Plenárisülés-dokumentum. A vélemény előadója (*): Eider Gardiazabal Rubial, Költségvetési Bizottság

Átírás

1 Európai Parlament Plenárisülés-dokumentum A8-0139/ JELENTÉS A megfelelő finanszírozási szerkezet Európa régiói számára: a pénzügyi eszközök és támogatások egyensúlya az uniós kohéziós politikában (2016/2302(INI)) Regionális Fejlesztési Bizottság A vélemény előadója: Andrey Novakov A vélemény előadója (*): Eider Gardiazabal Rubial, Költségvetési Bizottság (*) Társbizottsági eljárás az eljárási szabályzat 54. cikke RR\ docx PE v02-00 Egyesülve a sokféleségben

2 PR_INI TARTALOM Oldal AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY... 3 INDOKOLÁS VÉLEMÉNY A KÖLTSÉGVETÉSI BIZOTTSÁG RÉSZÉRŐL(*) VÉLEMÉNY A MEZŐGAZDASÁGI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI BIZOTTSÁG RÉSZÉRŐL INFORMÁCIÓ AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN (*) Társbizottsági eljárás az eljárási szabályzat 54. cikke PE v /31 RR\ docx

3 AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY A megfelelő finanszírozási szerkezet Európa régiói számára: a pénzügyi eszközök és támogatások egyensúlya az uniós kohéziós politikában (2016/2302(INI)) Az Európai Parlament tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre, és különösen annak XVIII. címére, tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 349. cikkére, tekintettel az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1083/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, december 17-i 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (CPR) 1, és az ezen rendelet vonatkozó cikkeihez kapcsolódó, felhatalmazáson alapuló és végrehajtási jogi aktusokra, tekintettel az Európai Regionális Fejlesztési Alapról és a Beruházás a növekedésbe és munkahelyteremtésbe célkitűzésről szóló egyedi rendelkezésekről, valamint az 1080/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, december 17-i 1301/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre 2, tekintettel az Európai Szociális Alapról és az 1081/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, december 17-i 1304/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre 3, tekintettel a Kohéziós Alapról és az 1084/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, december 17-i 1300/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre 4, tekintettel Az Európai Stratégiai Beruházási Alapról, az Európai Beruházási Tanácsadó Platformról és a Beruházási Projektek Európai Portáljáról, valamint az 1291/2013/EU és az 1316/2013/EU rendelet módosításáról az Európai Stratégiai Beruházási Alap című, június 25-i 2015/1017/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre 5, tekintettel az Európai területi együttműködés bevált gyakorlatok és innovatív intézkedések című szeptember 13-i állásfoglalására 6, 1 HL L 347., , 320. o. 2 HL L 347., , 289. o. 3 HL L 347., , 470. o. 4 HL L 347., , 281. o. 5 HL L 169., , 1. o. 6 Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0321. RR\ docx 3/31 PE v02-00

4 tekintettel a kohéziós politikáról és az Európa 2020 stratégia felülvizsgálatáról szóló, október 28-i állásfoglalására 1, tekintettel A növekedést és a munkahelyteremtést szolgáló beruházások: a gazdasági, társadalmi és területi kohézió előmozdítása az Unióban című, szeptember 9-i állásfoglalására 2, tekintettel a Regionális Fejlesztési Bizottság Költségvetési Ellenőrző Bizottságának Európai Beruházási Bank (EBB) 2014-es éves jelentés című jelentéséről szóló véleményére 3, tekintettel Bizottság a Munkahelyteremtést és növekedést támogató beruházások Az európai strukturális és beruházási alapok hozzájárulásának maximalizálása című, december 14-i közleményére (COM(2015)0639), tekintettel a Bizottság Európai beruházási terv című, november 26-i közleményére (COM(2014)0903), tekintettel a Bizottság Iránymutatás a kockázatfinanszírozási célú befektetések előmozdítása érdekében nyújtott állami támogatási intézkedésekre vonatkozóan című, január 22-i közleményére (2014/C 19/04) 4, tekintettel a Bizottság július 23-i, A növekedést és a munkahelyteremtést szolgáló beruházások: a fejlődés és a jó kormányzás előmozdítása az Unió régióiban és városaiban című, a gazdasági, szociális és területi kohézióról szóló hatodik jelentésére (COM(2014)0473), tekintettel a Bizottság augusztusi, A kohéziós politika as programjainak utólagos értékelése, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra (ERFA), az Európai Szociális Alapra (ESZA) és a Kohéziós Alapra (KA) összpontosítva című összefoglaló jelentésére, tekintettel a Bizottság október 30-i, A költségvetési rendelet 140. cikke (8) bekezdésének megfelelően az általános költségvetésből támogatott pénzügyi eszközök december 31-i állapotáról szóló jelentésére (COM(2014)0686), tekintettel a Bizottság november 26-i Útmutató a tagállamoknak a közös rendelkezésekről szóló rendelet 42. cikke (1) bekezdésének d) pontjához. Támogatható alapkezelői költségek és díjak) című iránymutatására, tekintettel a Bizottság augusztus 10-i, Útmutató a tagállamoknak a közös rendelkezésekről szóló rendelet 37 cikke (7) (8) (9) bekezdéséhez. A pénzügyi eszközökből származó támogatások ötvözése egyéb támogatási formákkal című iránymutatására, tekintettel a Bizottság március 27-i, Útmutató a tagállamoknak a közös 1 Elfogadott szövegek, P8_TA(2015) Elfogadott szövegek, P8_TA(2015) Elfogadott szövegek, P8_TA(2016) HL C 19., , 4. o. PE v /31 RR\ docx

5 rendelkezésekről szóló rendelet 37. cikke (2) bekezdéséhez. Előzetes értékelés című iránymutatására, tekintettel a Bizottság július 2-i, az irányító hatóságok számára készült, Pénzügyi eszközök az esb-programokban között című referencia-útmutatójára, tekintettel a Bizottság novemberi, Az európai strukturális és beruházási alapok szerinti pénzügyi eszközök. A közötti programozási időszak pénzügyi eszközeinek finanszírozása és végrehajtása során elért fejlődés adatainak összefoglalása az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 46. cikkével összhangban című összefoglaló jelentésére, tekintettel a Bizottság decemberi, A 2014 és 2020 közötti programozási időszak pénzügyi konstrukcióinak finanszírozása és végrehajtása terén elért előrehaladásra vonatkozó adatok összefoglalása az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 46. cikkével összhangban című összefoglaló jelentésre, tekintettel a Bizottság szeptemberi, Az irányító hatóságok által jelentett pénzügyi tervezési eszközök finanszírozása és végrehajtása során elért fejlődés adatainak összefoglalása a 1083/2006/EK tanácsi rendelet 67. cikke (2) bekezdésének j) pontjával összhangban című összefoglaló jelentésére, tekintettel a Bizottság november 13-i, A pénzügyi eszközökkel kapcsolatos tevékenységek. A dokumentumot kíséri: a Bizottság jelentése a költségvetési rendelet 140. cikke (8) bekezdésének megfelelően az általános költségvetésből támogatott pénzügyi eszközök december 31-i állapotáról (SWD(2015)0206) című bizottsági szolgálati munkadokumentumára, tekintettel az Európai Számvevőszék 19/2016. sz., A pénzügyi eszközök szerepe az uniós költségvetés végrehajtásában a as programidőszak tanulságai című különjelentésére, tekintettel az Európai Számvevőszék 5/2015. sz., Sikeres és ígéretes-e a pénzügyi eszközök alkalmazása a vidékfejlesztés terén? című különjelentésére, tekintettel az Európai Számvevőszék 16/2014. sz., A regionális beruházási eszközök által nyújtott támogatások és a pénzintézeti hitelek ötvözésének eredményessége az Unió külső politikáinak támogatása szempontjából című különjelentésére, tekintettel az Európai Számvevőszék 2/2012. sz., Az Európai Regionális Fejlesztési Alapból támogatott pénzügyi konstrukciók kkv-k részére című különjelentésére, tekintettel a Régiók Bizottsága október 14-i, A területfejlesztést támogató pénzügyi eszközök című véleményére, tekintettel az Európai Beruházási Bank márciusi, Pénzügyi eszközök: állapotfelmérés a 2014 és 2020 közötti programozási időszakra készülve című zárójelentésére, tekintettel a Parlament Uniós Belső Politikák Főigazgatósága B. Tematikus Osztályának RR\ docx 5/31 PE v02-00

