NAGYBERÉNYI DR. FAUST MIKLÓS ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAM

Átírás

1 NAGYBERÉNYI DR. FAUST MIKLÓS ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAM módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt (I. NEVELÉSI PROGRAM II. HELYI TANTERV) AUGUSZTUS 1

2 I. N E V E L É S I P R O G R A M TARTALOMJEGYZÉK I.1.1. PEDAGÓGIAI ALAPELVEINK I.1.2. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ ÉS OKTATÓ MUNKA CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI....7 I.2. AZ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK...9 I.3. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK 11 I.4.1. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK 12 I.4.2. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS ÉS A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ TEVÉKENYSÉGI RENDSZER ÉS SZERVEZETI FORMÁK...13 I.5.1. A PEDAGÓGUSOK HELYI INTÉZMÉNYI FELADATAI I.5.2. AZ OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKA TARTALMA, AZ OSZTÁLYFŐNÖKÖK FELADATAI I.6. A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG HELYI RENDJE I.7. A TANULÓKNAK AZ INTÉZMÉNYI DÖNTÉSI FOLYAMATBAN VALÓ RÉSZVÉTELI JOGAI GYAKORLÁSÁNAK RENDJE I.8. AZ ISKOLA SZEREPLŐINEK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS FELADATOK A SZÜLŐ, A TANULÓ, A PEDAGÓGUS ÉS AZ INTÉZMÉNY PARTNEREI KAPCSOLATTARTÁSÁNAK FORMÁI I.9. A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK ÉS AZ ALKALMASSÁGI VIZSGÁK SZABÁLYAI.45 I.10. AZ ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK ELSAJÁTÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS ISKOLAI TERV I.11. A KÖNYVTÁR ALAPFELADATAI 52 I.12. AZ ISKOLAKERT PROGRAM ELEMEI I.13. A HATÁRTALANUL ÉS A NEMZETI ÖSSZETARTOZÁS PROGRAM ELEMEI.68 2

3 II. H E L Y I T A N T E R V II.1. A VÁLASZTOTT KERETTANTERV MEGNEVEZÉSE, FEJELSZTŐ PROGRAM SNI..70 II.2. A KÖTELEZŐ, A KÖTELEZŐEN VÁLASZTANDÓ VAGY SZABADON VÁLASZTHATÓ TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK MEGNEVEZÉSE, ÓRASZÁMA..72 II.3. A TANKÖNYVEK ÉS MÁS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI, FIGYELEMBE VÉVE A TANKÖNYV TÉRÍTÉSMENTES IGÉNYBEVÉTELE BIZTOSÍTÁSÁNAK KÖTELEZETTSÉGÉT 81 II.4. A NEMZETI ALAPTANTERVEBEN MEGHATÁROZOTT PEDAGÓGIAI FELADATOK HELYI MEGVALÓSÍTÁSÁNAK RÉSZLETES SZABÁLYAI 84 II.5. A MINDENNAPOS TESTNEVELÉS, TESTMOZGÁS MEGVALÓSÍTÁSÁNAK MÓDJA II. 6. A VÁLASZTHATÓ TANTÁRGYAK, FOGLALKOZÁSOK, TOVÁBBÁ EZEK ESETÉBEN A PEDAGÓGUS VÁLASZTÁS SZABÁLYAI.. 87 II.7 A TANULÓ TANULMÁNYI MUNKÁJÁNAK ÍRÁSBAN, SZÓBAN VAGY GYAKORLATBAN TÖRTÉNŐ ELLENŐRZÉSI ÉS ÉRTÉKELÉSI MÓDJA, DIAGNOSZTIKUS, SZUMMATÍV, FEJLESZTŐ FORMÁI.88 II.8.A CSOPORTBONTÁSOK ÉS AZ EGYÉB FOGLALKOZÁSOK SZERVEZÉSÉNEK ELVEI...90 II.9. A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSE II. 10.AZ ISKOLA EGÉSZSÉGNEVELÉSI, KÖRNYEZETI NEVELÉSI ELVEI...93 II. 11. A TANULÓK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK...95 II. 12. A TANULÓ JUTALMAZÁSÁVAL ÖSSZEFÜGGŐ, A TANULÓ MAGATARTÁSÁNAK, SZORGALMÁNAK ÉRTÉKELÉSÉHEZ, MINŐSÍTÉSÉHEZ KAPCSOLÓDÓ ELVEK...99 II.13. AZ ISKOLA VALAMENNYI ÉVFOLYAMÁT ÁTFOGÓ HELYI TANTERV II. 14 A TANULÓK FELVÉTELÉVEL, AZ ISKOLAVÁLTÁSSAL, VALAMINT A TANULÓK ÁTVÉTELÉVEL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK. 104 II.15. A NEVELŐTESTÜLET ÉS AZ INTÉZMÉNYVEZETŐ DÖNTÉSE ALAPJÁN AZ ISKOLÁBAN ALKALMAZOTT SAJÁTOS PEDAGÓGIAI MÓDSZEREK.105 II.16. AZ ISKOLAI ÍRÁSBELI, SZÓBELI, GYAKORLATI BESZÁMOLTATÁSOK, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK RENDJE II. 17.AZ OTTHONI, NAPKÖZIS, TANULÓSZOBAI FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT ÍRÁSBELI ÉS SZÓBELI FELADATOK MEGHATÁROZÁSÁNAK ELVEI 108 II.18.A TANULÓ MAGASABB ÉVFOLYAMBA TÖRTÉNŐ LÉPÉSÉNEK FELTÉTELEI II.19.A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGÉVEL, MÓDOSÍTÁSÁVAL, NYILVÁNOSSÁGÁVAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK

4 II. 20. LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK I. sz. melléklet A diszlexiás, diszgráfiás, diszkakuliás, SNI-s gyermekek iskolai egyéni fejlesztő programja

5 I. N E V E L É S I P R O G R A M I.1.1. PEDAGÓGIAI ALAPELVEINK - iskolánk nevelőtestületének pedagógiai hitvallása - A Nagyberényi Dr. Faust Miklós Általános Iskolában tanító pedagógusok mindennapi nevelő és oktató munkájukban az alább felsorolt pedagógiai alapelveket szeretnék érvényre juttatni. 1. Iskolánkban olyan légkört kívánunk teremteni, ahol tanulóink otthon érezhetik magukat. Ennek keretében: - a tanuló személyiségét tiszteletben tartjuk, - a gyerekeket bevonjuk saját iskolai életük megszervezésébe, - a tanulók egyéni képességeit az oktatás során figyelembe vesszük, - diákjaink előre megismerhetik a velük szemben támasztott követelményeket, így tudhatják, mit várunk el tőlük, - minden gyermek számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére tanulmányi munkájában és életének egyéb problémáiban, - az iskola életében szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk: tanuló és tanuló, tanuló és nevelő, szülő és nevelő, nevelő és nevelő között. 2. Iskolánkban a tanulók teljes személyiségének fejlesztése, valamint a tanulók korszerű ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása és bővítése a legfontosabb pedagógiai feladat. Nevelőink szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedéket kívánnak nevelni a ránk bízott gyermekekből. Ennek érdekében: - a tervszerű nevelő és oktató munka a tanulók alapkészségeit fejleszti, és számukra korszerű, a mindennapi életben hasznosítható, továbbépíthető alapműveltséget nyújt, - iskolánk olyan az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó ismereteket közöl, melyek megalapozzák a tanulók műveltségét, világszemléletét, világképük formálódását és eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben, - az iskola oktató tevékenységének célját a gyermeki személyiség széleskörű fejlesztésében látjuk, - fontosnak tartjuk, hogy diákjaink elsajátítsák az egyéni tanulás módszereit, - szeretnénk elérni, hogy tanulóink körében a szorgalomnak, a tudásnak és a munkának becsülete legyen, - törekszünk a humánumra, az egyén és a közösségek iránti tiszteletre, - segítünk diákjainknak észrevenni és értékelni a jót - megelőzni, felismerni a rosszat, - törekszünk az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítására, 5

6 - szeretnénk tanulóinkat megismertetni nemzeti kultúránk és történelmünk eseményeivel, kiemelkedő személyiségeivel és hagyományaival, hogy mindezek megbecsülése révén tápláljuk a gyermekekben a haza, a szülőföld iránti szeretetet. 3. Iskolánk elsősorban a szülőkkel ápolt kapcsolatok révén folyamatosan részt kíván venni lakóhelyünk életében. Ennek érdekében: - rendszeres kapcsolatot tartunk a tanulók szüleivel, a családokkal, - igyekszünk lehetőséget teremteni arra, hogy iskolánk életéről, tevékenységéről, eredményeiről minél többet megismerhessenek a szülők, valamint falunk érdeklődő polgárai - nevelőink fontos feladatnak tartják, hogy iskolánk eddigi hagyományaihoz híven továbbra is képviseltesse magát a különféle helyi rendezvényeken, illetve a tanulók számára szervezett térségi szintű megmozdulások szervezésében és lebonyolításában maga is részt vegyen. 4. Iskolánk minden tanuló számára biztosítani kívánja az esélyegyenlőséget. Ennek érdekében - biztosítjuk a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók számára a képességkibontakoztató foglalkozásokat, melyek lehetővé teszik számukra a sikeres integrációt, illetve azt, hogy képesek legyenek megfelelni a sikeres társadalmi beilleszkedés követelményeinek. 5. Eszményeinkben olyan tanuló képe él, aki a közös családi és iskolai nevelés eredményeképpen egyesíti magában az alábbi tulajdonságokat: - humánus, - erkölcsös, - fegyelmezett, - művelt, - kötelességtudó, - érdeklődő, nyitott, - kreatív, alkotó, - becsüli a szorgalmas tanulást, a munkát, - képes a problémák érzékelésére és megoldására, - gyakorlatias, - képes eligazodni szűkebb és tágabb környezetében, - jó eredmények elérésére törekszik (játékban, munkában, tanulásban), - van elképzelése a jövőjét illetően, - becsüli a tudást, - öntevékenyen, aktívan vesz részt a tanulásban, - ismeri a tanulás helyes és hatékony módszereit, - képes tudását tovább fejleszteni és önállóan ismereteket szerezni, - tudását folyamatosan gyarapítja, bővíti, - képes az értő olvasásra, gondolatait helyesen és szabatosan tudja megfogalmazni szóban és írásban, 6

7 - a mindennapi életben felhasználható képességekkel rendelkezik, - ismeri, tiszteli, óvja, ápolja: nemzeti kultúránkat, történelmünket, anyanyelvünket, a természet, a környezet értékeit, más népek értékeit, hagyományait, az egyetemes kultúra legnagyobb eredményeit, - a társadalmilag elfogadott normák szerint viselkedik az emberi és a természeti környezetben, - ismeri és alkalmazza a közösségben éléshez szükséges magatartásformákat, - ismeri és betartja a különféle közösségek (család, iskola, társadalom) együttélését biztosító szabályokat, - ismeri és alkalmazza az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott formáit és módszereit, - viselkedése udvarias, - beszéde kulturált, - társaival együttműködik, - szüleit, nevelőit, társait szereti és tiszteli, - képes szeretetet adni és kapni, - szereti hazáját, - megérti, tiszteletben tartja a sajátjától eltérő nézeteket, - szellemileg és testileg egészséges, edzett, - egészségesen él, - szeret sportolni, mozogni, - megjelenése és személyes környezete tiszta, ápolt, gondozott. Tudjuk, hogy ezen tulajdonságok mindegyikét nem vagyunk képesek kialakítani minden egyes hozzánk járó tanuló személyiségében, ellenben nevelőink mindennapi nevelő és oktató munkája arra irányul, hogy a lehető legtöbb diákunk rendelkezzen végzős korára minél több itt felsorolt személyiségjeggyel. 7

8 I.1.2. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ ÉS OKTATÓ MUNKA CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka céljait az általános emberi és a nemzeti értékek tanulókkal történő megismertetése, elfogadtatása és átadása határozza meg. Pedagógiai munkánk alapvető feladata, hogy a gyermeki nyitottságra, fogékonyságra, érdeklődésre és aktivitásra építve a személyiségfejlődés szempontjából kiemelten fontos alábbi értékeket tanulóink elsajátítsák, ezek képviselete váljon bennük meggyőződéssé és határozza meg viselkedésüket, magatartásukat. 1. Az élet tisztelete, védelme. A természeti környezet megóvása. Az állatok és növények védelme, szeretete. Fogékonyság az élő és az élettelen természet szépsége iránt. 2. Az ember testi és lelki egészsége. Az egészség megőrzésének fontossága. Az egészséges és kulturált életmód iránti igény. A testmozgás iránti igény. Az önellátás képességeinek kialakítása (tisztálkodás, öltözködés, étkezés, környezet rendben tartása). Az egészségvédelem (az egészségre káros szokások ismerete, elutasítása; a balesetek megelőzése). 3. Az önismeret, a saját személyiség kibontakoztatásának igénye (önbecsülés, önbizalom). Felelősségvállalás saját sorsának alakításáért (önállóság, kitartás, szorgalom, kreativitás). Nyitottság az élményekre, a tevékenységekre, az esztétikum befogadására és létrehozására. 4. Fogékonyság az emberi kapcsolatokra, a barátságra. Hűség, önzetlenség, megértés, tapintat, őszinteség, egymás elfogadása, udvariasság, figyelmesség. 5. A család tisztelete, a szülők, nagyszülők megbecsülése, szeretete. 6. Kulturált magatartás és kommunikáció a közösségben. Udvariasság, figyelmesség, mások szokásainak és tulajdonának tiszteletben tartása. Fegyelem és önfegyelem. Közösségi érzés, áldozatvállalás. Törekvés az előítélet-mentességre, a konfliktusok kezelésére, készség a megegyezésre. 7. A világ megismerésének igénye. Igény a folyamatos önművelésre, az értékelés és önértékelés, valamint az önálló tanulás képességeinek kialakítására. 8. A szülőföld és Magyarország megismerése, szeretete, megóvása. A nemzeti kultúra ápolása: a nemzeti múlt megismerése, megértése, emlékeinek, hagyományainak, jelképeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. Egészséges nemzeti önbecsülés és hazaszeretet. 9. A kisebbségben élő magyarságért érzett felelősség - és közösségvállalás. A hazánkban élő kisebbségek és más népek, nemzetek jogainak tisztelete, kultúrájuk, hagyományaik tiszteletben tartása. 10. Az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári jogok tisztelete. Az emberek egyenlőségének elismerése. Az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása. Érdeklődés a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény a közéletiségre, a közösségi tevékenységekre. Törekvés a demokrácia érvényesítésére. Az iskolánkban folyó nevelő és oktató munka feladata, hogy a felsorolt értékek elsajátítását elősegítse. Ezt szolgálják a nevelési program különböző fejezeteiben később meghatározásra kerülő tanórai és tanórán kívüli nevelési tevékenységek, valamint az e tevékenységekhez kapcsolódó folyamatos értékelés. Nevelési céljaink megvalósítását segítik az iskola pedagógusai által alkalmazott személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek. 8

9 Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatóak: 1. Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra. 2. Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül. Iskolánk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások: Közvetlen módszerek Közvetett módszerek 1. Szokások kialakítását célzó, beidegző módszerek. 2. Magatartási modellek bemutatása, közvetítése. 3. Tudatosítás (meggyőződés kialakítása). - Követelés. - Gyakoroltatás. - Segítségadás. - Ellenőrzés. - Ösztönzés. - Elbeszélés. - Tények és jelenségek bemutatása. - Műalkotások bemutatása. - A nevelő személyes példamutatása. - Magyarázat, beszélgetés. - A tanulók önálló elemző munkája. - A tanulói közösség tevékenységének megszervezése. - Közös (közelebbi vagy távolabbi) célok kitűzése, elfogadtatása. - Hagyományok kialakítása. - Követelés. - Ellenőrzés - Ösztönzés. - A nevelő részvétele a tanulói közösség tevékenységében. - A követendő egyéni és csoportos minták kiemelése a közösségi életből. - Felvilágosítás a betartandó magatartási normákról. - Vita. Nevelési céljaink megvalósulását illetően akkor tekintjük nevelő és oktató munkánkat sikeresnek, ha iskolánk végzős diákjainak legalább a kilencven százaléka a nyolcadik évfolyam végén: - minden tantárgyból megfelel az alapfokú nevelés-oktatás kerettanterveiben meghatározott továbbhaladás feltételeinek. (Természetesen elsődleges célunk az, hogy tanulóink többsége - vagyis több mint ötven százaléka - a minimális követelmények teljesítésén túl az egyéni képességei alapján elvárható legjobb szinten feleljen meg az iskolánk helyi tantervében megfogalmazott követelményeknek.) - rendelkezik olyan bővíthető biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik őt arra, hogy a középiskolás követelményeknek a későbbiekben megfeleljen, - ismeri a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés- és magatartásformákat, - határozott elképzeléssel bír saját közelebbi és távolabbi jövőjét és sorsát illetően. 9

