Kutatási tanulmány. Készítette: Horváth Anna Sellei Anna Soltész Anikó

Átírás

1 A magyarországi vállalkozónők helyzetének feltárása, különös tekintettel a nemek közötti esélyegyenlőség, valamint a munka és magánélet összehangolásának kérdésére Kutatási tanulmány Készítette: Horváth Anna Sellei Anna Soltész Anikó 2008 Felnőttképzési nyilvántartási szám: FAT intézményi akkreditációs lajstromszám: AL-0378 MSZ EN ISO 9001:2001

2 Tartalom I. Bevezető, a kutatás lérejöttének háttere... 3 II. Nemzetközi kitekintés... 3 III. A magyar kutatás módszertana... 9 IV. A magyarországi válalkozónők aktuális helyzete IV.1. A válaszadók demográfiai ismérvei IV.2. A vállalkozások legfontosabb tulajdonságai V. A magyarországi válalkozónők és a növekedés V.1. Várakozások V.2. A vállalkozás jelenlegi helyzetének értékelése, és ami ebből a jövőre vonatkozóan következik V.3. Marketing, mint lehetőség a megrendelések számának növelésére V.4. Az info-kommunikációs technika (IKT) használata V.5. Bővítési tervek V.6. Akik valaha vettek fel bankhitelt V.7. Pályázás V.8. Foglalkoztatás-bővítés V.9. Tanulási szándék VI. Esélyegyenlőség, a munka és magánélet összehangolása VI.1. Személyes és családi kapcsolatok VI.2 A vállalkozás hatása a család életére VI.3. Kik a sikeresebb vállalkozók? VII. Az interjúzás és a fókuszcsoportos megbeszélés tapasztalatai Dunántúl Alföldi mezőváros Fókuszcsoport Dunántúlon és Budapest vonzásában VIII. Három kívánság Összefoglalás Felhasznált irodalom A kérdőív

3 I. Bevezető, a kutatás létrejöttének háttere Magyarországon egyedülálló, hiánypótló tanulmányt tart kezében az Olvasó. A SEED Kisvállalkozás-fejlesztési Alapítvány a Szociális és Munkaügyi Minisztérium megbízásából az első országosan reprezentatív vállalkozónői kutatást végezte el Magyarországon 2008 első felében. Annak ellenére, hogy a nemzetközi tapasztalatok egyértelműen bizonyítják a női vállalkozások kitüntetett szerepét az országok gazdasági fejlődésében, Magyarországon még mindig nincs ennek kellő mértékben tudatában sem a kormányzat, sem a gazdaságfejlesztéssel foglalkozó szakemberek, sem a közvélemény. Mi sem bizonyítja ezt jobban, minthogy közel két évtizednek kellett eltelni a rendszerváltás óta ahhoz, hogy a jelen tanulmány elkészülhessen. Az Európai Unió nők és férfiak közötti egyenlőségre vonatkozó, időszakot átfogó ütemterve (Gender Equality Road Map ) keretében hat prioritási területet határozott meg. Ezek egyike a nők és férfiak egyenlő mértékű gazdasági függetlenségének megteremtése. A hat prioritási területre a magyar Szociális és Munkaügyi Minisztérium szakértői munkacsoportokat hozott létre. Ezek között található a vállalkozónői munkacsoport, amely az első, kormányzati forrásokból finanszírozott ugyanakkor nagyon sok civil önkéntes munkára is építő, deklaráltan a magyarországi női vállalkozók érdekében tevékenykedő testület. A munkacsoport 2007-es szűkös büdzséjének nagy részét a további munkához nélkülözhetetlen, hiánypótló reprezentatív vállalkozónői kutatásra fordította, amelynek eredményeit a jelen tanulmányban szeretnénk megosztani az Érdeklődőkkel. II. Nemzetközi kitekintés Kutatásunk adatfelvételének elkészültekor jelent meg a Global Entrepreneurship Monitor 2007-es vállalkozónői tanulmánya (2007 Report on Women and Entrepreneurship). Az alábbiakban ebből a tanulmányból szeretnénk a legfontosabb tanulságokat és adatokat ismertetni. Egyrészt annak demonstrálására, hogy a női vállalkozások gazdaságfejlesztésben betöltött szerepét Latin-Amerikától Európán keresztül Ausztráliáig a világon mindenhol felismerték, másrészt a magyar vállalkozónőkkel kapcsolatos adatok nemzetközi kontextusba helyezése céljából. Az idézett tanulmány alapját 41 ország adatai képezik. Ezek az országok adják a világ népességének 70%-át és a világ GDP-jének 93%-át. A tanulmány kezdő mondata szerint a női vállalkozások jelentős mértékben járulnak hozzá a világ gazdaságának fejlődéséhez, különös tekintettel az alacsony és közepes gazdasági fejlettségű oszágokra. A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy egy ország gazdaságának fejlesztése nem képzelhető el anélkül, hogy mindkét nembe, a férfiakba és a nőkbe egyaránt invesztáljon a gazdaságpolitika. Ugyanakkor az is egyértelmű tapasztalat, hogy a nőkbe történő invesztálás társadalmilag sokkal hatékonyabban térül meg. A nők ugyanis sokkal hajlamosabbak arra, hogy tapasztalataikat megosszák másokkal, akár a családjuk, akár szűkebb vagy tágabb közösségük szintjén. A kutatások szerint a nők egyszerűen nagyobb eséllyel dolgoznak másokért, mások szempontjait is figyelembe véve, könnyebben teszik közkinccsé gazdasági vagy nem gazdasági jellegű eredményeiket. 3

4 A fentiekből következően a női vállalkozásokba történő invesztálás lehetővé teszi az ezt felismerő országok számára, hogy exponenciálisan megnöveljék vállalkozás-ösztönzési politikájuk hatékonyságát. Ugyanakkor a nők vállalkozói potenciáljának figyelmen kívül hagyása azt jelenti, hogy az adott ország önként lemond a gazdasági növekedés lehetőségének egyik fontos összetevőjéről. A nők vállalkozói részvételének és üzleti sikereinek ösztönzése minden országban alapvető kérdés a hatékony és fenntartható gazdasági fejlődés érdekében. A tanulmányban szereplő 41 országot három nagy földrajzi kategóriába sorolták a szerzők: Alacsony és közepes gazdasági fejlettségű latin-amerikai és karib-térségbeli országok; Alacsony és közepes gazdasági fejlettségű európai és ázsiai országok (ide tartozik Magyarország is); Magas gazdasági fejlettségű országok. A vállalkozói aktivitás illusztrálására a tanulmány külön vizsgálja az un. korai és az un. megalapozott vállalkozások számát. A definíció szerint akkor tekintenek egy vállalkozást megalapozottnak, ha már legalább 42 hónapja működik. Nemzetközi tapasztalatok szerint ugyanis ez az első 3,5 év a legkritikusabb időszak, az induló vállalkozások nagy része ezen időtávon belül megszűnik. A két mutatószám korai, illetve megalapozott vállalkozások száma különböző aspektusokból jellemzi az adott ország vállalkozói aktivitását. Az első mutató az általános vállalkozási hajlandóságról ad információt, arról, hogy a lakosság mekkora része akar és képes vállalkozói tevékenységbe kezdeni. Ezzel szemben a megalapozott vállalkozások száma azt fejezi ki, hogy a lakosság mekkora hányada vesz részt aktívan olyan vállalkozás működtetésében, amely bizonyította a fenntarthatóságát. Az 1.1. táblázat tartalmazza ezeket a mutatókat a tanulmányban szereplő 41 országra nemek szerint bontásban. A vállalkozói aktivitás típusa és mértéke természetesen országonként tág határok között változik. Ugyanakkor a hasonló gazdasági fejlettségű, illetve hasonló földrajzi adottságú és kultúrájú országok mutatnak bizonyos hasonlóságot. Az alacsony és közepes gazdasági fejlettségű latin-amerikai és karib-térségbeli országok (amelyeket a továbbiakban röviden A országcsoportnak fogunk nevezni) általános vállalkozási aktivitása összességében jóval magasabb 21%, mint a két másik csoporté. Az alacsony és közepes gazdasági fejlettségű európai és ázsiai országok a továbbiakban B országcsoport esetében ez a mutató 12%, míg a magas gazdasági fejlettségű országokban a továbbiakban C országcsoport 8%. Mind a korai, mind a megalapozott vállalkozásokon belül az A országcsoportban legmagasabb a nők aránya, míg a B, illetve a C országcsoportban rendre egyre alacsonyabb. Világjelenség, hogy a vállalkozásindítás, illetve működtetés a férfiakra jóval jellemzőbb, mint a nőkre. (De már ma is vannak olyan országok Japán, Thaiföld, Peru és Brazília, ahol legalábbis a korai vállalkozások között közel kiegyenlített a nemek aránya.) Ugyanakkor ez az un. vállalkozói gender gap mutat eltéréseket országcsoportonként: Két országot kivéve mindenhol nagyobb a férfiak vállalkozás-indítási aktivitása, mint a nőké. Mindhárom országcsoportban jelentős a különbség a férfi és női vállalkozások számában az előbbi javára a korai és a megalapozott szinten egyaránt. Ez a különbség a C csoportban a legnagyobb, ahol a férfivállalkozások száma kétszerese a női vállalkozásokénak. Az A országcsoportban a gender gap elsősorban az induló vállalkozások esetében szűkebb: ebben a kategóriában csak 24%-kal több a férfi vállalkozó, mint a 4