6 (Strukturális és Kohéziós Politikák) megbízásából készített, októberi, Pénzügyi eszközök a 2014 és 2020 közötti programozási időszakban: a tagállamok első tapasztalatai című tanulmányra, tekintettel a Parlament Uniós Belső Politikák Főigazgatósága B. Tematikus Osztályának (Strukturális és Kohéziós Politikák) megbízásából készített, márciusi, Az EBB csoport szerepének felülvizsgálata az európai kohéziós politikában című tanulmányra, tekintettel az Európai Parlament Kutatószolgálatának májusi, Az EU kohéziós politikáját érintő kihívások: a közelgő, 2020 utáni reform kérdései című tájékoztatására, tekintettel az Európai Parlament Kutatószolgálatának szeptemberi, A kohéziós politika végrehajtása az EU28 országaiban című ismertetőjére, tekintettel eljárási szabályzatának 52. cikkére, tekintettel a Regionális Fejlesztési Bizottság jelentésére, valamint a Költségvetési Bizottság és a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság véleményeire (A8-0139/2017), A. mivel a többéves pénzügyi keret áttekintése/felülvizsgálata, valamint az a tény, hogy a 2014 és 2020 közötti programozási időszak a félidejéhez közeledik, vitára adott okot az uniós költségvetésen keresztül a 2020 utáni időszak során befektetésre kerülő támogatások és pénzügyi intézkedések szerkezetével kapcsolatban; B. mivel a salátajavaslat az egyetlen lehetőség arra, hogy a jelenlegi programozási időszakra irányadó rendszerben végre lehessen hajtani egy sor félidős javítást; C. mivel a pénzügyi eszközök fogalma számos különféle eszközt foglal magában, és ezek értékeléséhez és az alkalmazásukról való döntéshez folyamatos és alapos elemzésre van szükség, esetről esetre, a helyi és regionális gazdaságok vagy egy adott célcsoport egyedi szükségleteinek értékeléséhez kapcsolódva; A 2007 és 2013 közötti időszak - megbízható beruházások a támogatások és pénzügyi eszközök révén 1. elismeri, hogy bár a pénzügyi eszközöket a pénzügyi és gazdasági válság előtt alakították ki, és azok a válság nyomán kialakult gazdasági környezetben nem voltak a legmegfelelőbbek, a Bizottság jelentéstétele alapos bizonyítékkal szolgál arra, hogy az európai strukturális és beruházási alapok (esb-alapok) támogatásokon és pénzügyi eszközökön keresztül megvalósított beruházásai erőteljes hatást és látható eredményeket értek el az Unió régióiban történt beruházások által, amelyek összege 347,6 milliárd eurót tett ki, a nemzeti társfinanszírozást és a további mozgósított erőforrásokat nem számítva; 2. üdvözli az Európai Beruházási Bank meglévő, az éves jelentésekben és az ágazati jelentésekben megnevezett kohéziós politikai műveleteit, amely jelentések feltárják a kkv-kra és a közepes tőkeértékű vállalatokra, az infrastruktúrára, a kutatásra és innovációra, a környezetre, az energiaügyre és a mezőgazdaságra gyakorolt hatásokat; PE v /31 RR\ docx

7 megállapítja, hogy az EBB részéről a kohéziós politika támogatására irányuló hitelnyújtás becsült értéke a 2007 és 2013 közötti időszakra vonatkozóan 147 milliárd euró, ami durván az összes uniós hitelnyújtás 38%-át teszi ki; A 2014 és 2020 közötti időszak - új korszak a beruházásokban az esb-alapok révén 3. üdvözli, hogy a 2014 és 2020 közötti időszakban az EU várhatóan 454 milliárd euró értékű beruházást eszközöl az esb-alapokon keresztül, és hogy a beruházások támogatások és pénzügyi eszközök formájában megvalósuló nemzeti társfinanszírozásával együtt ez az összeg várhatóan 637 milliárd euróra emelkedik; 4. elismeri, hogy a kohéziós politika megosztott irányítása alatt a pénzügyi eszközök (mikrohitelek, kölcsönök, garanciák, magán- és kockázati tőke formájában) mennyisége növekedett és minősége javult; kiemeli ennek a trendnek a két fő okát a 2007 és 2013 közötti időszak értékes tapasztalatokat és tanulságokat biztosított az esb-alapok támogatásokon és pénzügyi intézkedéseken keresztül történő végrehajtásával kapcsolatban, míg a 2014 és 2020 közötti többéves pénzügyi keret azt tükrözi, hogy a válságot követően a pénzügyi korlátok miatt több pénzügyi eszköz szükséges; 5. megjegyzi, hogy becslések szerint az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), a Kohéziós Alap és az Európai Szociális Alap (ESZA) forrásaiból származó pénzügyi eszközök csaknem megduplázódtak a as időszakhoz képest, amikor 11,7 milliárd euró összegűek voltak, a as időszakban pedig 20,9 milliárd eurót tesznek ki; megjegyzi, hogy a pénzügyi eszközök így a as időszak kohéziós politikáján belül elérhető 351,8 milliárd eurós összegű teljes források 6%-át alkotják, szemben a as időszak 347 milliárd eurós összegű keretének 3,4%-ával; 6. megjegyzi, hogy a Kohéziós Alap elkülönített előirányzatai körülbelül 75 milliárd eurót tesznek ki, amelyek a as időszak előirányzatainak 11,8%-át alkotják; üdvözli, hogy a as időszakhoz képest a as időszakra 70-ről 75 milliárd euróra nőtt az elkülönített előirányzatok összege; kiemeli, hogy a Kohéziós Alapra elkülönített előirányzatokat nem szabadna csökkenteni, mivel az Unió lakosságának körülbelül 34%-a olyan régióban él, amely támogatást kap a Kohéziós Alapból; 7. tudomásul veszi a jelenlegi többéves pénzügyi kereten belül 21 tagállam által december 31-ig a pénzügyi eszközökhöz vállalt, az operatív programokhoz kapcsolódó 5571,63 millió EUR összegű hozzájárulást, amelyből 5005,25 millió euró az ERFA-ból és a Kohéziós Alapból származik; 8. üdvözli azt a tényt, hogy a pénzügyi eszközök programozásában, végrehajtásában és irányításában történt kritikus szabályozási változások, mint pl. a 11 tematikus célkitűzés mindegyikéhez kötődő közvetlen kapcsolat, a megfelelő és kötelező, a piac működési zavarainak feltárására alkalmas előzetes értékelés és a testre szabott, egyszerűsített és azonnal használható pénzügyi eszközök és jelentéstételi mechanizmusok létrehozása döntő és pozitív hatással lehetnek a kohéziós politika vonzerejére és végrehajtásuk sebességére, valamint a 2007 és 2013 közötti időszakban felmerült jogi bizonytalanságok orvoslására; ugyanakkor erőfeszítéseket sürget annak biztosítása érdekében, hogy ezek a változások ne érintsék a pénzügyi eszközök vonzerejét és végrehajtási sebességét; RR\ docx 7/31 PE v02-00

