A reformok és a forradalom kora
|
|
- Géza Balla
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A reformok és a forradalom kora A reformok megindítói: Széchenyi István és Wesselényi Miklós Széchenyi István és Wesselényi Miklós Gr. Széchenyi István Bécsben született ( ) részt vett a napóleoni háborúkban, majd ott hagyta a katonaságot. Debrecenben megismerkedett Wesselényi Miklóssal. Wesselényi családja a rendi függetlenségi mozgalmakhoz kötődtek. Együtt járták be Nyugat-Európát. Hatottak egymásra: Széchenyi a nemzeti eszméhez, hagyományhoz; Wesselényi a nyugati eszmeáramlatokhoz és a liberalizmushoz került közel ös országgyűlés Széchényi megismerte nyugati utazásai során a gazdasági és politikai fejlődést elősegítő találmányokat, stratégiákat (Anglia mintája). I. Ferenc az abszolutista uralmi formát próbálta megerősíteni, rendeleti úton kormányzott. Mindez rendi ellenállást váltott ki. Az uralkodó az 1825-ös országgyűléssel próbálta rendezni viszonyát a magyar rendekkel. Az es országgyűlésen sikerült helyreállítani az együttműködést. Az országgyűlést 3 évente össze kell hívni, az uralkodó tiszteletben tartja a rendek alkotmányát, a rendek pedig megszavazzák az adót és az újonclétszámot. A rendi jogok megerősödése megalapozta a reformmozgalmat. Az 1825-ös országgyűlésen még nem született reform, ezért 1830-tól számítjuk a reformkort, azaz a polgári átalakulás és a nemzeti felemelkedésért folytatott harc korát. Széchényi felajánlotta egyévi jövedelmét a magyar nyelvet fejlesztő tudóstársaság támogatására. Több arisztokrata támogatásával pedig megalakult a Magyar Tudományos Akadémiát. Programadó művek: A Hitel és a Balítéletekről A magyar nemesség a napóleoni háborúk után, a mezőgazdasági konjunktúra megszűnése után nyitottabbá vált a reformok iránt. Gazdasági és társadalmi átalakulást, fejlesztéseket elemző programadó műve Széchenyi Istvánnak a Hitel, ami 1830-ban jelent meg. Próbálta bebizonyítani, hogy a reformok szükségesek és a nemesek kiváltságai csak hátráltatják a saját fejlődésüket is. Pl.: az ősiség törvénye megakadályozza a hitel felvételét, hiszen az elidegeníthetetlen birtokai nem adhatnak fedezetet a bankok számára. A jobbágyok terhei, a robot nem vonja maga után a termelékeny gazdálkodást. Kerülné Magyarország és a bécsi kormányzat összeütközését. Ausztria erősebb, de jobban félt Oroszországtól. Programja a középnemesség körében terjedt el. A Hitel után megírta a Világ (1831) és a Stádiumot (1933) is. A Stádiumban a legszükségesebb változtatások 12 pontját fejti ki. Wesselényi is megírta programját, de csak 1833-ban jelenhetett meg. A műve elsősorban
2 politikai oldalról közelítette meg a problémákat. Vállalta volna a bécsi kormányzattal való szembenállást. A 30-as évek végétől a reformok hívei inkább Wesselényi mögött sorakoztak fel, köztük a programot folytató politikusok is: Kölcsey, Deák, Kossuth. Széchenyi gyakorlati tevékenysége kaszinó alapítása 1827 Pesten, lóverseny meghonosítása, közlekedés fejlesztése: gőzhajózás, vasút kiépítése, hidak építése, iparfejlesztés (Hengermalom, Óbudai Hajógyár, Ganz Ábrahám vasöntödéje) A reformkor kibontakozása Az os országgyűlés 1830 kolerajárvány Magyarországon. A Felvidék keleti részén felkelés tört ki a jobbágyok körében 1831-ben. A jobbágykérdés gazdasági és politikai szempontból is megoldatlan volt os országgyűlésen a reformok meghozásáért gyűltek össze a nemesek (Szatmárból Kölcseyt, Zalából Deákot) Az alsótábla elfogadta az önkéntes örökváltságot, azaz a jobbágyok megválthatják önkéntesen az úrbéri szolgáltatásokat, a jobbágyterhek pedig a saját tulajdonukba kerülhetnek át. A nemesek a bérmunkából pedig bérmunkást alkalmazhattak volna, beruházások fedezése. Azonban az uralkodó elutasította, de a reformokat támogatók tábora megerősödött. A kormányzat támadása és kudarca V. Ferdinánd ( ) mellett Metternich kancellár korlátlan hatalommal rendelkezett. Az országgyűlési ifjak vezetőit tartoztatta le (Lovassy László, 1836). Majd Wesselényi perbefogása, Kossuth Lajos elfogása (1837). Országgyűlési tudósítások szerkesztése (Kossuth, Wesselényi kezdeményezése), Törvényhatósági tudósítások (vármegyei életet mutatja be) es országgyűlésen Deák Ferenc vezetésével meghátrálásra kényszerítette a nemesi összefogással a kormányzatot. A foglyok kegyelmet kaptak, elfogadták a gazdaságot támogató törvényeket, megszavazták az önkéntes örökváltságot, azonban nem változtatta meg a jobbágyok életét. Fontolva haladók A liberális tábor A centralisták konzervatív rendi ellenzék Hitel ellen: Dessewffy József: Taglalat, 1831 nem vetette el a reformokat, de a nemzet felemelkedését nem a polgárosodásban, hanem a az önállóságot jelentő rendi alkotmány, a rendi jogok megerősítésében látta. Támogatták az örökváltságot, felkarolták a Kossuth vált az ellenzék vezérévé. Pesti Hírlap szerkesztése, 1841 (Horatius: Augustus Ceasarhoz). Népszerű újsággá tette, bevezette a vezércikk műfaját. Alapgondolata az érdekegyesítés: a kötelező örökváltság gondolata: az állam fizesse ki a jobbágyok szűk csoport: Eötvös József, Szalay László, Trefort Ágoston A népképviseleten alapuló erős, centralizált polgári állam híve voltak. A francia polgári állam a mintájuk, elvetették a rendi jellegű vármegyei önkormányzatot,
