A GYÓGYNÖVÉNY ÁGAZAT ETIKAI KÓDEXE

Átírás

1 A GYÓGYNÖVÉNY ÁGAZAT ETIKAI KÓDEXE Tartalomjegyzék I. BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK...2 I.1. Általános irányelvek...2 I.2. A Kódex hatálya...3 II. A GYÓGYNÖVÉNY ÁGAZAT PIACÁNAK ETIKAI NORMÁI...4 II.1. Az alkalmazottakhoz kapcsolódó etikai szabályok...4 II.2. A tisztességtelen verseny tilalma...4 II.3. A megtévesztés tilalma...5 II.4. A versenykorlátozás tilalma...6 II.5. Az erőfölénnyel való visszaélés tilalma...7 III. ÁGAZATI KOMMUNKIÁCIÓ, REKLÁMETIKA...7 III.1. Eszközök...7 III.2. A PUBLIC REALITIONS és a reklámetika szabályai...8 III.3. A mintákra vonatkozó szabályozás...10 IV. EGYES SZAKMAI TEVÉKENYSÉGEK ETIKAI SZABÁLYAI...10 IV.1. A gyűjtés és felvásárlás...10 IV.2. A termesztés...11 IV.3. A feldolgozás...11 IV.4. A kiskereskedelemben...12 IV.5. A kutatás-fejlesztés...12 V. SZANKCIÓRENDSZER...13 V.1. Eljárási szabályok...13 V.2. Szankciók...14 VI. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

2 I. BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK I.1. Általános irányelvek I.1.1. A Gyógynövény Szövetség és Terméktanács (a továbbiakban GYSZT) tagjai annak tudatában és ismeretében, hogy a gyógynövény ágazat a nemzetgazdaság fontos részét alkotja, felismerve felelősségüket az ágazat általános értékrendjének kialakításában, amelynek alapvető célja az ágazat hazai és nemzetközi hírnevének javítása, elismertségének és megbecsültségének megőrzése és tovább erősítése, megalkotják a Gyógynövény Ágazat Etikai Kódexét (a továbbiakban: Kódex), amelynek keretében vállalják, hogy a) betartják és betartatják a gyógynövény ágazat egyes tevékenységi köreire vonatkozó valamennyi jogszabályt; b) korrekt módon járnak el az ágazat tevékenységét felügyelő állami szervekkel, a minőségvizsgáló és ellenőrző intézményekkel, a szakemberekkel, és a fogyasztókkal tartott kapcsolataik során; c) minden gyógyhatásra való hivatkozással forgalmazott terméküknél figyelembe veszik az egészségügyi igényeket és előírásokat; d) a gyógyszeralapanyagnak, gyógyszernek minősülő és hasonló megítélés alá eső termékeket megfelelő eljárásokkal és a minőségükre vonatkozó előírások szigorú biztosításával gyűjtik be, termesztik, dolgozzák fel, gyártják, tárolják és forgalmazzák; e) a gyógynövény-drogokat és az azokból előállított készítmények javallatait tudományos bizonyítékok alapozzák és így határozzák meg a terápiás indikációt és alkalmazási feltételeket; f) a tudományos információkat objektív módon adják meg, gondosan ragaszkodva az igazsághoz és ahhoz, hogy az indikációk, kontraindikációk megállapításai világosan érthetők legyenek; g) a Kódex előírásait az interdiszciplináris ágazat valamennyi szakterületén egyforma szigorúsággal és következetességgel tartják be; h) kerülnek minden olyan véleménynyilvánítást, magatartást vagy tevékenységet, amely a gyógynövény ágazat hitelét ronthatja; bizonyíthatóság, a tudományos igazság a szakterület ismeretanyagának gazdagítása élvezzen elsődlegességet minden tevékenységben; i) minden rendelkezésünkre álló eszközzel biztosítják, hogy a kiépülő piac magatartási szabályai mihamarabb kialakuljanak, és érvényre jussanak; j) alapvető céljuknak tekintik, hogy a teljes magyar gyógynövény-vertikum valamennyi piacán érvényesüljenek a hazai és nemzetközi szakmai hagyományokon alapuló piaci normák, valamint üzleti és etikai szabályok; k) a Kódex előírásait magukra nézve kötelező érvényűnek tekintik, és betartását ajánlják a Magyarországon működő, a GYSZT-n kívüli vállalatok, gyógynövénygyűjtők, termesztők, feldolgozók, kereskedők, oktatási és kutatás-fejlesztő cégek és intézmények, a gyógynövény ágazat területén működő valamennyi természetes és jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb társaság és egyesület részére. 2

