GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL

Átírás

1 GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Iktatószám: /2016. Tárgy: Győrzámoly, WESTONEX Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., Győrzámoly II. kavics védnevű bányatelken működő kavicsbánya környezetvédelmi teljesítmé-nyértékelése - környezetvédelmi működési engedély - Ügyintéző: dr. Tatár Beatrix Margit Mellékletek: - Pulai Judit Kristóf Andrea Sovánné Nagy Gréte Winkler Anett Pandúr László Sulyok Zoltán Telefon: (96) Hiv. szám: - H A T Á R O Z A T I. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal mint környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság (a továbbiakban: Hatóság) a Westonex Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. (székhely: 9025 Győr, Kámán u. 24., adószám: ; a továbbiakban: Ügyfél) által március 23. napján elbírálásra benyújtott, a Győrzámoly II. kavics védnevű bányatelken működő kavicsbánya környezetvédelmi teljesítményértékelését jóváhagyja. II. A Hatóság fentiekkel egyidejűleg az Ügyfél részére a telephelyén végzett bányászati tevékenység folytatására ad az alábbiak szerint: környezetvédelmi működési engedélyt III. 1. A vizsgált tevékenység jellemző adatai: Engedélyes neve: WESTONEX Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Engedélyes címe: 9025 Győr, Kámán u. 24. TEÁOR száma: 0812 (kavics-, homokbányászat) KÜJ: Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály Környezetvédelmi Hatósági és Komplex Engedélyezési Osztály 9021 Győr, Árpád út Telefon: +36 (96) Fax: +36 (96) zoldhatosag@gyor.gov.hu - Honlap:

2 KTJ: Telephely neve: 9172 Győrzámoly II. kavicsbánya Kitermelendő ásványi alapanyag: kavics/homok Kitermelés módja: külfejtés Termelési kapacitás: m 3 /év Érintett helyrajzi számok: 020/17, 020/15, 020/16(földút), 020/18 Bányatelek területe: 14 ha 3582 m 2 Ebből a területből napjainkig kialakított bányató területe: m 2 Bányatelek fedőlapja: 113,5 mbf Bányatelek alaplapja: 90,7 mbf 2. A bányászati tevékenység területe: Töréspont sorszáma X (m) Y (m) , , , , , , , , , , , , , , , , , ,0 A kitermelhető kavics és homok ásványi nyersanyag együttes mennyisége m 3. A tervezett éves kitermelési mennyiség m 3. E termelési kapacitással 16 évre biztosított a bánya folyamatos működése. A tevékenység 020/15, 020/16, 020/17, 020/18 hrsz.-ú 14 ha 3582 m 2 nagyságú, bányatelket érinti, ebből a területből napjainkig kialakított bányató vízfelülete m 2, száraz (bányaudvar, maradó részűk, töltések, előkészített) területek m 2. Művelési ágból kivett anyagbánya: a 020/16 hrsz.-ú földút, amely a Győrzámolyi Önkormányzat tulajdonában van, és a vízzel 63 %-ban borított a 020/17 hrsz.-ú ingatlan. Művelési ágból még ki nem vont szántók: 020/15 hrsz.-ú és a 020/18 hrsz.-ú szárazon lévő területek. IV. Az Ügyfél köteles betartani és betartatni az eljáró hatóság alábbi környezetvédelmi előírásait: Levegőtisztaság-védelmi előírások: 1. Erős szél esetén az intenzív porképződéssel járó munkafolyamatokat szüneteltetni kell, száraz időszakban pedig a depónia területet és a szállítási útvonalat a porképződés megakadályozása érdekében locsolni szükséges. 2. Burkolatlan útfelület igénybe vétele esetén a szállító járművek sebességét úgy kell megválasztani, hogy a porképződés minimális legyen. 3. A munkagépek és szállító járművek műszaki állapotának teljesíteni kell a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990. (IV.12.) KÖHÉM, valamint a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV. 12.) KÖHÉM rendeletben előírt követelményeket. 2