3 magyar nyelv ügyét. Vezetője Dessewffy Aurél próbált hatással lenni Metternichre. megváltásához szükséges összeget a földbirtokosoknak, a közteherviselés során összegyűlt adóbevételekből. Ausztria és Mo. közötti vámhatár megszüntetése, majd a védvámok bevezetése. pedig a kormánnyal szembeni ellenállás bázisa volt. Eszmei hatásuk erőteljes (felelős kormány). Politikai küzdelmek a 40-es években Az es országgyűlés A magyar nyelv államnyelvvé vált 1844-ben, azaz a hivatalos közélet, a közép-és felsőoktatás nyelve. A védvámokért indított harc sikertelensége. A kormány elutasította az egységes védővám felépítését a birodalmon belül. Ezért az ellenzék létrehozta a magyar áruk védelmében a Védegyletet (1844 okt.) A csatlakozó tagok 6 éven keresztül csak magyar termékeket vásárolnak. A Pesti Hírlaptól eltávolították Kossuthot, így a Védegylet lett a politikai szócsöve Kossuthnak. Gazdasági fellendülés a reformkorban Mo. legjelentősebb gazdasági ágazata a mezőgazdaság. Újítások: vetésforgó, istállózó állattartás, kapásnövények, új állatfajták. Így az ország fő kiviteli termékei még mindig a mezőgazdasághoz kötődött (gyapjú, bor, búza, szarvasmarha, bőr stb.). Népességnövekedés, a piac bővülése (a mezőgazdasági és ipari felvevőpiac). Kedvezett a vasút és a gőzhajózás(1831) beindítása. A 40-es évektől megkezdődött a gyáripar fejlődése: élelmiszeripar (Hengermalom, cukorgyárak), vas-, gépipar, építőipar. Hazai kisműhelyekből nőtte ki magát a gépgyárak (Ganz Ábrahám). Fejlődött a hitelélet és a közlekedés. Megalakult az első magyar bank: Pesti Hazai Első Takarékpénztár (1840), Pesti Magyar Kereskedelmi Bank (1842). Első vasútvonal: Pest-Vác között (1846), Pest-Szolnok között(1847). A korszakban emelkedett ki Pest-Buda, mind gazdasági és kulturális szempontból. Metternich támadása kemény kéz politikája: együttműködött az újkonzervatívokkal, őket juttatta vezető pozíciókba (Apponyi György magyar, Jósika Samu erdélyi kancellár). A vármegyék élére kormánybiztosokat-adminisztrátorokat állított (1845). Így az országgyűlésbe a kormány politikáját támogató nemesek kerültek be. Metternich elérte a reformtábor megosztottságát. Az ellenzék vezetői: Deák Ferenc, Kossuth Lajos, Batthyány Lajos megvédték az egységet és még a centralistákat is csatlakozásra bírták. Pártok és pártprogramok galíciai nemesi felkelés (1846) Bécs ellen (lengyel nemesség)
4 Az esemény hatására az újkonzervatívok igazolni látták álláspontjukat: a gyors, radikális változások és az udvarral való szembekerülés veszélyei, de mindenképpen szükségesnek látták az óvatos reformok bevezetését. Létrehozták a Konzervatív Pártot (1846). A liberálisok (Kossuth) a jelentős reformok bevezetését szorgalmazta, a jobbágyfelkelés elkerülése érdekében. Pártjuk az Ellenzéki Kör (1847) Programjuk: az Ellenzéki Nyilatkozat: kötelező örökváltság állami kártalanítással, népképviseleti országgyűlés és felelős kormány alakítása, polgári szabadságjogok, törvény előtti egyenlőség, közteherviselés, a kiváltságok felszámolása, az adminisztrátori rendszer elvetése, alkotmány Mo.-on és Ausztriában is. A Fiatal Magyarország A 40-es években új a reformokért lelkesedő nemzedék jelent meg. Tagjai: birtoktalan nemesek és polgári értelmiségek (Petőfi Sándor, Jókai Mór, Vasvári Pál, Degré Alajos, Irinyi József, Irányi Dániel) Radikális változásokat követeltek: kártalanítás nélküli megoldás, nemzeti függetlenség. A reformtábor vezetőivel való együttműködésre hajlottak. Táncsics Mihály a jobbágyokért folytatott küzdelme miatt ehhez a csoporthoz tartozott. Nemzeti ébredés és a nemzetiségi kérdés A magyar polgári nemzeteszme Új nemzeteszmény: polgári nemzettudat, jogi és vagyoni korlátokat áthidaló nemzeti közösség tudata vált meghatározóvá. Rokon népek keresése: őstörténet felé fordulás Kőrösi Csoma Sándor ( ) A magyarok őseit kereste, egészen Tibetig eljutott. A cél az egységes nemzetállam létrehozása volt. Az ország politikai vezetése a magyarság kezében volt, azonban alsó társadalmi rétegek, főként a jobbágyság nagyobb része, valamely nemzetiségihez tartozott. Reformerek megoldása: a nemzet történelmi, jogi képződmény, így Magyarországon belül a magyart és a horvátot ismerték el politikai nemzetnek, amelyeken belül elhelyezkednek az egyes nemzetiségiek: magyarok, horvátok, szerbek, szlováko, ruszinok, németek, románok stb. Magyarosodás Az ország népessége a XIX. században: 13,2 millió fő (természetes népszaporulat, amely a gazdasági fellendülés és a higiéniai viszonyok miatt következett be). A nemzetállam létrehozása: a nemzetiségiek magyarosodása, ugyanakkor elvetették az erőszakos módszereket. Az egység megteremtésének érdekében elegendőnek látták a jobbágyfelszabadítás és a polgári szabadságjogok kiterjesztését. Nyelvi kérdés: a magyarosodás folyamatát próbálták felgyorsítani azzal, hogy magyar lett az óvodák, iskolák és az egyházi szertartások nyelve. Ez a fajta koncepció inkább nemzetiségi ellenállást váltott ki. Természetes asszimiláció csupán a németek és a zsidóság körében született meg (banki, kereskedelmi, ipari vérkeringésbe való bekapcsolódás miatt). A nemzetiségek nemzeti ébredése A nemzetiségiek körében is teret hódított a nemzeteszme. Kiindulópontja a társadalom vezető
5 rétege. Főként ezt a vezető réteget az egyházi értelmiség jelentette. Céljuk: a széles nemzetiségi jogok kiharcolása, ennek a legradikálisabb határa az önálló nemzeti tartomány létrehozása volt. Kiemelten fontossá vált a nyelvművelés. A kormány kihasználta a magyarság és a nemzetiségiek közötti ellentétet. A nemzetiségiek feletti irányítás kézbentartását a történelmi jog és a dicső múlt jogán a magyarság akarta birtokolni. A horvátok az illíreket tartották ősüknek, az ő vezetésük alatt akarták egyesíteni a délszláv népeket (illírizmus). A szlovákok a Nagy-morva Birodalomban találták meg őseiket. A románok pedig egészen rómaiakig vezették vissza eredetüket (dákoromán elmélet). Az oroszok által egyesített szláv népek, a pánszlávizmustól tartottak a magyar politikusok. A reformok kultúrája A művészetek és az oktatása fejlesztése, támogatása. A nemzeti öntudat és a hazaszeretet erős jelenléte az iskolákban. Az építészet a klasszicizmushoz, az irodalom, zene, képzőművészet pedig a romantikához kötődött, amelyhez hozzáadódott a sajátos nemzeti tartalom. (Kölcsey: Himnusz, Vörösmarty: Szózat, Erkel Ferenc: Hunyadi László) Az oktatás a különböző felekezetek kezében maradt. Nőtt a középiskolások és az egyetemisták száma. A magyar kultúra és oktatást a civil társadalom próbálta meg támogatni (Magyar Tudományok Akadémia, Nemzeti Színház létrehozása).
