VÁC VÁROS ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVE (4. számú módosítás)

Átírás

1 URBANITÁS TERVEZŐ ÉS TANÁCSADÓ KFT 1111 Budapest, Sztoczek u. 19. IV./3. tel/fax , VÁC VÁROS ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVE beleértve A SZOCIÁLIS KULTURÁLIS SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT (a volt laktanya), A TUDÁSKÖZPONT (a volt Senoir-tömb) és A GOMBÁSI ÚTI CSOMÓPONT KÖRNYÉKE Szabályozási Terve Budapest, június

2 TARTALOMJEGYZÉK JÓVÁHAGYOTT MUNKARÉSZEK Vác Város Önkormányzat többször módosított 15/2003.(IV.29.) számú rendelete Vác Város Építési Szabályzatáról egységes szerkezetben (módosította a 27/2004.(X.14.) számú, a 19/2005.(VII.12.) számú, 10/2006.(II.24.) számú és a 16/2007.(VI.1.) számú rendelet) Mellékletek: 1. számú melléklet Értelmező rendelkezések (fogalom-meghatározások) 2. számú melléklet A történelmi településrészek megnevezése és lehatárolása 3.számú melléklet Az elővásárlási joggal terhelt telkek Függelékek: 1. számú függelék Műemlékjegyzék 2. számú függelék A váci lelőhelyek a régészeti hatástanulmány (és az MRT) számainak sorrendjében A váci lelőhelyek a KÖH lelőhely-nyilvántartási szám sorrendjében Régészeti érdekű területek A régészetileg védett lelőhelyek helyrajzi szám szerint 3. számú függelék Az épített környezet szempontjából helyi védelem alatt álló területek, épületek, építmények 4. számú függelék Országos és helyi védelem alatt álló és védelemre javasolt természeti területek és értékek 5. számú függelék A közutak tervezési osztályba sorolása 6. számú függelék Út-mintakeresztszelvények Rajzi mellékletek: Vác SZT/4.-I./a Szelvényezés Vác SZT/4.-I./b Jelmagyarázat Vác SZT/4.-II./a-c A beépítésre szánt területek építési övezetei Vác SZT/4.-III./d-f A beépítésre nem szánt területek övezetei Vác SZT/ Szabályozási Tervlapok, M=1:4000 Vác SZT/4.-46/a-d Szabályozási Tervlapok, M=1:2000 Vác SZT/4.-49/a-b Szabályozási Tervlapok, M=1:2000

3 Vác Város Építési Szabályzata (4. sz. módosítás)

4 Vác Város Önkormányzat többször módosított 15/2003.(IV.29.) számú rendelete Vác Város Építési Szabályzatáról egységes szerkezetben (módosította a 27/2004.(X.14.) számú, a 19/2005.(VII.12.) számú, 10/2006.(II.24.) számú és a 16/2007.(VI.1.) számú rendelet) A Magyar Köztársaság Alkotmánya rögzíti, hogy mindenkinek joga van az egészséges környezethez, valamint a lehető legmagasabb szintű testi- és lelki egészséghez. Az Alkotmány ezt a jogot egyebek között az épített és a természetes környezet védelmének előírásával biztosítja. Az épített környezet alakításáról és védelméről megalkotott 1997.évi LXXVIII. törvény rögzíti, hogy ezt a védelmet a humánus környezetre és az esztétikus kialakításra tekintettel kell megvalósítani. Ennek keretében biztosítani kell az emberhez méltó környezet folyamatos alakítását, és értékeinek védelmét. Vác Város Önkormányzata e jogszabályokra is tekintettel saját elhatározásából a Helyi Építési Szabályzat megalkotásával kívánja szolgálni polgárait, az itt élőket és az ide látogatókat a jelent és egyben a jövendőt. Ennek keretében fokozott gondot fordít a város meglévő értékeinek védelmére, a valaha megvolt, de elpusztult, vagy előnytelenül megváltozott értékeinek visszateremtésére. A Szabályzat célja, hogy az értékmegőrzés és a még lehetséges érték-visszateremtés mellett erősítse és támogassa azokat a folyamatokat, amellyel a város egyedi jellege és karaktere tovább erősödik, valamint széleskörűen biztosítsa a kiegyensúlyozott, harmonikus fejlődést és a mindenkori haladó igényekhez igazodó korszerűsödést. A Szabályzat rendelkezései az érintett polgárok érdekeinek figyelembevételével, azok közreműködésével valósulnak meg. Vác Város Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990.évi LXV. tv. 16. (1) bekezdésében, illetve az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. tv. 7.. (3). bek. c.) pontjában kapott felhatalmazás alapján megalkotja Vác Város Építési Szabályzatát és jóváhagyja a város közigazgatási területére szóló Szabályozási Tervet. I. FEJEZET A SZABÁLYZAT HATÁLYA ÉS TARTALMA A szabályzat hatálya 1. (1) A rendelet hatálya Vác Város közigazgatási területére terjed ki (a továbbiakban: a terület), kivéve a Szabályozás Terven (a továbbiakban: az SZT-n) nem szabályozott területként lehatárolt területeket. (2) Az SZT-n nem szabályozott területeken az illeszkedés szabályai szerint kell eljárni. (3) A rendelet hatálya alá tartozó területen az OTÉK előírásait e rendeletben foglalt eltérésekkel együtt kell alkalmazni. (4) A területen a hatósági engedélyhez kötött építési munkákon túl csak építési engedély alapján végezhetők az alábbi munkák: a) A város közigazgatási területén minden hirdető berendezés (a 0,25 m2-nél nagyobb felületű, illetve 0,5 m vetületi hosszat meghaladó hirdetési és reklámcélú építmény, reklámszerkezet és reklám-, cégér-, címtábla, cégér, 1

