PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM GYÓGYSZERÉSZTUDOMÁNYI SZAK IV. ÉVFOLYAM szemeszter OKTATÁSI PROGRAM 2006/2007 PÉCS

Átírás

1 PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM GYÓGYSZERÉSZTUDOMÁNYI SZAK IV. ÉVFOLYAM 7-8. szemeszter OKTATÁSI PROGRAM 2006/2007 PÉCS

2 Tartalomjegyzék Bevezető...1 A kreditrendszer néhány alapelve...2 A 2006/2007. tanév időbeosztása...3 A 7-8. szemszeter ajánlott tanterve...4 Órarendek szemeszter Kórélettan (OGOKOR)...8 Gyógyszerészi kémia 3. (OGOGK3)...11 Gyógyszerhatástan 1. (OGOGH1)...14 Gyógyszertechnológia 3. (OGGGT3)...17 Gyógyszerügyi ismeretek 2. (OGGGI2)...19 Klinikai ismeretek 1. (OGGKI1)...21 Közegészségtan 1. (OGGKE1) szemeszter Gyógyszerészi kémia 4. (OGOGK4)...25 Gyógyszerhatástan 2. (OGOGH2)...28 Gyógyszertechnológia 4. (OGGGT4)...30 Gyógyszerügyi ismeretek 3. (OGGGI3)...33 Klinikai ismeretek 2. (OGGKI2)...35 Közegészségtan 2. (OGGKE2)...37

3 Általános információk Az oktatási programfüzetek az adott tanév Tanrend című kiadványának az egyes évfolyamokra vonatkozó kiegészítő részei. Tartalmazzák a tanév időbeosztását, a tanterv és az órarend mellett mindkét szemeszterre az évfolyamon oktatott kötelező tárgyak speciális tanulmányi követelményeit, az előadások és gyakorlatok időrendbe szedett tematikáját és a vizsgakérdéseket, az érvényes tanterv szerinti sorrendben. Utóbbiakról esetleg szükséges további információk az egyes tanszékeken kérhetők. A tanszékek címjegyzéke, az oktatók névsora, a nyelvoktatás tudnivalói, az intézetek és klinikák által TDK munkálkodásra, kidolgozásra felkínált tudományos témák valamint a szakok tantervei és órarendjei az évi Tanrend kiadványban találhatók meg. Dr. Wittmann István oktatási dékánhelyettes 1

4 A KREDITRENDSZER NÉHÁNY ALAPELVE: A Gyógyszerész szakon minimum 300 kreditpontot kell összesen összegyűjteni, ezt a mennyiséget 10%-kal túl lehet lépni költségtérítés fizetése nélkül (államilag finanszírozott képzésben). A felsőoktatási törvény (85.. (4)) alapján a 300 kreditpontból - 80% a kötelező tárgyakból gyűlik össze, - legalább 5%-ot kell fakultatív tárgyakból teljesíteni (15 kreditpont), - így kb. 15%-ot kell az elektív tárgyakból teljesíteni (45 kreditpont ebből 10 kreditpont a diplomamunka értéke), A tárgyak egy része kritérium követelmény, amelyek aláírással (tehát vizsga nélkül) zárulnak, értük kreditpont nem adható, viszont teljesítésük az abszolutórium megszerzésének feltétele. Az Általános Orvostudományi Karon a tárgyak/kurzusok nem ismételhetőek, vagyis ha valaki már egy félévben felvette és kreditpontot szerzett az adott tárgyból, újból nem veheti már fel. A hallgató a tárgyakat / kurzusokat a tárgyfelvételi időszakban veszi fel, az adott félévre meghirdetett listából, figyelembe véve az előtanulmányi rendet és az esetleges létszámkorlátokat. Érdemjegy és kreditpont csak az ETR-ben a tárgyfelvételi időszakban felvett tárgyakra szerezhető. Az ajánlott tantervek egy félévre 30 ± 3 kreditpont összegyűjtését célozzák. Az Alapozó, a Biológiai és orvosi elméleti ismeretek, a Szaktudományi ismeretek és a Szigorló modulban felsorakoztatott tárgyak kötelezően elvégzendőek, a kritérium követelmény tárgyak külön modulban szerepelnek, akárcsak az elektív és fakultatív modulban elhelyezett tárgyak. A tárgyakat jelző kódok felépítése a következő előtt megkezdett kreditrendszerű tanulmányok esetén (gyoane02): 1. karakter O = orvoskar 2. karakter (szak) O = orvos szak, F = fogorvos szak, G = gyógyszerész szak 3. karakter (modul) A = alapozó, O = biológiai és orvosi elméleti ismeretek, G = gyógyszerészi szaktudományi ismeretek, R = kritérium követelmény, E = elektív, F = fakultatív 4-6. karakter: a tárgy nevéből képzett rövidítés pl. OGAHA1 = gyógyszerész (OG) szakon alapozó (A) modulban (kötelező) Anatómia 1 c. tárgy 2006-ban megkezdett kreditrendszerű tanulmányok esetén (aokgyo06): 1. karakter (szak) O = orvos szak, F = fogorvos szak, G = gyógyszerész szak 2. karakter (képzés nyelve) M = magyar nyelvű képzés 3-4. karakter (tanterv kelte) 06, vagyis a 2006/07. tanévtől elfogadott tanterv szerint 5. karakter (modul) A = alapozó, O = biológiai és orvosi elméleti ismeretek, G = gyógyszerészi szaktudományi ismeretek, R = kritérium követelmény, E = elektív, F = fakultatív 6-8. karakter: a tárgy nevéből képzett rövidítés, rendszerint azonos az aomane02 jelzésű képzésnél használt 3 betűs rövidítéssel. Pl. GM06AHA1 = gyógyszerész szakon (G) magyar nyelven (M) a tanévtől elfogadott tanterv adatai szerint induló (06) kötelező tárgy az alapozó modulban (A), név szerint az Anatómia 1 (HA1). 2

5 A 2006/2007. TANÉV IDŐBEOSZTÁSA Gyógyszerész szak Szorgalmi időszak: I. félév I-IV. évfolyam szeptember szeptember 08. (iratkozási hét) szeptember december 15. (14 hét szorgalmi időszak) II. félév I - IV. évfolyam február május 18. (14 hét szorgalmi időszak) Vizsgaidőszak: I. félév I IV. évfolyam december február 02. (7 hét) II. félév I - IV. évfolyam február május 18. (14 hét szorgalmi időszak) és augusztus augusztus 31. (8 hét) Nyári szakmai gyakorlatok mindhárom szakon: GYSZ I-IV. évf júl júl. 27. ill júl aug. 24. Tavaszi szünet: április (Húsvét előtti hét) 1. félév szeptember iratkozási hét 1. hét szept hét szept hét szept hét okt hét okt hét okt hét okt hét okt. 30. nov hét nov hét nov hét nov hét nov. 27. dec hét dec hét dec félév április tavaszi szünet 1. hét febr hét febr hét febr hét febr. 26. márc hét márc hét márc hét márc hét márc hét ápr hét ápr hét ápr hét ápr. 30. máj hét máj hét máj

6 Ajánlott tanterv a 2006/2007. tanévre Gyógyszerész szak 7. szemeszter kötelezően teljesítendő tárgyak kód cím oktató intézmény előfelt. 1 előfelt. 2 előfelt. 3 BIOLÓGIAI ÉS ORVOSI ELMÉLETI ISMERETEK MODUL félévi órazám ea gyak szem Σ vizsga kredit OGOKOR Kórélettan Dr. Székely Miklós Kórélettani és Gerontológiai Intézet OGOEL koll 5 SZAKTUDOMÁNYI ISMERETEK MODUL OGGGK3 Gyógyszerészi kémia 3. Dr. Perjési Pál OGGGH1 Gyógyszerhatástan 1. Dr. Barthó Loránd OGGGT3 Gyógyszertechnológia 3. Dr. Dévay Attila OGGGI2 Gyógyszerügyi ismeretek 2. Dr. Botz Lajos OGGKI1 Klinikai ismeretek 1. Dr. Szolcsányi János OGGKE1 Közegészségtan 1. Dr. Ember István Gyógyszerészi Kémiai Intézet Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézet Gyógyszertechnológiai Intézet Gyógyszerészeti Intézet és Egyetemi Gyógyszertár Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézet Orvosi Népegészségtani Intézet OGGGK2 OGGGT koll 7 OGOBK2 OGOEL2 OGGGK koll 4 OGGGK2 OGGGT koll 7 OGGGI1 OGGGT koll 3 OGOBK2 OGOEL koll 2 OGOEL2 OGOMI koll