Fogalmak. Fogalmak. Személyek
SZEMÉLYEK II. Lipót 1790-92 I. Ferenc 1792-1835 Martinovics Ignác Hajnóczy József Szentmarjai Ferenc Laczkovics János gróf Sigray Jakab Batsányi János Őz Pál Szolártsik János Széchenyi István 1791-1860
RészletesebbenÖSSZEFOGLALÓ KÉRDÉSEK
ÖSSZEFOGLALÓ KÉRDÉSEK A reformkor hajnalán Mi volt a reformkori országgyűlések elnevezése? Diéta. Hol hívták össze? Pozsonyban. Ki hívta össze és nyitotta meg? A király (I. Ferenc, majd V. Ferdinánd).
RészletesebbenHAZA ÉS HALADÁS MEGYEI TÖRTÉNELEM VERSENY 7-8. ÉVFOLYAMOS TANULÓK RÉSZÉRE 1. FORDULÓ
HAZA ÉS HALADÁS MEGYEI TÖRTÉNELEM VERSENY 7-8. ÉVFOLYAMOS TANULÓK RÉSZÉRE 1. FORDULÓ I. FORDULÓ Név:... Cím:.. Iskola, évfolyam:.. E-mail cím:... 1. Milyen okok vezettek a reformmozgalom kibontakozásához?
RészletesebbenA REFORMKOR. 1. A reformkor: 1825-1848
A REFORMKOR 1. A reformkor: 1825-1848 Reform = újítás, változtatás Cél: Magyarország fejlesztése békésen, új törvények bevezetésével Kezdet: 1825 Széchenyi István fellépése Vég: 1848 a békés újítást felváltja
Részletesebben1. TOTÓ. 1. Széchenyi Ferenc 2. Széchenyi István X. Kossuth Lajos X pozsonyi 2. kéttáblás X. évenkénti
1. TOTÓ 1. Kire ismersz: ősiség eltörlése, Lánchíd, gőzhajó, kaszinó? 1. Széchenyi Ferenc 2. Széchenyi István X. Kossuth Lajos 2. Ebben az évben nyílik meg Magyarországon az első vasútvonal: 1. 1844 2.
RészletesebbenORSZÁGOS TÖRTÉNELEM TANTÁRGYI VERSENY 2013 /2014 MEGYEI FORDULÓ JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ ÉS JAVÍTÓKULCS
ORSZÁGOS TÖRTÉNELEM TANTÁRGYI VERSENY 2013 /2014 MEGYEI FORDULÓ JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ ÉS JAVÍTÓKULCS A feladatok legkisebb, önállóan értékelhető elemeit, azaz az itemeket a magyar ABC kisbetűivel jelöltük.
RészletesebbenA reformkor. 1. Általános jellemzői. Célja: a polgári átalakulás, az elavult, feudális keretek felszámolása haza és haladás (Kölcsey)
A reformkor 1. Általános jellemzői Időszaka: Magyarországon az 1830-1848. közötti időszak Célja: a polgári átalakulás, az elavult, feudális keretek felszámolása haza és haladás (Kölcsey) Jellemzője: békés
RészletesebbenJavítóvizsga témakörök Történelem, 11.c
Javítóvizsga témakörök Történelem, 11.c 2017-18 1. Kora újkori egyetemes történelem a. Francia abszolutizmus i. Királyi hatalom meggyengülése ii. XIV. Lajos iii. Gazdaságpolitikája, hadserege b. Habsburgok
RészletesebbenA reformkor, Széchenyi István és Kossuth Lajos
A reformkor, Széchenyi István és Kossuth Lajos 1. A reformkor általános jellemzői Időszaka: Magyarországon az 1830-1848. közötti időszak Célja: a polgári átalakulás, az elavult, feudális keretek felszámolása
Részletesebben3. feladat Kép: (I.) (II.)
1. feladat a) B A T T H Y Á N Y K Á Z M É R b) N A G Y C E N K c) J Ó Z S E F d) K Ú R I A e) E L L E N Z É K I N Y I L A T K O Z A T f) S Z A L A Y L Á S Z L Ó g) H Ő T L E N S É G h) M A R K Ó K Á R
RészletesebbenA reformok megindítói: Széchényi István és Wesselényi Miklós
A reformok megindítói: Széchényi István és Wesselényi Miklós Reformkor: Magyarország történetében az 1830-tól 1848. március 15-ig tartó időszak, amelynek fő célja a gazdaság, a társadalom átalakítása.
Részletesebben7. A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon ( )
Érettségi témakörök vázlata történelemből 7. A polgárosodás kezdetei és kibontakozása 7.1. A reformkor 13. a K A reformkor fő kérdései; Széchenyi és Kossuth reformprogramja a E A nemzeti eszme a reformkorban.