5 felirat), közúton és felett hirdetés és reklám célját szolgáló útbaigazító tábla létesítése, átalakítása b) A telek közterületről látható részén, valamint közterületen 1. a 0,25 m 2 -t meghaladó kirakatszekrény 1. az 1m 2 -t meghaladó kiugrású védőtető, előtető és kinyitott állapotban e méretet elérő üzleti ernyőszerkezet építése, elhelyezése, átalakítása és bővítése c) Védettség alatt álló telken, területen, valamint Kisvác területén álló építmények (építményrészek) közterületről látható burkolása, színezése d) A területen, bármiféle, épülethez, építményhez, vagy az azt körülvevő állványzathoz rögzített védőfelületen, ponyván történő bármiféle ábrázolás e) Építmény (építményrész) közterületről látható díszkivilágítása f) A 2m-nél magasabb, önálló zászlórúd létesítése g) Bármilyen közterületről látható emléktábla h) A nem homlokvonali, a drótfonattól eltérő anyagú kerítések i) A környezetvédelmi hatóság előzetes szakvéleménye mellett a köz- és magánterületen létesülő vendéglátó-ipari kerthelyiségek létesítése A környezetvédelmi hatóság előzetes szakvéleménye mellett a teljes vendéglátóipari körben a rendeltetésváltozás k.) Napkollektorok, szélkerekek létesítése. A szabályzat általános rendelkezései 2. (1) A rendelet az 1049 törzsszámú SZT-vel a) az M=1:4000 méretarányú, A0 szelvényezés esetén a Vác SZT/4.-a jelű tervlaptól a Vác SZT/4.-j jelű tervlapig b) az M=1:4000 méretarányú, illetve M=1:2000 méretarányú A3-as szelvényezés, valamint digitális dokumentálás esetén az SZT/4.-1 jelű tervlaptól az SZT/ jelű tervlapig c) az SZT jelmagyarázatát és szelvényezését tartalmazó Vác SZT/4.-I. jelű d) a beépítésre szánt területek építési övezeteit értelmező Vác SZT/4.-II. jelű e) a beépítésre nem szánt területek építési övezeteit értelmező Vác SZT/4.-III. jelű tervlapokkal együtt érvényes. (2) Az OTÉK-tól megengedőbb értékekhez a) a 45. (2 ) bekezdés szerinti Lk-18aK jelű építési övezetben b) a 45. (2) bekezdés szerint Lk-18bK jelű építési övezetben, c) a 45. (4) bekezdésben, d) a 49. (3) bekezdés szerinti Vt-3 és Vt-4 jelű építési övezetben e) a 50. (3) bekezdés szerinti Vk-2 jelű építési övezetben f) a 52. (3) bekezdése szerinti Gksz-1, Gksz-2, Gksz-2a, Gksz-3, Gksz-4, Gksz- 7, Gksz-8, Gksz-9, Gksz-10, Gksz-11, Gksz-12 jelű építési övezetben g) az 53. (3) bekezdése szerint a Gip-2a, Gip-2b, Gip-3, Gip-4, Gip-5, Gip-6, Gip-7, Gip-3, Gip-8, Gip-9, Gip-9a, Gip-10, Gip-11 jelű építési övezetben h) az 57. (4) bekezdés szerinti Keü-1, Keü-2, Keü-3 jelű építési övezetben a Területi Főépítész a /4/2003. számú, valamint a /3/2004. számú szakmai véleményében hozzájárult. 2

6 II. FEJEZET A TELEPÜLÉSRENDEZÉS SAJÁTOS HELYI ESZKÖZEI A településrendezési eszközök egységes rendszert alkotnak, amelyek elemei a következők: Vác Város Építési Szabályzata 3. (1) A jogszabályokban megengedett körben a Településszerkezeti Terv alapján lehatárolja az egyes helyi övezeteket. (2) A Városrendezési és Építési Szabályzatban (HÉSZ), továbbá a Szabályozási Tervlapon (SZT) meghatározza azok jellemzőit, különösen: a) az elhelyezhető, illetve kialakítható építményfajták rendeltetését, b) a beépítés jellemző módját, c) a kialakítható új telkek legkisebb telekterületét d) a megengedett legnagyobb beépítettség mértékét, e) a megengedett szintterületi mutatót f) a megengedett legkisebb és legnagyobb építménymagasságokat, g) a kötelező zöldfelület legkisebb mértékét, h) a beültetési kötelezettség helyét és mértékét i) a közműellátottsággal kapcsolatos követelményeket, j) egyéb sajátos építési követelményeket (3) Tartalmazza továbbá a) a közigazgatási területhatár-módosításokat b) a bel- és külterület határvonalát, c) az övezethatárt és övezeti jelet, d) külterületen a beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területek határvonalát, e) a rehabilitációs szabályozással, változtatási tilalommal érintett területek lehatárolását f) a kötelező szabályozási vonalat, g) a létesítmények védőterületét (védősávok és védőterületek), védőtávolságát h) a védett területek lehatárolását, illetve a védett építmények megjelölését, i) védelmekkel érintett területeket, látványpontokat, j) az elővásárlási joggal érintett telkek jelölését. (4) A Szabályozási Tervlapok (SZT) a) Az SZT az egyes területegységek sajátosságai alapján meghatározott, részletes szabályozást igénylő elemek és az egyéb sajátos építési követelmények meghatározására szolgál. b.) SZT-t legalább az érintett területek városszerkezetileg együtt kezelendő egységére, tömbjeire kell kidolgozni, illetve ilyen egységenként lehet módosítani. c.) Az SZT készíttetéséről és az érintett terület lehatárolásáról a főépítész előterjesztése alapján a Képviselő-testület dönt. d.) SZT készítésére, felülvizsgálatára és módosítására az önkormányzat ad megbízást. (5) Rehabilitációs Szabályozási Terv (RSZT) a) A Rehabilitációs Terv olyan Szabályozási Terv, amely a rehabilitációs típusú beavatkozások szabályozására, az ezzel összefüggő sajátos követelmények meghatározására szolgál. (5) Az RSZT-t legalább az érintett területek városszerkezetileg együtt kezelendő, legalább gyűjtő utak által határol egységére, tömbjére kell kidolgozni. 3

7 (6) A RSZT készíttetéséről és az érintett terület lehatárolásáról, valamint a speciális munkarészek illetve vizsgálatok köréről az SZT-n lehatároltakon túl - a főépítész előterjesztése alapján a Képviselő-testület dönt. (7) Az RSZT-kben meg lehet határozni a szabályozás alá vont területegységeire (tömbjeire) felhasználásának ütemezését és az ezzel összefüggésben elvégzendő munkákat. Közterületrendezési Terv (KÖRT) 4. (1) A Közterületrendezési Terv célja a Szabályzat keretein belül egy kijelölt terület-egységen meghatározni a közterület, illetőleg közterület jelleggel használt terület a) helyszínrajzi kialakítását, elrendezését b) a magassági méreteit, keresztmetszeteket c) a közműhálózat kialakítását d) a műtárgynak nem minősülő építményekkel kapcsolatos követelményeket e) a berendezéseket, utcabútorzatot, f) a burkolatokat g) a köz- és díszkivilágítást h) a terület kertépítészeti kialakítását i) a közlekedést és parkolást j) és az egyéb, városképi követelményeket k) a környezeti állapotát l) a gyalogos úthálózat rendszerét m) a kerékpáros úthálózat rendszerét (2) Közterületrendezési Tervet lehet készíteni a városszerkezetileg, vagy városképi szempontból együtt kezelendő közterületek, illetőleg közterület jelleggel használt terület a) kialakítása b) felújítása c) átalakítása esetén. (3) Közterületrendezési Terv a Városfejlesztési Bizottság döntése alapján készítendő. (4) A Közterületrendezési Tervet a Városfejlesztési Bizottság határozattal fogadja el. (5) A Közterületrendezési Terv méretaránya M=1:500, illetve indokolt esetben M=1:100, M=1:200, M=1:50. Kötelező Elvi Építési Engedély (KELEN) 5. (1) A Kötelező Elvi Építési Engedély a városkép kedvezőbb alakítása és a humánus környezet kialakítása érdekében a Szabályzat keretei között a helyi sajátosságokra tekintettel meghatározza a) a kialakítható telek alakját b) a telken elhelyezhető építmények számát és a létesítés ütemezését c) az aláépítés mértékét d) a környezethez, illetve környező beépítéshez történő illeszkedés módját e) az építmény tömeg - és homlokzatképzését f) a jellemző homlokzati- és fedési anyagokat g) a színezést. (2) Az építési engedélyezést megelőzően Kötelező Elvi Építési Engedélyt kell beszerezni a) ha a Szabályzat az adott helyen ezt előírja, b) védett természeti területen, illetve védett területen minden építési munka esetén, c) védett építészeti értékkel kapcsolatos építési munka esetén, 4

