Ügyintéző szervezeti egység:

Átírás

1 HEVES MEGYEI KORMÁNYHIVATAL EGRI JÁRÁSI HIVATALA Ügyintéző szervezeti egység: Hatósági Főosztály Építésügyi és Örökségvédelmi Osztálya HE-02/EOV/ /2018 Iktatószám: ÉTDR azonosító: ÉTDR iratazonosító: IR /2018 Ügyintéző: Kovács László Telefonszám: +36(36) Tárgy: 3356 Kompolt, Fő út 2. szám 1027/49 hrsz.-ú ingatlanon lévő általános iskola épületbővítés építési engedély ügyében hozott döntés hirdetményi közlés HIRDETMÉNY A 25/2018. (II. 16.) Korm. rendelet (továbbiakban: Kiem. rendelet) és a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló évi LIII. törvény szabályait alkalmazva az általános közigazgatási rendtartásról szóló évi CL. törvény (továbbiakban: Ákr.) 88. -ban foglaltaknak megfelelően építési engedélyezési eljárásban hozott döntésemről értesítem az ügyfeleket: Az ügy tárgya: 3356 Kompolt, Fő út 2. szám 1027/49 hrsz.-ú ingatlanon lévő általános iskola épületbővítés Az eljáró hatóság: Heves Megyei Kormányhivatal Egri Járási Hivatal Hatósági Főosztály Építésügyi és Örökségvédelmi Osztálya Eger, Szarvas tér 1. A döntés iktatási száma: HE-02/EOV/01621/2018 Kérelmező neve: Egri Tankerületi Központ (3300 Eger, Bem tábornok u. 3.) Eljáró ügyintéző: Elérhetősége: Kovács László kovacs.laszlo@heves.gov.hu Kifüggesztés napja: Levétel napja: Heves Megyei Kormányhivatal Egri Járási Hivatala Hatósági Főosztály Építésügyi és Örökségvédelmi Osztály 3300 Eger, Szarvas tér Eger Pf.: Telefon: +36 (36) Fax: +36 (36) epites.eger@heves.gov.hu - Honlap:

2 2 Rendelkező rész kivonata: Egri Tankerületi Központ (3300 Eger, Bem tábornok u. 3.) kérelmének helyt adok, és a 3356 Kompolt, Fő út 2. szám 1027/49 hrsz.-ú ingatlanon lévő általános iskola épületbővítés építési munkák elvégzését az alábbi kikötésekkel engedélyezem. A közreműködő szakhatóság állásfoglalásának rendelkező része: A Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 36000/1911-1/2018.ált számon kiadott szakhatósági állásfoglalásában hozzájárult a következő feltételek teljesülése esetén: 1. A kivitelezés során alkalmazott azon tűzoltó-technikai termék, építési termék, tűz- vagy robbanásveszélyes készülék, gép, berendezés amelyre vonatkozóan jogszabály követelményt támaszt tűzvédelmi megfelelőségét igazoló iratokat, valamint azok beépítési nyilatkozatait a használatbavételig be kell mutatni. 2. A használatbavételi eljárás előtt a villamos berendezéseket szemrevételezéssel és vizsgálattal az MSZ HD szabvány alapján kell ellenőrizni, valamint ennek tényét - a szabvány mellékleteit figyelembe véve - dokumentálni szükséges. 3. A villámvédelmi berendezés megfelelőségét a használatbavételi eljárás során hitelt érdemlően igazolni szükséges. 4. A tárgyi létesítményhez szükséges oltóvíz mennyiséget (3000 l/perc) biztosítani kell tűzcsap(ok)ról és/vagy a vonatkozó előírásoknak megfelelően kiépített tüzivíztározó medencéről. A használatbavételkor a tűzcsapok egyidejű vízhozam-mérési jegyzőkönyvével és/vagy a tüzivíztározó medence felülvizsgálatával igazolni kell az oltóvíz meglétét. 5. A tűzoltó vízforrások, falitűzcsapok telepítési helyét a tűzvédelmi szakhatósággal egyeztetni kell. 6. A telepített fali tűzcsapok nyomáspróba és teljesítménymérési jegyzőkönyvét a használatbavételi eljáráskor a tűzvédelmi szakhatóságnak be kell nyújtani. 7. A biztonsági világítás megfelelőségét fénytechnikai méréssel és az arról készített mérési jegyzőkönyvvel kell igazolni a használatbavételig. A mérést sötétedést követő időpontban kell elvégezni. 8. A statikai számítással tervezett tartószerkezetek tűzállósági teljesítményét, a méretezési műszaki specifikációban található számítási módszerek alkalmazásával kell meghatározni. Amennyiben a 305/2011/EU rendelet hatálya alá nem tartozó építményszerkezetek megfelelőségét a vonatkozó Eurocode szabványok alapján elvégzett méretezés szerinti kivitelezését a felelős műszaki vezető építési naplóba történő bejegyzésével kívánják igazolni, úgy az ennek megfelelő dokumentumot az épület használatbavételi eljárásáig be kell mutatni. 9. Beépített tűzjelző berendezést kell kiépíteni, tekintettel az átalakítás-bővítés mértékére. A közreműködő szakkérdés vizsgáló szervek hozzájárulásának feltételei: A Heves Megyei Kormányhivatal Füzesabonyi Járási Hivatala Népegészségügyi Osztály HE- 03/NEO/ /2018. számon kiadott szakvéleményében hozzájárult a következő feltételek teljesülése esetén: 1. A hulladékokat szakosítottan, környezetszennyezést kizáró módon kell kezelni, hogy környezetegészügyi szempontból veszélyeztetést ne okozhasson. 2. A használatbavételi engedély kiadásához az üzemeltetőnek/fenntartónak rendelkeznie kell akkreditált laboratórium által végzett negatív bakteriológiai ivóvíz-vízvizsgálati eredménnyel. 3. A vizes helyiségek nyitható ablakfelületeit rovarhálóval szükséges ellátni.

