosis), tüdőtágulás (emphysema) PT: tekeredési zavar Sőti Csaba,
30 Fehérjeirányítás az ER-Golgi rendszerből (vezikuláris transzport) ER - cisz-golgi: C-term. KDEL: retrográd transzport cisz-transz Golgi: membránhélix: retrográd transzport transz Golgi: plazmamembrán, konstitutív (alapértelmezés) (membrán- v. szekréciós fehérjék) plazmamembrán, indukált szekréció (szekretogranin-ca 2+ koaggregáció) primer lizoszóma: mannóz-6-p ER plazmamembrán, receptormediált endocitózis: (receptor citoszolikus szignál, pl. LL, YXXΦ) Sőti Csaba,
31 Fehérjeirányítás a lizoszómába: mannóz-6-p Hidroláz Man foszfotranszferáz Man6P receptor cisz-golgi transz-golgi, ph 6.5 endoszóma ph 5 M6P-foszfatáz receptor Man lizoszóma II. mukolipidózis (I-sejt betegség): foszfotranszferáz hiány, AR KK: mentális retardáció, vázproblémák, ízületi merevség, halál PT: nagy lizoszómák, enzimek az extracelluláris térbe Sőti Csaba,
32 Receptor-mediált endocitózis Receptor: transzmembrán glikoprotein Membrán: burkos gödör (klatrin) Burkos vezikulum (klatrin ketrec) Eltávolítás: Hsp70 (ATP) Endoszóma: szortírozás (ph 5) reciklizáció vs. lizoszóma Lizoszóma: degradáció Sőti Csaba,
33 Receptor-mediált endocitózis Receptor Fehérje Példa transzferrin LDL EGF Familiáris II. Hiperlipoproteinémia (LDL-receptor "hiány") KK: hiperkolesterinémia, ateroszklerózsi, trombózis, szívinfarktus, halál a 20-as évek elején PT: pl. LDL rec. mutáns nem internalizálódik Sőti Csaba,
34 A vezikuláris transzport molekuláris mechanizmusa 1., vezikula kialakulás 2., leszakadás 3., burok depolimerizáció, transzport 4., vezikula fúzió Sőti Csaba,
35 A vezikula kialakulása Sőti Csaba,
36 A vezikuláris transzport molekuláris mechanizmusa 1., vezikula kialakulás: burokfehérjék Vezikula Burok/adapter fehérje G-fehérje Transzport iránya Klatrin klatrin/ AP1 ARF Golgi-endoszóma Plazmam.-endoszóma Golgi-lizoszóma, retrográd Golgi, Golgi-ER ER-Golgi Vezikula tartalom: fehérjék burok-adapterkötő szekvenciák pl. KDEL receptor: KKXX, COP αβ kötés 2., vezikula leszakadás: dinamin GTPáz Sőti Csaba,
37 A vezikuláris burok kialakulása Mg 2+, adapterek Hsp70 ATPáz klatrin triszkelion trimer polimer Sőti Csaba,
38 A vezikuláris burok SEM képe Sőti Csaba,
39 A vezikuláris transzport molekuláris mechanizmusa 4., vezikula fúzió GTP NSF ATPáz prefúzió GTP NSF: N-etil-maleimid szenzitív faktor SNAP: szolubilis NSFasszociált proteinek T-SNARE: target SNAP receptor NSF, GDP GTP V-SNARE: vezikula SNAP receptor GTP Rab: kis G-fehérje disszociáció fúzió Sőti Csaba,
40 Hogyan fertőz az influenza? Sőti Csaba,
41 A fehérjék végzete: nonszelektív degradáció A fehérjék élettartama: 30 s nap Rövid életű fehérjék: kulcsenzimek, ciklinek hibás, károsodott fehérjék Lebontó apparátus: Citoszolikus ATPfüggő rendszer Hosszú életű fehérjék: pl. struktúrfehérjék Membránfehérjék Extracelluláris fehérjék Lizoszóma Éhezés, inaktivitás (Szelektív degradáció: kalpainok, kaszpázok) Sőti Csaba,
42 A citoplazmatikus fehérjebontás mechanizmusa 1., A halálra ítélt fehérjék megjelölődnek: (poli)ubikvitiniláció E1: ubikvitin aktivátor, E2, E3: fehérjespecifikus ligáz 2., A megjelölt fehérjéket a 26S proteaszóma lebontja, ATP hidrolízise szükséges, az ubikvitin felszabadul Sőti Csaba,
43 A 26S proteaszóma szerkezete ATP-függő, ubikvitin felismerő sapka 20S multikatalitikus proteáz Sőti Csaba,
44 Mi határozza meg a fehérjék életkorát? A./ Regulációs lebontás: 1., N-terminális szabály: N-terminális aminosavak ubikvitinilációs hajlama Stabilizáció (t 1/2 > 30 óra) Met, Gly, Ala,, Ser, Thr, Cys Destabilizáció (t 1/2 < 3 perc) Arg, Lys, Phe, Leu, Trp 2., PEST (pestis) hipotézis: belső, PEST-gazdag szekvenciák 3., egyéb szekvenciák B./ Hibás fehérjék lebontása: dajkafehérjék Sőti Csaba,
