KÜLÖNFÉLÉK. Üzemterveink egyszerűsítése. Fejtegetésekbe, magyarázásokba

Átírás

1 974 KÜLÖNFÉLÉK. Üzemterveink egyszerűsítése. Fejtegetésekbe, magyarázásokba nagy elfoglaltságom miatt nem bocsátkozhatom, hanem egyszerűen táblázatokban s a hozzájuk fűzött kevés megjegyzésben mutatom be azt a formát, a melybe szerény véleményem szerint nagyobb üzemterveinket önthetnénk.*) A táblázatok az ahhoz értők előtt úgyis eleget magyaráznak. A hozamszabályozás módjául a valódi területen alapuló szakozási tartom helyesnek, ugy, a mint az a kincstári erdörendezésnél jelenleg gyakorlatban van, azzal a módosítással, hogy fokozatos felújító vágásos gazdaságban minden félfordulószakban husz évi vágásterület engedtessék át gazdálkodásra, azzal a kikötéssel, hogy a kihasználással tiz év hozama túlléphető ne legyen. Az évi hozam kivetése, elszámolása s a használatok ellenőrzése (évenkénti mérlegkészítés) terület szerint történjék, az évi hozamok lehető egyenlősége czéljából azonban engedtessék meg az üzemtervben kiszabott évi hozamterületnek, az üzemtervben kivetett évi fahozamnak megfelelő terület erejéig való túllépése. A vágatási sorrendet illetőleg amennyire a korfokoz itok eloszlása s egyéb körülmények engedik arra törekedjünk, hogy nagy terjedelmű vágásterületünk ne legyen egy darabban. Az üzemterv egyes részeihez a következő mondanivalóm van: Az általános leírásba a táblázatos kimutatások sommázatait mint szokásos fölösleges bevenni s fölösleges az olyan általános gazdasági elvek, eljárások stb. beírása is, amelyekkel minden szakembernek (ha megérdemli ezt a nevet) tisztában kell lennie. Másrészt a helyi viszonyokhoz szabott részletezésbe se mélyedjünk annyira, hogy az előírás nyűge legyen a gazdálkodásnak. Az általános leíráson kivül tizenhat táblázatos kimutatás alkotja az üzemtervet, a mely magában foglalja a tulajdonképpeni üzemtervet, az üzemnyilvántartást és az üzem eredményeinek a félfordulószak végén való kimutatását is. A táblázatok a következők: *) Szerző, mint a szászsebesi m. kir. erdőrendezőség vezetője előtt kivált az ottani gazdasági viszonyoknak megfelelő megoldása lebegptt. Szerk.

2 975 Az I. táblázat: Térkimutatás" a közönségesen alkalmazott minta, az Összes terület" rovata után A kataszteri részlet", A telekkönyvi réselet száma" és a Község" részére nyitott három rovattal megtoldva. A ll. táblázat: Kataszteri és telekkönyvi adatok" az I.-vel együtt a jogi és birtokviszonyok tisztázására szolgál s alkotja a kincstári erdőknél különállólag készíteni szokott úgynevezett Törzskönyv "-et. Rovatai a következők: Sorszám Dülő Telekkönyvi I,,.., Kataszteri } h e l Y r a J z l s^m fterület, hold,» fmivelési ág Kataszteri {minősítés < ^osztály tiszta jövedelem K. f. A kataszteri részletbe esői üzemosztály területek üzemtervi 1 vágássorozat megnevezése (osztag Megjegyzés A III. táblázat: Fatermési tábla" az állabkort, fakészletet, a folyó korszaki növedéket, az ennek megfelelő növedéki százalékot és az átlagnövedéket tartalmazza. Egyéb adatot az üzemtervhez csatolni fölösleges. Ilyen tartalom mellett a közönségesen használt Medián" iv egy oldalán öt termőhelyi osztály adatai férnek el s igy egy fanem termési táblája (sőt egymás alatt kettőé s háromé is) egy oldalon van. A IV. táblázatban, a Részletes erdőleirás"-ban az egész fakészlet kiszámításának (megkülönböztetve fenyőt, tölgyet, bükköt és egyéb kemény lombfát, nyírt és más puha lombfát) inkább csak statisztikai s az az értéke van, hogy megtudjuk az erdőben kamatozó fakészletnek, mint tőkének nagyságát. Ilyen szempontból pedig teljesen elegendő, ha azt csak az üzemterv összeállításakor s azután minden második-negyedik revíziónál számítjuk ki. A folyó évi növedék kiszámításának még kevesebb a jelentősége; ez egészen el is maradhat. (?) A mely osztagnál erre a részletes véghasználati tervben szükség van, ott is ki lehet számítani. EBDÉSZETI LAPOK. 65