3 3 A Heves Megyei Kormányhivatal Egri Járási Hivatala Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály Útügyi Osztály H-KF/UT/NS/A/608/1/2018 számon kiadott szakvéleményében hozzájárult a következő feltételek teljesülése esetén: 1. Közterület mindennemű igénybevétele (pl. anyagtárolás, állványozás, bontás) csak útkezelői hozzájárulás alapján történhet, amelyet a kivitelezés megkezdése előtt az illetékes útkezelőtől be kell szerezni. 2. Az útkezelők Kompolt Község Önkormányzata október 11-én kelt /2018. számú, és a Magyar Közút Nzrt. Heves Megyei igazgatósága október 12-én kelt HEV- 1882/2/2018. számú útkezelői hozzájárulásában foglaltakat be kell tartani. 3. A kivitelezési munkák alatt a közúti gyalogos- és járműforgalom akadálymentességét folyamatosan biztosítani kell. A közút forgalmának korlátozása, lezárása szintén csak útkezelői hozzájárulás alapján történhet. 4. A tervdokumentációból nem állapítható meg, hogy a bővítés miatt szükséges többlet parkolóhelyek hol kerülnek kialakításra, ezért a használatbavételi engedély benyújtásáig a gépjárművek várakozásának helyét igazoltan biztosítani kell. 5. A bővítésből származó többlet parkolóhely igényt szabályosan kialakított parkolóhelyeken kell biztosítani. 6. A mozgáskorlátozott számára fenntartott parkolóhelyet úgy kell kialakítani, hogy a biztosított legyen a biztonságos járműből történő kiszállás és közlekedés a cél épületig. 7. A létesítmény használatbavételéhez meg kell kérni szakhatósági hozzájárulásomat, az érintett útkezelők használatbavételre vonatkozó nyilatkozatának becsatolásával. 8. Az épületbővítés használatbavételének feltétele a fentiek teljesítése, és az előírt parkolóhelyek meglétének igazolása. Felhívom az építtető figyelmét arra, hogy a tervezett épületbővítéshez előírt az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet szerint szükséges többlet parkolóhelyek közforgalom számára megnyitott parkolóknak minősülnek, így a szükséges új parkolók építése közlekedéshatósági engedély köteles tevékenység. Az építési engedélyt az illetékes útügyi közlekedési hatóságtól az Egri Járási Hivataltól eljáró szervezeti egység Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály Útügyi Osztály írásbeli kérelem és a jogszabályban meghatározott mellékletei benyújtásával kell megkérni, a tervdokumentáció műszaki leírásának 12. pontja szerinti parkoló és kerékpártároló számítás részben hivatkozott parkolók elhelyezése az önkormányzat által kijelölt környező utcákban, csak abban az esetben történhet, amennyiben ott kiépített meglévő közterületi parkoló található. Az utcában kialakított forgalmi rend, amennyiben az nem tiltja az úttesten történő várakozást, nem azonos a párhuzamos parkolóhelyekkel. Forgalmi sávban parkolóhelyet kijelölni, felfesteni nem szabad. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Miskolci Járási Hivatal Mérésügyi és Műszaki Biztonsági Osztály BO-08/MM/4075-2/2018 számon kiadott szakvéleményében hozzájárult a következő feltételek teljesülése esetén: 1. A tárgyi létesítménybe a későbbiekben beépítendő, a Budapest Főváros Kormányhivatalának egyes ipari és kereskedelmi ügyekben eljáró hatóságként történő kijelöléséről, valamint a területi mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságokról szóló 365/2016. (XI. 29.) Korm. rendelet (továbbiakban KormR.) 13. -a alapján a Hivatalunk hatáskörébe utalt berendezések és létesítmények létesítésére, használatbavételére ill. azok megszüntetésére a vonatkozó

4 4 rendeleteknek, szabályzatoknak megfelelően, a kérelmezőnek Hatóságunknál külön engedélyezési eljárást kell lefolytatnia. 2. A KormR a alapján Hatóságunkat az építésügyi hatósági engedélyezési eljárásban, az üzembe helyezés vagy használatba vételi eljárás során, műszaki biztonsági felülvizsgálat és belső felülvizsgálatok dokumentumainak ellenőrzése vonatkozásában szakhatóságként vagy szakkérdésben meg kell keresni. 3. A felvonó fontosabb műszaki adatai: Beépítési hely címe, hrsz.: 3356 Kompolt, Fő út 2. hrsz.1027/49 Építmény jellege: Iskola (meglévő épület) Az T tervszámú felvonó berendezés főbb adatai: Fajta: Személyfelvonó Teherbírás: 630 kg / 8 fő Névleges sebesség: 1,0 m/s Emelőmagasság: 3,6 m Szintek és beszállóhelyek száma: 2/2 Vezethetőség: Kijelölt személyek által, kulcsos kapcsolóval Vezérlés módja: Egyparancsos, szimplex Névleges teljesítmény: 3,7 kw Hajtás típusa: Villamos, frekvenciaszabályozott Hajtás helye: Aknafejben Ez az építési engedély a véglegessé és végrehajthatóvá válásának napjától számított 3 év elteltével hatályát veszti, kivéve, ha az építési tevékenységet ez alatt megkezdték és az építés megkezdésétől számított öt éven belül az építmény használatbavételi engedély megadására alkalmassá válik. Az engedély meghosszabbítása a hatály lejárta előtt írásban kérhető. A határozat a közléssel válik véglegessé, ellene a Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz címzett közigazgatási jogvita eldöntése iránti kérelmet lehet előterjeszteni keresetlevél benyújtásával. A keresetlevelet az elsőfokú közigazgatási döntést hozó szervnél a felülvizsgálni kért döntés közlésétől számított 30 napon belül kell benyújtani vagy ajánlott küldeményként postára adni. A keresetlevél benyújtásának a közigazgatási cselekmény hatályosulására nincs halasztó hatálya, de a felperes a halasztó hatály elrendelését azonnali jogvédelem iránti kérelemben kérheti a bíróságtól. Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló évi CCXXII. törvény (Eüsztv.) 9. alapján a jogi képviselővel eljáró fél, valamint a belföldi székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet az űrlapbenyújtás támogatási szolgáltatás igénybevételével köteles benyújtani a keresetlevelet az elsőfokú közigazgatási határozatot hozó szervnél. A keresetlevél követelményeit a közigazgatási perrendtartásról szóló évi I. törvény (Kp.) 37. tartalmazza. Indokolás kivonata: Egri Tankerületi Központ (3300 Eger, Bem tábornok u. 3.) kérelmet nyújtott be a rendelkező részben körülírt ingatlanon általános iskola épületbővítés építési munkák építési engedélyezésére. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 34. (1) bekezdés, valamint az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az Eng. r. szerint a tervezett építési munka végzéséhez az építésügyi hatóság engedélye szükséges. Az Étv. 36. szerint építési engedély a jogszabályok keretei között akkor adható, ha a tervezett építés eleget tesz mind az Étv ban rögzített építésjogi-, mind pedig a 31. -ban előírt általános követelményeknek.

5 5 A kérelem október 10.-én érkezett hatóságomhoz, az eljárás az érkeztetést követő első munkanapon megindult. Az Ákr. 10. (1) bekezdése, valamint Eng. r. 4.. nak megfelelően, az ingatlan-nyilvántartás adatai alapján történt az ügyfélkör megállapítása valamint eljárás megindításáról szóló értesítés. Hatóságom a teljes eljárás szabályainak megfelelően HE-02/EOV/ /2018 számon október 10.-én függő hatályú döntését meghozta. A kérelmező által csatolt dokumentáció hiányos volt, ezért a HE-02/EOV/ /2018 számú október 10.-én kelt végzésemmel hiánypótlásra hívtam fel az építtetőt. A hiánypótlás utolsó dokumentuma október 15.-én érkezett Hivatalomba. Az Eng r. 6. sz. melléklete szerint tárgyi építési munkálatok engedélyezési eljárásában szakhatóság és szakkérdés vizsgáló szervek bevonására is szükség volt. Az eljárásban érintett szakhatóságot és szakkérdés vizsgáló szerveket október 10.-én kerestem meg. A szakhatósági állásfoglalás és a szakvélemények október 19.-ig érkeztek be hivatalomhoz. A Heves Megyei Kormányhivatal Füzesabonyi Járási Hivatala Népegészségügyi Osztály HE- 02/NEO/ /2018. számon kiadott szakvéleményében tett kikötéseinek indokolása: Előírásaimmal biztosíthatók a közegészségügyi előírások- az egészségkárosító kockázatok, a közegészségügyi és kémiai biztonsági, környezet-egészségügyi érdekek teljesítése. Fentieket (1) a hulladékról szóló évi CLXXXV. törvény és végrehajtása tárgyában kiadott rendeletek, (2) az ivóvíz minőségi követelményeiről és ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. (X.25.) Korm. rendelet, (3) az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló évi XI. törvény, a fertőző betegségek és járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről szóló 18/1998. (VI.3.) NM rendelet előírásai alapján írtam elő. A Heves Megyei Kormányhivatal Egri Járási Hivatala Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály Útügyi Osztály H-KF/UT/NS/A/608/1/2018 számon kiadott szakvéleményében tett kikötéseinek indokolása: Előírásaim indokolása: Előírásaimat a közlekedés biztonságának biztosítása érdekében, az építtetői- és közútkezelői nyilatkozatok alapján írtam elő. Feltételeim betartása esetén az útügyi érdekek nem sérülnek. A szakmai véleményt az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 08.) Korm. rendelet 11/A. (2) bekezdése és 6. melléklet III. táblázat 14. pontjában foglaltak alapján a közlekedési igazgatási feladatokkal összefüggő hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 382/2016. (XII.2.) Korm. rendelet 2. (3) bekezdésében biztosított jogkörömben adtam meg. Kérem, hogy a szakmai véleményt a fővárosi és megyei kormányhivatalok szervezeti és működési szabályzatáról szóló 39/2016. (III. 31.) MvM utasításban foglaltakra tekintettel döntése meghozatalánál figyelembe venni, döntésének egy példányát Osztályunknak elektronikusan a meff.ut@heves.gov.hu címre megküldeni szíveskedjen. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Miskolci Járási Hivatal Mérésügyi és Műszaki Biztonsági Osztály BO-08/MM/4075-2/2018 számon kiadott szakvéleményében tett kikötéseinek indokolása: A Tisztelt Cím által megküldött és Hatóságomhoz október 11-én ÉTDR rendszeren beérkezett megkeresésében, 3356 Kompolt, Fő út 2. szám 1027/49 helyrajzi számú ingatlanon lévő általános iskola épületbővítés, valamint felvonó létesítési építési engedélyezési eljárásához a kapcsolódóan szakkérdésben állásfoglalás kiállítását kérte.

