A külföld erdörendezési eljárásai.*)
|
|
- Enikő Faragó
- 5 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 730 is abban, hogy az érdekelt érdeklődés" jobban vonzaná a személyzetet a természet templomához, az erdő szentélyébe; a mi a védelemnek csak előnyére válnék. Ha pedig a személyzet mind e dologhoz nem értene, ugy arra kihallgatási napokon, külszolgálatban pedig a természet zöld asztalánál, nagyon is könnyen ki lehetne tanítani. Tegyük meg tehát a kezdeményező próbát, a kísérletek biztosítják az eredményt, váltsunk néhány jó szót a birtokossal s tavaszszal rakosgassuk meg'a védszemélyzet tarsolyait a szükségesekkel s kis utánjárás mellett nemsokára a birtokok és a kis emberek" köszönetét fogjuk hallani, a mi talán a legszebb jutalma minden fáradozásnak, törekvésnek, munkának. A külföld erdörendezési eljárásai.*) IV. Baden Irta : Bund Károly. nagyherczegség. Baden nagyherczegséget nyugaton a Rajna határolja. E folyam mentén azonban ez ország területén belül a sikság csak keskeny sávban terül el s már átlag Jcm.-re a Rajnától emelkednek a Schwarzwald előhegyei. Maga ez a hegység foglalja el az ország legnagyobb részét. Legmagasabb pontja (Feldberg) 1495 m. a t. f. Önálló hegycsoport északon az Odemvald. A Schwarzwald zöme gneisz, gránit és porphyr, északon és keleten a homokkő is fellép. Az Odemvald uralkodó kőzete a tarka homokkő. Kisebb kiterjedésben mészkőformatiók és egyéb közetek is előfordulnak. Baden összes erdőterülete (1890) 545,910 ha. volt, a mi az ország egész területének 36-2 /o-a. Az erdősültség tehát igen tetemes. *) L. az előző közleményeket az Erd. L évi XII., évi III., IV. és XII. füzeteiben. A Baden nagyherczegségre vonatkozó részben felhasznált irodalom: Krutina F.: Die Badische Forstverwaltung und ihre Ergebnisse in den 12 Jahren ; továbbá : Dienstanweisung über Forsteinrichtung in den Dománen-, Gemeinde-, und Körperschaftswaldungen des Ghth. Baden, végül a Dománen Direktion" hivatalos lapjának több száma. Szerző.
2 731 Birtokczimek szerint van: kincstári erdő 95,944 ha. községi 250,728 testületi (közbirt.) erdő 18,939 nemesi birtok 59,513 egyéb magánbirtok 120,786 százalék Fanemre nézve van: bükk 26'4 /o, tölgy 11'1%, gyertyán 4'5 /o, éger, kőris, juhar, szil 4'3 /ó, füz és nyár 5-3% (lombfa összesen 51*6%), luczfenyö 20'8%, jegenyefenyő 13*6%, erdei fenyő 13*6%, vörösfenyő 0'4%, (fenyőfélék összesen 48'4%). A bükk tömegesen leginkább a Bodensee környékén, a Duna forrásvidékén, az Odenwaldban és a vele szomszédos részeken, végül a Schwarzwaldban fordul elő ; a tölgy a rajnamenti sikság és a dombvidék lakója. Az erdei fenyő az ország északi részében hódit tért a lombfa rovására, különösen alomszedés által megrongált területeken, előfordul azonban nagyobb mennyiségben a Duna forrásvidékének mészkőtalajain és a Rajna felső folyása mentén is. A lucz- és jegenyefenyő főleg a Schwarzwald magaslatain díszlik. oszla A mi az üzemmódokat illeti, azok a következőképpen nak meg: Szálerdő 798 /o és pedig: százalék n) tarvágással '3 b) fokozatos felujitóvágással (Schirmschlag) 32-1 c) szátalóvágásos haszonft-gazdasággal (Femelschlag) 205 d) szálalóvágás (Plenterbetrieb) 8'9 e) átalakítás alatt álló középerdők '0 Összesen '8 Középerdö '8 Sarjerdö m 4 A mi a fokozatos felujitó-vágás és a szálaló-vágásos haszonfagazdaság közötti különbséget illeti, az abban rejlik, hogy mig az elsőnél főleg a felújítás érdekei jönnek tekintetbe, addig az utóbbi
3 732 nál ezen felül az anyaállabon a ritkilás folyamán bekövetkező fokozott növedék kiaknázása is gazdasági czél. Az eljárás mindkét esetben egyenletes és csoportos ritkitással járhat, mégis a szálaló vágásos haszonfa gazdaságnál a hosszabb időre kiterjesztett használat és a törzseknek a növekvés minőségéhez mért kiválogatása inkább vezet egyenlőtlen állabalakokhoz, a mi egyébiránt ez esetben a felújítás érdekeinek is megfelel, mert a felújult helyeken igy elegendő világosságot élvez a fiatalos. Egyebekben hivatkozom e gazdasági alakra vonatkozólag Kaán Károlynak A Schwarzwald szálaló-vágásos haszonfa gazdasága" czimen az Erdészeti Lapok évi V. füzetében megjelent jeles közleményére. Félreértések kikerülése végett ki kell azonban emelnem még azt a lényeges különbséget, a mely a szálaló-vágásos haszonfagazdaság és a szálaló-üzem között van. A szálaló-erdöben a felújítás időtartama az egész vágásfordulóra terjed ki s abban egyesével vagy csoportosan az egész területen valamennyi korosztály előfordul. Ebben tehát a használat, ha nem is évről-évre, de idöszakonkint az egész vágásforduló alatt vissza-visszatér ugyanarra a területre. Ellenben a szálaló-vágásos haszonfagazdaság, még ha évre is terjed ki egy és ugyanazon a helyen, a vágásforduló hátralévő ideje alatt nem bolygatja meg az állabot (eltekintve természetesen a rendes áterdőlésektől). A szálalóerdővel egyébiránt Badenben kitett fekvésű, meredek, sziklás helyeken, nagyobb városok, fürdőhelyek közelében, végül rendszertelen parasztgazdaságokban találkozunk. Leginkább ez utóbbiakban van elterjedve. A mi az alkalmazott vágásfordulót iileti, az a szálerdőben túlnyomóan 100 és 120 év, középerdőben az alj fára nézve év, a sarjerdőben 5 20 év. A vágásforduló megállapítása czéljából Badenben sem eszközölnek számításokat és általában nem hódolnak a legnagyobb talajjáradék elméletének, hanem különösen a kötött birtokok erdeiben a gazdaság czéljának a legnagyobb erdőjövedelem és a legnagyobb müfakihozatal elérését tekintik. E mellett az erdő megfelel azon hivatásának is, a melylyel a közjó előmozdítása körül általában bir.