5 női. Ugyanakkor ebben az országcsoportban is a megállapodott vállalkozásokra ez a különbség már 47%. A különbség a korai szakaszban mind a B, mind a C csoport országaiban kb. 44% közel duplája az A országcsoportbelinek. Ezekben az országokban ugyanez a mutatószám a megállapodott vállalkozások tekintetében 44% (B csoport), illetve 52% (C csoport) tehát közel azonos, mint az A csoport esetében. A korai vállalkozások túlélési aránya a C országcsoportban a legnagyobb, és itt nincs különbség a férfi-, illetve női vállalkozások túlélési esélyeiben. Ugyanakkor a másik két országcsoportban összességében is alacsonyabb a túlélési arány, ezen belül a mutatók a női vállalkozásokra kedvezőtlenebbek, mint a férfiakra. A vállalkozás korai vagy megalapozott jellegén kívül a tanulmány vizsgálja a vállalkozási motivációt is. Megkülönbözteti a lehetőség által motivált vállalkozókat akik célja egy észrevett üzleti lehetőség kiaknázása a szükség által motivált vállalkozóktól akik egyéb kielégítő munkalehetőség hiányában kezdenek vállalkozásba. A C országcsoportban lényegesen magasabb a lehetőség által motivált vállalkozók aránya, mint a szükség által motiváltaké. Ugyanakkor nemek szerint szignifikáns különbségek fedezhetők fel ebből a szempontból is: A lehetőség által motivált vállalkozók között lényegesen magasabb a férfiak, mint a nők aránya. A szükség által motivált vállalkozók között nincs jelentős különbség a férfiak és nők számában. A lehetőségre, illetve a szükségre alapozott vállalkozások arányát mutatja országonként és nemenként az 1.2. táblázat. Az 1.1. és 1.2. táblázatokból Magyarországra vonatkozóan az állapítható meg, hogy a GEM-tanulmány által velünk egy csoportba sorolt országokhoz képest nem vagyunk elmaradva sem a női vállalkozások arányában, sem azok túlélési valószínűségében. Ugyanakkor az előbbiben az A csoport, míg az utóbbiban a C csoport lényegesen magasabb mutatókkal rendelkezik. Ezen a ponton érdemes felsorolni, hogy kik szerepelnek még rajtunk kívül a B csoportban: Kína, Horvátország, India, Kazahsztan, Litvánia, Románia, Oroszország, Szerbia, Thaiföld és Törökország tehát nem feltétlenül a számunkra elsődleges benchmarknak tekintendő országok. Bizonyos szempontból érdemes a C országcsoporthoz, a fejlett országokhoz is hasonlítani magunkat. A teljes 41-es listát alapul véve a vállalkozónők arányában 13 országot előzünk meg és 8 országgal vagyunk holtversenyben, a megállapodott női vállalkozók rangsorában pedig 17 országot előzünk meg és 6-tal állunk holtversenyben. Tehát mindkét mutató szerint a középmezőnyben helyezkedünk el Ugyanakor a 1.2. tábla azt mutatja, hogy a lehetőségre, illetve a szükségre alapozott női vállalkozások aránya tekintetében mindössze 11 országot előzünk meg, tehát az utolsó harmadban helyezkedünk el. A két táblázat teljesen eltérő sorrendje jól mutatja, hogy amíg a gazdaságilag fejletlenebb országok magas vállalkozói aktivitását nagyrészt a kényszer szüli, addig a fejlett országokban a lehetőségre épülő üzlet indítása sokkal jellemzőbb. 5

6 Ország Korai vállalkozások (a lakosság számához viszonyítva, %) Megállapodott vállalkozások (a lakosság számához viszonyítva, %) Vállalkozások totál (a lakosság számához viszonyítva, %) Férfiak Nők Férfiak Nők Férfiak Nők Argentína Austria Belgium Brazília Chile Kína Colombia Horvátország Dánia Dominicai K Finnország Franciaország Görögország Hong Kong Magyarország Izland India Írország Izrael Olaszország Japán Kazahsztán Litvánia Hollandia Norvégia Peru Portugália Puerto Rico Románia Oroszország Szerbia Szlovénia Spanyolország Svédország Svájc Tájföld Törökország Egyesült Királyság Egyesült Államok Uruguay Venezuela táblázat: vállalkozói aktivitás országonként és nemenként (%), forrás: GEM 6

7 Ország Lehetőség és szükség által vezérelt vállalkozások aránya - férfiak Lehetőség és szükség által vezérelt vállalkozások aránya nők Rangsor a nők mutatója alapján Szerbia 1,45 0,32 1 Törökország 1,39 0,46 2 Horvátország 2,04 0,77 3 Uruguay 2,53 0,77 4 Colombia 1,73 0,91 5 Hong Kong 2,59 0,94 6 Litvánia 5,64 1,02 7 Kína 1,57 1,1 8 Argentína 2,00 1,24 9 Brazília 2,00 1,50 10 Oroszország 4,66 1,54 11 Magyarország 3,07 1,57 12 Venezuela 2,63 1,60 13 Franciaország 2,63 1,62 14 Izrale 3,36 1,66 15 Kazahsztan 2,96 1,83 16 India 2,09 1,84 17 Dominicai K. 2,85 1,84 18 Chile 5,13 2,34 19 Peru 2,86 2,45 20 Thaiföld 2,30 2,53 21 Románia 5,00 2,63 22 Japán 1,50 2,83 23 Egyesült Királyság 6,09 2,90 24 Svédország 6,00 2,93 25 Olaszország 5,33 2,96 26 Spanyolország 5,25 2,96 27 Egyesült Államok 4,82 3,01 28 Svájc 5,34 3,30 29 Puerto Rico 3,66 3,36 30 Finnország 8,11 3,64 31 Szlovénia 10,44 3,83 32 Hollandia 6,30 3,88 33 Izland 9,92 4,04 34 Portugália 10,10 4,90 35 Görögország 12,80 5,38 36 Írország 11,71 5,99 37 Ausztria 12,00 6,84 38 Belgium 19,00 9,14 39 Norvégia 29,00 12,91 40 Dánia 28,00 17, táblázat: lehetőség és szükség által motivált vállalkozások aránya országonként és nemenként, forrás: GEM 7

