Istvánffy Miklós Általános Iskola

Átírás

1 Istvánffy Miklós Általános Iskola Különös közzétételi lista

2 1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége, hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához Pedagógusok Végzettség, szakképzettség Tantárgyfelosztás 1. matematika, kémia szakos tanár matematika: 6b-7a-7b-8a kémia:7a-7b-8a-8b osztályfőnök: 7b 2. tanító, ének-pedagógia szakkoll. Fogy. Int Ped. Szak közoktatás vezető intézmény-vezető ének: 4a habilitáció-rehabilitáció 3. tanító ének műveltségterület osztályfőnök: 1a - magyar - matematika - ének - rajz - technika - környezet ének 5a-5b-6a-6b 4. történelem, földrajz, népművelő szakos tanár 5. tanító angol műveltségterület, angol tanár 6. tanító német műveltségterület, természetismeret műveltségterület 7. tanító-rajz műveltségterület, informatika műveltségterület 8. tanító-informatika műveltségterület földrajz: 7a-7b-8a-8b történelem: 5a-5b-6b-8a-8b természetismeret: 6a-6b osztályfőnök: 6b angol: 1b-2ab-3b-4b-5b-8ab osztályfőnök: 8b német: 2ab-5ab-6ab-7ab-8ab természetismeret: 5a-5b osztályfőnök: 3a - magyar - matematika - ének - rajz - technika - környezet informatika:5b-6a-6b-7a-7b-8a-8b osztályfőnök: 1b - magyar - matematika - ének - rajz - környezet - technika technika: 2b-3b informatika: 4a-4b-5a 9. tanító osztályfőnök: 2a - magyar - matematika - ének - rajz

3 - testnevelés - környezet - technika 10. tanító-könyvtár szakkollégium osztályfőnök: 4b - magyar - matematika - ének - rajz - technika - testnevelés komplex: 4ab 11. tanító-rajz és népművelés szakkollégium 12. tanító ének és könyvtár szakkollégium 13. testnevelő edző/ földrajz specializáció 14. tanító angol műveltségterület, angol tanár 15. tanító magyar műveltségterület testnevelés műveltségterület technika műveltségterület osztályfőnök: 2b - magyar - matematika - ének - rajz - testnevelés - környezet napközis csoportvezető környezetismeret: 4a-4b kéttanítós óra: 1b testnevelés úszás:3a-5a testnevelés: 7a-7b-8b napközis csoportvezető osztályfőnök: 8a angol: 1a-3a-4a-5a-6ab-7ab komplex: 3ab-4ab osztályfőnök: 5a magyar 5a - 5b testnevelés: 5a-6b 16. fizika - testnevelés szakos tanár osztályfőnök: 5b fizika: 7a-7b-8a-8b testnevelés: 5b-6a-8a 17. tanító, német műveltségterület logopédia napközis csoportvezető habilitáció-rehabilitáció német: 1ab-3ab-4ab kéttanítós óra: 2b 18. tanító, gyógypedagógus intézmény-vezető h. hit-és erkölcstan 1ab-2ab-3ab-4ab habilitáció-rehabilitáció 19. iskolapszichológus 20. tanító ének szakkollégium osztályfőnök: 3b - magyar - matematika - ének - rajz - testnevelés - környezet 21. magyar-orosz szakos tanár osztályfőnök: 6a

4 tan. akad. gyógypedagógiája 22. történelem könyvtár szakos tanár magyar: 6a-6b kéttanítós óra: 1a-5b habilitáció-rehabilitáció osztályfőnök: 7a napközis csoportvezető történelem: 6a-7a-7b könyvtáros 23. magyar- informatika-könyvtár szakos tanár magyar: 7a-7b-8a-8b könyvtáros 24. matematika fizika szakos tanár intézmény-vezető h. matematika: 6a-8b 25. tanító- rajz szakkollégium, rajz szakos tanár rajz: 5a-5b-6a-6b-7a-7b-8a-8b erkölcstan: 5ab-6ab-7ab-8ab komplex:3ab-4ab 26. tanító, technika szakos tanár testnevelés:1a-1b-3a komplex:3ab 27. tanító testnevelés műveltségterület technika: 5a-5b-6a-6b-7a-7b osztályfőnök: 4a - magyar - matematika - rajz - testnevelés - technika 28. tanító ember és társadalom műveltségterület hon és népismeret: 5a-5b napközis csoportvezető 29. áttanító biológia: 7a-7b-8a-8b 30. óraadó komplex: 3ab-4ab 31. óraadó ének: 7a-7b-8a-8b 32. óraadó matematika 5b 33. óraadó matematika 5a 2. A nevelő és oktató munkát segítők száma, feladatköre, szakképzettsége Nevelő és oktató munkát segítő Feladatkör Szakképzettség 1. iskolatitkár érettségi, szociális gyermek-és ifjúságvédelmi ügyintéző ECDL vizsga pedagógiai és családsegítő munkatárs 2. ügyviteli alkalmazott szakközépiskolai érettségi általános gazdasági és statisztikai ügyintéző gyermek és ifjúságvédelmi asszisztens 3. rendszergazda informatika - technikum 4. portás szakmunkás 5. karbantartó szakmunkás