7 Ajánlott tanterv a 2006/2007. tanévre Gyógyszerész szak 8. szemeszter kötelezően teljesítendő tárgyak kód cím oktató intézmény előfelt. 1 előfelt. 2 előfelt. 3 OGGGK4 Gyógyszerészi kémia 4. Dr. Perjési Pál OGGGH2 Gyógyszerhatástan 2. Dr. Barthó Loránd OGGGT4 Gyógyszertechnológia 4. Dr. Dévay Attila OGGGI3 Gyógyszerügyi ismeretek 3. Dr. Botz Lajos OGGKI2 Klinikai ismeretek 2. Dr. Szolcsányi János OGGKE2 Közegészségtan 2. Dr. Ember István SZAKTUDOMÁNYI ISMERETEK MODUL Gyógyszerészi Kémiai Intézet Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézet Gyógyszertechnológiai Intézet Gyógyszerészeti Intézet és Egyetemi Gyógyszertár Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézet Orvosi Népegészségtani Intézet félévi órazám ea gyak szem Σ vizsga kredit OGGGK3 OGGGT szig 6 OGGGH1 OGGGK3 OGGGT koll 4 OGGGH1 OGGGK3 OGGGT szig 7 OGGGI2 OGGGH1 OGGGT koll 5 OGGKI koll 3 OGGKE koll

8 6

9 7

10 Kórélettan Kórélettani és Gerontológiai Intézet - Dr. Székely Miklós egyetemi tanár A tematika rövid leírása: kóros folyamatok farmakológiai intervenciós lehetőségeinek megértése. A tantárgy feladata a képzés céljainak megvalósításában: a gyakorlatok részben fontosabb klinikai élettani jellegű módszerek (pl. elektrokardiográfia, spiro-ergometria, folyadék és sav-bázis egyensúly vizsgálata) alapjaival és az ezen módszerekkel nyerhető adatok értelmezésével ill. kórélettani jelenségek megértéséhez való felhasználásával foglalkoznak, részben az előadások anyagának megbeszélésére adnak lehetőséget. Főbb jellemzők típus: kötelező előadás heti 3 modul: Biológiai és orvosi elméleti ismeretek félévi 42 ECTS kredit: 5 gyakorlat heti 2 félévi 28 teljesítés-forma: szóbeli kollokvium szeminárium heti 0 félévközi: szóbeli félévi 0 javítóvizsga: szóbeli félévi Σ óraszám 70 ETR-kód: javasolt helye: meghirdetve: előfeltétele(i) ÁOSZ FOSZ GYSZ OGOKOR 7. szemeszter csak őszi félévben OGOEL2 A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok (könyv, jegyzet, egyéb) listája: Ajánlott tanköny, jegyzet: Szollár L. (szerk.): Kórélettan, 4. kiadás, Semmelweis Kiadó, Budapest, 2001 Székely M.: Kórélettan I-II., POTE Főiskolai Kar, jegyzet, 1997 Foglalkozások témája és oktatója: 14*3 óra előadás - Dr. Szelényi Zoltán 1. hét Kórélettan törénete, helye a gyógyszerészeti tudományokban. Alapvető kórélettani mechanizmusok (kompenzációi, kompetíció, pathogenezis, stb.), általános védekezési mechanizmusok (gyulladás, sérülés) 2. hét Koronária és agyi keringés zavarai 3. hét Szíveredetű keringési elégtelenség, magas vérnyomás 4. hét Keringési shock, hypotensio, sepsis, többszörös szervi elégtelenség 5. hét Légzésszabályozás, vetilláció és diffúzió zavarai 6. hét Légzési elégtelenség, hypoxia, nehézlégzés. A fizikai terhelés kórélettana 7. hét Pufferek, légzés, vese és ph-szabályozás. Glomeruláris és tubuláris zavarok 8. hét Veseelégtelenség, urémia 9. hét Kóros hőszabályozás (láz, hyper- és hypothermia) 10. hét Teljes és részleges éhezés, elhízás, a diabetes mellitus (DM) alapjai 11. hét DM pathogenezise, akut és krónikus komplikációk 12. hét Hypothalamus, pajzsmirigy és mellékveseműködés zavarai 13. hét Gastroenterologiai (nyelőcső, gyomor, hasnyálmirigy és a bélrendszer működésének) kórélettan 14. hét A májműködés kórélettana (icterus, portalis hypertensio, ascites, májcoma) 14*2 óra gyakorlat - Dr. Garai János, Dr. Soós Szilvia 1. hét Általános bevezetés (élettani, biokémiai és immunológiai alapok) 2-4. hét Kóros elektrokardiográfia (gyakori repolarizációs, ingerképzési és ingerületvezetési zavarok elemzése) 5. hét Légzésfunkciós módszerek bemutatása 6. hét Sav-bázis eltérések elemzése 8

11 7. hét Só-vízháztartási zavarok elemzése 8. hét Egyes anyagcserezavarok (lipoproteinek, aminosavak) 9. hét A K-háztartás zavarai 10. hét Vitaminok, nyomelemek kórélettana 11. hét Ca, P anyagcsere zavarai (D-vitamin, parathormon, hypo- és hypercalcaemia) 12. hét Anaemia, polycythaemia, véralvadési zavarok, DIC 13. hét Néhány újszülöttkori és időskori kórélettani jellegzetesség 14. hét Általános megbeszélés, felkészülés a vizsgára A félév elfogadásának kritériumai: TVSZ szerint. Alapvető előfeltételként szükséges az élettani, biokémiai és immunológiai alapjelenségek és összefüggések ismerete; mindezek a Kórélettan oktatása során már csak érintőlegesen kerülhetnek említésre. Ennél fogva az előadások látogatása a feltétele annak, hogy a kiscsoportos foglalkozásokon értelmes és hatékony oktatás, illetve tanulás folyjon. Hiányzások száma, igazolása, távolmaradás pótlása: Vizsgakérdések, egyéb megjegyzések, információk: a kollokvium 3 kérdésből áll. A vízoldékony vitaminok és nyomelemek kórélettana A zsíroldékony vitaminok kórélettana Teljes éhezés, anorexia nervosa Részleges éhezés Az elhízás Fehérjehiány, fehérje-energia malnutrició Az LDL-anyagcsere pathobiochemiája, hyperlipoproteinaemiák Hypoglycaemiák Az 1. DM etiológiája és pathogenesise A 2. DM etiológiája és pathogenesise Diabeteses coma A DM syndroma késői szövődményei és azok pathobiochemiája A növekedés kórélettana, a hypophysis kórélettana Hyperthyreosis Hypothyreosis Glucocorticoid hyperfunctios állapotok A glucocorticoid kezelés kórélettani aspektusai Mellékvesekéreg-elégtelenség Hyperaldosteronismusok Hyper- és hypocalcaemia Osteoporosis, osteomalacia Az anaemiák és a polycythaemia általános kórélettana Hiányanaemiák Haemolyticus anaemiák Véralvadási zavarok Disseminált intravascularis coagulatio (DIC) A pepticus fekély kórélettana A gyomortelődés zavarai, hányás Malabsorptiós szindróma Hasmenés A bélelzáródás kórélettana Nem-konjugált hyperbilirubinaemiák Konjugált hyperbilirubinaemiák A májcoma pathogenesise Portális hypertensio, ascites A pancreatitis kórélettana 9