RészletesebbenHAZA ÉS HALADÁs a reformkor
HAZA ÉS HALADÁs a reformkor MEGYEI TÖRTÉNELEM VERSENY 7-8. ÉVFOLYAMOS TANULÓK RÉSZÉRE 1. FORDULÓ I. FORDULÓ Név:... Cím:.. Iskola, évfolyam:.. E-mail cím:... 1.Európa politikai helyzete Napóleon bukása
RészletesebbenTÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám:
Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium 1 TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: 50p Név: Iskola neve, címe:.. I. Az alábbi feladat az 1848-49-es magyar forradalomra
RészletesebbenOsztályozó vizsga témái. Történelem
9.ÉVFOLYAM Egyiptom, a Nílus ajándéka Athén, a demokrácia kialakulása és fénykora A görög perzsa háborúk (Kr. e. 492 448) A poliszok hanyatlása és Nagy Sándor birodalma A város alapításától a köztársaság
Részletesebben11. évfolyam történelem tanmenet Gimnázium Évi óraszám: 37. Fejlesztési cél, kompetenciák
11 évfolyam történelem tanmenet Gimnázium Évi óraszám: 37 Óraszám A tanítás anyaga 1 óra Év eleji ismétlés Fejlesztési cél, kompetenciák Az éves tananyag rövid (problémaközpontú) bemutatása, az érdeklődés
Részletesebben1. TOTÓ Karikázd be a helyes választ!
1. TOTÓ Karikázd be a helyes választ! 1. Ki mondhatta magáról: A Nagy Enciklopédia főszerkesztője voltam? 1. Montesquieu 2. Diderot X. John Locke 2. Miről rendelkezett a Ratio Educationis? 1. egészségügy
RészletesebbenOsztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból
Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2016-2017 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott
RészletesebbenORSZÁGOS TÖRTÉNELEM TANTÁRGYI VERSENY 2007/2008 ISKOLAI FORDULÓ JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ ÉS JAVÍTÓKULCS
ORSZÁGOS TÖRTÉNELEM TANTÁRGYI VERSENY 2007/2008 ISKOLAI FORDULÓ JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ ÉS JAVÍTÓKULCS A feladatok legkisebb, önállóan értékelhetı elemeit, azaz az itemeket a magyar ABC kisbetőivel jelöltük.
RészletesebbenOsztályozó, illetve pótvizsga témakörök Történelem
Osztályozó, illetve pótvizsga témakörök Történelem 9. évfolyam Ókor A zsidó vallás fő jellemzői. Az athéni demokrácia működése a Kr.e. 5. században. A görög hitvilág. A római hitvilág. Julius Caesar egyeduralmi
RészletesebbenKÓDEX Reformkor és kiegyezés
M A G Y A R KÓDEX Reformkor és kiegyezés MAGYARORSZÁG MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETE 1790-1867 7 KOSSUTH KIADÓ Tartalom 1. FEJEZET / TÖRTÉNELEM 7 A NEMZETTÉ VÁLÁS KORA (1790-1848) / Dobszay Tamás-Hermann Róbert 7
RészletesebbenCultura Nostra III. KÁRPÁT-MEDENCEI KÖZÉPISKOLÁS TÖRTÉNELMI VETÉLKEDŐ ÍRÁSBELI ELSŐ FORDULÓ 2004. FEBRUÁR 10. ISKOLA NEVE ÉS PONTOS CÍME:
Cultura Nostra III. KÁRPÁT-MEDENCEI KÖZÉPISKOLÁS TÖRTÉNELMI VETÉLKEDŐ ÍRÁSBELI ELSŐ FORDULÓ 2004. FEBRUÁR 10. ISKOLA NEVE ÉS PONTOS CÍME:.... CSAPATTAGOK: 1,.. 2,.. 3,.. PANNONHALMI FŐAPÁTSÁG RÁKÓCZI SZÖVETSÉG
RészletesebbenOsztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016
Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott
RészletesebbenA REFORMKORI MAGYARORSZÁG
Politikai intézmények, eszmék, ideológiák Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra Népesség, település, életmód A REFORMKORI MAGYARORSZÁG A reformkor meghatározása A reformkor időszaka 1830-tól, tehát
RészletesebbenOsztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015
Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott
RészletesebbenTÖRTÉNELEMVERSENY, FELNŐTTOKTATÁS REFORMKOR 2006. március 10. Szóbeli feladatok
1 TÖRTÉNELEMVERSENY, FELNŐTTOKTATÁS REFORMKOR 2006. március 10. Szóbeli feladatok 1. Villámkérdések IGAZ/NEM IGAZ (5 perc) 5 pont 1. Deák szerint a börtönviszonyok javítása sürgősebb, mint a büntetőjogi
Részletesebbena főrendi napló ügyében... 31
TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 5 JEGYZETEK... 21 BATTHYÁNY LAJOS REFORMKORI BESZÉDEI, LEVELEI, ÍRÁ- SAI... 23 1. Pozsony, 1839. július 24. Batthyány országgyűlési felszólalása a tanácskozás rendjéről...
RészletesebbenV. TOLLFORGATÓ TEHETSÉGKUTATÓ VERSENY TÖRTÉNELEM 7-8. OSZTÁLY. Tanuló neve:... Osztálya:... Iskola neve: Címe: Felkészítő tanár neve:...
Fekete István Általános Iskola 2213 Monorierdő, Szabadság u. 43. Tel./Fax: 06-29-419-113 www.fekete-merdo.sulinet.hu V. TOLLFORGATÓ 2. forduló V. TOLLFORGATÓ TEHETSÉGKUTATÓ VERSENY TÖRTÉNELEM 7-8. OSZTÁLY
RészletesebbenHallássérültek XXXII. Borbély Sándor Országos Tanulmányi Versenye május Országos forduló a komplex történelmi, társadalmi ismeretek
Hallássérültek XXXII. Borbély Sándor Országos Tanulmányi Versenye 2014. május 15-16. Országos forduló a komplex történelmi, társadalmi ismeretek tantárgyból Reformkor, forradalom és szabadságharc Megoldókulcs
Részletesebben7. 1 A reformmozgalom kibontakozása, a polgárosodás f kérdései. Követelmények. Emelt szint
7. 1 A reformmozgalom kibontakozása, a polgárosodás f kérdései A reformkor f kérdései. Széchenyi és Kossuth reformprogramja. A rendi országgy lés és a megyerendszer m ködése. A gazdasági átalakulás jellemzése.
RészletesebbenETE_Történelem_2015_urbán
T Ö R T É N E L E M ETE_Történelem_2015_urbán Szóbeli középszintű érettségi tételek / 2015-2016. év tavaszára / Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra 1, T é t e l A korai feudalizmus / középkor gazdálkodása
RészletesebbenA reformkor fő kérdései, Széchenyi és Kossuth reformprogramja
A reformkor fő kérdései, Széchenyi és Kossuth reformprogramja 1) A reformkorra kétféle időbeli meghatározás van: Reform: szó szerint újjáformálást, megújulást jelent, vagyis haladó irányú átalakulási szándék.