4 733 Az évi erdőtörvény, mely ezidőszerint is érvényben van még, bár egyes részeiben már elavult, elrendeli, hogy a magánerdők kivételével, minden erdő berendezendő. Ennek alapján az erdők berendezése 1836-ban kezdetét vette és pedig a tömegszakozás értelmében. Az általános üzemterv oly időre terjesztetett ki, a mennyi az illető erdőben alkalmazott leghosszabb vágásforduló volt. Közép és sarjerdőkben a vágásosztás járta. Az első 10 év leteltével kiadott üzemátvizsgálási utasítás azonban már a fordulószakonkint kihasználandó területele és a szabályos készlet kimutatását is megkívánta s ezzel az egyesitett szakozás, de egyúttal a képletes hozamszabályozási módok felé is közeledett (a mennyiben ez utóbbiak a szabályos készlet elérésére törekednek). De már 1849-ben eltértek ettől az utasítástól is, mert nehézkesnek és czélszerütlennek bizonyult. Az uj utasítás gyökeres változtatásokat tartalmazott. Igy az általános üzemtervet teljesen mellőzte és csupán a legközelebbi 10 évre kivánt használati tervet. A vágástét megállapítására nézve pedig az erdőrendezöknek szabad kezet engedett, meghagyva nekik, hogy meggyőződést szerezzenek, hogy az egyes fordulószakok a kellő mennyiségű területtel el vannak látva, a legközelebbi 10 év hozamát pedig a tudomány, a tapasztalat és a helyi körülmények ismerete álta! megszabott módon legjobb belátásuk szerint állapítsák meg. Mig tehát ez az utasítás egyfelől a térszakozáshoz közeledett, addig másfelöl a vágástét megállapítására vonatkozó igen szabadelvű rendelkezésekkel a maga korát megelőzte. Nem is vált be, mert. a badeni erdőkben már akkor is túlnyomó természetes felújítás a térszakozassal nehezen volt összeegyeztethető, másfelől az erdészeti tudomány akkor még sok tekintetben nem volt annyira megállapodott, hogy a vágástét meghatározásában megengedett szabadság ne vezetett volna tetemes ingadozásokhoz, illetőleg az egyöntetűség hiányához. Csakhamar reátértek tehát Heyer módszerére, a mely egyszerű, a kiegyenlítési idő megszabásánál módot nyújt különféle szempontok érvényesítésére és a mely főleg azzal a nagy előnynyel bir, hogy a természetes felújítás érvényesítése elé korlátokat egyáltalában nem szab.
5 734 Különösen ez az utóbbi körülmény birt a badeni viszonyok között különös értékkel s ennek tulajdonitható, hogy ez a módszer némi csekély eltéréssel a növedék és készlet megállapitásáná), mindezideig használatban áll és megváltoztatása nincs is tervbe véve. Ez esetben azonban nem az utasítás előzte meg a módszer alkalmazását, hanem megfordítva, előbb a módszer honosodott meg a gyakorlatban, s csak 1869-ben, a mikor már teljesen bevált, adatott ki az illető utasítás. Ennek ismertetésével alább bővebben foglalkozunk. Előzetesen azonban még a közép- és sarjerdők üzemrendezéséről kell néhány szóval megemlékeznünk, hogy azután kizárólag a szálerdők üzemrendezésével foglalkozhassunk. A közép- és sarjerdőkben, a mint már emiitettem, kezdettől fogva az egyszerű vágásosztás volt alkalmazásban s évről-évre egy vágás került kihasználásra, tekintet nélkül a fahozam nagyságára. Ez az eljárás a középerdőknél a főfában való használatok ellenőrzését megnehezitette, a mi gyakran tulhasználathoz vezetett, ugy, hogy a középerdők fa- és pénzhozama fordulóról-fordulóra kisebb lett (Krutina i. h.). Ennek következtében 1884-ben a belügyminisztérium a községi és testületi középerdőkre nézve elrendelte, hogy az évi hozam a növedék megbecsülése alapján fatömegben fejeztessék ki. Ezzel a középerdők berendezése hasonló lett a szálerdőkéhez, a mi a szálerdőkké való átalakítást is megkönnyíti, a hol ez indokoltnak mutatkozik. * Gazdasági beosztás. Az üzemosztályok Badenben dűlőkre (Distrikt) és tagokra (Abtheilung) oszlanak. A dűlőknek ugy mint Württembergben, itt is csak tájékoztató szerepük van, az üzem menetének tulajdonképpeni keretét a tagok alkotják. Ezek határai természetes vonalok és az úthálózat czélszerüen felhasználható részei, esetleg nyiladékok, ez utóbbiakra azonban az úthálózat fejlődöttsége mellett ritkán van szükség. A tagok kiterjedése általában nagyobb, mint az eddig tárgyalt országokban, találkozunk ha nagyságú tagokkal is, ezeknek megosztása azonban soká már nem késhetik, és tényleg folyamatban is van, miután az üzemnek ily nagy kitér-
6 735 jedésü tagok kevés támpontot nyújtanak. Ez annál is inkább szükséges, mert a természetes felujitás átmenetes alakzatai mellett csak kevés osztag hasitható ki s erre szükség sincsen. A tagokon belül a gazdálkodást legalább a vágható és közel vágható részekben nem annyira az osztag, hanem inkább az egyes fatörzsek minősége határozza meg *) s ily értelemben emlegetik Baden erdőgazdái az ő eljárásukat, mint individualizálót", az egyes fatörzsön (faegyeden) alapulót, szemben a szászországi eljárással, amely az osztagok kihasitásában megy a végletekig, de ezeken belül rendszerint tarvágást eszközöl, tehát a törzseket már nem válogatja meg. A tagok gazdaságilag önállóbbak, mint az eddig ismertetett erdőrendezési eljárásoknál, vagyis vágássorokká vagy vágássorozatoklá, legalább is a természetes felújítással kapcsolatos szálerdőkben, nem egyesülnek. Vágássorrendről ezekben csak annyiban lehet szó, hogy a használat a tagokon belül rendszerint hegyről völgynek halad, tekintettel a keletkező fiatalos kímélésére. Egyébiránt az sincs kizárva, hogy a veszélyes szél ellenében haladjon a használat egy vagy akár több tagban, erre azonban súlyt, illetékes szakférfiak nyilatkozata szerint, nem fektetnek, vágássorok képzésére nem törekszenek, hanem a tagokat igyekszenek önállósítani. A lassú átmenetben szabad állásba jutó fatörzsek, a melyek, ha nagyobb területet veszünk szemügyre, hol egyenletesen elszórva, hol csoportosan állanak, önmagukban és ezen eloszlásban a tapasztalat szerint legalább is oly mértékben, sőt jobban állanak ellent a szelek károsításainak, mint a vágássorokban használt szálerdő egykorú sürü állabjai. A vágássorok mellőzésének leglényegesebb oka tehát a természetes felujitás és a vigály-növedék kiaknázása. Mindkettő, amint már Elsass-Lotharingia tárgyalásánál emiitettük, nehezen fér össze a vágássorképzéssel, a mely minduntalan kényelmetlen akadálya az oly gazdaságnak, mely az egyes fatörzsek minősége után indul és a felújításnál a természet kínálkozó segítségét elvből a lehető legteljesebb mértékben igénybe óhajtja venni. A badeni üzemrendezési utasítás tényleg egy szóval sem emliti a vágássorképzést, vagy a szél ellen való védekezést. *) V. ö. Kaán K. : A szálaló vágásos haszonfagazdaság. E. L V. ERDÉSZETI LAPOK 49