3 I.1.2. Az etikai kódex nyilvános. I.1.3. Az Etikai Kódex megalkotására a GYSZT Alapszabályának vonatkozó rendelkezései alapján kerül sor. I.2. A Kódex hatálya I.2.1. A Kódex a GYSZT tagjai által elfogadott etikai és versenyszabályait, valamint az azok megsértése esetén követendő eljárást tartalmazza. A Kódex rendelkezései a GYSZT tagjai számára (ide értve annak valamennyi tagszervezetét) kötelező érvényűek. I 2.2. A gyógynövény vertikum területén szakmai tevékenységet kifejtő valamennyi természetes és jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb társaság és egyesület (a továbbiakban: a vertikum alanyai) - a tagfelvételi eljárás során köteles nyilatkozni arról is, hogy a Kódex rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek ismeri el. Az elfogadó nyilatkozat a tagfelvétel előfeltétele. I.2.3.Az ágazathoz tartozó szakmai tevékenységek, szolgáltatások: a vadon termő gyógynövények gyűjtése, felvásárlása, a technológiával rendelkező gyógynövények termesztése, a gyógynövénydrogok feldolgozása, az ágazathoz tartozó termékek és készítmények forgalmazásához tartozó kül- és belkereskedelmi tevékenység, valamint a kutatás-fejlesztés és oktatás. I.2.4. A Kódex a kiskereskedelmi egységekben (gyógynövény szaküzletekben és drogériákban) a mindenkori hatályos jogszabályok szerint szabadon forgalmazható gyógynövény-drogokra terjed ki. A gyógynövény-drog: a gyógyászatban alkalmazásra kerülő növény szárítással tartósított része, valamint a változatlan formában abból kinyert termékek, mint például az illóolaj, zsírsavolaj, zsiradék, kátrány és keményítő. A gyógynövény drog kifejezés a kódex alkalmazásában valamennyi gyógynövény-drogot vagy biológiai terméket jelenti, amely emberek betegségeinek megelőzésére, a betegség vagy annak tüneteinek enyhítése, gyógyítása, illetve utókezelése céljából használnak. E megítélés alá esnek a Kódex szempontjából mindazon természetes anyagok és anyagkeverékek is, amelyek nem gyógynövény-drogok, de gyógyhatására való hivatkozással kívánják forgalomba hozni őket. (A továbbiakban közös kifejezéssel: ágazathoz tartozó termékek és készítmények) I.2.5. A Kódex rendelkezéseit mind a tagok Magyarország területén folytatott szakmai és üzleti tevékenységére, mind nemzetközi kapcsolataikra alkalmazni kell. I.2.6. A Kódex alkalmazása szempontjából a vertikum alanyai vezető tisztségviselőnek, alkalmazottainak, megbízottjainak, a vagy a velük munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban állóknak a tevékenységét a megbízatásuk keretein belül az említett alanyok magatartásának kell tekinteni. I.2.7. A GYSZT valamennyi tagja szakmai tevékenységét, így különösen üzleti, piaci és a piacra ható tevékenységét úgy köteles folytatni, hogy az ne legyen ellentétben a gyógynövény szakmára vonatkozó jogszabályokkal, a szakmai etikai és tisztesség követelményeivel, valamint a szakmai szokásokkal és szokványokkal. I.2.8. A GYSZT és tagjai mindent elkövetnek azért, hogy harmadik személyeknek a verseny- és etikai normákat sértő magatartását feltárják és megszüntessék. Ennek során együttműködnek egymással, a szakmai érdekképviseleti szervekkel, kamarákkal, a szakmai hatóságokkal és a Versenyhivatallal. 3