45 Halhatatlan fehérjék - halandó emberek Konformációs betegségek Fehérje instabilitás - α β konverzió Funkcióvesztés: hiánytünet a funkciót igénylő sejtekben Aggregáció: tünet a posztmitotikus sejtekben (neurodegeneráció) Fehérjetípus Betegség Tünetek Prion Creutzfeld-Jacob dementia kergemerha, stb. Poli-Gln Huntington-kór dementia és mozgászavar β-amiloid Alzheimer-kór dementia α1-at májcirrhosis és emphysema Antitrombin trombózis Sőti Csaba,
46 Miért romlik fehérjéink egészségi állapota? Miért több a sorvasztó betegség? Mert: - nincs genetikai szelekció ("az emberiség degenerálódik") - hoszabb ideig élünk - dajkafehérjéink túlterheltek - és edzetlenek Megoldás: - dajkafehérjéink edzése: STRESSZ!!! Sőti Csaba,
47 Hogyan stresszelhetjük szervezetünket megfelelően? A hosszú élet titka folyamatos túlzott STRESSZ időleges enyhe KOR Sőti Csaba,
48 Vizsgatételek A trns szerepe, szerkezete, aminoacil trns szintetázok, kodon-antikodon kapcsolat. A riboszóma ciklus, riboszómák szerkezete, a trns kötődése a riboszómákhoz a transzláció során. A transzláció iníciációs szakasza prokariótákban és eukariótákban. Az eif2 faktor foszforilációjának szerepe a transzláció szabályozásában. A transzláció elogációs szakasza prokariotákban és eukariotákban, terminálás. A fehérje szintézis gátlószerei. A fehérjék glikozidációjának mechanizmusa. Poszttranszlációs módosulások. A fehérjék transzportja a sejten belül. Sőti Csaba,
1b. Fehérje transzport
1b. Fehérje transzport Fehérje transzport CITOSZÓL Nem-szekretoros útvonal sejtmag mitokondrium plasztid peroxiszóma endoplazmás retikulum Szekretoros útvonal lizoszóma endoszóma Golgi sejtfelszín szekretoros
RészletesebbenFehérje szintézis 2. TRANSZLÁCIÓ Molekuláris biológia kurzus 7. hét. Kun Lídia Genetikai, Sejt- és immunbiológiai Intézet
Fehérje szintézis 2. TRANSZLÁCIÓ Molekuláris biológia kurzus 7. hét Kun Lídia Genetikai, Sejt- és immunbiológiai Intézet Gén mrns Fehérje Transzkripció Transzláció A transzkriptum : mrns Hogyan mutatható
RészletesebbenTranszláció. Szintetikus folyamatok Energiájának 90%-a
Transzláció Transzláció Fehérje bioszintézis a genetikai információ kifejeződése Szükséges: mrns: trns: ~40 Riboszóma: 4 rrns + ~ 70 protein 20 Aminosav aktiváló enzim ~12 egyéb enzim Szintetikus folyamatok
RészletesebbenGlükoproteinek (GP) ELŐADÁSVÁZLAT ORVOSTANHALLGATÓK RÉSZÉRE
Glükoproteinek (GP) ELŐADÁSVÁZLAT ORVOSTANHALLGATÓK RÉSZÉRE SZTE ÁOK Biokémia Intézet összeállította: dr Keresztes Margit Jellemzők - relative rövid oligoszacharid láncok ( 30) (sok elágazás) (1-85% GP
RészletesebbenTRANSZLÁCIÓ és fehérje transzport Hogyan lesz a DNS-ben kódolt információból fehérje? A DNS felszínén az aminosavak sorba állnak?
TRANSZLÁCIÓ és fehérje transzport Hogyan lesz a DNS-ben kódolt információból fehérje? A DNS felszínén az aminosavak sorba állnak? mrns, trns, riboszómák felfedezése A GENETIKAI KÓD 20 AS és csak 4 bázis,
RészletesebbenTRANSZPORTFOLYAMATOK 1b. Fehérjék. 1b. FEHÉRJÉK TRANSZPORTJA A MEMBRÁNONOKBA ÉS A SEJTSZERVECSKÉK BELSEJÉBE ÁLTALÁNOS
1b. FEHÉRJÉK TRANSZPORTJA A MEMBRÁNONOKBA ÉS A SEJTSZERVECSKÉK BELSEJÉBE ÁLTALÁNOS DIA 1 Fő fehérje transzport útvonalak Egy tipikus emlős sejt közel 10,000 féle fehérjét tartalmaz (a test pedig összesen
RészletesebbenVezikuláris transzport
Molekuláris Sejtbiológia Vezikuláris transzport Dr. habil KŐHIDAI László Semmelweis Egyetem, Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet 2005. november 3. Intracelluláris vezikul uláris transzport Kommunikáció
Részletesebbentranszláció DNS RNS Fehérje A fehérjék jelenléte nélkülözhetetlen minden sejt számára: enzimek, szerkezeti fehérjék, transzportfehérjék
Transzláció A molekuláris biológia centrális dogmája transzkripció transzláció DNS RNS Fehérje replikáció Reverz transzkriptáz A fehérjék jelenléte nélkülözhetetlen minden sejt számára: enzimek, szerkezeti
RészletesebbenTöbb oxigéntartalmú funkciós csoportot tartalmazó vegyületek
Több oxigéntartalmú funkciós csoportot tartalmazó vegyületek Hidroxikarbonsavak α-hidroxi karbonsavak -Glikolsav (kézkrémek) - Tejsav (tejtermékek, izomláz, fogszuvasodás) - Citromsav (citrusfélékben,
Részletesebben3. Sejtalkotó molekulák III.