12 Hypothermia Hőguta és malignus hyperthermia A láz kórélettana Metabolicus acidosis és alkalosis Respiratoricus acidosis és alkalosis Hyperkalaemia Hypokalaemia A volumenreguláció zavarai Kóros osmoticus nyomással járó állapotok Cardiovascularis adaptáció izommunkához egészséges és károsodott szívű emberben A koronária-elégtelenség pathogenesise. Kockázati tényezők Az akut myocardiális infarktus pathomechanizmusa és következményei Szíveredetű keringési elégtelenség általános pathophysiologiája Cardiomyopathiák Agyi hypoxia, ischemia Kisvérköri hypertonia Hypertonia betegség fogalma, osztályozása és általános kórélettana Hypertonia, vese és mellékvese Primér (essentialis) hypertonia és következményei Vasovagalis syncope és egyéb hypotensioval járó állapotok A shock fogalma, osztályozása és stádiumai Hypovolemiás shock Megoszlási és cardiogen shock Extrasystole Pre-excitatios szindróma, paroxysmalis tachycardia Pitvar- és kamra-lebegés, fibrillatio Nomotop és passziv heterotop ingerképzési zavarok A pitvar-kamrai átvezetés zavarai Tawara szár blokk Pitvari és kamrai tengelyeltérések Kóros myocardium repolarisatio EKG jellegzetességei. Angina pectoris Szívinfarktus EKG jellegzetességei A légzésszabályozás zavarai, alvási apnoe szindroma A fokozott léguti ellenállás okai és következményei Hypoventillatio és hyperventillatio Eloszlási zavarok a tüdőben, az alveolo-capillaris diffusio zavarai Szöveti hypoxia típusai és mechanizmusa. Cyanosis Az O2-transzport zavarai (kóros haemoglobin, methaemoglobinaemia, CO-mérgezés) Légzési elégtelenség, nehézlégzés A restrictiv és obstructiv légzészavarok összehasonlítása A légzésfunkciós próbák értékelésének irányelvei A glomeruláris filtratio pathophysiologiája Tubuláris funkciók kóros változásai Akut veseelégtelenség Chronicus veseelégtelenség A gerontológia kórélettani alapjai Több szervrendszerre kiterjedő funkcionális rendellenességek 10

13 Gyógyszerészi kémia 3. Gyógyszerészi Kémiai Intézet - Dr. Perjési Pál egyetemi docens A tematika rövid leírása: a tananyag áttekintést ad a gyógyszerként és a gyógyszertechnológiai segédanyagként alkalmazott vegyületek szerkezetigazolása, gyógyszerkönyvi azonossági és tisztaságvizsgálata, valamint tartalmi meghatározása céljából leggyakrabban alkalmazott analitikai módszerekról, azok néhány gyakorlati alkalamzását is beépítve a tantárgy gyakorlati tematikájába. A tantárgy további előadásai a szívre, a keringésre és a vérre ható ható szerek, a mellékvese eredetű szteroidok, valamint a nemi hormonok csoportjába tartozó vegyületek előállításával, tisztaságvizsgálatával, mennyiségi meghatározásával, fő- és mellékhatásainak molekuláris mechanizmusaival, az azokban szerepet játszó kémiai és fizikai kémiai tulajdonságok elemzésével, valamint a vegyületek tárolása, gyógyszerré történő formulázása és gyógyszerként történő alkalmazása során bekövetkező kémiai természetű változásaival foglalkoznak. A tantárgy feladata a képzés céljainak megvalósításában: a tantárgy elméleti előadásai és gyakorlati foglalkozásai keretében a hallgatók megismerkednek a gyógyszerként és gyógyszertechnológiai segédanyagként alkalmazott vegyületek kémiai és fizikai-kémiai sajátságaival, gyógyszerkönyvi vizsgálatainak módszereivel, valamint biológiai hatásaival, azok szerkezet-hatás összefüggéseivel. A tananyag elsajátítása alapjául szolgál a molekuláris szemléletű farmakológiai ismeretanyag és gyógyszertechnológiai eljárások megértésének. Ugyanakkor a hallgatók integrált ismereteket kapnak a gyógyszergyártás folyamata kémiai hátteréről, a vegyületek szerkezetvizsgálatának, tisztaságvizsgálatának és mennyiségi meghatározásának gyógyszerkönyvi módszereiről, a vizsgálatok során leggyakrabban alkalmazott analitikai módszerekről, tárolásuk és gyógyszerré történő formulázásuk során fontos szerepet játszó fizikaikémiai tulajdonságairól, valamint a szervezetben történő átalakulásuk molekuláris szintű ismereteiről. Főbb jellemzők típus: kötelező előadás heti 3 modul: gyógyszerészi szaktudományi ismeretek félévi 42 ECTS kredit: 7 gyakorlat heti 4 félévi 56 teljesítés-forma: írásbeli kollokvium szeminárium heti 0 félévközi: írásbeli és szóbeli félévi 0 javítóvizsga: írásbeli félévi Σ óraszám 98 ETR-kód: javasolt helye: meghirdetve: előfeltétele(i) ÁOSZ FOSZ GYSZ OGGGK3 7. szemeszter csak őszi félévben OGGGK2, OGGGT2 A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok (könyv, jegyzet, egyéb) listája: Ajánlott irodalom: Szász György, Takács Mihály, Végh Antal: Gyógyszerészi Kémia I-II, Medicina, Budapest, 1990 Magyar gyógyszerkönyv I-IV, VII. kiadás, Medicina, Budapest, 1986 Magyar gyógyszerkönyvi-ii, VIII. kiadás, Medicina, Budapest, 2002, 2004 Papp Ottó, G. Zobin Ágnes, Józan Miklós: Gyógyszerészi kémia. Többkomponensű készítmények vizsgálata, Semmelweis Egyetem, Budapest, 1997 D. A. Williams, T. L. Lemke (eds.): Foye s Principles of Medicinal Chemistry, 5 th edition, Lippincott Williams&Wilkins, Philadelphia,

14 Foglalkozások témája és oktatója: 14*3 óra előadás, 14*4 óra gyakorlat 1. hét: Ea: A CD és az ORD gyógyszeranalitikai alkalmazásai (1 óra) - Dr. Perjési Pál Gy: 2. hét Ea: Gy: 3. hét: Ea: Gy: 4. hét: Ea: Az UV-VIS spekrofotometria gyógyszeranalitikai alkalmazásai (2 óra) - Dr. Lakatos Ágnes Laboratóriumi rendszabályok, balesetvédelem, jegyzőkönyvvezetés, felszerelés átvétele. Szerves és szervetlen anyagok azonosításának elve I. 20 db szerves és szervetlen ható és segédanyag azonosítása I. Az UV-VIS spekrofotometria gyógyszeranalitikai alkalmazásai (1 óra) - Dr. Lakatos Ágnes A fluorimetria gyógyszeranalitikai alkalmazásai (2 óra) - Dr. Kőszegi Tamás Szerves és szervetlen anyagok azonosításának elve II. 20 db szerves és szervetlen ható és segédanyag azonosítása II. Az atomabszorpciós spektrometria és a lángfotometria gyógyszeranalitikai alkalmazásai (1 óra) (Dr. Lakatos Ágnes) Az IR gyógyszeranalitikai alkalmazásai (2 óra) - Dr. Lóránd Tamás Szerves anyagok azonosításának elve III. 20 db szerves és szervetlen hatóanyag azonosítása III. A termoanalitika gyógyszeranalitikai alkalmazásai (1 óra) - Dr. Perjési Pál A szívelégtelenség gyógyszerei (2 óra) - Dr. Perjési Pál Gy: Módszervalidálási teljesítményjelzők meghatározása I. 5. hét: Ea: Gy: 6. hét: Ea: Az antiarritmiás szerek gyógyszerészi kémiája (2 óra) - Dr. Perjési Pál Az antihipertenzív szerek gyógyszerészi kémiája (1 óra) - Dr. Perjési Pál Az UV spektrofotometria alkalmazása I. Az UV-spektrumok jellemzése. Aminofenazon fenacetin, koffein és szalicilsav standardok UV spektrumának felvétele, egymás melletti meghatározása porkeverékekben Az antihipertenzív szerek gyógyszerészi kémiája (1 óra) - Dr. Perjési Pál A diuretikumok gyógyszerészi kémiája (2 óra) - Dr. Perjési Pál Gy: Az UV spekrofotometria alkalmazása II. Háttérkorrekciós módszerek. Szalicilsav és acetilszalicilsav egymás melletti meghatározása spektrofotometriás és alkalimetriás módszerekkel 7. hét: Ea: Gy: 8. hét: Ea: Gy: 9. hét: Ea: Gy: 10. hét: Ea: Gy: 11. hét: Ea: Gy: Az antianginás szerek gyógyszerészi kémiája (2 óra) - Dr. Perjési Pál Az antihiperlipidémiás szerek gyógyszerészi kémiája (1 óra) - Dr. Perjési Pál 1. zárthelyi dolgozat. Az UV spekrofotometria alkalmazása III. UV-mérés derivatizálással. Izonikotinsav-hidrazid meghatározása spektrofotometriás és bromatometriás módszerekkel Az antihiperlipidémiás szerek gyógyszerészi kémiája (1 óra) - Dr. Perjési Pál A véralvadást befolyásoló szerek gyógyszerészi kémiája (2 óra) - Dr. Perjési Pál Reakciókinetika. Az acetilszalicilsav hidrolízise hőmérséklet- és ph-függésének vizsgálata A vérképzésre ható szerek (1 óra) - Dr. Perjési Pál Elektroanalitikai módszerek gyógyszeranalitikai alkalmazásai I (2 óra) - Dr. Tömpe Péter Látogatás a Pannonmedicina RT minőségbiztosítási osztályán. A gyógyszernagykereskedelem minőségbiztosítási rendszerének bemutatása. - Dr. Jakabovics Katalin Elektroanalitikai módszerek gyógyszeranalitikai alkalmazásai II (1 óra) - Dr. Perjési Pál A tömegspektrometria gyógyszeranalitikai alkalmazásai (2 óra) - Dr. Mák Marianna A potenciometria alkalmazása I. Pufferoldatok készítése. Gyenge sav és erős sav egymás melletti meghatározása Az NMR gyógyszeranalitikai alkalmazásai (2 óra) - Dr. Berente Zoltán Bevezetés az elvásztástechnikai módszerekbe (1 óra) - Dr. Perjési Pál A potenciometria alkalmazása II. Gyenge sav és gyenge bázis pka értékének potenciometriás meghatározása 12