8 Néhány további érdekes megállapítás a tanulmányból: Az A és B országcsoportokban a korai női vállalkozók tipikusan 25 és 35 közöttiek, míg a megalapozott női vállalkozók 35 és 45 közöttiek. Ugyanakkor a C országcsoportban mindkét kategória szélesebb: 25-től egyészen 45 éves korig válhatnak korai, míg 35-től 55 éves korig megalapozott vállalkozóvá a nők. Országcsoporttól függetlenül elmondható, hogy 3-4-szer nagyobb a vállalkozóvá válás esélye azon nők esetében, akik korábban alkalmazottként dolgoztak. Hiszen a munkaerőpiac anyagi és kapcsolatrendszerbeli erőforrásokat jelent számukra, ugyanakkor ötletekkel is szolgálhat a jövendő vállalkozás megalapozásához. Általánosságban elmondható, hogy a C országcsoportbeli női vállalkozók magasabban képzettek, mint az A vagy B országcsoportbeliek. A C csoportban a vállalkozónők több mint felének van érettségije, és több mint negyedének felsőfokú végzettsége. Ezzel szemben az A csoportban a korai vállalkozónőknek mindössze 34%-a, míg a megalapozott vállalkozónőknek 40%-a rendelkezik érettségivel. A B csoportra ezek a számok 39%, illetve 40%. A férfiakhoz képest a női vállalkozók önbizalma és optimizmusa alacsonyabb, nagyobb bennük a félelem az üzleti bukástól. Ez a különbség minden országcsoportban kimutatható, de a B csoportban a legjelentősebb, és a C csoportban jellemző legkevésbé. A tanulmány ajánlása szerint minden országnak törekedni kell az üzleti környezet és a szociális eszközök oly módon történő átalakítására, hogy azok támogassák a nők munkavállalását, a pénzügyi és szociális erőforrásokhoz való hozzáfésérését és önbizalmuk erősítését. Mivel bizonyítottan ez a három tényező erősíti leginkább a nők vállalkozói aktivitását. Lehetséges stratégiai cél Magyarország számára: a lehetőség által vezérelt vállalkozások arányának növelése, akár a szükségből erényt kovácsolva is. A munkaerőpiaci esélyegyenlőtlenségek következtében megkerülhetetlenül jelenik meg a lakosság egy részénél elsősorban a nőknél a szükség, mint vállalkozási motiváció. Ugyanakkor ebből erény kovácsolható, amennyiben a vállalkozás tevékenységének megválasztása és megtervezése tudatosan, szisztematikusan elsajátított vállalkozói ismeretek birtokában történik. Nagyon fontos, hogy a lehetőség által vezérelt vállalkozások aránya úgy közelítsen a fejlett országok hasonló mutatóihoz, hogy ez ne járjon a vállalkozónők arányának csökkenésével, sőt éppen ellenkezőleg, ez utóbbi mutató is növekedjen. 8

9 III. A magyar kutatás módszertana Tanulmányunk alapját vállalkozó kérdőíves megkérdezése jelentette. A teljes minta egy 921 főből álló régiókra és jogi formákra reprezentatív vállalkozónői almintát, valamint 79 közép-magyarországi férfivállalkozót tartalmazott. (A mintához az adatokat a Regisztrált gazdasági szervezetek száma II. félév című, februárban közzétett KSH Gyorstájékoztatóból nyertük.) A kis almintával abból a célból egészítettük ki a megkérdezettek körét, hogy alapvető férfi-nő összehasonlításokat is tudjunk tenni. Ugyanakkor a férfiak alacsony száma miatt ez csak nagyon korlátozott mértékben és csak Közép-Magyarország vonatkozásában lehetséges. A régiók közötti reprezentatív, százalékos eloszlást az alábbi táblázat mutatja. Közép-Magyarország 40% Budapest 29% Pest megye 11% Nyugat-Dunántúl 10% Közép-Dunántúl 10% Dél-Dunántúl 9% Észak-Magyarország 8% Észak-Alföld 11% Dél-Alföld 12% Jogi forma tekintetében a minta 54 százaléka állt egyéni vállalkozóból, míg 46 százaléka társas vállalkozóból. Tekintettel arra, hogy Magyarországon a vállalkozások 97%-a 10 főnél kevesebbet foglalkoztató mikrovállalkozás és ez az arány a női vállalkozókra még magasabb is lehet az országosan reprezentatív minta gyakorlatilag mikrovállalkozói mintát jelent. A kutatás módszere személyes, kérdőíves megkérdezés volt. A kérdőív kitért a vállalkozónők jelenlegi helyzetére és növekedéssel, bővüléssel kapcsolatos terveire. E mellett vizsgálta a rájuk nehezedő családi kötelezettségeket, illetve azt, hogy azokban mennyire számíthatnak párjuk, családjuk segítségére. Ahol lehetett, igyekeztünk korábbi, hasonló témájú kutatásainkban szereplő kérdéseket is feltenni, hogy korlátozott mértékű idősoros elemzéseket is végezhessünk. Három vidéki városban két megyeszékhelyen a Dunántúlon és egy alföldi mezővárosban mélyinterjúk készültek és egy fókuszcsoport megbeszélés is történt a kérdezés adatainak ellenőrzésére. 9

10 Az adatokat kódolás, rögzítés és tisztítás után dolgoztuk fel. Elsősorban az egyes kérdésekre adott válaszok gyakoriságát, és azok különböző magyarázó változókkal mutatott szignifikáns összefüggéseit vizsgáltuk. Az alábbi magyarázó változókkal a kérdések jelentős része szignifikáns összefüggést mutatott: Régió Település típus Ágazat Jogi forma Vállalkozás életkora Vállalkozás életciklusa Vállalkozás mérete (létszám, árbevétel) Vállalkozás nyereségessége Vállalkozás ügyfélstruktúrája Vállalkozó életkora Vállalkozó iskolai vézettsége Vállalkozó családi állapota Vállalkozó napi munkaideje a vállalkozásban Vállalkozás családi jellege 10

11 IV. A magyarországi válalkozónők aktuális helyzete Ebben a fejezetben bemutatjuk, hogy a 921 főből álló vállalkozónői minta hogyan oszlik meg az alapvető demográfiai ismérvek mentén, illetve mik a magyarországi, nők által vezetett vállalkozások legfontosabb tulajdonságai. IV.1. A válaszadók demográfiai ismérvei A vállalkozás vezetőjének születési évét a jobb oldali ábra mutatja. Mint látszik, legnagyobb százalékban a 46 és 55 év közöttiek szerepelnek a mintában, míg legkisebb arányban a 25 év alatti és az 56 éven felüli korcsoport van reprezentálva alatt ig ig ig 56 felett 4.1 ábra A válaszadók életkora (%) Legmagasabb iskolai végzettség tekintetében a válaszadók 28 százaléka rendelkezik felsőfokú végzettséggel, 58 százalékuk érettségizett, míg 14 százalékuk végzett szakmunkásképzőt vagy nyolc általánost. A vállalkozónők szakképzettségét az alább ábra mutatja. A leggyakoribb szakmák az adminisztratív vagy közgazdász típusú, irodai munkára feljogosító végzettségek, illetve a különböző jellegű szolgáltatások végzését lehetővé tevő képesítések. kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció egyéb szolgáltatások közgazdaság ügyvitel oktatás egészségügy vendéglátás-idegenforgalom könnyűipar mezőgazdaság élelmiszeripar művészet, közművelődés, kommunikáció szociális szolgáltatások gépészet informatika vegyipar építészet nyomdaipar elektrotechnika-elektronika faipar 4% 2% 2% 2% 1% 1% 1% 1% 1% 1% 1% 1% 4% 7% 6% 10% 8% 21% 27% 4.2 ábra A válaszadók szakképzettsége (%) A kérdezettek családi állapotát tekintve többségük párkapcsolatban él, házas- 11