3 976 Az üzemterv vaskosságát leginkább e táblázat emeli. Én az átvitel s áthozat során kivül 15 sorközt nyomatok egy oldalra (általában csak 8 12 szokott lenni) s igy is elegendő helye van egy-egy osztagnak. Szükség esetén két sorköz is egybefoglalható. Az V. táblázat: Korosztályok és fanemek területe" egy oldalon tünteti föl az eddigi VIII. minta Jelen korfokozatok" czimü részletét s az egyes fanemek által elfoglalt területeket a fanemeknek az előző táblázatban emiitett csoportosítása (fenyő, tölgy stb.) szerint. A fanemek által elfoglalt terület kimutatása ugyan nem szükséges s eddigelé sem volt követelmény, én azonban részben a statisztika czéljára s főleg azért vettem be, mert a fanemek elterjedéséből, illetve váltakozásából a gazdálkodás folytatására vonhatunk következtetést. E rovatok kitöltése úgyis kevés munkával jár. A VI. táblázat: Hozamszabályozás", bal oldalán az eddigi VIII. táblázat térszakozását, a jobbon az úgynevezett czélbaveit szabályos állapotot tartalmazza. Elválasztottam a korfokozatok rovataitól azért, hogy önállóbb s a maga egészében jobban együtt legyen e legfontosabb rész. (Az eddigi VIII. táblázatban keskenyek a rovatok a három részlet egybeszoritása miatt.) A VII. táblázatban: a Részletes véyhasználati terv"-ben nagyon czélszerü minden választék fatömege fölé szines tintával a holdankénti mennyiséget odaírni. A VIII. táblázat: Részletes előhasználati terv" a Vll.-től abban különbözik, hogy a terület rovata az áterdőlés és tisztítóvágás részére ketté van osztva s a müfarovat egygyel kevesebb. A IX. táblázat: Legeltethető erdőterületek" a mellékhasználatok közül egyedül a legeltetésnek ad helyet. Egy oldalon három hasábban Tag Osztag Terület Megjegyzés" rovatokat tartalmazza. A nem erdőterületek (szántó, rét, legelő stb.) használatát itt ugy sem szoktuk előírni; az erdőtisztás, ha legeltethető, akkor kaszálható is; a makkoltatás s egyéb esetleges mellékhasználatra nézve pedig teljesen elegendőnek tartom az általános részben való szabályozást. A X. táblázat: Részletes erdősítési terv" a következő rovatokat tartalmazza:

4 977 Tag Osztag r Felújítandó régi vágások mest. uton A folyó félfordulószak vá-íterm. uton gásterületeibót feluji-< tandó (mest. uton Vágásterületekkel együtt tisztások beerdősitendő Beerdősitendő tisztások, melyek még az első fordulóban kihasználtatnak egész területe záródása kat. hold Hézagos fiatalosok term. utonl [erdősitendő területe"! mest. uton) >kat. hold Összes mesterséges uton erdősitendő terület { fanem erdősítési mód A kivitelre vonatkozó megjegyzések. A XI. táblázat: Nyilvántartási jegyzőkönyv" Sorszám Hó és nap Tárgy Intézkedés Foganatosítás" rovatokkal bir. A XII. táblázat: Területek nyilvántartása" a közönségesen használt minta az Apadás" hasábja után A kataszteri A telekkönyvi részlet száma és a Község" rovataival kibővítve. A XIII. és XIV. táblázat: Vég- vagy elöhasználatok nyilvántartása" egyenlő rovatozásu. Ha a fatömeget fanem szerint is akarjuk részletezni, akkor a vegyes fanemü osztagoknál s az összegezésnél minden fanemre külön sort nyitunk. A nyilvántartási jegyzőkönyre való hivatkozást szines tintával irjuk be. A tőárban befolyt pénz osztagonként való kitüntetésének nincs értelme; vágássorozatonként még megtehetjük, de üzemosztály sőt üzemtestenként összefoglalva is megfelelőnek találom. Ennek egyéb czélja ugy sem igen van, minthogy belőle majd idővel a jövedelmezőség képét lássa az utókor. Mind a használatok, mind pedig az erdősítések nyilvántartásában üzemosztályonként összesített (vágássorozatonként összefoglalt) följegyzés is vezetendő a vágássorozatokéval egyenlően. A XV. táblázat: a Mellékhasznílatok nyilvántartása''-nak 65*

5

6 979 osztagonként való vezetése nem szükséges (?). Az osztag mivoltán sem a rendes legeltetés, sem a makkoltatás nem változtat. Az üzemtervtől engedély alapján eltérő legeltetés bejegyezhető a jegyzőkönyvbe, üzemterv ellenére, engedély nélkül gyakorolt legeltetést pedig ugy sem fog a kezelő nyilvántartásba vezetni. Fontosabbnak tartom a legeltetés s egyéb mellékhasználat osztagonként való nyilvántartásánál azt, hogy ha már bevezetjük a pénzt, ez itt is a kiadások levonása után kerüljön a jegyzékbe mint a fa tőára vagy pedig külön tüntessük ki a kiadásokat is. Éppen ugy, ha már a jövedelmezőség részére gyűjtünk adatokat, ne csak a bevételeket jegyezzük fel, hanem az erdőmivelési költségen kivül még mindama kiadást, a mely a tőárak kiszámításánál el nem esett. Ezt tegyük meg a jegyzőkönyvben. A XVI. táblázat: az Erdősítések nyilvántartása"-t illetőleg hivatkozom a használatoknál elmondottakra s magára a táblázatra. A bemutatott nyilvántartási táblázatok használata mellett egyszerűbbé válik az üzemátvizsgálási munkálat is. Ebben ugyanis elhagyjuk a hosszadalmas mérlegelést, hanem a nyilvántartás illető adatára való hivatkozással kezdjük egyenesen az eltérések megokolásával. Hogy az üzem eredményeinek kimutatása czimü táblázatok elmaradnak, elől már emiitettem. Hátra vannak még a térképek. Ha az alaptérkép a kezelő kezében lehet, külön gazdasági térkép készítését mellőzhetőnek tartom. Az évi használatok és erdősítések bejelölhetők külön erre a czélra tartott átnézeti térképbe, a tíz év végén fölvett változás pedig az alaptérképbe. Fölösleges, sőt hátrányos az a rendeletszülte szokás, hogy a gazdasági térképet a jóváhagyás czéljából beterjesztett üzemtervhez csatoljuk. A felmérés és térképelés helyességét az erdőfelügyelő a helyszínén vizsgálja meg, egyéb rajta van az állabtérképen is. A korosztályokat sraffozással előtüntető állománytérképből egy példány teljesen elegendő lévén a sraffozás nagyon idő* s munkarabló dolog. Egyéb czélra szolgáló átnézeti térképet autografiai sokszorosítás s esetleg még fényképi uton való kisebbítés segélyével fölös számmal készíthetünk.