4 II. A GYÓGYNÖVÉNY ÁGAZAT PIACÁNAK ETIKAI NORMÁI II.1. Az alkalmazottakhoz kapcsolódó etikai szabályok 1. A GYSZT tagjai kötelezettséget vállalnak arra, hogy a vertikum más alanya munkatársainak a versenytárs üzleti titkainak kifürkészése vagy működőképességének akadályozása céljából a munkavégzésre irányuló jogviszony alapjául szolgáló szerződés felmondására, illetve megszüntetésére irányuló alkalmazási ajánlatot nem tesznek. E tilalmak a közigazgatásban a gyógynövény vertikumhoz kapcsolódó tevékenységet ellátó közigazgatási szervek alkalmazottjaira érvényesek. Tilos továbbá ajánlatot tenni az alkalmazottak egymással munkavégzés kapcsán is összefüggő csoportjainak, teamjeinek, apparátusának. 2. A GYSZT a jogszabályok, így különösen a személyiség és a személyi adatok védelmére vonatkozó jogi normák tiszteletben tartásával jogosult adatot gyűjteni olyan személyekről és szervezetekről, amelyek tevékenysége, illetve akinek magatartása veszélyezteti a gyógynövény vertikum etikus és jogszabályoknak megfelelő működését. II.2. A tisztességtelen verseny tilalma 1. A versenyjogi szabályok alkalmazása szempontjából versenytárs a vertikum valamennyi alanya aki (amely) a Magyar Köztársaság területén a gyógynövény ágazathoz tartozó szakmai tevékenységet folytat, kivéve, amikor hatósági és egyéb közigazgatási jogok körével él, illetve a jogkörét gyakorolja. 2. Ha nem GYSZT tag sérti meg a versenyjogi szabályokat, az érintettek felkérése alapján a GYSZT is jogosult az ügyben eljárni, tagjai és a vertikum érdekét képviselni. 3. Tilos valótlan tény állításával vagy híresztelésével, úgyszintén egyéb magatartással a versenytárs jó hírnevét illetve hitelképességét sérteni vagy veszélyeztetni. (Hírnévrontás) 4. Hírnévrontásnak minősül különösen: a.) a versenytársat, annak működését, piaci szerepét lekicsinylő, üzleti és szakmai megbízhatóságát kétségbevonó kijelentés; b.) olyan tény állítása, amely nem, vagy csak a versenytárs jelentős és méltánytalan érdeksérelme árán ellenőrizhető; c.) olyan adat vagy információ híresztelése, amely alkalmas lehet a fogyasztók versenytársba (annak termékébe, készítményébe, szolgáltatásába) vetett bizalmának megingatására. 5. Tilos üzleti titkot tisztességtelen módon megszerezni vagy felhasználni, illetőleg a versenytárs hozzájárulása nélkül nyilvánosságra hozni. (Üzleti titoksértés) 6. Üzleti titoknak minősül minden olyan a vertikum alanya tevékenységéhez és érdekköréhez kapcsolódó adat, információ, tény és megoldás, amelynek titokban maradásához a jogosultnak méltányolható érdeke fűződik. 7. Üzleti titoksértésnek minősül különösen: a.) ha az adatot vagy információt a vertikum alanya alkalmazottjától, megbízottjától, üzleti partnerétől jogosulatlanul szerezték meg; 4

5 b.) ha a vertikum alanya saját üzletkörének bővítése, illetőleg piaci forgalma növelése érdekében használja fel más üzletfelének termékskálájára, árképzésére, konkrét termékére vagy készítményére vonatkozó információit, adatait, függetlenül attól, hogy azokat milyen módon szerezte meg, illetve azok hogyan jutottak tudomására. 8. A GYSZT tagja jogosult a versenytársak, a közigazgatási szerveknek és hatóságoknak a GYSZT-nek vagy üzleti partnerének átadott adatait és egyéb információit üzleti titoknak minősíteni. 9. Tilos olyan tisztességtelen felhívást intézni, mely kifejezetten egy harmadik személlyel fennálló gazdasági kapcsolat felbontását, vagy ilyen kapcsolat létrejöttének megakadályozását célozza. (Bojkott) Bojkott felhívást címezetlenül is tilos tenni. 10. Tilos olyan tisztességtelen olyan árukapcsolás, amely üzleti ajánlat elfogadását attól teszi függővé, hogy az üzleti partner (ajánlattevő) a versenytárssal fennálló üzleti (partner)viszonyát megszüntette. Önmagában nem minősül árukapcsolásnak, ha a vertikum alanya valamely piaci magatartást csak több együttesen fennálló feltétel esetén tanúsít. 11. Tilos az ágazathoz tartozó bármely terméket vagy készítményt, szolgáltatást, ismertetőt, csomagolást olyan jellegzetességgel, különösen névvel, szlogennel, felirattal, megjelöléssel forgalomba hozni, amelyről a versenytársat annak bevezetett szolgáltatásait, termékeit vagy megoldásait szokták felismerni. (Bitorlás) 12. Bitorlásnak minősül a még forgalomba sem hozott termékek, készítmények vagy szolgáltatások nem alkalmazott és nem ismert árkalkulációk, szerződési feltételek, tarifák, üzleti és lebonyolítási megoldások utánzása is. 13. Nem minősül bitorlásnak a jellegzetes jegyek alkalmazása, ha ahhoz a versenytárs hozzájárult. Ugyancsak nem bitorlás a szakmai megoldások megállapodáson nyugvó, egységes alkalmazása, különösen akkor, ha kidolgozására, alkalmazására, bevezetésére vagy ajánlására a GYSZT illetékes szervének döntése alapján kerül sor. II.3. A megtévesztés tilalma 1. Tilos a fogyasztókat, az ágazathoz tartozó bármely jogalanyt, közigazgatási szervet, üzlet partnert, a gyógynövény vertikum bármely résztvevőjét vagy érintettjét illetve a sajtót bármilyen formában megtéveszteni illetve tévedésben tartani. (Megtévesztés) 2. Megtévesztésnek minősül különösen: a.) a valóságnak nem megfelelő állítás; b.) a termékre és készítményre illetve alapanyagokra vonatkozó lényeges körülmények elhallgatása, különösen az indikációk és kontraindikációk tekintetében; c.) az egyes elemeket kiragadó, hamis összehasonlítás; d.) a megalapozatlan várakozás keltése; e.) az írásbeli dokumentumoktól eltérő szóbeli ígéret vagy információ; 5