8 Támogatások és pénzügyi eszközök - a szerkezetet a beavatkozási logika határozza meg 9. hangsúlyozza, hogy bár azonos kohéziós politikai célkitűzéseket támogatnak, az esbalapok megosztott irányítás alá tartozó, nem öncélú támogatásainak és pénzügyi eszközeinek eltérő a beavatkozási logikája és a területi fejlesztési szükségletek, a beavatkozási területek, illetve a piaci szükségletek kezelésére vonatkozó alkalmazása; 10. elismeri, hogy a projekt típusától függően a támogatások a pénzügyi eszközökkel összehasonlítva rendelkeznek bizonyos erősségekkel: olyan projekteket támogatnak, amelyek nem feltétlenül hoznak bevételeket, finanszírozást biztosítanak olyan projektek számára, amelyek különböző okokból kifolyólag nem képesek magán- vagy állami finanszírozást vonzani, egyedi kedvezményezettekre, ügyekre és regionális prioritásokra irányulnak, és csökkentik a felhasználás bonyolultságát, a meglévő tapasztalatok és kapacitás révén; elismeri, hogy bizonyos esetekben a támogatásokat korlátozni kell: a projekt minőségének és fenntarthatóságának elérésével kapcsolatos nehézségek, hosszú távon az állami finanszírozás helyettesítésének kockázata és az esetleges magánbefektetéseket érintő kiszorító hatás még akkor is, ha a projektek esetleg rulírozó jellegűek, valamint a bevétel generálására való képesség a kölcsönön alapuló finanszírozás visszafizetéséhez; 11. elismeri, hogy a pénzügyi eszközök előnyöket nyújtanak, mint pl. a tőkeáttétel és a rulírozó hatások, a magántőke bevonzása, valamint az egyedi beruházási hézagok pótlása jó minőségű, bankképes projekteken keresztül; elismeri, hogy a pénzügyi eszközök bizonyos hátrányokkal járnak, és hogy ezért ezek az eszközök ütközhetnek a vonzóbb nemzeti vagy regionális eszközökkel; a hátrányok lehetnek: lassabb végrehajtás egyes régiókban, nagyobb bonyolultság, az esb-alapok által támogatott pénzügyi eszközök a vártnál alacsonyabb tőkeáttételi hatása, és esetenként magasabb végrehajtási költségek és kezelési díjak; megjegyzi, hogy bizonyos politikai területeken a támogatások jelentik a kívánatos befektetéseket, például bizonyos típusú állami infrastruktúráknál, szociális szolgáltatásoknál, a kutatási és innovációs politikánál vagy általában véve a bevételt nem termelő projekteknél; 12. kiemeli, hogy a beavatkozási logika nem választóvonalat, hanem találkozási pontot jelent a támogatások és pénzügyi eszközök egyenlő versenyfeltételeinek megteremtése között, hogy a kohéziós politika a kedvezményezettek és beruházási hézagok jobb lefedettségét biztosíthassa különböző intézkedések révén; rámutat, hogy a beavatkozási logika egy alulról felfelé építkező megközelítést jelent az esb-alapok programozásában, és hogy valamennyi tagállamnak és régiónak a legmegfelelőbb megoldást kell választania a pénzügyi eszközök vagy a támogatások közül ahhoz, hogy operatív programjaik kiválasztott prioritásait megvalósítsák, szem előtt tartva azt, hogy a helyi és regionális önkormányzatoknak döntő szerepük van a folyamatban; emlékeztet arra, hogy az irányító hatóságoknak saját maguknak kell határozniuk arról, hogy a pénzügyi eszközök melyik típusa megfelelőbb a végrehajtáshoz; A pénzügyi eszközök teljesítménye - kihívások 13. elismeri a pénzügyi eszközök alkalmazásának jelentőségét a kohéziós politikai műveletek területén; üdvözli, hogy a pénzügyi eszközök évi végrehajtásáról szóló jelentés a jelenlegi programozási időszak késői elindulása ellenére előrehaladást mutat; megjegyzi ugyanakkor, hogy az esb-alapokhoz tartozó pénzügyi eszközök PE v /31 RR\ docx