15 12. hét: Ea: Gy: 13. hét: Ea: Gy: 14. hét: Ea: Bevezetés az elválasztástechnikai módszerekbe (1 óra) - Dr. Perjési Pál A VRK gyógyszeranalitikai alkalmazásai (2 óra) - Dr. Perjési Pál A potenciometria alkalmazása III. Gyenge sav és gyenge bázis pka értékének meghatározása különbségi potenciometriás módszerrrel. Részecskék ph-függő relativ koncentrációjának számítása Mellékvesekéreg eredetű szteroidok gyógyszerészi kémiája (2 óra) - Dr. Perjési Pál A gélkromatográfia gyógyszeranalitikai alkalmazásai (1 óra) - Dr. Aponyi Ildikó 2. zárthelyi dolgozat. Az IR spektroszkópia alkalmazása, a spektrumok kiértékelésének alapjai. Gyógyszeralapanyagok IR spektrumainak kiértékelése A nemi hormonok gyógyszerészi kémiája (2 óra) - Dr. Perjési Pál A kapilláris elektroforézis gyógyszeranalitikai alkalmazásai (1 óra) - Dr. Perjési Pál Gy: Az NMR gyógyszerészi kémiai alkalmazásai. A spektrumok kiértékelésének alapjai. Gyógyszeralapanyagok 1H és 13C NMR spektrumainak kiértékelése A félév elfogadásának kritériumai: a félév elismerésének feltételét a TVSZ szabályozza. Az elvégzett gyakorlatokról a hallgató köteles a gyakorlatvezető által elfogadott jegyzőkönyvet készíteni és azt a félévet lezáró vizsgán bemutatni. A félév során elvegzett kvantitatív meghatározások legalabb 50 százalékának elfogadhatónak kell lennie. A hallgatók mindkét félév során két írásbeli dolgozatot írnak, melyek értékelése százalékos minősítéssel történik. A megírt dolgozatok mindegyikének 50%-on felüli minősítésűnek kell lennie. Az előadáson elhangzó, a jegyzetekben nem szereplő témák is a vizsgaanyag részét képezik. Hiányzások száma, igazolása, távolmaradás pótlása: egy félévben orvosi igazolással maximum három gyakorlati foglalkozásról történő hiányzás megengedhető. A mulasztott gyakorlatok pótlása kötelező. Vizsgakérdések, egyéb megjegyzések, információk: a félévet írásbeli kollokvium zárja. Azoknak a hallgatóknak az írásbeli dolgozatát, akik 50% alatti teljesítményt értek el, elégtelenre kell értékelni. A félév során megírt írásbeli dolgozatok átlageredménye maximum 15, a gyakorlatvezető által a laboratóriumi munka alapján adott pontok maximum 10 százalékpontot jelenthet a kollokvium összpontszámában. A két félévközi dolgozat, a félévközi gyakorlati munka és a kollokviumi dolgozat eredménye alapján a hallgatónak az intézet érdemjegyet állapít meg. Amennyiben a hallgató a megállapított jegynél jobb osztályzatra tart igényt, úgy azt az írásbeli kollokvium megismétlésével javíthatja. A kollokviumi jegy megállapítása minden esetben megegyezik az első vizsga eredménye megállapításának módszerével. Az írásbeli vizsga tematikájáról a hallgatók a félév elején részletes tájékoztatást kapnak. 13

16 Gyógyszerhatástan 1. Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézet - Dr. Barthó Loránd egyetemi tanár A tematika rövid leírása: a farmakodinámia éa farmakokinetika általános törvényszerűségei. A vegetatív idegrendszerre és a kardiovaszkuláris rendszerre ható szerek farmakológiája. A tantárgy feladata a képzés céljainak megvalósításában: a tantárgy feladata a gyógyszerészi munka során szükséges farmakológiai ismeretek megalapozása a farmakodinámia és farmakokinetika általános törvényszerűségeire, valamint a vegetatív idegrendszerre és a kardiovaszkuláris rendszerre vonatkozóan. Hangsúlyozandó, hogy a gyógyszerhatások és azok mechanizmusának megértéséhez elengedhetetlen az élettani alapok ismerete. Főbb jellemzők típus: kötelező előadás heti 2 modul: gyógyszerészi szaktudományi ismeretek félévi 28 ECTS kredit: 4 gyakorlat heti 0 félévi 0 teljesítés-forma: szóbeli kollokvium szeminárium heti 2 félévközi: írásbeli és szóbeli félévi 28 javítóvizsga: szóbeli félévi Σ óraszám 56 ETR-kód: javasolt helye: meghirdetve: előfeltétele(i) ÁOSZ FOSZ GYSZ OGGGH1 7. szemeszter csak őszi félévben OGGGK2, OGOBK2, OGOEL2 A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok (könyv, jegyzet, egyéb) listája: Kötelező irodalom: a Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézet által kiadott Általános farmakológia (2003) jegyzet Ajánlott könyvek: Fürst Zsuzsanna (szerk.): Farmakológia, Medicina Könyvkiadó, 2001 Vizi E. Szilveszter (szerk.): Humán farmakológia, 2. kiadás, Medicina Könyvkiadó, 2002 Rang, Dale, Ritter, Moore: Pharmacology, 5 th edition, Elsevier Churchill Livingstone, 2003 Katzung: Basic and Clinical Pharmacology, 9 th edition, Lange Medical Books/McGraw-Hill, 2004 Foglalkozások témája és oktatója: 14*2 óra előadás 1. hét Bevezetés a neurofarmakológiába. A vegetatív idegrendszer általános jellemzése Kolinerg neurotranszmisszió. Kolinerg-receptor-agonisták 2. hét Kolinészteráz-gátlók I. Kolinészteráz-gátlók II. 3. hét Muszkarinreceptor-antagonisták I. Muszkarinreceptor-antagonisták II. 4. hét Perifériás izomrelaxánsok I. Perifériás izomrelaxánsok II. 5. hét A katekolaminok szintézisére, tárolására, felszabadulására és eliminációjára ható szerek I. A katekolaminok szintézisére, tárolására, felszabadulására és eliminációjára ható szerek II. 6. hét Adrenerg-receptor-agonisták I. Adrenerg-receptor-agonisták II. 7. hét Adrenerg-receptor-antagonisták I. Adrenerg-receptor-antagonisták II. 8. hét A Ca 2+ -csatornák farmakológiája I. A Ca 2+ -csatornák farmakológiája II. 14