6 f.) a fogyasztó kiszolgáltatottságát vagy hiszékenységét kihasználó bármely magatartás; g.) az adott termékek és készítmények reális hatékonyságát meghaladó direkt vagy közvetett hatások ígérete; h.) az információ olyan megfogalmazása, amely nyelvi, nyelvhelyességi, fogalmazásbeli, illetve stílus okokra visszavezethetően nem egyértelműen közérthető; j.) új jelző használata olyan termék, készítmény esetében, amelynek hazai forgalomba hozatalát követően két év már eltelt, változatlan termék esetén. II.4. A versenykorlátozás tilalma 1. Tilos a gyógynövény vertikum alanyai között olyan megállapodáson alapuló, összehangolt magatartás, amely a piaci verseny korlátozását vagy kizárását eredményezheti. (Kartelltilalom) 2. Kartelltilalomba ütközik különösen: a.) a termékek, készítmények, szolgáltatások árának egységes meghatározás ( árkartell) b.) a piaci megállapodáson alapuló felosztása (rajonizálás); c.) a fogyasztók meghatározott körének ( ide értve a gyógynövény vertikum bármely alanyát is ) nem jogi, etikai vagy szakmai alapon való kizárása a vertikum termékei és készítményei illetve szolgáltatásai fogyasztásának, felhasználásának, igénybe vételének lehetőségéből; d.) a piacon forgalmazható termékek, készítmények vagy szolgáltatások számának korlátozása (kontingentáló kartell); e.) a piacra lépés korlátozása vagy más versenytárs hátrányba hozatala, különösen a vertikumban elfoglalt szerep és jelentőség kihasználásával. 3. Nem tiltott a kartell-megállapodás akkor, ha az a versenytárs gazdasági erőfölénnyel való visszaélésének megakadályozására irányul. * Kizárt, hogy a gyógynövény vertikum bármely olyan piaci szereplője, aki (amely) maga is üzletszerűen (folyamatosan, nyereségérdekeltséggel, saját kockázatára) folytat a vertikumba tartozó szakmai tevékenységet, hatósági jogkört gyakoroljon, vagy bármely más módon közvetlen, államhatalmi jellegű befolyással bírjon versenytársai üzletpolitikájára. 6

7 II.5. Az erőfölénnyel való visszaélés tilalma 1. Tilos a gyógynövény vertikum sajátosságaiból eredő gazdasági erőfölénnyel vagy a megszerzett piaci erőfölénnyel, illetőleg az ágazatban elfoglalt bármely okból eredő sajátos helyzettel visszaélni. 2. Tilos indokolatlan, egyoldalú előnyt, vagy nyilvánvalóan hátrányos szerződésű, illetve forgalmazási feltételek elfogadását kikényszeríteni. 3. Tilos az olyan magatartás, amellyel a vertikum bármely alanya a helyzetéből adódóan bármely alanyi jog gyakorlását vagy annak érvényre juttatását valamely eszközzel csorgatni, korlátozni, a szűkíteni vagy megakadályozni kívánja. 4. Tilos a terméket, készítményt vagy szolgáltatást indokolatlanul alacsony áron, tömegesen kínálni. (dömping) III. ÁGAZATI KOMMUNKIÁCIÓ, REKLÁMETIKA III.1. Eszközök 1. Az ágazati marketing kommunikáción belül a reklámtevékenység magában foglal minden olyan tevékenységet, amelynek célja a termékek, termények és szolgáltatásokra történő figyelemfelhívás és reklámozás a beszerzés, fogyasztás, alkalmazás növelés, elterjesztése érdekében. A reklámnak (hirdetésnek) minden médiumban úgy kell megjelennie, hogy világosan kitűnjön való célja. (Reklámtevékenység) 2. A reklámtevékenységre vonatkozó előírásokat alkalmazni kell a nyomtatott anyagok, hirdetések (elektronikus és nyomtatott sajtóban, közterületen elhelyezett hirdetések) rendezvények (kiállítások, vásárok, konferenciák, szimpóziumok), reklám és reprezentációs célú ajándékozás, eladáshelyi reklám és valamennyi olyan hasonló eszköz tekintetében, amely az előző pontban említett célt szolgálja, így különösen: a.) a vertikumhoz tartozó termékek, termények, vagy szolgáltatások reklámozása a fogyasztók és az ágazat egyéb alanyai felé; b.) a mintaadás; c.) a rendelést vagy beszerzést ösztönző, nem jelentős értékű ajándékozás; d.) olyan reklámozás jellegű összejövetel, rendezvény szervezése illetve szponzorálása, amelyen kifejezetten az értékesítésben, kereskedelemben, forgalmazásban érdekelt személyek vesznek részt; e.) rendezvények, szakmai előadások, vitafórumok, konferenciák, szimpóziumok tartása, szervezése, az ezeken való részvétel, ha az párosul; f.) üzemlátogatások, referencia, reklám, PR-film vetítés eseteiben. 3. Hangsúlyozottan nem tartozik a reklám körébe: a.) a feliratozás, címkézés, használati utasítás azon termék, termény és szolgáltatás esetében, 7