RészletesebbenDoktori Iskola témakiírás 2012-2013 II.
Törzstagok: Gergely András Témakiírás A magyarországi eredetű tisztikar felekezeti összetétele 1848-49 historiográfiai vitái A protestantizmus szerepe a magyar felvilágosodás folyamatában Politikai konfliktusok
RészletesebbenAz osztályozóvizsga anyaga történelem tantárgyból a 11. évfolyamon
Az osztályozóvizsga anyaga történelem tantárgyból a 11. évfolyamon Tevékenységformák Ismeretszerzési és feldolgozási képességek Írott források értelmezése, feldolgozása, különböző szemléletű források gyűjtése
RészletesebbenTörténelemtudományi Doktori Iskola témakiírás
Törzstagok: Gergely András Témakiírás A magyarországi eredetű tisztikar felekezeti összetétele 1848-49 historiográfiai vitái A protestantizmus szerepe a magyar felvilágosodás folyamatában Politikai konfliktusok
Részletesebben20. SZÁZADI MAGYAR TÖRTÉNELEM
20. SZÁZADI MAGYAR TÖRTÉNELEM 1900-1994 Egyetemi tankönyv / Második, bővített kiadás Szerkesztők PÖLÖSKEI FERENC, GERGELY JENŐ, IZSÁK LAJOS Korona Kiadó, Budapest, 1997 TARTALOM I. A KIEGYEZÉS VÁLSÁGJELEI
RészletesebbenA megőrizve változtatás jegyében A történelem kerettantervek (2012)
A megőrizve változtatás jegyében A történelem kerettantervek (2012) Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézet 2012. november 20. Készítette: Dr. Katona András ny. főiskolai docens, a történelem
RészletesebbenOsztályozó vizsga anyaga történelemből
Miskolci Magister Gimnázium Osztályozó vizsga anyaga történelemből Ismeretszerzési és feldolgozási képességek A tanulónak írott forrásokat kell tudni értelmezni, feldolgozni és feladatokban alkalmazni.
RészletesebbenAz írásbeli érettségi témakörei
Az írásbeli érettségi témakörei Dőlt betűvel szerepelnek azok a részek, amelyeket csak emelt szinten kérnek. 1. AZ ÓKOR ÉS KULTÚRÁJA 1.1 Vallás és kultúra az ókori Keleten Az egyes civilizációk vallási
RészletesebbenMit kíván a magyar nemzet. Legyen béke, szabadság és egyetértés.
1848-12 pont A Pilvax kör 1848. Március 15.-e reggelén Irinyi József által megfogalmazott 12 pontot, a Nemzeti dallal együtt elvitték Landerer és Heckenast nyomdájába, ahol a nyomdagépet lefoglalva kinyomtatták.
RészletesebbenSzéchenyi és Budapest
Közös Dolgaink rendezvénysorozat 2010. szeptember 22. Széchenyi emlékére Széchenyi és Budapest Dr. Berényi János tud. tanácsadó Széchenyi és Pest-Buda 1826-ban Pestre költözik, 1829-ben polgárjogot
RészletesebbenTematika. FDB 2209 Művelődéstörténet II. ID 2562 Magyar művelődéstörténet (Fejezetek a magyar művelődéstörténetből)
Tematika FDB 2209 Művelődéstörténet II. ID 2562 Magyar művelődéstörténet (Fejezetek a magyar művelődéstörténetből) 1. hét: A magyar művelődés korai szakaszai 2. hét: A magyarok és a IX-X. századi Európa
RészletesebbenA rejtvényfüzet feladatai: 1. feladat Széchenyi István és kortársai. 2. feladat Keresztrejtvény 18 pont. 3. feladat Magyarázd el!
A rejtvényfüzet feladatai: 1. feladat Széchenyi István és kortársai 10 pont 2. feladat Keresztrejtvény 18 pont 3. feladat Magyarázd el! 10 pont 4. feladat Kutatómunka 10 pont 5. feladat Hírességek 6 pont
RészletesebbenA 19. SZÁZAD ELSŐ FELE (1815-1849)
4. epocha munkafüzet A 19. SZÁZAD ELSŐ FELE (1815-1849) Epochazáró: 2014. február 21. péntek Szorgalmi: A reformkori Pest-Buda emlékei a mai városképben (saját készítésű fotóalbum, magyarázó szöveggel
RészletesebbenOsztályozó/Javító vizsga témakörei TÖRTÉNELEMBŐL. 40% fölött elégséges 20-40% között szóbeli vizsga 20% alatt elégtelen
Osztályozó/Javító vizsga témakörei TÖRTÉNELEMBŐL Írásbeli vizsga: teszt + esszé (60 perc) 40% fölött elégséges 20-40% között szóbeli vizsga 20% alatt elégtelen I. Az ókori kelet 9. évfolyam Mezopotámia
RészletesebbenHAZA ÉS HALADÁS MEGYEI TÖRTÉNELEM VERSENY 7-8. ÉVFOLYAMOS TANULÓK RÉSZÉRE A REFORMKOR NAGYJAI 2. FORDULÓ
HAZA ÉS HALADÁS MEGYEI TÖRTÉNELEM VERSENY 7-8. ÉVFOLYAMOS TANULÓK RÉSZÉRE A REFORMKOR NAGYJAI 2. FORDULÓ 1 2. FORDULÓ Név:... Cím:.. Iskola, évfolyam:.. E-mail cím:... 1. Kitől származik az idézet? A vádlott
RészletesebbenX X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és
1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi
RészletesebbenTematika. FDB 2208 Művelődéstörténet I. (ID 2551 Egyetemes művelődéstörténet)
Tematika FDB 2208 Művelődéstörténet I. (ID 2551 Egyetemes művelődéstörténet) 1. hét: Az emberiség őstörténete, az őskor művészete 2. hét: Az ókori Közel-Kelet 3. hét: Az ókori Egyiptom 4. hét: A minósziak
RészletesebbenOsztályozóvizsga-tematika 9. évfolyam Év vége Történelem
Osztályozóvizsga-tematika 9. évfolyam Év vége Történelem 1. A világ és Európa a kora újkorban Témák Amerika ősi kultúrái, a nagy földrajzi felfedezések és következményeik. Felfedezők, feltalálók. Függetlenség
RészletesebbenTörténelem 10. évfolyam