7 980 Ha külön gazdasági térképre van szükség, ez is lehetne az alaptérkép (amit lehetőleg egy darabban szoktunk készíteni) egyszerű s nem pedig szelvényekre osztott másolata. Egy darabban mindenesetre kevesebb munkát igényelne. Én minden üzemtervhez csatolok 1 : mérczéjü katonai térképet is, a melyen a tárgyalt üzemtestet kifestetem s megjelöltetem az állandó gazdasági beosztást. A bemutatott tizenhat üzemtervi táblázat mindegyikéből van czélszerü rovatelosztással készitett nyomtatványom, a melyből az érdeklődőknek szívesen küldök egy-egy ivet. BéTcy Albert- Az állami erdők kihasználásáról. A Magyar Erdész" folyó évi 12. számának vezető czikkében erdei közlekedési eszközeink tervszerű fejlesztésének szükségességét bizonyítva, a földmivelésügyi ministerium évi működéséről szóló jelentéséből egy számadatot idéz s ehhez oly magyarázatot füz, a mely könynyen félreértésre adhat okot. Ennek elejét veendő, kérem a t. szerkesztőséget jelen soraim közlésére. A Magyar Erdész" szóban lévő közleménye az állami erdőgazdaságra vonatkozó több megjegyzését arra a feltevésre látszik alapítani, hogy a földmivelésügyi ministeriumnak évi működéséről szóló jelentésében a magyarországi kincstári erdőknél kihasználhatónak kitüntetett hektár erdőterület egy évi hozamterületnek felel meg. Pedig a dolog nem ugy van, amennyiben ez az adat a magyarországi kincstári erdőknek nem tisztán évi hozamterületét tünteti ki mert ez az érvényben lévő rendszeres gazdasági üzemtervek szerint csak hektárt tett ki hanem magában foglalja évek hosszú során át és pedig az üzemtervek összeállítása óta mostanáig felszaporodott és mindeddig kihasználatlanul maradt készleteket is. Ezen készlet felhalmozódás kisebb részének az az oka, hogy a telepítési czélokra kijelölt erdőterületek irtása folytán egyes erdőgondnoksági kerületekben a rendszeres használatokat rövidebbhosszabb időre korlátozni avagy egészen beszüntetni kellett, nehogy a faárak rovására a piacz erdei termékekkel túlságosan elárasztassék, továbbá az, hogy az előnyösebb értékesítés szempontjából egyes kerületekben az utóbbi néhány év alatt a rendszeres használatokat mindaddig függőben kellett és kell tartani, mig a terv-

8 981 bevett szállítási berendezések teljesen elkészülnek; legnagyobb részét ezen felhalmozódott készleteknek azonban oly bükkösök képezik, melyek a közforgalmi eszközöktől igen távol feküdvén, a bükkfa jelenlegi piaczi árai mellett a nélkülözhetetlenül szükséges szállítási berendezések költségeit ez idő szerint vagy egyáltalán nem vagy csak alig bírják el. Jelentékenyebb mennyiségű bükkfát fogyasztó ipartelepeknek pedig ily elszigetelt fekvésű erdőkben való meghonosítása a mai viszonyok közt vállalkozói kedv, de leginkább a szükséges tőke hiánya miatt szinte elháríthatatlan akadályokba ütközik. Tényleg tehát ugy áll a dolog, hogy a magyarországi kincstári erdőknél az évben az évi hozamterületnek nem 27%-a, hanem 89 /o-a használtatott ki. Ebből és a felhalmozott készletek fenn ecsetelt természetéből aztán az is következik, hogy a pénzjövedelem sem fokozható 73%-kal, még az évi hozamterületek teljes kihasználása által sem, amint azt a hivatkozott sorok alapján esetleg hihetnők. h Béri Balogh.'Ádám fája. Mindazokat, kik kegyelettel tartják számon hazánk egyes vidékeinek történeti nevezetességű fáit, kellemetlenül érinthette a napokban az egyik fővárosi napilap ama hire, hogy a Szegzárd határában levő Bálogh-fa korhadt belsejét két gazlelkü vándorlegény" meggyújtotta. Az illető lap szerint csak nagy fáradsággal, egy órai erős munka után sikerült a fa égő belsejét eloltani a helyszínére egy kocsin robogó tűzoltóknak." Világos tehát, hogy ilyen erős tűz az amúgy is százados sebtől vérző fatestből az utolsó csöpp éltető nedvet is kiűzi! Szerencsére azonban ez alkalommal a Rákóczi szabadságharcz eme kegyeletes emlékéből égfelé csapkodó lángnyelvek" a hazafias felbuzdulástól is kaphattak táplálékot, mert a fának élő részei teljes épségben maradtak; teljesen ép a lombja is, ugy, hogy csak közvetlen közelről látszik meg a tüz nyoma a kiégett és tetemesen megnagyobodott odu képében, mit eddig bádoggal takart a hazafias kegyelet az atmoszferiliák romboló hatásának csökkentésére. Sokáig hordhatja hát még a Balogh-fa, mint a Rákóczi szabadságharcznak Tolna vármegyében egyetlen élő emléke" azt az öntött vastáblát, mely báró Augusz Imrének, a hős