8 amikor az általánosnál szigorúbb, speciális jogszabály rendelkezéseket kell betartani; b.) kifejezetten informatív jellegű, tényközlő közlemény és referencia anyag (pl. Árlista); c.) bármilyen témájú és bármilyen formában tett, mögöttes célt nem tartalmazó tudományos nyilatkozat, állásfoglalás. III.2. A PUBLIC REALITIONS és a reklámetika szabályai 1. Nem etikus bármely termék, készítmény vagy szolgáltatás jogszabálysértő reklámozása. 2. Tilos az olyan reklám, amely a vertikum alanyát, annak termékét, készítményét, szolgáltatását, működését feldicsérés célzatával hirdeti. 3. Tilos a megtévesztő reklám. Megtévesztésnek minősül különösen: a.) termék, készítmény vagy szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolt olyan következmény vagy megoldás kilátásba helyezése, amelynek bekövetkezte kétséges, kizárt vagy bizonytalan; b.) különlegesnek vagy egyedinek hirdetni terméket, készítményt vagy szolgáltatását, ha ez nem felel meg a tényeknek; c.) kizárólagosnak hirdetni olyan indikációt, amit más termék, készítmény vagy szolgáltatás is nyújt. 4. Tilos az olyan reklám, amely az ágazat alanyának tevékenységét, termékét, készítményét vagy szolgáltatását más versenytárséval hasonlítja össze, vagy sugallja az ilyen összehasonlítást. 5. Tilos az olyan reklám, amely s vertikum alanyát kizárólag a tulajdoni viszonyok (tulajdoni szerkezet) vagy bármely a gyógynövény piaci versenyszférán kívül végzett tevékenység okán igyekszik kedvező színben feltüntetni. Ez a rendelkezés nem zárja ki a nemzetközi tapasztalatokra, vagy egyéb hagyományokra való tényszerű hivatkozást. 6. Tilos az olyan reklám vagy kampány, amely bármely területen a piac monopolizálására irányul. 7. Tilos minden olyan reklám, ami bármely termék, készítmény vagy szolgáltatás bojkottjára irányul vagy ilyen hatást válthat ki. 8. Tilos olyan állandó reklámmondat vagy szöveg (szlogen) használata, amely más versenytárs már bevezetett reklámszlogenjére utal vagy azzal összetéveszthető. 9. A vertikum alanyai és a nevükben eljáró képviselők sajtó- és közszereplése nem sértheti az egyeztetett szakmai érdekeket és más a vertikumhoz tartozó alanyok nyilvánvaló érdekeit. 8

9 10. Nem adható olyan nyilatkozat, információ vagy adat, ami a vertikumhoz tartozó bármely alanyt vagy tulajdonos, illetőleg annak valamely termékét, készítményét vagy szolgáltatását a piac többi résztvevőinek rovására feldicséri. 11. A nyilvánosság előtt tett nyilatkozatokban kerülni kell a vertikumhoz tartozó más alany negatív megítélést és az ilyen értékítéletet sugalló összehasonlítást. 12. Tilos a GYSZT adatainak és információinak döntés előtti nyilvánosságra hozatala. 13. Közéleti érdekérvényesítés során (parlamenti, politikai kapcsolatok, lobbyzás) egyik (a gyógynövény vertikumhoz tartozó ) alany sem tehet olyan nyilatkozatot vagy ígéretet, ami a szakmai egészének, vagy bármely versenytársnak az érdekkörét sérti. 14. A reklámnak (hirdetésnek) a termékek, készítmények, szolgáltatások racionális felhasználását illetve igénybe vételét kell elősegítenie, az információkat objektíven, az egyes tulajdonságok eltúlzása nélkül kell közölnie. 15. A kommunikáció minden egyes részének összhangban kell állnia a terméken, készítményen feltüntetett adatokkal, és csak elfogadott javallatokra korlátozódhat. 16. A fogyasztóközönségnek nem reklámozhatók a vényköteles termékek és készítmények, valamint az alábbi terápiás területek gyógynövény-drogjai még akkor sem, ha jogszabály ezt kifejezetten nem tiltja: a.) tuberkulózis; b.) szexuális úton terjedő betegségek; c.) daganatos betegségek; d.) krónikus álmatlanság; e.) cukorbetegség; f.) az AIDS; g.) a pszichotróp egyezmény hatálya alá eső terápiák. 17. A reklám, a hirdetés, illetőleg a Public Relations egyetlen formája sem tartalmazhat olyan elemet, amely azt a benyomást kelti, hogy az orvosi diagnózis felállítása, a terápia vagy műtéti beavatkozás szükségtelen, nem ajánlhat diagnózist vagy kezelést postai úton a felhasználónak. 18. Tilos az olyan reklám, amelyet a tudatos érzékelés határát el nem érő ideig közvetítenek, sugároznak. 9