8 d) ha az építmény a terepszint alatt más telekre közterület alá, fölé nyúlik át, e) olyan új beépítésnél, illetve a meglevő beépítés olyan átalakításánál, amelynél a beépítés eltér az övezetben meghatározott jellemző beépítési módtól, f) egy telken több épület elhelyezése esetén, g) az erdőgazdasági, továbbá vízgazdálkodási övezetekben fekvő telek beépítése esetén h) 35 foknál kisebb, illetve 45 foknál nagyobb lejtésű, valamint dongás, kupolás magastetők esetén, i) olyan telek beépítésénél, ahol a telekterület több mint 30 %-án a lejtés meghaladja a 25 %-ot j) háromnál több szintes telepszerű beépítésű lapostetős épületek magastetőssé alakítása esetén meglevő beépítés átalakításakor, ha a Szabályzat városképi illeszkedésre vonatkozó rendelkezései az adott esetben egyidejűleg nem érvényesíthetők. k) A vasút és a Duna közötti területek az SZT-n Lk és a Z jellel jelölt kisvárosias lakóterületek jellemzően zártsorú beépítési módú építési övezeteinek saroktelkein l) kikötő létesítmény m) önálló parkoló n) az övezeti előírásokban meghatározott építési övezetekben porta, illetve fedett kerékpártároló előkertben, az építési helyen kívül történő létesítése o) piac elhelyezése, átépítése p) nyilvános WC q) kemping esetén. Városrendezési Hatástanulmány (VRHT) 6. (1) A Városrendezési Hatástanulmány célja, hogy a területfelhasználással, beépítéssel kapcsolatban feltárja a terület felhasználásának módját, a környezetet érintő hatásokat, vizsgálja az azzal összefüggő terhelési viszonyokat és meghatározza azokat a feltételeket, amelyek megléte illetve kialakítása esetén a létesítéssel járó káros hatások a megengedett mértékre csökkennek, az érintett térség minősége javul. (2) Városrendezési Hatástanulmány készítendő a) a korábban ipari építési övezetben lévő területek lakó építési övezetbe történő átsorolása, illetve beépítése, átépítése esetén b) a területen a vasút menti gazdasági területek átépítése esetén a vasút felőli városkép, látvány megfelelőségének igazolására c) védett területeken: 1. védett természeti területen minden építési munka esetén 2. az épített környezet szempontjából védett területeken: a. a telekösszevonással járó építéskor b. a 4-nél többlakásos lakóépület építésekor c. az építési övezetre jellemző funkciótól eltérő funkció létesítésekor minden építési munka esetén d) 50 gépkocsinál nagyobb befogadó képességű parkoló építmény, parkoló építése e) közforgalmi végállomás (pályaudvar, repülőtér, hajókikötő) építése esetén f) együttesen 1000 m2-nél nagyobb bruttó alapterületű kereskedelmi létesítmény építése g) a mező- vagy erdőgazdasági övezetben fekvő telek 1000 m2-nél nagyobb bruttó alapterületet meghaladó, egyidejű beépítése esetén 5

9 h) a táji-környezeti adottságokban maradandó változást okozó közúthálózatfejlesztés és a felszíni vizek medrének megváltoztatása esetén i) üzemanyagtöltő állomások létesítése, vagy bővítése j) az övezetben meg nem határozott, a domináns funkciótól eltérő, nem tiltott funkció esetén k) ha az új területhasználat vagy építés környezeti hatása környezet- és természetvédelmi szempontból kiemelt szerepű, érzékeny területet érint l) kikötőlétesítmény m) az övezeti előírásokban meghatározott építési övezetekben porta, illetve fedett kerékpártároló előkertben, az építési helyen kívül történő létesítése esetén n) piac elhelyezése, átépítése o) táv- és hírközlési antenna, adótorony p) kemping q) közterület alatti mélyparkoló, mélygarázs r) a építési övezetben, övezetben meghatározott jellemző funkciótól eltérő funkció létesítése esetén, s) az építmények közterületek feletti és alatti elhelyezhetősége meghatározása céljából, valamint t) azon esetekben, melyeknél az SZT Telekalakítási Terv készítését írja elő és a vonatkozó területre részletes Szabályozási Terv nem készült u) úszótelek megszűnése esetén. (3) A (2) bekezdése szerinti esetekben VRHT t nem kell készíteni, amennyiben: a) az építés felújításra, épületen belüli átalakításra vonatkozik és az építési munka a meglevő építmények területnövekedését nem eredményezik, valamint az építési övezeti, övezeti előírások szerinti paraméterek (beépítettség, zöldterületi fedettség, a gépjárművek elhelyezhetősége, stb.) maradéktalanul teljesülnek b) az építési munka olyan rendeltetés megváltoztatására vonatkozik, ami az építési övezeti, övezeti besorolás szerint egyébként is engedélyezhető, szakhatósági kikötésekkel szabályozható c) bontási engedély esetében (4) A Városrendezési Hatástanulmánynak tartalmaznia kell különösen a) a beavatkozás településszerkezeti vizsgálatát b) a térségre vonatkozó közlekedési vizsgálatot c) a közmű vizsgálatokat d) az értékvédelmi vizsgálatokat e) zöldfelületi vizsgálatot f) a beavatkozás városképi vizsgálatait, valamint g) a beavatkozás környezetminőséget, a természet értékeinek létét, védelmét befolyásoló hatásainak komplex vizsgálatait és értékelését. h) tartalmaznia kell a vizsgált körben indokolt korrekciókra tett javaslatokat is. (5) A Városrendezési Hatástanulmányt a főépítész szakmai véleményének ismeretében a Városfejlesztési Bizottság hagyja jóvá az engedélyezési eljárást megelőzően. (6) A Városrendezési Hatástanulmányt településtervezési jogosultsággal rendelkező tervező, tervező szervezet készítheti. Telekalakítási Terv (TT) 6/A. (1) Telekalakítási Terv készítendő az SZT-n megjelölt esetekben, illetve a jogszabályban meghatározottak szerint. (2) A Telekalakítási Tervet a főépítész véleménye ismeretében, a jogszabály szerinti eljárás során az építésügyi hatóság engedélyezi. 6

