MUNKATERV 2018/2019 Készítette: nevelőtestület

Átírás

1 Kistokaji Óvoda, Bölcsőde és Konyha Tel.: 46/ Fax: 46/ Az intézmény OM azonosítója: Nevelőtestületi ELFOGADÁS: határozat száma: MUNKATERV 2018/2019 Készítette: nevelőtestület Bártfainé Gellért Márta intézményvezető VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÓK: Ambrus Gyöngyi Fenntartó nevében Ph Gyurkó Tiborné A nevelőtestület nevében Iskiné Orosz Anita Szülői Szervezet nevében 1 Bertáné Baranyi Katalin Alkalmazottak nevében Gál János Ferencné Közalkalmazotti Tanács elnöke Intézményvezetői nyilatkozat Az intézmény felelős vezetőjeként nyilatkozom, hogy a Kistokaji Óvoda, Bölcsőde és Konyha éves működését meghatározó Munkaterv rendelkezéseinek érvénybelépésével a fenntartóra, a működtetőre többletkötelezettség nem hárul. Bártfainé Gellért Márta intézményvezető Ph Az óvoda 2018/2019. évre szóló munkatervét a 84-00/2017. számú határozatával döntési hatáskörében JÓVÁHAGYTA a Kistokaji Óvoda vezetője. Kelt: Kistokaj, augusztus 31.. Bártfainé Gellért Márta intézményvezető Ph. A dokumentum jellege: Nyilvános Megtalálható az óvoda honlapján: Hatályos: a kihirdetés napjától: Érvényes: A kihirdetés napjától Verziószám: 1/2018. Készült: 4 példányban Iktatószám: 92-00/ ig

2 Tartalomjegyzék Tartalom Tartalomjegyzék A feladatellátás adatai Alapító okirat szerinti feladat ellátás A munkaterv elkészítéséhez figyelembe vett dokumentumok A 2018/2019-es nevelési év rendje A nevelési év időtartama: A nevelés nélküli munkanapok időpontjai és felhasználása Nyári zárás tervezett időpontja Iskolai szünetek időpontjai Munkatársi értekezletek Az előre tervezhető nevelőtestületi értekezletek időpontja Szakmai munkaközösségi megbeszélések A 2018/2019-es nevelési év kiemelt feladatai és céljai A pedagógiai munka feltételei Az intézményszervezet személyi feltételei Humán erőforrás Szervezeti feltételek Megbízatások A vezetői feladatmegosztás tervezése Az óvoda tanügyi igazgatási feladatai Új gyermekek felvételével kapcsolatos teendőink Tárgyi, infrastrukturális feltételek Eszköz és felszerelésbővítés Pedagógiai Folyamatok Pedagógiai Program Az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjának megvalósítása A Helyi Óvodai Nevelési Programok megvalósítása Szakmai munkaközösségek működtetése Környezet- és természetvédelmi munkaközösség Néphagyományőrző munkaközösség Illik-nem illik Viselkedéskultúra Munkaközösség Pedagógus Továbbképzési Program Etikai kódex Házirend Ötéves Vezetői Program Vezetői önértékelés Intézményi Önértékelési Program

3 Eddig megtörtént az alább megnevezett óvodapedagógusok önértékelése: Külső értékelések Fenntartói ellenőrzés Éves beszámoló értékelése a fenntartó részéről Belső ellenőrzés rendje Pedagógiai ellenőrzés Belső gazdasági, ügyviteli ellenőrzés Vagyonvédelmi és takarékossági program betartásának ellenőrzése Munkafegyelem, ellenőrzése Teljesítményértékelés szabályzat A tanfelügyeleti rendszerrel kapcsolatos feladatok Adatbázis Gyermekvédelmi munka Óvoda- egészségügyi ellátás személyi feltételei Egészségügyi vizsgálatok Alapszolgáltatások Gyermekbalesetek megelőzésére tett intézkedések Szülői igényekre alapozott szolgáltatások Angol nyelvoktatás Judo Pici torna Tánc Navigátor Lego játékos programozás Hittan Közösségfejlesztés Szülőkkel közös óvodai programok Az intézmény bemutatását szolgáló nyílt nap Ünnepek Kulturális programok Helyi sajátosságok, hagyományteremtés Külső-belső információáramlás, kommunikáció Az óvoda kapcsolatrendszere Az óvoda és a család kapcsolata Szülői Szervezet közössége Szülői értekezletek a csoportokban Fogadóórák Fenntartóval való kapcsolattartás Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Pedagógiai Szakszolgálattal való együttműködés Miskolci Egyesített Szociális, Egészségügyi és Gyermekjóléti Intézménnyel való kapcsolattartás Más óvodákkal való kapcsolattartás Általános Iskolával való kapcsolattartás Pályázatokból adódó szakmai feladatok