9 végrehajtásának előrehaladása tekintetében nagy különbségek vannak nemcsak a tagállamok között, hanem az egyes tagállamokon belül is; emlékeztet arra, hogy a as programozási időszakban a pénzügyi eszközök használatának pozitív tapasztalatához és hatásához számos, teljesítménnyel kapcsolatos probléma társult: a működés késői megkezdése, pontatlan piaci értékelés, eltérő regionális felhasználás, általában alacsony kifizetési arányok, alacsony tőkeáttételi hatás, problémás rulírozás, magas irányítási költségek és díjak és indokolatlanul magas dotációk; emlékeztet arra, hogy miután a Bizottság meghosszabbította a pénzügyi eszközök végrehajtására vonatkozó határidőket, 2015-re célzott intézkedések révén számos feltárt hiányosságot enyhítettek; 14. megjegyzi, hogy az esb-alapok végrehajtási késedelmei befolyásolhatják a kifizetési arányokat, a rulírozást és a tőkeáttételt, amely utóbbit az OECD-hez hasonló nemzetközi szervezetek által használt meghatározásra és módszerre kell alapozni, egyértelmű különbséget téve az állami és magán hozzájárulások között, valamint országokra és régiókra lebontva pontosan jelezve az egyes pénzügyi eszközök által lehetővé tett tőkeáttétel mértékét; emlékeztet arra, hogy a as időszak késedelmei visszafordíthatatlan módon hozzájárultak az ERFA és az ESZA pénzügyi eszközeinek optimális szintet el nem érő teljesítményéhez; hangsúlyozza, hogy a programozási időszak késői elindulása miatti végrehajtási késedelmek kedvezőtlenül hathatnak az esb-alapok pénzügyi eszközeinek teljesítményére, ami az időszak végén pontatlan értékelő következtetések levonásához vezethet; kéri ezért, hogy a tagállamok tegyenek meg minden szükséges lépést a késedelmes végrehajtás negatív hatásainak mérséklése érdekében, különösen a pénzügyi eszközök korlátozott felhasználásának és hatásának kockázatát illetően; 15. komolyan aggódik annak a nagy valószínűsége miatt, hogy a jelenlegi többéves pénzügyi keret második felében a kifizetetlen számlák felhalmozódása megismétlődik, mivel ez komoly hatással lenne a többi uniós támogatású politikára; 16. megjegyzi, hogy Unió-szerte jelentős különbségek mutatkoznak a pénzügyi eszközök, többek között az esb-alapok és az Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) elterjedtségét, kezdeti eredményeit és a további források tőkeáttételi hatását, valamint az Unió jól teljesítő gazdaságainak uniós finanszírozású pénzügyi eszközeit illetően, ami aláássa a kohéziós politika célkitűzései; hangsúlyozza, hogy az ilyen eszközök általános sikere attól függ, hogy milyen könnyű azok felhasználása, és mennyire képesek a tagállamok kezelni a beruházásokat ezeken keresztül, mivel ehhez pontos és részletes, a kohéziós politikára gyakorolt hatást ténylegesen mérő mutatókra van szükség; Egyszerűsítés, szinergiák és technikai segítségnyújtás megoldások 17. üdvözli a Bizottságnak az előírások optimalizálására és a bürokrácia csökkentésére vonatkozó intézkedéseit; hangsúlyozza, hogy a javítások ellenére továbbra is jellemző az összetettség, és az olyan problémák, mint a hosszú létrehozási idő, valamint a kedvezményezetteket sújtó adminisztratív terhek visszatartó erővel bírnak a pénzügyi eszközök használatával szemben; felhívja a Bizottságot, hogy szorosan működjön együtt az EBB-vel, az EBA-val és az irányító hatóságokkal annak érdekében, hogy az esb-alapok mikrohiteleit, kölcsöneit, garanciáit, valamint a magán- és kockázati tőkét könnyebben lehessen ötvözni, egyidejűleg biztosítva az azonos szintű átláthatóságot, RR\ docx 9/31 PE v02-00

10 demokratikus felügyeletet, jelentéstételt és ellenőrzést is; 18. megjegyzi, hogy egyes rendelkezések korlátozzák a pénzügyi eszközökkel végzett műveletek rugalmasságát; rámutat arra, hogy az állami támogatásra vonatkozó szabályok különösen terhesnek tűnnek, főként abban az esetben, amikor a támogatásokat pénzügyi eszközökkel ötvözik; felhívja a Bizottságot, hogy biztosítson megfelelő keretrendszert az állami támogatásra vonatkozóan, és vizsgálja meg az állami támogatási szabályoknak való megfelelés egyszerűsítésének további lehetőségeit mindhárom szinten, az irányító hatóságok, az alapok alapja és a pénzügyi közvetítők szintjén; egyenlő versenyfeltételeket sürget az állami támogatásokra vonatkozó szabályoknál valamennyi pénzügyi eszközt illetően, elkerülendő, hogy bizonyos finanszírozási források kedvezőbb bánásmódban részesüljenek másokhoz képest, különösen a kkv-k támogatásának területén; 19. kiemeli a pénzügyi eszközök teljesítményauditálásának jelentőségét, ideértve az EBB csoport kohéziós politikára irányuló működésének auditálását is; megjegyzi, hogy az auditálás az esb-alapok egész ciklusára vonatkozik; felhívja a Bizottságot és a nemzeti hatóságokat, hogy azonosítsák, mely területeken van lehetőség az egyszerűsítésre és szinergiák teremtésére az ellenőrzési folyamat során; felhívja ezért a Bizottságot, hogy összpontosítson a támogatások és pénzügyi eszközök összehasonlító elemzésére, a további kapacitásépítésre, az auditálási módszertanra és az iránymutatásra, hogy az ellenőrzési folyamatok ne növeljék a kedvezményezettek pénzügyi és adminisztratív terheit; 20. rámutat, hogy a támogatások és pénzügyi eszközök ötvözésében feltáratlan lehetőségek rejlenek; hangsúlyozza, hogy a hatóságok számára nyújtott iránymutatás mellett további egyszerűsítés és harmonizáció szükséges azokra a szabályokra vonatkozóan, amelyek a különböző esb-alapok ötvözését, valamint az esb-alapok olyan eszközökkel való ötvözését érintik, mint a Horizont 2020 és az ESBA; egyértelmű, következetes és célirányos szabályok révén jobb szabályozás kialakítását kéri annak érdekében, hogy könnyíteni lehessen a szabályozási terheket, hogy a fent említett módon kombinálni lehessen a többféle programból származó allokációkat ugyanazon pénzügyi eszközben, hogy a mikrofinanszírozási eszközöket ötvözni lehessen az ESZA-műveletekben, valamint hogy a pénzügyi közvetítők kiválasztására irányuló közbeszerzésre és a közés magánszféra közötti partnerségekre vonatkozó eljárásokat tovább lehessen egyszerűsíteni; a különböző stratégiák közötti nagyobb koherencia megteremtésére szólít fel; hangsúlyozza, hogy az esb-alapokból származó támogatások és pénzügyi eszközök más finanszírozási forrásokkal való ötvözése a kockázat jobb megosztásából adódóan vonzóbbá teheti a finanszírozási szerkezetet a kedvezményezettek és a magánszféra befektetői számára; 21. megjegyzi, hogy a pénzügyi eszközök igénybevételi arányát beruházási partnerségek révén javítani lehet, és hogy a köz- és magánszféra közötti partnerségek javítják a finanszírozási források közötti szinergiákat, és fenntartják a magán és a közérdek közötti kívánatos egyensúlyt; hangsúlyozza, hogy ösztönözni kell a pénzügyi eszközök igénybevételét a közösségek szintjén irányított helyi fejlesztések (CLLD) és az integrált területi beruházások (ITB) esetében; 22. üdvözli a Bizottság és az EBB csoport által a fi-compass platformon keresztül nyújtott, PE v /31 RR\ docx