3. Sejtalkotó molekulák III. Fehérjék, fehérjeszintézis (transzkripció, transzláció, posztszintetikus módosítások). Enzimműködés 3.1 Fehérjék A genetikai információ egyik fő manifesztálódása Számos funkció
RészletesebbenEndocitózis - Exocitózis
Molekuláris sejtbiológia Endocitózis - Exocitózis Dr. habil.. Kőhidai László Semmelweis Egyetem Genetikai, Sejt- és Immnubiológiai Intézet Budapest Endocitózis Fagocitózis szilárd fázishoz közel álló
Részletesebben2007/11/05 Molekuláris biológia előadások - Putnoky 1-1
1-1 Fehérje transzportmechanizmusok az eukariota sejtben: 1) transzmembrán transzport kitekert formában, egyedi fehérjék transzportja célzottan - citoszol ER, citoszol MT 2) póruson keresztüli transzport
Részletesebben3. Sejtalkotó molekulák III. Fehérjék, enzimműködés, fehérjeszintézis (transzkripció, transzláció, poszt szintetikus módosítások)
3. Sejtalkotó molekulák III. Fehérjék, enzimműködés, fehérjeszintézis (transzkripció, transzláció, poszt szintetikus módosítások) 3.1 Fehérjék, enzimek A genetikai információ egyik fő manifesztálódása
RészletesebbenDNS replikáció. DNS RNS Polipeptid Amino terminus. Karboxi terminus. Templát szál
DNS replikáció DNS RNS Polipeptid Amino terminus Templát szál Karboxi terminus Szuper-csavarodott prokarióta cirkuláris DNS Hisztonok komplexe DNS hisztonokra történő felcsvarodása Hiszton-kötött negatív
RészletesebbenCitrátkör, terminális oxidáció, oxidatív foszforiláció
Citrátkör, terminális oxidáció, oxidatív foszforiláció A citrátkör jelentősége tápanyagok oxidációjának közös szakasza anyag- és energiaforgalom központja sejtek anyagcseréjében elosztórendszerként működik:
RészletesebbenA citoszol szolubilis fehérjéi. A citoplazma matrix (citoszol) Caspase /Kaszpáz/ 1. Enzimek. - Organellumok nélküli citoplazma
A citoplazma matrix (citoszol) A citoszol szolubilis fehérjéi 1. Enzimek - Organellumok nélküli citoplazma -A sejt fejlődéstani szempontból legősibb része (a sejthártyával együtt) Glikolízis teljes enzimrendszere
RészletesebbenJelutak. Apoptózis. Apoptózis Bevezetés 2. Külső jelút 3. Belső jelút. apoptózis autofágia nekrózis. Sejtmag. Kondenzálódó sejtmag
Jelutak Apoptózis 1. Bevezetés 2. Külső jelút 3. Belső jelút Apoptózis Sejtmag Kondenzálódó sejtmag 1. autofágia nekrózis Lefűződések Összezsugorodás Fragmentálódó sejtmag Apoptotikus test Fagocita bekebelezi
RészletesebbenDarvas Zsuzsa László Valéria. Sejtbiológia. Negyedik, átdolgozott kiadás
Darvas Zsuzsa László Valéria Sejtbiológia Negyedik, átdolgozott kiadás Írták: DR. DARVAS ZSUZSA egyetemi docens Semmelweis Egyetem Genetikai, Sejtés Immunbiológiai Intézet DR. LÁSZLÓ VALÉRIA egyetemi docens
Részletesebben4. Sejt szerveződése és a sejt élete. Sejtalkotók, felépítő és lebontó folyamatok, jelátvitel, trafficking, sejtosztódás, sejthalál
4. Sejt szerveződése és a sejt élete Sejtalkotók, felépítő és lebontó folyamatok, jelátvitel, trafficking, sejtosztódás, sejthalál Az élet alapegysége, a legkisebb funkcionális elem Az élő szervezetek
RészletesebbenSzignalizáció - jelátvitel
Jelátvitel autokrin Szignalizáció - jelátvitel Összegezve: - a sejt a,,külvilággal"- távolabbi szövetekkel ill. önmagával állandó anyag-, információ-, energia áramlásban áll, mely autokrin, parakrin,
Részletesebben2011. október 11. Szabad János
2011. október 11 Szabad János szabad@mdbio.szote.u-szeged.hu Egy állatsejt szervez dése - Export a sejtmagból a citoplazmába - Import a citoplazmából a sejtmagba - Import a sejtszervecskékbe - A szekréciós
Részletesebben15. Fehérjeszintézis: transzláció. Fehérje lebontás (proteolízis)
15. Fehérjeszintézis: transzláció Fehérje lebontás (proteolízis) 1 Transzláció fordítás A C G T/U A C D E F G H I K L M N P Q R S T V W Y 4 betűs írás (nukleinsavak) 20 betűs írás (fehérjék) 2 Amit már
RészletesebbenA TRANSZLÁCIÓ Hogyan lesz a DNS-ben kódolt információból fehérje? A DNS felszínén az aminosavak sorba állnak?
A TRANSZLÁCIÓ Hogyan lesz a DNS-ben kódolt információból fehérje? A DNS felszínén az aminosavak sorba állnak? mrns, trns, riboszómák felfedezése A GENETIKAI KÓD 20 AS és csak 4 bázis, a kódolás hogy lehetséges?