5 6. kisegítő dolgozó szakmunkás 7. kisegítő dolgozó szakmunkás 8. kisegítő dolgozó szakmunkás 9. kisegítő dolgozó szakközépiskolai érettségi 10. kisegítő dolgozó szakmunkás 11. udvaros szakközépiskolai érettségi

6 3. Az országos mérés-értékelés eredményei, évenként feltüntetve 4. évfolyam ország os isk. ország os isk. ország os Az olvasáskészség kiépülése Az olvasáskészség gyakorlottságának fejlődése Az írásminőség alakulása Az íráskészség gyakorlottságának fejlődése Az elemi számolási készség kiépülése Az elemi számolási készség gyakorlottságának fejlődése isk. ország os isk. ország os isk. ország os isk. ország os A számírási készség kiépülése A mértékegység váltó készség kiépülése Az összeadás készségének kiépülése 100-as számkörben A kivonás készségének kiépülése 100-as számkörben A szorzás készségének kiépülése 100-as számkörben Az osztás készségének kiépülése 100-as számkörben Az elemi gondolkodási képesség kiépülése Az elemi gondolkodási képesség gyakorlottságának fejlődése Az elemi rendszerező képesség kiépülése Az elemi kombinatív képesség kiépülése isk.

7 6. évfolyam 8. évfolyam Szövegértés Matematika Szövegértés Matematika Év országos iskolánk országos iskolánk országos iskolánk országos iskolánk a a a a NEM VOLT MÉRÉS

8 4. Az intézmény 2017/2018-as tanév lemorzsolódási, évismétlési mutatói Lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók: osztály 1. a 1. b 2. a 2. b 3. a 3. b 4. a 4. b 5. a 5. b 6. a 6. b 7. a 7. b 8. a 8. b összesen ebből HH ebből HHH eredménye közepes alatti ebből HH ebből HHH előző évi ához képest 1,1-nél több a rontás ebből HH ebből HHH A lemorzsolódással veszélyeztetett tanuló száma 12 fő ez a tanulólétszám 3,26 %-a. 1 4 évfolyamon nincs ilyen tanuló 5 8. évfolyamon 12 fő ez a tanulólétszám 7,10 %-a. (3 fő HH, 3 fő HHH) az eredménye közepes alatti mind a 12 főnek a megelőző évi ához képest 1,1 mértékű romlást mutat: nincs ilyen tanuló Évismétlő tanulók: 1.a 1.b 2.a 2.b 3.a 3.b 4.a 4.b 5.a 5.b 6.a 6.b 7.a 7.b 8.a 8.b Általános iskolákban a volt tanítványok nyolcadik-kilencedik évfolyamon elért eredményei, évenként feltüntetve, középiskolai, szakiskolai továbbtanulási mutatók A nyolcadik évfolyamon elért eredmények a 2017/2018-as tanév végén: Tantárgy / osztály 8.a 8.b magatartás 4,35 4,12 szorgalom 3,76 3,59 magyar irodalom 3,71 3,47 magyar nyelvtan 3,59 3,41 történelem 3,71 3,47 német 4,14 3,75 angol 3,82 3,89 matematika 3,18 2,82 informatika 4,76 4,18 fizika 3,12 3,12 kémia 3,35 3,12 biológia 3,59 3,12

9 földrajz 3,65 3,41 rajz 4,65 4,53 ének 4,12 4,24 testnevelés 4,76 4,82 osztály 3,87 3,67 Továbbtanulási mutatók: Gimnázium SZKI SZI (4 évf.) SZMK(3évf.) Gimnázium Szakgimnázium Szakiskola

