TARTALOM CONTENTS. A lapban megjelent tanulmányok szerzői:

Átírás

1

2 TARTALOM Dr. Igmándy Zoltán: Az álgcsztes csór repedezése 481 Gulyás Jenő: A komplex hasznosítás és a nyereséges gazdálkodás néhány kérdése az akác esetében 484 Árva Károly: A Gemenci Állami Erdő- és Vadgazdaság fácántenyésztési eredményéről 489 Kassai Jenő: A fahasználati eszközigény vizsgalata 494 Horváth Ferenc Szilágyi József: Szalagburkolat alkalmazása erdőgazdasági útépítésekben 500 Dr. Babos Imre: A feny vesítésről 503 Kolonits József: Szúkárosítások 1909-ben 507 Dr. Lukács István Kovács László: Erdőgazdasági illóolaj alapanyagok 510 Dr. Lengyel György: Az üzemi védekezés lehetősége afenyőilonca kártétele ellen 515 Jérome Bené: Erdészeti technikumi oktatók III. nemzetközi szemináriuma és a tanulók sokoldalúsági versenye 516 Dr. Tompa Károly: Nemzetközi tudományos fásítási konferencia 520 Dr. Papp László: 1969 nyarának időjárása 523 Irodalmi Szemle Fatömeg és fatermési táblák gyertyánra (ifj. Béky A.) 545 Az erdővédelem jelentősége az Egyesült Államokban (dr. Szodfridt I.) 546 A lombosfiatalosok nevelésének kérdései (Mendlik G.) 547 Címkép és hátlapon: Teraszos erdősítés bemutatása az ERTI-napok keretében, Bükkszéken (Fotó ERTI, Michalovszky I. felvételei) COflEPJKAHHE Jl-p HzMandu 3.: TpecKam-ie JIOKHOHAPOBOÍÍ ApeBecHHbi nyöa abctphhckoro 481 rynnux fi.: HeKOTopbie B33HMHO CBH3anHbie Bonpocbi KOMnjieKCHOro Hcnojifa30BaHHH ApeBecHHbi H AOXOA- Horo Ben;eHHfl x03höctba no akauhh öejtoíí 484 Apea H.: O pe3yjibtatax pa3ben;ehhfl cpa3aha B rememtckom rocoxotxo3e 489 Kamuiau Pl.: HccjieAOBaHHe notpe6noc cpenctb pna jieconojib30banhh 494 Xopeam <P. Cujiaöu fi.: flphmehehhe jiehtomhoro nokpbithh Aopor B CTponTejibCTBe jiechbix Aopor 500 Jl-p Baőoui II.: O 3ajio>KeHHH KyjibTyp XBOÍlHbix nopoa 503 KOAOHUH Pl.: flobpokaehhh KopoeAa.MH B 1969 r 507 Jl-p JlyKcm 11. Kosán Jl.: 3(l>HpHOMacnn<iHoe cbipbe nechoro xo3nííctba 510 Jl-p JleHÖ3A Jl.: BO3MO>KHOCTH npobeaehna Mep öopbőw c Evetria B npoh3boactbehhbix ycjiobhhx 515 yíicpom P.: III. MeH<AyHapoAHbiíí cemhhap ymhtejiefl AecHbix TCXHHKVMOB H copebhobahhe no MHorocTopoir- Heil noarotobaehhoctm ymehhkob 516 Jl-p ToMna K.: CONTENTS Me>KAyHapoAHan HayqHas oőjiechtejibhah KOiidjepeHUHü 520 Jl-p Dr. Igmándy, TlaAA Jl.: Z.: IloroAa Cracking JieTa of Quercus 1969-ro cerris rofla timber with mockheartwood Gulyás, J.: Somé aspects of complex utilization of black looust timber in connection with profitability Árva, K.: Results of pheasant breeding in the Gemenc State Forest and Game Management Station 489 Kassai, J.: Investigations on the capital demand oflogging 494 Horváth, F. Szilágyi, J.: The application of strip-surfacing in forest road-building 500 Dr. Babos, I.: On the extension of conifers 503 Kolonits, J.: Bark beetle's damages in Dr. Lukács, I. Kovács, L.: Raw materials of forest volatile oils 510 Dr. Lengyel, Gy.: Possibilities of Iarge-scale control against pine-shoot moth (Evetria Buoliana) 515 Jérome, B.: Third International Seminar of forest technician's instructors and the competition of pupils on