6 6 Állásfoglalásomat, az építésügyi és építésfelügyeletei hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 5. melléklet IV. rész 3 pontjában valamint a felvonókról, mozgólépcsőkről és mozgójárdákról szóló 146/2014. (V. 5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Fmr.) 3. (1) bekezdése, 2. melléklet I. részében meghatározottak alapján készített műszaki dokumentációban és a tervezői nyilatkozatban foglaltak alapján alakítottam ki. Hatáskörömet és illetékességemet a KormR. 13. és 14..-ai és az Áltr. 6. melléklet 18. sor határozza meg. Állásfoglalásomat a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 55. szerint eljárva adtam meg. A jogorvoslat lehetőségéről az Ákr a szerint adtam tájékoztatást. A Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 36000/1911-1/2018.ált számon kiadott szakhatósági állásfoglalásában tett kikötéseinek indokolása: " Az Egri Tankerületi Központ (3300 Eger, Bem tábornok u. 3.) ügyfél meghatalmazottjának kérelmére indult építési engedélyezési eljárásban a Heves Megyei Kormányhivatal Egri Járási Hivatala, mint engedélyező hatóság október 12-én megkereste a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságot, mint a tárgyi hatáskörrel és illetékességgel rendelkező elsőfokú tűzvédelmi szakhatóságot 3356 Kompolt, Fő út 2. szám 1027/49 hrsz.-ú ingatlanon lévő általános iskola épületbővítés kialakítására vonatkozó szakhatósági állásfoglalás kiadása céljából. Az engedélyező hatóság megkereséséhez csatolta az ügyfél által megküldött építési engedélyezési tervdokumentációt. A rendelkezésre álló dokumentumok alapján megállapítottam, hogy az AK osztályú építmény esetén a szakhatósági eljárás lefolytatására az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. melléklet 4. táblázat 16. sora alapján hatóságunk rendelkezik hatáskörrel. A megkereséshez csatolt tervdokumentációt áttanulmányoztam és a helyszíni szemle alapján az üzembe helyezési engedély megadásához feltételekkel járultam hozzá. A feltételeket az alábbi jogszabályi rendelkezések alapján állapítottam meg: Ad 1.) A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Ttv.) 13. (1) és a 48. (2) bekezdése, valamint az építési termék építménybe történő betervezésének és beépítésének, ennek során a teljesítmény igazolásának részletes szabályairól szóló 275/2013. (VII. 16.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.) 5. (1) bekezdése alapján kérem: Ttv. 13. (1) Építési terméket forgalomba hozni, forgalmazni akkor lehet, ha az a 305/2011/EU rendelet szerint forgalomba hozható. Beépítéskor az építési termék teljesítményét az építési termék építménybe történő betervezésének és beépítésének, ennek során a teljesítmény igazolásának részletes szabályairól szóló jogszabályban meghatározott módon igazolni kell. Kr. 5. (1) Az építési termék a 7. -ban felsorolt építési termékek kivételével az építménybe akkor építhető be, ha termék teljesítményét a) a harmonizált szabvány által, vagy európai műszaki értékeléssel szabályozott termékek esetében a 305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet rendelkezéseinek megfelelően, vagy b) a termékre vonatkozó harmonizált európai szabvány hiányában a (2) és (3) bekezdés szerinti teljesítménynyilatkozat igazolja. 6 Ad 2.) Az az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet (továbbiakban: OTSZ) 1. (2) Ha e rendelet nem tartalmaz az (1) bekezdés szerinti esetekre előírást, akkor a vonatkozó műszaki követelmények tűzvédelmi rendelkezései, vagy azzal egyenértékű megoldások, kialakítások alkalmazása megfelel az e rendeletben meghatározott biztonsági szintnek. és az MSZ HD szabvány vonatkozó előírásai alapján szükséges