9 982 brigadéros anyai ágon való rokonának jóvoltából vaspánttal van csonka derekára kapcsolva s melynek felirata következő: EZEN HELYEN FOGATOTT EL 1710-BEN BÉRI BALOGH ÁDÁM II. RÁKÓCZI FERENCZ DANDÁRNOKA KI A HŐS TULAJDONSÁGAIT A HON ÉS A SZABADSÁG SZENT SZERETETÉVEL EGYESITÉ S ELVHÖSÉGEÉRT KEGYETLEN VÉRTANÚSÁGOT SZENVEDETT. ÖRÖKÖS TISZTELET EMLÉKÉNEK, A HAZA MINDEN ELŐTT! RÁRÓ AUGUSZ IMKE MEGRENDELÉSÉBŐI. KÉSZÍTETTE JILK LÁSZLÓ SZEGZÁRD 1882 A felirat nem mondja ugyan, hogy ezen Balogh-fa mely kopasz szil JJlmus glabra Mill., már 1710-ben ott állott volna, mindazáltal tekintve a fa mostani állapotát és alább következő méreteit, valószinü, hogy jelenlegi helyén volt már akkor is, sőt ágai is elbírták volna a Rákóczi egyik legjellemesebb katonáját elfogó labanczokat; ha t. i. a csatári völgyben bekerített hőslelkü maroknyi kurucz megtudta volna akadályozni rettentheüen vezérének fogságba jutását s egy pár labanczczal tisztelte volna meg a még akkor ifjú szilt. A fa törzse már több mint 50 évvel ezelőtt megcsonkulhatott, hiszen 1870-ben a Történelmi Társulat megkeresésére már a korhadt részeket borították be pléhlemezekkel. Az ily módon megvédett odvas szil tehát már 33 éve áll ellent az idő viszontagságainak s a fatestnek nedvességet vezető része és a háncs a körülbelül 5 méter magas csonka törzsön még most is elég ép. Az odu, melyről most a tüz alkalmával a pléhtakarót leszaggatták, a törzs felső, csonka részén kezdődött és tavaszszal az odúnak még csak körülbelül 1 méter mély, lefelé húzódó nyilasa volt a törzs déli oldalán. A szil hatalmas életerejét mutatja különben a csonka törzs

10 983 hiányos koronájának üde, dus lombozata is. A fa koronája a csonkaság daczára is 8'4 méter magasra nyúlik fel a föld sziné tői; a korona átmérője pedig 13"5 méter, ugy, hogy ez a megcsonkított óriás mintegy 143 négyzetméternyi területet tart árnyékban. Megcsonkított voltát mi sem igazolja jobban, minthogy 34. ábra. A Szegzárd melletti Balogb-fa". a törzs kerülete lent 5"3 méter, a csak 5 méter magasságban levő csonka rész kerülete pedig még mindig 4"4 méter. Körülbelül százados sebet rejteget tehát ezen emlékezetes szilfa öblös testében s nincs okunk kételkedni abban, hogy az előző századot még mint ép, erőteljes dalia élte át ott a kis Csatári patak partján, a szegzárd-báttaszéki országút közvetlen közelében. Dr. Kubacska András.

