Nemesítsük az erdők vadgyümölcsfáit.

Átírás

1 726 Egy-egy munkásra esik Magyar- Horvát-Szlavón- a magyar korona országon országban országaiban gyártmányérték koronákban fenyöfatelepeknél... 4,052 5,182 4,097 tölgyfatelepeknél... 3,900 6,010 4,960 bükkfatelepeknél ,250 2,560 egészben 3,912 5,425 4,139 A mi a munkaidőt és a telepek kihasználását illeti, a 235 telep közül 92 volt olyan, a hol az üzem 24 órás és legalább 300 munkanapos volt. A többinél a kihasználás mérve ezen alól maradt. Megemlithető végül, hogy fürésziparunk bár fejlődik, fejlődésének útjában különböző akadályozó körülmények állanak. Többékevésbbé jogosultak a panaszok a közlekedési és kihasználási utak rosszasága, a viziutaknál tapasztalt hiányok és akadályok, a helyiérdekű vasutak magas díjtételei, munkás- és fuvarerő helyenkénti hiánya, a külföldi magas vámok és verseny és a hitelviszonyok miatt. (Folyt, köv.) Nemesítsük az erdők vadgyümölcsfáit. Irta : Craus Géza m. kir. erdész. Köztudomású, hogy hazánk, ha nem is mennyiségre, de minőségre nézve egyike a legjobb gyümölcstermelő országoknak. Számba veendő hatalmas összeg az, melyet a lakosság évenkint gyümölcstermelésének értékesítéséből bevesz s mely ily módon az adózó képességet s az ország vagyonosodását előmozdítja. Példa reá: Kecskemét, Nagy-Körös, Kis-Szeben stb. Pedig hát még csak kezdetén vagyunk a dolognak. A külföldi kereslet csak alig néhányad részét tudjuk kielégíteni. Mennyi tenni való van és volna még e téren, hogy a természetadta, kiválóan alkalmas klimatikus és talajtani viszonyainkat és helyzetünket e tekintetben is a legczélszerübb módon kihasználjuk s ezzel az általános közjólét emelése mellett az aggodalmasan emelkedő kivándorlás elé is ujabb gátat vessünk. Földmivelésügyi kormányunk ezen hátramaradottságunkat már régebben észrevette s nemcsak a törvényhatóságokhoz és különféle közegeihez intézett nagyszámú rendeleteivel igyekezett a figyelmet felhívni ez irányban, hanem gondoskodása kiterjedt odáig,

2 727 hogy mai nap már egyrészt az állami birtokok megfelelő terei, sőt az állami utak is gyümölcsfákkal szegélyeztetnek. Azonkívül egy kis kérvényre bárki is kaphat nagyon mérsékelt áron, a szegények ingyen, állami telepekről vidékének legmegfelelőbb ojtványokat. A folyó év tavaszán csak az állami utakra 10u,000 drb. gyümölcsfa lett kiültetve. Mily szép kamatokra reményt nyújtó tőkebefektetés! De bármely jó eszme is csak ugy nyerhet gyakorlatiasságot s akkor válhatik áldásthozóvá, ha annak keresztülvitele, megvalósítása, nemcsak a rendeletek holt betűiből nyeri és veszi fentartó erejét, hanem ha a benne fekvő hasznosság fogalma átmegy a napi élet lüktető vérébe. Azon viszonynál fogva, melylyel erdőségeink hazánk összterületéhez állanak s az azt kezelő és őrző személyzetnek a lakossággal való érintkezését is tekintetbe véve, az erdészet, melynek feladata, működési köre oly sok irányú, sokszor saját szakján kivüli tevékenykedést involvál, szintén oly tényező, mely a szóban lévő téren kezdeményezett áldásos eszméket propagálni, terjeszteni s tőle telhetőleg tökétetesiteni van hivatva. Meggyőződésem, hogy az erdészet ebbeli működésének meg is fog felelni. Itt nem is czélom, sem szándékom, hogy ebbeli működésének s tevékenységének fejtegetésébe bocsátkozzam. Csak reá óhajtok mutatni egy irányra, a melyen haladva, ugy az erdőbirtokos, mint közvetve a közjó érdekében, a javak tengerét legalább egy cséppel lehetne növelni s mely irány tulajdonképpen e czikkecske czimében már teljes megvilágítást nyert. A jelzett irányt mi erdészek tulajdonképpen nemcsak a már elmondottak hatása alatt, de másrészt azon elv megvalósításának törekvésében is követhetjük, mely szerint az erdőgazdálkodás egyik legfőbb problémája, az erdőbirtokon a tartamosság biztosítása mellett a lehető legnagyobb jövedelem elérése. Azt pedig nagyon is jól tudjuk, hogy a lehető jövedelmezés elérésénél gyakran mily előkelő helyen szerepelnek a mellékhasználatok. Csak mellesleg emlékszem vissza, hogy a midőn a nagysinki erdőgondnokságot elfoglaltam, az erdők legnagyobb részét már évtizedes száraz füréteg s egyéb burján lepte, melyek nemcsak az erdősítéseknek voltak majdnem legyőzhetlen akadályai, de kész