7 736 ÍJzemátvizsgálás és uj üzemterv. Badenben az üzemtervek 10 évre készülnek. Téves tehát az a néha felmerülő nézet, hogy az üzemtervek ily rövid időre való felállítása a talajjáradékra alapított hozamszabályozásnak, a Szászországból szerteterjedt üzemrendezési módnak jellegzetes tulajdonsága, mert ime az erdőjáradékkal számító és a képletes hozamszámításhoz ragaszkodó Baden is csak 10 évre készit üzemtervet és ezen idő leteltével az uj állapotnak megfelelően újból szabályozza gazdaságát. Képzeljük magunkat egy ily 10 éves időszak végére és kövessük figyelemmel a felmerülő munkálatokat, akkor tiszta képet fogunk nyerni arról, hogy miként vétetik számon az elmúlt évtized üzeme, miként készül a terv a közelebbi 10 évre s végül még a dolog formai részéről is felvilágosítást nyerhetünk. Az erdőgondnoksá'^, melynek ott ezidőszerint már erdöhivatal a neve, az évtized leteltével 1. kimutatja a területben beállott változásokat és 2. összesítést készit az üzemnyilvántartások alapján az elmúlt 10 év üzeméről. Ez az összesítés azután, miután felülvizsgáltatott, az üzemnyilvántartáshoz csatolandó. Az előírástól való lényegesebb eltérések indokolandók. Nem egyéb ez, mint alakilag igen egyszerű osztagonkénti szembeállítása az előírásnak és foganatosításnak. Egy és ugyanaz a nyomtatvány szolgál a főhasználat (m s ), az előhasználat (wi s ), a felujitás (ha), a vizlecsapoló árkok (m) és az útépítés (m) tervezetének és tényleges teljesítésének összehasonlítására. Minden nélkülözhető részletezést (választékok szerint stb.) kerülnek. A vágásterület részére csakis sarj és középerdőknél nyitnak rovatot, szálerdőknél ez egyáltalában nem szerepel. A felújításnál c~ak a mesterséges uton végzett munkálatok területe jö számításba, ellenben a természetes uton létesült fiatalos területe nem vétetik fel a kimutatásba. A legközelebbi 10 évre szóló üzemterv összeállítása czéljából az erdőgondnokság vezetője (főerdész) a melléje rendelt taxator"-ral az erdőt tagról-tagra bejárja, s e közben különösen -a következő pontokra terjeszti ki figyelmét: 1. vájjon az erdő beosztása megfelelő-e, avagy módosításra szorul; 2. vájjon a részletes erdőleirás helyes-e; 3. miként vált be a fakészlet
8 737 becslése: 4. a kitüntetett növedék megvan-e; 5. mily sikere volt az elmúlt évtized üzemének ; 6. a kiszámitott hozamnak a tényleges eredmény mennyiben felelt meg; 7. az üzemtervben foglalt előírások miként tartattak be s mily irányban kell azokat megváltoztatni; 8. a jövő gazdálkodás mily alapelvek szerint történjék és 9. a legközelebbi jövőben mily használatok, felújítások, javítások (vizlecsapolások), útépítések stb. eszközlendök. Ezen erdei felvételek eredménye a részletes erdőleirás és az üzemterv nyomtatványaiban jut maradandó kifejezésre. A részletes erdőleirás, mint a legtöbb külföldi üzemtervben, itt is felöleli egyúttal a korosztálytáblázatot is; ez utóbbiról csak annyi a megjegyezni való, hogy az 1 40 éves kort egybefoglalja és nemcsak a korosztályok területét, hanem fatömegét is kimutatja. A részletes erdőleirás egyébképpen a következő rovatokat tartalmazza: Tag, osztag, terület, állableiráe, fakészlet ha-kint, a felvétel módjának rövidített jelzésével (kiszáml., próbatér stb.), szabályos és jelenlegi évi növekvés egy hektáron, azután a korosztálytáblázat, végül az állab szabályos és valóságos növedéke a legközelebbi 10 évben. Az üzemterv mintája felette egyszerű és bővebb magyarázatra nem szorul. Dűlő, tag, osztag A vágás, felujitás (s egyéb művelet megjelölése Becsült eredmény est. erd tendő 1 építés fő- elő- összes S M használat S'S "N P s- 3 m 3 ha. m. (Folytatása következik.) 49*
Nemesítsük az erdők vadgyümölcsfáit.
726 Egy-egy munkásra esik Magyar- Horvát-Szlavón- a magyar korona országon országban országaiban gyártmányérték koronákban fenyöfatelepeknél... 4,052 5,182 4,097 tölgyfatelepeknél... 3,900 6,010 4,960
RészletesebbenA külföld erdörendezési eljárásai. Irta : Bund Károly. VI. Ausztria. Hozamszabályosás.
1141 férhetősége, könnyed kihasználása, úgymint az ipartelepeknek a világforgalommal való olcsó összeköttetése akkor már biztosítva lesz. Ebben a tekintetben az ipari érdekek érvényesülését illetőleg az
RészletesebbenErdőgazdálkodás. Dr. Varga Csaba
Erdőgazdálkodás Dr. Varga Csaba Erdő fogalma a Föld felületének fás növényekkel borított része, nyitott és mégis természetes önszabályozással rendelkező ökoszisztéma, amelyben egymásra is tartós hatást
Részletesebbenfrt. Egy m s bükkhasábtüzifa tölgy- és szilhasáb tűzifa gyertyánhasáb tűzifa... 4
tartják valószínűleg megfertőztettetett általuk a kert egész talaja. Ennek következtében nem maradt más hátra mint az egész csemetekertet más tiszta talajra áthelyezni a hol mint remélem már a folyó évi
RészletesebbenEGYESÜLETI KÖZLEMÉNYEK.
fokkal (sűrűséggel stb.) beérhetjük. Ezeket az adatokat grafikusan ábrázolva a vezérgörbékhez simulva megvonhatjuk a 7 cm-nél vastagabb fatömegre vonatkozó és a magassági görbéket. Ha a két szélső görbe
RészletesebbenFaállományok fatermőképességének vizsgálata a termőhely függvényében
Faállományok fatermőképességének vizsgálata a termőhely függvényében Bidló András, Heil Bálint, Kovács Gábor, Patocskai Zoltán Nyugat-Magyarországi Egyetem, Termőhelyismerettani Tanszék Földhasználati
RészletesebbenAZ ERDŐGAZDÁLKODÁS HATÓSÁGI SZABÁLYOZÁSÁNAK KÉRDÉSEI. Készítette: Dr. Varga Tamás
AZ ERDŐGAZDÁLKODÁS HATÓSÁGI SZABÁLYOZÁSÁNAK KÉRDÉSEI Készítette: Dr. Varga Tamás ERDÉSZETI IGAZGATÁS Erdőgazdálkodásunk az erdészeti hatóság szigorú ellenőrzése mellett folyik Részigazság Az erdészeti
RészletesebbenAz erdő felújításáról.
kép nem, itt, a nagy nyilvánosság előtt, hogy minden tagtársunknak mintegy lelkébe beidegződjék ennek az új törvényalkotásnak nagy hordereje, amelynek úgy kell megalkotva lenni, hogy minden betűje a Kárpátoktól,
RészletesebbenÁkácz fatermési táblák. r.