11 már meglévő technikai segítségnyújtási gyakorlatokat; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a hatóságok és különösen a pénzügyi eszközök kedvezményezettjei számára nyújtott helyszíni támogatási szolgáltatások köztük az ESBA korlátozottak, miközben számos helyi és regionális önkormányzat technikai nehézségek, hiányzó kapacitás és a know-how nem kellő ismerete miatt nem képes hatékonyan kihasználni a pénzügyi eszközöket; technikai segítségnyújtást kér elsősorban a helyi vagy regionális érdekelt felek, illetve az összes résztvevő partner számára, ám amelyet nem lehetne a nemzeti hatóságok tevékenységeinek finanszírozása használni; felszólít ezen túlmenően egy, a Bizottság és az EBB által készített közös technikai segítségnyújtási tervre, amely különösen a nagyobb projektek esetében pénzügyi és nem pénzügyi tanácsadást, kapacitásépítést, képzést, támogatást, valamint az ismeretek és a tapasztalatok cseréjét foglalja magában; felhív továbbá a kohéziós politikai szabályozásokkal, a pénzügyi termékekkel, az állami támogatással és a közbeszerzéssel kapcsolatos szakértelem egyesítésére, amely a nemzeti hatóságokat, az alapkezelőket és a kedvezményezetteket célozná, kiemelve egyúttal a párhuzamos struktúrák elkerülésének fontosságát; 23. felhívja a Bizottságot, hogy növelje az esb-alapok ismertségét, és tegye egyértelműbbé, hogy uniós finanszírozásról van szó; felhív továbbá az uniós finanszírozási lehetőségekről szóló megfelelő és átfogó tájékoztatásra és kommunikációra, amely ösztönzi az ilyen lehetőségek kihasználását a köz- és a magánszférában, és amely a potenciális kedvezményezetteket, és különösen a fiatalokat szólítja meg; A megfelelő finanszírozási szerkezet felé a 2020 utáni időszakra vonatkozóan, és a kohéziós politika jövője 24. elismeri, hogy az olyan kihívások, mint a migráció és a biztonság, vagy az Unióban jelenleg és a jövőben zajló politikai fejlemények nem befolyásolhatják negatívan a kohéziós politikán keresztül történő beruházásokat vagy annak céljait és várható eredményeit, különösen a jelenlegi programozási időszakot követően; 25. elismeri, hogy mind a támogatások, mind a pénzügyi eszközök konkrét szerepet játszanak a kohéziós politikában, ugyanakkor a 11 tematikus célkitűzés által követett célokra is összpontosítanak, ami az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre vonatkozó Európa 2020 stratégia öt kiemelt célkitűzésének eléréséhez is hozzájárul; hangsúlyozza, hogy gondoskodni kell arról, hogy a pénzügyi eszközök ne vegyék át a kohéziós politika fő eszközének, a vissza nem térítendő támogatásoknak a szerepét, ugyanakkor hangsúlyozza annak szükségességét, hogy fenntartsák a források megújuló jellegét annak érdekében, hogy a támogatott ágazatok és tevékenységek alapján azokat ismételten befektetésre lehessen fordítani; 26. megjegyzi, hogy a pénzügyi eszközök jobban teljesítenek a fejlettebb régiókban és a nagyvárosi területeken, ahol a pénzügyi piacok fejlettebbek, míg a legkülső régiók és a tartósan magas munkanélküliségi rátával és alacsony népsűrűséggel jellemzett régiók nehezen tudnak befektetéseket vonzani, miközben a támogatások a regionális szerkezeti problémákat és a regionális finanszírozás kiegyensúlyozását próbálják kezelni; megjegyzi, hogy a pénzügyi eszközök sikere számos tényezőtől függ, és hogy egy kritérium alapján még nem vonható le általános következtetés; megjegyzi, hogy a 2020 utáni kohéziós politikában a pénzügyi eszközök használatára vonatkozó kötelező célok kitűzése nem járható út; megjegyzi, hogy a pénzügyi eszközök részesedésének növelése RR\ docx 11/31 PE v02-00

12 nem befolyásolhatja a vissza nem térítendő támogatások összegét, mivel ez gátolná az egyensúlyt; hangsúlyozza, hogy számos közpolitikában a támogatásoknak kell túlsúlyban lennie, míg a pénzügyi eszközök kiegészítő szerepet játszhatnak, teljes körűen eleget téve a megfelelő előzetes értékelésnek és a piacelemzésnek; felszólít a pénzügyi eszközöknek az Interreg programokban való további előmozdítására annak érdekében, hogy azok jobban igazodjanak az európai területi együttműködés célkitűzéseihez; 27. felidézi, hogy az esb-alapok elosztásával kapcsolatos meglévő tapasztalatok azt jelzik, hogy a támogatások és pénzügyi eszközök finanszírozási szerkezete az országspecifikus körülményeket, valamint a társadalmi, gazdasági és területi kohézióban lévő hiányosságokat célozza; hangsúlyozza, hogy számos tényező földrajzi régió, szakpolitikai terület, a kedvezményezett típusa és mérete, adminisztratív kapacitás, piaci körülmények, más választható eszközök megléte, üzleti környezet, pénzügyi és gazdasági irányvonal miatt a finanszírozási szerkezet nem eredményezhet általános megoldást; 28. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az álláspontot a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok nemzeti parlamentjeinek. PE v /31 RR\ docx

13 INDOKOLÁS Meghatározások, a pénzügyi eszközök programozása és végrehajtása Az Európai Unió kohéziós politikájának megvalósítási módjai elsősorban a támogatások és pénzügyi eszközök keverékéből állnak (mikrofinanszírozás, kölcsönök, garanciák, magán- és kockázati tőke), amelyeket az esb-alapokon keresztül fektetnek be, megosztott irányítás alatt (ideértve a nemzeti hatóságokat és közvetítőket), vagy a Bizottság és az EBB csoport központi irányításával. A költségvetési rendelet 2. cikkének p) pontja szerint a»pénzügyi eszközök«: a költségvetésből kiegészítő jelleggel nyújtott uniós pénzügyi támogatási intézkedések, amelyek célja, hogy egy vagy több konkrét uniós szakpolitikai célkitűzést szolgáljanak. Ezek az eszközök tulajdonviszonyt, illetve részben tulajdonviszonyt megtestesítő befektetések, kölcsönök vagy biztosítékok, vagy más kockázatmegosztási eszközök formáját ölthetik, és adott esetben vissza nem térítendő támogatásokkal kombinálhatók. 1 A as programozási időszak A kohéziós politika teljesítménye a 2008 utáni zavaros pénzügyi és gazdasági időszakban szilárd bizonyítékot nyújtott arra, hogy az Unió képes támogatni a fellendüléssel és növekedéssel kapcsolatos célkitűzéseket. Az Európai Bizottság által szolgáltatott adatok szerint a kohéziós politika támogatások és pénzügyi eszközök formájában a következőket eredményezte: körülbelül 15 millió résztvevőt az ESZA-projektekben és -intézkedésekben, közvetlen beruházást kkv-kban és támogatást induló vállalkozás számára, új, hosszú távú kutatói állás létrehozását és kutatási projekt finanszírozását, 4900 km újonnan épített utat és km újjáépített utat, 1100 km újonnan épített vasutat és 4000 km újjáépített vasutat, 3855 MW megújuló energiatermelési kapacitás előállítását, további 8,3 millió uniós polgár csatlakozott széles sávú hálózaton keresztül és több mint 6,8 millió uniós polgár részesül a szennyvízkezelési projektek előnyeiből 2. A legutóbbi programozási időszak keretében a pénzügyi eszközöket az ERFA-n és az ESZA-n keresztül használták fel. 25 tagállam használta ki ezeknek az eszközöknek az előnyeit. Az EU-ban összesen 1025 ERFA és ESZA pénzügyi eszközt hoztak létre, és 2014-ben a létező operatív programokból körülbelül 16 milliárd euró hozzájárulást kaptak a rendelkezésre álló eszközök. Az esb-alapok pénzügyi eszközei mellett az uniós költségvetés 21, közvetlenül vagy közvetve a Bizottság által irányított pénzügyi eszközhöz járult hozzá. A as időszakban a 21 pénzügyi eszközhöz rendelt teljes összeg körülbelül 5,5 milliárd euró volt, amelyek olyan területekre irányultak, mint a kutatás, a kkv-k és az ipar, az oktatás és kultúra stb 3. A as programozási időszak A jelenlegi programozási időszak számos javulást hozott. A közös rendelkezésekről szóló RR\ docx 13/31 PE v02-00