Jelmagyarázat: Történelem 10. évfolyam F fogalom, pl.: királyi vármegye, ispán, nádor, egyházmegye, királyi tanács, tized N név, pl.: Géza fejedelem, I. (Szent) István, Koppány É évszám, pl.: 972 997 (Géza
Részletesebbenrendelet 1/a. számú melléklete Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonába tartozó vagyontárgyak:
rendelet 1/a. számú melléklete Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonába tartozó vagyontárgyak: Forgalomképtelen ingatlanok Sorsz. Hrsz. Terület ha m2 Cím Megnevezés Megjegyzés 1. 2 1 0783 Kossuth
Részletesebben36. Magyarország a napóleoni háborúk korában
36. Magyarország a napóleoni háborúk korában A hosszú háborúk egész Európában gazdasági fellendülést hoztak. Emelkedtek a gabonaárak, és a fejlődésben csak 1815 után következett be visszaesés. Mivel a
Részletesebben19. SZÁZADI MAGYAR TÖRTÉNELEM 1790-1918
19. SZÁZADI MAGYAR TÖRTÉNELEM 1790-1918 Szerkesztette: GERGELY ANDRÁS ' Korona Kiadó, Budapest, 1998 TARTALOM i. A Habsburg Birodalom és Magyarország (Gergely András-Pajkossy Gábor) a birodalom területi
RészletesebbenA POLGÁRI ÁTALAKULÁS KORA. Találmányok és feltalálók a XVIII XIX. században
A POLGÁRI ÁTALAKULÁS KORA Találmányok és feltalálók a XVIII XIX. században Párosítsd a századot a megfelelô évszámokkal! XVIII. század XIX. század 1801 1900-ig 1701 1800-ig Jelezd csíkozással a térképvázlatban
RészletesebbenZavodszky Geza. Törtenelem 111. a közepiskolak szamara. Nemzeti Tankönyvkiad6,
Zavodszky Geza Törtenelem 111. a közepiskolak szamara ATDOLGOZOn KIADAs Nemzeti Tankönyvkiad6, Budapest Bevezetes.. 5 I. Az "ismeretlen" XVIII. szazad 7 Regi vihig - modem vihig. Az "ismeretlen" XVIII.
RészletesebbenMAGYARORSZÁQ NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK TÖRTÉNETE
ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Politikaelmélet tanszék HERCZEGH GÉZA ARDAY LAJOS JOHANCSIK JÁNOS MAGYARORSZÁQ NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK TÖRTÉNETE SUB Göttingen 7 219 046 719 2006 A 6088 BUDAPEST,
RészletesebbenMAGYARORSZÁG A XVIII. SZÁZADBAN (1711-1795) III. KÁROLY (1711-1740
MAGYARORSZÁG A XVIII. SZÁZADBAN (1711-1795) I. A szatmári béke (1711): III. KÁROLY (1711-1740 a) a Rákóczi-szabadságharcot zárta le Ausztria és Magyarország között b) Károlyi Sándor és III. (Habsburg)
RészletesebbenMegoldás és pontozási útmutató
Tanulmányi Verseny 2007/2008 TÖRTÉNELEM. (iskolai) forduló 2007. december 13. Megoldás és pontozási útmutató A kérdéseknél 1-1 pont adható minden helyes feladategységre. Az eltéréseket külön jelöljük.
RészletesebbenKatolikus iskolák XV. országos Takáts Sándor történelemversenye
Katolikus iskolák XV. országos Takáts Sándor történelemversenye Nevezési lap Az intézmény neve és címe: (lehet az intézmény hivatalos bélyegzője is) A csapat neve:... A csapat tagjainak neve, évfolyama:
RészletesebbenAz ókori Kelet. Az ókori Hellasz. Forráselemzés: Lükurgosz alkotmánya
TÖRTÉNELEM FAKULTÁCIÓ / 11.ÉVFOLYAM Az ókori Kelet A folyam menti civilizációk általános jellemzése(egyiptom,mezopotámia,kína, India) Tudomány és kultúra az ókori Keleten Vallások az ókori Keleten A zsidó
RészletesebbenTörténelem 7-8. osztály. 2. Kiegyezés. Állítsd időrendbe az eseményeket! Olvasd össze a betűket, és megtudod az egyik koronázás ajándék nevét!
OM 037757 NÉV: IX. Tollforgató 2017.04.01. Monorierdei Fekete István Általános Iskola : 2213 Monorierdő, Szabadság út 43. : 06 29 / 419-113 : feketeiskola.monorierdo@gmail.com : http://www.fekete-merdo.sulinet.hu
RészletesebbenJózsef nádor: Habsburgnak született, de magyarként halt meg
2016 március 10. Flag 0 1 Átlag: 1 (1 szavazat) Mérték Kétszáznegyven éve, 1776. március 9-én született Habsburg József Antal János főherceg, a népszerű József nádor. Bár nem volt uralkodó, nem állt birodalmi
RészletesebbenElért pontszámod:... / 100 pont
a) b) c) d) e) f) g) h) Országos Történelem Tantárgyi Verseny 7-8. osztályos tanulók számára Kódszámod: Elért pontszámod:... / 100 pont 1. Milyen többletjelentésben használta Széchenyi István a Hitel kifejezést?
RészletesebbenMegoldókulcs a Kosáry Domokos Történelemverseny 1. (helyi) fordulójához Általános iskola, 8. osztály
Megoldókulcs a Kosáry Domokos Történelemverseny 1. (helyi) fordulójához Általános iskola, 8. osztály 1. feladat: Az 1848 49-es szabadságharc eseményei a) 5. (isaszegi csata) b) 6. (pákozdi csata) c) 2.
RészletesebbenHol találjuk a évi emelt szintű szóbeli érettségi anyagát a Forrásközpontú történelem sorozat tankönyveiben?
Hol találjuk a 2009. évi emelt szintű szóbeli érettségi anyagát a Forrásközpontú történelem sorozat tankönyveiben? A hagyományoknak megfelelően közöljük, hogy a 2009. május júniusi történelem szóbeli érettségi
RészletesebbenKözépszint A magyarság helyzetének f bb jellemz i a szomszédos országokban.