10 (3) A Telekalakítási Tervhez amennyiben részletes szabályozási terv nem készült a vonatkozó területre - Városrendezési Hatástanulmányt kell csatolni. (4) A Telekalakítási Terv méretaránya M=1:1000, illetve indokolt esetben M=1:500 Kertépítészeti Terv (KERTT) 6/B. (1) A Kertépítészeti Terv célja a Szabályzat keretein belül kijelölt, zöldterületként szabályozott közterületre és a közterületi jelleggel hasznosított, vagy a településkép szempontjából jelentős kerttel rendelkező nem közterületi létesítmények beépítésre igénybe nem vett telekrészére - a szakmailag megalapozott, tervszerű zöldfelületi rendezés érdekében - olyan terv készítése, amely meghatározza a fent említett területek, telekrészek a) meglévő, megőrzendő zöldfelületi- és dendrológiai értékeit, azok védelmének módját b) a helyszínrajzi kialakítását, elrendezését c) a magassági méreteit, terepviszonyait, a humuszvédelmet is biztosító tervezett terepalakítást d) az út- és közműhálózati kapcsolatait, kialakítását e) a parkolási szükségletek biztosításának műszaki megoldását f) a műtárgynak nem minősülő építményekkel kapcsolatos követelményeket g) a közterületi-, kerti berendezéseket, utcabútorzatot, h) a köztéri és kerti burkolatokat i) a terület kertépítészeti kialakítását, j) a növénykiültetés módját, az alkalmazott növények listáját k) és az egyéb, városképi követelményeket (2) Kertépítészeti Tervet kell készíteni zöldterületként szabályozott közterületre és a közterületi jelleggel hasznosított, vagy a településkép szempontjából jelentős kerttel rendelkező nem közterületi létesítmények beépítésre igénybe nem vett telekrészére azok a) kialakítása b) felújítása c) átalakítása esetén. (3) A Kertépítészeti Terv méretaránya M=1:500, illetve indokolt esetben M=1:100, M=1:200, M=1:50 (4) A Kertépítészeti Terv készítését (speciális építészeti tervdokumentáció közlekedési-, közmű szakági tervek, tereprendezési terv, építészeti tervek/pergola, támfal, kerítés, lépcső, stb./, növénykiültetési terv) a HÉSZ-ben előírt eseteken túl a főépítész, a főkertész, a hivatal környezetvédelmi feladatokat ellátó köztisztviselője, a Városfejlesztési Bizottság kezdeményezheti. A Kertépítészeti Tervet a főépítész által felkért, tervezői jogosultsággal rendelkező kertépítész szakértő közreműködésével az építéshatóság engedélyezi. Tájépítészeti-, tájrendezési-, tájrehabilitációs Terv (TÁJTERV) 6/C. (1) A Tájépítészeti-, tájrendezési-, tájrehabilitációs Terv célja hogy a település egész területére, vagy egy részére fejlesztési-, rendezési-, értékvédelmi-, rehabilitációs-, rekultivációs feladatok megoldása érdekében tisztázza, meghatározza a szükséges tájrendezési beavatkozások, intézkedések célját, módját, eszközrendszerét, sorrendiségét/ütemezhetőségét. (2) A Tájépítészeti-, tájrendezési-, tájrehabilitációs Terv tartalmát a megoldandó feladattól függően a vonatkozó jogszabályok előírásai, a Terv elfogadására, jóváhagyására jogosult intézmény egyedi előírásai és a terv készítésére jogosult tájépítész, illetve a tervezői jogosultságok körét meghatározó jogszabályok meghatározása alapján jogosult szakértő határozza meg. 7

11 (3) A Tájépítészeti-, tájrendezési-, tájrehabilitációs Terv minden esetben tartalmazza a terv tárgyát adó település, illetve településrész területére vonatkozóan a) a terület környezeti-, természeti-, művi-, műszaki adottságait, b) a környezeti hatások körét, c) a környezeti-, tájhasználati konfliktusokat, a lakosságot érő zavaró környezeti hatásokat d) a környezeti károk, tájhasználati konfliktusok megoldásához szükséges beavatkozások körét, e) az értékvédelmet igénylő természeti-, táji-, művi értékek körét, és a védelem módját, stb.. f) vizsgálatok alapján a városkapuk értelmezését, lehatárolását, a meghatározó látványok megőrzésének, a megfelelő fogadó látványok kialakításának módját (4) Tájépítészeti-, tájrendezési-, tájrehabilitációs Terv a jogszabályokban meghatározott esetek körén túl a főépítész és a hivatal környezetvédelmi feladatokat ellátó köztisztviselője javaslatára az illetékes önkormányzati szakbizottság döntése alapján készítendő. (5) A Tájépítészeti-, tájrendezési-, tájrehabilitációs Terv a jogszabályokban meghatározott esetek körén túl a Városfejlesztési Bizottság határozattal fogadja el. (6) A Tájépítészeti-, tájrendezési-, tájrehabilitációs Terv méretaránya M=1: , illetve M=1:1000, 1:2000, indokolt esetben M=1:500 III. FEJEZET SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNYEK Tilalmak 7. (1) Az SZT-n lehatárolt, Rehabilitációs Szabályozási Terv készítésére kijelölt területen a jelen rendelet hatálybalépésétől változtatási tilalom áll fenn. (2) Az SZT-n lehatárolt, illetve a 3. (5) bekezdés b.) és c.) pontja szerint meghatározott területre a tervkészítési kötelezettség kimondásával egyidejűleg változtatási tilalmat kell elrendelni a terv jóváhagyásáig. Kötelező telekalakítás 8. A területen legkésőbb a telket érintő építést megelőzően, illetve az akár részleges funkcióváltással egyidejűleg kötelező telket alakítani: (1) az SZT-n jelölt útszabályozással érintett telkek esetén (2) közterület, illetve közterület jelleggel használt terület alatti parkoló-létesítmény esetén. Elővásárlási jog 9. Az önkormányzatot az alábbi célok megvalósítása érdekében elővásárlási jog illeti (1) a településfejlesztési célok érdekében: a) lakóterület-fejlesztés érdekében b) a vegyes központi területek fejlesztése érdekében c) a gazdasági területek fejlesztése érdekében d) a honvédelmi különleges területek funkcióváltása esetén területfejlesztés érdekében e) a belterületi zöldfelületi rendszer fejlesztése érdekében f) a közlekedés és parkolás javítása érdekében g) az Erdőprogram megvalósulása érdekében h) a MÁV biztonságos üzemviteléhez és a biztonsághoz nem szükséges területeinek általános városi célú fejlesztési területként 8

12 (2) a települési értékek megóvása, a települési értékvédelem érdekében. Kiszolgáló és lakóút céljára történő lejegyzés 10. A kiszolgáló és lakóút céljára az építési törvényben szabályozott lejegyzés joga illeti meg az önkormányzatot Az SZT-ben jelölt, szabályozással érintett helyeken és területekre nézve. Településrendezési kötelezések 11. (1) Beültetési kötelezettség a) Beültetési kötelezettség érinti mindazokat a telkeket, amelyeknél a Szabályozási Terv ezt a telek meghatározott részén jelöli, továbbá amelyek a vonatkozó önkormányzati rendelet hatálya alá tartoznak. b) A telek beültetési kötelezettségű részén, az SZT-n jelölt helyen és mértékben fás növényzet ültetésével zöldfelületet kell kialakítani. A zöldfelületet háromszintű (gyep-, cserje- és lombkoronaszint) növénytelepítéssel kell biztosítani. A zöldfelület legalább 60%-án cserjék, lombos- és örökzöld fák telepítendők c) A beültetési kötelezettségű telek telepítendő fás állományának alkalmazott fajait, a kötelező fásítás jellegét, módját, a telepítés határidejét - legkésőbb 5 éves időtartamon belül - az építésügyi hatóság a főépítész, a főkertész és az önkormányzati a hivatal környezetvédelmi feladatokat ellátó köztisztviselője véleményével - egyedileg meghatározhatja. d) Az előírt zöldfelület biztosításának megoldását, illetve a meglévő növényállomány védelmét az engedélyezési eljárás során igazolni kell. e) A beültetési kötelezettség kötelezettje a telek tulajdonosa. A beültetési kötelezettség megvalósulásáról a tulajdonosnak úgy kell gondoskodnia, hogy a területhasználat során a beültetési kötelezettségnek megfelelő fedettség tartósan fennálljon. f) Kialakult állapot és a szabályoknak nem megfelelő beépítés esetén, amennyiben a telken belül az előírás szerinti zöldfelület nem biztosítható, akkor a szükséges hatósági felmentés megadásával az építtető a hiányzó zöldfelületet kétszeres területtel, az építéshatóság által meghatározott helyen, saját költségén, közcélú zöldfelületként köteles megvalósítani. A kötelező zöldfelület kialakítására alkalmas szabad terület nem csökkenthető. g) A kötelező zöldfelület kialakításával érintett telkeken használatba vételi engedély csak akkor adható, ha a kötelező zöldfelület területének legalább 50 %-át a használatba vételig az előírásoknak megfelelően kialakították. h) a beültetési kötelezettség SZT-n kijelölt területein építési hely nem jelölhető ki, építmény nem helyezhető el, telephely nem létesíthető, kivéve 2. (2) bekezdésének d.)-h.) pontja szerinti porta és/vagy kerékpártároló elhelyezését. (2) A közérdekből történő kisajátítási és korlátozási kártalanítás mértékét a hatályos magasabb rendű jogszabályok alapján a megyei közigazgatási hivatal vezetője állapítja meg a kártalanítási eljárás során. (3) A beépítési kötelezettség határozattal történő elrendeléséről az építésügyi hatóság intézkedik a vonatkozó önkormányzati rendelet alapján. (4) A helyrehozatali kötelezettség határozattal történő elrendeléséről az építésügyi hatóság intézkedik a vonatkozó önkormányzati rendelet alapján. 9