RészletesebbenSimafelszínű Durva ER felszínű ER. Glikogén 3/51
Az eukarióta sejtek kompartmentalizáltak. A legfontosabb kompartmentumok: citoplazma sejtmag endoplazmatikus retikulum, Golgi komplexum lizoszómák peroxiszómák mitokondriumok 1/51 A kompartmentalizáció
Részletesebben2. A jelutak komponensei. 1. Egy tipikus jelösvény sémája 2. Ligandok 3. Receptorok 4. Intracelluláris jelfehérjék
Jelutak 2. A jelutak komponensei 1. Egy tipikus jelösvény sémája 2. Ligandok 3. Receptorok 4. Intracelluláris jelfehérjék Egy tipikus jelösvény sémája 1. Receptor fehérje Jel molekula (ligand; elsődleges
RészletesebbenKémiai reakció aktivációs energiájának változása enzim jelenlétében
Kémiai reakció aktivációs energiájának változása enzim jelenlétében 1 A szubsztrátok belépnek az aktív centrumba; Az enzim alakja megváltozik, hogy az aktív hely beburkolja a szubsztrátokat. 2 A szubsztrátok
RészletesebbenJelutak. 2. A jelutak komponensei Egy tipikus jelösvény sémája. 2. Ligandok 3. Receptorok 4. Intracelluláris jelfehérjék
Jelutak 2. A jelutak komponensei 1. Egy tipikus jelösvény sémája 2. Ligandok 3. Receptorok 4. Intracelluláris jelfehérjék Egy tipikus jelösvény sémája Receptor fehérje Jel molekula (ligand; elsődleges
RészletesebbenApoptózis. 1. Bevezetés 2. Külső jelút 3. Belső jelút
Jelutak Apoptózis 1. Bevezetés 2. Külső jelút 3. Belső jelút Apoptózis Sejtmag 1. Kondenzálódó sejtmag apoptózis autofágia nekrózis Lefűződések Összezsugorodás Fragmentálódó sejtmag Apoptotikus test Fagocita
RészletesebbenA KOLESZTERIN SZERKEZETE. (koleszterin v. koleszterol)
19 11 12 13 C 21 22 20 18 D 17 16 23 24 25 26 27 HO 2 3 1 A 4 5 10 9 B 6 8 7 14 15 A KOLESZTERIN SZERKEZETE (koleszterin v. koleszterol) - a koleszterin vízben rosszul oldódik - szabad formában vagy koleszterin-észterként
RészletesebbenMEDICINÁLIS ALAPISMERETEK AZ ÉLŐ SZERVEZETEK KÉMIAI ÉPÍTŐKÖVEI AZ AMINOSAVAK ÉS FEHÉRJÉK 1. kulcsszó cím: Aminosavak
Modul cím: MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK AZ ÉLŐ SZERVEZETEK KÉMIAI ÉPÍTŐKÖVEI AZ AMINOSAVAK ÉS FEHÉRJÉK 1. kulcsszó cím: Aminosavak Egy átlagos emberben 10-12 kg fehérje van, mely elsősorban a vázizomban található.
RészletesebbenA piruvát-dehidrogenáz komplex. Csala Miklós
A piruvát-dehidrogenáz komplex Csala Miklós szénhidrátok fehérjék lipidek glikolízis glukóz aminosavak zsírsavak acil-koa szintetáz e - piruvát acil-koa légz. lánc H + H + H + O 2 ATP szint. piruvát H
RészletesebbenSejtmag, magvacska magmembrán
Sejtmag, magvacska magmembrán Láng Orsolya Semmelweis Egyetem, Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet Kompartmentalizáció Prokaryóta Cytoplazma Eukaryóta Endomembrán Kromatin Plazma membrán Eredménye
RészletesebbenFehérjebiotechnológia Emri, Tamás Csősz, Éva Tőzsér, József Szerkesztette Tőzsér, József, Debreceni Egyetem
Fehérjebiotechnológia Emri, Tamás Csősz, Éva Tőzsér, József Szerkesztette Tőzsér, József, Debreceni Egyetem Fehérjebiotechnológia írta Emri, Tamás, Csősz, Éva, Tőzsér, József, Tőzsér, József, és Szerzői
RészletesebbenRNS-ek. 1. Az ősi RNS Világ: - az élet hajnalán. 2. Egy már ismert RNS Világ: - a fehérjeszintézis ben résztvevő RNS-ek
RNS-ek RNS-ek 1. Az ősi RNS Világ: - az élet hajnalán 2. Egy már ismert RNS Világ: - a fehérjeszintézis ben résztvevő RNS-ek 3. Egy újonnan felfedezett RNS Világ: - szabályozó RNS-ek 4. Transzkripció Ősi
RészletesebbenAz orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen
Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0011 Az orvosi
RészletesebbenTEMATIKA Biokémia és molekuláris biológia IB kurzus (bb5t1301)
Biokémia és molekuláris biológia I. kurzus (bb5t1301) Tematika 1 TEMATIKA Biokémia és molekuláris biológia IB kurzus (bb5t1301) 0. Bevezető A (a biokémiáról) (~40 perc: 1. heti előadás) A BIOkémia tárgya
RészletesebbenA fehérjék hierarchikus szerkezete
Fehérjék felosztása A fehérjék hierarchikus szerkezete Smeller László Semmelweis Egyetem Biofizikai és Sugárbiológiai Intézet Biológiai funkció alapján Enzimek (pl.: tripszin, citokróm-c ) Transzportfehérjék
RészletesebbenSEJTBIOLÓGIA biomérnök hallgatók számára
SEJTBIOLÓGIA biomérnök hallgatók számára Hetedik rész: Intracelluláris kompartmentek: a fehérjék elosztása Novák Béla docens Proofreading: Sveiczer Ákos ösztöndíjas kutató 1994. november 30. Copyright
RészletesebbenA glükóz reszintézise.