7 7 Ad 3.) Az OTSZ 141. A villámcsapások hatásával szembeni védelem megfelelő, a) ha a villámvédelmi kockázatelemzéssel meghatározott, egy évre vetített kockázat az emberi élet elvesztésére vonatkozóan kisebb, mint 10-5, a közszolgáltatás kiesésére és a kulturális örökség elvesztésére vonatkozóan kisebb, mint 10-4, b) ha a 12. mellékletben foglalt táblázatban foglalt építmények villámvédelme megfelel az ott leírtaknak, és c) ha az ideiglenes építmény villámvédelmi intézkedései a ban foglaltaknak megfelelnek (1) Villámvédelmet kell létesíteni a 12. mellékletben foglalt táblázatban megjelölt építmények esetében, az ott meghatározott védelmi szint biztosításával, továbbá abban az építményben, ahol a villámcsapások hatásaival szembeni védelem csak így biztosítható. (2) Ha a 12. mellékletben foglalt táblázatban szereplő védelmi szinthez képest a vonatkozó műszaki követelmény szigorúbb védelmi szintet állapít meg, akkor a szigorúbb követelményt kell alkalmazni (1) Villámvédelmet kell kialakítani azoknál az ideiglenes építményeknél, felvonulási és építési területek építményeinél, amelyeknél az építmény fennállási ideje április 1. és október 31. közötti időszak bármely napjára esik. (2) Ideiglenes építmények villámvédelmére olyan villámvédelem is elfogadható, amelynek alkalmazása esetén az egy évre vetített villámvédelmi kockázat az emberi élet elvesztésére kisebb, mint 10-4 és a közszolgáltatás kiesésére kisebb, mint 10-2 (3) Ideiglenes építmények villámvédelmének biztosítására üzemeltetési, használati vagy munkautasítást kell készíteni. Ad 4.) Az OTSZ 72. (1) Tűzoltás céljára a szükséges oltóvíz-intenzitást a mértékadó tűzszakasz alapterülete alapján a 8. mellékletben foglalt 1. táblázat szerint kell meghatározni. (2) Az 1200 m2-nél nagyobb alapterületű, állattartásra szolgáló épületeknél a szükséges oltóvízintenzitás 1800 liter/perc. (3) Az oltóvizet folyamatosan a létesítmény mértékadó tűzszakaszára a mértékadó tűzszakaszt befogadó kockázati egység kockázati osztálya függvényében a) NAK osztály esetén legalább fél órán keresztül, b) AK osztály esetén legalább egy órán keresztül, c) KK osztály esetén legalább másfél órán keresztül, d) MK osztály esetén legalább két órán keresztül kell biztosítani. (4) A 10 MVA-nál nagyobb beépített névleges összteljesítmény feletti transzformátorállomásokon a legnagyobb transzformátor külső fő méreteiből számított burkoló felületére az alapfelület nélkül számított 16 liter/perc Ű m2 fajlagos térfogatáram mellett, a 10 perc oltási időnek megfelelő oltóvíz-mennyiség háromszorosát kell biztosítani. (5) A kommunális hulladéklerakó szabadtéri tároló területére 1800 liter/perc oltóvíz-intenzitást kell biztosítani másfél órán keresztül. (6) A mértékadó tűzszakasz teljes területére kiépített vízzel oltó berendezés esetén a 8. mellékletben foglalt 1. táblázat szerint szükséges oltóvíz-intenzitás mértéke legfeljebb 70%-ig csökkenthető a sprinkler-berendezés működéséhez a vonatkozó műszaki követelmény alapján szükséges vízkészlet (literben) és az oltóvíz az (1) bekezdés szerint folyamatosan biztosítandó idejének (percben) hányadosával. (7) Az oltóvíz-intenzitás mértékének (6) bekezdés szerinti csökkentése esetén a sprinklerberendezés tároló- vagy közbenső tartályát a 82. (2), (3) és (6) (8) bekezdésében foglaltak figyelembevételével kell kialakítani. (8) Minden vízszerzési helyet úgy kell kialakítani, hogy az tűzoltó gépjárművel mindenkor megközelíthető, az előírt oltóvíz mennyiség akadálytalanul kivehető legyen az időjárástól és természetes felszíni vizek esetén a vízállástól függetlenül. 73. (1) A mértékadó tűzszakasz területére meghatározott vízmennyiséget vízvezetékről vagy ha az más módon nem oldható meg oltóvíz-tározóból kell biztosítani. (2) Oltóvízként számításba vehetők a tűzvédelmi hatóság engedélyével azok a nem időszakos természetes felszíni vizek is, amelyek a védendő építménytől 200 méternél nincsenek nagyobb távolságra. A távolságot a megközelítési útvonalon kell mérni.