13 Sajátos helyi településrendezési eszközök 12. (1) A kötelező építészeti tervpályázat, valamint a legalább 5000 m2 nagyságú vagy városi szinten jelentős zöldterületek alakításához szükséges kertépítészeti pályázatok részletes szabályait külön jogszabály tartalmazza. (2) Önkormányzati tervtanács és szakmai vélemény a) A jogszabályban meghatározott esetekben a településrendezési terveket, illetve egyes építmények építészeti-műszaki terveit engedélyezésük előtt tervtanács véleményezi. b) A tervezőnek, illetve a tervezéssel megbízott szervezet vezetőjének és az a.) pontban nem érintett engedélyezési (elvi, építési, fennmaradási) építészeti-műszaki terveit engedélyezésre történő benyújtás előtt a külön jogszabály alapján helyi önkormányzati rendeletben meghatározott Helyi Önkormányzati Építészeti Tervtanácshoz kell véleményezésre benyújtani. c) Önkormányzati tervtanács működésének hiányában a b.) pontban érintett tervekről a főépítész szakmai véleményt ad. d) Amennyiben a tervtanácsra szabályszerű tartalommal előterjesztett kérelemre 30 napon belül nem születik meg a szakmai vélemény, úgy azt elfogadottnak kell tekinteni. (3) Nyilvántartások a) a Helyi Építési Szabályzatokat és azok alátámasztó anyagát b) a helyi értékvédelemmel kapcsolatos, jogszabályban előírt dokumentumokat a főépítész tartja nyilván. c) Az egyedei tájértékeket, természetvédelmi területek kezelési terveit és egyéb tájrehabilitációs terveket a hivatal környezetvédelmi feladatokat ellátó köztisztviselője tartja nyilván. IV. FEJEZET A TERÜLETFELHASZNÁLÁS RENDSZERE Közigazgatási határ, bel- és külterület 13. (1) A terület közigazgatási határvonalát a Szabályozási Terv rögzíti. (2) A terület bel- és külterületre tagolódik. (3) A belterület határvonalát a Képviselő-testület az SZT szerint határozza meg. (4) Területet belterületbe csak a Képviselő-testület döntése alapján ütemezetten, az igénybevételnek megfelelően, a jogszabályokban előírt ingatlan nyilvántartási eljárásoknak megfelelően lehet. Területfelhasználási egységek 14. (1) A terület beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területekre tagolódik. (2) A terület beépítésre szánt területei az építési használat szerint lehetnek: a) Lakóterület 1. nagyvárosias lakóterület jele: Ln 2. kisvárosias lakóterület jele: Lk 3. kertvárosias lakóterület jele: Lke 4. falusias lakóterület jele: Lf b) Vegyes terület: 1. településközpont vegyes terület jele: Vt 2. központi vegyes terület jele: Vk 10

14 c) Gazdasági területek 1. kereskedelmi, szolgáltató terület jele: Gksz 2. ipari terület jele: Gip d) Üdülőterület hétvégi házas terület jele: Üh e) Különleges terület 1. jelentős zöldfelületű intézményterületek a) sportolási célú, jele: Ksp b) vízi sportolási célú (strand, uszoda), jele: Kst c) temetkezési célú (temető), jele: Kte (kegyeleti park), jele: Kke 2. egészségügyi területek, jele: Keü 3. büntetés-végrehajtási terület, jele: Kbv 4. idegenforgalmi, jele: Ki 5. bányatelkek és bányaüzemi területek jele: Kb 6. honvédelmi területek, jele: Kht 7. vásártér különleges terület jele: Kv 8. szennyvíztisztító területe, jele: Kszt 9. regionális hulladékudvar területe, jele: Khu 10. állatmenhely területe, jele: Kám 11. közműlétesítmények területei, jele: Kkö 12. üzemanyagtöltő-állomás terület jele: Ktö (3) A terület beépítésre nem szánt területei az építési használat szerint lehetnek: a) Közlekedési és közműterület 1. közúti közlekedési terület, jele: KÖú, illetve színezés 2. parkoló terület jele: KÖp 3. különszintű közúti csomópont terület, jele: KÖcs 4. kötöttpályás (vasúti) közlekedési terület jele: KÖk 5. kötöttpályás közlekedési védelmi célú zöldfelület terület, jele: KÖkv 6. vízi közlekedési (hajóállomás, kikötő) terület, jele: KÖki b) Zöldterület 1. közpark, közkert, jele: Zkp 2. fásított köztér, jele: Zfk 3. védelmi célú zöldterület, jele: Zv c) Erdőterület 1. erdő terület, jele: E 2. védelmi (védett és védő) erdő terület, jele: Ev d) Mezőgazdasági terület 1. belterületi kert jele: Mbk 2. nagytelkes kertterület, jele: Mk-1 3. nagytelkes kertterület, jele: Mk-2 4. kiskertes terület, jele: Mk-3 5. tanyás kertövezet,, jele: Mk-4 6. általános mezőgazdasági terület, jele: Má 7. ültetvényes mezőgazdasági terület, jele: Máü 8. természeti területek mezőgazdasági területe, jele: Mátt e) Vízgazdálkodási terület 1. vízmeder területe, jele: V 2. csapadékvíz-elvezető vízmosások területe, jele: Vvm 3. hullámtéri erdő, jele: Veh 4. erdősült vízmeder, jele: Vev 11