17 9. hét A renin angiotenzin aldoszteron rendszerre ható szerek I. A renin angiotenzin aldoszteron rendszerre ható szerek II. 10. hét Diuretikumok I. Diuretikumok II. 11. hét Pozitív inotrop hatású és egyéb szerek a szívelégtelenség kezelésére I. Pozitív inotrop hatású és egyéb szerek a szívelégtelenség kezelésére II. 12. hét Antianginás szerek I. Antianginás szerek II. 13. hét Antihipertenzív szerek I. Antihipertenzív szerek II. 14. hét Antiaritmiás szerek I. Antiaritmiás szerek II. 14*2 óra szeminárium 1. hét Bevezetés a gyógyszerhatástanba 2. hét A gyógyszerhatások alapvető mechanizmusai. Az agonista receptor interakció jellemzése I. 3. hét Az agonista receptor interakció jellemzése II. 4. hét A jelátviteli folyamatok farmakológiai jelentősége. Kombinatív gyógyszerhatások I. 5. hét Kombinatív gyógyszerhatások II. Tachyphylaxia és tolerancia 6. hét Farmakokinetika I. 7. hét Farmakokinetika II. 8. hét Farmakokinetika III. 9. hét Farmakokinetika IV. 10. hét Ganglionokra ható szerek. A vegetatív idegrendszerre ható szerek farmakológiájának megbeszélése I. 11. hét A vegetatív idegrendszerre ható szerek farmakológiájának megbeszélése II. 12. hét A vegetatív idegrendszerre ható szerek hatásainak demonstrálása számítógépes program segítségével 13. hét Helyi érzéstelenítők. Regionális keringésfokozók 14. hét A kardiovaszkuláris rendszerre ható szerek farmakológiájának megbeszélése A félév elfogadásának kritériumai: TVSz szerint. Hiányzások száma, igazolása, távolmaradás pótlása: TVSz szerint. Vizsgakérdések, egyéb megjegyzések, információk: a vizsgák szóbeliek, a számonkért anyagot elsősorban az előadásokon és szemináriumokon elhangzó, valamint az intézet által kiadott Általános farmakológia c. jegyzetben található ismeretek képezik. 1. A gyógyszerhatások alapvető mechanizmusai 2. Az agonista-receptor interakció jellemzése: koncentráció-okkupancia görbe, affinitás, dózis-hatás görbe, hatáserősség, hatékonyság 3. A jelátviteli folyamatok farmakológiai jelentősége 4. Kombinatív gyógyszerhatások. Tachyphylaxia és tolerancia 5. A gyógyszerek transzportmechanizmusai 6. A gyógyszerek felszívódása 7. A gyógyszerek eloszlása 8. A gyógyszerek metabolizmusa 9. A gyógyszerek kiürülése 10. A farmakokinetika alapfogalmainak definíciója, számítása és gyakorlati jelentősége: első- és nulladrendű kinetika, kompartmentek, biológiai hasznosíthatóság, megoszlási térfogat, clearance, abszorpciós és eliminációs felezési idő, egyensúlyi plazmakoncentráció, fenntartó és telítő dózis 11. Kolinerg-receptor-agonisták. Kolinészteráz-gátlók 12. Muszkarinreceptor-antagonisták 13. Perifériás izomrelaxánsok. A vegetatív ganglionokra ható szerek 14. A katekolaminok bioszintézisére, tárolására, felszabadulására és eliminációjára ható szerek 15. Adrenerg-receptor-agonisták 16. Adrenerg-receptor-antagonisták 17. Helyi érzéstelenítők 18. A Ca2+-csatornák farmakológiája 19. A renin-angiotenzin-aldoszteron rendszerre ható szerek 15

18 20. Diuretikumok 21. Pozitív inotrop hatású és egyéb szerek a szívelégtelenség kezelésére 22. Antianginás szerek. Regionális keringésfokozók 23. Antihipertenzív szerek 24. Antiaritmiás szerek 16

19 Gyógyszertechnológia 3. Gyógyszertechnológiai Intézet - Dr. Dévay Attila egyetemi docens A tematika rövid leírása: szilárd gyógyszerformák. Gyógyszerforma tervezés I. A tantárgy feladata a képzés céljainak megvalósításában: a tárgy oktatása során, a korábban tanult ismeretekre alapozva a hallgatóknak el kell sajátítaniuk a készítmények tervezésének, adagolásának elméleti alapjait, a gyógyszertári, középüzemi és ipari gyógyszerkészítés és ellenőrzés főbb ismereteit. A félév során szilárd gyógyszerformák általános művelettanával, majd ezeknek a gyógyszerformáknak készítésével és vizsgálattal foglalkozunk. A hallgatók megismerkednek a gyógyszerforma-tervezés, kutatás-fejlesztés alapjaival. Főbb jellemzők típus: kötelező előadás heti 2 modul: gyógyszerészi szaktudományi ismeretek félévi 28 ECTS kredit: 7 gyakorlat heti 5 félévi 70 teljesítés-forma: írásbeli kollokvium szeminárium heti 0 félévközi: írásbeli és szóbeli félévi 0 javítóvizsga: szóbeli félévi Σ óraszám 98 ETR-kód: javasolt helye: meghirdetve: előfeltétele(i) ÁOSZ FOSZ GYSZ OGGGT3 7. szemeszter csk őszi félévben OGGGK2, OGGGT2 A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok (könyv, jegyzet, egyéb) listája: fehér munkaköpeny Ajánlott irodalom: Magyar Gyógyszerkönyv, VII. kiadás, Medicina Könyvkiadó, Budapest, 1986 Európai Gyógyszerkönyv, VIII. kiadás, Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2002, 2005 Formulae Normales, VII. kiadás, Melania Könyvkiadó, Budapest, 2003 Dr. Dévay Attila, Ugriné Dr. Hunyadvári Éva: Receptúrai gyógyszerkészítés gyakorlati jegyzet III. éves gyógyszerészhallgatók részére, Pécs 2005 Foglalkozások témája és oktatója: 14*2 óra előadás Szilárd gyógyszerformák 1. Szárítás, liofilizálás 2. Kristályosítás, a polimorfia gyógyszertechnológiai jelentősége 3. Szemcserendszerek vizsgálata 4. Aprítás, szitálás, és a fluidizáció gyógyszertechnológiai alkalmazása 5. Porok, porkeverékek, hintőporok, granulátumok 6. Granulálás és tablettázás segédanyagai 7. Granulátumok előállítása 8. Tabletták előállítása 9. Granulátumok és tabletták vizsgálata 10. Drazsék, bevonatos tabletták előállítása és vizsgálatuk 11. Gyógyszeres kapszulák 12. Beszámoló Gyógyszerforma tervezés I. 13. Gyógyszerek stabilitása és vizsgálata 14. Gyógyszerkészítmények stabilitásának biztosítása 17

20 14*5 óra gyakorlat 1. hét: Munkavédelmi, tűzvédelmi oktatás, GMP, GLP irányelvei 2. hét: Gyárlátogatás (Pannonpharma) 3. hét: Kúpok előállítása és vizsgálata 4. hét: Végbélkúpok I. 5. hét: Végbélkúpok II. 6. hét: Hüvelykúpok, hüvelygolyók 7. hét: Beszámoló 8. hét Porok előállítása 9. hét Porok vizsgálata 10. hét: Osztatlan porok, hintőporok 11. hét: Osztott porok I. 12. hét: Osztott porok II. 13. hét: Pilula, keményzselatin kapszula 14. hét: Féléves beszámoló A félév elfogadásának kritériumai: A gyakorlatok elvégzéséhez, a leltárral átvett felszereléseket a hallgató az oktatási év végén hiánytalanul és ép állapotban köteles visszaadni, hiány esetén megtéríteni. A gyakorlatokon a szükséges gyakorlati jártasság megszerzése céljából kötelesek önálló munkát végezni. A gyakorlatok jegyzőkönyveit és a recepturai készítményeket a gyakorlatvezetők minősítik. A hallgatók a felkészültségükről, az elméleti és gyakorlati ismeretekből szóban, írásban számolnak be. Az évközi gyakorlati beszámolók egyszer ismételhetők. A tárgy elméletének tanulmányi követelményei: a félévenkénti, évközi elméleti beszámoló maximum egyszer ismételhető. A félévi munka elfogadásának feltételei: 1./ a készítmények és a gyakorlati jegyzőkönyvek elfogadottsága, 2./ elfogadott gyakorlati és elméleti beszámolók. Hiányzások száma, igazolása, távolmaradás pótlása: a hallgatóknak minden gyakorlaton kötelező részt venni, a hiányzást orvosi igazolással igazolni kell, a gyakorlati feladatokat be kell pótolni. Vizsgakérdések, egyéb megjegyzések, információk: az elméleti előadásokon elhangzottak ismerete szükséges az elméleti beszámolók és a kollokviumi vizsgák sikeres letételéhez. A félévenkénti, évközi elméleti beszámoló egyszer ismételhető. 18