4 18. Esélyegyenlőség biztosítása, felzárkóztatás Tehetséggondozás Mellékletek sz. melléklet A Munkaterv jogszabályi háttere

5 Kedves Kollégák, Szülők és Gyermekek! 2014 januárjában költöztünk be a gyönyörűen átépített felújított óvodánkba. Az elmúlt öt tanév során számos ismerettel és tapasztalattal gazdagodtunk. Igyekeztünk összetartó, azonos nevelési elveket valló nevelőtestületté válni. Ehhez folyamatos szakmai és önismereti tanulásra van szükség. Minden alkalmat meg kell ragadnunk a vállalt feladatok és a kihívásoknak való megfelelés érdekében. Fontos, hogy ismereteinket folyamatosan bővítsük, egymástól, szakemberektől, szülőktől és nem utolsó sorban a gyermekektől való tanulás útján is. Ez a 2018/2019-es Munkaterv a korábbi évek eredményeire épül, kiemelve a Pedagógiai Programban meghatározott feladatokat. Az elkövetkezendő nevelési évhez kívánom, hogy családias környezetben és hangulatban, ki-ki tudása és képessége szerint erősítse intézményünk eredményeit és hírnevét. Mindenkinek jó munkát kívánok!... Bártfainé Gellért Márta intézményvezető 5

6 1. A feladatellátás adatai Név Kistokaji Óvoda, Bölcsőde és Konyha Cím 3553 Kistokaj, Széchenyi István u. 43. Telefonszám 46/ Fax 46/ kistokajiovi@gmail.com Honlap Adószám OM azonosító Intézményvezető Bártfainé Gellért Márta Intézményvezető helyettes Gyurkó Tiborné Megbízott intézményvezető helyettes Bertáné Baranyi Katalin Óvodai férőhelyszám 100 fő + 20 % fenntartói engedéllyel Bölcsődei férőhelyszám 24 fő Nyitvatartási idő A nevelési év rendje

7 2. Alapító okirat szerinti feladat ellátás Szakfeladat megnevezése: Óvodai nevelés, ellátás Az óvodai nevelőmunka az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjára épülő, jóváhagyott nevelési program szerint folyik. Az óvodai nevelés a gyermek 3 éves korától a tankötelezettség időpontjáig (a Kt. 6. -ának (2) bekezdésében meghatározottak szerint) tart. Szakfeladat száma: Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, ellátása Integráltan fejleszthető beszédfogyatékos, enyhe értelmi fogyatékos, a megismerő funkció vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenessége miatt sajátos nevelési igényű gyermekek ellátása. Integráltan fejleszthető, a megismerő funkció vagy a viselkedés rendellenessége miatt sajátos nevelési igényű gyermekek ellátása. Szakfeladat száma: A munkaterv elkészítéséhez figyelembe vett dokumentumok Szervezeti és Működési Szabályzat Házirend Helyi Óvodai Nevelési Program Az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja 7

8 4. A 2018/2019-es nevelési év rendje 4.1. A nevelési év időtartama: A nevelési év első napja szeptember 3., az utolsó napja augusztus A nevelés nélküli munkanapok időpontjai és felhasználása A fejlesztési év ideje alatt 5 nevelés nélküli munkanap vehető igénybe. Időpontját az adott nevelési év rendjére vonatkozó munkaterv határozza meg. Az időpontról az intézmény legalább 7 nappal előtte tájékoztatja a szülőket. Egyúttal felhívja a szülők figyelmét, hogy a tájékoztatást követő 3 napon belül nyilatkozzanak, hogy igénylik-e a gyermek felügyeletét. Amennyiben a nevelés nélküli munkanap miatti zárva tartást megelőzően 2 nappal a szülők 25 %-a kéri a felügyeletet, a felügyelet biztosítása kötelező, kevesebb létszámú jelentkező esetén alkalmi döntés születik a lehetőségek mérlegelése után. A döntést az intézmény vezetése (intézményvezető, intézményvezető helyettes, munkaközösségi vezetők) együttesen hozzák. 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 3 (5) és (6) bekezdés Felhasználás célja és tárgya Időpont Felelős 1. Nevelőtestületi értekezlet A Kormány 137/2018. (VII.25.) Korm. rendelete az Óvodai nevelés országos Bártfainé Gellért Márta alapprogramjáról szóló 363/2012. (XII.17.) Korm. módosításáról 2. Nevelőtestületi értekezlet. A Pedagógiai Program Koherencia Bártfainé Gellért Márta vizsgálata 3. Félévi értékelés Bártfainé Gellért Márta /2019-es nevelési év eddig elért eredményeinek értékelése Bertáné Baranyi Katalin Nyugdíjas búcsúztató. 5. Alkalmazotti csapatépítő tréning