3 728 fészkei is az akkortájt sürün előfordult tüzkárositásoknak s a rengeteg egérseregnek, mely még a több éves sarjak gyökereit is teljesen elpusztította s egyáltalán óriási károkat okozott. Kérésemre az erdészeti bizottság, a kir. erdőfelügyelö kellő támogatásával felhatalmazott arra, hogy mindazon helyeken, melyeken esetleges károsítások ki vannak zárva, fel nem újult, vagy nem sikerült, esetleg elhanyagolt vágásterületeken, tisztásokon, elhagyott utakon, szabályos vonalak terein, határpásztákon stb. az itt addig nem gyakorolt fükaszálási mellékhasználatot bevezethessem. Az első évben, igaz, örvendtünk ha egyáltalán valaki ingyen is vállalkozott a tüske s száraz avarokkal áttört füves területek kihasználására, jobban mondva kitisztítására, melyek bizony erős munka mellett is alig adtak egy-egy szekér használható szénát. De már a következő esztendőben annyira javultak a viszonyok, hogy daczára annak, miszerint az itteni lakosság nagy terjedelmű kaszálói mellett ezen mellékhasználatra alig reflektál, az 16 erdőbirtokosnál 14,000 koronát jövedelmezett! Ez csak némi illusztrácziója akar lenni annak, a mit különben mindnyájan jól tudunk, hogy a mellékhasználatok mint már említve volt bizony hathatósan emelhetik az erdők jövedelmezőségét. Ezen mellékhasználatok nemeinek szaporítása terén Ígérkezik meglehetős háladatosnak az erdei vadgyümölcsfák nemesítése. Tudjuk, hogy az erdőterületek nagy részén, legalább is sok vidéken, különféle nemű s korú vad gyümölcsfákkal találkozunk.. A pár éves vágásokfcan csak ép ugy kapjuk meg még zsenge korában, mint rudasokban s szálerdőkben már termő állapotban; vagy esetleg az öreg állabok között kivénült, fagyöngygyei teleaggatott, düledező korhadt példányokban. Sokszor azonban az erdőszélek, határok, tisztások, utak, csupasz árkok mentén lehet fiatal s még ojtásra alkalmas fácskákat, sokszor igen szép példányokban találni. Ha tehát a vágásokban, vagy az utóbb emiitett helyeken előfordulókat beoltanánk, a mihez utóvégre is valami óriási munka vagy tudomány nem is szükségeltetik; s ha igy csak kisebb, holdas birtokon is sikerülne, mondjuk csak drb.-ot egy holdra tehát csak 1 drb.-ot véve, megnemesitve felnevelni,.