10 III.3. A mintákra vonatkozó szabályozás 1. Gyógyszertárakban dolgozó gyógyszerészek ingyen mintát csak saját kipróbálásra kaphatnak 2. Azt a tényt, hogy az ágazat alanya bárki részére ingyenesen gyógynövény-drog mintát adott át, függetlenül a minta mennyiségétől, formájától és az átadás alkalmától köteles dokumentálni. 3. A gyógynövény-drog minta kiszerelése nem térhet el a különben szokásos kiszerelési formájától. Az ingyen minta kiszerelésén, csomagolásán kötelező feltüntetni a gyógynövény-drog nevét, minőségét, a kiszerelt mennyiséget, a gyártás időpontját, a gyártás azonosító sorszámát, lejárati idejét, további adatokat, amelyek a csomagolásra vonatkozó előírások szerinti fel kell tüntetni, valamint a következő mondatot: Térítésmentes orvosi minta - kereskedelmi forgalomba nem hozható! 4. A rászorulók megsegítésére a célszerű felhasználást biztosító intézményen vagy szervezeten (pl. Vöröskereszt, Vörös Félhold stb.) keresztül, karitatív céllal gyógynövény-drog adomány, gyógynövény tartalmú termék, készítmény segély formájában akkor megengedett, ha ahhoz a forgalmazó cég előzetesen hozzájárulását adja. 5. A karitatív célú gyógynövény-drog adományt szigorúan dokumentálni kell és szükség esetén az illetékes hatóság vagy közigazgatási szerv számára a dokumentumok ellenőrzését lehetővé kell tenni. Az adományozó köteles megtagadni a további adományok átadását, ha a megajándékozott a részére átadott előző adományokat nem a célnak megfelelően hasznosította ( pl. Kereskedelmi forgalomba értékesítette). IV. EGYES SZAKMAI TEVÉKENYSÉGEK ETIKAI SZABÁLYAI Különösen a Kódexnek e IV. Fejezetében összefoglalt etikai normái kizárólag a mindenkor hatályos jogszabályok előírásai szerint és azok szakmai keretei között értelmezhetők. IV.1. A gyűjtés és felvásárlás 1. A gyógynövény felvásárlást kizárólag a vonatkozó jogszabályokban előírt feltételeknek megfelelő, szakismeretekkel rendelkező felvásárlók folytathatják 2. A gyűjtést végző személyeket folyamatosan tájékoztatni kell az adott növényfajok megfelelő minőségű drog alapanyagának eléréséhez szükséges szabályokról és szakmai fogásokról. 3. A növényi génállomány megőrzése, a minőség biztosítása és a lelőhelyek növénytársulásainak lehető legkisebb károsodása érdekében a növényeknek kizárólag a drogként vagy szaporítóanyagként felhasználható részeit szabad gyűjteni, illetve felvásárolni. 4. A gyűjtőknek ismerniük kell az adott gyűjtési körzet környezetvédelmi előírásait, a gyűjtésre tiltott növényfajokat ( védett és fokozottan védett növényfajok) az egyes növényfajok összetévesztési veszélyeit, a gyűjtött növények összekeveredését megakadályozó szabályokat és szakmai fogásokat. 5. A felvásárlás során biztosítani kell valamennyi szakmai és egészségügyi előírás betartását, különös tekintettel a folyamatban részt vevő valamennyi személy egészségi állapotára. Kétség esetén is valamennyi lehetséges óvintézkedést haladéktalanul meg kell tenni. 10