8 8 (3) Település, valamint létesítmény létesítése vagy bővítése esetén az oltóvizet az egyes szakaszok használatbavételével egyidejűleg kell biztosítani. (4) Az oltóvíz szomszédos létesítményeknél a tűzvédelmi hatóság engedélyével közösen is biztosítható. (5) A vízszerzési helyet úgy kell kialakítani, hogy az tűzoltó gépjárművel mindenkor megközelíthető, az oltóvíz akadálytalanul kivehető legyen. (6) A kábel- és közműalagútnál, valamint a közműfolyosóknál tűzszakaszonként két helyen kell biztosítani az oltóanyagok bejuttatásának lehetőségét. 74. (1) Az oltóvizet biztosító vízvezeték-hálózat belső átmérőjét az oltóvíz-intenzitás és a kifolyási nyomásigény alapján, valamint a közműrendszer kialakítását figyelembe véve kell méretezni. Egyirányú táplálás esetén a vezeték legalább NA 100, körvezeték esetén pedig legalább NA 80. (2) A tűzvédelmi hatóság engedélyével az oltóvizet biztosító vízvezeték-hálózat az (1) bekezdéstől eltérően méretezhető azon az 1000 főnél kevesebb állandó lakosú településen, a) amelyben vagy azon kívül, de annak minden védendő építményétől, valamint szabadterétől 200 méteres távolságon belül oltóvízellátásra figyelembe vehető a mértékadó tűzszakasz területének megfelelő mennyiségű vizet biztosító természetes vagy mesterséges víznyerő helyre épített vízkivételi mű található vagy b) amelyben a mértékadó tűzszakasz területének megfelelő oltóvíz-intenzitást más műszaki megoldásokkal biztosítják. Ad 5.) Az OTSZ 71. A tűzoltó vízforrások, falitűzcsapok telepítési helyét a tűzvédelmi szakhatósággal egyeztetni kell. Ad 6.) Az OTSZ 80. (3) A fali tűzcsapok használatbavétele előtt a kivitelező köteles nyomáspróbát és teljesítménymérést az egyidejűség figyelembevételével végezni vagy végeztetni és annak eredményét a tűzvédelmi szakhatóság részére igazolni. Ad 7.) Az OTSZ 1. (2) Ha e rendelet nem tartalmaz az (1) bekezdés szerinti esetekre előírást, akkor a vonatkozó műszaki követelmények tűzvédelmi rendelkezései, vagy azzal egyenértékű megoldások, kialakítások alkalmazása megfelel az e rendeletben meghatározott biztonsági szintnek. és a MSZ EN 50172:2005 szabvány vonatkozó előírásai alapján szükséges. Ad. 8.) A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló évi XXXI. törvény 13. (4)59 A 305/2011/EU rendelet hatálya alá nem tartozó építményszerkezet műszaki előírásban meghatározott tűzvédelmi követelményeknek való megfelelőségét, az alábbi módok valamelyike szerint kell igazolni: a) Magyarországon vagy az Európai Unióban akkreditált vizsgáló laboratórium által elvégzett vizsgálati jelentés vagy a vizsgáló laboratórium ez alapján kiadott nyilatkozata, b) a vonatkozó Eurocode szabványok alapján elvégzett tűzállósági vagy tűzvédelmi méretezés, a méretezésnek megfelelő kivitelezést igazoló felelős műszaki vezető építési napló bejegyzése, c) szakértői intézet vagy akkreditált vizsgáló laboratórium igazolása alapján a felelős műszaki vezető építési napló bejegyzése, d) a jogszabályi előírásoknak való megfelelőség igazolására a felelős műszaki vezető építési napló bejegyzése, amennyiben az adott összetételű építményszerkezet tűzvédelmi teljesítményét a jogszabály vagy tűzvédelmi műszaki irányelv meghatározza, e) az e törvény 47. (2) bekezdés 26. pontja alapján kiadott miniszteri rendeletben meghatározott esetben a tűzvédelmi szakértő vagy a tűzvédelmi tervező nyilatkozata. Ad. 8.) Az OTSZ 154. (1) Beépített tűzjelző berendezést, beépített tűzoltó berendezést kell létesíteni a) a 14. mellékletben foglalt táblázatban meghatározott esetekben vagy b) ahol azt a fennálló veszélyhelyzetre, az építmény nemzetgazdasági, műemlékvédelmi vagy adatvédelmi jellegére, az építményben tartózkodók biztonságára, a tűzoltóság vonulási távolságára, valamint a létfontosságú rendszerelem védelmére tekintettel a tűzvédelmi hatóság előírja. Döntésem a fenti jogszabályi rendelkezések alapján hoztam.

9 9 Szakhatósági állásfoglalásom az általános közigazgatási rendtartásról szóló évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 55. (1) bekezdésén alapul. Hatáskörömet az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. (3) bekezdése alapján az 1. melléklet 4. táblázat 16. sora, valamint az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program keretében megvalósuló egyes beruházásokkal összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról szóló 25/2018. (II. 26.) Korm. rendelet 1. (1) bekezdése, illetékességemet a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló évi CXXVIII. törvény végrehajtásáról szóló 234/2011. (XI. 10.) Korm. rendelet 3. (3) bekezdése, valamint ugyanezen rendelet 1. melléklete határozza meg. Az önálló jogorvoslat lehetőségét az Ákr. 55. (4) bekezdése alapján zártam ki. Hatóságom döntését HE-02/EOV/ /2018 számú függő hatályú határozatban megjelölt október 25. határnapon belül meghozta és gondoskodott annak közléséről is, ezért a teljes eljárásra irányadó ügyintézési határidőt megtartotta. A HE-02/EOV/ /2018 számú függő hatályú döntésben leírtak joghatásai nem hatályosulnak. Az eljárás során a jogszabályban előírt ügyintézési időt nem léptem túl. Hatóságom október 16. napján helyszíni szemlét tartott hatóságom, ahol az alábbiakat állapította meg: Az ingatlan rendezett, jelenleg építési munkálatok nem zajlanak. Az építési engedély kiadásának akadálya nincs. A helyszíni szemlén fotók készültek. A kérelemhez csatolt műszaki tervdokumentációt a készítésére jogosult Jávorka Noémi (É ) Okl. Építész vezető tervező (INKORSO Építész- és Építőműhely Kft Budapest, Meggyfa u. 27.) készítette. A kérelmező által csatolt dokumentációt átvizsgálva megállapítottam, hogy a kérelem és mellékletei megfeleltek az Eng. r.