4 729 megőrizni s termését értékesíteni; vájjon mit gondol bárki is, mily jövedelem volna az? Hiszem, hogy sokszor talán a rendes fatermés, az évi főhasználat értékét is túlhaladná! De ha mondjuk, nem is mennénk e dologba ily vérmes reményekkel; nem szép lenne az magában, ha a birtokos a birtokot terhelő kezelési, őrzési, adóköltségek fedezéséhez jutna egyedül az erdészet ily, mondhatni privát közreműködésével, minden gond és fáradtság nélkül?! A termés értékesithetése azt hiszem, nem adna valami nagy munkát, vagy aggodalmat. Megfelelő gyümölcs, szépen leszedve s ápolva, gondozva, bárhol is kapna piaczot, vevőt. Egy részét lehetne aszalni s azután igy értékesíteni. A többi kimustrált hulladékból pedig még mindig oly pálinkát, bort lehetne főzni, mely az Engel-félével bátran felvenné a versenyt; az egészségre pedig feltétlenül ártalmatlanabb lenne. A munkálatok keresztül vitele sem ütköznék nagy nehézségekbe ; azokat az erdővédszemélyzet teljesítené, mely tulajdonképpen arra leghivatottabb is. Őrjáratai alkalmával megkeresgéli a fácskákat s igy legjobban tudja ezek helyeit. Idegen személyek örökös járás-kelése az erdőkben, amúgy is bajosan volna megengedhető. Az erdőőri személyzet tehát előkészítené a vadonczokat; a következő év tavaszán rendes külszolgálati teendői közben s mellékfoglalkozásként azontúl gondozná s védené. A kis ojtványvesszők, kés, kötőszer, viaszos-vászondarabkák stu. könnyen elférnek a szolgálati tarisznyában. Néhány nap alatt egy kis kedv és buzgalom mellett mennyi fácskát lehet megnemesiteni! Hogy pedig a kedv és buzgalom meglegyen, a birtokos könnyen reá vehető lenne arra, hogy később a jövedelem bizonyos százalékáról az erdőőri személyzet javára lemondjon; a mi csekély fizetéseik mellett, melylyel a ruházat is alig van sok esetben megfizetve, nagyon is reájok férne! S ezzel el volna érve a második eredmény is : t. i. a kis emberek", mert biz ezen kifejezés sok erdőszolgára reá illik, sorsának javítása; a mi szintén annyira szivén fekszik földmivelésügyi miniszterünknek. Sőt ezzel kapcsolatosan jelentkeznék a harmadik eredmény

5 730 is abban, hogy az érdekelt érdeklődés" jobban vonzaná a személyzetet a természet templomához, az erdő szentélyébe; a mi a védelemnek csak előnyére válnék. Ha pedig a személyzet mind e dologhoz nem értene, ugy arra kihallgatási napokon, külszolgálatban pedig a természet zöld asztalánál, nagyon is könnyen ki lehetne tanítani. Tegyük meg tehát a kezdeményező próbát, a kísérletek biztosítják az eredményt, váltsunk néhány jó szót a birtokossal s tavaszszal rakosgassuk meg'a védszemélyzet tarsolyait a szükségesekkel s kis utánjárás mellett nemsokára a birtokok és a kis emberek" köszönetét fogjuk hallani, a mi talán a legszebb jutalma minden fáradozásnak, törekvésnek, munkának. A külföld erdörendezési eljárásai.*) IV. Baden Irta : Bund Károly. nagyherczegség. Baden nagyherczegséget nyugaton a Rajna határolja. E folyam mentén azonban ez ország területén belül a sikság csak keskeny sávban terül el s már átlag Jcm.-re a Rajnától emelkednek a Schwarzwald előhegyei. Maga ez a hegység foglalja el az ország legnagyobb részét. Legmagasabb pontja (Feldberg) 1495 m. a t. f. Önálló hegycsoport északon az Odemvald. A Schwarzwald zöme gneisz, gránit és porphyr, északon és keleten a homokkő is fellép. Az Odemvald uralkodó kőzete a tarka homokkő. Kisebb kiterjedésben mészkőformatiók és egyéb közetek is előfordulnak. Baden összes erdőterülete (1890) 545,910 ha. volt, a mi az ország egész területének 36-2 /o-a. Az erdősültség tehát igen tetemes. *) L. az előző közleményeket az Erd. L évi XII., évi III., IV. és XII. füzeteiben. A Baden nagyherczegségre vonatkozó részben felhasznált irodalom: Krutina F.: Die Badische Forstverwaltung und ihre Ergebnisse in den 12 Jahren ; továbbá : Dienstanweisung über Forsteinrichtung in den Dománen-, Gemeinde-, und Körperschaftswaldungen des Ghth. Baden, végül a Dománen Direktion" hivatalos lapjának több száma. Szerző.