21 Gyógyszerügyi ismeretek 2. Gyógyszerészeti Intézet és Egyetemi Gyógyszertár - Dr. Botz Lajos egyetemi docens A tematika rövid leírása: a félév anyaga elsősorban az egészségügyi piaci elemeinek alapvető működését, általános gazdaságtani összefüggéseit, ill. specialitásait, valamint a gyógyszerterápia értékelésére alkalmazható komplex ismereteket ötvöző, speciális metodikákat ismerteti meg a hallgatókkal. A tárgy elsajátítása során általános alapozó elméleti tárgyak ismerete előnyös. A tantárgy feladata a képzés céljainak megvalósításában: a tantárgy alapvető feladata a hallgatók gyógyszerügyi és ehhez társuló gazdaságtani ismereteinek a megalapozása, annak érdekében, hogy az egészséggazdaságtan, gyógyszerellátás, gyógyszerügyi szervezés, farmakoökonómia, bizonyítékokon alapuló orvoslás és gyógyszerészet területén gyakorlati jelentőségű alapismereteket szerezzenek, majd ezen tudás birtokában további tanulmányokat is folytathassanak ezen a területen. A tantárgy célja a hallgatók érdeklődésének felkeltése a gyógyszerészet gyakorlati alkalmazását jelentő szakterületek iránt. A szemináriumok interaktív csoportos munkáinak célja az interpretációs, probléma-megoldó készségük, kreatív gondolkodásuk fejlesztése. Főbb jellemzők típus: kötelező előadás heti 2 modul: gyógyszerészi szaktudományi ismeretek félévi 28 ECTS kredit: 3 gyakorlat heti 0 félévi 0 teljesítés-forma: írásbeli kollokvium szeminárium heti 1 félévközi: írásbeli félévi 14 javítóvizsga: szóbeli félévi Σ óraszám 42 ETR-kód: javasolt helye: meghirdetve: előfeltétele(i) ÁOSZ FOSZ GYSZ OGGGI2 7. szemeszter csak őszi félévben OGGGI1, OGGGT2 A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok (könyv, jegyzet, egyéb) listája: Kötelező irodalom: 1. Az előadások és szemináriumok anyaga, amelyek a letölthetőek. 2. Vincze Zoltán, Kaló Zoltán, Bodrogi József: Bevezetés a farmakoökonómiába, Medicina Könyvkiadó Rt., Budapest, 2001 (ISBN: ) Ajánlott irodalom: 1. Kornai János: Az egészségügy reformjáról, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1998 (ISBN: ) 2. Koppányi Mihály: Mikroökonómia, Műszaki Könyvkiadó- AULA, Budapest, 1993 (ISBN: ) 3. Oroszi Sándor: A makroökonómia alapvető elméletei, Janus Pannonius Egyetemi Kiadó, Pécs, 1992 (ISBN: ) 4. Dr. Kékes Ede, Dr. Surján György, Dr. Balkányi László, Dr. Kozmann György: Egészségügyi informatika, Medicina Könyvkiadó Rt., Budapest, 2000 (ISBN: ) 19

22 Foglalkozások témája és oktatója: 14x2 óra előadás, 7x2 óra szeminárium Előadások = E, szemináriumok = Sz Oktatók: Csík Laura, Botz Lajos 1. hét: E: Az egészséggazdaságtan és a farmakoökonómia kialakulása 2. hét: E: Alapvető mikroökonómiai ismeretek (a mikroökonómia fogalma, a piacok működése, kereslet, kínálat, Marshall-kereszt, piaci egyensúly) Sz: Mikroökonómiai modellek, számítások 3. hét: E: Alapvető makroökonómiai ismeretek (a makroökonómia fogalma, Keynes, infláció és a kamatlábak, az állami beavatkozás: adó- és kamatpolitika) 4. hét: E: Az egészségügy, mint piac működése, gazdasági környezete, reformja (alapelvek az egészségügyben, a keresleti és a kínálati oldal, a szolgáltatás és a finanszírozás sajátosságai és kapcsolatuk, magyar és nemzetközi sajátosságok) Sz: Az egészségügy reformja 5. hét: E: A farmakoökonómia szerepe és jelentősége (alapfogalmak, életminőség, egészségügyi kiadások: ellátás és gyógyszerpiac, gyógyszerfelhasználás) 6. hét: E: Egészségügyi rendszerek (egészségügyi rendszerek típusai) Sz: A magyar egészségügy változása (háziorvosi praxisok, kórházak, szakrendelések, gyógyszertárak, gyógyszergyárak) a 90-es évektől (tulajdonosi szerkezet, finanszírozás) csoportmunka 7. hét: E: Egészségügyi kiadások- trendek (volumen, kiadás-szerkezet) 8. hét: E: A magyar gyógyszerpiac (a magyar gyógyszerpiac alakulása a nemzetközi tapasztalatok tükrében) Sz: A magyar gyógyszerpiac (gyógyszergyárak) csoportmunka 9. hét: E: Életminőség vizsgálatok (módszertani és gyakorlati háttér, QALY, DALY) 10. hét: E: Minőségbiztosítás az egészségügyben (a minőség fogalma, jellemzői, minőségbiztosítás) Sz: Életminőség vizsgálatok módszertani és informatikai háttere 11. hét: E: Az egészségügy finanszírozása, a HBCS (homogén betegcsoportok, a rendszer működése, az egészségügy finanszírozása) 12. hét: E: Pénzügy, számvitel és controlling az egészségügyben Sz: Hatékonyság és teljesítménymérés az egészségügyben 13. hét: E: Gyógyszertárak működésének gazdasági vonatkozásai Sz: Csoportos kutatómunka eredményeinek bemutatása a gyógyszertárak működésével kapcsolatban 14. hét: E: A világ gyógyszeripara. Kutatás-fejlesztési trendek. Fúziók és akviziciók. Innovatív és generikus készítmények. Növekedési potenciál A félév elfogadásának kritériumai: részvétel az órák legalább 70%-án. Sikeres vizsga. Hiányzások száma, igazolása, távolmaradás pótlása: pótlásra egyéni megbeszélés, egyeztetés alapján van lehetőség. Vizsgakérdések, egyéb megjegyzések, információk: a félév során kiadott témakörök. 20