3 4. A légszennyezés megelőzését szolgáló intézkedéseket és a fennálló meteorológiai paramétereket üzemnaplóban kell rögzíteni. 5. A felhagyott rézsűket termőtalajjal kell borítani és a porképződés megakadályozása érdekében növényzettel kell beültetni. 6. A kiszállítást zárt, vagy ponyvával letakart rakterű gépjárművel kell végezni. 7. A rendkívüli légszennyezést a környezetvédelmi hatóságnak a szennyezés bekövetkezésekor azonnal be kell jelenteni, a munkavégzést azonnal le kell állítani, és gondoskodni kell a szennyezés okának elhárításáról. Zaj- és rezgésvédelemi előírások: 8. Zaj- és rezgésvédelmi szempontból az engedélyezett bányászati tevékenység megkezdését be kell jelenteni a Hatóságnak. 9. A tevékenység tényleges környezeti zajkibocsátását a hatásterület lehatárolással és a zajterhelési határértékek teljesülésének igazolásával, a teljes üzemmenet mellett, zajméréssel kell alátámasztani, a mérésről készült dokumentációt a tevékenység megkezdését követő 60 napon belül meg kell küldeni a Hatóságnak. 10. Amennyiben a bánya működése során a zajforrások, telephely üzemeltetője olyan intézkedéseket hajt végre, amely miatt a zajforrások, tevékenység hatásterülete érint védendő területet vagy épületet és így az engedélyezés során megállapított feltételek a tevékenység folyatatása során már nem állnak fenn, akkor az üzemeltetőnek zajkibocsátási határérték megállapítása iránti kérelmet kell benyújtania a Hatósághoz. Hulladékgazdálkodási előírások: 11. A keletkező hulladékok környezetszennyezést kizáró módon történő gyűjtéséről, valamint engedéllyel rendelkező kezelők részére történő átadásáról gondoskodni kell. 12. Az esetlegesen bekövetkező környezetszennyezést, illetve haváriát a kárelhárítás egyidejű megkezdésével a környezetvédelmi hatóságnak be kell jelenteni. Havária esetén a képződött veszélyes hulladékot szelektíven és környezetszennyezést kizáró módon kell gyűjteni, ártalmatlanításra az arra feljogosított szervezetnek kell átadni. A havária elhárításhoz megfelelő mennyiségű anyagoknak, eszközöknek a telephelyen rendelkezésre kell állni. 13. Meg kell akadályozni, hogy a bánya területén illegális hulladéklerakás történjen. 14. A hulladékokra vonatkozó nyilvántartási és az adatszolgáltatási kötelezettséget külön jogszabály szerint teljesíteni kell. Természet-és tájvédelemi előírások: 15. Amennyiben a partfalakban telepesen fészkelő védett / fokozottan védett madárfajok (partifecske, gyurgyalag) telepednek meg, az érintett partfal 30 m-es körzetében azonnal fel kell függeszteni a munkát és azt csak a fészkelési időszakon kívül, augusztus 31. március 15. közötti időszakban szabad folytatni. V. Az eljárásban részt vett szakhatóság az alábbi állásfoglalást adta: A Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság mint területi vízügyi hatóság 35800/4183-1/2016. ált. számon a következő szakhatósági állásfoglalást adta: A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály Környezetvédelmi Hatósági és Komplex Engedélyezési Osztály (9021 Győr, Árpád u ) a WESTONEX Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. (9025 Győr, Kámán út 24.) részére a Győrzámoly 020/15,16,17,18 hrsz.-ú ingatlanon Győrzámoly II. kavics védnevű bányatelken működő kavicsbánya környezetvédelmi 3

4 teljesítményértékelési dokumentációja alapján a környezetvédelmi működési engedélyezése tárgyában indult hatósági eljárásban megküldött /2016. hivatkozási számú szakhatósági megkeresésre a Győr- Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, mint elsőfokú vízügyi hatóság (a továbbiakban: hatóság) az alábbi szakhatósági állásfoglalást adja: A környezetvédelmi működési engedély megadásához előírásokkal hozzájárulok: 1. A bányászati tevékenység során a felszíni és felszín alatti víz, valamint a bányató káros szennyeződéssel nem veszélyeztethető. 2. Az esetlegesen a bányatelekre befolyó csapadékvizek távoltartását tereprendezéssel meg kell oldani. 3. A szikkasztásra kerülő csapadékvizek nem okozhatják a felszín alatti víz, és a földtani közeg B szennyezettségi határértéket meghaladó koncentrációját. 4. A bányatóba humusz, illetőleg magas szervesanyag tartalmú meddő nem tölthető vissza. 5. A tevékenység során figyelemmel kell lenni arra, hogy a tó vízszintjének esetleges csökkenése és átlagos vízszint fölé emelkedése, valamint az ezekből adódó esetleges károk és a környezet elvizenyősödése vagy állékonyságromlása, továbbá az üzemeltetési problémák, kizárólag az engedélyest terhelik. 6. A bányató vizének vizsgálatát évente egy alkalommal, a nyári időszakban kell elvégeztetni. Mérni kell az alábbi paramétereket: ph, fajlagos elektromos vezetőképesség, KOI ps, oldott oxigén, nitrit, nitrát, ammónium, klorid, szulfát, foszfát és TPH. 7. A mintavételt és a vett minták vizsgálatát akkreditált szervezettel kell elvégeztetni. 