11 984 Kártérítés a mozdonyiüst által megrongált erdőért. A prágai törvényszék nemrégiben érdekes pört tárgyalt. Egy birtokos ugyanis szakemberek által megállapittatta, hogy az erdeje mentén fekvő Prag-Dux-i vasút Klosterburg-moldaui részén a mozdonyok füstje erdejében tetemes károkat okozott. A vonal az osztrák államvasutak üzemében van s miután a kincstár egyezkedni nem volt hajlandó, a birtokos 31,053 korona kártérítésre perelte. A törvényszék a keresetnek helyt adott és az osztrák kincstárt a kártérítési összeg megfizetésében marasztalta. (Magyar Ipar.) Néhány statisztikai adat a német erdőbirtokok nagyságáról. A német birodalomban az összes erdőterületből ( ha.) a 10 ha-ná\ kisebb erdöbirtokokra 1.626,093 ha. (11 85%), a ha. nagyságú erdőbirtokokra 1.944,290 ha. (14.17%), a ha. terjedelmüekre 3.422,503 ha. (24*93%), végül az 1000 ha-n&\ nagyobb erdőbirtokokra ha. (49'05 /o) esik. Érdekes, hogy aránylag mily nagy kiterjedésű az egészen törpe magánerdőbirtok. Ugyanis 7.582,276 ha. az oly nem állami erdőbirtok, amely mezőgazdasági birtokkal kapcsolatos. Az ily birtokok közül azoknál, amelyek 2 ha: összes terjedelemmel sem birnak (ide értve erdőt, mezőt, egyaránt) az erdőterület az egész birodalomban ,033 ha. 2 5 ha. nagyságú birtokoknál ,860, ,277, ,830, 100 és több ha ,276, Az összes állami és koronauradalmi erdők terjedelme a német birodalomban 4.741,022 ha. községi és alapítványi erdő ,442 magánerdő ,466 Románia erdőségei. Bukarestben Lemn si carbune" (Fa és szén) néven uj lap indult meg, amely czéljának a faipar, fakereskedelem és szénbányászat érdekeinek előmozdítását vallja. Ennek első két száma a román erdőségekről több táblázatot közöl, amelyekből a következő adatokat merítjük :

12 985 Románia összes erdőterülete ,048 ha. Ebből állami erdő 1.085,033, Koronauradalmi erdő ,181» Községi és más nyilvános erdő ,986, Magánerdő 1.492,841 Az állami erdőnek fenn kimutatott területéből azonban 163,389 ha. a tisztás. Egybevetve a román erdők kiterjedését az ország egész területével, kitűnik, hogy az összterületnek 17'3 / 0 -a erdősült, ami aránylag kevés. 262 lakosra esik egy négyzetkilométer erdőterület. Fanemek szerint csak az állami erdőterület van részletezve. Van ugyanis : elegyetlen fenyőerdő ,636 ha. elegyes fenyves és bükkös ,239 elegyes lombfaerdő (bükk, tölgy stb.) 267,874 tiszta tölgyes ,739 lágy lomberdő (nyár, füz) 38,630 ákáczerdő ,530 Erdei tüz Romániában. A kovásznai erdőkkel szomszédos Gyurgyó" nevü román havasalji erdőségben az Erdélyi Erdőipar R.-T. által mintegy év előtt kihasznált holdnyi vágásterületen a hulladékfa a mult hó folyamán gyújtogatás következtében elégett. A gyújtogatás czélja a legelőterület bővítése volt. Ugyanekkor a kovásznai Ménesbércz" nevü Zathureczky-féle és a Fejesbükk" nevü báró Szentkereszthy-féle erdőkben is volt alomtüz, melyet azonban gyorsan eloltottak, ugy, hogy kár ebből nem származott. E. A. J. Az Erdészeti Zsebnaptár évi XXIII. évfolyama megjelent és az Országos Erdészeti Egyesület titkári hivatalában (Budapest, V., Alkotmány-utcza 6 sz.) megrendelhető. Ára az egyesület tagjainak 2 K., másoknak 3 K. Halálozás. Wrabecz Albert urad. erdőszámvivő (Malaczka), továbbá Htrmel Ágost, Leibicz város erdésze, az Országos Erdészeti Egyesület rendes tagjai, végül Riffer Nándor, a székesfehérvári püspöki uradalom nyug. főerdésze, az arany érdemkereszt tulajdonosa (Teés) elhunytak. Béke hamvaikra!