12 vagy élettársával (75%), ugyanakkor az egyedülállóak (9%), elváltak (11%) és özvegyek aránya hiteles hátteret ad az esélyegyenlőségi problémák vizsgálatához házas élettárssal él egyedülálló elvált özvegy nt/nv 4.3 ábra A válaszadók családi állapota (%) A megkérdezettek gyermekeinek számát és családi státuszát illetően a gyerekek valamivel több, mint fele még otthon él. Ez lehetővé teszi a szerepmegfelelési konfliktusok vizsgálatát v agy több v agy több 4.4 ábra A válaszadók gyermekeinek száma (%) 4.5 ábra A válaszadókkal egy háztarásban élő gyermekek száma(%) A kérdésre, miszerint a vállalkozás megkezdése előtt mi volt a foglalkozásuk, a következő válaszokat kaptuk. Egynegyedük dolgozott kereskedőként vagy szolgáltatóként, 37 százalékuk szellemi tevékenységet végzett, tizedük dolgozott valamilyen vezető pozícióban, és egynegyedük volt szakmunkás. Mielőtt ezt a vállalkozást megalapították, a válaszadóknak 17 százaléka dolgozott már előtte egy másik vállalkozásban is, az így eltöltött évek száma átlagosan 9. A település, ahol a vállalkozás működik a válaszadók egynegyedénél a főváros, 37 százalékuknál megyeszékhely vagy megyei jogú város, 27 százalékuknál egyéb város, míg 11 százalékuknál község. A községben működő vállalkozás a Nyugatdunanántúli régióban a legjellemzőbb. 12

13 IV.2. A vállalkozások legfontosabb tulajdonságai Magyarországon a mikro-, kis- és középvállalkozások besorolása a április 26- án elfogadott, és végleges formájában január 1-én életbe lépett, évi XXXIV. törvény alapján történik. Ennek alapján az összes foglalkoztatott létszáma, az éves nettó árbevétel és az előző évi mérlegfőösszeg határozza meg a vállalkozások besorolását, az alábbi táblázatban bemutatott módon. (A kis- és középvállalkozások helyzete , Éves jelentés) 4.1 táblázat A vállalkozások besorolása Magyarországon (%) Mikrovállalkozás Összes foglalkoztatott létszáma Éves nettó árbevétele Előző évi mérlegfőösszege Kisvállalkozás Összes foglalkoztatott létszáma Éves nettó árbevétele Előző évi mérlegfőösszege Középvállalkozás Összes foglalkoztatott létszáma Éves nettó árbevétele Előző évi mérlegfőösszege 0 9 fő 2 millió eurónak megfelelő forintösszeg fő 10 millió eurónak megfelelő forintösszeg 10 millió eurónak megfelelő forintösszeg fő 50 millió eurónak megfelelő forintösszeg 43 millió eurónak megfelelő forintösszeg Jelen kutatásban mi a foglalkoztatotti létszámra, és a 2007-es árbevételre kérdeztünk rá, amelyek a következő mintázatot mutatták fő 1-9 fő fő fő 4.6 ábra A vállalkozások foglalkoztatotti létszáma (%) A női vállalkozások 92 százaléka kevesebb, mint tíz főt foglalkoztat, tehát méret tekintetében mikrovállalkozás. Hat százalékuk kisvállalkozás és csupán két százalékuk középvállalkozás. A mikrovállalkozások tekintetében szándékosan különválasztottuk azokat, amelyek senkit nem foglalkoztatnak (természetesen önmagukon kívül), és azokat, amelyek 1 és 9 fő közötti alkalmazottat foglalkoztatnak. Mint látszik, 22 százalék azok aránya, amelyek senkit nem foglalkoztatnak, azaz elmondhatjuk, hogy a vállalkozónői minta csaknem egynegyede önfoglalkoztatókból áll. Rákérdeztünk néhány alternatív foglalkoztatási formára is. Kiderült, hogy a női vállalkozások 17 százaléka foglalkoztat részmunkaidőben munkatársat. Alkalmi munkavállalói könyvvel 10 százalékuk foglalkoztat, míg a válaszadók 3 százaléka említette, hogy rendszeresen dolgozik alvállalkozókkal. 13

14 kevesebb, mint 5 millió Ft 5-20millió között több, mint 20 millió A másik faktor, az árbevétel tekintetében gyakorlatilag az egész minta mikrovállalkozásnak számít. Előzetes ismereteink alapján számítottunk rá, hogy a legtöbb vállalkozás árbevétele nem fogja elérni a mikrovállalkozás felső határát jelentő 2 millió Eurót (249-Ft-os közép árfolyammal számolva 498 millió Ft-ot) ezért ennél jóval alacsonyabban határoztuk meg a kategória határokat. 4.7 ábra A vállalkozások árbevétele (%) Ez alapján a vállalkozások majdnem 60 százalékának az éves bevétele 2007-ben kevesebb volt, mint 5 millió Ft, egynegyedüknek a bevétele 5 és 20 millió Ft között mozgott, míg 17 százalékuknak haladta meg az árbevétele a 20 millió Ft-ot. Ebből a csoportból is csak 14 azoknak a vállalkozásoknak a száma (az egész minta 1,5 százaléka), amelyeknél az árbevétel magasabb volt, mint évi 200 millió Ft, azaz Euro. Úgy tűnik azonban, a vállalkozónőknek nem csak a bevételeik, de a kiadásaik is alacsonyak, hiszen valamivel több, mint a felük, 53 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy a tavalyi évet nyereséggel zárták, 23 százalékuk volt null szaldós, míg 21 százalékuk veszteséges. A vállalkozások megalakulásának évét az alábbi ábra mutatja. A rendszerváltás előtt alakult meg a vállalkozásoknak körülbelül tizede. A rendszerváltás óta eltelt időt öt éves periódusokra bontva azt látjuk, hogy körülbelül megegyeznek az arányok, a vállalkozások körülbelül ötöde alakult a különböző idősávokban. Kivételt képez a ig tartó időszak, ekkor alakult a legtöbb vállalkozás, a minta 29%-a ig ábra A vállalkozások megalakulásának éve (%) Amennyiben a Bevezetőben említett nemzetközi kutatással kívánunk analógiát felállítani, azt mondhatjuk, míg ott 50 százalék felett van a korai vállalkozások aránya, jelen kutatásban ez a szám csak 21 százalék. Ennek az elétérésnek az az oka, hogy a GEM kutatás megkérdezettei között olyan válaszadók is szerepelnek, akik még nem vállalkoznak, csak az elkövetkező egy év folyamán tervezik a vállalkozás elindítását. A mi mintánkba pedig csak működő vállalkozások kerültek be, közülük is csak olyanok, akiknek a jelenléte nyilvánvaló volt a kérdezőbiztosaink számára. 14