8. A mintavételi eredményeket az éves értékelő jelentés részeként meg kell küldeni az Hatóságnak tárgyév szeptember 30-ig. 9. A tájrendezés során kialakításra kerülő tóra vonatkozóan az ingatlan tulajdonosának- a bányabezárással összefüggő tájrendezési feladatokat meghatározó bányahatósági határozat közlését követő egy éven belül- a Hatóságtól vízjogi üzemeltetési engedélyt kell kérni. 10. A bányató vízszintjének ellenőrzését - a tóba telepített vízszintmérő mérce leolvasásával -, havi gyakorisággal el kell végezni. A mért vízszinteket tárgyév szeptember 30.-ig összefoglaló értékelő jelentés részeként kell benyújtani a hatóság részére. 11. A keletkező kommunális szennyvíz elhelyezését zárt gyűjtőben, konténeres/mobil WC telepítésével kell meg oldani. 12. Gondoskodni kell a zárt szennyvízgyűjtő rendszeres ellenőrzéséről és karbantartásáról, illetve a szivárgás- és szennyezésmentes tárolásról. 13. Gondoskodni kell az összegyűjtött szennyvíz jogosultsággal rendelkező szervezettel történő rendszeres elszállításáról. 14. A gépek karbantartását, javítását a bányatelken kívül kell végezni. 15. Üzemanyag, valamint egyéb a felszíni és felszín alatti víz minőségét veszélyeztető anyag a területen nem tárolható. 16. A telephelyen a munkagépek használata során ügyelni kell arra, hogy azokból kenő és/vagy üzemanyag elfolyás, elcsöpögés ne történjen. 17. Az esetlegesen bekövetkező környezetszennyezést haladéktalanul be kell jelenteni - a kárelhárítás azonnali megkezdése mellett - a hatóságnak. Jelen szakhatósági állásfoglalással szemben önálló fellebbezésnek helye nincs, az a határozat, illetve az eljárást megszüntető végzés elleni jogorvoslat keretében támadható meg. 4

5 VI. Jelen környezetvédelmi működési engedély e határozat jogerőre emelkedésének napjától kezdve augusztus 31. napjáig hatályos. VII. Ügyfél a kérelem elbírálásáért járó ,- Ft (azaz kettőszázötvenezer forint) összegű igazgatási szolgáltatási díjat igazoltan megfizette. Az ügyben egyéb eljárási költség nem merült fel. VIII. A határozattal szemben, a kézbesítéstől számított 15 napon belül, az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséghez címzett, de az elsőfokú hatósághoz két példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye. A jogorvoslati eljárás igazgatási szolgáltatási díja ,- Ft, (azaz egyszázhuszonötezer forint), természetes személyek és civil szervezetek esetén Ft (azaz kétezerötszáz forint), amit az elsőfokú hatóság számú számlájára kell befizetni, és a közlemény rovatban a jelen határozat számát fel kell tüntetni. A fellebbezés díjának megfizetését igazoló bizonylatot, vagy annak másolatát a fellebbezéshez mellékelni kell. Az eljárásba bevont szakhatóság szakhatósági állásfoglalása jelen határozat elleni jogorvoslat keretében támadható meg. I N D O K O L Á S A Westonex Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. (9025 Győr, Kámán u. 24., a továbbiakban: Ügyfél) a környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) 77. -a alapján, március 23. napján a Győrzámoly II. kavics védnevű bányatelken működő kavicsbányászati tevékenysége környezetre gyakorolt hatásának megismerésére vonatkozó környezetvédelmi teljesítményértékelés elbírálása iránti kérelmet nyújtott be a környezet- és természetvédelmi hatáskörben eljáró Győr- Moson-Sopron Megyei Kormányhivatalhoz (a továbbiakban: Hatóság). Tárgyi eljárás előzményeként a Hatóság megállapította, hogy a bányászati tevékenység a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Khvr.) 1. számú mellékletének 40. pontjában meghatározottak alapján - Egyéb bányászat 25 ha területnagyságtól külszíni bányászat esetén, illetve védett természeti területen külszíni bányászat esetén méretmegkötés nélkül - nem hatásvizsgálatra kötelezett tevékenység, tekintettel arra, hogy egyrészt a 25 ha területnagyságot nem éri el a külszíni bányászat (14, 3582 ha), másrészt nem védett természeti területen található. Az Ügyfél H /2003. számú környezetvédelmi engedélye a tevékenységnek a környezeti hatásvizsgálatáról szóló 20/2001. (II. 14.) Korm. rendelet 1. sz. melléklet B fejezetének 20. pontja (egyéb bányászat) alá való tartozása miatt került kiadásra az elkészített előzetes környezeti hatástanulmány alapján. Az engedély érvényességi ideje november 16. napján lejárt. 5