A glükóz reszintézise. A glükóz reszintézise. A reszintézis nem egyszerű megfordítása a glikolízisnek. A glikolízis 3 irrevezibilis lépése más úton játszódik le. Ennek oka egyrészt energetikai, másrészt
RészletesebbenA fehérjék hierarchikus szerkezete
Fehérjék felosztása A fehérjék hierarchikus szerkezete Smeller László Semmelweis Egyetem Biofizikai és Sugárbiológiai Intézet Biológiai funkció alapján Enzimek (pl.: tripszin, citokróm-c ) Transzportfehérjék
RészletesebbenPOSZTTRANSZLÁCIÓS MÓDOSÍTÁSOK: GLIKOZILÁLÁSOK
POSZTTRANSZLÁCIÓS MÓDOSÍTÁSOK: GLIKOZILÁLÁSOK Dr. Pécs Miklós Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudomány Tanszék 1 Glikozilálás A rekombináns fehérjék
RészletesebbenA T sejt receptor (TCR) heterodimer
Immunbiológia - II A T sejt receptor (TCR) heterodimer 1 kötőhely lánc lánc 14. kromoszóma 7. kromoszóma V V C C EXTRACELLULÁRIS TÉR SEJTMEMBRÁN CITOSZÓL lánc: VJ régió lánc: VDJ régió Nincs szomatikus
RészletesebbenFEHÉRJESZINTÉZIS: a transzláció mechanizmusa és a polipeptidlánc további sorsa. Bay Péter
FEHÉRJESZINTÉZIS: a transzláció mechanizmusa és a polipeptidlánc további sorsa Bay Péter Fehérjeszintézis és poszttranszlációs módosítások A kódszótár A riboszóma szerkezete A fehérjeszintézis (transzláció)
Részletesebben9. előadás Sejtek közötti kommunikáció
9. előadás Sejtek közötti kommunikáció Intracelluláris kommunikáció: Elmozdulás aktin szálak mentén miozin segítségével: A mikrofilamentum rögzített, A miozin mozgékony, vándorol az aktinmikrofilamentum
RészletesebbenFEHÉRJESZINTÉZIS: a transzláció mechanizmusa és a polipeptidlánc további sorsa. Gergely Pál 2009
FEHÉRJESZINTÉZIS: a transzláció mechanizmusa és a polipeptidlánc további sorsa Gergely Pál 2009 Fehérjeszintézis és poszttranszlációs módosítások A kódszótár A riboszóma szerkezete A fehérjeszintézis (transzláció)
RészletesebbenDER (Felületén riboszómák találhatók) Feladata a biológiai fehérjeszintézis Riboszómák. Az endoplazmatikus membránrendszer. A kódszótár.
Az endoplazmatikus membránrendszer Részei: DER /durva (szemcsés) endoplazmatikus retikulum/ SER /sima felszínű endoplazmatikus retikulum/ Golgi készülék Lizoszómák Peroxiszómák Szekréciós granulumok (váladékszemcsék)
RészletesebbenS-2. Jelátviteli mechanizmusok
S-2. Jelátviteli mechanizmusok A sejtmembrán elválaszt és összeköt. Ez az információ-áramlásra különösen igaz! 2.1. A szignál-transzdukció elemi lépései Hírvivô (transzmitter, hormon felismerése = kötôdés
Részletesebben(1) A T sejtek aktiválása (2) Az ön reaktív T sejtek toleranciája. α lánc. β lánc. V α. V β. C β. C α.
Immunbiológia II A T sejt receptor () heterodimer α lánc kötőhely β lánc 14. kromoszóma 7. kromoszóma 1 V α V β C α C β EXTRACELLULÁRIS TÉR SEJTMEMBRÁN CITOSZÓL αlánc: VJ régió β lánc: VDJ régió Nincs
RészletesebbenZSÍRSAVAK OXIDÁCIÓJA. FRANZ KNOOP német biokémikus írta le először a mechanizmusát. R C ~S KoA. a, R-COOH + ATP + KoA R C ~S KoA + AMP + PP i
máj, vese, szív, vázizom ZSÍRSAVAK XIDÁCIÓJA FRANZ KNP német biokémikus írta le először a mechanizmusát 1 lépés: a zsírsavak aktivációja ( a sejt citoplazmájában, rövid zsírsavak < C12 nem aktiválódnak)
RészletesebbenA kémiai szinapszis (alapok)
A preszinapszis A kémiai szinapszis (alapok) preszinaptikus neuron 1 akciós potenciál 2 Ca 2+ axon végbunkó (preszinapszis) Ca 2+ szinaptikus vezikula feszültség-függő Ca 2+ csatorna citoplazma szinaptikus
Részletesebbensejt működés jovo.notebook March 13, 2018
1 A R É F Z S O I B T S Z E S R V E Z D É S I S E Z I N E T E K M O I B T O V N H C J W W R X S M R F Z Ö R E W T L D L K T E I A D Z W I O S W W E T H Á E J P S E I Z Z T L Y G O A R B Z M L A H E K J
RészletesebbenÖSSZ-TARTALOM 1. Az alapok - 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás
Jelutak ÖSSZ-TARTALOM 1. Az alapok - 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás 4. Idegi- és hormonális kommunikáció 3. előadás Jelutak 1. a sejtkommunikáció alapjai 1. Bevezetés
RészletesebbenA sejtfelszíni receptorok három fő kategóriája
A sejtfelszíni receptorok három fő kategóriája 1. Saját enzimaktivitás nélküli receptorok 1a. G proteinhez kapcsolt pl. adrenalin, szerotonin, glukagon, bradikinin receptorok 1b. Tirozin kinázhoz kapcsolt
RészletesebbenJelutak ÖSSZ TARTALOM. Jelutak. 1. a sejtkommunikáció alapjai
Jelutak ÖSSZ TARTALOM 1. Az alapok 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás 4. Idegi és hormonális kommunikáció 3. előadás Jelutak 1. a sejtkommunikáció alapjai 1. Bevezetés
Részletesebben13. RNS szintézis és splicing
13. RNS szintézis és splicing 1 Visszatekintés: Az RNS típusai és szerkezete Hírvivő RNS = mrns (messenger RNA = mrna) : fehérjeszintézis pre-mrns érett mrns (intronok kivágódnak = splicing) Transzfer
RészletesebbenÖSSZ-TARTALOM. 1. Az alapok - 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás 4. Idegi kommunikáció 3.