9 4.3. Nyári zárás tervezett időpontja július augusztus 23. Szülői értekezlet: augusztus Iskolai szünetek időpontjai Az őszi szünet október 27-től november 4-ig tart. A szünet előtti utolsó tanítási nap október 26. (péntek), a szünet utáni első tanítási nap november 5. (hétfő). A téli szünet december 22-től január 2-ig tart. A szünet előtti utolsó tanítási nap december 21. (péntek), a szünet utáni első tanítási nap január 3. (csütörtök). A tavaszi szünet április 18-tól április 23-ig tart. A szünet előtti utolsó tanítási nap április 17. (szerda), a szünet utáni első tanítási nap április 24. (szerda). A jogszabály által országosan egységesen elrendelt munkanap-áthelyezést az Nkt. 30. (1) bekezdése értelmében a nevelési-oktatási intézményekben is alkalmazni kell. Az elmúlt évek tapasztalatai szerint az iskolai szünetek idején a gyermekek létszáma lecsökken, így ezeken a napokon előzetes szülői igényfelmérés alapján és a fenntartó jóváhagyásával az intézmény összevont csoportokban üzemel, vagy zárva tart Munkatársi értekezletek Ssz. Felhasználás tárgya Időpont Érintett Felelős /2019-es nevelési év kiemelt feladatai Intézményvezető /2019-es nevelési év közös értékelése Intézményvezető 9

10 4.6. Az előre tervezhető nevelőtestületi értekezletek időpontja Ssz. Időpont Téma Felelős /2018-as Munkaterv elfogadása Intézményvezető A Kormány 137/2018. (VII.25.) Korm. rendelete az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról szóló Intézményvezető 363/2012. (XII.17.) Korm. módosításáról Beszámoló 2018/2019-es nevelési év Munkatervének megvalósításáról Intézményvezető 4.7. Szakmai munkaközösségi megbeszélések Ssz. Szakmai munkaközösségek Munkaközösség vezetője 1. Környezet- és természetvédelmi Tóth Enikő 2. Néphagyományőrző Kugler Katalin 3. Illik nem illik viselkedéskultúra Dési Lászlóné Ssz. Szakmai munkaközösségi megbeszélések témája 1. Éves terv megbeszélése 2. Beszámoló Felelős Munkaközösség vezetője Munkaközösség vezetője Ideje A 2018/2019-es nevelési év kiemelt feladatai és céljai A Helyi Óvodai Pedagógiai Programban megfogalmazott kiemelt feladatok minden évben aktuálisak. Környezet- és természetvédelem Néphagyományőrzés Illik-nem illik viselkedéskultúra Azonban ezekhez az állandó feladatokhoz évente új feladatot is választunk. Tavaly kiemelten foglalkoztunk az erkölcsi neveléssel. A 2018/2019-es nevelési év választott fő feladata: A nemzeti identitástudatra való nevelés. 10

11 Célunk: A gyermek ismerje meg a szűkebb és tágabb környezetét, amely a nemzeti identitástudat, a keresztény kultúrális értékek, a hazaszeretet, a szülőföldhöz és családhoz való kötődés alapja, hogy rá tudjon csodálkozni a természetben, az emberi környezetben megmutatkozó jóra és szépre, mindazok megbecsülésére. Gyermekeink rendelkezzenek a legalapvetőbb udvariassági, viselkedési, erkölcsi szabályokkal, normákkal, hogy ezzel megvalósítsuk a CXC-es köznevelési törvényben megfogalmazottakat. A nemezet felemelkedésének és erőssé válásának legfontosabb feltétele egy identitásban, értékrendjében szilárd, a 21. század követelményének megfelelő tudással és képességekkel felvértezett új nemzeti középosztály létrejöttének elősegítése. 5. A pedagógiai munka feltételei Rendszeresen felmérjük a humán és tárgyi szükségleteket. A tavalyi évben 2 fő óvodapedagógus nyugdíjba vonult. Sikerült helyette két fő szakképzett pedagógust felvenni. Minden évben karácsonykor új játékokat vásárolnunk minden csoportnak. Az oktatáshoz szükséges szakmai eszközöket folyamatosan pótoljuk, bővítjük. 11