6 A környezetvédelmi teljesítményértékelés benyújtására azért került sor, mert az illetékes veszprémi bányászati hatóság csak akkor hagyja jóvá a bánya Műszaki Üzemi Tervét, ha az Ügyfél fentebb előadott tevékenység végzésére környezetvédelmi működési engedélyt szerez. A bányatelket a Veszprémi Bányakapitányság VBK/11450/2002. számú határozatával állapította meg. A bányatelek november 16. napjáig a VBK/409-17/2012. számon kiadott, kitermelési műszaki üzemi tervet jóváhagyó határozattal rendelkezett. Az /2016. szám alatt iktatott kérelemnek a Kvt. 75. (1) bekezdése; továbbá a környezetvédelmi felülvizsgálat végzéséhez szükséges szakmai feltételekről és a feljogosítás módjáról, valamint a felülvizsgálat dokumentációjának tartalmi követelményeiről szóló 12/1996. (VII. 4.) KTM rendelet (a továbbiakban: KTM rendelet) 7. (1) bekezdése és 2. sz. melléklete szerinti jogi tárgyú és műszaki szempontú vizsgálatai nyomán a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 37. (3) és (5) bekezdéseiben foglaltak alapján hiánypótlási felhívásra került sor, melyeknek Ügyfél megfelelően eleget tett: Ügyfél a Hatóság felhívására igazoltan megfizette a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 14/2015. (III. 31.) FM rendelet (a továbbiakban: Díjr.) 1. mellékletének 40. pontja alapján megállapított Ft összegű igazgatási szolgáltatási díjat. A Hatóság a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 29. (3) és (6) bekezdése alapján hirdetményi úton a hatásterületen élő ügyfeleket, elektronikus úton pedig a civil szervezeteket értesítette az eljárás megindulásáról, azonban az eljárással kapcsolatban nyilatkozatot nem tettek. A Hatóság Ket. 63. (1) bekezdése alapján július 7. napján (csütörtökön) 10 órakor az ügyfélszolgálati tárgyalójában (Győr, Árpád u ) közmeghallgatást tartott, melyen érdeklődő nem jelent meg. Hatóság a Kvt ának megfelelően a kérelmet elektronikus úton is közzétette. A Hatóság a Ket. 44. (1) bekezdésének megfelelően a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. 29. (3) bekezdése és 6. sz. mellékletének II. táblázata alapján megkereste az ügyben érintett szakhatóságot. A Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 35800/4183-1/2016. ált. számú szakhatósági állásfoglalásának indokolása a következőket tartalmazza: A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály Környezetvédelmi Hatósági és Komplex Engedélyezési Osztály (9021 Győr, Árpád u ) /2016. hivatkozási számú megkeresésével a WESTONEX Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. (9025 Győr, Kámán út 24.) kérelmére indult a Győrzámoly 020/15,16,17,18 hrsz.-ú ingatlanon Győrzámoly II. kavics védnevű bányatelken működő kavicsbánya környezetvédelmi teljesítményértékelési dokumentációja alapján a környezetvédelmi működési engedélyezése tárgyában indult hatósági eljárásban hatóságunkat szakhatósági állásfoglalás megadása iránt kereste meg. A szakhatósági megkeresés mellékleteként megküldött dokumentáció és az engedély kérelem alapján az alábbiakat állapítottam meg: A bányaterület közvetlen környezetében élővízfolyások nincsenek. A legközelebbi jelentősebb vízfolyás a Mosoni-Duna D-re 1250 m-re folyik. A bányászati tevékenység ivóvízbázis védőterületét nem érinti, a legközelebbi Győr-Révfalui ivóvízbázis védőterületének széle 1,2 km-re DK-ra húzódik. A szárazon jöveszthető agyag letermelését követően, a homok, kavics, homokos kavics termelését víz alól végzik, a kitermelt haszonanyagot deponálják víztelenítés céljából. A depónia szikkadásakor keletkező elfolyó víz a bányatóba kerül elvezetésre. A bányászatnak technológiai vízigénye nincs, így ilyen jellegű szennyvizek nem keletkeznek. A dolgozók részére a kereskedelmi forgalomban kapható ásványvizet biztosítanak. A keletkező kommunális szennyvíz elhelyezését zárt gyűjtőben, konténeres/mobil WC telepítésével kell meg oldani, aminek tartalmát időszakonként az arra feljogosított vállalkozó a legközelebbi szennyvíztelepen 6