10.1 A szovjet felszabadítás és megszállás A szovjet felszabadítás és megszállás. Az ország háborús emberáldozata és anyagi vesztesége. A nemzetközi helyzet hatása a magyar belpolitika alakulására 1945
RészletesebbenD jelű pályázat nyertesei
1. 37/1358/2012 Pesti Barnabás Élelmiszeripari és 2. 37/1359/2012 Vakok Óvodája, Általános Iskolája, Speciális Szakiskolája, EGYMI, Diákotthona és Gyermekotthona 200 000 Ft 3. 37/1361/2012 Kozma Lajos
RészletesebbenIskolánk rövid története
1887 1979 2003 1 Iskolánk rövid története Korszakok, elnevezések: Iskolánk 1887-ben Református Felekezeti Elemi Népiskola néven kezdte meg működését egy 1927/28-as iskolai statisztikai jelentés szerint.
RészletesebbenÉRETTSÉGI TÉTELEK TÖRTÉNELEM 2010
ÉRETTSÉGI TÉTELEK TÖRTÉNELEM 2010 I. Témakör: Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra 1. Gazdasági változások az Anjouk idején. Mutassa be Károly Róbert gazdaságpolitikájának főbb tényezőit! Tárja fel
RészletesebbenTörténelemtanulás egyszerűbben
Ádám Gáspár Történelemtanulás egyszerűbben Vázlatok a történelem tantárgy 5-8. évfolyamának oktatásához Készült a 2012-es kerettanterv alapján Tartalom Előszó... 9 5. évfolyam... 11 I. Az őskor és az ókori
RészletesebbenA M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G H I V A T A L O S L A P J A
A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G H I V A T A L O S L A P J A Budapest, 2003. június 8., vasárnap 65. szám Tisztelt Olvasó! Egy darabka történelmet tart kezében. A Magyar Közlöny ünnepi száma a magyar
RészletesebbenTörténelem 13/I. 8. A francia abszolutizmus Mutassa be a francia abszolutizmust XIV. Lajos korában!
Történelem 13/I 1. A középkori gazdaság Ismertesse a korai középkori gazdaság működését, a termelés színtereit és szereplőit, az eszközök és módszerek fejlődését a XI-XIII. századi, Európában! Mutassa
RészletesebbenTovábbtanulási statisztikák
Továbbtanulási statisztikák 2008-2016 megnevezés 2007/2008. 2008/2009. 2009/2010 2010/2011. Átlag % % % % % % % % Gimnázium 30 39 29 39 38 34 29 38 34 Szakközépiskola 58 51 49 54 38 42 48 35 47 Szakiskola
RészletesebbenMagyarország gazdaságtörténete
Kaposi Zoltán Magyarország gazdaságtörténete 1700-2000 Tartalom I. A hagyományos gazdaság szemléleti keretei 13 II. A KERESLET VÁLTOZÁSAI (1700-1848) 21 1. Népesség és társadalom Magyarországon 23 A hagyományos
Részletesebben1. Mikor történtek a következ! események? 2. Párosítsa össze a szerz!ket a m"címekkel! Széchenyi: Hitel. Wesselényi: Balítéletek
1. Mikor történtek a következ! események? Felvidéki kolerafelkelés - 1831 Wesselényi-per 1835 Védegylet megalapítása 1844 Konzervatív Párt megalakulása - 1846 Ellenzéki Párt megalakulása 1847!" Oktrojált
RészletesebbenTÖRTÉNELEM. Tanulmányok alatti vizsgák
TÖRTÉNELEM Tanulmányok alatti vizsgák A vizsga felépítése: 1.) Feladatlap: A vizsgakövetelményben felsorolt 9. évfolyamos tananyag számonkérése egyszerű, rövid feladatokon keresztül, kifejtendő feladat
RészletesebbenVállalkozás, kultúra, polgárosodás
2011/11/04 Page 1 of 5 [1]Az Országos Széchényi Könyvtár és az MTA OSZK Res libraria Hungariae Kutatócsoport 19. századi műhelye címmel közös kiállítást rendez Heckenast Gusztáv (1811 1878) születésének
RészletesebbenKÓDEX. Szultán és császár birodalmában MAGYARORSZÁG -? MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETE 1526-1790 KOSSUTH KIADÓ
M A G Y A R KÓDEX Szultán és császár birodalmában MAGYARORSZÁG -? MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETE 1526-1790 KOSSUTH KIADÓ Tartalom 1. FEJEZET/TÖRTENELEM 7 POLITIKA ÉS HADÜGY A TÖRÖK KORBAN (1526-1699) / Fodor Pál Oborni
RészletesebbenMűveltség és társadalmi szerepek: az arisztokrácia változó társadalmi szerepei Kora újkori szekció (Papp Klára)
Műveltség és társadalmi szerepek: az arisztokrácia változó társadalmi szerepei Kora újkori szekció (Papp Klára) Orosz István (Debreceni Egyetem, Magyarország) Szőlőbirtokos arisztokraták Tokaj-Hegyalján
RészletesebbenTovábbtanulási statisztikák
Továbbtanulási statisztikák 2008-2017. megnevezés % % % % % % % % Gimnázium 30 39 29 39 38 34 29 38 34 Szakközépiskola 58 51 49 54 38 42 48 35 47 Szakiskola 12 10 22 7 23 25 23 28 19 Átalakultak a 2016/17-es
RészletesebbenEszterházy Károly Főiskola. Bölcsészettudományi Kar. Történelemtudományi Doktori Iskola KÉPZÉSI TERV
Eszterházy Károly Főiskola Bölcsészettudományi Kar Történelemtudományi Doktori Iskola KÉPZÉSI TERV A doktori képzés általános rendjéről az Eszterházy Károly Egyetem Doktori és Habilitációs Szabályzata,
RészletesebbenII. Az ókori Róma Közép szint: A köztársaságkori Róma története. A római civilizáció szellemi és kulturális öröksége.
Emelt szint 11. évfolyam Témakörök I. Az ókori görögök A poliszrendszer kialakulása és jellemzői. Athén felemelkedése és bukása. A hellenizmus kora. Az ókori görögség szellemi, kulturális öröksége. Annak
RészletesebbenReformkor, forradalom és szabadságharc
Hallássérültek XXXII Borbély Sándor Országos Tanulmányi Versenye 2014 május 15-16 Országos forduló a komplex történelmi, társadalmi ismeretek tantárgyból Reformkor, forradalom és szabadságharc 1 Írd a
Részletesebben1. fejezet. 2. fejezet
Tartalomjegyzék 1. fejezet Nemzet, állam, kisebbség 13 1.1. A nemzetpolitika alapjai 13 1.2. Magyarok kisebbségben 17 1.2.1. A trianoni békeszerződés 17 1.2.2. A két világháború közötti időszak 18 1.2.3.