Ákácz fatermési táblák. r..4 Coburg herczegi ákáczerdók számára. Összeállította a herczegi erdőrendezőség. Coburg herczeg puszta-vacsi, puszta-szt.-lőrinczi, mendebülei és hevesi uradalmaiban az 1886-ik
Részletesebbena földadó-kataszter nyilvántartásáról szóló 1885. évi XXII-ik tv.-czikk végrehajtása iránt. (1885. évi 45.055. szám.) 1. FEJEZET.
LT t cl S 11 cl s a földadó-kataszter nyilvántartásáról szóló 1885. évi XXII-ik tv.-czikk végrehajtása iránt. (1885. évi 45.055. szám.) 1. FEJEZET. A földadó-kataszter nyilvántartásának czélja és tárgya.
Részletesebben5f!J. számú előterjesztés
Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Alpolgármestere 5f!J. számú előterjesztés Előterjeszt és a Kerületfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság részére a Pilisi Parkerdő Zrt. tevékenységéről
RészletesebbenA KÖZÖSSÉGI JELENTŐSÉGŰ ERDŐS ÉLŐHELYTÍPUSOK FENNTARTÁSÁNAK KÉRDÉSEI
Dr. Szmorad Ferenc erdőmérnök, természetvédelmi szakértői tevékenységet végző egyéni vállalkozó A KÖZÖSSÉGI JELENTŐSÉGŰ ERDŐS ÉLŐHELYTÍPUSOK FENNTARTÁSÁNAK KÉRDÉSEI ÉLŐ ERDŐ KONFERENCIA 2017. MÁRCIUS 21-22.
RészletesebbenERDÉSZETI LAPOK AZ ORSZÁGOS ERDÉSZETI EGYESÜLET
ERDÉSZETI LAPOK AZ ORSZÁGOS ERDÉSZETI EGYESÜLET KÖZLÖNYE ERDŐ- ÉS FÖLDBIRTOKOSOK, ERDÉSZETI ÜGYEKKEL FOGLALKOZÓK ÉS ERDŐTISZTEK SZÁMÁRA. AZ ORSZÁGOS ERDÉSZETI EGYESÜLET IGAZGATÓ-VÁLASZTMÁNYA ÁLTAL KIKÜLDÖTT
RészletesebbenA tölgyerdők és a vasúti talpfa.
Végül megemlítem, hogy az itt leirt gép, az összes felszereléssel együtt a feltalálónál, Hacker Rudolf főerdésznél (Hoffnung, u. p. Groszmergthal, Csehország) 60 forintért, a gép tovaszállitásához szükséges
RészletesebbenAz időszaki üzemátvizsgálási munkálatok egyszerűsítéséről.
fanemekkel is, hogy igy a bogár ne találhasson igen sok, neki alkalmas szaporodási helyet. A Coroebus bifasciatus Oliv., mint már fentebb is jeleztem, délibb vidékekről származott át hozzánk. Tulajdonképem'
Részletesebben= 2 szem. A fapiaczról. Márcz. 7-én, tehát 7 nap múlva = 50 szem semmi semmi. 8-án, 8 n 71 = án, én. r> n 71 = 13.
8-án 8 n 71 = 18 Jí 10-én. * 10 71 7) 71 13-án 13 ti 7) Ti = 2 szem 14-én. r> 14 7) 71 = 3 szem 10. n 16-án n 16 7> r> = 5 31 n 17-én Ti 17 71 7! = 6 22 Ti 19-én 19 11 n 71 = 13 7! 6 23-án. 23 7) 7) 7}
RészletesebbenAz évi erdészeti államvizsgák.
A fapapiranyag gyártásához a Német és Osztrák-Magyar monarchiában a tűlevelűek közül a lúcz- és erdeifenyőt, a lombfák közöl a naszpolyát, nyár- és hársfát. Oroszországban általánosan a nyírfát; Finnországban
RészletesebbenAZ ORSZÁGOS ERDÉSZETI EGYESÜLET KÖZLÖNYE ERDŐ- ÉS FÖLDBIRTOKOSOK, ERDÉSZETI ÜGYEKKEL FOGLALKOZÓK ÉS ERDÖTISZTEK SZÁMÁRA.
ERDÉSZETI LAPOK AZ ORSZÁGOS ERDÉSZETI EGYESÜLET KÖZLÖNYE ERDŐ- ÉS FÖLDBIRTOKOSOK, ERDÉSZETI ÜGYEKKEL FOGLALKOZÓK ÉS ERDÖTISZTEK SZÁMÁRA. AZ ORSZÁGOS ERDÉSZETI EGYESÜLET IGAZGATÓ-VÁLASZTMÁNYA ÁLTAL KIKÜLDÖTT
RészletesebbenUj szerkezetű fűrészlap.
932 Uj szerkezetű fűrészlap. Közli : Székely György urad. erdömester.*) Hosszabb ideje annak, hogy az erdöüzerh minden oly kérdésével behatóan foglalkozom, melyek kiválóan erdei nyers terményeink felhasználásával
Részletesebben1920. DECZEMBER 15. ERDÉSZETI LAPOK KIADJA: AZ ORSZÁGOS ERDÉSZETI EGYESÜLET. Szerkeszti: BUND KÁROLY
1920. DECZEMBER 15. ERDÉSZETI LAPOK I. : A Z ORSZÁGOS ERDÉSZETI EGYESÜLET KÖZLÖNYE KIADJA: AZ ORSZÁGOS ERDÉSZETI EGYESÜLET Szerkeszti: BUND KÁROLY Megjelenik minden hó 15-én. * Előfizetési dij egy évre
Részletesebbenfapiaczról. Budapest, julins hó 26. ERDÉSZETI LAPOK. 40
A fapiaczról. Budapest, julins hó 26. ( C B.) A jó aratásra számító s ezzel összefüggőleg a faanyagokra jobb kelendőséget is váró kereskedők nem csalódtak, mert a jó termés csakugyan bevált s az épületfa
RészletesebbenAz erdőterület nagysága, az erdőtelepítések eredményeként tovább növekedett.