13 986 Az aussigi kiállításon a Merrel-féle hordozható vágány, mely az E. L. f. évi IV. füzetében volt ismertetve, az újdonságok és találmányok versenyében első dijat és pedig I. oszt. haladási érmet és egy pénzdijat nyert. A szabadalom gyártói Roessemann és Kühnemann (Koppéi Artur-féle vasutak) czég a többi kiállított tárgyakért, melyek közül egy üzembe helyezett miniatursodronykötél-pálya emelendő ki, a kereskedelmi minisztérium állami ezüstérmét kapta. Változások és kitüntetések az erdészeti szolgálat köréből. István kir. erdő A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister Kubicza gyakornokot közalapítványi erdőgyakornokká kinevezte. * A m. kir. földmivelésügyi minister az állami kezelésbe vett községi stb. erdőknél alkalmazott erdőtisztek létszámába m. kir. erdögyakornokká a következő végzett erdészeti akadémiai hallgatókat nevezte ki: Precup Győzőt a segesvári, Comaniciu Jánost a deési, Lőv Jenőt és Zimay Jánost a csíkszeredai, Pokorny Istvánt a máramarosszigeti, Békefi Miklóst a székelyudvarhelyi, Göndör Bélát a lőcsei és Turek Jánost az eperjesi m. kir. állami erdőhivatalhoz. * A m. kir. földmivelésügyi minister Baumann Béla végzett erdészakademiai hallgatót, a magyarországi kincstári erdőket kezelő erdőtisztek létszámába, a gödöllői erdőhivatal kerületébe ideiglenes minőségű m. kir. erdőgyakornokká nevezte ki. * A m. kir. földmivelésügyi minister a számvevőségek egyesitett létszámában Jancsovics Zoltán számgyakornokot ideiglenes minőségű erdőszámtisztté és Szalárdy Géza aradi lakost ideiglenes minőségű díjtalan számgyakornokká nevezte ki. A m. kir. földmivelésügyi minister az állami kezelésbe vett községi stb* erdőknél alkalmazott erdőtisztek létszámában Lutonszky Géza m. kir. erdészt a nyitrai m. kir. állami erdőhivatal kerületéből a soproni m. kir. állami erdőhivatal, Craus Géza m. kir. erdészt a segesvári állami erdőhivatal kerületéből a nyitrai, Schuster András m. kir. erdészt a fogarasi állami erdőhivatal kerületéből a segesvári, Polakovics György m. kir. erdészjelöltet a deési állami erdőhivatal kerületéből a fogarasi, Anderko Ábel m. kir. főerdészt a máramarosszigeti állami erdőhivatal kerületéből az újvidéki és végül Kressdk Pál m. kir. erdészjelöltet az újvidéki állami erdőhivatal kerületéből a máramarosszigeti állami erdőhivatal kerületébe helyezte át.