10 6. Tanórán kívüli tevékenységek igénybevételének lehetőségei 13:15-14:00 (11) 14:00-14:45 (15) Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Péntek 14:00-14:45 matematika 8a (1) 14:45-15:30 matematika 8b (24) 14:00-14:45 magyar 8b (23) 14:45-15:30 magyar 8a (23) 14:00-14:45 (27) 14:00-14:45 (10) ELŐKÉSZÍTŐ 14:00-14:45 német 8ab (6) 14:00-14:45 angol 8ab (5) EGYÉNI DIFF. KÉPESSÉG FEJLESZTŐ FOGLALKOZÁSOK 13:15-14:00 (9) 13:15-14:00 (7) 13:15-14:00 (8) 13:15-14:00 (3) 14:00-14:45 (1) 14:00-15:30 énekkar (20) 14:00-14:45 angol A (5) 14:00-14:45 német A (6) 14:00 14:45 matematika (10) 14:45-15:30 Tudományos Diákkör (6) 14:00-14: évfolyam leány (27) 14:45-15: évfolyam leány (27) 14:00-14:45 angol F (5) 14:00-15:30 rajz A (25) 14:00 14:45 magyar (3) 14:00-14: évfolyam leány (13) 14:45-15: évfolyam leány (13) SZAKKÖRÖK 13:15 14:00 matematika (11) 14:00-15:30 rajz F (25) 14:00-14:45 német F (6) 14:00-15:30 történelem földrajz (4) SPORTKÖR 14:00-14:45 1-4évfolyam fiú (26) 14:45-15:30 1-4évfolyam fiú (26) 14:00-15:30 ünnepeink (21) 14:00-14: évfolyam fiú (16) 14:45-15: évfolyam fiú (16)

11 A mindennapos testedzés lehetőségei: A mindennapi testnevelés céljai: Tanulóinkban felkelteni a rendszeres testmozgás, az egészséges életmód iránti igényt, elsajátíttatni az ehhez szükséges elméleti és gyakorlati tudnivalókat, ismereteket. Tudatosítani a tanulókban a saját szervezetük felépítésének és működésének legalább alapfokú tudnivalóit. A testnevelés, sport segítségével kialakítani a tanulókban a mindennapi élethez szükséges alapvető tulajdonságokat, készségeket: akaraterő, szorgalom, kitartás, becsületesség, szabályok betartása, a társak tisztelete, segítése, a csapatmunka szerepe, az idegi és fizikai állóképesség, az egészséges önbizalom, a céltudatosság stb. Megismertetni a tanulókat a társadalmi élet alapvető elvárásaival, a megfelelő viselkedéskultúrával, az alapvető erkölcsi követelményekkel, az önvédelem alapjaival. Egészségügyi és pedagógiai szempontok: A fenti célok elérése érdekében a következő sajátos egészségügyi és pedagógiai szempontoknak kell érvényesülniük, megjelenniük a tanítási órákon, egyéb foglalkozásokon: Minden tanuló minden tanítási napon részt vesz a testmozgás-programban. Minden testnevelési órán és sportfoglalkozáson figyelünk a keringési és légző rendszer megfelelő terhelésére. Minden testnevelési órán, foglalkozáson van gimnasztika, valamint a helyes testtartást szolgáló gyakorlatsor, légző torna. A testnevelési tananyag egészében betartandóak a gerinc- és ízületvédelmi szabályok. A sportköri foglalkozásokat testnevelő végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező tanár vezeti. Testnevelés és mozgás lehetősége az iskolában Az iskolai testnevelés és a sport keretei között az egészségnevelés, a szociális kompetenciák, a csapatmunka, valamint a társakkal történő kreatív együttműködés egyaránt fejleszthető. Arra törekszünk, hogy tagintézményeink tárgyi és környezeti feltétele javuljon, ahhoz, hogy a testnevelésre és a mozgásra megfelelő körülmények alakuljanak ki. Az intézmény minden pályázati lehetőséget megragad, ösztönzi azokat az e területen lévő feltételek bővítésére, javítására, megteremtésére. Napközi lehetőségei Napközis foglakozásokon kötelező a mozgás, az udvari játék, egészségfejlesztő testmozgás biztosítása. Órán kívüli sportfoglalkozások Az intézményben a testnevelés órán kívül sportköri foglalkozásokat, tömegsportórát, szakköröket tartunk hetente. A testnevelési és a környezeti nevelés egyik fontos találkozási pontja a kirándulások, túrák megszervezése, melyre lehetőséget biztosítunk. Az ügyességet és közlekedési ismereteket kedvelő gyerekek kerékpáros programokon gyarapíthatják tudásukat. Sportrendezvények Intézményünk a hagyományaihoz híven részt vesz a helyi, megyei és országos sportversenyeken. Intézményünk lehetőség szerint megszervezi a versenyeztetés lehetőségét.