10 I.2 AZ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK Az iskolai egészségfejlesztés az iskola egész életébe, mindennapjaiba beépülő tevékenység, amely a pedagógusok és a tanulók egészséggel kapcsolatos ismereteinek bővítésére, korszerűsítésére, és a pszichoszociális környezet egészségtámogató jellegének erősítésére irányul. Az egészségfejlesztés magában foglalja a korszerű egészségnevelést, az egészségfejlesztő szervezetfejlesztést, és az önsegítés feladatait, módszereit. Helyzetkép Tanulóink az általános műveltséget megalapozó évfolyamokon hosszú éveket töltenek el 6-14 éves korukig iskolánkban. Ez időszakban érdemi hatást lehet gyakorolni a személyiségfejlődésükre, mely nagyban meghatározza az életmódjukban később kialakuló, megszilárduló szokásaikat, értékrendjüket. Az iskolának a gyermekekre gyakorolt hatása összetett, többszintű. Egyrészt a céltudatos oktatási-nevelési terv, másrészt a mindennapok hatása, amelyben az iskola tárgyi, létesítmény környezete, valamint az ott működő emberi viszonyok minősége egyaránt tükröződik. Mindezeket figyelembe véve, az iskola, a családi környezet mellett a szocializációnak azt a színterét jelenti, amelyben mód nyílik az egészségesebb életvitel készségeinek, magatartás mintáinak kialakítására és begyakorlására. Az iskolának az elsőleges megelőzésben van jelentős szerepe, amely a betegség első megjelenésének megakadályozására és az egészség megőrzésére irányul. A másodlagos prevenció körébe tartozik az iskolás gyermekek életkorhoz kötött kötelező szűrővizsgálatainak rendszere. Erőforrások: Személyi Belső erőforrások: iskolaorvos, védőnő gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, Külső kapcsolatok (támogató szervezetek): egészségügyi szervezet (Vöröskereszt) pedagógiai szakszolgálatok rendvédelmi szervezetek Családsegítő Központok és Gyermekjóléti Szolgálat Nevelési Tanácsadó. Tárgyi és anyagi erőforrások: Könyvek: egészséges táplálkozással, szenvedélybetegségekkel, szexuális felvilágosítással, családi életre való felkészítéssel, a serdülőkori változásokkal, pszichológiával foglalkozó szakkönyvek, ismeretterjesztő kiadványok, tanárok és diákok számára. Videofilmek: családi élettel, konfliktusokkal, szenvedélybetegségekkel, táplálkozási zavarokkal, szexuális felvilágosítással, az AIDS megelőzéssel foglalkozó műsoros videokazetták. A filmeket osztályfőnöki órákon, szabadidős, illetve tanórákon kívüli szervezett tájékoztatón tekinthetik meg tanulóink. 10

11 Alapelvek, célok Iskolánk egészségfejlesztő tevékenységének stratégiai céljai, hogy a tanulók kellő ösztönzést és tudást szerezhessenek a személyes és környezeti értelemben egyaránt ésszerű, a lehetőségeket felismerő és felhasználni tudó, egészséges életvitelhez. Az egészséges életmód, életszemlélet, magatartás szempontjából lényeges területek: önmagunk és egészségi állapotunk ismerete az egészséges testtartás, a mozgás fontossága az étkezés, a táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe a betegségek kialakulása és a gyógyulási folyamat a barátság, a párkapcsolatok, a szexualitás szerepe az egészségmegőrzésben a személyes krízishelyzetek felismerése és a kezelési stratégiák ismerete az egyéni tanulás technikáinak ismerete, módszerei a szenvedélybetegségek elkerülése a tanulási környezet alakítása a természethez való viszony, az egészséges környezet jelentősége Hosszú távú pedagógiai célok a stratégiai célokra vonatkozó érték- és szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása önismeret, tolerancia és empátia fejlesztése az egészségmegőrző magatartás és életvitel segítése a személyes felelősség tudatosítása ismeretek és jártasságok kialakítása, amelyek segítségével képesek lesznek megelőzni az egészségi problémákat, illetve csökkenteni azok súlyosságát problémamegoldó gondolkodás, döntésképesség az életminőség megválasztásához szükséges értékek, viselkedési normák kialakítása a családi életre nevelés fejlesztése az egészséges életvitelhez szükséges képességek fejlesztése Középtávú célok: a tantestület és a szülők egységes egészségfejlesztés szemléletmódjának formálása a tantestület egészséges életmóddal és drogprevencióval kapcsolatos ismereteinek gyarapítása készségfejlesztő módszerek alkalmazása a tanulók egészséges életmódra nevelésének folyamatában a tanulók megterhelés- és konfliktustűrő képességének, problémamegoldó kapacitásának növelése a tanulók egészségmegőrző szokásainak kialakítása és a káros szenvedélyektől mentes életmód értékeit tükröző életvitel elsajátítása. Feladatok: Állapot felmérés készítése: diákok egészségi állapota, életmódja a szülőkkel való együttműködés fejlesztése, igényfelmérés a támogató szervezetekkel, személyekkel való együttműködés fenntartása, fejlesztése a kortárssegítő diákok működésének szervezése, utánpótlásuk biztosítása a tanórán kívüli tevékenységi formák bővítése, rendszeressé tétele az egészségnevelési szakkönyvek és videofilmek állományának bővítése a diákok dohányzásának, alkohol- és drogfogyasztásának megelőzése 11

12 az egészséges táplálkozás igényének kialakítása 12

13 I.3. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK Iskolánk nevelő és oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze. Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink: 1. A tanulók erkölcsi nevelése. Feladata: Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása. 2. A tanulók értelmi nevelése. Feladata: Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása. 3. A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése. Feladata: Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása. 4. A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése. Feladata: Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása. 5. A tanulók akarati nevelése. Feladata: Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása. 6. A tanulók nemzeti nevelése. Feladata: A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése. 7. A tanulók állampolgári nevelése. Feladata: Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre. 8. A tanulók munkára nevelése. Feladata: Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása. 9. A tanulók egészséges életmódra történő nevelése. Feladata: A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása. 13

14 I.4.1. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka iskolánkban egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül. A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata. A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink: 1. A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása. Feladata: Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése. 2. A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében. Feladata: A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz: a kisgyermek heteronóm a felnőttek elvárásainak megfelelni akaró személyiségének lassú átalakulásától az autonóm önmagát értékelni és irányítani képes személyiséggé válásig. 3. Az önkormányzás képességének kialakítása. Feladata: A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják. 4. A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése. Feladata: A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek. 5. A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása. Feladata: A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása. 14

15 I.4.2. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS ÉS A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ TEVÉKENYSÉGI RENDSZER ÉS SZERVEZETI FORMÁK 1. A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a hosszabb tanításitanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra. Az iskola nevelői a tanítási-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást. a) A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek a gyermekeket tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartsuk. b) A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivitását biztosítják. c) Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok nevelő-oktató munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. A nevelők az egyes szaktárgyak tanítási óráin előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, így - elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél - a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak. Az egységes alapokra épülő differenciálás Intézményünk pedagógiai tevékenysége teret enged a színes, sokoldalú iskolai életnek, a tanulásnak, a játéknak, a munkának; fejleszti a tanulók önismeretét, együttműködési képességét, akaratát; hozzájárul életmódjuk, motívumaik, szokásaik, értékekkel való azonosulásuk fokozatos kialakításához, megalapozásához. A kulcskompetenciák hatékony fejlesztésének egyik feltétele a fejlesztési céloknak megfelelő tanítási folyamat, tanulási tevékenység. A tanítás nem más, mint a tanulók tanulásának szervezése: tervezése, irányítása, szabályozása és értékelése. A differenciált tanulásszervezés terén különösen a következő szempontokra kell figyelemmel lenni: - Olyan szervezési megoldásokat kell előnyben részesíteni, amelyek előmozdítják a tanulás belső motivációinak, önszabályozó mechanizmusainak kialakítását, fejlesztését. - A tanulásszervezés meghatározó szempontja a tanulók aktivitásának kibontakoztatása. - Az oktatási folyamat megszervezése segítse elő a tanulók előzetes ismereteinek, tudásának, nézeteinek feltárását, adjon lehetőséget esetleges tévedéseinek korrigálására és tudásának átrendeződésére. - Az oktatási folyamat alkalmazza az együttműködő (kooperatív) tanulás technikáit, formáit. 15

16 - Az iskolai tanítás, tanulás különböző szervezeti formáiban (az osztálymunkában, a csoportmunkában, a tanulók páros és egyéni oktatásában) a tanulók tevékenységét, önállóságát, kezdeményezését, problémamegoldását, alkotóképességét kell előtérbe állítani. - A tanulásszervezés egyik fő elve és teendője a tanulókhoz alkalmazkodó differenciálás a feladatok kijelölésében, azok megoldásában, a szükséges tanári segítésben, az ellenőrzésben, az értékelésben. - A feladathoz illeszkedő tanulásszervezési technikák, alkalmazása nélkülözhetetlen a hátrányos helyzetű tanulók egyéni képességeinek fejlesztése érdekében. 2. Az iskolában a nevelési és oktatási célok megvalósítását az alábbi egyéb (tanítási órán kívüli) tevékenységek segítik: a) Hagyományőrző tevékenységek Fontos feladat az iskola névadójának, dr. Faust Miklós emlékének ápolása. Ezt szolgálja az évenkénti megemlékezés a névadó halálának évfordulójáról, a különféle iskolai rendezvények megszervezése. Minden tanév folyamán iskolai ünnepséget, megemlékezést tartunk a következő alkalmakkor: október 6-a az Aradi Vértanúk és az elhunyt nagyberényi pedagógusok emlékére, október 23-án, adventi gyertyagyújtáskor, karácsonykor, február 25-én a kommunista diktatúra áldozatainak emlékére, március 15-e évfordulóján, április 11-én a költészet napján,; a Magyar Kultúra Napján, a gyermeknapon, Föld napján, illetve a 8. osztályosok ballagásakor. b) Diákönkormányzat. A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat munkáját az 5-8. osztályokban megválasztott küldöttekből álló diákönkormányzati vezetőség irányítja. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott pedagógus segíti. c) Diákétkeztetés. A tanulók számára igény esetén napi háromszori étkezést (tízórai, ebéd, uzsonna) vagy ebédet biztosít az intézmény. Az étkezési térítési díjakat az iskola által meghatározott módon kell befizetni. d) Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások. Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik. Az 1-8. évfolyamon az egyes tantárgyakból gyenge teljesítményt nyújtó tanulók képességeinek fejlesztésére. Fejlesztő pedagógus és pszichológus foglakozik a rászoruló gyermekekkel, heti 1 alkalommal. További tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások indításáról a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. A felzárkóztató foglalkozások sajátos formái az egyéni foglalkozások. Az egyéni foglalkozásokon a köznevelési törvény előírása alapján elsősorban azok a tanulók vesznek részt, - akiknek az első-negyedik évfolyamon az eredményes felkészülése ezt szükségessé teszi, - akik második vagy további alkalommal ismétlik ugyanazt az évfolyamot. 16

17 e) Iskolai sportkör. Az iskolai sportkör foglalkozásain részt vehet az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre. f) Szakkörök. A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művésziek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. Szakkör vezetését az igazgató beleegyezésével olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója. g) Versenyek, vetélkedők, bemutatók. A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. A versenyek, vetélkedők megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a különféle versenyekre a nevelők szakmai munkaközösségei vagy a szaktanárok végzik. h) Témahetek, témanapok (projekthetek, projektnapok). Az iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából a tanulók számára projektoktatást (témaheteket, témanapokat) szerveznek. A projektoktatás egy iskolai napon legalább három órát meghaladó foglalkozás vagy több iskolai órán, tanítási napon át zajló tanítási-tanulási folyamat. Ennek során elsősorban a tantárgyi rendszerbe nehezen beilleszthető ismeretek feldolgozása történik egy-egy témakör köré csoportosítva a gyerekek aktív részvételével zajló közös, sokféle tevékenységre építve. A hosszabb (több napos, egy hetes) témahetet (projekthetet) a tanulócsoportok ismereteket összegző vagy művészeti bemutatója zárja. Iskolánkban évente ismétlődnek azok a téma napok, amelyek a népszokásokkal, az egészségvédelemmel, a természet- és környezetvédelemmel, iskolánk névadójával kapcsolatos ismereteket dolgozzák fel. A hosszabb (több napos, egy hetes) témaheteken feldolgozásra kerülő ismereteket a nevelők szakmai munkaközösségei az iskola éves munkatervében határozzák meg. i) Tanulmányi kirándulások. Az iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából a tanulók számára gyalogos vagy kerékpáros tanulmányi kirándulásokat szerveznek a lakóhely és környékének természeti, történelmi, kulturális értékeinek megismerése céljából. j) Osztálykirándulások. A nevelőtestület az osztályok számára osztálykirándulást szervez a hatékonyabb oktató-nevelő munka érdekében. Az osztálykiránduláson való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az iskola nevelői a pályázati lehetőségek minél jobb kihasználásával törekednek arra, hogy ezeken a programokon a nehezebb szociális körülmények között élő családok elsősorban halmozottan hátrányos helyzetű gyermekei is részt tudjanak venni. k) Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás. Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését szolgálják a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. Az e foglalkozásokon való részvétel ha az költségekkel is 17

18 jár önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az iskola nevelői a pályázati lehetőségek minél jobb kihasználásával törekednek arra, hogy ezeken a programokon a nehezebb szociális körülmények között élő családok elsősorban halmozottan hátrányos helyzetű gyermekei is részt tudjanak venni. l) Szabadidős foglalkozások. A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl. túrák, kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények stb.). A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az iskola nevelői a pályázati lehetőségek minél jobb kihasználásával törekednek arra, hogy ezeken a programokon a nehezebb szociális körülmények között élő családok elsősorban halmozottan hátrányos helyzetű gyermekei is részt tudjanak venni. m) Iskolai könyvtár. A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti. n) Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata. A tanulók igényei alapján előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl. számítógép stb.) a tanulók kizárólag tanári felügyelet mellett egyénileg vagy csoportosan használják. o) Hit- és vallásoktatás. Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak az iskola nevelő és oktató tevékenységétől függetlenül hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes. p) Erdei iskolák, táborozások. A nevelési és a tantervi követelmények teljesítését segítik elő a táborszerű módon, az iskola falain kívül szervezett, több napon keresztül tartó erdei iskolai foglalkozások, melyeken főleg egy-egy tantárgyi téma feldolgozása történik. Ezek a foglalkozások mind szorgalmi időszakban, mind iskolai szünidőben is megvalósulhatnak. 1. Definíció Az erdei iskola sajátos, a környezet adottságaira építő nevelés- és tanulásszervezési egység. A szorgalmi időben megvalósuló, egybefüggően többnapos, a szervező oktatási intézmény székhelyétől különböző helyszínű tanulásszervezési mód, amelynek során a tanulás a tanulók aktív, cselekvő, kölcsönösségen alapuló együttműködésére és kommunikációjára épül. A tanítás tartalmilag és tantervileg egyaránt szorosan és szervesen kapcsolódik a választott helyszín természeti, ember által létesített és szociokulturális környezetéhez. Kiemelkedő nevelési feladata a környezettel harmonikus, egészséges életvezetési képességek fejlesztése és a közösségi tevékenységekhez kötődő szocializáció. 2. Lehetőségek a nevelés és az oktatás területén az erdei iskolában - környezetadekvát, - környezethez illeszkedő tananyag megválasztása - természeti jelenségek és értékek megfigyelése, mérése - gyakorlati környezet- és természetvédelmi tevékenységek 18

19 - ember által alkotott, létrehozott környezet megismerése (szokások, hagyományok, lakók, helyi közösségek) - történelmi események megelevenítése - irodalmi, képzőművészeti alkotások megtekintése - drámapedagógiai eszközök alkalmazása élménypedagógia - projektpedagógiai módszerek alkalmazása - együttműködésen alapuló tanulástechnikák (együttes tervezés, közösen meghozott döntések, azok elfogadása és végrehajtása, a tanárokkal való bizalmi, együttműködő kapcsolat elmélyítése - szülők bevonása a program tervezésébe és alakításába, valamint az együttműködő szülők a programokon is részt vehetnek. - problémamegoldó, konfliktuskezelő technikák gyakorlása, megtanulása - felfedezés és az alkotás öröme - tanulási kudarccal küzdő vagy a tehetséges tanulók differenciált fejlesztése - mindennapoktól különböző szocializációs lehetőségek a beilleszkedésre; magatartási nehézségek enyhítése, kezelése; az osztályközösség szociometriai helyzetének feltárása, javítása - színtere az egészséges életmódnak -szabadban űzhető sportok, új mozgásos helyzetek, táplálkozási szokások; önellátás; napirend 3. Cél A tanulók a megszokott iskolai környezetből kiszakadva új, szokatlan, élményszerű tanulási helyzetek közé kerüljenek. Szerezzenek közvetlen tapasztalatokat a természetes környezetről, a mindennapi életből. Az iskolában eddig megszerzett ismereteket a gyakorlatban, komplex módon tudják alkalmazni és hasznosítani. a megváltozott környezetben és napirendben fejlődjön és erősödjön a gyermekek közösségi magatartása. Fejlődjön a tanulók környezettudatos magatartása. 4. Tervezés 4.1. A tervezés átgondolt tevékenységet, időrendi ütemezést igényel A célkitűzés megfogalmazásakor figyelembe kell venni: - a tantervi követelményeket - az erdei iskola helyszínének adottságait - a gyerekek életkori sajátosságait - a nevelők környezeti nevelésben való jártasságát, érdeklődését - a meghívható előadók programjavaslatait A helyszín megválasztása függ: - a földrajzi környezettől - az anyagi lehetőségektől - az előzetes tartalmi célkitűzésektől 19