14 rendelet (CPR) bevezette az esb-alapok támogatásokon és pénzügyi eszközökön keresztül történő fokozott elosztását, és lehetővé tette a pénzügyi eszközök felhasználását a Kohéziós Alapon (KA), az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapon (EMVA) és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapon (ETHA) keresztül is 1. A CPR több módszerrel gondoskodik a megosztott irányítású végrehajtásról. A CPR 38. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontja lehetővé teszi a pénzügyi hozzájárulást uniós szintű pénzügyi eszközökhöz és nemzeti, regionális, nemzetközi vagy határon átnyúló szintű pénzügyi eszközökhöz. A 38. cikk (3) bekezdésének a) pontja bevezeti a kész pénzügyi eszközöket a megbízott szervezetek által kínált, különböző termékekre (kkv kölcsön/garancia/magántőke eszközök) vonatkozó szabványos feltételeket. A 38. cikk (4) bekezdésének a) pontja lehetővé teszi a végső kedvezményezettek számára pénzügyi eszközök elosztását végző, meglévő vagy újonnan létrehozott jogalanyok tőkéjébe (részesedésébe) történő beruházást. A végrehajtási feladatokra olyan szervezetek jogosultak, mint az EBB, a nemzetközi pénzügyi intézmények vagy a tagállamokban lévő pénzügyi intézmények. A 38. cikk (4) bekezdésének c) pontja 2 lehetővé teszi hitel- és garanciatermékek elosztását, közvetlenül az irányító hatóságokon keresztül. A CPR emellett az EBB kohéziós politikában betöltött szerepét illetően is új fejezetet jelent. Az EBB szerepe és részvétele a következőket foglalja magában: hitelnyújtás, tanácsadás és technikai segítségnyújtás, kapacitásépítés és megbízáskezelés. A kölcsönökön keresztül az EBB társfinanszírozást nyújt a kohéziós politikai projektekhez. A hitelnyújtás közvetlen kölcsönöket, átfogó kölcsönöket, hitelkereteket és strukturális programhiteleket foglal magában. A hitelnyújtás mellett az EBB konzultációkat is biztosít a tagállamok számára az operatív programok létrehozása kapcsán. Az esb-alapokkal közös közvetlen társfinanszírozáson kívül az EBB-hitelnyújtás ahhoz is hozzájárul, hogy a kockázatok csökkentése által befektetőket vonzzanak a kevésbé előnyös régiókba. A kohéziós politikai célkitűzések kiegészítő támogatásaként az EBB jelentős mértékben hozzájárul az olyan uniós szintű eszközök irányításához és végrehajtásához is, mint az EFSI, a COSME, az INNOVFIN és a CEF. Az EBB jelentős tanácsadói szereppel vesz részt a nemzeti és helyi hatóságok támogatásában is, a projektek minőségének javítására vonatkozóan, különösen a magántőkén, kölcsönökön és hitelgaranciákon keresztül megvalósuló beruházások összefüggésében, többek között a regionális, városfelújítási és környezetvédelmi ágazatokra vonatkozóan 3. A pénzügyi eszközök teljesítménye A kohéziós politikában szereplő pénzügyi eszközök teljesítménye hosszú ideje vita tárgyát képezi. A legutóbbi programozási időszakból származó bizonyítékok a kohéziós politika végrehajtásához való pozitív hozzájárulásra és számos előnyre utalnak: A pénzügyi eszközök növelhetik az esb-alapok hatását és mozgósíthatják az erőforrásokat, az eszközök rulírozó jellege fokozza az uniós beruházásokkal végzett műveletek eredményességét és hatékonyságát, a projektek élvezik a jobb minőség előnyeit (bankképes projektek), köszönhetően annak, hogy a befektetéseket a jövőben vissza kell fizetni, továbbá rugalmasabbak a politika végrehajtására és a magánszektor együttes beruházások és know PE v /31 RR\ docx

15 how formájában megvalósuló részvételére szolgáló eszközöknek köszönhetően 1. Az egyértelmű eredmények és előnyök mellett a tapasztalatok szerint a pénzügyi eszközöknél jellemzőek lehetnek a hiányosságok is, és a közelmúltban bizonyos problémák sújtották ezeket. A as időszakban az ERFA és az ESZA számos pénzügyi eszköze túlméretezett volt, és alacsony kifizetési arányokat mutatott. A as programozási időszakra vonatkozóan ezt a problémát enyhítette a CPR. A legutóbbi programozási időszak során a megosztott irányítás alá tartozó pénzügyi eszközök nem túl sikeresen vonzották a magántőkét. Az ERFA és az ESZA operatív programjain keresztül elosztott pénzügyi eszközök nem voltak sikeresek a megújuló pénzügyi támogatások nyújtásában. A költséghatékonyság az irányítási költségektől (a befektetők vonzásával kapcsolatos kiadások, a jogi és auditálási szolgáltatások kiadásai) és díjaktól (a szolgáltatások nyújtásának ellentételezése) függ. A as programozási időszakra vonatkozó megállapítások magas alapkezelői költségeket és díjakat tártak fel, különösen a végső kedvezményezettek számára történt tényleges kifizetésekhez képest. A bizottsági adatok azt jelezték, hogy az alapkezelői költségek és díjak a kedvezményezettek számára történő kifizetések 12%-át tették ki. A jelenlegi programozási időszakban az ilyen költségek maximális értéke ennek fele. A pénzügyi eszközökkel kapcsolatos további problémának bizonyult a pénzügyi eszközök piaci értékelése a as időszakban, ami általában túl magas volt. A as időszakban ezt a problémát a megosztott irányítású beruházások kötelező, részletes előzetes értékelése révén kezelték. A as időszakban az ERFA és ESZA pénzügyi eszközei szétaprózottak és jóval kisebbek voltak, mint a központilag irányított vagy magánbefektetési alapok. További problémának bizonyult a pénzügyi eszközön keresztül történt beruházás fellendítő hatásának kiszámítása, mivel a nemzeti társfinanszírozást bevonták a teljes tőkeáttételbe, ami torzítja az arányt. 2 A 2015 végi összesített bizottsági adatok további problémákat jeleztek a pénzügyi eszközök végrehajtásának folyamatában. Az Unióban a pénzügyi eszközök felhasználása nagyon eltérő mintát követett. Bizonyos országok még nem végeztek előzetes értékeléseket, míg más tagállamok a beruházások második megújulását tapasztalták. A tagállamok teljesítménye az előzetes értékelés elvégzése és a finanszírozási szerződés aláírása tekintetében nagyon eltérő volt az Unióban: 26 naptól 637 napig terjedt. A fent említett problémákkal kapcsolatos előrehaladásra vonatkozóan nincsenek naprakész adatok, és az adatszolgáltatásban meglévő következetlenségek száma azt mutatja, hogy javítani kell azt. A Bizottság intézkedést hozott az aktuális programozási időszakban az adatszolgáltatás javítására, de az eredményeknek még meg kell erősíteniük a tényleges javulást 3. Az esb-alapok támogatásai és a pénzügyi eszközök közötti szinergiák és a kettő ötvözése Az Európai Parlament következetesen kérte az esb-alapok és az uniós költségvetésen keresztül történő egyéb beruházások közötti szinergiák keretének javítását. Az aktuális programozási időszakra vonatkozóan a CPR 37. cikkének (7) bekezdése írja elő a pénzügyi eszközök technikai támogatással, kamattámogatásokkal és garanciadíj-támogatásokkal való ötvözését egyetlen művelet alatt. A CPR 37. cikkének (8) bekezdése lehetővé teszi a pénzügyi eszközök egyéb esb-alapok programjaival vagy egyéb pénzügyi eszközzel történő ötvözését a RR\ docx 15/31 PE v02-00