-ben rögzített szakmai és tartalmi követelményeknek, a tervezett munka pedig megfelel - a kikötések betartása mellett - az általános érvényű, kötelező építésügyi előírásokat tartalmazó 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK), előírásainak. Az építési szándékkal érintett ingatlant Kompolt Község Önkormányzatának a 8/2012. ( ) önkormányzati rendelettel jóváhagyott helyi építési Szabályzata Vt-2 jelű, településközpont vegyes építési övezetbe sorolja. A tervezett építkezés összhangban van (nem ellenkezik) a rendezési tervi előírásokkal és az ezzel összefüggő helyi építési szabályokkal. Határozatomat az Eng. r a alapján hoztam meg. A kivitelezésre vonatkozó előírások alapja az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX.15.) Korm. rendelet. A fentiek alapján a rendelkező részben foglaltak szerint határoztam. A Kiem. törvény 2. (1) bekezdése alapján a kiemelt jelentőségű ügyben eljáró hatóság az általa meghozott döntéseket - az eljárás során a személyesen az ügyfélnek szóló végzések kivételével - hirdetményi úton közli. Az eljárás során felmerült az eljárás illeték összegét az Itv. Mellékletének XI. számú és XV. számú bekezdései alapján határoztam meg A jogorvoslatról való tájékoztatást az Ákr. 112., 114., és a 116. (4) bekezdése, valamint a közigazgatási perrendtartásról szóló évi I. törvény (Kp.) 7. (1) a) pontja, 13. (3) e) pontja, 37., 39., 50. és az Eüsztv. 9. alapján adtam

10 10 Jelen ügyben hatóságom hatáskörét és illetékességét az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló, 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 1.. (2) bekezdése állapította meg. FIGYELMEZTETÉS, TÁJÉKOZTATÁS Építtető az építési munkát csak a végleges és végrehajtható építési engedélynek, továbbá a hozzá tartozó - engedélyezési záradékkal ellátott építészeti és műszaki terveknek és egyéb okiratoknak megfelelően, az engedély hatályának időtartama alatt, továbbá a saját felelősségére és veszélyére végezheti. Az építésügyi hatóság engedélye az építési munkával kapcsolatos polgári jogi igényt nem dönt el. A létrehozott építmény csak használatbavételi engedély kiadását/tudomásulvételt követően és a kéményseprő-ipari közszolgáltatásról szóló törvényben meghatározott esetben szénmonoxid érzékelő berendezés elhelyezése után használható Az építőipari kivitelezési tevékenység végzése a külön jogszabályban meghatározott esetekben az építtetői fedezetkezelés szabályai alá tartozik. Az építésügyi hatósági engedély nem mentesíti az építtetőt az építési tevékenység megkezdéséhez az egyéb jogszabályokban előírt engedélyek, hozzájárulások vagy nyilatkozatok megszerzésének kötelezettsége alól, Az építésügyi hatóság az építési engedély hatályát annak lejárta előtt kérelemre, legfeljebb két alkalommal, egy-egy évvel hosszabbíthatja meg az építési tevékenység megkezdése előtt, valamint megkezdett építési tevékenység esetén. (312-es 52.. (4)) Az építésügyi hatóság az engedély hatályát annak lejárta előtt az építési tevékenység megkezdése előtt akkor hosszabbítja meg, ha az engedélyezett építési tevékenységre vonatkozó, az engedély megadásakor hatályos jogszabályok nem változtak meg, vagy megváltoztak, de a jogszabályváltozás az engedélyezett tevékenységet nem érinti, vagy ha érinti, akkor a jogszabályváltozásból eredő újabb követelmények kivéve, ha azok tartalma építési engedélyhez kötött építési tevékenységet érint az engedély feltételeként előírva teljesíthetők. (312-es 52.. (6) a)) Az építésügyi hatóság az engedély hatályát megkezdett építési tevékenység esetén akkor is meghosszabbítja, ha az építési tevékenységre vonatkozó, az engedély megadásakor hatályos jogszabályok időközben megváltoztak, feltéve, ha o o o o az engedélyezett építési tevékenység a bontás kivételével legalább tartószerkezet kész, vagy azt meghaladó állapotban van, és az elkészült építmény, építményrész, az elvégzett építési tevékenység szabályos, és az engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentáció, valamint a kivitelezési dokumentáció legfeljebb tíz éven belül készült, és a január 1-jét megelőzően benyújtott kérelem alapján engedélyezett, az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló miniszteri rendelet hatálya alá eső új, nem közel nulla vagy annál kedvezőbb energiaigényű épület esetén a meghosszabbított hatály határnapja nem haladja meg a hatóságok használatára szánt vagy tulajdonukban lévő épület esetében december 31-ét, egyéb épület esetében december 31- ét. (312-es 52.. (6) b)) Az építésügyi hatóság az építési engedély hatályát meghosszabbítja akkor is, ha az építési tevékenységet az engedély hatályán belül megkezdték, az építményre, építményrészre, építési tevékenységre a használatbavételi engedély még nem adható meg vagy a használatbavétel még nem vehető tudomásul, de o a fennmaradó építési tevékenység építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött függetlenül attól, hogy az engedély megadásakor hatályos építésügyi jogszabályok vagy kötelező hatósági előírások megváltoztak-e, kivéve a január 1-jét megelőzően engedélyezett, az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló miniszteri rendelet hatálya alá eső nem közel nulla vagy annál kedvezőbb energiaigényű új épület építési engedélyét, ha hatályának meghosszabbítása meghaladná a hatóságok használatára szánt vagy tulajdonukban lévő épület esetében december 31-ét, egyéb épület esetében december 31-ét.