20 4.2. Résztvevők, támogatók megnyerése Pedagógusok: - ismerjék meg konkrét előzetes elképzeléseket a célokat illetően - legyenek tisztában e tanulásszervezési forma nevelési-, oktatási lehetőségeivel, sajátosságaival - tudják milyen feladatokkal jár a tervezés és a megvalósítás - érzékeljék az előkészítő munka időbeni ütemezését - tegyenek javaslatot a helyszínre Gyerekek: - az erdei iskolán az egész iskola részt vesz, ami eleve leszűkíti a választható helyszínek sorát - az iskola speciális arculata, a kis létszámmal való közösségi munka eleve bensőségessé teszi az erdei iskola légkörét. Szülők: - Fontos, hogy a kezdeti lépésektől meglegyen az együttműködés - ismertessük meg e sajátos tanulásszervezés céljait, lehetőségeit - ismertessük a program tartalmi elemeit - lehetőség szerint minél több szülőt vonjunk be a konkrét feladatokba, hogy ők is magukénak érezzék Partnereink: - iskolai alapítvány (Gyermekkacaj alapítvány) - pályázati szervek 4.3. A program kidolgozásának ütemezése Az erdei iskola kihat az egész tanévi tervezésre. Körültekintő előkészítő munkát igényel. A cél és a helyszín ismeretében a résztvevőkkel, partnereinkkel együttműködve körvonalazzuk a tartalmat, mely az alábbi módokon fogalmazódhat meg: Az adott tanulócsoport tanmenetéből, tantervi követelményeiből összegyűjteni azokat a lehetőségeket, amelyek feldolgozásának természetesebb közege az erdei iskola, mint a tradicionális oktatási formák. Egy-egy nagyobb témába integrálni az addig tantárgyakban szétszórtan, időben össze nem illeszthetően megtalálható tananyagot. Egy-egy -a helyszín kínálta- témakört feldolgozni projektmódszerrel, amely azt jelenti, hogy a megismerési egység központi problémájának megoldásához a variációk sokaságát mozgósítani A tervezőmunka fázisai Ötletek gyűjtése a tartalom kialakításához Általános napirend kialakítása. Anyag- és eszközszükségletek végiggondolása A részvételi és a program megvalósítási költségeinek és azok forrásainak a megtervezése felmerülő költségek: 20

21 a szervezési költségek (kommunikáció, utazás...) részvételi költségek (utazás, szállás, étkezés) programköltségek (helyi, illetve meghívott szakemberek, anyag, eszközök, belépők...) 2. források lehetőségei: - szülők befizetései - pályázatok a program megvalósításának költségeihez - a szociálisan rászoruló gyerekek támogatási forrásainak felkutatása - értékteremtő munkákból (szelektív hulladékgyűjtés...) befolyó pénzek Közvetlen szervezési feladatok az erdei iskola megkezdése előtt utazás megszervezése, megrendelések étkezési és szállástervek elkészítése felnőtt és gyermek ügyelet kialakítása szülői értekezleten egyeztetések Program megvalósítása Végzett munka értékelése A gyerekek értékeljék a programot, önmagukat és társait Szülők véleménye Elemezzük, hogy a terv és a megvalósítás mennyire közelített egymáshoz, milyen korrekciókat kell elvégezni a hatékonyabb munkavégzés érdekében Köszönetnyilvánítás 4.5. Az erdei iskolák követelményrendszerébe a tantárgy követelményeit a következőképpen építhetjük be: - magyar irodalom: a választott helyszínekhez kapcsolódó írók, kötők élete, munkássága; a természetről szóló irodalmi alkotások ismerete, elemzése; versek, mesék, esszék írása - történelem: Az adott régi történelmi emlékhelyei, az ezekhez csatlakozó történelmi események és történelmi személyiségek élete, munkássága; mondák, történelmi események megjelenítése drámapedagógiai módszerekkel, vár bevétele, nyilazás kipróbálása. - földrajz: A választott tájakhoz csatlakozó földrajzi ismeretek (kialakulás, éghajlat, vízrajz, földtani érdekességek, népesség, gazdaságföldrajz), vizsgálódások, megfigyelések; a táj elemeinek érzékszervi felfedezése és az élmények vizuális megjelenítése - biológia: A tájak életközösségei, jellegzetes fajai, a tananyaghoz kapcsolódó fajok jellemzői, vizsgálódások, az élővilág változatosságának felfedezése, gyógynövénygyűjtés és feldolgozás, a felhasználás lehetőségei, gombaismeret, a gyűjtés szabályai, környezetszennyezés-környezetvédelem, gyakorlati lehetőségek, tesztek, preventív balesetvédelem, elsősegélynyújtás a gyakorlatban, váratlan helyzetek modellezése, életmód, preventív egészségvédelem: videofilm megtekintése, vagy meghívott előadó az AIDS, drog, dohányzás témakörében. - fizika: Energiák a természetben, a természet fizikai jelenségeinek megismerése, megfigyelése - kémia: A vizek és a talaj kémiája, annak pozitív és negatív hatása az élővilágra; vizek és vízpartok élettelen és élő elemeinek kapcsolata - technika, kézműves: az adott terület népművészeti hagyományait követő tárgyalkotások természetes anyagokból, ételkészítés, az együttes tevékenység öröme. - rajz: A helyszínen megfigyelhető művészettörténeti emlékek megfigyelése; elemzése, lehetséges fotózása, természetrajzok készítése, tájkép festése. 21

22 - testnevelés: Túrázás, természetben játszható mozgásos játékok megismerése, reggeli torna, közös futás (tanárok és diákok együtt). - ének: A természetről szóló dalok ismerete, helyi népdalok megismerése; az adott tájon élt neves zeneszerzők, zenészek élete, munkássága; a természet ritmusának felfedezése, annak megörökítése a testhangszerek segítségével q) Iskolakert Az iskolakert programelemeit lásd I

23 I.5.1. A PEDAGÓGUSOK HELYI INTÉZMÉNYI FELADATAI 1. A pedagógusok alapvető feladatai - A magasabb jogszabályokban, a pedagógiai programban, a szervezeti és működési szabályzatban, valamint az intézmény más belső szabályzatában és vezetői utasításában előírt pedagógiai és adminisztratív feladatok ellátása. - Heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (kötött munkaidejét) az intézményvezető által meghatározott feladatok ellátásával töltse. - Heti teljes munkaidejének ötvenöt hatvanöt százalékában (neveléssel-oktatással lekötött munkaidejében) tanórai és tanórán kívüli (egyéb) foglalkozásokat tartson. - Kötött munkaidejének neveléssel-oktatással lekötött munkaidején felöli részében a nevelést-oktatást előkészítő, a neveléssel-oktatással összefüggő egyéb feladatokat, tanulói felügyeletet, továbbá eseti helyettesítést lásson el. - A tanítási órák és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások pontos és eredményes megtartása. - Aktív részvétel a nevelőtestület értekezletein, valamint a szakmai munkaközösségek munkájában. - Aktív részvétel az éves munkaterv szerinti rendezvényeken. - A tudomására jutott hivatali titkot megőrizze. - A jogszabályokban meghatározott határidőkre megszerezze az előírt minősítéseket. - Az iskola céljainak képviselete a tanulók és a szülők előtt. - A pedagógusra bízott osztályterem, szaktanterem gondozottságának és pedagógiai szakszerűségének figyelemmel kísérése. 2. A tanórai és a tanórán kívüli oktató-nevelő munka, tanulásirányítás - Tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások megtartása. - A tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások éves tervének elkészítése (tanmenetek, éves programok). - Előzetes felkészülés a tanítási órákra és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozásokra. - A motiválás, a differenciálás, a tanulói aktivitás változatos formáinak alkalmazása a tanítási órákon - Változatos szervezeti formák alkalmazása a tanítási órákon - A tanulók életkorához és a didaktikai feladatokhoz megfelelően illeszkedő módszerek, szemléltetés, ellenőrzés és értékelés alkalmazása a tanítási órákon. - A tanulók aktív munkájának és megfelelő magatartásának biztosítása a tanítási órákon és a különféle iskolai foglalkozásokon. - Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak elsajátíttatása, gyakoroltatása a tanítási órákon. - A helyi tanterv követelményeinek elsajátítása a nevelő által tanított tanulók körében. 23

24 3. A tehetséges tanulók gondozása - Egyéb (tanórán kívüli) fejlesztő foglalkozások szervezése a tehetséges tanulók részére. - Iskolai tanulmányi, sport és kulturális versenyek, vetélkedők, bemutatók, pályázatok önálló szervezése, segítség a szervezésben. - Részvétel az iskolai tanulmányi, sport és kulturális versenyeken, vetélkedőkön, bemutatókon. - A tehetséges tanulók részvételének biztosítása és felkészítése a különféle iskolán belüli versenyekre, vetélkedőkre stb. - A tehetséges tanulók részvételének biztosítása és felkészítése a különféle iskolán kívüli versenyekre, vetélkedőkre stb. 4. A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók gondozása, eredményes fejlesztése - Egyéb (tanórán kívüli) fejlesztő foglalkozások szervezése a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók részére. - A gyermekvédelmi feladatok ellátása a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók körében. - A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók korrepetálása, segítése, mentorálása. - A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók felkészítése javító vagy osztályozó vizsgára. - Az eredményes középiskolai felvétel elősegítése a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók körében. 5. A tanulók tanórán kívüli foglalkoztatása - Szabadidős programok szervezése iskolán kívül (pl. színház-, múzeumlátogatás, kirándulás, sport rendezvények). - Szabadidős programok szervezése iskolán belül (pl. klubdélután, karácsonyi ünnepség). - Iskolai rendezvények, ünnepélyek, évfordulók megrendezése. - A nevelők, gyerekek és szülők együttműködését, kapcsolatát erősítő (közös) programok. 6. Az iskolai diákönkormányzat működtetésében való aktív részvétel - Az iskolai diák-önkormányzati munka egy-egy részterületének irányítása, segítése. - Az iskolai diákönkormányzat programjainak önálló szervezése, segítség a programok szervezésében, részvétel a programokon. - Iskolai szintű kirándulások, táborok önálló szervezése, segítség a szervezésben, részvétel a kirándulásokon, táborokon. 24

25 7. Munkafegyelem, a munkához való viszony - A munkaköri kötelességek teljesítése. - Az ügyeleti munka pontos, felelősségteljes ellátása az óraközi szünetekben. - Pontos adminisztrációs munka. A formai követelmények, a határidők betartása. - Az egyes tanév közben adódó feladatok pontos, határidőre történő megoldása. 8. Folyamatos, aktív részvétel a nevelőtestület és a szakmai munkaközösség tevékenységében - Feladatvállalás a munkaközösség, a nevelőtestület aktuális feladataiban. - Részvétel a különféle feladatok megoldására alakult nevelői munkacsoportokban. - Oktatási segédanyagok, szemléltető és mérőeszközök kidolgozása, közreadása. - Belső továbbképzések, előadások, bemutató órák szervezése, megtartása. 9. Továbbtanulásban, továbbképzésekben való részvétel, önképzés - Másoddiploma megszerzésére irányuló továbbtanulásban való részvétel. - Továbbképzéseken való részvétel. - A továbbképzéseken tanultak átadása a nevelőtestület tagjainak. - Publikációk szakmai (pedagógiai, szaktárgyi) témákról folyóiratokban, kiadványokban. 10. Az iskolai munka feltételeinek javítása - Pályázatok összeállítása, pályázatokon való részvétel. - Bekapcsolódás az eredményes pályázatok megvalósításába. - Az iskolai alapítvány működésének segítése. - Az iskolai munka javítása új ötletekkel, az ötletek kivitelezése megvalósítása (innováció). - Az oktatáshoz kapcsolódó szemléltető eszközök tervezése, kivitelezése. - Az iskola épületének, helyiségeinek dekorálása. 11. Részvétel a nevelőtestület szakmai életében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában - Részvétel az adott tanév munkatervében meghatározott feladatok ellátásában. - Részvétel a nevelőtestület szakmai (pedagógiai) döntéseinek előkészítésében. - Önkéntes feladatok vállalása a nevelőtestületi feladatok megoldásában. 12. Aktív részvétel a tantestület életében - A pályakezdő (gyakornok) vagy az iskolába újonnan került nevelők munkájának, beilleszkedésének segítése. - Önkéntes feladatvállalások a nevelőtestület közösségi életének; rendezvényeinek szervezésében, a szervezés segítése. - Részvétel a nevelőtestület közösségi életében, rendezvényein. 25

26 13. Az iskola képviselete - A szülői szervezet által szervezett rendezvények segítése. - Részvétel a szülői szervezet által szervezett rendezvényeken. - Tudósítások közreadása a helyi társadalom számára az iskola életéről, eredményeiről a helyi médiában. - Bekapcsolódás az iskolán kívüli szakmai-pedagógiai szervezetek tevékenységébe. - Bekapcsolódás az iskolán kívüli érdekképviseleti szervezetek tevékenységébe. - A település rendezvényein, eseményein való részvétel. - Aktív részvétel, tisztségek vállalása a település társadalmi, kulturális, sport, stb. életében, civil szervezeteiben. 14. A vezetői feladatok ellátása - Az egyes vezetői feladatok (tervezés, szervezés, a végrehajtás irányítása, ellenőrzés, értékelés) lelkiismeretes ellátása. - A vezetőre bízott közösség formálása, az emberi kapcsolatok javítása. 15. Megfelelő kapcsolat kialakítása a tanulókkal, a szülőkkel és a pedagógus kollégákkal - A tanulók, a szülők és a pedagógus kollégák személyiségének tiszteletben tartása. - Elfogadást, figyelmet, megértést, jóindulatot sugárzó stílus, hangnem és viselkedés a tanulók, a szülők és a pedagógus kollégák felé. - Pedagógiai tanácsadás a tanulóknak és a szülőknek. - Kellő figyelem érdeklődés, megbecsülés és jóindulat a nevelőtársak felé (a pedagógus kollégák segítése, a tapasztalatok átadása, észrevételek, bírálatok elfogadása). 26

27 I.5.2. AZ OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKA TARTALMA, AZ OSZTÁLYFŐNÖKÖK FELADATAI 1. Az osztályfőnök feladatai - Megfelelő magaviseletű; az iskolai diák-önkormányzati munkában és az iskolai rendezvényeken aktív osztályközösséget alakít ki az osztályközösség megfelelő irányításával. - Fejleszti a tanulók személyiségét, elősegíti egészséges lelki és testi fejlődésüket. - Elősegíti a társadalmi normákhoz és az iskolai elvárásokhoz igazodó értékrend kialakítást és elfogadását. - Tanórákon kívüli szükség esetén iskolán kívüli közösségfejlesztő, szabadidős programokat (pl. osztálykirándulás, túra, színház-, múzeumlátogatás) szervez. - Az osztályszintű és az iskolai rendezvényeken kíséri osztályát, felügyel a tanulókra. - Megismeri a tanulók családi és szociális körülményeit. - Rendszeres kapcsolatot tart és együttműködik a tanulók szüleivel. - Rendszeres kapcsolatot tart együttműködik az osztályban tanító nevelőkkel. - Tájékoztatja a tanulókat és a szülőket az őket érintő kérdésekről. Érdemi választ ad a szülők és tanulók iskolai élettel kapcsolatos kérdéseire. - Figyelemmel kíséri a diákok tanulmányi előmenetelét, és erről rendszeresen legalább havonta tájékoztatja a szülőket. - A bukásra álló tanulók szüleit a félév vége és az év vége előtt legalább egy hónappal írásban értesíti. - Ha a tanuló az év végén tanulmányi kötelezettségeinek nem tesz eleget, a szülőket tájékoztatja a tanuló továbbhaladásának feltételeiről. - Figyelmezteti a szülőket, ha a gyermekük jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek. - A szülők figyelmét felhívja a szociális és egyéb juttatásokra. - Támogatja és segíti az osztályban működő szülői szervezet munkáját. - A szülők tájékoztatására szülői értekezleteket és fogadó órákat szervez. - Fokozott törődéssel foglalkozik az osztályába járó kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal. - Az osztály tanulóinál ellátja a gyermekvédelmi feladatokat, együttműködik a gyermekvédelmi felelőssel, szükség esetén a gyermekjóléti és családsegítő szolgálattal. - Segíti a tanulási, beilleszkedési, magatartási nehézséggel küzdő tanulók iskolai munkáját. - Támogatja a tehetséges tanulók fejlődését. - Tájékozódik a tanulók iskolán kívüli tevékenységeiről. - Az iskolaorvosi szolgálat bevonásával figyelemmel kíséri a tanulók egészségi állapotát, és erről szükség esetén tájékoztatja az osztályban tanító nevelőket.(pl. tartós betegségek, fogyatékosságok, gyógyszerérzékenység). - Minden hó végén érdemjeggyel értékeli a tanulók magatartását és szorgalmát. - Az első félév végén és a tanév végén javaslatot tesz a nevelőtestületnek a tanulók magatartás és szorgalom osztályzatára. - Az első félév végén és a tanév végén javaslatot tesz a nevelőtestületnek a tanulók egész tanévi munkájának dicsérettel történő elismerésére. 27