12 5.1. Az intézményszervezet személyi feltételei 1. Intézményvezető Bártfainé Gellért Márta Óvónők 1. Megbízott intézményvezető helyettes Bertáné Baranyi Katalin 2. Dési Lászlóné 3. Gál János Ferencné 4. Gyurkó Tiborné 5. Intézményvezető-helyettes Kugler Katalin 6. Patakiné Örkényi Éva 7. Strázsáné Hudák Judit 8. Tóth Enikő Dajkák 1. Belovecz Istvánné 2. Eremiás Emma 3. Csernák Eszter 4. Birkás Emese Gondozónők 1. Buzás Brigitta 2. Erdős Anita Virág 3. Poroszkai Judit 4. Szeszák Nikoletta Pedagógiai asszisztens Jandlné Örkényi Szilvia Konyhai dolgozók 1. Élelmezésvezető Smizsánszki Józsefné 2. Szakács Strázsa József 3. Konyhalány Gergely Istvánné 4. Konyhalány Kovács Marianna 5. Konyhalány Szabó Bernadett 6. Konyhalány Tóth Dánielné Összesen: 24 fő 12

13 5.1.1 Humán erőforrás Csoportbeosztás Ssz. Csoport neve Létszám Óvodapedagógus Dajka 1. Középső csoport 25 fő Gyurkó Tiborné Gál János Ferencné Eremiás Emma 2. Nagycsoport 26 fő Bertáné Baranyi Katalin Strázsáné Hudák Judit Belovecz Istvánné 3. Nagycsoport 25 fő Kugler Katalin Tóth Enikő Csernák Eszter 4. Kiscsoport 26 fő Dési Lászlóné Patakiné Örkényi Éva Birkás Emese Összesen: 102 fő 8 fő 4 fő A pedagógiai munkát és működést segítő munkatársak Beosztás Logopédus heti 1 alkalommal Tartásjavító torna heti 1 alkalommal Konyhai kisegítő Név Pásztorné Vitelkih Viktória Bertáné Balogh Judit Lastóczkiné Molnár Marinn Puruczki Emőke Felnőttek munkavédelmi oktatása Munkavédelmi felelős: Laczkó Győző Munka- és tűzvédelmi oktatás időpontja: szeptember 13. Tűzriadó próba időpontja: Egészségügyi vizsgálatok rendje Alkalmassági vizsgálatot végző orvos neve: Dr. Ludányi Szilárd 13

14 Alkalmassági vizsgálat időpontja: december 12. Az orvosi alkalmassági vizsgálathoz szükséges egy évnél nem régebbi tüdőszűrő lelet, illetve igazolás a házi orvostól, hogy a dolgozó fertőző betegségben nem szenved Szervezeti feltételek Az intézmény munkatársai gyűjtik és megosztják a jó pedagógiai gyakorlatokat. A feladatmegosztásban figyelembe vesszük az egyenletes terhelés elvét. A döntéselőkészítésben az egész nevelőtestület részt vesz. Az intézmény lehetőséget teremt a kreatív gondolkodásra, az innovációra. Helyzetelemzés BELSŐ TÉNYEZŐK ERŐSSÉGEK GYENGESÉGEK Új korszerű épület Az óvoda udvarának Jól átgondolt óvodai do- karbantartása kumentumok - füvesítés POZITÍV Hatékony PR tevékenység Minden programnak megvan az egyéni felelőse - társítás NEGATÍV LEHETŐSÉGEK VESZÉLYEK Fiatal munkaerő alkal- Személyi változások mazása Nyugdíjazás Gyermekvállalás KÜLSŐ TÉNYEZŐK 14