11 IV.2. A termesztés 1. Magyarországon kizárólag államilag elismert és ellenőrzött gyógynövény fajtákat termelhet és termeltethet az ágazat valamennyi alanya. Ha nem áll rendelkezésre az elismert és ellenőrzött fajta vetőmagja elegendő mennyiségben, lehetőség van azonban azt más vetőmaggal pótolni, erre csak a szükséges vizsgálatok elvégzését követően kerülhet sor. Ha az adott gyógynövénynek nincs államilag elismert és ellenőrzött hazai fajtája, úgy engedély nélkül is termelhető és termeltethető az adott gyógynövény. 2. A termesztési technológiákat a környezet- és egészségvédelem, valamint a kutatási eredmények, termesztési tapasztalatok alapján kell kidolgozni, alkalmazni, illetve folyamatosan továbbfejleszteni. 3. A termeltetésnek e tevékenység kifejtésére irányuló szerződés alapján kell megtörténnie. Ha a szerződés bármelyik félnek felróható okból nem teljesül, ez egyidejűleg súlyos etikai vétség is. 4. Gondoskodni kell a termelt gyógynövényeknek a minőségmegőrző elsődleges feldolgozásáról és a jogszabályoknak megfelelő minősítéséről. 5. Etikus és kívánatos, ha a fajta-tulajdonosok részt vesznek a fajta-fenntartó nemesítésben, törekednek a fajta eredeti, jó minőségben való fenntartására, fajtiszta vetőmag és szaporító anyag előállítására és forgalomba hozatalára. IV.3. A feldolgozás 1. Biztosítani kell a feldolgozási technológiák ezek hiányában pedig a közismert szakmai előírások maradéktalan betartását. 2. Minősített gyógynövény-drog tétel keverése kizárólag a hatályos jogszabályoknak megfelelően,, az előírások betartásával történhet. 3. A drogszennyezések elkerülése érdekében a feldolgozás során alkalmazott eszközök és segédeszközök, gépek, berendezések szabályos tisztítását sarzsonként el kell végezni. 4. Az előállított termék minőségvizsgálatára a mindenkori jogszabályi keretek között, szükségszerűen sok kell, hogy kerüljön. A minősítése végző a tudomány állásának megfelelően, objektíven köteles tevékenységét ellátni, helyzetét a piac befolyásolására, vagy a minősítést kérő bármely versenytársának történő segítségnyújtás céljából nem használhatja ki 5. Minősítettnek a megállapított határidőn belül addig tekinthető az előzőleg megvizsgált gyógynövény-drog tétel, amíg a mindenkori jogszabályi előírásoknak megfelelően, tényszerűen bizonyítható, hogy a vizsgálatot követően jelentős állagromlás, szennyeződés, keveredés nem következhetett be ( fémzár, plomba). 6. A minősítést végző nyilatkozhat, hogy az általa megállapított minőség milyen raktározási, csomagolási, egyéb tárolási feltételek esetén marad fenn az általa megállapított lejárati idő végéig. Az előírás szabványra vagy szakmai szokásra, szokványra utalással is történhet, amennyiben ezek egyértelműek és hozzáférhetőek. 7. A gyártási dokumentációnak mindenekor hitelt érdemlően bizonyítania kell, hogy a kereskedelmi forgalomba hozott teljes gyógynövény-drog mennyiség rendelkezik valamennyi szükséges tulajdonsággal és a jogszabályokban előírt vizsgálatokat is végrehajtották az erre jogosult szervezetek. 11

12 IV.4. A kiskereskedelemben 1. Jelen Kódexbe ütközik, amennyiben a jogszabályi előírások megszegésével olyan kiskereskedelmi egységben folyik a gyógynövény-drog, az ágazathoz tartozó termék, termény vagy szolgáltatás forgalmazása, értékesítése ahol ez nem megengedett vagy kizárt. 2. Ugyancsak sérti a Kódexet, ha olyan személy végez a vertikum hatálya alá tartozó szakmai tevékenységet, aki erre képzettségénél fogva nem jogosult és nem állnak fenn jogszabályi mentesülések sem. 3. A mindenkori jogszabályokban előírt szakmai normák megszegése egyidejűleg etikai vétség. Ha jogi akadálya nincs, akkor sem etikus, ezért e Kódex előírásába ütközik. a.) kiskereskedelmi egységben a gyári csomagolást megbontani, különösen a minősítést követően vagy a drogok szakmailag nem indokolható (szabálytalan) keverése céljából; b.) nem minősített, vagy lejárt termékeket forgalmazni, vagy értékesíteni; c.) elhanyagolni a minőség megőrzésének bármely lehetséges módját. IV.5. A kutatás-fejlesztés 1. Nem etikus a szakmai tudományos eredmények indokolatlan, öncélú eltitkolása. 2. Tilos tudományos és (vagy) katatási (rész) eredmények, fejlesztések olyan irányú felhasználása, alkalmazása, amelyek gátolják a tisztességes, piaci alapokon nyugvó gyógynövény vertikum kialakulását és működését. 12