RészletesebbenA romantika. Kialakulása, társadalmi háttere, általános jellemzői
A romantika Kialakulása, társadalmi háttere, általános jellemzői A romantika A romantika: egyetemes művészettörténeti korszak és korstílus a XIX. sz. első felében Választóvonal a klasszikus és a modern
RészletesebbenTörténelem 5. évfolyam. - Redmentás feladatsorok - ISM.KELET. Gyakorlás
Történelem 5. évfolyam - Redmentás feladatsorok - I. Az őskor és az ókori Kelet A történelem forrásai Őskori elődeink Az őskori kultúra Barlangokból a falvakba Holdévektől a napévekig Az első városok Mezopotámiában
Részletesebben2017/2018. TANÉVI ATLÉTIKA DIÁKOLIMPIA ÜGYESSÉGI ÉS VÁLTÓFUTÓ CSAPATBAJNOKSÁG V-VI. KORCSOPORT AZ ORSZÁGOS DÖNTŐ CSAPATBEOSZTÁS
ATLÉTIKA DIÁKOLIMPIA ÜGYESSÉGI ÉS VÁLTÓFUTÓ CSAPATBAJNOKSÁG AZ ORSZÁGOS DÖNTŐ Budapest - Ikarus BSE Atlétikai Centrum, 2017. október 15. Magasugrás fiú 11:00 Szolnoki Széchenyi István Gimnázium 1.7750
RészletesebbenTörténelem 9. évfolyam. 9/6. A görög történelem kezdetei: Kréta és Mükéné. 9/8. Az arisztokrácia és a démosz polgárjogi küzdelme Athénban
Történelem 9. évfolyam 9/1. Az emberré válás és az őskőkor Az újkőkor 9/2. Az első civilizáció: Mezopotámia, Óbabiloni Birodalom 9/3. Egyiptom, a Nílus ajándéka 9/4. Elő-Ázsia államai: Palesztina, Fönícia,
RészletesebbenMOB Sportiskolai Program évi forrás
MOB Sportiskolai Program 2015. évi forrás sorszám támogatott szervezet támogatás célja támogatás összege (Ft) megvalósulás helye KLIK fenntartású intézmények támogatásai: 1. Sugovica Sportiskolai Általános
RészletesebbenAz 1918 elõtti Magyarország közismerten
Párhuzamok és különbségek Az 1918 elõtti Magyarország közismerten soknemzetiségû, sokvallású és többkultúrájú ország volt. Ez gazdasági elõnyökkel, szellemi pezsgéssel, de komoly társadalmi-politikai feszültségekkel
RészletesebbenTÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI
2006 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2015. évi 27. szám 3. Az R. 2. számú melléklet MÁSODIK RÉSZ AZ ÉRETTSÉGI VIZSGATÁRGYAK ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI cím TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI alcíme
RészletesebbenI. Erdély földrajzi helyzete 1. Erdély a Magyar Királyság legkeletibb része 1541-ig, az ország három részre szakadásáig. Földrajzi szempontból a
I. Erdély földrajzi helyzete 1. Erdély a Magyar Királyság legkeletibb része 1541-ig, az ország három részre szakadásáig. Földrajzi szempontból a Kárpátok hegyvonulatai határolják, gazdag nemesfém, vasérc
RészletesebbenTÖRTÉNELEM. Általános érettségi tantárgyi vizsgakatalógus Splošna matura
Ljubljana 2010 TÖRTÉNELEM Általános érettségi tantárgyi vizsgakatalógus Splošna matura A tantárgyi vizsgakatalógus a 2012. évi tavaszi vizsgaidőszaktól érvényes az új megjelenéséig. A katalógus érvényességéről
RészletesebbenTÖRTÉNELEM I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY
16. Az R. Mellékletének TÖRTÉNELEM fejezete és az azt követő szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép: TÖRTÉNELEM I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY A) KOMPETENCIÁK 1.1. Releváns információk
RészletesebbenDr. Kaposi József 2014
Dr. Kaposi József 2014 A változások hajóerői és korlátai A változások jelentős része európai/nemzetközi trendek hazai megjelenése: Bologna-folyamat és Lisszaboni folyamat emberi képességek felértékelődése,
RészletesebbenVárosunk Pécs Pécsi Tudományegyetem webhelyen lett közzétéve (http://hunyor.pte.hu)
PÉCS [1] A pannon és kelta törzsek által lakott vidéken a rómaiak alapítottak várost a 2. század elején Sopiane néven. A kereszténység egyik központjává váló város tartományi székhellyé nőtte ki magát.
Részletesebben225 éve született Széchenyi István. Határidők: I. forduló: január 6. II. forduló: február 26.
Történelem háziverseny 2015/2016. 225 éve született Széchenyi István Határidők: I. forduló: 2016. január 6. II. forduló: 2016. február 26. A feladatsort az iskola honlapjáról lehet letölteni (Ember és
RészletesebbenMagyar Nemzeti Igazgatóság Széchenyi István. Provizórium Wir können warten. Húsvéti cikk. Soha nem látott gazdasági növek
Fogalom Személyek Évszámok Véres megtorlás Haynau 1850-59 Neoabszolutizmus Windischgraetz 1859 Föderalizmus Schwarzenberg okt dipl. 1860 Centralizáció Alexander Bach feb. pát. 1861 Osztrák adórendszer
RészletesebbenTárgyfelvétel típusa. Kötelező Nincs megadva 0 MAGY0007 Helyesírás 1 Kötelező 0 Gyakorlati jegy (5 fokozatú) 2 Gúti Erika Dr.
Félév szám Min félévszám Max félévszám Tárgyfelvétel típusa Tárgy kredit Tárgykövetelmény Heti óraszám1 Heti óraszám Kreditek a tárgycsoportban Tárgyfelelős nyomtatási neve ANYISM01 TORTKONO01 TORTKONO0
RészletesebbenTÖRTÉNELEM. Tanulmányok alatti vizsgák
TÖRTÉNELEM Tanulmányok alatti vizsgák A vizsga felépítése: 1.) Feladatlap: A vizsgakövetelményben felsorolt 9. évfolyamos tananyag számonkérése egyszerű, rövid feladatokon keresztül, kifejtendő feladat
Részletesebben