15 Kockázati tényezők a nevelési évben Humán erőforráshoz köthető Jelentős magas bekövetkezési valószínűségű Mérsékelt, alacsony bekövetkezési valószínűségű Egyéb Sorozatos nyugdíjba vonulás. Személyi változások a nevelőtestületben Megbízatások 1. Dési Lászlóné Illik nem illik munkaközösség vezetője 2. Gyurkó Tiborné Intézményvezető helyettes Önértékelési csoport vezetője 3. Gál János Ferencné Közalkalmazotti Tanács Elnöke Irattározás felelős Pályázatfigyelés 4. Kugler Katalin Néphagyományőrző munkaközösség vezetője 5. Bertáné Baranyi Katalin Megbízott intézményvezető helyettes Facebook oldal kezelő Programszervező 6. Strázsáné Hudák Judit Gyermek- és ifjúságvédelmi felelős Szociális kapcsolattartó 7. Tóth Enikő Környezetvédelmi munkaközösség vezetője 8. Patakiné Örkényi Éva Munkavédelmi felelős Egészségvédelmi felelős Központi információs táblafelelős 15

16 A vezetői feladatmegosztás tervezése Intézményvezető feladatai: munkáltatói feladatok tanügyigazgatás szakmai munka irányítása technikai dolgozók irányítása Intézményvezető helyettes feladatai: helyettesítés megszervezése leltározási feladatok informatikai rendszer működtetése Az óvoda tanügyi igazgatási feladatai Feladat Időpont Felelős 1. Csoportbeosztás Szeptember Intézményvezető 2. KIR nyilvántartás ellenőrzése Szeptember 3. Statisztika elkészítése Október Intézményvezető helyettes Intézményvezető 4. Egyéni beszélgetés a valamely területen lemaradt, illetve részképesség gyengeséget mutató gyermekek szüleivel. 5. A Nevelési Tanácsadó tájékoztatása a vizsgála-tot igénylő gyermekekről. 6. Nagycsoportos szülői értekezlet a beiskolázás-ról. 7. Nyíltnap, a csoportokban, utána közös beszélgetés a szülőkkel. 16 Január Január Március Április Pedagógus Pedagógus Intézményvezető Pedagógus Intézményvezető Pedagógus

17 8. Az óvoda iskola előkészítőszerepe, iskolaérettség témával összevont szülői Április Intézményvezető értekezlet a nagycsoportos szülőknek. 9. Iskolalátogatás a nagycsoportos gyerekekkel. Április Pedagógus 10. A Nevelési Tanácsadóból visszaérkezett vizsgálati eredmények utána beiskolázási munka befejezése az óvodai szakvélemények kiadásával. Április Új gyermekek felvételével kapcsolatos teendőink Intézményvezető Feladat Időpont Felelős Tájékoztatás az előjegyzés és beiratkozás 1. rendjéről: szórólapok kihelyezése az óvoda körzetének középületeiben, és az óvoda bejáratán, interneten. 2. Új gyermekek előjegyzése. Jelentkezési lapok kitöltése. 3. Előjegyzett gyermekek felvételéről való döntés. Április Május 1 hete Május 4. hete Intézményvezető Intézményvezető Intézményvezető 4. Felvételi határozatok küldése. Június 2. hete Intézményvezető 5.2. Tárgyi, infrastrukturális feltételek Rendszeresen felmérjük a pedagógiai program megvalósításához szükséges infrastruktúra meglétét, jelezzük a hiányokat a fenntartó felé. A tárgyi környezetet úgy alakítjuk, hogy az megfeleljen az életkori és egyéni sajátosságoknak. A 2013/2014-es tanévtől az óvoda 4+1 bölcsődei csoporttal bővült. 100 fő óvodás és 12 fő bölcsődés gyereket tudott fogadni. Az új épületbe január 6-án költöztünk be től a foglalkoztató szobát bölcsődei csoporszobának rendeztük be. A felvehető bölcsődések száma: 24 fő. 17

18 A bővítést a nagyszámú igény tette szükségessé. Az érdeklődés a jó hírnévnek, a színvonalas munkának köszönhető január 1-jétől az óvodához csatolták a főzőkonyhát. Zökkenőmentes volt az átállás. A gyermekek étkezése szakszerű, az elvárásoknak megfelelő. Helyzetelemzés BELSŐ TÉNYEZŐK ERŐSSÉGEK GYENGESÉGEK Új, modern épület Internet csak egy helység- POZITÍV Új, berendezés, bútorzat Esztétikus környezet Családias közösség ben van, bővítése szükséges lenne NEGATÍV LEHETŐSÉGEK VESZÉLYEK Folyamatos szintentartás Az épület napközbeni zár- Új pályázati lehetőségek vatartása nem megoldott KÜLSŐ TÉNYEZŐK Eszköz és felszerelésbővítés játékeszközök beszerzése edényzet pótlása A Bozsik Program által sportfelszerelés bővítése (futballabdák, futballkapuk stb.) 18