manysidedness 516 Dr. Tompa, K.: International Scientific Conference on Plantations Outside the Forests 520 Dr. Papp, L.: The summer weather in A lapban megjelent tanulmányok szerzői: Árva Károly mezőgazdasági mérnök, fácántelepvezető, Baja; dr. Babos Imre ny. erdőmérnök, Budapest; Gulyás Jenő fahasználati csoportvezető, Kiskunsági Áll. Erdőgazdaság, Kecskemét; Horváth Ferenc mélyépítési előadó, Délsomogyi Áll. Erdőgazdaság, Kaposvár; dr. Igmándy Zoltán egyetemi tanár, Erdészeti és Faipari Egyetem, Sopron; Jérome René tud. osztályvezető h. Erdészeti Tudományos Intézet, Budapest; Kassai Jenő tud. munkatárs, Erdészeti Tudományos Intézet, Budakeszi; Kolonits József tud. munkatárs, Erdészeti Tudományos Intézet, Mátrafüred; Kovács László főmérnök, Erdőkémia Vállalat, Budapest; dr. Lengyel György tud. titkár, Erdészeti Tudományos Intézet, Budapest; dr. Lukács István ügyv. igazgató h. Keletmagyarországi Erdészeti és Faipari Egyesülés, Szolnok; dr. Papp László tud. főmunkatárs, Erdészeti Tudományos Intézet, Kecskemét; Szilágyi József műszaki osztály vezetője, Délsomogyi Áll. Erdőgazdaság, Kaposvár; dr. Tompa Károly egyetemi docens, Erdészeti és Faipari Egyetem, Sopron.

3 Az álgesztes cser repedezése DR. IGMÁNDY ZOLTÁN A cser nagymértékű álgesztesedéséne először Fekete Lajos (1881), az erdészeti tudományok nagy polihisztora hívta fel a figyelmet. Hivatkozott cikkében hírt ad arról, hogy a máriacsaládi erdőben kétféle cser fordul elő. A fehér cser, amelyben a geszt színe alig különbözik a száj ácsétól, alkotja az állomány kis részét (5 8%)- Ezt a lakosság építkezésre szívesen használja, mert nem repedezik annyira, mint a vörös cser. Ez utóbbi gesztje vörhenyes-barna, az állományban ez fordul elő többségben. Marosi (1886) változatnak tekinti a fehér és vörös csert (ez utóbbit feketének" nevezi). Megjegyzi a vörös, tehát az álgesztes cserre vonatkozóan, hogy: jellemző tulajdonsága a gesztválás, minélfogva fája rendesen egy-két, de néha több gyűrűalakban is szétreped és elválik". A cser álgesztesedésének problémájával hazánkban újabban Haracsi (1950, 1957), Haracsi és Igmándy (1957), Igmándy (1955), Pagony (1960), Leskó és Bobok (1961), Erdélyi (1966) és Tanka (1967) foglalkoztak. Csaknem mindegyik szerző megemlíti, hogy az álgesztes faanyagnak az egészségesét jóval meghaladó repedékenysége az, amely felhasználását nagyon korlátozza. Az álgesztes cser faanyag repedékenységének mérőszámait, valamint Okát részletes vizsgálatokkal szándékoztam tisztázni. Ezekről a vizsgálatokról kívánok röviden beszámolni. A vizsgálatokhoz iá soproni Tanulmányi Állami Erdőgazdaság fűrészüzeméből származó 15 db cser rönköt használtam fel. Ezek kéregnélküli átmérője 20 <30 centiméter között volt. A rönkök közül 13 volt álgesztes és 2 egészséges. Ezekből a rönkökből alakítottam ki azokat a próbakockákat, amelyeken a repedezés mértékét vizsgáltam. A próbakockákat az MSZ , A fa zsugorodásának meghatározása" c. szabvány előírásainak megfelelően képeztem ki. Méretük 30 X 30 X 60 mm volt. A kockákat annak megfelelően, hogy milyen farészből készültek, három csoportra