7 (Győr szennyvíztelep) kiürít. A telephely csapadékvíz elvezetésére külön elvezető rendszert nem terveznek, a területre hulló csapadék helyben elszikkad. A tervben szereplő kialakítás a vonatkozó jogszabályok és a fenti kikötések betartása mellett, megfelel a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet és a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004 (VII. 21.) Korm. rendelet követelményeinek. A tevékenység a felszíni és felszín alatti vizekre minőségi szempontból a tervezett kialakítások és az előírt feltételek betartása esetén nem gyakorol káros hatást. A rendelkezésemre álló iratok, a kérelem és a mellékleteként benyújtott iratanyag érdemi vizsgálatát követően a fenti jogszabályi hivatkozásokat figyelembe véve a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem. Felszíni és a felszín alatti vízvédelmi szempontból az esetlegesen bekövetkező rendkívüli szennyezés bejelentésére vonatkozó előírás a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII.21.) Korm. rendelet 11. (2) bekezdésén és a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet 19. (1) bekezdésén alapul. A csapadékvizek szikkasztására vonatkozó előírásomat a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet 10. -a, valamint a talajvíznek és a földtani közegnek a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről szóló 6/2009. (IV.14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet alapján írtam elő. A mintavételt és a vett minták vizsgálatátra vonatkozó előírásom a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004 (VII. 21.) Korm. rendelet 47. (3.) bekezdésén alapul. A bányatóra vonatkozó előírásom a bányatavak hasznosításával kapcsolatos jogokról és kötelezettségekről szóló 239/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet 3. (1) bekezdésében foglaltakon, valamint a a vízjogi engedély kérelmet és dokumentációt a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet vonatkozó előírásain alapul. A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet16 (1) bekezdése értelmében a tevékenység végzője adatszolgáltatásra kötelezett, így az engedély kiadásához a rendelkező részbe foglaltak szerint a Hatóság hozzájárult. Jelen szakhatósági állásfoglalást a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 44. -a (1), (3) és (6) bekezdése alapján adtam. A szakhatósági állásfoglalás elleni önálló fellebbezés lehetőségét a Ket. 44. (9) bekezdése zárja ki. A hatóság szakhatósági hatáskörét a vízügyi igazgatási és a vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 10. (1) bekezdése, továbbá a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 29. (3) bekezdése és 6. sz. melléklet II. táblázata, illetékességét a 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 10. (2) bekezdése és 2. mellékletének 1. pontja állapítja meg. A hatóság állásfoglalását a Ket. 33 (8.) bekezdésében biztosított ügyintézési határidőn belül adta meg. A Hatóság a benyújtott és hiánypótlásokkal kiegészített dokumentáció alapján a következőket állapította meg: A tárgyi környezetvédelmi teljesítményértékelési dokumentáció a pótlólag megküldött hiánypótlási dokumentációval, a környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény, valamint a környezetvédelmi felülvizsgálat végzéséhez szükséges szakmai feltételekről és a feljogosítás módjáról, 7

8 valamint a felülvizsgálat dokumentációjának tartalmi követelményeiről szóló 12/1996. (VII. 4.) KTM rendelet (a továbbiakban: KTM rendelet) 2. számú mellékletében előírt tartalmi követelményeknek megfelel. A) A tevékenység ismertetése: Víz feletti (száraz termelés): Letakarítás: az átlagosan 0,3 méter vastagságú talajréteg letakarítása tolólapos dózerrel vagy homlokrakodóval történik. A letakarított talajréteget a védőtöltésen deponálják. Fedőréteg kitermelése: A kavics feletti átlagosan 2 méter vastagságú homokréteg letermelését jelenti. Ezt forgóvázas hidraulikus kotróval történik. A letermelt homokot teherautóval szállítják a bányatelken belüli depóniához, amely a művelési mezők szélén helyezkedik el. Víz alóli termelés: Ez a művelet a haszonanyag (kavics) kitermelését jelenti különböző mélységekből. A kavics haszonanyagot víz alóli kotrásos technológiával termelik ki, a kavics felső szintje dobókanalas kotrógéppel, alsó szintje úszókotróval