13 V. SZANKCIÓRENDSZER V.1.Eljárási szabályok 1. A GYSZT etikai fóruma: a Gyógynövény Szövetség és Terméktanács Etikai Bizottsága (továbbiakban: Etikai Bizottság, vagy EB). Az EB szervezetésre és működésére vonatkozó szabályokat a GYSZT Alapszabálya és egyéb szabályzatai, valamint az Etikai Bizottság Ügyrendje határozza meg. Az EB szükség szerint ülésezik, összehívására az EB elnöke és a GYSZT elnöke jogosult. 2. Az Etikai Bizottság előtt a GYSZT bármely tagja, és a gyógynövény ágazat bármely alanya (GYSZT tagságtól független), továbbá bármely közigazgatási szerv vagy állami hatóság jogosult eljárást kezdeményezni. Más személytől vagy szervezettől történő megkeresés esetén az EB dönt arról, hogy az eljárást lefolytassa-e. Ha utóbb a GYSZT Elnöksége úgy foglal állást, az EB akkor is köteles az eljárást lefolytatni, ha az erre irányuló kérelem jogosulatlan személytől érkezik. 3. A GYSZT valamennyi tagja kötelezettséget vállal arra, hogy más tag általa védelmezett e Kódexbe ütköző magatartása esetén a felmerült vitás kérdés rendezését az Etikai Bizottság előtt kísérli meg. 4. Az Etikai Bizottság üléseit az EB elnöke, távollétében bármely az EB elnöke akadályoztatása esetén a GYSZT elnöke -által kijelölt tag vezeti. 5. Az EB eljárás az arra okot adó cselekménytől, történéstől számított egy éven belül jogosult megindítani és köteles azt 60 napon belül lefolytatni. Az EB e 60 napos határidőt egy ízben további 60 nappal meghosszabbíthatja. 6. Az EB eljárása során jogosult a tagok alkalmazottainak, megbízottjainak és a velük munkavégzésre irányuló jogviszonyban állóknak személyes meghallgatására, a tárgyalt üggyel összefüggő iratok bekérésére, valamint szakértő(k) bevonására. A szakértő(k) személyéről az ügyben nem érintett, független szaktekintélyek közül választva az EB dönt. 7. Az EB az ügyben határozathozatallal dönt. A döntésből kizár, aki az ügyben érdekelt, illetve akinek az ügy kimenetele bármilyen okból nem közömbös. Az EB ülése akkor határozatképes, ha 3 tagja jelen van. A határozatképes ülés egyszerű szótöbbséggel hozza meg döntéseit. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. A döntésben résztvevők jogosultak a döntéshez különvéleményt csatolni. 8. Az EB objektíven, legjobb tudása szerint, függetlenül, a Kódex előírásai és szellemiség szerint köteles eljárni. 9. Az EB döntése ellen a GYSZT Elnökségéhez halasztó hatályú, ez utóbbi határozat ellen a GYSZT Közgyűléséhez nem halasztó hatályú fellebbezéssel lehet élni. A Közgyűlés határozata ellen fellebbezésnek helye nincs. 13

14 V.2.Szankciók 1. Amennyiben a jelen Kódexet a végrehajtó, megfellebbezhetetlen határozat szerint a GYSZT tagja sérti meg, vagy olyan alany, aki előzőleg nyilatkozattal vállalta a betartását, az EB határozatait köteles végrehajtani és a jogkövetkezményeket viselni. 2. Az Etikai Bizottság az alábbi szankciókkal élhet: a.) határozatával megállapítja a Gyógynövény Ágazat Etikai Kódexének megsértését; b.) elrendeli a határozat publikálását; c.) indítványozza az Elnökségnek a GYSZT tag tagsági viszonyának legfeljebb egy éves időtartamra szóló felfüggesztését; d.) indítványozza az Elnökségen keresztül a Közgyűlésnek a tag kizárását; e.) meghatározza a szükséges elégtétel-adás módját; f.) eljárás kezdeményezését javasolja bíróság vagy más közigazgatási szerv, hivatal felé. 3. Függetlenül tagsági viszonyától, valamennyi alany ellen, aki(ami) a jelen Kódex bármely rendelkezését megsérti, az Etikai Bizottság felléphet és hatóságoknál, közigazgatási szerveknél kezdeményezheti a Kódex megsértőjének felelősségre vonását. Az EB hivatalból állást foglalhat nem GYSZT tag verseny- vagy etikai szabálysértés elkövetésére irányuló gyanú esetén is. VI. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 1. A jelen Kódex szabályainak végrehajtása felett a Gyógynövény Szövetség és Terméktanács Etikai Bizottság, illetve a GYSZT Elnöksége őrködik. 2. Gyógynövény Szövetség és Terméktanács Etikai Kódexe május 24-én lépett hatályba azt követően, hogy azt a Közgyűlés a rá vonatkozó szabályok szerint elfogadta. 14