28 - A házirendet megsértő vagy feladatait elmulasztó tanulót először szóbeli figyelmeztetésben, majd írásbeli figyelmeztetésben, intőben vagy rovóban részesíti. Súlyosabb esetben javaslatot tesz a tanuló elleni fegyelmi eljárás lefolytatására. - Figyelemmel kíséri a tanulók hiányzásait, vezeti a mulasztási naplót, a mulasztásokat az osztálynaplóban havonként összesíti. A hiányzás óraszámainak napokra történő átváltása az alsó tagozaton a tanítási órák számának figyelembe vételével, a felső tagozaton pedig öt tanórával történik. - Az osztályfőnök igazolatlan mulasztás esetén a jogszabályokban előírt rendelkezések alapján jár el. - A tanév elején elkészített osztályfőnöki tanmenet szerint vezeti az osztályfőnöki órákat, azokra előre felkészül. - Segíti és ösztönzi a tanulók középiskolai továbbtanulását, megismerteti őket a pályaválasztási és továbbtanulási lehetőségekkel. - A nyolcadik évfolyamban a szülők döntése alapján ellátja a tanulók középiskolai jelentkezésével kapcsolatos feladatokat, elkészíti az ehhez szükséges dokumentumokat. - Elkészíti az osztályfőnöki munka éves tervezetét (osztályfőnöki munkaterv, osztályfőnöki tanmenet). - Elkészíti az osztálystatisztikákat és ezekhez kapcsolódó elemzéseket. - Elkészíti a félévi és tanév végi értékeléseket az osztályközösség fejlődéséről. - Betartja az alapvető erkölcsi normákat a tanulókkal, a szülőkkel és a nevelőtársakkal szemben. - Kitölti és vezeti az osztálynaplót, hetente ellenőrzi a szükséges beírásokat, és szükség esetén gondoskodik azok pótlásáról. - Felfekteti és vezeti a tanulói törzslapokat és bizonyítványokat. - Tanév elején kitölti a tanulók tájékoztató füzetét, tanév közben havonta ellenőrzi tájékoztató füzet vezetését (érdemjegyek, egyéb beírások, szülői aláírások). - Figyelemmel kíséri az osztály tantermének gondozottságát és pedagógiai szakszerűségét. 2. Az osztályfőnöki munka tervezése Az osztályfőnök osztályfőnöki nevelő munkáját a minden tanév elején összeállított osztályfőnöki munkaterv alapján végzi. Az osztályfőnöki munkaterv felépítése a) A tanév elején összeállított munkaterv - Az előző tanév végi értékelés az osztályközösség fejlődéséről. - Tanév eleji statisztikai adatok az osztályról. - Osztályfőnöki tanmenet (az osztályfőnöki órák éves terve). - Tervezett tanórán kívüli programok az adott tanévre havi bontásban. - Tervezett fogadó órák és szülői értekezletek az adott tanévre. Az egyes szülői értekezletek tervezett témái. - Az osztály diákközösségének vezetői. - Az osztályban működő szülői szervezet vezetői. b) Az osztályfőnöki munkatervhez csatolt dokumentumok a tanév folyamán - Első félévi és tanév végi osztálystatisztika. - Első félévi és tanév végi értékelés az osztályközösség fejlődéséről. - Jelenléti ívek és feljegyzések a szülői értekezletekről. 28

29 3. Az osztályfőnök által készített statisztikák, jelentések az osztályról Tanév eleji statisztikai adatok az osztályról - Tanulók száma, ebből leány - Állami nevelt (gondozott) - Hátrányos helyzetű, ebből halmozottan hátrányos helyzetű tanuló - Tanulási, magatartási, beilleszkedési zavarral küzdő tanuló - Sajátos nevelési igényű tanuló - Az iskolában étkező, ebből normatív támogatásban részesülő tanuló - Az étkezőkből csak ebédelő, illetve háromszor étkező tanuló - Az iskolába járás alól felmentett tanuló (magántanuló) - Egyes tantárgyakból az értékelés alól felmentett tanulók - Más településről bejáró tanuló - Nem magyar állampolgár - Évfolyamismétlő Statisztikai adatok az első félév és a tanév végén az osztályról - Tanulók száma - Osztályozott tanulók száma és aránya - Osztályozatlan tanulók száma és aránya - Az egyes tantárgyakban elért osztályzatok száma és a tantárgyak osztályátlaga - Az osztály tanulmányi átlaga - Kitűnő tanulók száma és aránya - Szaktárgyi dicséretek száma tantárgyanként a tanév végén - Példamutató magatartásért adott dicséretek száma a tanév végén - Példamutató szorgalomért adott dicséretek száma a tanév végén - Egy tantárgyból bukott tanulók száma és aránya - Két tantárgyból bukott tanulók száma és aránya - Három vagy több tantárgyból évfolyamismétlésre bukott tanulók száma és aránya - A bukások száma tantárgyanként - A tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyek eredményei - Iskolán belüli versenyek eredményei (iskolai versenyeken részt vett tanulók száma és az elért helyezések) - Iskolán kívüli versenyek eredményei (iskolán kívüli versenyeken részt vett tanulók száma és az elért helyezések) - Nyolcadik évfolyamon a középiskolai továbbtanulás jellemzői A középiskolai felvételi eljárást megelőző írásbeli vizsgán elért eredmények (magyar, matematika) Középiskolai felvétel a tanulók választása alapján A választott középiskolák közül az elsőként megjelölt iskolába felvett tanulók száma és aránya A választott középiskolák közül a másodikként megjelölt iskolába felvett tanulók száma és aránya A választott középiskolák közül a harmadikként megjelölt iskolába felvett tanulók száma és aránya Továbbtanulás iskolatípusok szerint Gimnáziumba felvett tanulók száma és aránya Szakközépiskolába felvett tanulók száma és aránya Szakiskolába (szakmunkásképzőbe) felvett tanulók száma és aránya Egyik középiskolába sem felvett tanulók száma és aránya 29

30 A tanulói közösségek (osztályközösségek) tevékenységének, fejlődésének értékelési szempontjai az első félév és a tanév végén - Az osztályközösség életét jellemző legfontosabb adatok (létszám, fiúk-lányok aránya, új tanulók, távozók). - Az osztály szociális összetétele (a családok szociális helyzete, a családok kulturális elvárásai, hátrányos és halmozottan hátrányos tanulók, gyermek- és ifjúságvédelmi munka). - A tanulási teljesítmény (tanulmányi átlageredmények, tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, a bukások, a tehetséges tanulók eredményei). - Az osztályközösség társas szerkezete, a közösség rétegződése, struktúrája. - Neveltségi szint (magatartás, társas viselkedés, beilleszkedési és magatartási nehézségekkel küzdő tanulók). - A közösségi tevékenység (önkormányzás szintje, közös programok és rendezvények felsorolása, egyéb (tanórán kívüli) foglalkozásokon való részvétel). - A szülői házzal való kapcsolat (a családlátogatások és a szülői értekezletek tapasztalatai, a szülők nevelési elvei, a szülők kapcsolata az iskolával). - Minden felsorolt területen belül meg kell határozni az alapvető pedagógiai feladatokat: Milyen változások történtek az előző értékelés óta eltelt időszakban? Milyen új problémák jelentkeztek az előző értékelés óta eltelt időszakban? A problémák megoldásának érdekében milyen beavatkozás látszik célszerűnek? 4. Az osztályfőnöki órák témái a) Kötelezően minden osztályban feldolgozásra kerülő témák a tanév legelső osztályfőnöki óráin - A házirend szabályainak megbeszélése. - Az osztályközösség belső szabályainak megbeszélése, rögzítése. - Balesetvédelmi, tűzvédelmi szabályok ismertetése, visszakérdezése. - Az osztályközösség gyermekvezetőinek megválasztása. - Az iskolai munkatervből az osztályt érintő feladatok ismertetése. - Az iskola környékére vonatkozó közlekedési ismeretek és veszélyhelyzetek megbeszélése. - A kerékpáros közlekedés szabályai. b) Kötelezően minden osztályban feldolgozásra kerülő témák - Félévente egy alkalommal egészségvédelmi téma (helyes táplálkozás; az alkohol- és kábítószer fogyasztás, a dohányzás káros hatásai a szervezetre; a személyes higiénia; a szexuális fejlődés) az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vételével. - Elsősegély-nyújtási alapismeretek: teendők közlekedési baleset esetén, segítségnyújtás baleseteknél; a mentőszolgálat felépítése és működése; a mentők hívásának helyes módja. - Félévente egy alkalommal az elsősegély-nyújtás alapismereteinek gyakorlati elsajátítása céljából az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele. - Az osztály félévi munkájának és magatartásának értékelése az első és a második félév végén. - Megemlékezés nemzeti ünnepeinkről október 23-án és március 15-én. - Megemlékezés a magyar kultúra napjáról, a kommunista és egyéb diktatúrák áldozatainak emléknapjáról, a költészet napjáról, a Föld Napjáról. - Megemlékezés az iskola névadójáról. - Osztálykirándulás előkészítése. 30

31 c) Az osztályfőnöki órák tananyaga, tematikája évfolyamonként: 5. évfolyam Tananyag: Tanuljunk tanulni Ötödikbe léptünk, házirend, tisztségek. A tanulást is tanulni kell. Nehéz és könnyű tantárgyak. Eredményes tanulás az 5. osztályban. Követelmény: A tanulás kötelesség. Gazdálkodás az idővel. A tanulást is tanulni kell. Ami érdekel, amit szívesen csinálok. Tananyag: Személyiségünk Önismeret, öntudat, önbizalom. Az ember értéke. Szokás, szenvedély. Követelmény: Önismeret fejlesztése, osztálytársak közti bizalom, a támogató légkör megerősítése. A dohányzás szenvedélybetegség jellegének tudatosítása. Tananyag: Test és lélek Az egészség értéke életünkben. Hogyan élhetünk egészségese. Testkultúra (testedzés, pihenés, öltözködés). Életrend, életritmus. Szabadidő helyes felhasználásáról. Követelmény: Testünk iránti felelősségünk. Testi-lelki egészség legfontosabb összefüggései. Tananyag: Tudni illik Az étkezés illemtana. Öltözködés, kultúrája. Szórakozás illemtana: színház, mozi, hangverseny, diszkó, kirándulás, sport, játék, strand. Követelmény: Alapvető viselkedési normák gyakoroltatása, betartása, megkövetelése. Tananyag: Családi élet Alkalmazkodás a családban. Egymás iránti figyelem a családban (hétköznapok, ünnepek). Követelmény: A család életre szóló érzelmi háttér, erőforrás szerepének tudatosítása. Az egymásra figyelés fontosságának hangsúlyozása. Tananyag: Közlekedés Gyalogos közlekedés kisebb, nagyobb településen. Tömegközlekedési lehetőségek. Kerékpáros közlekedés. Idénybalesetek. Követelmény: Kövesse a közlekedés helyes magtartási szokásait! Ismerje a városi és vidéki közlekedésben lévő különbségeket! Ismerje a gyalogos és tömegközlekedés szabályait! 6. évfolyam Tananyag: Gondolkodás, kommunikáció, tanulás Problémamegoldás, tanulás, emlékezet. Intelligencia, okosság, bölcsesség. Megismerés, tudás. Követelmény: A beszéd és a gondolkodás összefüggései. Értékelje a tudást, a lelkierőt, és az egyéb szellemi képességeket! Tananyag: Személyiségünk Ember voltunk általános vonásai, egyediségünk. Örökletes adottságok: testi alkat, ösztönök, temperamentum, képességek, tehetség. Szokás és szenvedély: jó és rossz szokásaink. Követelmény: Képesség a másik ember személyiségének tiszteletére és megértésére, a helyes önismeret kialakítására, önmaga felvállalására, mások bírálatának segítségként való elfogadására. Legyen képes felismerni az örökletes tényezők szerepét a jellem kialakulásában! 31

32 Tananyag: Test és lélek Test és lélek egysége. Egészséges életmód, testkultúra, mentálhigiénia. Növekszem, változom. Követelmény: Helyezze el önmagát a saját korcsoportjában, felismerve ebből adódó jellemzőit! Ismerje az ember életszakaszainak főbb általános jellemzőit. Tananyag: Tudni illik Találkozás, üdvözlés. Megszólítás, bemutatkozás, társalgás. Telefonálás illemtana. Vendégségben, vendéglátás. Pontosság, pontatlanság. Követelmény: Alapvető magatartási normák ismerete. Tananyag: Családi élet Személyi higiénia: testápolás, bőrápolás, ruha váltása. Nemi érés, nemi higiénia. Környezet tisztántartása: otthon, osztályban. Állatokkal a lakásban. Követelmény: Tudja önmagát, környezetét tisztán tartani! Tudja, hogy a tisztaság az egészséges élet alapfeltétele! Tananyag: Közlekedés Kerékpáros közlekedés korábban megismert szabályainak bővítése. Közlekedési jelzések, továbbhaladási algoritmusok leírása. Tömegközlekedés (országúti, vasúti, városi). Követelmény: Ismerje az alapvető közlekedési szabályokat. Ismerje a kerékpár biztonsági felszereléseit! 7. évfolyam Tananyag: Test és lélek Egészség, betegség, fogyatékosság. Egészséges életmód testkultúra, mentálhigiénia. Veszélyeztető tényezők. Az egyén és a drogok. A drogok és a médiák. A reklám hatása. Követelmény: Ismerje fel a test és lélek összefüggéseit! Legyenek ismeretei a káros szenvedélyek veszélyeiről és elkerülésük módjáról! Tananyag: Személyiségünk Örökletes adottságok: testi alkat, ösztönök, temperamentum, képességek, tehetség. A tanulás szerepe: sajátos szokások, ismeretek, világlátás, hobbik, örömök, félelmek. A nevelés szerepe: példaképek, jutalmazások, büntetések. Követelmény: Tudja, hogy minden ember egyedi, hogy énünk egyes összetevői örököltek, mások megszerzettek! Ismerje fel a tanulás jelentőségét a jellem alakulásában! Tananyag: Pályaorientáció Képességek: térbeli gondolkodás, nyelvi kifejezőképesség, számolási képesség, fizikai teherbírás, kézügyesség, ötletgazdagság, kapcsolatteremtés. Képesség és teljesítmény összefüggése. Önismeret testi, lelki, szociális és szellemi szempontjai. Munkahelyi ártalmak és a stressz. A munkanélküliség állapota, folyamata, az átképzés. Pályaválasztási alapfogalmak: pálya, szakma, foglalkozás, beosztás, munkakör, képesítés, képzettség. Érdeklődés, érzelem, motiváció a pályaválasztásban. Szabadban dolgozni, testi erőt kifejteni, technikai feladatokat ellátni, tiszta környezetben dolgozni, szellemi munkát végezni stb. Követelmény: A tanulók tudják: Felsorolni a képességek fő jellemzőit. Felismerni a képességek és a pályák kapcsolatát. Megadni saját képességeik szintjeit. Azonosítani a testi adottságok, a szociális körülmény és a tárgyi tudás szerepét az eredményes munkavégzésben. Felismerni a munkahelyi ártalmakat. Magyarázni a munkanélküliség állapotát, az átképzés szükségességét. Értelmezni a pályaválasztási alapfogalmakat. Azonosítani az érdeklődési területeket és elmondani azok szerepét a pályaválasztásban. Bemutatni a motiváció szerepét a pályaválasztásban. 32

33 Tananyag: Közlekedés A KRESZ szabályai. Az elsősegélynyújtás szabályai. Veszélyhelyzetek kialakulása. Követelmény: Előrelátással hárítsa el a veszélyhelyzetek kialakulását! Alkalmazza a KRESZ szabályait különös tekintettel: rendőri karjelzések, behajtani tilos, kerékpárút, főútvonal! Tananyag: Tudni illik Fiúk és lányok, megismerkedés, udvarlás. Társalgás illemtana. Hogyan? Miről? Kamaszszerelem. Követelmény: Helyes viselkedési formák tudatosítása. 8. évfolyam Tananyag: Személyiségünk Önmegfigyelés, önismeret, önnevelés: tapasztalat önmagamról és másokról. Elismerés, bírálat, építő, romboló. Érdeklődés, célok, akarat, énideál, értékek. Önérzet, önbizalom, önszeretet, szégyen, kisebbségi érzés. Önfegyelem, akaraterő, felelősség. Különbözőségek és hasonlóságok. A másik egyediségének, másságának elismerése, tisztelete. A másik megismerése. Kommunikáció. Vitatkozás, versengés, kompromisszumok. Jellem-lelki tulajdonságok. Szokások, tudás, erkölcs, világnézet. Intelligencia, okosság, bölcsesség, kreativitás. Büszkeség, gőg, méltóság, önzés, önzetlenség. Nyitottság, kíváncsiság. Az ember, mint értékelő lény. Az értékelés szempontjai. Az értékelés nehézségei. A legfontosabbnak tartott értékek. Az ember, mint erkölcsi lény. Választás és döntés, szándék és tett. A rossz, a hibázás és a bűn. Az erkölcsös cselekedet (jót jól). Mozgatóink. Meghatározottságaink, gyökereink. Vágy, szükséglet, lehetőség, igény. Érdekek, értékek, normák. Beállítódás, magatartás és viselkedés. Empátia, tolerancia. Az egyes ember fejlődése. Életkorok jellemzői. Követelmény: Tudjon érvelni az önuralom, önnevelés, önismeret fontossága mellett! Legyen képes érvelni a másik személyiségének tisztelete mellett! Legyen nyitott az értékek felismerésére és elfogadására! Legyen képes a meggondolt véleményalkotásra, mások józan, igazságos megítélésére! Legyen képes fontos helyzetekben a választási lehetőségek mérlegelésére, indokolni mások és önmaga hibás és jó döntéseit! Legyen képes felfedezni a különböző viselkedések és döntések mögött meghúzódó mozgatókat! Ismerje az egyes életszakaszok főbb jellemzőit! Tananyag: Pályaorientáció Képességek, munkahely, munkanélküliség. Térbeli gondolkodás, nyelvi kifejezőképesség. Számolási képesség, fizikai teherbírás, kézügyesség, ötletgazdagság és kapcsolatteremtési képesség. A képesség és teljesítmény összefüggése. Az önismeret testi, lelki, szociális és szellemi szempontjai. A munkahelyi ártalmak és a stressz. A munkanélküliség állapota, folyamata, az átképzés. Megbeszélés, vita, szituációs gyakorlatok, kérdőív, gyűjtőmunka. Követelmény: A tanulók tudják: Felsorolni a képességek fő jellemzőit. Felismerni a képességek és a pályák kapcsolatát. Megadni saját képességeik szintjeit. Azonosítani a testi adottságok, a szociális körülmény és a tárgyi tudás szerepét az eredményes munkavégzésben. Felismerni a munkahelyi ártalmakat. Magyarázni a munkanélküliség állapotát, az átképzés szükségességét. Tananyag: Pályák megismerése, pályaválasztási dokumentumok A pályák megismerésének lehetőségei: Pályaképek, pályatükrök, pályaismertetések, foglalkozás leírások. Pályaszintek, egymást helyettesítő pályaajánlatok. Pályaalkalmasság, továbbtanulási lehetőségek. A pályaválasztás dokumentumai, ismeretforrások. Videofelvételek elemzése, pályatabló készítése, riportok készítése, elemzése. Érdeklődés, érzelem, motiváció a pályaválasztásban. Érdeklődési területek: Szabadban dolgozni, 33