23 Klinikai ismeretek 1. Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézet - Dr. Szolcsányi János egyetemi tanár A tematika rövid leírása: a tantárgy feladata a a klinikai diszciplinák legalapvetőbb ismeretanyagának átadása a gyógyszerészhallgatók számára. Az igen alacsony összóraszám csak a legfontosabb kórképek klinikumának ismertetését teszi lehetővé olyan aspektusból, amelyik elsősorban a gyógyszeres terápia lehetőségeire koncentrál. A tantárgy feladata a képzés céljainak megvalósításában: fontos célja a kurzusnak a gyógyszerhatástan alaposabb elsajátításának elősegítése, a gyógyszerhatások klinikai szempontjainak kiemelésével. Főbb jellemzők típus: kötelező előadás heti 2 modul: gyógyszerészi szaktudományi ismeretek félévi 28 ECTS kredit: 2 gyakorlat heti 0 félévi 0 teljesítés-forma: írásbeli kollokvium szeminárium heti 0 félévközi: írásbeli félévi 0 javítóvizsga: írásbeli félévi Σ óraszám 28 ETR-kód: javasolt helye: meghirdetve: előfeltétele(i) ÁOSZ FOSZ GYSZ OGGKI1 7. szemeszter csak őszi félévben OGOBK2, OGOEL2 A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok (könyv, jegyzet, egyéb) listája: Ajánlott irodalom: Boda Zoltán, Bakó Gyula (szerk.): Klinikai alapismeretek fogorvos- és gyógyszerészhallgatóknak, Medicina Könyvkiadó, 2001 További irodalmat az egyes klinikai tárgyak előadói fognak ajánlani. Foglalkozások témája és oktatója: 14*2 óra előadás hét: Belgyógyászat 1. hét Belgyógyászati betegségek gyógysze-res kezelésének általános elvei - Dr. Cziráki Attila (Szívgyógyászati Klinika) 2. hét Kardiológia - Prof. Dr. Tóth Kálmán (I. sz. Belgyógyászati Klinika) 3. hét Gastroenterológia - Dr. Fábián György (II. sz. Belgyógyászati Klinika) 4. hét Hepatológia - Prof. Dr. Pár Alajos (I. sz. Belgyógyászati Klinika) 5. hét Nephrológia - Prof. Dr. Nagy Judit (II. sz. Belgyógyászati Klinika) 6. hét Anyagcsere Hypertonia - Dr. Wittmann István - Dr. Kovács Tibor (II. sz. Belgyógyászati Klinika) 7. hét Immunológia-reumatológia - Prof. Dr. Czirják László (Immunológiai és Reumatológiai Klinika) 8. hét Pulmonológia - Dr. Balikó Zoltán (Baranya Megyei Kórház Tüdőgyógyintézet) 9. hét Haematológa - Dr. Schmelczer Matild (II. sz. Belgyógyászati Klinika) 10. hét Infektológia - Dr. Ternák Gábor (Infektológiai, Katasztrófaorvostani és Oxyológiai Intézet) hét Sebészet (valamennyi előadó: Sebészeti Klinika) 11. hét Nyelőcső, gyomor sebészete (2 óra) - Dr. Kalmár Katalin 12. hét Coloproctológiai sebészet (2 óra) - Dr. Csontos Zsolt 13. hét Mellkassebészet (1 óra) - Dr. Benkő István Transzplantációs sebészet (1 óra) - Dr. Szakály Péter 14. hét Hasnyálmirigy sebészet (1 óra) - Dr. Kelemen Dezső Májsebészet (1 óra)- Dr. Papp András 21

24 A félév elfogadásának kritériumai: TVSz szerint. Hiányzások száma, igazolása, távolmaradás pótlása: a vizsgákon számonkért anyagot elsősorban az előadásokon elhangzó ismeretek képezik. Vizsgakérdések, egyéb megjegyzések, információk: 22

25 Közegészségtan 1. Orvosi Népegészségtani Intézet - Dr. Ember István egyetemi tanár A tematika rövid leírása: az orvostudományon belül a preventív medicina oldalát a Közegészségtan képviseli. A tárgy a legnagyobb populációs kihívásokat jelentő betegségek primer, szekunder és tercier prevenciójával foglalkozik a hagyományos, illetve a molekuláris/genomikai epidemiológiai módszerek segítségével. A tantárgy feladata a képzés céljainak megvalósításában: célja az egészségtől a betegségekig tartó folyamat állomásainak feltárása, a populációs szintű megelőzés lehetőségeinek bemutatása. Főbb jellemzők típus: kötelező előadás heti 2 modul: gyógyszerészi szaktudományi ismeretek félévi 28 ECTS kredit: 2 gyakorlat heti 0 félévi 0 teljesítés-forma: írásbeli kollokvium szeminárium heti 0 félévközi: írásbeli félévi 0 javítóvizsga: szóbeli félévi Σ óraszám 28 ETR-kód: javasolt helye: meghirdetve: előfeltétele(i) ÁOSZ FOSZ GYSZ OGGKE1 7. szemeszter csak őszi félévben OGOEL2, OGOMI2 A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok (könyv, jegyzet, egyéb) listája: Dési I. (szerk.): Népegészségtan Ember I. (szerk.): Népegészségügyi orvostan (megjelenését követően) Ajánlott irodalom: Ember-Kiss-Sándor: A daganatok epidemiológiája és prevenciója Ember-Kiss-Agócs: A táplálkozás és a rák Kiss-Ember: Molekuláris epidemiológia Kertai P.: Megelőző orvostan Foglalkozások témája és oktatója: 14*2 óra előadás Oktatók: Varjas Tímea, Dr. Nádasi Edit, Dr. Gyöngyi Zoltán 1. A közegészségtan, járványtan története, a megelőző orvostan és népegészségtan feladatai, részei. Az egészség és a betegség fogalma, összetevői 2. Demográfiai alapfogalmak. Az epidemiológia alapjai 3. Magyarország demográfiai és népegészségügyi helyzete. Népegészségügyi feladatok Magyarországon 4. Táplálkozás-egészségtan alapfogalmak, táplálkozással összefüggő megbetegedések, magyar táplálkozási szokások 5. Genetikailag módosított élelmiszerek 6. A dohányzás, az alkohol és a drogfogyasztás egészségre gyakorolt hatása 7. Gyermek és ifjúság egészségügy. Gerohigiéné 8. A mindennapi élet egészségtana öltözködés, ágy, temetkezés 9. Nem fertőző betegségek epidemiológiája Daganatos megbetegedések molekuláris epidemiológia 10. Nem fertőző betegségek epidemiológiája Szív és érrendszeri megbetegedések, hipertónia 11. Nem fertőző betegségek epidemiológiája Csontritkulás és a fogszuvasodás, fogágy betegségek epidemiológiája 12. Nem fertőző betegségek epidemiológiája - Genetikai betegségek epidemiológiája Idült májbetegségek epidemiológiája 23

26 13. Nem fertőző betegségek epidemiológiája A diabetes epidemiológiája A balesetek járványtana 14. Nem fertőző betegségek epidemiológiája pszichés betegségek járványtana A félév elfogadásának kritériumai: TVSZ szerint Hiányzások száma, igazolása, távolmaradás pótlása: az előadásokon való részvétel kötelező. 2x2 óra hiányzás megengedett, e felett a tárgy aláírását megtagadhatjuk. Vizsgakérdések, egyéb megjegyzések, információk: a félév során írt két teszt érdemjegye a kollokviumi jegybe 30 %-ig számít bele. Elégtelen kollokviumi jegy esetén a vizsgaidőszakban szóbeli javítóvizsgát tehet a hallgató, az alább megadott vizsgakérdések alapján (két tétel alapján állapítjuk meg a jegyet). Vizsgakérdések: 1. A megelőző orvostan és népegészségtan feladatai, részei 2. Az egészség és a betegség fogalma, összetevői 3. Demográfiai alapfogalmak 4. Az epidemiológia és vizsgálati módszerei 5. Magyarország demográfiai és népegészségügyi helyzete 6. Táplálkozással összefüggő megbetegedések, magyar táplálkozási szokások 7. Genetikailag módosított élelmiszerek 8. A dohányzás egészségre gyakorolt hatása 9. Az alkohol és a drogfogyasztás egészségre gyakorolt hatása 10. Gyermek- és ifjúság-egészségügy 11. Gerohigiéne 12. A mindennapi élet egészségtana 13. Daganatos megbetegedések molekuláris epidemiológia 14. Szív és érrendszeri megbetegedések, hipertónia 15. Csontritkulás epidemiológiája 16. A fogszuvasodás, fogágy betegségek epidemiológiája 17. Genetikai betegségek epidemiológiája 18. Idült májbetegségek epidemiológiája 19. A diabetes epidemiológiája 20. A balesetek járványtana 21. A pszichés betegségek járványtana 24