15 5. hullámtéri közpark, jele: Vkp V. FEJEZET ÁLTALÁNOS TERÜLETFELHASZNÁLÁSI KÖVETELMÉNYEK A föld védelme 15. (1) A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló jogszabály meghatározása szerint Vác területe nitrátérzékeny kategóriába tartozik. A termőföldön történő építés tervezésekor és megvalósításakor a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló jogszabály meghatározásáról szóló rendelet előírásait figyelembe kell venni. (2) A termőföldön történő építési engedélyköteles változtatások esetén az építési engedélyeztetési eljárásba a talajvédelmi hatóságot is be kell vonni. Az építési engedélyezési tervben külön munkarészben kell foglalkozni a területen található humuszvagyon védelmével, a letermelés, a deponálás és a felhasználás módjával. (3) A bármely építési munka során a termőföld védelméről, a talaj felső, humuszos termőrétegének összegyűjtéséről, megfelelő kezeléséről és a jogszabályban előírt újrahasznosításáról az építtető köteles gondoskodni. (4) A földmozgatással járó munkavégzések során: a) A felső humuszos réteget külön kell letermelni és deponálni. b) A földmozgatás, majd a végleges elhelyezés során a külön tárolt humuszos szintet a kiporzás ellen védeni kell (takarással, füvesítéssel, nedvesítéssel). c) Az építési tevékenység befejezésekor a humuszos feltalajt helyben kell legfelső rétegként elteríteni. d) A feleslegben maradó humuszos feltalajt a területről elszállítani csak a talajvédelmi hatóság nyilatkozata alapján szabad. (5) Fertőzött, szennyezett talajú területet felhasználni csak a jogszabályban előírt mentesítést követően szabad. (6) Építési munkát csak úgy lehet végezni, építményt csak úgy lehet használni, hogy a keletkező szennyező anyagok ne kerülhessenek a talajba. A talaj szennyezésével járó környezetkárosítás egyéb jogszabályban meghatározott büntetőeljárást von maga után. (7) A mezőgazdasági területek területfeltöltéssel járó tereprendezéséhez csak bevizsgált, nem talajidegen anyag használható. A ± 1,0 m-t meghaladó terepszint-változással járó tereprendezéshez, földmunkához az építéshatóság engedélye is szükséges. A talajvédelem érdekében a talajvédelmi szakhatóság állásfoglalásával összhangban az építésügyi hatóság talajvédő növényzet (védőzöld, erdő, fásított zöldsáv, beültetési kötelezettség) létesítésére és fenntartására kötelezheti a telkek tulajdonosait. (8) A telkek terepfelszíne kizárólag oly módon alakítható, hogy a területen lévő talaj erózióvédelme, a rézsűk állékonysága és a felszíni vizek elvezetése a telek területén belül rendezetten biztosítható legyen. (9) A területen 1,5 m-nél magasabb támfal csak a látványvédelem biztosítása (a kedvezőtlen látvány takarása) esetén létesíthető, kivéve ott, ahol azt a terepadottságok, vagy védelmi szempontok (jellemzően a. Duna-part) ettől eltérő megoldást tesznek szükségessé. (10) A területen talajszennyezést okozó gazdasági tevékenység nem végezhető. (11) A vízmedrek feliszapolódását, kedvezőtlen változását okozó, a vízmedrek természetes állapotát vagy funkcionális működését befolyásoló területhasználat, építési tevékenység nem folytatható. 12

16 (12) A szennyezett, rehabilitációt igénylő területekről felmérést kell készíteni. A területekre vonatkozó meglévő anyagokat aktualizálni kell és az adatokat térképen is meg kell jeleníteni. (13) Az erózióveszélyes területeken a területet használni, építési-, felújítási munkát végezni csak a megfelelő erózió elleni védelem mellett, szükség esetén tereprendezési tervet is tartalmazó engedélyezett tervdokumentáció alapján lehet. A védelmet a tulajdonosnak, illetve közterületek esetén az önkormányzatnak kell biztosítania. Erózióveszélynek kitett, kiemelt védelmet igénylő területek, ahol építési-, felújítási munkát végezni minden esetben csak a megfelelő erózió elleni védelem mellett, tereprendezési tervet is tartalmazó engedélyezett tervdokumentáció alapján lehet a következők: a) Kálvária domb rézsűje és a mögötte található bányafalak b) Naszály felé vezető löszmélyutak falai, melyek jellegzetességei a térségnek c) Duna-parti löszfalak d) Kápolna utca környéki löszfalak e) A Szigetek partvonalai, patakmedrek. (14) A bányászati tevékenység felhagyott területeit a bányavállalkozónak vagy, ha az már nem utolérhető, akkor az önkormányzatnak rendezni kell. A felhagyott bányaterületek tájrendezési-rekultivációjának célállapota a településszerkezeti terv által távlatra meghatározott területfelhasználás megvalósíthatóságához szükséges alapállapot elérése az új területfelhasználás szempontjából elfogadható terepalakítás, növénytelepítés. (15) A vízbázisok, vízmű-kutak védőövezetén belül a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízi-létesítmények védelméről szóló rendelet előírásainak megfelelő területhasználat és építési tevékenység folytatható. A levegő védelme 16. (1) A terület a Budapest és környéke levegőtisztaság-védelmi agglomeráció zónába tartozik. Szennyezőanyag-kibocsátás csak a levegőtisztaság-védelmi zóna előírásainak, illetve határértékeinek megfelelően történhet. (2) A levegő tisztaságának védelme érdekében semmilyen, a hatályos határértéket meghaladó szennyezéssel járó a) tevékenységet folytatni b) új építményt elhelyezni, illetve meglévő rendeltetési módot megváltoztatni nem szabad. (3) A területen zavaró környezeti hatású bűzzel járó területhasználat nem folytatható. Meglévő létesítmény tevékenysége korlátozható, vagy betiltható, amennyiben a közegészségügyi hatóság az onnan származó bűzt a lakosság számára zavarónak minősíti. (4) A területen olyan anyagot, amely légmozgás révén levegőbe kerülhet, diffúz légszennyezést okozhat, csak takartan (megfelelően lefedve, elzárva) szabad tárolni, illetve szállítani (mozgatni). (5) Olyan esetben, amikor a település átszellőzése, levegőminősége szempontjából meghatározó levegőmozgásokat, a jellemző mikroklimatikus adottságokat az új beépítés megváltoztathatja (pl. akadályozza vagy kedvezőtlen légáramlatokat kelt), az építés csak akkor engedélyezhető, ha kedvezőtlen változás feltételezése esetén, az építési engedélyezésre beadott dokumentációban igazolják, hogy az építés, a funkcióváltozás ilyen kedvezőtlen hatással nem jár. (6) Az ökológiailag sérülékeny területek lehatárolását a SZT tartalmazza. 13