34 növényekkel, állatokkal foglalkozni, emberek között dolgozni. testi erőt kifejteni, formákkal, vonalakkal dolgozni, kézi erővel, szerszámmal dolgozni. Technikai feladatokat ellátni, irodában dolgozni, embereken segíteni, eladni, vásárolni. Tiszta környezetben dolgozni, gépeket szerelni és javítani, elektromos készülékekkel dolgozni, építőiparban, laboratóriumban dolgozni. Érzelmi viszonyulás és a motiváció szerepe a pályaválasztásban. Megbeszélés, vita, szituációs gyakorlatok, öndefiníciós folyamatok támogatása. Követelmény: A tanuló tudja: Azonosítani az érdeklődési területek és elmondani azok szerepét a pályaválasztásban. Bemutatni a motiváció szerepét a pályaválasztásban. Tananyag: Családi élet Családtervezés, házasság, családi célkitűzések. Generációk kapcsolata, egymás segítése. Családi szabadidő szervezés. Követelmény: Legyen képes életvitele tudatos alakítására! Legyen fegyelmezett, segítőkész! Tudja szabadidejét kulturáltan hasznosítani! Legyen tájékozott nemzeti, vallási, családi ünnepekről! Tudjon ezek hagyományainak megfelelően viselkedni! d) Választható témák az osztály összetételétől, neveltségi szintjétől függően - A tanulást is tanulni kell - Tanulást segítő tevékenységek - Egészséges életrend - A helyes napirend kialakítása - A család: a nagyszülők, a szülők és a gyerekek közössége - Ünnep a családban - Az ünnepek szerepe az emberek életében - Ismerem-e önmagam? - A megismerés forrásai - Baráti kapcsolatok - Részvétel a házi munkában - A nyári szünidő tervezése - A tanulási szokások, a gazdaságos tanulás - Fiúk és lányok barátsága - A helyes viselkedés, a helyes beszéd, az udvariasság - Igazmondás, hazugság - A serdülők biológiai és higiéniai problémái - Fejlesztő játékok tanulása - Tudni illik, hogy mi illik - Illemtan a gyakorlatban - Lakásunk kultúrája - Pályaválasztásra készülünk - Önállóság a tanulásban - Konfliktusok az osztályban - Igaz barátok az osztályban - A kulturált magatartás szabályai - Viselkedés ünnepi alkalmakkor - Bírálat, önbírálat - A család funkciói - Konfliktus a családban - Fizikai és szellemi munka - A pénz szerepe életünkben - Ápolt, divatos megjelenés - Hogyan rendezném be otthonomat? 34

35 - A vendéglátás illemtana - A határainkon túl élő magyarság - Testápolás, szépségápolás a serdülőkorban - Az étkezési kultúra - Az iskolaválasztás gondja - A család pályaválasztási elképzelései - Diákönkormányzat az osztályban és az iskolában - Törekvés a harmonikus életre - Jövőnkre készülünk - Harcban önmagunkkal - Bizonytalankodók az iskola- és a pályaválasztásban - Ügyintézés a mindennapokban - Barátság, szerelem, szexualitás - Házasság és család, a felbomló család - Hétköznapok és ünnepek a családban - Korunk jellemző betegségei - A fiatalkori bűnözés - A hivatalos helyen való viselkedés illemtana - Különféle tanulási módszerek - A jó időbeosztás, a helyes napirend - Közösségfejlesztő játékok - A kulturált viselkedés alapjai, illem - Ismerős, haver, barát - Kapcsolatok a másik nemmel, a nemi érés tudatosítása - Árulkodás, becsület, "betyárbecsület" - Hazugság, elhallgatás, igazmondás, becsületesség - Közlekedési szabályok, utazási illemtan - Színházlátogatás: viselkedés az előadáson, az élmények megbeszélése - Megjelenés, öltözködés - A sport szerepe az egészséges fejlődésben - Helyem a családban, szüleink tisztelete - Egészséges életmód rend, tisztaság, higiénia, korszerű táplálkozás - Veszélyes anyagok (alkohol, dohányzás stb. egészségkárosító hatása) - Az olvasás szerepe, fontossága, az olvasás élménye - A televízió műsorok, a videó-filmek helyes megválasztása - Ünnepek, az ünnepnapok szükségessége - Iskolai hagyományok megismerés - Fiú-lány kapcsolat, barátság, szerelem, a férfi, és a női szerepek. - Szerelem és házasság - Generációk együttélése, szüleink, nagyszüleink. - Az idős emberek tisztelete, segítése, a kötelességtudat fejlesztése - Családi hagyományok, ünnepek - A vallások szerepe életünkben, sokfélék vagyunk, tolerancia - Viselkedés iskolában a tanórán, iskolai rendezvényeken, utcán, közlekedési eszközökön, színházban, étteremben, szórakozóhelyen - A munka az ember alapvető létformája, a munka értelme, megbecsülése - Megélhetés, gazdálkodás, jólét - Vitakultúra fejlesztése, a véleményalkotás szabadsága - Nemzeti azonosságtudat, nemzeti hagyományaink, történelmünk, jelképeink - Helyünk Európában 35

36 - Miért tanulunk? Pályaválasztás, szakmák, foglalkozások, hivatások - Az információszerzés lehetőségei - Családi munkamegosztás, segítés otthon - A családi költségvetés ismerete, az előrelátó pénzgazdálkodás - Szabadidő értelmes, hasznos eltöltése (olvasás, rendszeres sportolás, zenetanulás, tánc, képzőművészet stb.) - Környezetünk kulturáltsága, növények, állatok gondozása - Egészség, betegség. Egészségünk iránti felelősség kialakítása 36

37 I.6. A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG HELYI RENDJE 1. Iskolai nevelő és oktató munkánk egyik alapvető feladata a kiemelt figyelmet igénylő tanulók fejlesztése, melynek alapja a tanulók egyéni képességeinek, fejlettségének, ismereteinek figyelembe vétele, a differenciálás; valamint különféle egyéni fejlesztő módszerek és szervezeti formák alkalmazása a tanítási folyamatban. 2. Munkánk során kiemelten kezeljük - a sajátos nevelési igényű; - a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő; - a kiemelten tehetséges; - a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók egyéni fejlesztését. 1. Sajátos nevelési igényű tanulók Pedagógiai alapelvek: - A sajátos nevelési igényű tanulók ellátása a szocializációjukat segítő inkluzív nevelésben valósul meg, melyben fejlesztésük a számukra megfelelő tartalmak közvetítésével segíti a minél teljesebb önállóság elérését és a társadalomba való mind teljesebb beilleszkedést - A habilitációs, rehabilitációs célok átfogják az intézmény egész nevelési-oktatási rendszerét, kiemelt figyelmet fordítva a befogadó környezet kialakítására, az egyediséghez való alkalmazkodásra. - A sajátos nevelési igényű tanulók ellátása olyan szakmaközi együttműködésben, nyitott tanítási-tanulási folyamatban valósul meg, amely az egyéni szükségletekhez igazodó eljárásokat, időkeretet, eszközöket, módszereket, terápiákat alkalmaz, és figyelembe veszi a sajátos nevelési igényű gyermekekre vonatkozó tantárgyi tartalmakat. - A sajátos nevelési igényű tanulók nevelését-oktatását a 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet 2. sz. mellékleteként kiadott Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve alapján szervezzük meg. Célok: A sajátos nevelési igényű gyermekek/tanulók fogyatékosságból eredő hátrányának megelőzése, csökkentése, a hiányzó, vagy sérült funkciók kompenzálása vagy helyreállítása, a funkciók egyensúlyának kialakítása, a képességek kibontakoztatása, társadalmi beilleszkedésük sérülés-specifikus szempontú támogatása, a meglevő funkciók bevonásával. Az egyéni sikereket segítő funkciók fejlesztése, a kimagasló teljesítményt nyújtó tanulók tehetségének kibontakoztatása Feladatok: A sajátos nevelési igényű tanulók sérülésspecifikusság szerinti fejlesztése, speciális terápia, egészségügyi és pedagógiai habilitációs és rehabilitációs foglalkozások, szükség esetén speciális eszközök biztosítása Megfelelő tanulásszervezési formákkal és módokkal biztosítani, hogy a tanórákon és a tanórán kívüli tevékenységben érvényesüljön a differenciált, az egyéniesített fejlesztés, eltérő képességekhez, viselkedéshez való alkalmazkodás. Olyan tanulási környezetet, speciális módszerek, tapasztalatszerzési lehetőség biztosítása, amelyben sokoldalú szemléltetéssel, cselekvéssel, gazdag feladattárral, speciális eszközök alkalmazásával valósul meg készség- és képességfejlesztés. 37

38 A pedagógus a tanórai tevékenységek/foglalkozások tervezésébe építse be a pedagógiai diagnózisban szereplő javaslatokat, a státuszfelvétel (gyermek/tanuló megfigyelés, teljesítmény-elemzés, ismeret, képesség, attitűd) eredményeit, szükség esetén változtasson eljárásain, módszerein. A pedagógus a tananyag adaptálásánál, feldolgozásánál vegye figyelembe a az egyes tanulók fejlettségi szintjét, a támogatás szükséges mértékét, a tantárgyi tartalmak sajátos nevelési igényű tanulókra vonatkozó specifikus jellemzőit, az irányelvekben foglaltakat. Az egyéni haladási ütem biztosítására egyéni fejlesztési és tanulási terv készítése, individuális módszerek, technikák alkalmazása. A pedagógus működjön együtt a gyermek/tanuló fejlesztésében résztvevő szakemberekkel. A személyiség-fejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok: A sajátos nevelési igényű gyermek/tanulók fejlesztése szakmai és szakmaközi együttműködéssel valósul meg. A személyiségfejlesztés alapja a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye és a pedagógus tanulókra vonatkozó megfigyelése, a fejlődés folyamatos nyomon követése és önmagához mért értékelése. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok: A sajátos nevelési igényű tanulók eredményes szocializációját elősegíti a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt történő nevelésük. A pedagógus kiemelt feladata az osztály közösségének felkészítése a sajátos nevelési igényű tanulók fogadására. Az osztályfőnök feladatai: Koordinálja az SNI tanulók ellátásában érintett szakemberek munkáját, segíti a szülőkkel való kapcsolattartás formáit Koordinálja az SNI tanulók esetén az egyéni fejlesztés tervezésének folyamatát (egyéni fejlesztési terv készítésének koordinációja) Nyomon követi, figyeli az SNI tanulók szakértői véleményének érvényességét Figyelemmel kíséri az egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és minősítés alóli mentesítés megvalósításának gyakorlatát Az osztály és szülőközösségben előkészíti az SNI tanulók fogadását Szükség szerint, a jogszabályban meghatározott módon kezdeményezi a tanuló szakértői vizsgálatát, véleményezése korrekt, szakmailag megalapozott A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje: Az intézmény befogadó iskola, vállalja a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók ellátást. - Tanulásban akadályozott tanulók esetén: a fejlesztési területek megegyeznek a NAT-ban leírtakkal, de azok mélysége, időigénye, mennyisége, módja az egyéni sajátosságokhoz igazodóan módosul az ismeretszerzés, a feldolgozás és alkalmazás során fontos a vezetés, folyamatos segítség, irányítás cselekvésbe ágyazott ismeretszerzés, képi rávezetés a feldolgozás és fejlesztés idejének növelése, lassúbb tempó biztosítása - Pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók esetén: a tanulók iskolai fejlesztésének pedagógiai szakaszai nem térnek el a NAT-ban rögzítettektől. Indokolt esetben az első évfolyam két tanévi időtartamra széthúzható speciális tanulásszervezési módok, eljárások, értékelés, eszközhasználat az egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és minősítés alól mentesítés 38

39 Az értékelés rendje: Sajátos nevelési igényű tanulók értékelésének szempontja az önmagukhoz mért fejlődés. Tudásuk képességeiknek megfelelő értékelése, az irányelvekben meghatározott, eltérő tanulmányi követelmények, módszertani, technikai segítségnyújtással támogatott számonkérés szerint. Egyes esetekben a szakértői bizottság szakértői véleményében és a nevelési tanácsadó szakvéleményében foglaltak szerint az igazgató a minősítés és értékelés alóli mentesíti a tanulót, abban az esetben, ha az általános követelményeknek való megfelelés semmilyen módszertani, technikai segítségnyújtással, környezeti adaptációval nem érhető el. A nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke: A sajátos nevelési igényű gyermek/tanuló fejlesztését sérülés-specifikus eszközök biztosítják, a kötelező eszközjegyzék szerint. A tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei: a tankönyv tartalma feleljen meg az irányelvekben foglaltaknak legyen alkalmas a differenciálásra vegye figyelembe a sajátos nevelési igényű tanulókra vonatkozó sérülés-specifikus elvárásokat (átláthatóság, olvashatóság, betűméret) adjon lehetőséget a tevékenységközpontú módszerek alkalmazására feleljen meg az életkori sajátosságoknak esztétikus kivitele motiválja a tanulót Alkalmazandó kerettanterv: szükség szerint az alkalmazandó kerettanterv (letölthető a választott kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező tanórai foglalkozások, továbbá a kerettantervben meghatározottakon felül a nem kötelező tanórai foglalkozások megtanítandó és elsajátítandó tananyagát, az ehhez szükséges kötelező, kötelezően választandó vagy szabadon választható tanórai foglalkozások megnevezését, óraszámát egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs rehabilitációs óraszámot a évi Köznevelési törvény 6. mellékletével összhangban 2. A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek: - szoros kapcsolat a helyi óvodai intézménnyel, nevelési tanácsadóval, és gyermekjóléti szolgálattal, - az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; - felzárkóztató órák, fejlesztő foglalkozások; - egyéni foglalkozások; - képesség-kibontakoztató felkészítés és integrációs felkészítés; - nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai; - az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata; - a középiskolai továbbtanulás irányítása, segítése; - iskolai sportkör, szakkörök; - a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok); - szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások); 39

40 - a tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni támogatás); - a szülőkkel való együttműködés; - családlátogatások; - szülők és a családok nevelési gondjainak segítése; - szülők tájékoztatása a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról. 3. A tehetség, a képességek kibontakoztatását az alábbi tevékenységek segítik: - az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; - a tehetséggondozó, fejlesztő foglalkozások; - egyéni foglalkozások; - képesség-kibontakoztató felkészítés és integrációs felkészítés; - iskolai és iskolán kívüli versenyek, vetélkedők, bemutatók (szaktárgyi, sport, kulturális stb.); - az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata; - a középiskolai továbbtanulás irányítása, segítése; - iskolai sportkör, szakkörök; - a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok); - szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások). 4. A hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrációját segítő tevékenységek - szoros kapcsolat a helyi óvodai intézménnyel, nevelési tanácsadóval, és gyermekjóléti szolgálattal, - az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; - felzárkóztató órák, fejlesztő foglalkozások; - egyéni foglalkozások; - nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai; - az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata; - a középiskolai továbbtanulás irányítása, segítése; - iskolai sportkör, szakkörök; - a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok); - szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások); - a tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni támogatás); - a szülőkkel való együttműködés; - családlátogatások; - szülők és a családok nevelési gondjainak segítése; - szülők tájékoztatása a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról. 40