kerül jövesztésre. A dobókanalas kotrás során a kavics felső mintegy 5 m vastag szeletének a kitermelése történik amit a talajvíz szintjéről indulva 5 m vízmélységig végeznek. A kitermelt haszonanyagot deponáló félszigeten helyezik el. Az úszókotrós kitermelés során a víz borította területek további fejtésére van lehetőség. Ezt a bányató északi részén tervezik, ahol az átlag-vízmélység 5-6 m körül van és a bányatelek talpvízszintje kb 20 m mélyen van a vízszint alatt. Haszonanyag-kitermelés, deponálás: A kitermelt haszonanyagot vagy közvetlenül a bányafalból, vagy depóniából értékesítik. A letakarított fedőréteget, esetlegesen a kitermelt haszonanyagot a bányatelken belül további felhasználásig lerakják. A depóniákat mechanikus úton gyommentesen tartják. Az értékesítésre nem kerülő deponált anyagot a tó körüli védőtöltés kiépítéséhez és a rekultivációhoz használják fel. Rakodás, szállítás: a letakarított anyag bányatelken belüli és kívüli szállítását tehergépkocsikkal végzik. Mérlegelési lehetőség nincs a bányában. A gépjárművekre történő felrakás homlokrakodóval történik. A kiszállítás a bányából a 020/16 hrsz.-ú földúton déli irányba haladva a 016/4 hrsz.-ú földút irányába történik ami a 1401-es szigetközi útba csatlakozik. Felhagyás, tájrendezés: a bányászati tevékenység befejeztével a területen méter mélységű bányató marad vissza, melyet horgász-tóként hasznosítanak. A rekultivációs munkákat a termeléssel párhuzamosan végzik. A bányató rézsűit 32 -osra alakítják, a bányató körüli területet tájba illő növényekkel telepítik be. B) A tevékenység környezeti hatásai: 1. Levegőtisztaság-védelem A Győrzámoly II.- kavics Győrzámoly kavicsbánya, Győrzámoly község 020/15, 020/16, 020/17, 020/18 helyrajzi számú külterületi ingatlanokon helyezkedik el. A bányatelek területe a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet 1. melléklete alapján a 10. számú légszennyezettségi zónába tartozik. A telepítés már megtörtént a korábbi években. A bányászati tevékenység végzése során a munkagépek (tolólapos munkagép, homlokrakodó, dobókanalas kotrógép, forgóvázas hidraulikus kotró, úszókotró osztályozómű) és szállítójárművek kipufogógáza által okozott légszennyező hatással lehet számolni. Az ásványvagyont külszíni fejtéssel és víz alóli jövesztéssel termelik ki, szállópor az anyagmozgatás során történő porfelverésből keletkezik. A levegővédelmi hatásterület szálló porra a forrástól számított 25 m sugarú körrel lehatárolható, mely lakóingatlant nem érint. 8

9 A hatásterülettel érintett ingatlanok helyrajzi számai: Győrzámoly: 020/4, 020/5, 020/7, 020/11, 020/12, 020/13, 020/15, 020/16, 020/17, 020/18, 020/19, Győrladamér: 0109/6, 0109/7, 0109/8, 0109/9, 0109/10, 0109/43, 0109/44, 0116, 0119/1, 0119/2, 0119/3, 0119/4, 0119/5, 0119/6, 0119/7, 0119/8, 0119/9, A bányatelek délnyugati sarkától legközelebb 390 méter távolságra található lakóingatlan. A termék elszállításakor a levegőterhelés a szállítási útvonalakra korlátozódik. A bányaüzemből történő kiszállítás földutakon történik, majd a 1401-as közúton. A levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendelet 1. melléklet pontja szerinti határértékeket meghaladó immisszió a hígulás miatt várhatóan nem lép fel. Hatóság a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.) 26. (4) alapján, a 26. (3) bekezdés hatálya alá nem tartozó diffúz légszennyező források közül azok üzemeltetőjét, amellyel szemben hatósági intézkedés szükséges, a forrás bejelentésére kötelezi. Ezen bejelentésre kötelezett diffúz légszennyező forrás működtetéséhez engedély szükséges. 2. Zaj-és rezgésvédelem A dokumentáció készítőjének szakértői jogosultságát vizsgáltuk, a szakértői jogosultság igazolását a dokumentációhoz becsatolták. A bányászati tevékenységgel érintett ingatlan: Győrzámoly, 020/15, 020/16, 020/17, 020/18 hrsz.