17 A felszíni- és a felszín alatti vizek védelme 17. (1) A terület a felszíni szennyeződésekkel szembeni érzékenység szerinti besorolást tartalmazó jogszabály alapján Fokozottan érzékeny terület. A felszíni szennyeződésekkel szembeni fokozott érzékenység figyelembe vételével, a földtani közeg védelme érdekében a település teljes területén, az Északi és a Déli vízbázis hidrogeológiai védőövezetén belül kiemelt figyelemmel kell eljárni a területhasználat és az építés engedélyezése, ellenőrzése során. A vízbázisok védőövezetén belül a csatornahálózat teljes körű kiépítése és a létesítmények rákötése kötelező. (2) A területen a vízfolyások, a felszíni, illetve felszín alatti vizek védelme érdekében, a vizek szennyeződését, illetve a vízmedrek nem kívánatos feltöltődését, vagy lefedését eredményező építési munka a területen nem folytatható. (3) A felszíni vízelvezető rendszert a beépítésre szánt területeken a közhasználatú terület kialakításának részeként, a beépítésre nem szánt területeken az azokat feltáró úthálózat részeként, a talajvédelmi előírásoknak megfelelően kell megvalósítani. (4) A vonatkozó jogszabályi előírások értelmében a befogadóba a csapadékvíz csak tisztán vagy a vízjogi engedélyben előírt minőségben kerülhet. A szennyeződésmentes csapadékvíz a létesítmények zöldfelületein elszivárogtatható, vagy közvetlenül a befogadóba vezethető. (5) A belterületen - a Papvölgy, Bácska-dűlő, Altány-dűlő, Törökhegy, a Déli területnek a Gödöllői út, Nemzetőr u., Csatamező u., Ivánka utca, Götz u. és a Szent László út által határolt területe kivételével - új épületet létesíteni, meglevő épület funkcióját akár részlegesen megváltoztatni csak a keletkező szennyvizek közcsatorna-hálózaton történő elvezetésével lehet. A Papvölgy, Bácska-dűlő, Altány-dűlő, Törökhegy, a Déli területnek a Gödöllői út, Nemzetőr u., Csatamező u., Ivánka utca, Götz u. és a Szent László út által határolt területén a közműpótló berendezés megengedett. A külterület szennyvízközművek által nem ellátott területein a közműhálózat kiépítéséig a közműpótló használata megengedett és kötelező. (6) A területen közműpótló berendezés kivéve a vízbázisok védőövezeteit, ahol a közműpótló nem megengedett - csak az illetékes szakhatóságok által meghatározott időre, a csatornahálózat kiépítéséig, illetve a hálózatra rákötés megvalósíthatóságáig csak zárt és szigetelt kialakítású létesíthető, illetve használható. (7) Szennyvíz a közcsatorna hálózatba csak az országos jogszabályokban előírt minőségben vezethető. Az előírt minőségtől eltérő szennyvizeket a közcsatornába vezetés előtt a keletkezés helyén (a létesítmény telkén) elő kell tisztítani. Szennyvíz az előírásos tisztítás nélkül a természetes vizekbe nem vezethető. Tisztítatlan szennyvíz szabadtérben csak a tisztítómű területén az egyéb előírások betartásával tározható. (8) A területen a tisztított és a tisztítatlan szennyvíz szikkasztása egyaránt tilos. (9) A természetes vizek védelme érdekében folyamatosan biztosítani kell az ökológiai egyensúly környezeti feltételeit. (10) A természetes vizek környezetében védőtávolságok, pufferzónák kijelölésére és azokra vonatkozó előírások meghatározására tájrehabilitációs tervet kell készíteni. (11) A felszíni vizek elvezetésének módját - legalább az együttesen kezelendő területekre kiterjedően - a terep rendezésére, a felszíni és szivárgó rendszer kialakítására, valamint a növénytelepítésre vonatkozó kertépítészeti tervek alapján kell meghatározni. (12) Terepszint alatti építmények, építményrészek elhelyezésével a felszín alatti vizek mozgása nem akadályozható, illetve a kialakult természetes viszonyok károsan nem befolyásolhatók. A felszín alatti vizekkel érintkező térszín alatti építés környezetvédelmi érdekből kerülendő. (13) A felszíni vízfolyások medrének megváltoztatása, vizének hasznosítása magánterületen (elterelés, kikövezés, felduzzasztás, vízhez kötődő állattartás, stb.) csak az illetékes 14

18 hatóságok által engedélyezett esetekben, környezetrendezési tervvel megalapozott vízjogi engedély alapján lehetséges. Egyéb környezetvédelmi követelmények 18. (1) A zaj és rezgés elleni védelem a) Bármely zajt kibocsátó vagy rezgést okozó funkció csak abban az esetben megengedett, ha az általa okozott környezeti zaj, illetve rezgésterhelés mértéke a hatályos jogszabályban, az adott területhasználatú területre, az adott létesítmények körére megállapított határértékeket nem haladja meg. (2) Hulladékgazdálkodás a) A területen keletkező kommunális hulladékot és azzal együtt kezelhető termelési hulladékot a szervezett hulladékgyűjtés és szállítás keretei között kell ártalmatlanítani. A szervezett szemétszállításhoz nem kapcsolódó területeken a hulladék környezetkímélő ártalmatlanításáról a tulajdonos köteles gondoskodni. b) Ahol a szelektív hulladékgyűjtés feltételei biztosítottak, a háztartásokban és intézményekben keletkező hulladék szelektív gyűjtéséről, illetve tároló edényzetbe helyezéséről a helyi rendelkezéseknek megfelelően kell gondoskodni. A szelektíven gyűjtött lakossági hulladékot a város területén kialakított hulladékgyűjtő szigeteken lévő szelektív hulladékgyűjtő tárolókban lehet elhelyezni. A lakossági szelektív hulladékgyűjtés hulladékfajtáinak körét és területét bővíteni kell. c) Az ellenőrzött összetételű és minőségű építési (inert) törmelék csak a környezetvédelmi engedéllyel rendelkező, inert hulladék befogadására is engedélyezett hulladéklerakón helyezhető el. d) A veszélyes hulladékok gyűjtéséről, biztonságos átmeneti tárolásáról, elszállíttatásáról, illetőleg ártalmatlanításáról a hulladéktermelőnek a vonatkozó jogszabályok szerint kell gondoskodni. e) A háztartásokban keletkező veszélyes hulladékok gyűjtése a városban már működik, a gyűjtés és ártalmatlanítás műszaki, létesítményi fejlesztése, megvalósítása támogatott. A különleges kezelést igénylő lakossági hulladékok gyűjtése a szükséges hatósági engedélyek megléte esetén, a gazdasági- és különleges övezetekben kialakítható lakossági hulladékudvar területén történhet. f) A tervezett térségi szerepkörű hulladékátrakó állomás telephelye a felhagyott kommunális hulladéklerakó területén, környezeti hatásvizsgálat környezetvédelmi engedélyében meghatározott módon (pl. védőövezet biztosítása), szabályozási terv alapján helyezhető el. g) A zöldfelületeken keletkező zöldhulladékot külön jogszabályban foglaltak szerint kell ártalmatlanítani. A zöldhulladékot a komposztálhatóság érdekében az egyéb hulladéktól elkülönítetten kell gyűjteni és tárolni, a hulladékot az újrahasznosíthatóságnak megfelelően kell kezelni. Elégetni csak abban az esetben lehet, ha olyan kártevők támadták meg, melyeket csak így lehet megsemmisíteni. A zöldhulladék, illetve avar égetéséről helyi rendelet rendelkezik. A város közterületein és az intézményeknél és lakosságnál keletkező, egyedileg nem komposztált, összegyűjtött zöldhulladékot városi komposztáló telepen kell ártalmatlanítani, illetve újrahasznosíthatóvá tenni. Városi komposztáló telep a felhagyott kommunális hulladéklerakó területén, környezeti hatásvizsgálat környezetvédelmi engedélyében meghatározott módon, szabályozási terv alapján helyezhető el. h) Az önkormányzat által a terület belterületén és a külterületi lakott helyeken kijelölt hulladékudvarokon kívül más hulladék-lerakóhely nem létesíthető. 15