osztottam: 1. szijács-, 2. geszt- és 3. álgesztes kockák. Az átlagosan 65% nettó nedvességtartalmú kockákat kb. 2 hétig szobahőmérsékleten tartottam. Nedvességtartalmuk ekkor átlagosan 15%-ra csökkent. Ezután szárítószekrényben 100 ± 2 C-on súlyállandóságig szárítottam ezeket. Az átlag 65% nettó nedvességtartalmú és abszolút száraz kockákon megmértem a húr-, sugár- és rostirányú élek hosszát századmilliméteres pontossággal. Ebből számítottam a húr- (z'), sugár- (z") és rostirányú zsugorodás (z'") méretét. Az abszolút száraz próbakockákon ezenkívül minden oldallapon megállapítottam a repedések számát, ezek irányát (sugár- és évgyűrűirányú) és megmértem hosszúságukat mm pontossággal. A kapott eredményeket összesítve az 1., 2. táblázatban foglaltam össze. A táblázatok adatsoraiból a cser faanyagának zsugorodására és repedezésére vonatkozóan a következő megállapítások tehetők: A húrirányú zsugorodás csökkenő sorrendje: szijács álgesztes gesztkocka; a sugárirányú zsugorodás csökkenő mértéke: szijács álgesztes gesztk cka; végül a rostirányú zsugorodás csökkenő mértéke: szijács álgesztes geszt-kocka. A zsugorodás átlagértékei között szignifikáns különbséget nem találtam.

4 Farész és egészségi állapot 1. táblázat Cser kockák zsugorodása és repedezése Próbakoekák száma zsugorodási százaléka repedezése db húr, s' sugár, z" rost, z'" db % Szijács Geszt ,9 + 1,2 9,7 + 0,7 10,0 + 0,8 5,0 + 0,9 4,3 + 0,3 5,2 + 0,8 0,2 + 0,2 0,1 + 0,0 0,2 + 0, ,2 15,6 77,0 Farész és egészségi állapot 2. táblázat Cser kockák rcpedezési mértéke A próbakockákon levő repedések száma/ hossza, db/mm átlagos száma, db/mm sugár évgyűrű sugár évgyűrű összes összes irányú irányú Szijács Geszt Algeszt 1/4 9/34 196/ / /4 9/34 732/ ,0/0,1 0,3/1,1 1,3/9,6 3,6/82,3 0,0/0,1 0,3/1,1 4,9/91,8 A színesgesztű fafajok esetében a geszt zsugorodása mindig kisebb mértékű, mint a száj ácsé. Ennek a jelenségnek az a magyarázata, hogy a gesztesedés folyamán keletkező járulékos anyagok berakódnak a sejtfalba és azok zsugorodási mértékét csökkentik. A cser esetében a szijács és az egészséges geszt között hasonló a helyzet. Eltérő viselkedést mutat azonban az álgesztes anyag. Itt a húrirányú zsugorodás mértéke kisebb, mint a szijácsban, a sugárirányú azonban, ha kis miértekben is, de meghaladja a szijácsét. Hasonló eredményről számol be Ursulescu és Pana (1957), valamint Tanka (1967) is. Ursulescu és Pana az egészséges cser sugárirányú zsugorodását 4,2, míg az álgesztesét, amelyet ők vörös csernek neveznek, 5%-nak találták. Tanka 5,82 és 6,52%-ban adja meg a kétféle cser sugárirányú zsugorodását. Az említett szerzők azonban nem közlik, hogy kimutatható-e szignifikáns különbség az egészséges és álgesztes cser - sugárirányú zsugorodása között. Amennyiben feltételezzük, hogy az álgesztes cser sugárirányú zsugorodása meghaladja az egészségesét, akkor ezt a jelenséget csak azzal magyarázhatjuk, hogy az algeszt képződés akadályozza a gesztesítő anyagok berakodását a sejtfalba. «A kockák repedékenységének sorrendje csökkenő mértékben a következő: szijács (1,2%) geszt (15,5%)) álgesztes (77,0%). A