12 Ösztönözzük diákjainkat, hogy részt vegyenek megyei és országos sportprogramokon, legyenek tagjai egyéb sportegyesületeknek. Nyári táborok és túrák Intézményünk pedagógusai és osztályai kihasználhatják az intézményhez kapcsolódó táborok, erdei iskolák, osztály és egyéb keretben megszervezett kirándulások, túrák lehetőségeit. A mindennapos testedzés a testnevelés órákon heti 5 órában, tömegsport foglalkozáson és napközis (szabadidős) foglalkozás keretében valósul meg. A testnevelés órák keretein belül valósul meg: a 3. évfolyamon heti 1 óra úszás félévi váltással az 5. évfolyamon heti 1 óra úszás félévi váltással A 2. évfolyamon lehetőség szerint megszervezzük, hogy heti egy testnevelés órában a mozgáskultúrát társastánc keretében valósítjuk meg, amelyet a Kapronczai Művészeti Iskola tánctanára együttműködési megállapodás keretében biztosít számunkra. 7. Hétvégi házi feladat szabályai, iskolai dolgozatok szabályai Az otthoni (napközis, tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátjai Iskolánkban a házi feladatok meghatározásával kapcsolatosan az alábbi szabályok érvényesülnek: A házi feladatok legfontosabb funkciója a tanórán feldolgozott tananyaghoz kapcsolódó gyakorlás (készség- és képességfejlesztés), valamint a tananyaghoz kapcsolódó ismeretek megszilárdítása. Az első- második évfolyamon a tanulók nem kapnak kötelező házi feladatot. A harmadik évfolyamon úgynevezett kötelességtudó házi feladat adható. A negyedik- nyolcadik évfolyamon a tanulók hétvégére (szombatra, vasárnapra), valamint a tanítási szünetek idejére nem kapnak házi feladatot; csak szorgalmi írásbeli házi feladat adható, szóbeli szokásos (egyik óráról a másikra esedékes) adható. A negyedik-nyolcadik évfolyamon a tanulók a szokásos (egyik óráról a másikra esedékes) szóbeli és írásbeli házi feladatot kaphatnak. A tanulók eredményes felkészülésének érdekében egy tanítási napon belül egy-egy osztállyal legfeljebb kettő témazáró, illetve félévi vagy év végi felmérő dolgozatot lehet íratni. A házi feladatok egyrészt az órán tanultak megszilárdítását, begyakorlását szolgálhatják, másrészt egy új tananyag előkészítését is segíthetik a tanuló önálló információ gyűjtése, tájékozódása, felkészülése révén. Mindenképpen ajánlott, hogy a tanulók rendszeresen kapjanak házi feladatokat, s annak elvégzését számon is kérjük tőlük. Alapvetően azonban a szaktanárok felelőssége az otthoni felkészülés szóbeli és írásbeli mennyiségének a meghatározása, annak ellenőrzése, értékelése. Az otthoni felkészülés, a házi feladatok elkészíttetése az oktatás szempontjából természetesen csak akkor lehet eredményes, ha az a tanulók számára pontosan meghatározott, kellően előkészített, terjedelme és nehézsége a tanulók képességeihez igazodik, s önálló munkára ösztönöz. Mivel a tanulónak is joga van a szabadnapra, a munkaszüneti napra, a pihenésre, ezért kötelezően csak annyi feladat adható otthoni felkészülésre, amennyi tanítási munkanapokon időben megoldható, reálisan elvégezhető.