19 5.2.2 Felújítás, karbantartás Tisztasági festés a főzőkonyhában, tálalóhelységekben, mosdókban. Udvari játékok javítása, festése. 6. Pedagógiai Folyamatok 6.1. Pedagógiai Program Az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjának megvalósítása A Kormány 137/2018. (VII.25.) Korm. rendelete az Óvodai Nevelés országos alapprogramjáról szóló 363/2012 (XII.17.) Korm. rendelet módosításáról. Az óvoda saját nevelési programja összhangban áll az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjában foglaltakkal, amely abból a tényből indul ki, hogy az ember egyedi, mással nem helyettesíthető individuum és szociális lény egyszerre. Ezek szerint: a gyermek fejlődő személyiség, fejlődését genetikai adottságok, az érzés sajátos törvényszerűségei, a spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg. Az óvodai nevelés pedagógiai alapelvei: a; A gyermeket, mint fejlődő személyiséget különleges védelem illeti meg. Az emberi jogok és szabadságjogok tiszteletben tartása alapvető követelmény. b; Ugyanakkor a gyermek nevelése elsősorban a család feladata, joga és kötelessége. Ebben az óvoda kiegészítő szerepet játszik. c; A gyermeket körülvevő személyi tárgyi környezet szerepe meghatározó, ezért az óvodai nevelésnek gyermekközpontúnak kell lennie és a gyermeki személyiség kibontakozására kell törekednie. 19

20 Az óvodai nevelés általános feladatai: Az óvodai nevelés feladata az óvodáskorú gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése. Ezen belül: - az egészséges életmód kialakítása - az érzelmi, az erkölcsi és az életkori értékorientált közösségi nevelés, - az anyanyelvi, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása. 1; Az egészséges életmód, a testápolás, a tisztálkodás, az étkezés, különösen a magas cukortartalmú ételek és italok magas só- és telítetlen zsír-tartalmú ételek fogyasztásának csökkentése, a zöldségek és gyümölcsök illetve a tejtermékek fogyasztásának ösztönzése, a fogmosás, az öltözködés, a pihenés, a betegségmegelőzés és az egészségmegőrzés szokásainak kialakítása. 2; Az érzelmi, az erkölcsi és az értékorientált közösségi nevelés Az óvoda a gyermek nyitottságára épít, és ahhoz segíti a gyermeket, hogy megismerje szűkebb és tágabb környezetét, amely a nemzeti identitástudat, a keresztény kulturális értékek, a hazaszeretet, a szülőföldhöz és családhoz való kötődés alapja, hogy rá tudjon csodálkozni a természetben megmutatkozó jóra és szépre. 3; Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása nem változott A Helyi Óvodai Nevelési Programok megvalósítása Az évi LXXIX. Közoktatási törvény lehetőséget adott az óvodáknak, hogy megírják saját helyi óvodai nevelési programjukat. Minden óvoda rendelkezik Helyi Pedagógiai Programmal. Az óvodák nevelőtestülete lehetőséget kapott, hogy saját helyi programot írjon, vagy kész programot adaptáljon. 20

21 Az alkalmazott programok beválását időnként ellenőrizni kell. Ha változnak a körülmények (pl. gyermekek összetétele, a szülői elvárások, stb.), a programot felül kell vizsgálni és szükség szerint módosítani. A helyi Óvodai Pedagógiai Programnak pont az a lényege, hogy az adott óvodában megvalósítható legyen és tükrözze az óvoda helyi sajátosságait, alakítsa ki a csak rá jellemző arculatát. Programunk célja: az egész gyermeki személyiség harmonikus fejlődésének elősegítése cselekvés, beszéd, gondolkodás, kommunikáció egységes fejlesztése differenciált bánásmóddal egyéni képességek kibontakoztatása érzelmi biztonságot nyújtó, családias, nyugodt légkör teremtése minden gyermek megkapja a neki megfelelő gondoskodást, nevelést olyan nyitott é rugalmas rendszerben fejlődhessen, mely igazodik egyéni szükségleteihez, életkori és egyéni sajátosságaihoz, fejlődési üteméhez Óvodapedagógusaink feladata, hogy a program keretében önálló, döntésre képes, jó kommunikáló, együttműködni tudó gyermekeket neveljenek óvodásainkból. Kiemelt feladatunk: Környezet és természetvédelmi nevelés Néphagyományőrzés Viselkedés kultúra Fontosnak tartom, hogy a helyi óvodai pedagógiai programban megjelenjen a lokálpatriotizmus, a természetszeretet, a környezetvédelem. Ezen célok elérésére építünk a játékra, mely a gyermek elsődleges és legfontosabb megnyilvánulási formája, melyen keresztül motiválható, fejleszthető. 21