41 I.7. A TANULÓKNAK AZ INTÉZMÉNYI DÖNTÉSI FOLYAMATBAN VALÓ RÉSZVÉTELI JOGAI GYAKORLÁSÁNAK RENDJE A tanulók érdekeinek képviseletére az iskolában diákönkormányzat működik. 1. A diákönkormányzat feladata, hogy tagjainak érdekeit képviselje, az érintett tanulók érdekében eljárjon. 2. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. 3. A diákönkormányzat a tanulói érdekképviseleten túl részt vesz az iskolai élet tanórán kívüli alábbi területeinek tervezésében, szervezésében és lebonyolításában: - a tanulmányi munka (versenyek, vetélkedők, pályázatok stb.); - tanulói ügyelet, iskolai felelősi rendszer; - sportélet; - túrák, kirándulások szervezése; - kulturális, szabadidős programok szervezése; - a tanulók tájékoztatása (iskolai honlap). 4. Ezekben a kérdésekben - az osztályközösség véleményét az osztály éves munkatervének összeállítása előtt az osztályfőnököknek ki kell kérniük; - a diákönkormányzat iskolai vezetőségének véleményét az iskola éves munkatervének összeállítása előtt az igazgatónak ki kell kérnie. 5. Ezekben a kérdésekben a tanév folyamán az osztályközösségek, illetve a diákönkormányzat iskolai vezetősége javaslatokkal élhet az osztályfőnökök, a nevelőtestület és az igazgató felé. 6. A magasabb jogszabályok alapján a diákönkormányzat véleményét ki kell kérni: - az iskola szervezeti és működési szabályzatának jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt, - a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt, - az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor, - a házirend elfogadása előtt. 7. A diákönkormányzatot az iskola igazgatójával, a nevelőtestülettel, illetve más külső szervezetekkel való kapcsolattartásban (a tanulók véleményének továbbításában) a diákönkormányzat iskolai vezetőségének diákvezetője (elnöke) vagy a diákönkormányzatot segítő nagykorú személy képviseli. 41

42 I.8. AZ ISKOLA SZEREPLŐINEK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS FELADATOK A SZÜLŐ, A TANULÓ, A PEDAGÓGUS ÉS AZ INTÉZMÉNY PARTNEREI KAPCSOLATTARTÁSÁNAK FORMÁI 1. Az iskola közösségeinek együttműködése Az intézményvezető és a nevelőtestület együttműködése 1. A nevelőtestület különböző közösségeinek együttműködése az igazgató segítségével a megbízott pedagógus vezetők, illetve a választott képviselők útján valósul meg. 2. Az együttműködés fórumai: - a tantestületi értekezletek, - megbeszélések. 3. Ezen fórumok időpontját az iskola éves munkaterve határozza meg. 4. Az intézményvezető az aktuális feladatokról a nevelői szobában elhelyezett hirdetőtáblán, valamint írásbeli tájékoztatókon keresztül értesíti a nevelőket. 5. A nevelők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy munkaköri vezetőjük, illetve választott képviselőik útján közölhetik az intézmény vezetőjével. A munkaközösségek együttműködése 1. Az iskolában tevékenykedő munkaközösségek folyamatos együttműködéséért és kapcsolattartásáért a szakmai munkaközösségek vezetői felelősek. 2. A munkaközösségek vezetői a munkaközösség éves munkatervének összeállítása előtt közös megbeszélésen egyeztetik az adott tanévre tervezett feladataikat különös tekintettel a szakmai munka alábbi területeire: - a munkaközösségen belül tervezett ellenőrzések és értékelések, - iskolán belül szervezett bemutató órák, továbbképzések, - iskolán kívüli továbbképzések, - a tanulók számára szervezett pályázatok tanulmányi, kulturális és sportversenyek. 3. A munkaközösségek vezetői a nevelőtestületi értekezleteken rendszeresen tájékoztatják egymást a munkaközösségek tevékenységéről, aktuális feladatairól, a munkaközösségeken belüli ellenőrzések, értékelések eredményeiről. A nevelők és a tanulók kapcsolattartása és együttműködése 1. A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják: - az iskola igazgatója legalább évente egyszer a diákközgyűlésen, valamint a diákönkormányzat vezetőségének ülésén, - a diákönkormányzat vezetője havonta egyszer a diákönkormányzat vezetőségének ülésén és a diákönkormányzat faliújságján keresztül, - az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon. 2. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan (szóban, illetve a tájékoztató füzeten keresztül írásban) tájékoztatják. 3. A tanulók a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján az iskola igazgatóságához, az osztályfőnökükhöz, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz vagy az intézményi tanácshoz fordulhatnak. 42

43 4. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy az intézményi tanáccsal. A nevelők és a szülők kapcsolattartása és együttműködése 1. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják: - az iskola igazgatója legalább félévente egyszer a szülői szervezet iskolai vezetőségének ülésén vagy az iskolai szintű szülői értekezleten, - az osztályfőnökök folyamatosan az osztályok szülői értekezletein. 2. A szülők és a pedagógusok együttműködésére az alábbi fórumok szolgálnak: a) Egyéni megbeszélések Feladata a szülők tájékoztatása gyermekük iskolai életéről, magaviseletéről, tanulmányi eredményeiről; segítségnyújtás a szülőknek a gyermek neveléséhez; valamint az együttes, összehangolt pedagógiai tevékenység kialakítása a szülő és a pedagógus között. b) Családlátogatás Feladata, a gyermekek családi hátterének, körülményeinek megismerése, illetve tanácsadás a gyermek optimális fejlesztésének érdekében. b) Szülői értekezlet. Feladata: - a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása, - a szülők tájékoztatása az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről, az országos és a helyi közoktatás-politika alakulásáról, változásairól, a helyi tanterv követelményeiről, az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról, saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról, a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről, az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról, a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola igazgatósága felé. c) Nyílt tanítási nap. Feladata, hogy a szülő betekintést nyerjen az iskolai nevelő és oktató munka mindennapjaiba, ismerje meg személyesen a tanítási órák lefolyását, tájékozódjon közvetlenül gyermeke és az osztályközösség iskolai életéről. d) Írásbeli tájékoztató. Feladata a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztály szintű programokról. 43

44 3. A szülői értekezletek és a nyílt tanítási napok időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg. 4. A szülők a tanulók és a saját a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján az iskola igazgatójához, az adott ügyben érintett gyermek osztályfőnökéhez, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz fordulhatnak. 5. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatójával, nevelőtestületével. 6. A szülők és más érdeklődők az iskola pedagógiai programjáról, szervezeti és működési szabályzatáról, illetve házirendjéről az iskola igazgatójától, valamint nevelőitől kérhetnek tájékoztatást. 7. Az iskola pedagógiai programjának, szervezeti és működési szabályzatának és házirendjének előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulónak, szülőnek, valamint az iskola alkalmazottainak) joga van megismernie. 8. A pedagógiai program, a szervezeti és működési szabályzat, illetve a házirend egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg: - az iskola honlapján; - az iskola fenntartójánál; - az iskola könyvtárában; - az iskola nevelői szobájában; - az iskola igazgatójánál; - a munkaközösségvezetőknél 44

45 2. Az iskola vezetésének és közösségeinek külső kapcsolatai, együttműködése iskolán kívüli intézményekkel 1. Az iskolai munka megfelelő szintű irányításának érdekében az iskola igazgatójának állandó munkakapcsolatban kell állnia a következő intézményekkel: - Az intézmény fenntartójával: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (1054 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky u ) - Az intézmény működtetőjével: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (1054 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky u ) - A területileg illetékes önkormányzati képviselőtestülettel és polgármesteri hivatallal: Nagyberény község Önkormányzata és Képviselőtestülete (8656 Nagyberény, Fő u. 12.) - A területileg illetékes nevelési tanácsadóval: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Somogy Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Siófoki Tagintézmény (8600 Siófok, Beszédes Sétány 79.) A munkakapcsolat megszervezéséért, irányításáért az igazgató a felelős. 2. Az eredményes oktató- és nevelőmunka érdekében az iskola rendszeres munkakapcsolatot tart fenn az alábbi intézményekkel, szervezetekkel, gazdálkodókkal: - Az iskolát támogató Gyermekkacaj Alapítvány kuratóriumával. Feladata: az iskola erkölcsi és anyagi támogatása szabadidős programok, sportversenyek, vetélkedők, projektnapok megszervezésében, lebonyolításában - Az alábbi közművelődési intézményekkel: KIKK (8600 Siófok, Fő tér 2.) Feladata: kulturális programok szervezése, lebonyolítása Siófok Városi Könyvtár (8600 Siófok, Fő tér 2.) Feladata: kulturális programok helyszínének biztosítása, közös programok szervezése, az iskolai könyvtár munkájának szakmai, módszertani támogatása Grundschule am Heinrichsplatz ( Quedlinburg, Heinrichstrasse 21.) Feladata: testvériskolai feladatok ellátása, helyszín biztosítása - Az alábbi társadalmi egyesületekkel: Somogy Megyei Természetbarát Szövetség (7400 Kaposvár, Fő utca 10.) Feladata: kirándulások helyszínének biztosítása, projektnapok szakmai támogatása Nagyberényi Polgárőr Egyesület (8656 Nagyberény, József A. u. 20.) Feladata: szabadidős programok helyszínének biztosítása, lebonyolítása Együtt Nagyberényért, Somogyért Egyesület (8656 Nagyberény, Szabadság utca 44/a.) - Az alábbi termelő, gazdálkodó szervezetekkel, vállalkozásokkal: Selector Kft (8053 Bodajk, Bányász Ltp. 16.) Feladata: az iskola anyagi támogatása Koppány völgye Tanuszoda (8660 Tab, Kossuth Lajos u. 172.) Feladata: az iskolai úszásoktatás helyszínének biztosítása, szakmai irányítás 45

46 A munkakapcsolat megszervezéséért, felügyeletéért az igazgató a felelős. Az egyes intézményekkel, szervezetekkel kapcsolatot tartó nevelőket az iskola éves munkaterve rögzíti. 3. A tanulók egészségi állapotának megóvásáért az iskola igazgatója rendszeres kapcsolatot tart fenn dr. Kakasi István háziorvossal (8656 Nagyberény, Fő u. 12.) és dr. Pozsár Éva fogorvossal (8655 Som, Ady Endre u. 32.), és segítségükkel megszervezi a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatát. 4. A tanulók veszélyeztetettségének megelőzése, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok eredményesebb ellátása érdekében az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelőse rendszeres kapcsolatot tart fenn a Családsegítő Központ és Gyermekjóléti Szolgálattal (8600 Siófok, Batthyány Lajos utca 46.). A munkakapcsolat felügyeletéért az igazgató a felelős. 5. Az iskola helyiségeit, épületét az igazgató döntése alapján térítésmentesen használhatja az alábbi törvényesen bejegyzett gyermek- illetve ifjúsági szervezet: - Gyermekkacaj Alapítvány 6. A nevelők szakmai, pedagógiai munkájának segítésének, fejlesztésének céljából az iskolában működő munkaközösségek bekapcsolódnak a területi (iskolaközi) munkaközösségek munkájába: - Alsó tagozatos munkaközösség, - Felső tagozatos munkaközösség. 46

47 I.9. A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK ÉS AZ ALKALMASSÁGI VIZSGÁK SZABÁLYAI 1. Iskolánkban az alábbi tanulmányok alatti vizsgákat szervezzük: - osztályozó vizsga - pótvizsga - javítóvizsga 2. Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha - a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól fel volt mentve, - engedély alapján egy vagy több tárgy tanulmányi követelményének egy tanévben, vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tehet eleget, - ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a 250 tanítási órát meghaladja és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet. - ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és az igazolatlan mulasztása együttesen egy adott tantárgyból a tanítási órák 30 %-ot meghaladja és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet A nevelőtestület az osztályozó vizsgát akkor tagadhatja meg, ha a tanuló igazolatlan mulasztásainak száma meghaladja a 20 tanórai foglalkozást és az iskola eleget tett az értesítési kötelezettségének. (20/2012.CVIII.31. EMMI rendelet 51. (7.) (8.) 3. Pótvizsgát tehet a tanuló az igazgató által meghatározott vizsganapon, ha valamely vizsgáról neki fel nem róható okokból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné. A vizsgázónak fel nem róható ok minden olyan, a vizsgán részvételt gátló esemény, körülmény amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a vizsgázó szándékos, vagy gondatlan magatartására. Az igazgató engedélyezheti, hogy a vizsgázó a pótló vizsgát az adott vizsganapon tegye le, ha ennek feltételei megteremthetők. A vizsgázó kérésére a vizsga megszakításáig a vizsgakérdésekre adott válaszait értékelni kell. 4. Osztályozó vizsga esetén a vizsgát megelőző 3 hónapon belül kell a vizsgaidőszakot kijelölni. Osztályozó vizsgát az iskola a tanítási év során bármikor szervezhet. 5. A tanulmányok alatti vizsgáról a vizsgázót írásban kell értesíteni. A vizsgák anyagát a tanulók az év elején a tankönyvek átadásakor kapják meg. 6. Az iskolában tartott tanulmányok alatti vizsga esetén az igazgató engedélyezheti, hogy a vizsgázó az előre meghatározott időponttól eltérő időben tegyen vizsgát. 7. A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető. 8. A tanulmányok alatti vizsgát háromtagú vizsgabizottság előtt kell tenni. A vizsgabizottságba legalább két olyan pedagógust kell kijelölni, aki jogosult az adott tantárgy tanítására. 9. A vizsgabizottság elnökét és tagjait az igazgató bízza meg. A vizsgabizottság elnöke felel a vizsga szakszerű és jogszerű megtartásáért. 47

48 10. Vizsga reggel 8 óra előtt nem kezdhető el, és legfeljebb 17 óráig tarthat. 11. Az írásbeli vizsga szabályai (gyakorlati vizsgára is alkalmazni kell.) Egy vizsganapon a vizsgázó vonatkozásában legfeljebb 3 írásbeli vizsgát lehet megtartani. - a vizsgák között a vizsgázó kérésére legalább 10- legfeljebb 30 perc pihenőidőt kell biztosítani. - Pótló vizsga, szükség esetén újabb pihenőidő beiktatásával 3. vizsgaként is megszervezhető A vizsgázó számára a rendelkezésre álló idő tantárgyanként 60 perc, ha bármilyen rendkívüli esemény az írásbeli vizsgát megzavarja, az emiatt kiesett idővel a vizsgázó számára rendelkezésre álló időt meg kell növelni A vizsgateremben az ülésrendet úgy kell kialakítani, hogy a vizsgázók ne zavarhassák és ne segíthessék egymást. - A vizsgázók személyazonosságának megállapítása, vizsgaszabályok ismertetése, tételek kihirdetése a vizsgabizottság elnökének a feladata. - A vizsgázónak a feladat elkészítéséhez segítség nem adható. - Az írásbeli vizsga feladatlapot csak az iskola bélyegzőjével ellátott feladatlapon lehet megtenni. A lapon fel kell tüntetni a vizsgázó nevét, a vizsganap dátumát, a tantárgy megnevezését. - A rajzokat ceruzával, minden egyéb írásbeli munkát tintával kell elkészíteni. - Az íróeszközökről a vizsgázónak, az iskola helyi tanterve alapján a vizsgához szükséges segédeszközökről az iskola gondoskodik Az írásbeli vizsgán szabálytalanság esetén a vizsgáztató pedagógus: - elveszi a vizsgázó feladatlapját, ráírva, hogy milyen szabálytalanságot észlelt, az elvétel pontos idejét, aláírja, visszaadja a vizsgázónak, aki folytathatja az írásbeli vizsgát - a vizsgáztató pedagógus a szabálytalanság tényét és a megtett intézkedést írásban jelenti az iskola igazgatójának - az igazgatónak haladéktalanul a vizsga befejezése után ki kell vizsgálnia a szabálytalanságot - Az igazgató megállapításait jegyzőkönyvbe foglalja, amelynek a vizsgáztató és a vizsgázó nyilatkozatát is tartalmaznia kell. A jegyzőkönyvet a vizsgáztató, a vizsgázó és az igazgató írja alá. A vizsgázó különvéleményét is rávezetheti a jegyzőkönyvre. - az igazgató a jegyzőkönyveket, a feladatlapokat, a kidolgozási idő lejártával átveszi a vizsgázgatótól. A jegyzőkönyv aláírásával, az időpont feltüntetésével lezárja és a vizsgairatokhoz mellékeli. - Az írásbeli vizsga feladatlapjait a vizsgáztató kijavítja, a hibákat, tévedéseket a vizsgázó által használt tintától jól elkülöníthető színnel (ha lehet piros színnel) megjelöli, röviden értékeli a válaszokat. - Ha a vizsgáztató a javítás során arra a megállapításra jut, hogy a vizsgázó nem megengedett eszközöket használt, észrevételeit rávezeti a feladatlapra és értesíti az igazgatót. - Ha a vizsgázó a vizsga során szabálytalanságot követett el, háromtagú bizottság mérlegeli a szabálytalanság súlyosságát (p. tagot: igazgató, 2 a bizottság munkájában részt nem vevő pedagógus). 48