szijács, geszt és algeszt, valamint a repedékenység mint kvalitatív változók között határozott összefüggés mutatható ki! Az összefüggéseket a 3. és 4. táblázatban mutatom be. A Chi 2 értéke 6,79, amely P = 1%-os szinten meghaladja a Chi 2 táblázatban FG = 1 szabadságfokra megadott értéket. Levonható következtetés: a farész (szijács ós geszt) és a repedezésre való hajlam között összefüggés van. Az összefüggés szorosságát mutató kontingencia koefficiens értéke: r = 0,22. A Chi 2 értéke 41,4, amely még P = 0,1%-os szinten is meghaladja a táblázatban FG - 1 szabadságfokra megadott értéket (10,8). A faanyag minősége, illetve egészségi állapota (geszt és algeszt) és repedékenysége között tehát határozott összefüggés van. A kontingencia koefficiens értéke: r = 0,48.

5 3. táblázat ÖsszefüggésYÍzsgálat a szijács és geszt repedékenysége között Geszt Farész Összesen ép 81 (77,7) (30\3) 3,3 108 Minőség repedezett 1 (4,3) 3,3 5 (1,7) + 3,3 összesen 4. táblázat Összefüggésvizsg álat a geszt és á lgeszt repedéken ysége közölt Álgeszt Farész ép 27 (10,9) + 16,1 34 (50,1) 16,1 Minőség 6 repedezett 5 (21,1) ---16,1 114 (97,9) + 16, Összesen Összesen Hasonló eredményt kapunk természetesen a szijács és az álgeszt repedékenységre való hajlarnosságának összehasonlításánál is. Itt az összefüggés szorosságát reprezentáló kontingencia koefficiens értéke: r = 0,72. Jellegzetes a kockákon a repedezések iránya is. Amíg a szijács és gesztkockákon csak sugárirányú repedezések keletkeztek, addig az álgeszteseken a sugárirányúak mellett az évgyűrű futását követőek is nagy számban előfordultak. Az álgesztes kockákon a repedések a következő kombinációban keletkeztek: csak sugárirányú, vagy sugár- és évgyűrűirányú. Az álgesztes kockákon keletkezett átlagos sugár- és évgyűrűirányú repedések száma, főleg azonban hossza messze felülmúlja a szijács és gesztkockákon keletkezett repedések hosszát. (Lásd 2. táblázat.) Itt különösen feltűnő az évgyűrűirányú repedések nagy száma és hossza. A repedések keletkezési helyét elemezve a következőket lehetett megállapítani: a sugárirányú repedések túlnyomó többsége a vastag bélsugarak mellett következett be minden típusú kockában. Az álgesztes kockákon fellépő évgyűrűirányú repedések mindig az évgyűrűk határán léptek fel. Két változatot lehetett itt elkülöníteni: a repedés az őszi és a tavaszi paszta határán haladt; vagy pedig a tavaszi paszta bő üregű edényei repedtek szét. A repedezések keletkezésének okát vizsgálva a következő feltevések lehetségesek : az álgesztes kockák nagyobb sugárirányú zsugorodása miatt a fellépő feszültségek elősegítik az évgyűrűirányú repedések keletkezését, az álgesztesítő anyagok egyenlőtlen berakodása miatt az egyes sejtek, sejtcsoportok stb. zsugorodása különböző mértékű és ez okozza a fokozott repedezést, az álgesztes faanyagban felléphetnek olyan kémiai elváltozások, amelyek végeredményben fokozott repedekenységre vezetnek (Haracsi 1957). Természetesen feltételezhető az is, hogy a felsorolt okok együttesen hozzák létre az álgesztes faanyagnak az egészségesét jóval meghaladó repedezését.