22 Óvodásainkat fontos megismertetni az őket körülvevő valós természeti és társadalmi környezetükkel. Pozitív érzelmi viszony kialakítására kell törekedni. Ismerje meg a szülőföldet, a hazai táj, helyi néphagyományok értékeit, szeresse, óvja azt Szakmai munkaközösségek működtetése Óvodánkban három munkaközösség működik. Igyekszünk olyan munkaközösségeket létrehozni, amelyek összhangban állnak a kiemelt feladatokkal. Ssz. Munkaközösség neve Munkaközösség vezetője Tagjai 1. Környezet- és természetvédelmi Tóth Enikő Nevelőtestület 2. Néphagyományőrző Kugler Katalin Nevelőtestület 3. Illik nem illik viselkedéskultúra Dési Lászlóné Nevelőtestület A munkaközösségvezetők éves munkatervet készítenek, amelyet megismertetnek a nevelőtestülettel Környezet- és természetvédelmi munkaközösség Az utóbbi években jelentősen megnövekedett a környezet szerepe az ember életében. Változtak, kibővültek a társadalmi igények, elvárások. Sokoldalú, kreatív, széles ismeretkörrel rendelkező emberekre van szükség. A technikai fejlődéssel egyfajta megismerési, tájékozódási, gyakorlási lehetőségek alakulnak ki: videó, internet, számítógépes játék programok, szimulációs helyzetek. A természeti környezet eseményei felgyorsultak napjainkban. Pl.: A globális felmelegedés következményeit már most érezzük. Magyarországon és az egész világon is fontos szükségletté vált a környezetvédelem, a korszerű, helyes természeti kultúra kialakítása. 22

23 Ahhoz, hogy a társadalom elvárásait teljesíteni tudjuk, már óvodás korban el kell kezdenünk a környezetét ismerő szerető óvó ember személyiségének tudatos formálását. Az óvónő tartsa szem előtt, hogy az ember maga s a természet elválaszthatatlan része, ezért óvni és védeni kell. Teremtse meg, az érzelmi vonzódást a természet iránt, alakítson ki olyan szokásokat, amellyel szilárd alapot adhatnak a további életkorukra. Törekedjen arra, hogy biztonsággal, kezdeményezően viszonyuljanak környezetükhöz, hogy sokoldalú tapasztalatot és alapos tudást szerezzenek e téren. Ösztönözze őket környezetük kutatására és felfedezésére. Fedeztesse fel a valóságban jelenlevő dolgok közötti összefüggéseket: öröm, látvány, élmények, rácsodálkozás, tapasztalás, beszélgetés az élményekről. A környezettel való ismerkedés az óvodai nevelés egészében érvényesülő folyamat. Általa a gyermekek az őket körülvevő és a tágabb természeti, társadalmi környezetből olyan tapasztalatokat szereznek, amelyek az életkoruknak megfelelő biztonságos eligazodáshoz, tájékozódáshoz nélkülözhetetlenek. Segíti a gyermekek irányítottan és spontán szerzett tapasztalatainak feldolgozását. Fejleszti a megfigyelő képességüket, képzeletüket, gondolkodásukat, emlékezetüket. A környezet megismerésére nevelés alapvető célját akkor érjük el, ha a gyermek a tapasztalatokra épülő ismereteit gyakorolhatja, alkalmazhatja. A tárgyakról, jelenségekről szerzett benyomásokat a gyermek tovább éli átrendezi. Már óvodáskorban kell megkezdenünk a környezetvédő, természetet szerető ember személyiségének kialakítását. Ebben az életkorban teremtjük meg az érzelmi vonzódást a természet iránt, s ekkor alakítjuk ki azoknak a szokásoknak a körét, amelyek szilárd alapot adhatnak a további életkorokra. A környezet szeretetére, gondozására való nevelésnek át kell hatnia az egész óvodai életet. Olyan nemzedékre van szükségünk, amelynek a környezetvédelem nem csak nagybetűs plakát, hanem ÉLETMÓD. 23