49 - A vizsgakérdésekre részben, vagy egészben érvénytelennek nyilvánítja, és az érvényben rész figyelmen kívül hagyásával értékeli a vizsgán nyújtott teljesítményt. - A vizsgázók adott tantárgyból ha az nem javítóvizsga volt a javítóvizsgára utasítja. - Ha javítóvizsga volt, a vizsgát eredménytelennek nyilvánítja. - A szabálytalansággal összefüggésben hozott döntést, és annak indokait határozatba kell foglalni. 12. A szóbeli vizsga szabályai: Egy vizsgázónak egy napra legfeljebb 3 tantárgyból szervezhető szóbeli vizsga. - Egy vizsgateremben legfeljebb 6 vizsgázó tartózkodhat. - A vizsgázónak legalább 10 perccel korábban kell megjelennie a vizsga helyszínén, mint amely időpontban az a vizsgacsoport megkezdi a vizsgát, amelybe beosztották. - A vizsgázó tantárgyanként húz tételt, vagy kifejtendő feladatot, ha szükséges kiválaszthatja hozzá az eszközöket. - Az egyes tantárgyakhoz kapcsolódó eszközökről a vizsgáztató gondoskodik. - Minden vizsgázónak tantárgyanként legalább 30 perc felkészülési időt kell biztosítani a szóbeli felelet előtt. - A vizsgázó a szóbeli felelet előtt jegyzeteket készíthet. - Egy tantárgyból egy vizsgázó feleltetési időtartama nem haladhatja meg a 15 percet. - A vizsgázók a vizsgateremben egymással nem beszélgethetnek, nem segíthetik egymást. - A vizsgázó határozza meg a tételben szereplő kérdések megoldásának sorrendjét. - A vizsgázó segítség nélkül, önállóan felel, de ha önálló feleletét önhibájából nem tudja folytatni, vagy a vizsgatétel kifejtése során súlyos tárgyi, logikai hibát vét, a vizsgabizottság tagjaitól segítséget kaphat. - A vizsgabizottság tagjai a tétellel kapcsolatban a vizsgázónak kérdést tehetnek fel. - A vizsgázó a tétel kifejtése során akkor szakítható félbe, ha súlyos tárgyi, logikai hibát vétett, vagy a rendelkezésre álló idő letelt. - Ha a vizsgázó a húzott tétel anyagában teljes tájékozatlanságot árul el, azaz a feleletének értékelése nem éri el az elégséges szintet, az elnök egy alkalommal póttételt húzat vele. - Póttétel húzása esetén a póttételre adott felelet pontszámát kell felezni, egész pontra kerekíteni, majd ez alapján kell az osztályzatot kiszámítani. - Ha a vizsgázó a feleletet befejezte, a következő tantárgyból történő tételhúzás előtt legalább 15 perc pihenőidőt kell számára biztosítani, s ez alatt az idő alatt elhagyhatja a vizsgahelyiséget. - Ha a vizsgázó a tétel kifejtését befejezte a vizsgabizottság elnöke rávezeti az értékelést a jegyzőkönyvre A szakértői bizottság szakvéleménnyel megalapozott kérésre az igazgató engedélye alapján: - a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó számára 30 perc gondolkodási időt legfeljebb 10 perccel meg kell növelni. - A vizsgázó a szóbeli vizsgát írásban is leteheti. - Az írásbeli vizsgák szóban is leteheti. - Az előbbi esetekben, ha a vizsga szóbeli és írásbeli részből áll, a vizsgázónak 2 vizsgatételt kell húznia, és az engedélynek megfelelő módon kell kifejtenie. 49

50 - A felkészüléshez és a tétel kifejtéséhez rendelkezésre álló időt tételenként kell számítani. - A vizsgázó kérésére a 2. tétel kifejtése előtt legfeljebb 10 perc pihenőidőt kell adni, amely alatt a vizsgázó elhagyhatja a vizsgahelyiséget. - Ha a szóbeli vizsgán a vizsgázó szabálytalanságot követ el, vagy a vizsga rendjét zavarja a vizsgabizottság elnöke figyelmezteti. A szóbeli vizsgát a vizsgázó befejezheti, de a szabálytalanság elkövetését, vagy a vizsga rendjének megzavarását a vizsgabizottság megállapítja, az elért eredményt megsemmisítheti. A jegyzőkönyvben szerepelnie kell a szabálytalanság tényének. - A szóbeli vizsgán és a gyakorlati vizsgán elkövetett szabálytalanság esetében az írásbeli vizsga erre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. 13. A gyakorlati vizsga szabályai A gyakorlati vizsgarész szabályait akkor kell alkalmazni, ha a tantárgy helyi tantervben meghatározott követelményei eltérő rendelkezést nem állapítanak meg. - A gyakorlati vizsgafeladatokat az igazgató hagyja jóvá. - Akkor lehet megkezdeni, ha a vizsgabizottság elnöke meggyőződött a feladatok elvégzéséhez szükséges személyi, tárgyi feltételek meglétéről. - A vizsgázót tájékoztatni kell a vizsga rendjéről, minden tudnivalóról, a vizsga helyéről, a munkavédelmi, tűzvédelmi és egészségvédelmi előírásokról. - A vizsgafeladat elvégzéséhez az adott tantárgynál meghatározott idő áll a rendelkezésre. - A gyakorlati vizsgarészt egy érdemjeggyel kell értékelni. - Az értékelésben fel kell tüntetni a vizsgázó nevét, születési helyét, idejét és a javasolt osztályzatot. - Az értékelést a gyakorlati oktatást végző szaktanár írja alá. - A vizsga helyszínén készült gyakorlati alkotásra, vagy a vizsga helyszínén bemutatott gyakorlatra adott osztályzat alapján kell meghatározni a gyakorlati vizsgarészre kapott érdemjegyet. 14. Független vizsgabizottság előtt letehető tanulmányi vizsgák A vizsgát a kormányhivatal szervezi A tanuló kiskorú tanuló esetén szülője a félév, vagy a tanítási év utolsó napját megelőző 30. napig, a 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet 51. (7) bekezdésben meghatározott esetben az engedély megadását követő 5 napon belül jelentheti be, ha osztályzatának megállapítása céljából független vizsgabizottság előtt kíván számot adni tudásáról. - Meg kell jelölni, hogy milyen tantárgyból kíván vizsgát tenni. - Az iskola igazgatója a bejelentést 8 napon belül továbbítja a kormányhivatalnak, amelyik az első félév, valamint a tanítási év utolsó hetében szervezi meg a vizsgát. - A tanuló a bizonyítvány átvételét követő 15 napon belül kérheti, hogy amennyiben bármely tantárgyból javítóvizsgára utalták akkor azt független vizsgabizottság előtt tehesse meg. 15. Ha a tanuló egy, vagy több tantárgy több évfolyamra megállapított követelményeit egy tanévben teljesíti, osztályzatait minden érintett évfolyamra meg kell állapítani. - Ha a tanuló több iskolai évfolyam valamennyi követelményét teljesíti, az osztályzatokat valamennyi elvégzett évfolyam bizonyítványába be kell jegyezni. 50

51 - Ha a tanuló nem teljesíti az iskolai évfolyam valamennyi követelményét, az egyes tantárgyak osztályzatát a törzslapján valamennyi elvégzett évfolyamon fel kell tüntetni, és a vizsga évében ezt követően az adott évben kiállításra kerülő év végi bizonyítványba be kell írni A vizsgafeladatokat az iskola helyi tanterve alapján kell kidolgozni Az általános iskolában az osztályozó- és javítóvizsga továbbhaladásának feltételei megegyeznek a helyi tantervbe feltüntetett továbbhaladás feltételeivel. A tanulmányok alatti vizsgákon az alábbi tantárgyakból kell írásbeli, szóbeli vagy gyakorlati vizsgarészeket tenniük a tanulóknak: TANTÁRGY ÍRÁSBELI SZÓBELI GYAKORLATI VIZSGA ALSÓ TAGOZAT Magyar nyelv ÍRÁSBELI SZÓBELI Irodalom ÍRÁSBELI SZÓBELI Idegen nyelv ÍRÁSBELI SZÓBELI Matematika ÍRÁSBELI SZÓBELI Környezetismeret ÍRÁSBELI SZÓBELI FELSŐ TAGOZAT Magyar nyelv ÍRÁSBELI SZÓBELI Irodalom ÍRÁSBELI SZÓBELI Idegen nyelvek ÍRÁSBELI SZÓBELI Matematika ÍRÁSBELI SZÓBELI Történelem ÍRÁSBELI SZÓBELI Természetismeret ÍRÁSBELI SZÓBELI Fizika ÍRÁSBELI SZÓBELI Kémia ÍRÁSBELI SZÓBELI Biológia ÍRÁSBELI SZÓBELI Földrajz ÍRÁSBELI SZÓBELI 51

52 I.10. AZ ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK ELSAJÁTÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS ISKOLAI TERV 1. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók - ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát; - ismerjék meg az élettannal, anatómiával kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat. - ismerjék fel a vészhelyzeteket; - tudják a leggyakrabban előforduló sérülések élettani hátterét, várható következményeit; - sajátítsák el a legalapvetőbb elsősegély-nyújtási módokat; - ismerkedjenek meg a mentőszolgálat felépítésével és működésével; - sajátítsák el, mikor és hogyan kell mentőt hívni. 2. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatok: - a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek elsősegély-nyújtási alapismeretek területén; - a tanulóknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük elsősegély-nyújtás alapismereteit; - a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében foglalkoznak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos legfontosabb alapismeretekkel. 3. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos feladatok megvalósításának elősegítése érdekében - az iskola kapcsolatot épít ki az iskolaorvossal. a védőnői szolgálattal. a helyi Vöröskereszt szervezetével. - tanulóink bekapcsolódnak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos iskolán kívüli vetélkedőkbe; 4. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítását elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják: - a helyi tantervben szereplő alábbi tantárgyak tananyagaihoz kapcsolódó ismeretek: 52

53 TANTÁRGY ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK - rovarcsípések - légúti akadály biológia, egészségtan - artériás és ütőeres vérzés - komplex újraélesztés - mérgezések - vegyszer okozta sérülések - savmarás kémia - égési sérülések - forrázás - szénmonoxid mérgezés - égési sérülések fizika - forrázás testnevelés - magasból esés - az ötödik-nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott elsősegély-nyújtási ismeretek: teendők közlekedési baleset esetén, segítségnyújtás baleseteknél; a mentőszolgálat felépítése és működése; a mentők hívásának helyes módja; valamint az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele félévente egy alkalommal az ötödiknyolcadik évfolyamon egy-egy osztályfőnöki óra megtartásában az elsősegélynyújtási alapismeretekkel kapcsolatosan. 5. Az egészségnevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások: - évente kettő egészségvédelemmel, helyes táplálkozással, elsősegély-nyújtással foglalkozó projektnap szervezése az alsó és a felső tagozatos tanulók számára. 53

54 I.11. A KÖNYVTÁR ALAPFELADATAI Az intézményben iskolai könyvtár működik, melynek könyvtár-pedagógiai programja összehangolt az intézmény pedagógiai programjával. Információs-tanulási központként és információs bázisként segíti a pedagógiai program megvalósítását. I. Az iskolai könyvtár alapfeladatai: - A könyvtári állomány folyamatos fejlesztése. - A dokumentumokat feldolgozva, feltárva hozzáférhetővé tenni a használók számára. - Információs központként működik. - Segíti az értékes információ megszerzésnek elsajátítatását a könyvtárismereti és használati képzésben. - Támogatja és erősíti az iskola pedagógiai programjában és helyi tantervében megfogalmazott célok megvalósítását. - Biztosítja az olvasás lehetőségét, az információforrásokat, és az iskolai könyvtári szolgáltatásokat az egész iskolai közösség számára. A szociális hátrányok enyhítésében szerepet vállal egyforma esélyt teremt minden tanulónak. - Fejleszti és fenntartja a gyermekekben az olvasás és a tanulás szokását és örömét, valamint a könyvtárhasználati szokásokat. - Felkínálja a lehetőséget az információ létrehozására és alkalmazására a gyermekek tudásának, értelmi képességeinek, képzelőerejének fejlesztése és szórakozásuk érdekében. - Együttműködik a nevelőtestülettel az egyéni és hatékony tanulási, önművelési szokások kialakításában, a kommunikációs képességek fejlesztésében az információval való munka technikáit megismertetve, gyakoroltatva, a tanulási feltételeit biztosítva. - Iskolai forrásközpontként működve a kulcskompetenciák komplex tudássá szintetizálásában közreműködik. - Segítséget nyújt a szakórák feltételeinek megteremtésében. - Nyilvántartja, kölcsönzi a tartós tankönyvekből és segédkönyvekből álló tankönyvtár anyagát. II. Könyvtár-pedagógia általános alapelvei, céljai: - Minden tanulóban alakuljon ki az olvasás, a könyv és a könyvtár iránti pozitív attitűd. Váljon számukra igénnyé az olvasás és a könyvtárhasználat. - Legyen színtere a tanulók műhelymunkájának, tehetséggondozásának. - A tanulók ismerjék, tudatosan és biztosan használják a könyvtári forrásokat, eszközöket. - Egyéni ismeretszerzési technikák elsajátítása. - Az iskolai könyvtár kapjon nagyobb hangsúlyt az egyes szaktárgyi ismeretek elsajátításában, információk rendszerezésében. - Bevezetés az élethosszig tartó tanulásba. 54

55 I.12. AZ ISKOLAKERT PROGRAM ELEMEI A Nagyberényi Dr. Faust Miklós Általános Iskola Pedagógiai Programjába március 1- jétől a TÁMOP A-14/1 Egészségfejlesztési Módszertani Alprojekt Iskolakert Program elemei bevezetésre kerülnek, melyek a következők: Az iskolakertnek köszönhetően a tanulók szemléletmódjának változására számítunk. Táplálkozási szokások, zöldségekkel, gyümölcsökkel kapcsolatos ismeretek, egészséges étkezési szokások kialakulása. Zöldség, gyümölcs fogyasztás népszerűsödése, illetve ezek jótékony hatása. A természet iránti tisztelet. Önismeret, együttműködési képesség fejlesztése. Kommunikációs képesség. A természettudományos tantárgyakhoz való hozzáállás pozitívan alakul. Szociális kompetenciák fejlődése. Környezettudatos szemléletmód kialakulása. A teljesítmény és a viselkedés pozitív változásai. Működési cél: A tanulók ismereteinek és attitűdjének formálása a táplálkozás területén. A gyümölcsök, illetve a zöldségek, (fűszer)növények mint alapvető élelmiszerek termesztésével, feldolgozásával kapcsolatos gyakorlati ismeretek átadása, iskolakertek kialakítása. Leírás: A program során az őszi és tavaszi (vegetációs) időszakban a tanulók az iskolakert kialakításán, fejlesztésén, fenntartásán dolgoznak. Kialakítják egy hosszútávon tovább fejleszthető iskolakert alapjait. Kertészkedés alkalmával, a fizikai aktivitással párhuzamosan az oktató kötetlen beszélgetések keretében ad át elméleti tudást. Célcsoportok: 1-8. évfolyam Szervezési forma: Rendszeresen megvalósuló, egész projekten átívelő, folyamatos, napközbeni tevékenység. Típus: Kötelező Időbeli feltétel: Csoportonként heti egy, perces napközbeni tevékenység; alkalmanként kb. 12 fős tanulói csoportokban. Sikeres teljesítés: Az iskolakertben van termés. A kertnapló és fényképes dokumentáció folyamatos. Az iskola tanulói sikeresen részt vesznek a júniusi regionális találkozón/kertnapon. Van önkéntes jelentkező a nyári betakarítások, kerti feladatok elvégzésére. Az iskolai komposztálás gyakorlattá válik. 55

56 Pedagógiai célkitűzés: Az iskolakertek kialakítása, működtetése során a tanulók - ismereteket és jártasságot szereznek a zöldségtermesztésről; - egészségesebb táplálkozási szokásokat alakítanak ki, megtanulják, hogyan készítsenek egészséges ételeket a kert termékeiből; - értékelik az egészséges táplálkozást, képesek megváltoztatni az étkezési szokásaikat; - megtanulják, hogyan termeljenek biztonságos és fenntartható módon, hogyan üzemeltessék sikeresen a kertet; - pozitív képet alakítanak ki a mezőgazdaságról, élvezik a kertészkedést; - tisztelik és értékelik az iskolai környezetüket; - környezettudatos viselkedést sajátítanak el, tiszteletet élnek át a természet és a természet erőforrásai iránt; - képesek a kapcsolódó tantárgyi tartalmakat összekötni a kertben szerzett gyakorlati tapasztalatokkal; - megtanulják, hogyan tervezzenek, működjenek együtt másokkal, hozzanak döntéseket stb.; - üzletvezetési és vállalkozási ismeretek alapjaival ismerkednek meg. Csoportos kertprojekt megvalósítása: Csoportos kertprojekt keretein belül a tanulók csoportokban dolgoznak, úgy végzik az iskolakertben a tevékenységüket. I. ELŐKÉSZÍTÉS I/1. Kertművelő tanár személye: A gyakorlati tapasztalat birtokában van, alkalmas, nem függ az általa tanított tárgytól, a tanulók korosztályi, egyéni különbségeire fogékony, és alkalmazkodik hozzá. Szervezi a kert kialakítását, foglalkozásokat tart a tanulóknak, gondoskodik a kert egész évi működéséről, ide tartoznak a nyári munkálatok is. Dokumentál, illetve gondoskodik az iskolakertben termesztett növények felhasználásáról. I/2. Támogatók bevonása, támogató közösség kialakítása: - szülői ház, - civil szervezet: Őszi Napfény Nyugdíjas Klub, Gyermekkacaj Alapítvány, - helyi gazdálkodók, - önkormányzat - pedagógusok. I/3. A kert megművelésének eszközei: 1 db ágvágó olló, 13 db ásólapát, 1 db csákány, 1 db fejsze, 1 db fűrész, 1 db fafűrész, 10 db gereblye, 10 db kapa, 18 pár kesztyű, 2 db komposztláda, 8 db lapát, 8 db lombseprű, 3 db metszőolló, 6 db öntözőkanna, 1 db permetező, 1 db talicska, 5 db vödör, 2 db vesszőkosár, 8 db ültetőlapát, 4 db kis gereblye, 4 db kis kapa. Plusz szükséges eszközök egyéni igény szerint: kesztyűk, növényvédő szerek, hordó, kézi permetező, szerszámos bódé, földmunka, szántás, trágyázás, kerti pad, asztal, kerti slag. Szaporítóanyagok: gyümölcsfák, bokrok, vetőmagok, palánták. 56