Miniszteri tájékoztató Magyarország erdőállományának főbb adatairól az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 21. -ának (9) bekezdése alapján 1 Az erdővagyon
RészletesebbenA folyamatos erdőborítás nyilvántartása az Országos Erdőállomány Adattárban
A természet útmutatásának és az emberi cselekvésnek tudatos összehangolása szükséges. (Krutsch, 1942) A folyamatos erdőborítás nyilvántartása az Országos Erdőállomány Adattárban Czirok István osztályvezető
RészletesebbenA folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető
Vidékfejlesztési Minisztérium Erdészeti, Halászati és Vadászati Főosztály 1055 Budapest, Kossuth L. tér 11. A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető Erdőgazdálkodás
RészletesebbenErdei élőhelyek kezelése
Erdei élőhelyek kezelése Pro Silva. Dr. Katona Krisztián SZIE VMI Út a szálalásig Szálalás úttörői a francia Adolphe Gurnaud (1825-1898) és a svájci Henri Biolley (1858 1939) voltak. Dauerwald, az örökerdő
RészletesebbenBércesné Mocskonyi Zsófia A NAGYKŐRÖSI PUSZTAI TÖLGYESEK TÖRTÉNETÉNEK TÉRINFORMATIKAI ELEMZÉSE
Bércesné Mocskonyi Zsófia A NAGYKŐRÖSI PUSZTAI TÖLGYESEK TÖRTÉNETÉNEK TÉRINFORMATIKAI ELEMZÉSE A vizsgálat céljai A nagykőrösi homoki erdőssztyepp-tölgyesek múltbeli tájhasználatának térinformatikai feldolgozása.
RészletesebbenJellemezze az erdeifenyőt, a feketefenyőt, a lucfenyőt és a vörösfenyőt a kérge, hajtása, tűje, termése és faanyaga alapján!
1. Jellemezze az erdeifenyőt, a feketefenyőt, a lucfenyőt és a vörösfenyőt a kérge, hajtása, tűje, termése és faanyaga alapján! Információtartalom vázlata: - Erdeifenyő jellemzése - Feketefenyő jellemzése
RészletesebbenA TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI BETEGELLÁTÁS A HÁBORÚ ALATT
A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI BETEGELLÁTÁS A HÁBORÚ ALATT ÍRTA: KELETI JÓZSEF A szociális állam keretében az egészség teljesen elveszti magánérdekjellegét és olyan közüggyé válik, melyre nézve az egészségügyi
RészletesebbenERDÉSZETTÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK LXXVII.
ERDÉSZETTÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK LXXVII. 2008 Erdészettörténeti Közlemények LXXVII. Országos Erdészeti Egyesület Budapest, 2008. A sorozat e LXXVII. kötetének kiadását az Országos Erdészeti Egyesület anyagi
RészletesebbenA hazai erdőrendezés története
A hazai erdőrendezés története FEKETE ZOLTÁN akadémiai levelező tag Az erdőrendezés elveinek gyakorlati alkalmazása, a történelem mértékével mérve, nem régi keletű. Hosszú idő kellett ahhoz, hogy az erdőgazdaságban
RészletesebbenA folyamatos erdőborítás mint a természetvédelmi kezelés eszköze és/vagy célja
A folyamatos erdőborítás mint a természetvédelmi kezelés eszköze és/vagy célja Ugron Ákos Gábor főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály A természetvédelem elvárása
RészletesebbenGöd Város Önkormányzat 35/2004. (XII. 10.) sz. Ök. rendelete Göd Nemeskéri park-kiserdő (hrsz. 1934.) Helyi természetvédelmi területté nyilvánításáról
Göd Város Önkormányzat 35/2004. (XII. 10.) sz. Ök. rendelete Göd Nemeskéri park-kiserdő (hrsz. 1934.) Helyi természetvédelmi területté nyilvánításáról A természetvédelemről szóló 1996. évi LIII. tv. 24.
RészletesebbenAz erdötalajban lakó állati véglények (protozoák) szerepének és kutatásának problémái (Befejezés.) írta: Dr. Varga Lajos, egyetemi magántanár.
Az erdötalajban lakó állati véglények (protozoák) szerepének és kutatásának problémái (Befejezés.) írta: Dr. Varga Lajos, egyetemi magántanár. 2. A vizsgálatok nehézségei. Ismeretes, hogy a baktériumokhoz
RészletesebbenFAKERESKEDELEM. került eladásra.
FAKERESKEDELEM. A máramarosi és liptói tavaszi fenyőfaápverések. A kincstári erdészet tavaszi fenyőfaárverései a folyton emelkedő kereslet jegyében játszódtak le. Azok a nehézségek, amelyek a faanyagok
Részletesebben5. JEGYZETEK A HIVATKOZÁSOKHOZ, SZAKIRODALOM
5. JEGYZETEK A HIVATKOZÁSOKHOZ, SZAKIRODALOM 1. Fekete Zoltán: 2. Héjj Szabolcs: 3. Lesenyi Ferenc: 4. Lesenyi Ferenc: 5. Enyedi János: 6. Bedő Albert: 7. Bedő Albert: 8. Tagányi Károly: 9. Tagányi Károly:
Részletesebbenkényszer kényszerrel alkalmasság elbírálásához szükséges vizsgálatokat végzi el
Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága H-1015 Budapest, Donáti u. 35-45. Tárgy: Indítvány alkotmányellenesség megállapítására Tisztelt Alkotmánybíróság! Az alábbiakban indítványt terjesztek elő A munkaköri,
Részletesebben149. sz. Egyezmény. a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről
149. sz. Egyezmény a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa
Részletesebbenfapiaczról. 1884. januárhó 16-án.
A fapiaczról. Budapest, 1884. januárhó 16-án. CB.) A téli eladásra szánt tűzifa készletek, hazánk szelídebb éghajlatú vidékein a még eddig inkább enyhének mondható- téli időjárás következtében lassúbb
RészletesebbenÖnkormányzati erdõk. Alapítványi erdõk
Önkormányzati erdõk Alapítványi erdõk Az alapítványok az önkormányzattal rendelkezõ vagyonkezelés sajátos formáját jelentették. Az alapítványt létesítõ magán- vagy jogi személyek a legtöbb esetben meghatározták
RészletesebbenKÜLÖNFÉLÉK. Üzemterveink egyszerűsítése. Fejtegetésekbe, magyarázásokba
974 KÜLÖNFÉLÉK. Üzemterveink egyszerűsítése. Fejtegetésekbe, magyarázásokba nagy elfoglaltságom miatt nem bocsátkozhatom, hanem egyszerűen táblázatokban s a hozzájuk fűzött kevés megjegyzésben mutatom
RészletesebbenAz ipari mérgezés judikatúránkban. Írta: Dr. Kadosa Marccl.