13 A tanulói írásbeli beszámoltatások rendje, formái: Az 1-3. évfolyamon a tanulók negyedévente diagnosztikus eredményvizsgálat formájában számot adnak a készség-, a képességfejlesztés szintjükről, eredményükről, hogy a következő időszak fejlesztési feladatait meghatározzák, az alapképességek biztosabb tudása érdekében. Év végén külső mérést is végzünk, melyet százalékosan értékelünk. 4. osztály első félévétől minden témakör végén témazárók formájában adnak számot a tanulók tudásukról. Az ellenőrzés és értékelés rendje Frontális osztály munka szóbeli felelet írásbeli felelet Témazáró dolgozat Tanulói kiselőadás anyaggyűjtés, rendszerezés megadott témához. Projektmunka Házi feladat Óráról-órára rendszeresen A rendszeres munkára késztetés miatt 2-3 órai anyag után rendszeresen, ill. egy-egy kisebb fejezet után. Egy-egy nagyobb egység lezárása után. Alkalomszerűen, a tanulók érdeklődésének megfelelően a tananyag kiegészítésére. Egy-egy projektterület lezárásaként Rendszeresen Minden tantárgy esetén témakörönként történik. A minősítés során a tanuló fejlődését emeljük ki. Felhívjuk a figyelmet a fejlesztésre váró területekre, javaslatot teszünk a fejlesztés módjára, az esetleges hiányok pótlására. Az érdemjegyek javítása: Az érdemjegy javításának módjainál a tanulási nehézségek és akadályozottságok miatt a tanulók gyakori egészségi állapotváltozása, romlása és pszichés problémái, valamint a szociokulturális háttér összes nehézsége miatt mindig meg kell adni a lehetőségét, hogy a teljesítményének javulásáról, tudásának, képességének gyarapodásáról újból és újból esetleg más szituációban, más pedagógiai környezetben, de számot adjon a tanuló. Az érdemjegy, minősítés javítására vonatkozó lehetőségről minden tanulót tájékoztatni kell, a javítás formáit, idejét, módját, megismételhetőségét tudatni szükséges. Az eredményről a tanuló, szülő tájékoztatást kap. A javítás idejéről, tárgyáról, eredményességéről a pedagógus önmaga számára feljegyzést készít. Adhatunk felmentést a beszámolási, a felmérési kötelezettség alól. Erről az osztályfőnök, a szaktanár, az igazgató együttes megbeszélésen hoz döntést. Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya Formái: - bemeneti mérés - diagnosztizáló mérés - témazáró dolgozat, házi dolgozat - felmérések (év eleji, félévi, év végi) - évközi felmérések, tudáspróbák

14 Rendje: Felmérések: - év eleji ismétlések lezárása után - év végi: az adott évfolyam tantárgyi követelményrendszerén alapuló záró dolgozatok - témazáró dolgozat: egyes témák összefoglalása, rendszerezést követően - Tudáspróbák: egy-egy még össze nem foglalt (részanyag), témakör ellenőrzése Korlátai: A diszlexiás, diszgráfiás, diszkalkuliás tanulók szakértői vélemény alapján felmentést kaphatnak az írásbeli beszámoltatás alól. Súlya: Az év végi teljesítményt az egész évi osztályzatok alapján állapítjuk meg. A témazárók jegyei döntőek, ha a tanuló kétesre áll. A diagnosztizáló mérés eredménye nem váltható át jeggyé. Adott témakörön belül minden tantárgy szaktanára súlyozza a részterületeken kapott jegyek súlyát. (pl.: verstanulás, tantárgyi attitűdért adott jegy). Gyakorlati számonkérés: Például munkadarab, gyűjtőmunka, sportteljesítmény értékelése. Mindezekből kiválasztva a pedagógus maga tervezi meg az ellenőrzést, értékelést, ügyelve a szóbeli és írásbeli formák helyes arányára. Csak azt kérhetjük számon, amit megtanítottunk. 8. Iskolai tanév helyi rendje 1. Az emberi erőforrások minisztere 13/2018. (VI. 14.) EMMI rendelete a 2018/2019. tanév rendjéről A tanítási év A 2018/2019. tanévben a tanítási év első tanítási napja szeptember 3. (hétfő) utolsó tanítási napja június 14. (péntek). A tanítási napok száma száznyolcvanegy nap. Az első félév A tanítási év első féléve január 25-ig tart. Az iskolák február 1-ig értesítik a tanulókat, kiskorú tanuló esetén a szülőket az első félévben elért tanulmányi eredményekről. 2. Az iskolai tanítás nélküli munkanapok időpontja, felhasználása A tanítási évben a tanítási napokon felül a nevelőtestület a tanév helyi rendjében meghatározott pedagógiai célra az általános iskolában hat munkanapot tanítás nélküli munkanapként használhat fel, amelyből egy tanítás nélküli munkanap programjáról a nevelőtestület véleményének kikérésével az iskolai diákönkormányzat jogosult dönteni, egy tanítás nélküli munkanap kizárólag pályaorientációs célra használható fel. A tanítás nélküli munkanapok és azok felhasználása: Nevelőtestületi hatáskörben meghatározva: 2018.október Dátum Felhasználás Pedagógiai Napok