15 A vállalkozások fő tevékenységi körének eloszlását az alábbi ábra szemlélteti. 5% 3% 38% 55% ipar építőipar kereskedelem szolgáltatás 4.9 ábra A vállalkozások fő tevékenységi köre (%) A különbség szemmel látható. A megkérdezettek több, mint a fele a szolgáltatási szektorban működik, míg csaknem 40 százalékuk kereskedelemmel foglalkozik. Ezzel szemben az építőiparban, és a többi iparágban működők aránya a 10 százalékot sem éri el. Nemek tekintetében vegyes minta esetén mint ahogy a jelen kutatás férfiakat és nőket tartalmazó mintájában ez az eloszlás nem ennyire sarkított. Jogi forma tekintetében a következő megoszlást láthattuk. A vállalkozók 54 százaléka egyéni vállalkozó (a mintában meghatározottak alapján), míg a társas vállalkozásokon belül 23 százalékot alkotnak a bt.-k, és ennél alig kevesebbet, 20 százalékot a kft.-k. Ennél jóval csekélyebb arányban szerepelnek a kkt-k, arányuk mindösszesen 3 százalék. Megkérdeztük a vállalkozónőket, hogy földrajzi tekintetben túlnyomórészt milyen piacon értékesítenek. Az alábbi táblázat mutatja az eredményeket. 4.2 táblázat A vállalkozások piacának földrajzi eloszlása Túlnyomórészt a saját településemen lévő vevőknek értékesítek 63% Túlnyomórészt a saját településemen kívüli, de a saját megyémben lévő 24% vevőknek értékesítek Túlnyomórészt a saját megyémen kívüli, de magyarországi vevőknek 11% értékesítek Túlnyomórészt külföldi vevőknek értékesítek 2% A vállalkozónők együttműködési készsége sajnos még mindig meglehetősen alacsony, semmilyen területen nem haladja meg a 10 százalékot. Ezen belül a közös értékesítés és beszerzés terén működnek inkább együtt, míg a közös termelés, fejlesztés és pályázat százalékos aránya gyakorlatilag elhanyagolható Közös értékesítés Közös beszerzés Közös termelés Közös fejlesztés Közös pályázat 4.10 ábra A vállalkozások együttműködési készsége Az együttműködés bármely formája az ipari szektorban működő középvállalkozásokra a legjellemzőbb. 15

16 A kérdésre, hogy a 2007-es év során történt-e valamilyen jellegű fejlesztés a vállalkozásnál, a vállalkozónők valamivel több, mint negyede válaszolt igennel (27 százalékuk). A fejlesztés jellegét nyitott kérdésben vizsgáltuk, kíváncsiak voltunk ugyanis, hogy miket értenek a fogalom alatt. Mint az alábbi ábrából kiderül, a fejlesztés szót tágan értelmezték, minden előremutató változást ide soroltak. főtevékenység végzéséhez gép vásárlása 24% munkaerő felvétel 18% meglévő gép, eszköz korszerűsítése meglévő üzlethelyiség vagy ingatlan felújítása 12% 14% termék vagy szolgáltatási skála, tevékenységi kör bővítése 10% gépjármű vásárlása számítástechnikai eszköz vásárlása 4% 4% újabb vevőkörök megszólítása új üzlethelyiség vagy más ingatlan létrehozása 1% 2% 4.11 ábra Fejlesztések a vállalkozásoknál Legkisebb arányban a Közép-Magyarországi régióban, (azon belül is Budapesten) említették, hogy történt náluk fejlesztés. Itt az igennel válaszolók aránya 15 százalék, míg az összes többi régióban magasabb, mint 27 százalék. A vállalkozások vevőkörére előzetes kategóriákat állítottunk fel annak alapján, hogy a vevő mennyi pénzt költ el a vállalkozónál (kis vevő vs nagy vevő), illetve, hogy a vevő visszatérő vásárló-e. A négy csoport között a válaszok a következő eloszlást mutatták. 7% 17% 23% 50% Sok kis vevőm van, jelentős törzsvevői körrel Sok kis vevőm van, de kevés köztük az igazi törzsvendég Néhány nagy, és sok kicsi vevőm van Néhány nagy vevőm van 4.12 ábra A vállalkozások vevőköre (%) A törzsvevők említésére az esetek felénél került sor, a kereskedelemben és a szolgáltatási szektorban dolgozóknál jelentősen gyakrabban, mint az ipari szektorban tevékenykedőknél. A válaszadók háromnegyedénél a vendégkört kis vevők alkotják, 17 százalékuknál kis és nagy vevők közösen, míg a válaszadóknak 7 százalékát alkotják azok, akik forgalmukat néhány nagy vevőre alapozzák. Ez utóbbi csoport tagjait jórészt az ipari szektorban működő vállalkozások alkotják. 16

17 Kíváncsiak voltunk arra is, hogy a válaszadók milyen forrásokból szerezték meg a vállalkozói tudásukat Saját vállalkozásom gyakorlatából Családi, baráti körből Más vállalkozások példájából 4.13 ábra A vállalkozói ismeretek megszerzése (%) Szakkönyvekből Iskolai tanulmányaimból Iskolarendszeren kívüli szervezett képzésből A válaszadók háromnegyede említette, hogy leginkább saját vállalkozása gyakorlatából tanult. Egyenlő arányban 40 százalékban említették az iskolai tanulmányokat, a más vállalkozók példáját és a családot, barátokat. Ennél csekélyebb arányban, de még így is majdnem 30 százalékban nevezték meg a szakkönyveket és az iskolarendszeren kívüli képzéseket. Az eddig elmondottakkal kapcsolatban különös érdeklődéssel kerestük arra a választ, hogy mitől sikeres és ezáltal nagy eséllyel növekedésre képes egy vállalkozás. A sikeresség mutatójának változóink közül leginkább a magas árbevétel felel meg, ezért megnéztük, hogy a válaszadóknak azt a 17 százalékát, akik körében a vállalkozás tavalyi árbevétele meghaladta a 20 millió Ft-ot, milyen tulajdonságok jellemzik. 1. A vállalkozásnak nagyobb az árbevétele abban az esetben, ha a vállalkozás vezetője ezt a vállalkozását megelőzően már vezetett egy másik céget. 4.3 táblázat A vállalkozónők korábbi vállalkozói tevékenysége a bevételük százalékában 2007-es árbevétel Kevesebb, min 5 millió Ft 5-20 millió Ft között Több, mint 20 millió Ft Dolgozott-e már Igen korábban vállalkozásban Nem Összesen 100 (n=302) 100 (n=133) 100 (n=89) Szignifikanciaszint= 0,001 17

18 2. A vállalkozásnak nagyobb az árbevétele abban az esetben, ha a vállalkozás vezetője felsőfokú végzettséggel rendelkezik. 4.4 táblázat A vállalkozónők iskolai végzettsége a bevételük százalékában 2007-es árbevétel Kevesebb, min 5 millió Ft 5-20 millió Ft között Több, mint 20 millió Ft szakmunkás Iskolai végzettség érettségi felsőfokú Összesen 100 (n=302) 100 (n=133) 100 (n=89) Szignifikanciaszint= 0, A vállalkozásnak nagyobb az árbevétele abban az esetben, ha a vállalkozás főtevékenysége az ipari vagy kereskedelmi szektorhoz kötődik. 4.5 táblázat A vállalkozások főtevékenysége a bevételük százalékában 2007-es árbevétel Kevesebb, min 5 millió Ft 5-20 millió Ft között Több, mint 20 millió Ft ipar Vállalkozás építőipar főtevékenysége kereskedelem szolgáltatás Összesen 100 (n=300) 100 (n=132) 100 (n=87) Szignifikanciaszint= 0,000 18