11 11 o a fennmaradó építési tevékenység építésügyi hatósági engedélyhez kötött, és az engedély megadásakor hatályos szabályok vagy kötelező hatósági előírások változása az építésügyi hatósági engedély tartalmát nem érinti. (312-es 52.. (7) ) A végleges és végrehajtható építési engedélytől és a hozzá tartozó engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentációban foglaltaktól a kivitelezés során eltérni csak az építésügyi hatóság újabb előzetes engedélyével, módosított építési engedéllyel lehet, kivéve, o ha az eltérés építési engedélyhez kötött, a jogszabályi előírásoknak megfelel, és nem változtatja meg az építmény tömegét, befoglaló méreteit, magasságát, alaprajzi kontúrját, helyét, telepítési paramétereit, és a telek beépítési paramétereit, tartószerkezetének rendszerét, helyi építészeti örökségvédelem alatt álló épület esetén településképet meghatározó homlokzati elemeit, o az eltérés építési engedélyhez kötött, a jogszabályoknak megfelel és nem változtatja meg az építmény a) pontban foglalt jellemzőit, elemeit, de az építmény teherviselési tulajdonságait, képességét érinti, de az építési naplóval igazoltan az építmény teherviselési tulajdonságai továbbra is megfelelőek, o az eltérés tartalma önmagában nem építési engedélyhez kötött építési tevékenység Az engedélyhez nem kötött eltérés esetén legkésőbb a használatbavételi engedélyezésig az építési naplóhoz kell csatolni a megvalósult állapotról készült, az eltérést ábrázoló tervrajzot, valamint annak ismertető munkarészét. Az építési engedélyt az építtető jogutódja is felhasználhatja, köteles azonban a jogutódlást az építkezés megkezdése, vagy folytatásának megkezdése előtt írásban az építésügyi hatóságnak bejelenteni. Az engedélyezett építési munka a külön jogszabályban előírt tartalmú kiviteli terv birtokában végezhető. Az engedélyezett építőipari kivitelezési tevékenység végzéséről építési naplót kell vezetni. Az építési naplót az építőipari kivitelezési tevékenység végzésének ideje alatt az építési munkaterületen hozzáférhetővé kell tenni. Az építtető felel azért, hogy az építési napló a hatósági ellenőrzés és eljárások során az építésügyi és építésfelügyeleti hatóság részére rendelkezésére álljon, továbbá az elektronikus építési napló aktiválásáért Építménybe építési terméket csak az építményekre vonatkozó alapvető követelmények teljesülése mellett szabad betervezni, illetve beépíteni Ha az építési munka végzése során természeti érték, építészeti vagy régészeti emlék, illetőleg építménnyel kapcsolatos képzőművészeti alkotás kerül elő, a kivitelező köteles azt az építésügyi hatósághoz, valamint más hatáskörrel rendelkező hatósághoz haladéktalanul bejelenteni, és a lelőhelyet a hatósági intézkedésig érintetlenül hagyni Az építtető felelős azért, hogy a kivitelezés járulékos építményei (felvonulási épületei) az építmény használatbavételre alkalmassá válásáig elbontásra kerüljenek, valamint az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatához szükséges járulékos építmények, tereprendezési, fásítási, parkosítási munkálatok az építménnyel egy időben valósuljanak meg. Az építmény ingatlan-nyilvántartásban változást eredményező létesítése, átalakítása esetén a használatbavételi engedély iránti kérelem előterjesztésével egyidőben a földhivatal által hatályos záradékkal ellátott, a változás ingatlan-nyilvántartási átvezetéséhez külön jogszabályban előírt változási vázrajzot az Országos Építésügyi Nyilvántartásba (a továbbiakban: OÉNY) elektronikusan fel kell tölteni. Az építtető és a kivitelező együttesen felel azért, hogy az építésügyi hatóság által meghatározott időtartamon belül az építmény környezetéből az építőipari kivitelezési tevékenység során keletkezett építési hulladékot a külön jogszabályban meghatározott módon elszállíttassa, a környezet és a terep felszínét az eredeti, illetve az engedélyezett állapotában átadja, a környezetben okozott károkat megszüntesse. Az építtetőnek az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmassá válásakor, az építési munkaterület építtető részére történő, építési naplóban igazolt átadását követően, az építési engedély hatályossága alatt - a használatbavétel előtt - használatbavételi engedélyt kell kérni, illetve használatbavételi tudomásulvételi eljárást kell kezdeményezni. Az építtető az építési, illetve bontási tevékenység befejezését követően, a használatbavételi engedély kézhezvételét követő 30 napon belül (de legkésőbb a kikötések teljesítésekor) a külön jogszabályban meghatározott minőségű és mennyiségű hulladék keletkezése esetén

12 12 köteles elkészíteni az építési tevékenység során ténylegesen keletkezett hulladékról az előírt építési hulladék nyilvántartó lapot, illetve a bontási tevékenység során ténylegesen keletkezett hulladékról az előírt bontási hulladék nyilvántartó lapot, melyet a környezetvédelmi hatósághoz kell benyújtania. A jogorvoslatra nyitva álló idő alatt is az engedélyezés tárgyát képező építészeti-műszaki dokumentációk hatóságunknál megtekinthetők. Eger, október 19. Dr. Boncz László, a Heves Megyei Kormányhivatal Egri Járási Hivatalának hivatalvezetője nevében és megbízásából: Juhász Péter osztályvezető Értesültek: 1. HMKH Egri Járási Hivatala 3300 Eger, Szarvas tér ÉTDR 3. nyilvántartás 4. irattár