27 Gyógyszerészi kémia 4. Gyógyszerészi Kémiai Intézet - Dr. Perjési Pál egyetemi docens A tematika rövid leírása: a tananyag elméleti előadásai a Gyógyszerészi Kémia 1-3 kurzusok tematikájában nem szereplő hatástani csoportokba tartozó gyógyszervegyületek előállításával, gyógyszerkönyvi tisztaságvizsgálatával, mennyiségi meghatározásával, a vegyületek fő- és mellékhatásainak molekuláris mechanizmusaival, az azokban szerepet játszó kémiai és fizikai kémiai tulajdonságok elemzésével, valamint a vegyületek tárolása, gyógyszerré történő formulázása és gyógyszerként történő alkalmazása során bekövetkező kémiai természetű változásaival foglalkoznak. A tantárgy gyakorlati foglalkozásainak tematikája gyógyszervegyületek szubsztanciaként és gyógyszerkészítmények ható- és segédanyagaiként történő azonosításával, mennyiségi meghatározásásval, valamint néhány fizikai-kémiai tulajdonságának meghatározásásval foglalkozik. A tantárgy feladata a képzés céljainak megvalósításában: a tantárgy elméleti előadásai és gyakorlati foglalkozásai keretében a hallgatók megismerkednek a gyógyszerként és gyógyszertechnológiai segédanyagként alkalmazott vegyületek kémiai és fizikai-kémiai sajátságaival, gyógyszerkönyvi vizsgálatainak módszereivel, valamint biológiai hatásaival, azok szerkezet-hatás összefüggéseivel. A tananyag elsajátítása alapjául szolgál a molekuláris szemléletű farmakológiai ismeretanyag és gyógyszertechnológiai eljárások megértésének. Ugyanakkor a hallgatók integrált ismereteket kapnak a gyógyszergyártás folyamata kémiai hátteréről, a vegyületek szerkezetvizsgálatának, tisztaságvizsgálatának és mennyiségi meghatározásának gyógyszerkönyvi módszereiről, tárolásuk és gyógyszerré történő formulázásuk során fontos szerepet játszó fizikai-kémiai tulajdonságairól, valamint a szervezetben történő átalakulásuk molekuláris szintű ismereteiről. Főbb jellemzők típus: kötelező előadás heti 2 modul: gyógyszerészi szaktudományi ismeretek félévi 28 ECTS kredit: 6 gyakorlat heti 4 félévi 56 teljesítés-forma: szóbeli szigorlat szeminárium heti 0 félévközi: írásbeli és szóbeli félévi 0 javítóvizsga: szóbeli félévi Σ óraszám 84 ETR-kód: javasolt helye: meghirdetve: előfeltétele(i) ÁOSZ FOSZ GYSZ OGGGK4 8. szemeszter csak tavaszi félévben OGGGK3, OGGGT3 A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok (könyv, jegyzet, egyéb) listája: Ajánlott irodalom: Szász György, Takács Mihály, Végh Antal: Gyógyszerészi kémia I-II, Medicina, Budapest, 1990 Magyar gyógyszerkönyv I-IV, VII. kiadás, Medicina, Budapest, 1986 Magyar gyógyszerkönyv I-II, VIII. kiadás, Medicina, Budapest, 2002, 2004 Lóránd Tamás, Nemes Zsuzsa, Kocsis Béla, Ternák Gábor: Az antimikrobás kezelés elmélete és gyakorlata (Szerkesztette: Ternák Gábor), Pécs, 2000 Papp Ottó, G. Zobin Ágnes, Józan Miklós: Gyógyszerészi kémia. Többkomponensű készítmények vizsgálata, Semmelweis Egyetem, Budapest, 1997 D. A. Williams, T. L. Lemke (eds.): Foye s Principles of Medicinal Chemistry, 5 th edition, Lippincott Williams&Wilkins, Philadelphia,

28 Foglalkozások témája és oktatója: 14*2 óra előadás, 14*4 óra gyakorlat 1. hét: Ea: A gázkromatográfia gyógyszeranalitikai alkalmazásai - Dr. Perjési Pál Gy: A tömegspektrometria gyógyszeranalitikai alkalmazása, a spektrumok kiértékelésének alapjai. Gyógyszeralapanyagok tömegspektrumainak kiértékelése 2. hét: Ea: A HPLC gyógyszeranalitikai alkalmazásai - Dr. Perjési Pál Gy: A szerkezet, a konfiguráció és a konformáció összefüggései néhány gyógyszervegyület példáján kirakható modell és számítógépes program (Hyperchem 4.0) alkalmazásával 3. hét: Ea: A kalcium- és csontanyagcserére ható szerek gyógyszerészi kémiája - Dr. Lakatos Ágnes Gy.: A kromatográfiás elválasztás jellemzése. A gázkromatográfia alkalmazása gyógyszeralapanyagok vizsgálatában. Alkoholok gázkromatográfiás vizsgálata. Metanol kimutatása etanolban VRK módszerrel 4. hét: Ea: A szénhidrát anyagcsere gyógyszereinek gyógyszerészi kémiája - Dr. Lakatos Ágnes Gy.: Szteroid hormonok gyógyszerkönyvi vizsgálata. Gázkromatográfia alkalmazása a szteroidok vizsgálatában 5. hét: Ea: A pajzsmirigy működésére ható szerek gyógyszerészi kémiája - Dr. Lakatos Ágnes Gy: A gélkromatográfiás elválasztás jellemzése. Gélkromatográfia alkalmazása szérum albumin és nátriumklorid elválasztására és szteroid hormonok fehérjekötődésének vizsgálatára 6. hét: Ea: A vitaminok gyógyszerészi kémiája - Dr. Perjési Pál Gy: Az összetett gyógyszerkészítmények analízisének alapjai. Bázisok meghatározása gyógyszerkeverékekben I. Pulvis antispasticus 7. hét: Ea: A fertőtlenítőszerek és mikrobiológiai tartósítószerek gyógyszerészi kémiája - Dr. Perjési Pál Gy: 1. zárthelyi dolgozat. Bázisok meghatározása gyógyszerkeverékekben II. Pulvis antidoloricus. Pulvis codacetini, Meristin tabletta 8. hét: Ea: A parazitaellenes és a gombaellenes szerek gyógyszerészi kémiája - Dr. Perjési Pál Gy: Bázisok meghatározása gyógyszerkeverékekben III. Unguentum haemorrhoidale, Suppositorium analgeticum 9. hét: Ea: A szintetikus antibakteriális szerek gyógyszerészi kémiája I. - Dr. Lóránd Tamás Gy: Savas jellegű vegyületek általános meghatározási módszerei I. Spiritus iodosalicylatus, Spiritus salicylatus cum resorcino 10. hét: Ea: A szintetikus antibakteriális szerek gyógyszerészi kémiája II. - Dr. Lóránd Tamás Az antibiotikumok gyógyszerészi kémiája I. Gy: Savas jellegű vegyületek általános meghatározási módszerei II. Pulvis chinacisalis c. vitamino C, Pulvis somniferens 11. hét: Ea: Az antibiotikumok gyógyszerészi kémiája II. - Dr. Lóránd Tamás Gy: Vitaminok gyógyszerkönyvi vizsgálata. Acidum ascorbicum, Acidum folicum, Pyridoxinium chloratum, Riboflavinum, Thiaminium chloratum. UV spetrofotometria és HPLC alkalmazása a Cyanocobalaminum vizsgálatában 12. hét: Ea: Az antibiotikumok gyógyszerészi kémiája III. - Dr. Lóránd Tamás Gy: Kemoterápiás hatású szulfonamidok vizsgálata gyógyszerkönyvi módszerekkel. VRK és HPLC alkalmazása a szulfonamidok vizsgálatában 13. hét: Ea: A daganatellenes szerek gyógyszerészi kémiája. - Dr. Perjési Pál Gy: 2. zárthelyi dolgozat. A logp számításának és kísérletes meghatározásának módszerei. Szteroidok logp értékének meghatározása vékonyréteg-kromatográfiás módszerrel 14. hét: Ea: Az antivirális szerek. Az immunoszupresszív szerek. - Dr. Perjési Pál Gy: A gyógyszermetabolizmus in vitro és in vivo módszerei II. A 4-nitrofenol, a 4-nitrofenol-glüküronid és a 4-nitrofenol-szulfát meghatározása HPLC módszerrel 26