19 4. A vállalkozásnak nagyobb az árbevétele abban az esetben, ha a vállalkozás jogi formája Kft. 4.6 táblázat A vállalkozások jogi formája a bevételük százalékában 2007-es árbevétel Kevesebb, min 5 millió Ft 5-20 millió Ft között Több, mint 20 millió Ft Egyéni vállalkozó Vállalkozás jogi Bt formája Kft Egyéb Összesen 100 (n=302) 100 (n=133) 100 (n=89) Szignifikanciaszint= 0, A vállalkozásnak nagyobb az árbevétele abban az esetben, ha a vállalkozás a Nyugat-Dunántúli vagy Közép-Magyarországi régióban működik. 4.7 táblázat A vállalkozások elhelyezkedése a bevételük százalékában Régió, ahol a vállalkozás működik 2007-es árbevétel Kevesebb, min 5 millió Ft 5-20 millió Ft között Több, mint 20 millió Ft Nyugat-Dunántúl Közép-Dunántúl Dél-Dunántúl Közép-Magyarország Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Összesen (n=302) (n=133) (n=89) Szignifikanciaszint= 0,000 19

20 V. A magyarországi vállalkozónők és a növekedés Jelen fejezet a magyarországi vállalkozónők növekedési lehetőségeivel, terveivel, jövőképével foglalkozik. A 5.1. grafikon tanúsága szerint a vállalkozónők 16%-a definiálja magát növekvő vállalkozásként. Minden tizedik vállalkozónő még az indulás nehézségeivel küszködik, a nagy többség stagnálást érzékel, míg kb. minden ötödik megkérdezett határozottan hanyatlóként jellemezte üzletmenetét induló növekvő stagnáló hanyatló 5.1. ábra: Hogyan jellemezné vállalkozása helyzetét? (%) A növekvő női vállalkozások elsősorban a fővárosban és Nyugat-Magyarországon, valamint a megyeszékhelyeken találhatók. Jellemzően termelő és szolgáltató cégek, jogi forma szerint elsősorban Kft.-k. (Ez nem meglepő, hiszen a közelmúltig Kft. alapítására csak jelentős alaptőke biztosítása esetén volt lehetőség, ami biztonságosabb indulást és megalapozottabb fejlődést tett lehetővé.) A növekvő női vállalkozások közel kétharmada 2000-ben vagy annál később alakult. A előtt alakult vállalkozásoknak csak 12%-a növekvő. Ez azt jelenti, hogy a régebbi vállalkozások jelentős része nem tudott vagy nem akart a piac és a környezet változásaihoz alkalmazkodni, így tevékenysége valamilyen szempontból korszerűtlenné, elavulttá vált. Fontos jellemzője a növekvő vállalkozásoknak, hogy vevőik között nagy, stabil ügyfelek és nagyszámú kisebb vásárló egyaránt megtalálható. Előbbiek a kiszámíthatóságot és egy meghatározott szintű árbevételt garantálnak, az utóbbiak ugyanakkor a növekedés lehetőségét rejtik magukban, illetve csökkentik a nagy vevőkkel szembeni kiszolgáltatottságot. Természetesen az országos átlaghoz képest jóval magasabb a 20 millió Ft feletti éves árbevételű vállalkozások aránya, de még ennek a csoportnak a 40%-a is 5 millió Ft alatti árbevétellel jellemezhető. Bár több, mint 80%-uknak 10-nél kevesebb alkalmazottja van, a 10 fő feletti cégek 18%-os aránya a teljes minta 8%-ához viszonyítva szignifikánsan magas. A növekvő vállalkozás tulajdonosnője tipikusan 35 és 45 év közötti, felsőfokú végzettségű, partnertkapcsolatban él, és sokat dolgozik a vállalkozásban. (Minden negyedik naponta 10 óránál is többet.) Összehasonlító közép-magyarországi almintánkat alapul véve elmondhatjuk, hogy amíg a régióbeli vállalkozónőknek 14%-a tartja magát növekvőnek, addig ez az 20

21 arány ugyanitt a férfi vállalkozókra 23%. Ezzel szemben a férfiak között magasabb az induló és a stagnáló vállakozások száma, míg a hanyatló vállalkozások tekintetében nincs különbség. V.1. Várakozások Az ország gazdasági helyzetével kapcsolatos várakozások nem túl optimisták, ami a tanulmány készítésének idején általános jelenség, nemcsak a vállalkozónőkre jellemző. Javulásban (az év végéig) csak 6% bízik. Ebben a helyzetben a stagnálást prognosztizálókat már pozitív attitűdűeknek tekinthetjük. Az 5.2. ábra jól illusztrálja, hogy a különböző életciklusban levő vállalkozások különbözőképpen ítélik meg az általános gazdasági helyzetet. A stagnáló, és különösen a hanyatló vállalkozások nagyobb arányban számítanak romlásra, mint az indulók, illetve a növekvők. Ennek egyik oka, hogy a megkérdezettek saját vállalkozásukkal kapcsolatos optimizmusukat vagy pesszimizmusokat vetítik ki a gazdasággal kapcsolatos várakozásaikra is. A hosszabb ideje vállalkozók valószínűleg jóval kritikusabbak mindenféle gazdasági változással kapcsolatban, hiszen jónéhány változást megértek már. Ugyanakkor esetükben problémát jelenthet az alacsonyabb fokú alkalmazkodóképesség- vagy szándék, amely a pesszimizmust erősíti totál (100%). induló (11%) növekvő (16%) stagnáló (52%) hanyatló (21%) romlik nem változik javul 5.2. ábra: Hogyan ítéli meg a magyar gazdaság kilátásait az év végéig? (%) Összességében az induló és a növekő vállalkozások 58%-a nem várja az általános gazdasági helyzet romlását, igaz a javulását sem. A romlásra nem számítók aránya a stagnáló vállalkozások esetében már csak 49%, míg a hanyatló vállalkozások esetében 31%. Közép-Magyarországon a vállalkozónők 8%-a vár javulást és 47%-a szinten maradást. A régióbeli férfivállalkozások esetében 12% az optimisták és 50% a változásra nem számítók aránya, tehát összességében lényegesen pozitívabb képet mutatnak, mint a nők. A korábban írt gondolatmenet szerint ez azt jelenti, hogy saját vállalkozásukkal kapcsolatban is optimistábbak. Saját árbevételének növekedésére 2008-ban a megkérdezett vállalkozónőknek mindössze 20%-a számít. Természetesen ebben is jelentős különbségek mutatkoznak az életciklusok szerint, amint azt az 5.3. ábra illusztrálja. 21

22 totál (100%). induló (11%) növekvő (16%) stagnáló (52%) hanyatló (21%) csökken nem változik nő 5.3. ábra: Hogyan alakul ebben az évben a vállalkozás árbevétele az előző évhez képest? (%) Látszik, hogy az önmagukat növekvőnek definiáló vállalkozások sem számítanak feltétlenül az árbevétel emelkedésére ebben az évben. De esetükben a csökkenést várók aránya természetesen elhanyagolható. A kép ebből a szempontból alig tér el az induló és a növekvő vállalkozásokra. Ezzel szemben a stagnáló vállalkozások túlnyomó része szinten maradó, a hanyatló vállalkozások túlnyomó része csökkenő árbevételre számít. Az árbevételük növekedésben bízók aránya szignifikánsan magasabb a közép-magyarországi és a dél-alföldi régiókban. Jellemzően fiatal vállalkozások 35 év alatti tulajdonosnővel. Ebben az esetben is megfigyelhető, hogy a néhány nagy és sok kis ügyfelet felvonultató vevőszerkezet lehet a növekedés egyik záloga. Csökkenésre elsősorban a Közép-Dunántúlon és az északi régiókban számítanak a tipikusan 55 év feletti, keresekedelemmel foglalkozó vállalkozónők. Vállalkozásuk többnyire legalább 10 éves. Közép-Magyarországon a vállalkozónők 21%-a számít az árbevétel növekedésére, míg a férfiakra ugyanez a mutató 34%, a különbség a férfiak javára tehát jelentős. Az eredménnyel kapcsolatos várakozások hasonló képet mutatnak, mint az árbevétellel kapcsolatosak, amint az az 5.4. ábrán is látszik. Érdemes ugyanakkor a különbségeke is figyelni. Az induló és a növekvő vállalkozások az eredményességet tekintve nagyobb arányban számoltak be növekedési várakozásokról, mint az árbevétel tekintetében. Ez nem feltétlenül pozitív, hiszen az induláskor, illetve a növekedési potenciál kihasználása érdekében feltehetően beruházásra, fejlesztésre lenne szükség, amely rövid távon a nyereség csökkenését eredményezhetné. Az, hogy ez a számokban nem látszik, jelezheti a vállalkozások egy részénél a szükséges beruházások megspórolásának szándékát is. A stagnáló vállalkozások eredményessége jobban csökken, mint a bevétele, míg a hanyatlók inkább árbevételben csökkennek, mint eredményben. 22