Az ipari mérgezés judikatúránkban. Írta: Dr. Kadosa Marccl. Az Állami Munkásbiztosítási Hivatal ismert állásfoglalása tudvalevőleg lehetetlenné tette a magyar munkásbiztosítás számára, hogy a baleset folytán
RészletesebbenMiniszteri tájékoztató Magyarország erdőállományának főbb adatairól a 2009. évi XXXVII. törvény 43. (5) bekezdése alapján
Miniszteri tájékoztató Magyarország erdőállományának főbb adatairól a 2009. évi XXXVII. törvény 43. (5) bekezdése alapján Tovább gyarapodott a magyar erdővagyon az elmúlt évben. Az erdők területe 4 535
RészletesebbenSzigetköz. A vizsgálat tárgyát képező terület: Dunakiliti-Szap közötti hullámtéri erdők Területük: 3080 ha
Szigetköz erdőgazd gazdálkodásának jövőjeje A vizsgálat tárgyát képező terület: Dunakiliti-Szap közötti hullámtéri erdők Területük: 3080 ha Miért fontos az erdők jövője? A vízfelületek nélküli terület
RészletesebbenIRODALMI SZEMLE. Erdei-, lucz- és vörösfenyóból álló elegyes állabokról szól az
IRODALMI SZEMLE. 769 Erdei-, lucz- és vörösfenyóból álló elegyes állabokról szól az Alig. Forst- und Jagdztg." f. é. júniusi füzetének egyik czikke, a mely Reiss Isenburg herczegi erdőmesler tollából ered
RészletesebbenAZ ÖRÖKERDŐ GAZDÁLKODÁS TAPASZTALATAI ÉLŐ ERDŐ KONFERENCIA MÁRCIUS SOPRON, MAGYARORSZÁG
Csépányi Péter termelési és természetvédelmi főmérnök Pilisi Parkerdő Zrt. AZ ÖRÖKERDŐ GAZDÁLKODÁS TAPASZTALATAI ÉLŐ ERDŐ KONFERENCIA 2017. MÁRCIUS 21-22. SOPRON, MAGYARORSZÁG Bevezetés Két fő erdőművelési
RészletesebbenErdészeti rendeletek tára.
Erdészeti rendeletek tára. Hirdetmeny. 391. sz. A felesketett erdőörök által az 1879. évi XXXI. törvényezikk 45. -á értelmében szolgálatközben viselendő jelvényekből az első szükségletnek megfelelő mennyiség
RészletesebbenA folyamatos erdőborítás kutatása Magyarországon
A folyamatos erdőborítás kutatása Magyarországon BARTHA DÉNES Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar Növénytani és Természetvédelmi Intézet 2015. július 8. Az előadás vázlata 1. Mi is az a folyamatos
RészletesebbenNagyvisnyó Sporttábor
Nagyvisnyó Sporttábor Augusztus 17. Indulás: I. csoport 9.00 II. csoport 10.30 Tisza tavi hajókirándulás-poroszló Közös túra a Dédesi várromhoz 5 600 m (oda-vissza) kb. 2,5 óra Augusztus 18. A túra hossza:
RészletesebbenElőterjesztés A Bicske Város Sportjáért Közalapítvány évi beszámolójának elfogadásáról
Előterjesztés A Bicske Város Sportjáért Közalapítvány 2018. évi beszámolójának elfogadásáról 1. előterjesztés száma: 128/2019. 2. előterjesztést készítő személy neve: Setéth-Fazekas Hajnalka 3. előterjesztést
RészletesebbenAz egyes piaczokról különben a következő ártételeket közöljük : Budapest. Egy m 3
Áthasonitás : assimilatio. Beszivárkodás : endesmose. Beszivárkodásmérő : endosmometre. Felemás (t. i. növény) : polygam. Gomboly (glomerulus) : a bükk vagy gesztenyefa ismert tüskés tokszerü gyümölcs-csészéje.
RészletesebbenCamping-lehetőségek az őrségben és ennek erdészeti előfeltételei CEBE ZOLTÁN
(vagy egyéb célok elérésének) szolgálatában. A termelőerők (termelőeszközök és munkaerő) mindenkor korlátozott mennyiségben állnak a gazdálkodó egység rendelkezésére, ugyanakkor rendszerint többféle célra
RészletesebbenERDÉSZETI LAPOK AZ ORSZÁGOS ERDÉSZETI EGYESÜLET. Megjelenik minden hónap 28.-án.
ERDÉSZETI LAPOK AZ ORSZÁGOS ERDÉSZETI EGYESÜLET K Ö Z L Ö N Y E. Kiadó: Szerkesztő : Az Országos Erdészeti-Egyesület. Bedö Albert. Megjelenik minden hónap 28.-án. Harminczkettedik évfolyam. IX. füzet.
RészletesebbenA nagyvadállom hatása Magyarország llományaira
A nagyvadállom llomány károsk rosításának hatása Magyarország erdőállom llományaira Kiemelten az erdősítési si korú állományokra 2009.10.27. Az erdészeti elsőfok fokú hatóság g informáci ciói i a vadkáros
RészletesebbenA Gazdasági Versenyhivatal Elnökének és a Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa Elnökének 3/2015. számú közleménye az egyezségi kísérletről
A Gazdasági Versenyhivatal Elnökének és a Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa Elnökének 3/2015. számú közleménye az egyezségi kísérletről I. Bevezetés 1. A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás
RészletesebbenBudapest, június
ORSZÁGGYÜLÉS HIVATAL A MAGYARORSZÁG KORMÁNYA r.. 2013 Jt'+!tag, H/11701. számú országgyűlési határozati javasla t Nagykőrös város megyeváltási kezdeményezésér ől El őadó: Dr. Navracsics Tibo r közigazgatási
RészletesebbenISMERTETÉSEK. I. Légfűtés. (V. tábla I, 2, 3. ábra.)
ISMERTETÉSEK. I. Légfűtés. (V. tábla I, 2, 3. ábra.) A Zeitschrift des Architecten- und Ingenieur-Voreins zu Hannover" 1867. évi folyamának 2-, 3- és 4-dik együttes füzete a többek között a göttingai országos
RészletesebbenA folyamatos erdőborításon alapuló erdőkezelés gazdálkodói és ökonómiai vonatkozásai
A folyamatos erdőborításon alapuló erdőkezelés gazdálkodói és ökonómiai vonatkozásai Csépányi Péter termelési és természetvédelmi főmérnök Pilisi Parkerdő Zrt. A Pilisi Parkerdő Zrt. működési területe
Részletesebben2014. évre tervezett erdőgazdálkodási tevékenységek a X. kerületben:
2014. évre tervezett erdőgazdálkodási tevékenységek a X. kerületben: Fahasználat módja Községhatár Tag Részlet Teljes terület (ha) TRV Budapest X. 4 F 5,14 TI Budapest X. 4 E 4,92 TI Budapest X. 4 K 1,65
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2017. március - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenA szálaló erdő rendszereinek elnevezései (Nomenclatura)
A szálaló erdő rendszereinek elnevezései (Nomenclatura) DR. ROTH Kossuth-díjas, GYULA ny. egyetemi tanár Az Országos Erdészeti Egyesület elnöke, Partos Gyula, a minap felvetette a szálaló erdők rendszerei
RészletesebbenA folyamatos erdőborítás bevezetése az erdészeti gyakorlatba
A folyamatos erdőborítás bevezetése az erdészeti gyakorlatba Üzemi tapasztalatok a Pilisi Parkerdőben Csépányi Péter termelési és természetvédelmi főmérnök Történeti áttekintés Erdőanyai Szálalóvágás a
RészletesebbenA gyufagyártás. Irta: H. Qabnay Ferencz.