57 II. MEGVALÓSÍTÁS Szükséges lépések: - Hosszú távú célok tisztázása. - Költségvetés készítése az egyéni igényekhez. - Megfelelő hely kiválasztása. - Szerszámok elhelyezése. - A terület kitisztítása, komposzt kialakítása. - A terület bekerítése, utak kialakítása. - Vízellátás biztosítása (esővíz-gyűjtés). - Konyhakert felszántása. - Ültetési terv. - További tápanyag-utánpótlás, trágyabeszerzés. - Terménytárolás megoldása. II/1. Mérés a program elején A tanulókkal kérdőív kitöltése a program elején. (Kérdőív mellékletben) Célja: a tanulók ismereteinek feltérképezése. III. A MEGVALÓÍTÁS HELYSZÍNE Iskolánkban rendelkezésre álló terület 750 nm, gyümölcsös, konyhakert, illetve fűszerkert megvalósítására. Célunk, hogy olyan területen helyezzük el az iskolakertet, amelyen legtöbb a napos órák száma, széltől védett helyen van, jól átlátható területű, pihenés kialakítása lehetséges, elméleti irányított beszélgetések is végezhetőek, kerti padok, asztalok kialakítása lehetséges. IV. A MEGVALÓSÍTÁS IDŐSZAKA Mindenképpen az időjárás függvénye a magok, illetve a palánták elültetése. A kerti munkálatokhoz a napszak kiválasztása és az időjárás függvényében történik, attól függően tartjuk a foglalkozásokat, munkálatokat délelőtt vagy délután. A nyári tanítási szünetben a szülők, civil szervezet és a helyi gazdálkodók segítségére számítunk, mellette heti egy alkalommal a tanulók is részt vesznek a nyári kerti munkálatokban. IV/1. Balesetvédelem: A kerti szerszámok rendeltetésszerű használatának bemutatása, karbantartásuk, helyes tárolás, a szerszámmal való balesetmentes közlekedés. Minden foglalkozás esetén balesetvédelmi oktatásra szánt idő: 5 perc. 57

58 IV/2. Csoportkialakítás: Kertművelő csoportjaink a következőképpen fognak működni: osztály 6-6 fő, összesen 12 fő osztály 6-6 fő, összesen 12 fő osztály 6-6 fő, összesen 12 fő osztály 6-6 fő, összesen 12 fő Bevont tanulók összesen: 48 fő. A csíráztatás megvalósítása az osztálytermekben történik. A csoportalakításnál nagyon fontos a következő szempontokat betartani: - fontos, hogy a hasonló korosztályok testi-lelki adottságaik miatt egy csoportba kerüljenek - különböző posztok kiosztására odafigyelünk: vízhordó, fotós-dokumentáló, szerszámfelelős IV/3. Napi foglalkozás: - gyülekező hely kijelölése - feladatkiosztás - munkakörökhöz szerszámok kijelölése - idő behatárolása: 60 perces foglalkozás, közben 5 perces pihenő - munkavégzés után gyülekező a kijelölt helyen IV/4. Munkanaptár elkészítése: - Január: tantermen belüli felkészülés, csíráztatás, a pincében vermelt zöldségfélék átválogatása, a gyümölcsösben esetleg metszés - Február: elméleti oktatás, ablakban salátafélék elültetése magról, ha felengedett az idő zöldségmagvak elszórása, komposztálás, fák törzsének mésztejjel való lekenése - Március: - szabadtéri munkálatok elkezdése, - ágyások kijelölése, felásása, - borsó, répa, retek, hagyma, sóska, cukkini magjának az elszórása, - burgonya csíráztatása, - csicsóka vetése, - fűszernövények ültetése (bazsalikom, majoránna, lestyán, zsálya, menta, kakukkfű, levendula, citromfű), - ribizlibokrok, gyümölcsfák elültetése - Április: ágyások beültetése, az eddig elvetett vetemények gondozása. Odafigyelünk a biokertészet adta lehetőségekre, vegyes kultúra kialakítására. Gyomlálás, komposztálás 58

59 - Május: palántázás (paradicsom, uborka, paprika, padlizsán, káposztafélék, dughagyma), vízelvezető rendszer kiépítése, fűszerkert gondozása, gyümölcsfák permetezése bio növényvédő szerrel (csalán) - Június: locsolás, gyomlálás, a termések betakarítása, leltár készítés, fűszerkertben termett növények egy részének betakarítása, szárítása, illetve tea formájában való fogyasztásra előkészítés - Július, augusztus: gyomlálás, növényvédelem, locsolás, a beérett termések leszedése, a tárolásról való gondoskodás. Nagyon fontos a nyári időszakra folyamatosan az iskolakert ellátásának biztosítása, ezért a szülői közösséggel, illetve a helyi gazdálkodókkal való megállapodások megerősítése szükséges. - Szeptember: gyümölcsök betakarítása, sárgarépa, petrezselyem, hagyma, burgonya, csicsóka felszedése, fűszernövények betakarítása, szárítása, befőtt, lekvár készítés. Raktározás előkészítése, fagyvédelem. - Október: faültetés - November: kertművelő foglalkozások lezárása, a kert téliesítése, komposztálás - December: passzív időszak. Gyógyteák készítése, befőttek, lekvárok fogyasztása, fűszernövények vetése balkonládába. V. IRÁNYÍTOTT KERTI BESZÉLGETÉSEK Alkalmazott ismeretek gyakorlása az iskolakerten keresztül, kapcsolódó pontok más tantárgyakkal, különböző tantárgyi foglalkozások megtartása az iskolakertben, például biológia, földrajz, kémia, fizika, kísérletek bemutatása stb. Egészséges táplálkozás, egészségfejlesztéssel kapcsolatos témák, testi-lelki egészség kapcsolata. Versenyek rendezése szülők bevonásával, főzés, sütés, lekvárkészítés, teakészítés, egészséges életmód propagálása, vitaminok, ásványi anyagok szerepe az élettani folyamatokban, tesztek kitöltése, fotók, dokumentációk, kerti napló kiállítás. Az iskolakert-program sikeres, amennyiben - az iskolakertben van termés, - a kertnapló és fényképes dokumentáció folyamatos, - az iskola tanulói sikeresen részt vesznek a júniusi regionális találkozón/kertnapon, - van önkéntes jelentkező a nyári betakarítások és az egyéb kerti munkálatok elvégzésére, - a komposztálás gyakorlattá válik az intézményben - az iskolakert hosszú távon az intézmény pedagógiai programjának részévé válik 59

60 Mellékletek 1. Bemeneti mérés 2. A lelki egészség témajavaslata 3. Értékelés a program végén 4. Növénytársulások 5. Kertnapló 60

61 Bemeneti mérés Sorszám: Válaszadó neme: fiú lány Válaszadó életkora:.. év Kitöltés helye: (iskola megnevezése, székhelye) Kitöltés időpontja: év... hó... nap Adatgyűjtő neve: (pedagógus) a megfelelőt kell bekarikázni Értékeléskor kitöltendő! Összes helyes válasz száma: Igaz, vagy hamis az állítás, karikázd be az általad megfelelőnek gondolt választ! 61

62 Alsó tagozat: Sorszám Kérdés 1. Kapálni, gyomlálni eső után könnyebb. IGAZ HAMIS 2. A virág- és faültetésre legjobb időszak a nyár. IGAZ HAMIS Ha 1 órára vízbe áztatunk egy magot, hamarabb 3. csírázik ki. IGAZ HAMIS A nagyobb magokat mélyebbre vetjük, mint az 4. apró magvakat. IGAZ HAMIS A magyar népi hagyomány szerint a Fagyosszentek májusban gyakran erős lehűlést hoznak. 5. IGAZ HAMIS Hatékony növényvédő szereket magunk is 6. készíthetünk otthon biztonságosan. IGAZ HAMIS A májusi cserebogarak minden év májusában megjelennek és ekkor nagy károkat okoznak a IGAZ HAMIS 7. kiskertekben. 8. A burgonyának a termését fogyasztjuk. IGAZ HAMIS A gereblyét a fogaival felfelé ne tegyük le a földre, 9. mert balesetveszélyes lehet. IGAZ HAMIS A kakukkfüvet fűszerként ételek ízesítésére és 10. gyógyteának is felhasználhatjuk. IGAZ HAMIS 11. A paradicsom zöldségnövény, nem gyümölcs. IGAZ HAMIS A vöröshagyma és a lilahagyma módosult szárát 12. használjuk fel hagymaként a konyhában. IGAZ HAMIS 62

63 Felső tagozat: Sorszám Kérdés 1. A burgonyának a módosult, raktározó gyökerét fogyasztjuk. IGAZ HAMIS 2. A kertet a betakarítást követően minél rövidebb időn belül érdemes felásni, hogy a földben maradt fölösleges növényi maradványokat könnyen el IGAZ HAMIS tudjuk távolítani. 3. A magok csírázásához oxigén-dús levegő, sok napfény és tápanyagban dús talaj szükséges. IGAZ HAMIS 4. A vakondok a konyhakert hasznos állata, mert elpusztítja a tetveket, pajorokat, lárvákat. IGAZ HAMIS 5. A kakukkfű, lestyán és zsálya olyan évelő fűszernövény, amely magról is ültethető. IGAZ HAMIS 6. A gyümölcsfák sikeres oltásának titka az, hogy az oltóvessző még nyugalomban legyen, mikor az alanyban már megindult a nedvkeringés, tehát kb. IGAZ HAMIS áprilisban célszerű elvégezni ezt a kerti eljárást. 7. A komposztálás egy olyan hulladékhasznosító eljárás, melynek során olyan jól bomló anyagokat lehet újrahasznosítani, mint a hús, a főtt IGAZ HAMIS ételmaradékok stb. 8. A gyümölcsfák és bogyós gyümölcsök ültetésekor a gyökereket és az ágakat is vissza kell vágni. IGAZ HAMIS 9. A földigiliszta a kertben az egyik legkártékonyabb állat, mert nyálkája miatt a növények leveleinek apró pórusai eltömődnek, és ez akadályozza az IGAZ HAMIS optimális anyagcserét. 10. A bab és a borsó a hüvelyesekhez tartoznak. IGAZ HAMIS 11. A sárgarépát, petrezselymet tavasszal magról vetjük, de őszi vetés is lehetséges, mert nem IGAZ HAMIS fagynak ki. 12. A mulcsozás a gyomok elleni eredményes védekezés egyik módja. IGAZ HAMIS 63

64 A lelki egészség témajavaslatait az alábbi táblázat tartalmazza: Téma Kifejtés Korcsoport Milyen házimunkákat ismertek? Milyen teendők vannak a lakáson belül és kívül? Ki végzi a házimunkát a családban? Kinek a feladata a kerti munka? Hogyan osztjuk meg az otthoni feladatokat a családban? Milyen részt vállalsz a házimunkákból? Mennyire állják meg a helyüket napjainkban a hagyományos férfi és női szerepek? A 21. században is kizárólag a nők feladata a "főzés, mosás, takarítás"? 1-4. osztály 5-8. osztály Mi a különbség a városi és a vidéki életmód között? A szabadban jobb időt tölteni vagy a lakáson belül? Miért jó vidéken élni? Mik az előnyei a városi környezetnek? Miben más a kettő? Hol élnél szívesen: városban vagy kisebb településen? Milyen hatások érnek minket városi és vidéki környezetben? Mennyire formál minket a lakókörnyezetünk? Vajon igaz az a feltételezés, hogy a vidéki emberek kedvesebbek, míg a városiak elidegenedettebbek egymástól? Hogyan kapcsolódhatunk ki a lakásban? Miket lehet csinálni a kertben, a szabadban? Melyik az izgalmasabb / fárasztóbb / változatosabb? Hogyan szórakozhatunk a szabadban, a lakáson kívül (színház, mozi, barátokkal programok)? Milyen előnyei vannak a lakáson belül élvezhető szórakozásnak (olvasás, filmnézés, számítógépes játékok, társasjátékok)? Vajon magányosabbak azok az emberek, akik szívesebben kapcsolódnak ki számítógépes játékokkal vagy olvasással? Milyen veszélyei lehetnek, ha túl sok időt töltünk a lakáson belül? Milyen zöldségeket, gyümölcsöket ismertek? Mik a kedvenceitek? Milyen zöldségek és gyümölcsök termeszthetőek itthon? 1-4. osztály 5-8. osztály 1-4. osztály 5-8. osztály 1-4. osztály Miket termeszthetünk a kertben? Miért egészségesebbek a hazai termékek, mint a külföldről érkező, hosszú szállítás után megvásárolható zöldségek és gyümölcsök? Csak akkor, ha kérdésként felmerül a kannabisz termesztés: miért nem szabad termeszteni? milyen veszélyekkel járhat? 5-8. osztály Egészségesebbek a kertben termesztett ételek, mint a boltban vásároltak? Kinek a szülei, nagyszülei termesztenek a kertben zöldségeket, gyümölcsöket? Finomabbak, mint a boltban vásárolható élelmiszerek? Egészségesebbek a házi készítésű lekvárok, szörpök, befőttek? Mit jelent az, hogy "bio"? Miért egészségesebbek a konyhakerti, védett környezetben vagy kistermelőktől vásárolható termények? Miért egészségesebb idényzöldségeket és - gyümölcsöket fogyasztani? 1-4. osztály 5-8. osztály 64

65 Értékelés a program végén Sorszám: Válaszadó neme: fiú lány Válaszadó életkora:.. év Kitöltés helye: (iskola megnevezése, székhelye) a megfelelőt kell bekarikázni Kitöltés időpontja: Adatgyűjtő neve: (pedagógus) év... hó... nap Értékeléskor kitöltendő! Összes helyes válasz száma: 65

66 Igaz, vagy hamis az állítás, karikázd be az általad megfelelőnek gondolt választ! Alsó tagozat: Sorszám Kérdés 1 Kapálni, gyomlálni eső után könnyebb. IGAZ HAMIS 2. A virág- és faültetésre legjobb időszak a nyár. IGAZ HAMIS Ha 1 órára vízbe áztatunk egy magot, hamarabb 3. csírázik ki. IGAZ HAMIS A nagyobb magokat mélyebbre vetjük, mint az 4. apró magvakat. IGAZ HAMIS A magyar népi hagyomány szerint a Fagyosszentek májusban gyakran erős lehűlést hoznak. 5. IGAZ HAMIS Hatékony növényvédő szereket magunk is 6. készíthetünk otthon biztonságosan. IGAZ HAMIS A májusi cserebogarak minden év májusában megjelennek és ekkor nagy károkat okoznak a IGAZ HAMIS 7. kiskertekben. 8. A burgonyának a termését fogyasztjuk. IGAZ HAMIS A gereblyét a fogaival felfelé ne tegyük le a földre, 9. mert balesetveszélyes lehet. IGAZ HAMIS A kakukkfüvet fűszerként ételek ízesítésére és 10. gyógyteának is felhasználhatjuk. IGAZ HAMIS 11. A paradicsom zöldségnövény, nem gyümölcs. IGAZ HAMIS A vöröshagyma és a lilahagyma módosult szárát 12. használjuk fel hagymaként a konyhában. IGAZ HAMIS 66

67 Felső tagozat: Sorszám Kérdés 1. A burgonyának a módosult, raktározó gyökerét fogyasztjuk. IGAZ HAMIS 2. A kertet a betakarítást követően minél rövidebb időn belül érdemes felásni, hogy a földben maradt fölösleges növényi maradványokat könnyen el IGAZ HAMIS tudjuk távolítani. 3. A magok csírázásához oxigén-dús levegő, sok napfény és tápanyagban dús talaj szükséges. IGAZ HAMIS 4. A vakondok a konyhakert hasznos állata, mert elpusztítja a tetveket, pajorokat, lárvákat. IGAZ HAMIS 5. A kakukkfű, lestyán és zsálya olyan évelő fűszernövény, amely magról is ültethető. IGAZ HAMIS 6. A gyümölcsfák sikeres oltásának titka az, hogy az oltóvessző még nyugalomban legyen, mikor az alanyban már megindult a nedvkeringés, tehát kb. IGAZ HAMIS áprilisban célszerű elvégezni ezt a kerti eljárást. 7. A komposztálás egy olyan hulladékhasznosító eljárás, melynek során olyan jól bomló anyagokat lehet újrahasznosítani, mint a hús, a főtt IGAZ HAMIS ételmaradékok stb. 8. A gyümölcsfák és bogyós gyümölcsök ültetésekor a gyökereket és az ágakat is vissza kell vágni. IGAZ HAMIS 9. A földigiliszta a kertben az egyik legkártékonyabb állat, mert nyálkája miatt a növények leveleinek apró pórusai eltömődnek és ez akadályozza az IGAZ HAMIS optimális anyagcserét. 10. A bab és a borsó a hüvelyesekhez tartoznak. IGAZ HAMIS 11. A sárgarépát, petrezselymet tavasszal magról vetjük, de őszi vetés is lehetséges, mert nem IGAZ HAMIS fagynak ki. 12. A mulcsozás a gyomok elleni eredményes védekezés egyik módja. IGAZ HAMIS 67

68 Az iskolakert-program sikeres, amennyiben - az iskolakertben van termés, - a kertnapló és fényképes dokumentáció folyamatos, - az iskola tanulói sikeresen részt vesznek a júniusi regionális találkozón/kertnapon, - van önkéntes jelentkező a nyári betakarítások és az egyéb kerti munkálatok elvégzésére, - a komposztálás gyakorlattá válik az intézményben - az iskolakert hosszú távon az intézmény pedagógiai programjának részévé válik 68