23 totál (100%). induló (11%) növekvő (16%) stagnáló (52%) hanyatló (21%) csökken nem változik nő 5.4. ábra: Hogyan alakul ebben az évben a vállalkozás eredményessége az előző évhez képest? (%) Azoknak, akik a 2007-es évet pozitív eredménnyel zárták, csak 20%-a várja idén a nyereség további növekedését. Ezzel szemben akik tavaly veszteséggel zártak, azoknak közele fele (48%-a) ebben az évben további romlásra számít. Közép-magyarországi almintánk ebben a tekintetben is határozottan pozitívabb képet mutat a férfi vállalkozókra: a nők 21%-a, míg a másik nem 33%-a várja eredményessége javulását 2008-ban. V.2. A vállalkozás jelenlegi helyzetének értékelése, és ami ebből a jövőre vonatkozóan következik Érdekes képet kapunk, ha megvizsgáljuk, hogy a magyarországi vállalkozónők mennyire elégedettek működésük tényezőivel, illetve eredményével. vállalkozása technikai felszereltségével beszállítóival 3,64 3,60 munkatársai fegyelmével munkatársai felkészültségével 3,46 3,45 vállalkozása pénzügyi helyzetével saját pénzügyi helyzetével nyereségével 2,59 2,54 2, ábra: Mennyire elégedett Ön a fentiekkel? (átlag, 1: egyáltalán nem, 5: teljes mértékben) 23

24 Jól látható, hogy jelentős különbség van az okokkal technikai felszereltség, beszállítók, munkatársak és az okozatokkal pénzügyi helyzet, eredmény való elégedettség között. Előbbiekkel a vállalkozónők inkább elégedettek, mint nem, hiszen az átlagok minden esetben jóval a közepes érték felett vannak. Ezzel szemben jóval 3,0 alatti értékek adódtak a pénzügyi eredményekre. Ez a kép azt sugallja, hogy a vállalkozónők a nem kielégítő pénzügyi eredményeket nem vállalkozásuk belső, szerkezeti problémáival hozzák közvetlen összefüggésbe, hanem feltehetően valamilyen külső, rajtuk, illetve vállalkozásukon kívül eső körülményt tesznek ezért felelőssé. Közép-Magyarországon a férfi vállalkozók kis mértékben elégedettebbek a munkatársaik felkészültségével és fegyelmével, valamint vállalkozásuk technikai felszereltségével, mint a nők. Ugyanakkor lényegesen elégedetlenebbek a beszállítóikkal. Utóbbi eredményt az is magyarázhatja, hogy a nőknek ritkábban vannak beszállítóik (hiszen gyakran gyengébb a kapcsolatépítési képességük, és szeretnek mindent maguk csinálni a vállalkozásukban is). A férfiakra is jellemző, hogy cégük és saját pénzügyi helyzetükkel kevésbé elégedettek, mint vállalkozásuk szerkezeti tényezőivel. Ugyanakkor mindhárom financiális tényezővel elsősorban a személyes anyagi helyzetükkel elégedettebbek, mint a nők. A személyes anyagi helyzettel való elégedettség átlaga nők esetében 2,6, míg a féfiak vonatkozásában 3,0. A következő grafikon tovább vizsgálja ezt a témát. Ha a vállalkozó a vállalkozás szerkezeti tényezőivel elégedett, de az eredményeivel nem, akkor nyilván valahol máshol keresi a problémákat. Ezt mutatja be az 5.6. ábra. magas közterhek erős verseny kiszámíthatatlan gazdasági szabályozás nincs elég megrendelése tisztességtelen verseny tőkehiány vevők fizetési késedelmei kapcsolati tőke hiánya felszerelés korszerűtlensége beszerzési nehézségek külső források hiánya alvállalkozók teljesítménye munkaerő-hiány 2,28 2,16 1,81 1,66 1,62 1,59 1,53 1,37 3,30 3,20 3,97 3,89 4, ábra: Mennyire akadályozzák vállalkozása működését az alábbi tényezők? (átlag, 1: egyáltalán nem, 5: teljes mértékben) Az egyes számú közellenség természetesen a magas közterhek. Ez általános vállalkozásfejlesztési probléma, amely férfi és női vállalkozókat egyaránt súlyt. Bár az összehasonlító mintában a nők csak 4,16-ra értékelték, míg a férfiak 4,34-re, ennek oka feltételezhetően az, hogy a nők között kevesebb az alkalmazottal rendelkező vállalkozó. Második legnagyobb problémaként ismét egy külső körülményt az erős versenyt említették a megkérdezettek. (Közép-Magyarországon a férfiak 4,24-re, a nők 3,93- ra értékelték a probléma súlyosságát). Fontos lenne, hogy tudatosodjon a vállalkozónőkben (és a férfiakban is természetesen), hogy az erős verseny nem egy probléma, 24

25 egy hivatkozási alap a gyenge eredmények magyarázatakor, hanem valami, amihez muszáj alkalmazkodni. Ha elébe tudnak menni a piaci igényeknek, a versenytársak lépéseinek, akkor még profitálni is lehet belőle. Harmadikként említették a vállalkozónők a kiszámíthatatlan gazdasági szabályozást. Ez megítélésünk szerint is óriási probléma, ami azonos mértékben érint férfi és női vállalkozót, az értékelés is csaknem hasonló. Negyedik helyre került az az akadályozó tényező, hogy a megkérdezettnek nincs elég megrendelése. A nők lényegesen magasabb arányban említették, mint a férfiak (3,17 vs. 2,67). Ugyanakkor ez a válasz is olyan szemléletet tükröz, amely nem kedvez a tudatos, hatékony vállalkozásnak. Ugyanis az, hogy nincs elég megrendelés, nem maga az akadály, hanem az egyik eredmény, amit a különböző akadályok okozhatnak. A rendszerváltás után két évtizeddel még mindig él egy elképzelés a vállalkozók egy részének fejében, mely szerint valamilyen külső tényezőnek kellene biztosítania az elegendő számú megrendelést számukra. Ez a grafikon is azt erősíti meg, amit az előző. Magyarországon a vállalkozónők (egyébként a férfiak is) elsősorban külső, magukon és vállalkozásukon kívüli körülményeket tesznek felelőssé esetleges sikertelenségükért. (Illetve azért, hogy nem hozzák azt az eredményt, amivel elégedettek lennének.) Jogosan teszik szóvá ugyanakkor a megkérdezettek a magas közterheket és az állandóan változó gazdasági szabályozást. De nagyon fontos lenne annak tudatosítása, hogy a kedvezőtlen feltételek között is lehet hatékonyan, tudatosan vállalkozni, lehet arra koncentrélni, ami rajtunk múlik. Ismételten szignifikánsan alacsonyabb értékelést kaptak tehát a vállalkozónők nem tekintik súlyos problémának őket az olyan szerkezeti problémák, mint a vevők fizetési késedelmei, a kapcsolati tőke hiánya, a felszerelés korszerűtlensége, a beszerzési nehézségek, az alvállalkozók teljesítménye, valamint a munkaerő-hiány. Ezeket a tényezőket a közép-magyarországi férfi vállalkozók sem említették magas arányban, de most is kivételt képez az alvállakozók teljesítménye, valamint ebben az esetben a vevők fizetési késedelmei is. A kapcsolati tőke hiányának megítélésében is jelentős a különbség: a nők ezt nagyobb problémának értékelik, azzal együtt is, hogy náluk sem kapott nagyon magas osztályzatot. Érdekes tanulságok vonhatók le abból, ha megnézzük az első négy helyen említett akadályozó tényező értékelését életcilusok szerint az 5.7 grafikonon. magas közterhek erős verseny 4,30 4,34 4,35 4,53 3,97 3,67 3,95 4,22 kiszámíthatatlan gazdasági szabályozás nincs elég megrendelése 3,65 3,79 3,89 4,11 2,86 2,88 3,24 3,94 induló növekvő stagnáló hanyatló 5.7. ábra: Mennyire akadályozzák vállalkozása működését az alábbi tényezők? (átlag, 1: egyáltalán 25