6 Irodalom: Erdélyi Gy. (1966): A cserfa (Quercus cerris) komplex felhasználása. Faipari Kutatások, 2. sz Fekete L. (1881): Két új tölgyfajta. Erd. Lapok, 20 : Haracsi L. (1950): Erdővédelemtan. Budapest. Haracsi L. (1957): A cser alaphibája: álgesztesedés. Erdőgazdaság és Faipar. Haracsi L. Igmándy Z. (1957): A fekete csertapló előfordulása magaskőrisen. Erdőmérn. Főisk. Közi., Igmándy Z. (1955): Csersarjerdők tőkorhadást okozó gombái. Erdőmérn. Főisk. Közi Leskó J. Bobok L. (1961): A cserfa gazdaságos feldolgozásának és felhasználásának néhány kérdése. Erd. Tud. Közi Marosi F. (1886): Kétféle csertölgy a lippai uradalomban. Erd. Lapok, 25 : Pagony H. (1960): Egészséges algeszt beteg algeszt? Az Erdő, 9 : Tanka S. (1967): A cser műszaki tulajdonságainak vizsgálata. Zárójelentés, kézirat gyanánt. Ursulescu, A. Pana, Ch. I. (1957): Firoprietatile lemnului de cer si posibilitatile de utilizare in Industrie. Industria Lemnului. JJ-p UzMcmda 3.: TPECKAHHE JlOKHOROPOBOfí ŰPEBECHHbl flyba ABCTPHílCKOrO JiaöopaTopHbie onbítbi noatbepnwjíh HaojrioneHHH, MTO jiowhhapoban ApeBecuHa nyöa abctphöckoro Tpe- CKaeTCH Gojibuje, MeM 3AopoBaH. Mewfly COCTOHHHCM AOÖpoKaMecTBeHHOCTH ApeBecHHbi (jio>khoe HApo, HApo) H CTeneHbrO TpeUJHHOBaTOCTM, KaK MOKAV KBajlHTaTHBHbIM nepemehhbimh, MeTOAaMH MaTeMaTHMeCKOÍÍ CTaTHCTHKM MOWHO BbiHBHTb onpeaenermyio 3aBHCHM0CTb. B jrc»khoflapoboíí ApeBecHHe B 3a6o/i0Hn H B HApe Kpoiwe paahohaabhbix TpeuiHH HMeioTCH H TpeinHHbi no roahmhmm KOjibuaM (oönynbo- Dr. Igmándy, Z.: CRACKING OF QÜERCÜS CERRIS TIMBER WITH MOCK-HE ART WOOD Laboratory investigations justified the observations that Quercus cerris with mock-heartwood erack more often than the healthy ones. A close mathematical correlation was found between the state of health of the timber (heartwood, mock-heartwood) and the rate of cracking, as qualitative variables. In timber with mockheartwood cracks parallel to the growth rings were alsó found in addition to the radial ones, in contrast to the sapwood and heartwood where those were not observed. A komplex hasznosítás és a nyereséges gazdálkodás néhány kérdése az akác esetében GULYÁS JENŐ A címben foglalt összefüggések vizsgálata az alföldi erdőgazdaságokban általában fontos, a Kiskunsági Erdőgazdaságban pedig sorsdöntő. Ennek alátámasztására egyetlen számot mondanék: az összes nettó fakitermelésnek éves átlagban 42%-a az akác. Ez az arány távlatokban javulni nem fog, sőt rövid időn belül az 50%-ot is megközelíti. Az évi tényszámok alapján a Kiskunsági Erdőgazdaság a következő árbevételt tudta az akáccal elérni: Választék Termelt m 3 Elért egységár, Ft/m 3 Összes árbevétel, Ft Rönk Fagyártmányfa (belső felh.) Többi iparifa (komló-oszlop, vezetékoszlop, szőlőtámfa, karámfa, rúdfa , , 8 79S 240, , , , , , amelyből véghasználat