Jelutak ÖSSZ-TARTALOM 1. Az alapok - 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás 4. Idegi kommunikáció 3. előadás Jelutak 1. a sejtkommunikáció alapjai 1. Bevezetés 2. A sejtkommunikáció
RészletesebbenReceptorok és szignalizációs mechanizmusok
Molekuláris sejtbiológia: Receptorok és szignalizációs mechanizmusok Dr. habil Kőhidai László Semmelweis Egyetem Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet Sejtek szignalizációs kapcsolatai Sejtek szignalizációs
RészletesebbenRiboszóma. Golgi. Molekuláris sejtbiológia
Molekuláris sejtbiológia d-er Riboszóma Golgi Dr. habil KŐHIDAI László egyetemi docens Semmelweis Egyetem, Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet 2005. október 27. Endoplamatikus = sejten belüli; retikulum
RészletesebbenA Földön előforduló sejtek (pro- és eukarioták) közös és eltérő tulajdonságai. A sejtes szerveződés evolúciója.
A tárgy neve: Sejtbiológia előadás 1. Jellege: Törzs Gazda tanszék: Állattani és Sejtbiológiai Tanszék Felelős oktató: Dr. Gulya Károly Kredit: 2 Heti óraszám: 2 Típus: előadás Számonkérés: K A Földön
RészletesebbenÉlettan. előadás tárgykód: bf1c1b10 ELTE TTK, fizika BSc félév: 2015/2016., I. időpont: csütörtök, 8:15 9:45
Élettan előadás tárgykód: bf1c1b10 ELTE TTK, fizika BSc félév: 2015/2016., I. időpont: csütörtök, 8:15 9:45 oktató: Dr. Tóth Attila, adjunktus ELTE TTK Biológiai Intézet, Élettani és Neurobiológiai tanszék
RészletesebbenTranszláció. Leolvasás - fehérjeszintézis
Transzláció Leolvasás - fehérjeszintézis Fehérjeszintézis DNS mrns Transzkripció Transzláció Polipeptid A trns - aminosav kapcsolódás 1 A KEZDETEK ELŐTT Az enzim aktiválja az aminosavat azáltal, hogy egy
RészletesebbenElektronmikroszkópos képek gyűjteménye az ÁOK-s hallgatók részére
Prof. Dr. Röhlich Pál Dr. L. Kiss Anna Dr. H.-inkó Krisztina Elektronmikroszkópos képek gyűjteménye az ÁOK-s hallgatók részére Semmelweis Egyetem, Humánmorfológiai és Fejlődésbiológiai Intézet ny n N L
RészletesebbenHemoglobin - myoglobin. Konzultációs e-tananyag Szikla Károly
Hemoglobin - myoglobin Konzultációs e-tananyag Szikla Károly Myoglobin A váz- és szívizom oxigén tároló fehérjéje Mt.: 17.800 153 aminosavból épül fel A lánc kb 75 % a hélix 8 db hélix, köztük nem helikális
Részletesebben9. Előadás Fehérjék Előzmények Peptidkémia Analitikai kémia Protein kémia 1901 E.Fischer : Gly-Gly 1923 F. Pregl : Mikroanalitika 1952 Stein and Moore : Aminosav analizis 1932 Bergman és Zervas : Benziloxikarbonil
RészletesebbenIntracelluláris ion homeosztázis I.-II. Február 15, 2011
Intracelluláris ion homeosztázis I.II. Február 15, 2011 Ca 2 csatorna 1 Ca 2 1 Ca 2 EC ~2 mm PLAZMA Na /Ca 2 cserélő Ca 2 ATPáz MEMBRÁN Ca 2 3 Na ATP ADP 2 H IC ~100 nm citoszol kötött Ca 2 CR CSQ SERCA
Részletesebben09. A citromsav ciklus
09. A citromsav ciklus 1 Alternatív nevek: Citromsav ciklus Citrát kör Trikarbonsav ciklus Szent-Györgyi Albert Krebs ciklus Szent-Györgyi Krebs ciklus Hans Adolf Krebs 2 Áttekintés 1 + 8 lépés 0: piruvát
RészletesebbenVizsgakövetelmények Ismerje fel rajzolt ábrán az endoplazmatikus hálózatot, riboszómát. Ismerje e sejtalkotók szerepét a sejt életében.