15 2019. február Félévi értekezlet június Tanévzáró értekezlet június Pedagógusnap 2018.október Pályaorientáció Iskolai diákönkormányzat hatáskörben meghatározva: Dátum Felhasználás május 24. Istvánffy - gyereknap 3. A szünetek időtartama: - Az őszi szünet előtti utolsó tanítási nap október 26. (péntek), a szünet utáni első tanítási nap november 5. (hétfő). - A téli szünet előtti utolsó tanítási nap december 21. (péntek), a szünet utáni első tanítási nap január 3. (csütörtök). - A tavaszi szünet előtti utolsó tanítási nap április 17. (szerda), a szünet utáni első tanítási nap április 24. (szerda). 4. Országos kompetenciamérés: Az Nkt. 80. (1) bekezdése alapján, az R. 79. (6) bekezdésében meghatározott méréseket, értékeléseket a 2018/2019. tanévben a Hivatal szervezi meg május 29. napjára. A mérés napja tanítási napnak minősül, amelyet az érintett tanulók a mérésben való részvétellel teljesítenek, további kötelező tanórai foglalkozás a művészeti és a testnevelés órák kivételével számukra nem szervezhető. A méréshez szükséges adatokat az érintett nevelési-oktatási intézmények a Hivatal részére november 23-ig küldik meg, a Hivatal által meghatározott módon. 5. DIFER: A tanuló eltérő ütemű fejlődéséből, fejlesztési szükségleteiből fakadó egyéni hátrányok csökkentése, továbbá az alapkészségek sikeres megalapozása és kibontakoztatása érdekében az általános iskolák október 12-éig felmérik azon első évfolyamos tanulóik körét, akiknél az óvodai jelzések vagy a tanév kezdete óta szerzett tapasztalatok alapján az alapkészségek fejlesztését hangsúlyosabban kell a későbbiekben támogatni, és ezért a tanító indokoltnak látja az azt elősegítő pedagógiai tevékenység megalapozásához a Diagnosztikus fejlődésvizsgáló rendszer alkalmazását. Az igazgatók október 26-ig a Hivatal által meghatározott módon jelentik a Hivatalnak az érintett tanulók létszámát. Az e bekezdésben meghatározott vizsgálatokat az iskoláknak a kiválasztott tanulókkal november 30-ig kell elvégezniük. 6. A tanulók fizikai állapotának és edzettségének vizsgálatáról: A 2018/2019. tanévben az Nkt. 80. (9) bekezdése alapján, országos mérés, értékelés keretében a tanulók fizikai állapotának és edzettségének vizsgálatát az iskoláknak az 1 4. évfolyamon, valamint a felnőttoktatásban tanulók kivételével a nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanulók esetében január 9. és április 26. között kell megszervezniük. A mérés eredményeit az érintett nevelési-oktatási intézmények május 31-ig töltik fel a NETFIT rendszerbe. 7. A tanulók idegen nyelvi szövegértési készségének vizsgálata: Az iskolák hatodik és nyolcadik évfolyamán angol vagy német nyelvet első idegen nyelvként tanulók körében le kell folytatni a Hivatal által szervezett írásbeli idegen nyelvi mérést. A

16 tanulók idegen nyelvi szövegértési készségeit vizsgáló mérőeszközöket a Hivatal készíti el, a mérést az iskola pedagógusai május 22-én végzik el a Hivatal által az iskolákhoz eljuttatott mérőeszközök alkalmazásával. Az iskola a mérést saját döntése alapján kiegészítheti az idegen nyelvi szóbeli tudásfelméréssel is az érintett tanulóknál. A méréshez szükséges adatokat az érintett nevelési-oktatási intézmények a Hivatal részére november 23-ig, az elvégzett iskolai vizsgálatok tanulói és intézményi adatait június 12-ig küldik meg, a Hivatal által meghatározott módon. A mérések eredményét az érintett iskola a Hivatal által közzétett javítókulcsok alapján állapítja meg, és az eredményeket idegen nyelvenként és évfolyamonként lebontva a honlapján, annak hiányában a helyben szokásos módon teszi közzé június 12-ig. 9. Iskolai osztályok száma, illetve az egyes osztályokban a tanulók létszáma: Az osztályok és az osztálylétszámok a 2018/2019-es tanévben: Évfolyamok Osztályok osztálylétszámok 1. a 22 b a 24 b a 25 b a 25 b a 23 b a 19 b a 22 b a 21 b 23