ajánlott kedvezményeket, amelye k inkáb b a kiseb b erdő - birtokok javár a esnének, elegendőkne k ne m tartom, mer t mihelyt a z erd ő év i jövedelm e a 200.000 K- t meghaladja, az erdőjövedelem különváiasztoitmegadóztatása
RészletesebbenSZINTVIZSGA FELADAT. a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara hatáskörébe tartozó szakképesítéshez
SZINTVIZSGA FELADAT a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara hatáskörébe tartozó szakképesítéshez Érvényes: 2013. szeptember 1-től, a 41/2013. (V. 28.) VM rendelettel kiadott szakmai
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. február kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya és
RészletesebbenErdész gyakornokként Mecklenburg-Vorpommernban 2007.09.15.-2007.12.21.
1 Erdész gyakornokként Mecklenburg-Vorpommernban 2007.09.15.-2007.12.21. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Képzési és Szaktanácsadási Intézet által kiírt Leonardo pályázaton való sikeres
RészletesebbenS Z I N T V I Z S G A F E L A D A T
S Z I N T V I Z S G A F E L A D A T a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara hatáskörébe tartozó szakképesítéshez, a 41/2013. (V. 28.) VM rendelettel kiadott szakmai és vizsgáztatási
RészletesebbenKözépszintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója. Olasz nyelv
Középszintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója Olasz nyelv FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegítő beszélgetés 1. Társalgási feladat/interjú: három témakör interakció kezdeményezés
Részletesebbena Magyar Erdész-Egylet
a Magyar Erdész-Egylet nél a legegyszerűbb legbiztosabb minden fölösleges mesterkélésektől ment gyakorlati eljárások az idő és költség lehető kímélése mellett, alkalmaztassanak. Az üzemmód határozása,
RészletesebbenHipotézis STATISZTIKA. Kétmintás hipotézisek. Munkahipotézis (H a ) Tematika. Tudományos hipotézis. 1. Előadás. Hipotézisvizsgálatok
STATISZTIKA 1. Előadás Hipotézisvizsgálatok Tematika 1. Hipotézis vizsgálatok 2. t-próbák 3. Variancia-analízis 4. A variancia-analízis validálása, erőfüggvény 5. Korreláció számítás 6. Kétváltozós lineáris
RészletesebbenEresztvények A Képviselő-testület támogatja a terület egy részének visszasorolását lakó területbe 2. A Csapás területének
Tahitótfalu község településszerkezeti tervének, helyi építési szabályzatának és szabályozási tervének felülvizsgálatához szükséges tájékoztatási dokumentáció A 2010-ben elfogadott településrendezési eszközök
RészletesebbenKERESZTÉNY MAGVETŐ. Vallás és művészet.
KERESZTÉNY MAGVETŐ. XXX éuf. Január Február. 1895. 1-ső füzet. Vallás és művészet. Vallás és művészet, az emberi szellemnek e csodás nyilvánulásai egymással mindig közeli viszonyban állottak. Mindkettő
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. március kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya és
RészletesebbenA vállalati minőségi rendszer kiépítésének lehetőségei
6. A vállalati minőségi rendszer kiépítésének lehetőségei 6.1 A választás és az első lépés A vállalat több minőségi filozófia és minőségbiztosítási rendszer közül választhat, tetszése szerint dönthet.
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2017. január kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
Részletesebben*) Megfelelő magyar szót, mely a fogalmat teljesen kifejezné, találnom
835 Lapszemle. Az állabápolásról tűlevelű erdőkben. (Folytatás és vége.) A tisztító vágás alkalmával az erdei és vörös fenyő egyes példányait kivágjuk s mind a két fanemből csak a nagyobb csoportokat tűrjük
RészletesebbenKÉPZÉSI PROGRAM a 139/2008. (X. 22.) FVM rendeletben meghatározott. b8/2 Agrár-környezetgazdálkodási kifizetések II.
KÉPZÉSI PROGRAM a 139/2008. (X. 22.) FVM rendeletben meghatározott b8/2 Agrár-környezetgazdálkodási kifizetések II. című képzéshez A képzési program kódszáma: b8/2 A képzési program megnevezése: Agrár-környezetgazdálkodási
RészletesebbenÚj erdőgazdálkodási módszerek a Szombathelyi Erdészeti Zrt. területén A Pro Silvától az átalakító üzemmódig
Új erdőgazdálkodási módszerek a Szombathelyi Erdészeti Zrt. területén A Pro Silvától az átalakító üzemmódig Kőszeg, 2010. december 2. Bakó Csaba erdőgazdálkodási igazgató Vas megye területe: 333.620 ha
RészletesebbenÉrtékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához. Angol nyelv. Általános jellemzők. Nincs értékelés
Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához Angol nyelv Általános jellemzők FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegítő beszélgetés Nincs értékelés 1. Társalgás - interakció kezdeményezés
RészletesebbenPilisi Parkerdő Zrt. ELŐTERJESZTÉS. a Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 2012. júniusi 28-i ülésére
Pilisi Parkerdő Zrt. ELŐTERJESZTÉS a Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 2012. júniusi 28-i ülésére Tárgy: Tájékoztató az erdőterületek állapotáról, az erdőterületek fejlesztéséről, fenntartásáról, a közmunkaprogram
RészletesebbenTESTVÉRE osztrák cs. és kir. és szerb királyi udvari szállítók, ugy szinte a m. kir. hadsereg szállítói Budapesten, Kár oly-laktanya.