16 végső felhasználók szintjén 1. A végső kedvezményezettek szintjén az alkalmazandó szabályok négy lehetőséget írnak elő: egy pénzügyi eszköz ötvözhető az esb-alapok egy azonos programjából vagy egy eltérő programból (FI ESBA + G ESBA) származó támogatással; az esb-alapok egy pénzügyi eszköze ötvözhető az esb-alapok egy eltérő vagy egy azonos programjának pénzügyi eszközével; az esb-alapok egy programjából származó pénzügyi eszköz ötvözhető egy, az Unió által nyújtott támogatással (FI ESBA + G nem-esba); az esb-alapok egy programjából származó pénzügyi eszköz ötvözhető egy másik, az Unió által támogatott pénzügyi eszközzel (FI ESBA + FI nem-esba) 2. A szinergiák tekintetében a fent említett kombinációk jelképezik a könnyítést. Azonban jelenleg nem vonhatók le következtetések, mivel még túl korai a hatékonyság és a hatóságokat és kedvezményezetteket érintő terhek mértékének értékelése. Az esb-alapok által a támogatások, pénzügyi eszközök és szinergiák formájában biztosított lehetőségek széles skálája megfelelő tanácsadási támogatást igényel, technikai segítségnyújtás pl. munkaértekezletek, tapasztalatcsere, iránymutatás, képzés, online erőforrások, információs szolgálat, konferenciák és szemináriumok formájában. A as programozási időszakban konkrét akadályok gátolták a technikai segítségnyújtást. A tanácsadási szolgáltatások gyenge teljesítményének okai többek között a következők voltak: túl kevés idő, nem volt megállapodás az igényekről, nem volt tanácsadó, fel nem ismert igények, vagy nem hozzáférhető közpénzek 3. A támogatások esetén az irányító hatóságok nyújtanak ilyen támogatást, míg az esb-alapok pénzügyi eszközökön keresztül elosztott beruházásai a fi-compass platform előnyeiből részesültek. Ezt először a as programozási időszakra vonatkozóan vezették be, az esb irányító hatóságai támogatására. A platform célja, hogy technikai segítséget nyújtson a Bizottság részéről a tagállamok számára. Egyrészt bevált gyakorlatok, hálózatépítés, képzés és iránymutatás formájában segítséget nyújt minden tagállam számára a pénzügyi eszközök valamennyi típusának vonatkozásában. Másrészt a fi-compass segítséget nyújt az érdekeltek javaslatainak megválaszolásához, ideértve a pénzügyi eszközökre vonatkozó előzetes értékelést is PE v /31 RR\ docx

17 VÉLEMÉNY A KÖLTSÉGVETÉSI BIZOTTSÁG RÉSZÉRŐL(*) a Regionális Fejlesztési Bizottság részére a megfelelő finanszírozási szerkezetről Európa régiói számára: a pénzügyi eszközök és támogatások egyensúlya az uniós kohéziós politikában (2016/2302(INI)) A vélemény előadója (*): Eider Gardiazabal Rubial (*) Társbizottsági eljárás az eljárási szabályzat 54. cikke JAVASLATOK A Költségvetési Bizottság felhívja a Regionális Fejlesztési Bizottságot, mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat: 1. kiemeli, hogy a pénzügyi eszközök a piaci kudarcok és az optimálistól elmaradó befektetések esetén lépnek életbe, ami lehetővé teszi, hogy finanszírozási forrásokat vegyenek igénybe olyan projektekhez, amelyek esetében a piac kudarcot vall; megjegyzi, hogy a pénzügyi eszközök kiegészítik a vissza nem térítendő támogatásokat az uniós szakpolitikai célkitűzések eredményes teljesítése és további beruházások ösztönzése céljából; megjegyzi, hogy a as programozási időszakban a kohéziós politika pénzügyi eszközei mindegyik tematikus célkitűzés és esb-alap számára elérhetők; kiemeli, hogy a pénzügyi eszközök célja nem egyezik meg a vissza nem térítendő támogatások feltételeivel, és ezért nem finanszírozhatják eredményesen ugyanazokat a beruházásokat; úgy véli, hogy az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek eredményes teljesítése érdekében az uniós támogatású pénzügyi eszközöknek nemcsak gazdaságilag fenntarthatónak kell lenniük, hanem hozzá kell járulniuk egy intelligensebb, zöldebb és befogadóbb Unióhoz is; emlékeztet többek között, hogy a pénzügyi eszközök teljesítménye nem korlátozódhat csupán a pénzügyi hatásuk értékelésére; 2. hangsúlyozza, hogy az Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) nem helyettesítheti az esb-alapokat, hanem addicoinalitást és komplementaritást nyújtva kellene beavatkoznia az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek teljesítése érdekében a minőségi munkahelyteremtés, valamint az inkluzív és fenntartható reálgazdasági növekedés előmozdítása, és egy dinamikusan működő európai munkaerőpiac megteremtése révén, valamint a regionális egyenlőtlenségek csökkentése és a kohézió erősítése érdekében; 3. megjegyzi, hogy becslések szerint az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), a Kohéziós Alap és az Európai Szociális Alap (ESZA) forrásaiból származó pénzügyi RR\ docx 17/31 PE v02-00