1 Vizsgakövetelmények Ismerje fel rajzolt ábrán az endoplazmatikus hálózatot, riboszómát. Ismerje e sejtalkotók szerepét a sejt életében. Ismerje a sejt belső hártyarendszerének funkcióját. Ismertesse
RészletesebbenAz aminosav anyagcsere orvosi vonatkozásai Csősz Éva
Az aminosav anyagcsere orvosi vonatkozásai Csősz Éva E-mail: cseva@med.unideb.hu Általános reakciók az aminosav anyagcserében 1. Nitrogén eltávolítás: transzaminálás dezaminálás: oxidatív nem oxidatív
RészletesebbenMinden ismert élőlény sejt(ek)ből épül fel A sejt a legegyszerűbb életre képes szerveződés. A sejt felépítése korrelál annak funkciójával
A sejtes szerveződés a földi élet alapja Minden ismert élőlény sejt(ek)ből épül fel A sejt a legegyszerűbb életre képes szerveződés A sejt felépítése korrelál annak funkciójával A szervezetek minden sejtje
RészletesebbenAz orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen
Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0011 Az orvosi
RészletesebbenAz orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen
Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0011 Az orvosi
RészletesebbenTranszportfolyamatok II. Vezikuláris transzport 1
Transzportfolyamatok II. Vezikuláris transzport 1 19. TRANSZPORTFOLYAMATOK II. VEZIKULÁRIS TRANSZPORT A vezikuláris transzport alaplépései: lefűződés, vándorlás, fúzió; a folyamatokban szerepet játszó
RészletesebbenA CITOSZKELETÁLIS RENDSZER FUTÓ KINGA
A CITOSZKELETÁLIS RENDSZER FUTÓ KINGA 2013.10.09. CITOSZKELETON - DEFINÍCIÓ Fehérjékből felépülő, a sejt vázát alkotó intracelluláris rendszer. Eukarióta és prokarióta sejtekben egyaránt megtalálható.
RészletesebbenIntelligens molekulákkal a rák ellen
Intelligens molekulákkal a rák ellen Kotschy András Servier Kutatóintézet Rákkutatási kémiai osztály A rákos sejt Miben más Hogyan él túl Áttekintés Rákos sejtek célzott támadása sejtmérgekkel Fehérjék
RészletesebbenSejttan. A sejt a földi élet legkisebb szerkezeti és működési egysége, mely önálló működésre képes és életjelenségeket mutat (anyagcsere, szaporodás).
Sejttan A sejt a földi élet legkisebb szerkezeti és működési egysége, mely önálló működésre képes és életjelenségeket mutat (anyagcsere, szaporodás). Vannak olyan organizmusok, mint a baktériumok és egysejtűek,
RészletesebbenAz idegsejtek kommunikációja. a. Szinaptikus jelátvitel b. Receptorok c. Szignál transzdukció neuronokban d. Neuromoduláció
Az idegsejtek kommunikációja a. Szinaptikus jelátvitel b. Receptorok c. Szignál transzdukció neuronokban d. Neuromoduláció Szinaptikus jelátvitel Terjedő szignál 35. Stimulus PERIFÉRIÁS IDEGRENDSZER Receptor
RészletesebbenHŐ (q) és MUNKA (w): energia átmenet közben a rendszer és környezete között. A különböző energiafajták átalakulásukkor végső soron termikus energiává
TERMODINAMIKA 1 HŐ (q) és MUNKA (w): energia átmenet közben a rendszer és környezete között. A különböző energiafajták átalakulásukkor végső soron termikus energiává degradálódnak (disszipáció). BELSŐ
RészletesebbenDegeneráció és regeneráció az idegrendszerben
Degeneráció és regeneráció az idegrendszerben Axonális sérülés és regeneráció August Waller, 1850: Waller-féle degeneráció (Wallerian degeneration) disztális axonális csonk: degeneráció 24-36 órán belül
RészletesebbenGáspári Zoltán. Élő molekulák az élet molekulái
Gáspári Zoltán Élő molekulák az élet molekulái Invokáció Kajtár Márton 1929-1991 www.eotvoskiado.hu Élő és élettelen? Élő és élettelen: a kemoton Élő kémiai rendszer, de nem élőlény (Gánti, 1975) Autokatalitikus
RészletesebbenTartalom. A citoszkeleton meghatározása. Citoszkeleton. Mozgás a biológiában A CITOSZKELETÁLIS RENDSZER 12/9/2016
Tartalom A CITOSZKELETÁLIS RENDSZER Nyitrai Miklós, 2016 november 29. 1. Mi a citoszkeleton? 2. Polimerizáció, polimerizációs egyensúly 3. Filamentumok osztályozása 4. Motorfehérjék A citoszkeleton meghatározása
RészletesebbenFehérjebiotechnológia
Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Fehérjebiotechnológia Emri Tamás Csősz Éva Tőzsér József
RészletesebbenA fehérjék hierarchikus szerkezete. Szerkezeti hierarchia. A fehérjék építőkövei az aminosavak. Fehérjék felosztása
Fehérjék felosztása A fehérjék hierarchikus szerkezete Smeller László Semmelweis Egyetem Biofizikai és Sugárbiológiai Intézet Biológiai funkció alapján Enzimek (pl.: tripszin, citokróm-c ) Transzportfehérjék
Részletesebbena. Szinaptikus jelátvitel b. Receptorok c. Szignál transzdukció neuronokban d. Neuromoduláció. Szinaptikus jelátvitel.
Az idegsejtek kommunikációja a. Szinaptikus jelátvitel b. eceptorok c. Szignál transzdukció neuronokban d. Neuromoduláció Szinaptikus jelátvitel Terjedő szignál 35. Stimulus eceptor végződések Érző neuron
RészletesebbenA fehérjék szerkezete és az azt meghatározó kölcsönhatások
A fehérjék szerkezete és az azt meghatározó kölcsönhatások 1. A fehérjék szerepe az élõlényekben 2. A fehérjék szerkezetének szintjei 3. A fehérjék konformációs stabilitásáért felelõs kölcsönhatások 4.