Hirdető-melléklet az Erdészeti Lapok" 1890, évi X. füzetéhez. Az Erdészeti Lapok" mellett mérsékelt közlési díjért a lap irányával nem ellenkező hirdetések kiadatnak. Díjszabályzat. Az első negyven (40)
RészletesebbenA BIZOTTSÁG VÁLASZA AZ EURÓPAI SZÁMVEVŐSZÉK ALÁBBI KÜLÖNJELENTÉSÉRE:
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.5.27. COM(2013) 321 final A BIZOTTSÁG VÁLASZA AZ EURÓPAI SZÁMVEVŐSZÉK ALÁBBI KÜLÖNJELENTÉSÉRE: "EREDMÉNYESEK VOLTAK-E A MARCO POLO PROGRAMOK A FORGALOM KÖZUTAKRÓL VALÓ
RészletesebbenErdő-víz. Veled, vagy nélküled. Erdők a nagyvízi mederben
Erdő-víz Veled, vagy nélküled Erdők a nagyvízi mederben Magyar Hidrológiai Társaság Vándorgyűlése Szombathely, 2015.06.01-03. Az erdő fogalma Az erdőtörvény szerint: 6. (1) E törvény alkalmazásában erdő:
RészletesebbenMAGYAR FAVÁLASZTÉK SZOKVÁNYOK FOGALMAK
MAGYAR FAVÁLASZTÉK SZOKVÁNYOK Készítették: Tisza Ottó dr. Gólya János Nyugat-Magyarországi Egyetem Erdőhasználati Tanszék FOGALMAK Ággöcsök: A göcsösség a leggyakoribb és a legfontosabb fahiba. Göcsnek
RészletesebbenKövető vizsgálat 9. évfolyam a Vidra 8.b Levendula 8.c Borostyán. A tanévet vizsgálva (9. évfolyam)
Követő vizsgálat 9. évfolyam 7. 8.a Vidra 8.b Levendula 8.c Borostyán A 6 7. tanévet vizsgálva (9. évfolyam) - - Visszaérkezett kérdőívek száma: 6 db Osztály Létszám Visszaküldött adatlap Tanulótól kért
RészletesebbenA diósgyőri kincstári uradalom erdőgazdaságra.
Der Urwald am Hoverla-Berg. Von L. Nagy. Im Bezirk der kön. ung. Staatst'orstverwaltung Fehértisza (Komitat Máramaros, Ostkarpaten), unweit der Landesgrenze, befindet sich eine der sehönsten und interessan
RészletesebbenEGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS
Szám: EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS amely létrejött, a ORSZÁGOS valamint, a BIZTONSÁGI TANÁCSADÓK NEMZETKÖZI SZAKMAI EGYESÜLETE között 2011 B u d a p e s t 1 A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvényben,
RészletesebbenÉlet az Erdőkben: lehetőségek és kihívások
WWF Magyarország Élet az Erdőkben: lehetőségek és kihívások Gálhidy László WWF Magyarország, 2014.10.04. Natura 2000 erdők Magyarországon Magyarországi N2000 erdőterület: 833.000 ha; ebből nemzeti védelem
RészletesebbenKirály György JUREX Iparjogvédelmi Iroda Debrecen 2014. november 20 21. 1/24
Király György JUREX Iparjogvédelmi Iroda Debrecen 2014. november 20 21. 1/24 Középpontban a a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 62. (2) bekezdése 2011. előtt és
RészletesebbenA törvény az 1913-ik évi január hó 1-vel lépett életbe. c>s FAKERESKEDELEM.
A második részben a tisztviselők szolgálali viszonyai és fizetései vannak szabályozva. A tisztviselő nem lehet az országgyűlés tagja, sem magánalkalmazásba nem léphet. Más állást vagy hivatalt csak az
RészletesebbenAz erdőgazdálkodás és a közlekedést szolgáló vonalas létesítmények kapcsolata
Az erdőgazdálkodás és a közlekedést szolgáló vonalas létesítmények kapcsolata Készítette: Csókás Balázs csokas.balazs@emk.nyme.hu Nyugat-magyarországi Egyetem, Erdőmérnöki Kar Erdővagyon-gazdálkodási és
RészletesebbenErdősítések és fahasználatok műszaki átvételének (hatósági ellenőrzésnek, helyszíni szemléjének) rendje
Erdősítések és fahasználatok műszaki átvételének (hatósági ellenőrzésnek, helyszíni szemléjének) rendje Jogosult Erdészeti Szakszemélyzet Általános Továbbképzése 2014.Október 21. Fahasználati műszaki átvételek
RészletesebbenÉG A GYERTYA, ÉG. 1. Bontsuk betűkre a szót! SZERETET = _ Miből indul ki? Abból, hogy valaki _
ÉG A GYERTYA, ÉG Ég a gyertya ég, Sok kis gyertya ég, Jaj, de szép a karácsonyfa, Égjen soká még! 1. Bontsuk betűkre a szót! SZERETET = _ Miből indul ki? Abból, hogy valaki _ 2. Mi már tudjuk: fal + at
RészletesebbenMunkahelyeken alkalmazandó biztonsági és egészségvédelmi jelzések
Munkahelyeken alkalmazandó biztonsági és egészségvédelmi jelzések Az EU már 1992-ben a 92/58 EGK irányelvben szabályozta a munkahelyi biztonsági, illetve egészségvédelmi jelzésekre vonatkozó követelményeket,
RészletesebbenMáramaros-megye geologiai viszonyai különös tekintettel értékesíthető ásványok fekvő helyeire.
IX. Máramaros-megye geologiai viszonyai különös tekintettel értékesíthető ásványok fekvő helyeire. Gesell Sándor-tól. Máramaros-megyének legkiterjedtebb geologiai képződése a kárpáti homokkő, mely az egész
RészletesebbenERDÉSZETI LAPOK ORSZÁGOS ERDÉSZETI EGYESÜLET. Megjelenik minden hónapban. Erdészetünk leírása a világkiállítási honismertetőben.
ERDÉSZETI LAPOK AZ ORSZÁGOS ERDÉSZETI EGYESÜLET K Ö Z L Ö N Y K. Megjelenik minden hónapban. Tizenkeitödik évfolyam. IV. füzet. Április 1873. Előfizetési dij egy évre és azok számára kik az Országos Erdészeti-Egyesületnek
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2017. január kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenBUDAPEST HATVAN VASÚTI FŐVONAL REKONSTRUKCIÓS PROJEKT
MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ 1.1 Településhálózati összefüggések A település az Aszódi Járáshoz tartozik. A település Aszód és Gödöllő vonzáskörzetébe tartozik. 1.2 A területfejlesztési
Részletesebben2. oldal Az első bekezdésen alapuló követelést attól a naptól számított egy év alatt lehet érvényesíteni, amely napon a munkavállaló megkárosításáról
1. oldal 1937. évi XXI. törvénycikk a munkaviszony egyes kérdéseinek szabályozásáról 1 Általános rendelkezések 1. A jelen törvény hatálya - a 2. -ban megállapított kivételektől eltekintve - kiterjed a
Részletesebben1/2011. (IV.4.) BK vélemény
FŐVÁROSI ÍTÉLŐTÁBLA BÜNTETŐ KOLLÉGIUMÁNAK VEZETŐJE 1055 Budapest V., Markó utca 16. Telefon: 268-4813 1/2011. (IV.4.) BK vélemény Amennyiben a bíróság elrendeli a tanú személyi adatainak a zárt kezelését,
RészletesebbenT/ számú. törvényjavaslat. egyes törvényeknek az önálló zálogjoggal összefüggő módosításáról
MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/12368. számú törvényjavaslat egyes törvényeknek az önálló zálogjoggal összefüggő módosításáról Előadó: Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter Budapest, 2016. október 1 2016. évi
Részletesebben