26 A magas közterhek megítélése teljesen hasonló valamennyi életciklusban, bár látszik, hogy az indulótól a hanyatló felé haladva egyre magasabb értéket kapott, különösen a hanyatló vállalkozások esetében. A kiszámíthatatlan gazdasági szabályozás fontossága is folyamatosan növekszik az indulótól a hanyatló irányába, ami ebben az esetben azzal is magyarázható, hogy minél idősebb egy vállalkozás, annál több személyes keserű tapasztalata van ezzel kapcsolatban. Látszik, hogy az erős verseny lényegesen kisebb mértékben probléma a növekvő vállalkozások számára, mint bármelyik másik kategóriában, de különösen nagy az érték a hanyatlókra. Az indulóknak ez természetesen hatványozott probléma, hiszen többnyire egy létező piacra, működő piaci szereplők közé szeretnének betörni. Ezzel összefüggésben az elégtelen mennyiségű megrendelés is jóval kevésbé jellemző az induló és növekvő vállalkozásokra, mint a stagnálókra és a hanyatlókra. V.3. Marketing, mint lehetőség a megrendelések számának növelésére Láttuk, hogy a megkérdezettek által említett egyik fő működési akadály a megrendelések számának elégtelen volta. Nézzük meg tehát, hogy mit tesznek ezen probléma megszüntetésének érdekében a magyarországi vállalkozónők: milyen marketing tevékenységet folytatnak? A marketing stratégia egyik alapvető eleme az úgynevezett egyedi eladási pozíció megfogalmazása. A kérdőívben ez a kérdés az 5.8. ábrán látható megfogalmazásban szerepelt. jobb kapcsolat a vevőkkel rugalmasság jobb minőség 61 korrekt, jogtiszta működés 49 ár / érték arány alacsonyabb ár határidők betartása fizetési pontosság nagyobb választék korszerűbb technológia 19 professzionálisabb ügyfélszolgálat ábra: Mi különbözteti meg az Ön vállalkozását versenytársai vállalkozásától? (%) A vállalkozónők az első két helyre, minimális említésbeli különbséggel a vevőkkel való jó kapcsolatot és a rugalmasságot tették. Mindkettő valóban nagyon fontos a vállalkozás során. A jó vevőkapcsolat a férfiakkal szemben is előnyük (Közép-Magyarországon a nők 76%-a, a férfiak 64%-a említette), ezzel szemben a rugalmasságot Közép-Magyarországon a férfiak nagyobb arányban említették, mint a nők. Ugyanakkor ezek a jobb kapcsolatok feltehetően a személyes kapcsolatrendszerre építést vagy egy ösztönös hozzáállást jelentik, ami egyedi eladási pozíciónak kevés lehet. Sajnálatosan kevesen említették például a professzionális ügyfészolgálatot, ami ugyanennek a területnek a tudatos egyedi eladási pozícióvá avanzsálását jelentené. A harmadik helyen említett jobb minőség már valóban lehetne egy tudatosan használt versenyelőny, ha ez a vevő számára is érzékelhető (tehát tudatos kommunikációs tevékenységgel társul). 26

27 Kb. a megérdezettek fele említette a korrekt/jogtiszta müködést, ami a társadalmi felelősségvállalás köztudatba kerülésével egyre inkább a fogyasztók felé kommunikálható értékké válik. Hasonló mennyiségű említést kapott a jobb ár/érték arány, amely tudatosabban megfogalmazott egyedi eladási pozíció, mint a jobb minőség vagy az alacsonyabb ár önmagában. Nem gyengébb minőséget, hanem nagyobb hatékonyságot sugall. A férfiak mindkét előnyt nagyobb arányban említették, mint a nők. Az említések harmadik csoportja a fizetési pontosság (amely a végső fogyasztók felé, mint a társadalmi felelősségvállalás egy eleme lehet előny), illetve a pontos szállítási határidő. Önmagában az alacsonyabb ár is itt szerepel. Fizetési pontosság tekintetében nincs különbség a férfiak és nők említésszáma között, ugyanakkor a pontos szállítási határidőt a férfiak sokkal, az alacsonyabb árat kissé többen jelezték. Igazán innovatív versenyelőnyt csak nagyon kevesen említettek. A korszerűbb technológia a férfiaknál sem szerepelt gyakrabban, mint a nőknél, ugyanakkor a professzionális ügyfélszolgálat egy kicsivel igen. Ezeket a számokat is érdemes az életciklusok függvényében is megnézni. jobb kapcsolat a vevőkkel rugalmasság jobb minőség korrekt, jogtiszta működés ár / érték arány alacsonyabb ár nagyobb választék fizetési pontosság határidők betartása korszerűbb technológia professzionálisabb ügyfélszolgálat induló növekvő stagnáló hanyatló 5.9. ábra: Mi különbözteti meg az Ön vállalkozását versenytársai vállalkozásától? (%) Ami azonnal szembetűnő, hogy a növekvő vállalkozások valamennyi egyedi eladási pozíciót lényegesen nagyobb arányban említették, mint bármely másik csoport. Egyetlen kivétel az ár, ami önmagában valóban nem lehet egy innovatív vállalkozás versenyelőnye. Az alacsonyabb árat a hanyatlók említik legtöbben, jó kérdés, hogy az alacsony árra koncentráló startégiájuk oka vagy eredménye a hanyatlásuknak. (Különös tekintettel arra, hogy a hanyatló vállalkozások jelentős része kereskedő, az alacsony ár egyáltalán nem tűnik esetükben a nyerő versenystratégiának. Árban semmiképpen nem tudnak a nagy láncokkal versenyezni, tehát valami másban kellene.) A korrekt, jogtiszta működést említik még a hanyatlók kicsit gyakrabban, mint a növekvők, ugyanez a stagnálóknál szerepel a legkevesebbszer. Remélhetőleg nem azért, mert némi szürke működésre van szükségük annak érdekében, hogy ne válljanak stagnálóból hanyatlóvá. Érdekes mutató, hogy a teljes vállalkozónői mintát tekintve egy megkérdezett átlagosan 4,8 egyedi eladási pozíciót jelölt be, ugyanakkor egy növekvő vállalkozás átlagosan 5,4-et. Bár a megfogalmazott egyedi eladási pozíciók lehetnének tudatosabbak és pontosabbak, de bármilyenek is, csak akkor fordíthatók át árbevételbe, ha a kommunikációjuk is hatékony. 27