18 eszközök csaknem megduplázódtak a as időszakhoz képest, amikor 11,7 milliárd EUR összegűek voltak, a as időszakban pedig 20,9 milliárd EUR összegűek; megjegyzi, hogy a pénzügyi eszközök így a as időszak kohéziós politikáján belül elérhető 351,8 milliárd EUR összegű teljes források 6%-át alkotják, szemben a as időszak 347 milliárd EUR összegű keretének 3,4%-ával; 4. megjegyzi, hogy a Kohéziós Alap elkülönített előirányzatai körülbelül 75 milliárd eurót tesznek ki, amelyek a as időszak előirányzatainak 11,8%-át alkotják; üdvözli, hogy a as időszakhoz képest a as időszakra 70-ről 75 milliárd euróra nőtt az elkülönített előirányzatok összege; kiemeli, hogy a Kohéziós Alapra elkülönített előirányzatokat nem szabadna csökkenteni, mivel az Unió lakosságának körülbelül 34%-a olyan régióban él, amely támogatást kap a Kohéziós Alapból; 5. megjegyzi, hogy december 31-ig csak egy tagállam jelezte, hogy a közös rendelkezésekről szóló rendelet 37. cikke alapján össze szándékozik kapcsolni a pénzügyi eszközök támogatását a vissza nem térítendő támogatásokkal, és hogy a 38. cikk (1) bekezdése és a 39. cikk szerinti tagállami hozzájárulási szándék a pénzügyi eszközökhöz nagyon alacsony volt; megállapítja, hogy a pénzügyi eszközök megfelelő végrehajtása még mindig kihívást jelent az ellentmondásos szabályok miatt (kohéziós politika, állami támogatás, közbeszerzési szabályozások), és úgy véli, hogy több szinergiára van szükség a pénzügyi eszközök és más típusú támogatások felhasználása között; e tekintetben felhívja a tagállamokat és az Európai Bizottságot, hogy mérjék fel a tagállamok, a regionális és helyi hatóságok bevonásának új lehetőségeit a felhasználási arányok növelése, valamint a pénzügyi eszközök könnyebb és átláthatóbb felhasználása céljából; 6. tudomásul veszi a jelenlegi többéves pénzügyi kereten belül 21 tagállam által december 31-ig a pénzügyi eszközökhöz vállalt, az operatív programokhoz kapcsolódó 5571,63 millió EUR összegű hozzájárulást, amelyből 5005,25 millió EUR az ERFA-ból és a Kohéziós Alapból származik; 7. aggodalommal töltik el a kohéziós politikai operatív programok végrehajtása terén a jelenlegi pénzügyi terv során tapasztalható jelentős késedelmek; sürgeti a Bizottságot e késedelmek okainak azonosítására, a tagállamokat pedig az okok haladéktalan kezelésére, különösen az irányító, igazoló és ellenőrző hatóságok kinevezésekor; komolyan aggódik annak a nagy valószínűsége miatt, hogy a jelenlegi többéves pénzügyi keret második felében a kifizetetlen számlák felhalmozódása megismétlődik, mivel ez komoly hatással lenne a többi uniós támogatású politikára; úgy véli, hogy az olyan kihívások, mint a migráció és a biztonság vagy az Unióban jelenleg és a jövőben zajló politikai fejlemények, mint a Brexit hatékony lebonyolítása, nem befolyásolhatják negatívan a kohéziós politikán keresztül történő beruházásokat; hangsúlyozza, hogy meg kell tenni minden szükséges lépést a késedelmes végrehajtás negatív hatásainak mérséklése érdekében, különösen a pénzügyi eszközök korlátozott felhasználása és hatása kockázatát illetően; felhívja a Bizottságot, hogy nyújtson testreszabott technikai segítséget a pénzgazdálkodási és ellenőrző rendszerek egyszerűsítésének hatékony módját, valamint a pénzügyi eszközök hatékony és eredményes használatát kereső tagállami regionális és helyi hatóságoknak; 8. üdvözli a Bizottságnak az előírások optimalizálására vonatkozó intézkedéseit; hangsúlyozza, hogy a javítások ellenére továbbra is jellemző az összetettség, és hogy az PE v /31 RR\ docx

19 olyan problémák, mint a hosszú létrehozási idő, valamint a kedvezményezetteket sújtó adminisztratív terhek visszatartó erővel bírnak a pénzügyi eszközök használatával szemben; felhívja a Bizottságot, hogy szorosan működjön együtt az EBB-vel és az EBAval, hogy az esb-alapok mikrohiteleihez, kölcsöneihez, garanciáihoz, magán- és kockázati tőkéjéhez való hozzáférést tegye ugyanolyan egyszerűvé, mint a támogatások felhasználását; 9. felkéri a Bizottságot, hogy továbbra is nyújtson be a közötti programozási időszak pénzügyi eszközeinek finanszírozására és végrehajtására vonatkozó konkrét információkat tartalmazó éves jelentéseket, kiemelve a javításra szoruló területeket és a program értékelése alapján megfelelő időben ajánlásokat fogalmazva meg; 10. hangsúlyozza, hogy a bizottsági szakértői csoportoknak, például az európai strukturális és beruházási alapok szakértői csoportjának (EGESIF) több tájékoztató előadást kellene szervezniük az irányító hatóságok számára, hogy jobb adatlefedettséget lehessen biztosítani a jelentéstételi követelményekben, tanácsot kellene nyújtaniuk a programok végrehajtásában jelentős késedelmet okozó ügyek kezelésében, elő kellene segíteniük a tapasztalatcserét, és ösztönözniük kellene a bevált gyakorlatokat a program végrehajtásában, így kerülve el a kifizetetlen számlák nagyfokú felhalmozódását a közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret második felében; 11. megjegyzi, hogy a pénzügyi eszközök használata, valamint a pénzügyi eszközöket helyi szinten irányító szabályok végrehajtása az elsősorban a Parlament által végzett demokratikus ellenőrzést, emellett időben és átlátható módon történő jelentéstételt és elszámoltathatóságot igényel; hangsúlyozza, hogy további harmonizáció szükséges azokra a szabályokra vonatkozóan, amelyek a különböző esb-alapok ötvözését, valamint az esbalapok olyan eszközökkel való ötvözését érintik, mint a Horizont 2020 és az ESBA; úgy véli, hogy a költségvetési rendelet és a salátarendelet felülvizsgálata alkalmat teremthetne a pénzügyi eszközökre vonatkozó jelentéstétel racionalizálására, jobb alapot biztosítva így az uniós támogatások eltérő formái, különösen a kohéziós alapok és az ESBA közötti addicionalitás és komplementaritás értékelésére; hangsúlyozza az uniós költségvetés aktív és hatékony felhasználásának fontosságát, ezért minden olyan intézkedést üdvözöl, amely az uniós eszközök közötti átfedések elkerülésére és a teljes koherencia és szinergia biztosítására irányul; 12. ösztönzi a Bizottságot, hogy a következő többéves pénzügyi keretre irányuló javaslat előkészítése során végezzen részletes elemzést a pénzügyi eszközök jelenlegi programozási időszak kezdete óta történő felhasználásáról; hangsúlyozza, hogy a pénzügyi eszköz értékelésekor a tőkeáttételi szempont nem lehet az egyetlen alkalmazott értékelési kritérium; határozott véleménye, hogy a különféle uniós erőforrások harmonizált irányítási szabályok alapján való kombinálása elősegíthetné az uniós szintű finanszírozásra rendelkezésre álló források közötti szinergiák optimalizálását; ösztönzi a Bizottságot, hogy a következő pénzügyi tervben mérlegelje a megfelelő egyensúlyt a vissza nem térítendő támogatások és a pénzügyi eszközök között, és kiemeli, hogy a pénzügyi eszközök növekvő használata nem vezethet csökkenéshez az uniós költségvetésben; 13. hangsúlyozza, hogy az ESBA és az esb-alapok közötti szinergiák és komplementaritások hozzájárulnak a mindkettőben rejlő lehetőségek teljes kiaknázásához és a beruházások RR\ docx 19/31 PE v02-00