19 i) A területen érintett minden telektulajdonosnak gondoskodni kell arról, hogy a tulajdonán rendezetlen, engedély nélküli, illegális hulladéklerakás ne történjen. A magánterületen lévő engedély nélkül (illegálisan) lerakott hulladékok környezeti ártalom nélküli felszámolásáról (elszállítás) és az igénybe vett terület rendeltetés szerinti állapotnak megfelelő rendezéséről a tulajdonosnak kell gondoskodni. (A közterületen lévő illegális hulladéklerakás felszámolásáról és az igénybe vett terület rendezéséről az önkormányzat gondoskodik.) A táj-és természetvédelem, az élő környezet védelme 19. (1) A Duna-Ipoly Nemzeti Parkhoz tartozónak jelölt területeken, a Nyugat-Cserhát Tájvédelmi Körzet tervezett, illetve annak részeként nyilvántartott területeken, valamint helyi védett és helyi védelemre tervezett területeken a védettséggel, illetve az értékvédelemmel összefüggő rendelkezéseknek, illetve követelményeknek a területek használatakor és az építéssel összefüggő tevékenységek során érvényt kell szerezni. (2) A természetközeli állapotú területeken (természeti terület) - az ember által csekély mértékben befolyásolt élőhelyek, tájrészletek a területhasználat módosítása, építéssel összefüggő tevékenységek csak a természet védelméről szóló törvény előírásai szerint, a természetvédelmi szakhatóság hozzájárulásával végezhető. (3) Területet felhasználni csak úgy szabad, hogy az életközösségek természetes folyamatai és viszonyai, a biológiai sokféleség ne károsodjanak, illetve a természeti értékek ne legyenek veszélyeztetve. (4) A területfelhasználás során biztosítani kell a védett növények és állatok élőhelyeit, az élőhelyek kapcsolatát, az ökológiai folyosók megmaradását, területi hiányának pótlását, bekapcsolását az országos hálózatba. A 10 ha területnagyságot meghaladó ökológiai folyosóhoz tartozó területet érintő, mezőgazdasági célú jelentős változtatások a környezetvédelmi hatóság döntésétől függően környezeti hatásvizsgálat kötelesek. Az országos ökológiai hálózat területeit az Országos Területrendezési Tervet meghatározó törvény védi a terület jellegét jelentősen megváltoztató, a természetes és természet közeli élőhelyeit és azok kapcsolatait károsan befolyásoló, más célú változtatásoktól. (5) A felszíni vizek mederrendezésénél a természetes vízparti vegetációt, a természetes élőhelyek védelmét a kivitelezés és a végleges területfelhasználás során egyaránt biztosítani kell. A mederrendezés csak tájrehabilitációs terv alapján, azzal megalapozott vízjogi engedély szerint történhet. (6) A területen különös gonddal kell óvni a természetet. A településkép szempontjából meghatározó, meglevő fát (növényzetet) kivágni vagy csonkolni csak rendkívül indokolt esetben, az értékvédelem érdekeinek előnyben részesítésével, dendrológiai, vagy kertépítészeti szakértői vélemény mellékelésével, a jegyző előzetes engedélyével szabad. Minden egyéb fa kivéve a lakosság által ültetett gyümölcsfa és az erdők, fásítások faegyedeit - csak a jegyző előzetes engedélyével történhet. (7) A kivitelezések során a meglévő növényzet megóvásáról gondoskodni kell. (8) A területen a megsemmisített, (kivágott) vagy elpusztult fa visszapótlásáról jelen rendelet előírásainak figyelembevételével annak kell gondoskodni, aki a növényzetet megsemmisítette, illetve ha annak személye nem ismert, akkor a visszapótlás az ingatlan tulajdonosának kötelessége. (9) A visszapótlásra szánt növényállomány fajtáját, a telepítés helyét és idejét a hatályos jogszabályok alapján az építésügyi hatóság - a főkertész és az önkormányzati a hivatal környezetvédelmi feladatokat ellátó köztisztviselője, illetve felkért szakértő, jogosult táj- és kertépítész tervező véleménye alapján - meghatározza. (10) A visszapótlásra szánt növényzetet lehetőség szerint az eredeti helyen vagy annak közvetlen környezetében kell telepíteni. 16

20 (11) A pótlandó növényzetállomány nagysága engedély alapján kivágott, vagy természetes módon elpusztult fapótlás esetén annak törzsátmérőjének egyenértéke, engedély nélkül kivágott, elpusztított növényzet esetén a törzsátmérő egyenérték kétszerese. (12) Az SZT-n környezetvédelmi-, értékvédelmi és látványvédelmi szempontból érzékenynek jelölt terület telkein fás növényzet ültetése esetén - a főkertész és az önkormányzati a hivatal környezetvédelmi feladatokat ellátó köztisztviselője véleménye alapján - a tájban honos, a helyi alkalmazási hagyományokhoz illeszkedő, a termőhelyi adottságoknak megfelelő díszfák és díszcserjék fajtáiból lehet választani. (13) Az építésügyi hatóság a meglevő növényzet védelme érdekében az elvi építési, illetve építési engedélyben az építmény helyét az építési helyen belül meghatározhatja. (14) A közterületek terepszint alatti felhasználásánál, így a közművezetékek elhelyezésénél, átalakításánál elsőbbséget kell biztosítani a fasorok, közcélú növényzetek elhelyezhetőségének, fennmaradásának is. (15) A országos közutak és vasút mentén, a közút és a vasút telkén, az utak és a vasút építése, felújítása esetén ökológiai és tájképi érdekek érvényesítése céljából az építési engedélyben a főkertész és a hivatal környezetvédelmi feladatokat ellátó köztisztviselője által meghatározott módon fasor, illetve többszintes telepítésű zöldsáv táj-, illetve kertépítészeti terv alapján létesítendő. (16) A zavaró mértékű légszennyező-, zajterhelő környezeti hatások elleni védekezésre, zavaró látványok takarására, illetve értékes élőhelyek összekapcsolására megfelelő hely rendelkezésre állása esetén többszintes telepítésű védő zöldsávot, biofalat kell létesíteni. Biofal létesítése csak táj-, illetve kertépítészeti terv alapján történhet. (17) Az Országos Területrendezési Terv meghatározása szerinti, alábbi komplex tájrehabilitációt igénylő területek rendezése tájrehabilitációs terv alapján történhet: a) bányaudvarok, bányatelkek b) bányatavak környezete c) volt hulladék- és törmeléklerakók d) a DDC Kft kikötője és annak környezete. Az épített környezet értékeinek védelme 20. (1) Az SZT-n lehatárolt területeket, az ott meghatározott telkeket műemléki védettség érinti. A védettséggel összefüggő rendelkezéseket, illetve követelményeket külön jogszabály tartalmazza. (2) Az SZT-ben lehatárolt területeket, az ott meghatározott telkeket helyi védettség érinti a vonatkozó önkormányzati rendelet értelmében. (3) Az SZT-ben helyi védettségű területeken, építményeken az alábbi előírásokat kell alkalmazni: a) Védett építmény bontása csak a védelem megszüntetése után engedélyezhető. b) A meglevő épület akár részleges felújítása esetén az épület eredeti állapotáról a helyreállítás gyakorlati kivitelezéséhez szükséges mélységű felmérést kell készíteni, beleértve a részletes homlokzatfelmérést, a tetőzet, a nyílászárók, a tagozatok részletteveit is. c) Az eredeti állapotot felmérési terven és fotókon dokumentálni kell. d) Az épületek utcai homlokzatai eredeti állapotukban állítandók helyre. e) Utcai tetőtéri ablakok csak KELEN alapján létesíthetők, kivéve, ha azok kialakíthatóságát az eredeti állapot visszaállítása indokolja. f) Utcavonalra nyíló garázsbejárat a hagyományos kocsiáthajtót kivéve nem létesíthető. g) Új épületszárny létesítése esetén azt a meglevő épülettel összhangban kell kialakítani. 17