-ú ingatlanok. A bánya kapacitása: m 3 /év kavics. A bányászati tevékenység végzése során a munkagépek (úszókotró, szállítószalag rendszer, kavicsosztályozó, homlokrakodó) és a szállítójárművek, tehergépkocsik zajkibocsátásával lehet számolni. A bányában a munkavégzés nappali időszakban történik. A bányászati tevékenység során, a bánya területéhez legközelebbi, zajvédelmi szempontból védendő területen, a lakóépületeknél a Győrzámoly, Cseresznyefa utca 826 hrsz. és a Győrladamér 49/2 hrsz. alatti lakóépületeknél a környezeti zaj és rezgésvédelmi határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelt 1. számú melléklet 1. pontjának zajterhelési határértéke, a benyújtott számítások alapján teljesül. A tevékenységnek a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 5. (2) bekezdés és 6. szerint, számítással lehatárolt zajvédelmi hatásterülete nem zajvédelmi szempontból védendő területet, épületet, ezért a bányának a 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 10. (3) bekezdés a) pontja alapján nem kell rendelkeznie zajkibocsátási határértékkel. A bányászati tevékenység hatásterülete által érintett ingatlanok: Győrzámoly: 020/18, 020/19, 020/13, 020/12, 020/11, 020/7, 020/5, 020/4, 016/4, 020/16 és a Győrladamér: 0119/13, 0119/12, 0119/11, 0119/10, 0119/9, 0119/8, 0119/7, 0119/6, 0119/5, 0119/4, 0119/3, 0119/2, 0119/1, 0116, 0109/2, 0109/3, 0109/4, 0109/5, 0109/6, 0109/7, 0109/8, 0109/9, 0109/10, 0109/43, 0119, 0109/44 hrsz.-ú ingatlanok. A bányászati tevékenységhez kapcsolódó szállítási tevékenység külterületi utakon történik a bányát északkeleti, majd délkeleti irányban megkerülve még el nem éri a 1401 közutat. A benyújtott számítások alapján a tevékenységhez kapcsolódó szállítási tevékenység nem növeli meg számottevően az érintett út zajterhelését, az eredő járulékos zajszint változás nem éri el a 284/2007.(X. 29.) Korm. rendelet 7. (1) szerinti 3 db-es mértéket. A terület-felhasználási kategóriák az érintett 22/2008. (XII. 30) módosított 14/2003. (XI. 26.) önkormányzati rendelet Győrzámoly Község helyi építési szabályzata és szabályozási terve, valamint a 5/2001. (IV. 19.) 9

10 önkormányzati rendelet Győrladamér Község helyi építési szabályzata és szabályozási terve alapján kerültek megállapításra. 3. Hulladékgazdálkodás Létesítés: A bányászati tevékenység már elkezdődött, létesítéssel nem kell számolni. Üzemelés: A bányaművelési rendszer felszíni típusú külfejtés: víz feletti (száraz) és víz alóli termeléssel. A letermelt humuszos talajt és homokot a helyszínen deponálják, majd a tereprendezés során felhasználják. A letakarítási, kitermelési munkákhoz felhasznált munkagépek: tolólapos dózer, homlokrakodógép, hidraulikus kotró, úszókotró. A kitermelés és a szállítás bérmunkában tervezett, telepített létesítmények, gépi berendezések nincsenek. A dolgozók étkezése és egyéb szociális tevékenysége során keletkező települési szilárd hulladékot műanyag zsákban gyűjtik és közszolgáltatónak adják át. A munkagépek időszakos karbantartása, javítása a bányatelken kívül, szakszervizben történik. Normál üzemelés során a hulladékjegyzékről szóló 72/2013. (VIII. 27.) VM rendelet (továbbiakban: Rend.) szerinti 20-as főcsoportú hulladékok keletkezése várható. Jelentős hulladékképződés nem várható. A területen veszélyes hulladék normál üzemmenet mellett nem keletkezik. Havária esetén a munkagépek, járművek meghibásodása esetén veszélyes hulladékok képződése várható. A környezeti szennyezés megszüntetése után a keletkezett hulladék engedélyes hulladékkezelőnek kerül átadásra. Felhagyás, rekultiváció: A kavicsvagyon kitermelése után a kitermeléshez használt gépek berendezések elhagyják a területet. A bányató körüli terület rendezésre kerül, majd a későbbiekben horgásztóként hasznosul. A felhagyás során jelentős hulladékképződés nem várható. 4. Természetvédelem A bányatelkek területe nem része országos jelentőségű védett természeti területnek, nem része a Natura 2000 hálózatnak, sem az Országos Ökológiai Hálózatnak. Amennyiben a partfalakban telepesen fészkelő védett / fokozottan védett madárfajok (partifecske, gyurgyalag) telepednek meg, az érintett partfal 30 m-es körzetében azonnal fel kell függeszteni a munkát és azt csak a fészkelési időszakon kívül, augusztus 31. március 15. közötti időszakban szabad folytatni. A természet védelméről szóló évi LIII. törvény 43. (1) bekezdése szerint tilos a védett állatfajok egyedének zavarása, károsítása, kínzása, elpusztítása, szaporodásának és más élettevékenységének