RészletesebbenAz orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen
Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: Az orvosi biotechnológiai mesterképzés
RészletesebbenImmunológia alapjai. 10. előadás. Komplement rendszer
Immunológia alapjai 10. előadás Komplement rendszer A gyulladás molekuláris mediátorai: Miért fontos a komplement rendszer? A veleszületett (nem-specifikus) immunválasz része Azonnali válaszreakció A veleszületett
RészletesebbenAz endomembránrendszer részei.
Az endomembránrendszer Szerkesztette: Vizkievicz András Az eukarióta sejtek prokarióta sejtektől megkülönböztető egyik alapvető sajátságuk a belső membránrendszerük. A belső membránrendszer szerkezete
RészletesebbenCzB 2010. Élettan: a sejt
CzB 2010. Élettan: a sejt Sejt - az élet alapvető egysége Prokaryota -egysejtű -nincs sejtmag -nincsenek sejtszervecskék -DNS = egy gyűrű - pl., bactériumok Eukaryota -egy-/többsejtű -sejmag membránnal
RészletesebbenFehérje expressziós rendszerek. Gyógyszerészi Biotechnológia
Fehérje expressziós rendszerek Gyógyszerészi Biotechnológia Expressziós rendszerek Cél: rekombináns fehérjék előállítása nagy tisztaságban és nagy mennyiségben kísérleti ill. gyakorlati (therapia) felhasználásokra
RészletesebbenBiokémiai és Molekuláris Biológiai Intézet. Sejtbiológiai alapok. Sarang Zsolt
Biokémiai és Molekuláris Biológiai Intézet Sejtbiológiai alapok Sarang Zsolt Víz (felnőtt emberi test 57-60%-a víz) Élő szervezetek inorganikus felépítő elemei Anionok (foszfát, klorid, karbonát ion, stb.)
RészletesebbenNÖVÉNYGENETIKA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A
NÖVÉNYGENETIKA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYI TÁPANYAG TRANSZPORTEREK az előadás áttekintése A tápionok útja a növényben Növényi tápionok passzív és
RészletesebbenCIÓ A GENETIKAI INFORMÁCI A DNS REPLIKÁCI
A GENETIKAI INFORMÁCI CIÓ TÁROLÁSA ÉS S KIFEJEZŐDÉSE A DNS SZERKEZETE Két antiparalel (ellentétes lefutású) polinukleotid láncból álló kettős helix A két lánc egy képzeletbeli közös tengely körül van feltekeredve,
RészletesebbenSejt - kölcsönhatások az idegrendszerben
Sejt - kölcsönhatások az idegrendszerben dendrit Sejttest Axon sejtmag Axon domb Schwann sejt Ranvier mielinhüvely csomó (befűződés) terminális Sejt - kölcsönhatások az idegrendszerben Szinapszis típusok
Részletesebben1. előadás Membránok felépítése, mebrán raftok, caveolák jellemzője, funkciói
1. előadás Membránok felépítése, mebrán raftok, caveolák jellemzője, funkciói Plazmamembrán Membrán funkciói: sejt integritásának fenntartása állandó hő, energia, és információcsere biztosítása homeosztázis
RészletesebbenKutatási programunk fő célkitűzése, az 2 -plazmin inhibitornak ( 2. PI) és az aktivált. XIII-as faktor (FXIIIa) közötti interakció felderítése az 2
Kutatási programunk fő célkitűzése, az -plazmin inhibitornak ( PI) és az aktivált XIII-as faktor (FXIIIa) közötti interakció felderítése az PI N-terminális szakaszának megfelelő különböző hosszúságú peptidek
RészletesebbenÉlettan. Élettan: alapvető működési folyamatok elemzése, alapvetően kísérletes tudomány
Élettan Élettan: alapvető működési folyamatok elemzése, alapvetően kísérletes tudomány Sejtélettan Környezeti élettan Viselkedésélettan Fejlődésélettan Sportélettan Munkaélettan Kórélettan Ajánlott könyvek:
RészletesebbenTantárgyi kód BIB 1211 Meghirdetés féléve 2 Kreditpont 3 Összóraszám (elm.+gyak) 3+0. Előfeltétel (tantárgyi kód):
Tantárgy neve Sejtbiológia Tantárgyi kód BIB 1211 Meghirdetés féléve 2 Kreditpont 3 Összóraszám (elm.+gyak) 3+0 Számonkérés módja kollokvium Előfeltétel (tantárgyi kód): A tantárgyfelelős neve Kalucza
RészletesebbenJelátviteli útvonalak 2
Jelátviteli útvonalak 2 Információ metabolizmus Szignál transzdukció GPCR: PLC és foszfoinozitid kaszkád Szignál (pl. adrenalin) + receptor (pl. 1 -adrenerg) G q foszfolipáz-c (PLC) IP 3 (hidrofil) + DAG
RészletesebbenA CITOSZKELETÁLIS RENDSZER (Nyitrai Miklós, )
A CITOSZKELETÁLIS RENDSZER (Nyitrai Miklós, 2010.11.30.) 1. Mi a citoszkeleton? 2. Polimerizá, polimerizás egyensúly 3. ilamentumok osztályozása 4. Motorfehérjék Citoszkeleton Eukariota sejtek dinamikus
Részletesebben3. Főbb Jelutak. 1. G protein-kapcsolt receptor által közvetített jelutak 2. Enzim-kapcsolt receptorok által közvetített jelutak 3.
Jelutak 3. Főbb Jelutak 1. G protein-kapcsolt receptor által közvetített jelutak 2. Enzim-kapcsolt receptorok által közvetített jelutak 3. Egyéb jelutak I. G-protein-kapcsolt receptorok 1. által közvetített
Részletesebben