veszélyeztetése, lakó-, élő-, táplálkozó-, költő-, pihenő- vagy búvóhelyeinek lerombolása, károsítása. A tevékenység fenti feltételekkel védett természeti értéket nem veszélyeztet, az érintett tájrészlet tájhasználati jellemzőit már nem befolyásolja, védendő tájképi elemet nem érint, a tevékenység természetés tájvédelmi érdeket nem sért. 5. Földtani közeg védelme Az érintett helyrajzi számú területeken kármentesítés nincs folyamatban. A hiánypótlás alapján megállapítható, hogy a tárgyi bányában havária esemény, így földtani közeget érintő szennyezés nem történt, a tevékenység normál üzemmenete során pedig a földtani közegbe kibocsátás nem történik. Fentiek nyomán a Hatóság megállapította, hogy a dokumentáció az Ügyfél által teljesített hiánypótlási felhívást követően a Kvt. 75. (1) bekezdésében, továbbá a KTM rendelet 2. sz. mellékletében foglalt rendelkezéseknek, ezért a Kvt. 77. (1) bekezdése alapján jelen határozat I. fejezetének megfelelően jóváhagyta az előterjesztett környezetvédelmi teljesítményértékelést (I. fejezet), mellyel egyidejűleg a Kvt. 10

11 81. (1) bekezdésének megfelelően a Kvt. 66. (1) bekezdés c) pontja és 79. (1) bekezdés a) pontja alapján jelen határozatával környezetvédelmi működés engedély kiadásáról döntött (II-III. fejezet). A határozat érvényességi idejét a Kvt. 81. (1) bekezdés e) pontja értelmében állapította meg a Hatóság. A határozat a fent hivatkozott jogszabályok mellett az alábbiakon alapulnak: Levegőtisztaság-védelmi szempontból az előírásokat a Kr. 4. -a alapján tette meg a Hatóság: Tilos a légszennyezés, valamint a levegő lakosságot zavaró bűzzel való terhelése, továbbá a levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezettséget okoz. A légszennyező anyagok egészségügyi és tervezési határértékeit a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendelet 1. melléklet pontja és a 2. melléklet határozza meg. A hatásterület meghatározását a Kr a. pontja tartalmazza. Az üzemnapló vezetéséről a levegőterheltségi szint és a helyhez kötött légszennyező források kibocsátásának vizsgálatával, ellenőrzésével, értékelésével kapcsolatos szabályokról szóló 6/2011. (I. 14.) VM rendelet 18. (1) bekezdésében rendelkezik. Zaj- és rezgésvédelmi szempontból az előírt zajmérést és a mérésről készült dokumentációt a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 3. (3) bekezdése alapján és a zajkibocsátási határértékek megállapításának, valamint a zaj- és rezgéskibocsátás ellenőrzésének módjáról szóló 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet 4. számú és 5. számú melléklete szerint kell elvégezni, elkészíteni. A változás bejelentési kötelezettséget a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 11. (1) bekezdése írja elő. A zajkibocsátási határérték kérelmet a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 10. (1) bekezdés alapján kell benyújtani és a zajkibocsátási határértékek megállapításának, valamint a zaj- és rezgéskibocsátás ellenőrzésének módjáról szóló 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet 2. és 2. számú melléklete szerinti tartalommal kell elkészíteni. A hulladékgazdálkodási előírások a 225/2015. (VIII. 7.) Korm. rendelet 4. (1) bekezdésén és a évi CLXXXV. törvény 31. (2) és (5) bekezdésén, továbbá az évi LIII. tv. 8. (2) bekezdésén és a 309/2014. (XII.11.) Korm. rendeleten alapulnak. A természetvédelemi előírás a évi LIII. törvény előírásain alapul. Az eljárási költségre vonatkozó rendelkezés a Ket. 72. (1) bekezdés dd.) pontján alapul. A határozattal szembeni fellebbezési jogot a Ket. 98. (1) bekezdése biztosítja, a jogorvoslati eljárás díjára vonatkozó rendelkezés a Díjr. 2. (5)-(7) bekezdésein alapul. Az utalási bizonylat másolatának benyújtásáról a Hatóság a Díjr. 5. (6) bekezdése alapján rendelkezett. A szakhatósági állásfoglalás elleni jogorvoslat útját a Ket. 44. (9) bekezdése állapítja meg. A Hatóság hatásköre a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 9. (2) bekezdésén alapul, míg az eljáró hatóság illetékességét ugyanezen rendelet 2. sz. melléklet 2. pontja határozza meg. Győr, július 19. Széles Sándor kormánymegbízott nevében és megbízásából Dr. Buday Zsolt s.k. főosztályvezető 11