24 Néphagyományőrző munkaközösség Az ember nem élhet hagyományok, gyökerek nélkül, s, hogy azok a gyökerek milyen talajban és milyen mélyen kapaszkodnak a mi gyerekeink szempontjából nem elhanyagolható. Sokat tehetünk azért, hogy ez a tudás, hagyomány, beépüljön a mi gyerekeink életébe és így megőrződjön. Lehetőségünk van arra, hogy a népi kultúra gazdag világából tudatosan válogassunk. A szokások többsége a naptári évhez, a természet jelenségeihez, az évszakok változásaihoz, a munkához, az emberi élet fordulópontjához, valamint egyházi ünnepekhez fűződik. A néphagyomány tartalma a földművelésre, a mezőgazdasági eszközökre, a termesztett növényekre, a házi részben vadon élő állatokra, népi építkezésre, mesterségekre, sütésre, főzésre, ruházkodásra vonatkozó ismereteket ad. Vagyis komplex lehetőséget rejt az óvodai nevelés számára. Élményt ad Szórakozást nyújt Ismeretekhez segít Fejleszti az ízlést Közösséget épít Hazaszeretetre nevel Viselkedési mintákat közvetít Megalapozza a gyermek érzelmi, hitbeli, esztétikai, morális biztonságát. A gyermek saját és társai megismerésével, milyen feladatra a legalkalmasabb, kiben, milyen képesség a legerősebb, amelyre alapozva saját személyiségét alakíthatja, s amelyet használva leginkább szolgálja társait, a közösséget. A népművészet az ember mindennapi életében megvalósuló esztétikai igény megtestesülése. A népművészeti hagyományok és alkotások megismerésének és 24

25 esztétikai befogadásának legeredményesebb módja a környezetben munkálkodás során szerzett tapasztalatokon alapszik. A hagyományelevenítő nevelés lényege mindent látni, tapasztalni, minden érzékszerveinkkel észlelni, élményt adni. Az óvodás, a műalkotások keltette és a saját élményei összetételével fedezi fel azt az esztétikumot. Az esztétikai igénnyel végzett cselekvés örömet szerez a kisgyermeknek, pedagógusnak egyaránt. Az óvónő a mindennapok folyamatába építse be a néphagyományok, népművészetek megismertetését, ébrentartását. Éreztesse meg a gyermekekkel az összetartozás melegségét, a közös ünnep örömét. Az óvónő törekedjen arra, hogy olyan gyerekeket neveljen, akik gyönyörűséget találnak mindenben, legyen az kagyló, toboz vagy virág, mese vagydal. Ismertesse meg a gyerekeket a természetes anyagokkal, s azok felhasználásával. Teremtse meg a kézműves sarok, illetve szoba kialakításával az ehhez szükséges feltételeket. Területei: Népi kismesterségek Korongozás, agyagozás Varrás, hímzés Szövés, fonás Batikolás Nemezelés Népi játékok, dalok, mondókák Szűkebb hazánk népzenéjét, néptáncát ismerjék meg a gyerekek, különösen a borsodi népi játékokat. 25

26 Jeles napok, népszokások Ismerjék meg a jeles napokhoz, ünnepekhez kapcsolódó népszokásokat, hiedelmeket, tevékenységeket Illik-nem illik Viselkedéskultúra Munkaközösség Az erkölcsi nevelés szerves része a nevelés folyamatának, a teljes személyiség formálásának. A nevelés korai szakaszában az óvónő személyes példája teszi a gyermek számára érthetővé. A komplex erkölcsi nevelés, mint minden más nevelési terület tudatos nevelői tevékenység. Tapasztalatszerzéssel és élménynyújtással teszi lehetővé a környező világ megismerését, és képessé teszi a gyermeket a valóság erkölcsi oldalának felismerésére, befogadására, megvalósítására és létrehozására. A gyermek, napi folyamatos tevékenységeiben az egyes részterületek nem választhatók el egymástól mereven, mind az érzékelésben, mind az észlelésben át meg áthatják egymást, mintegy felerősítik érzelmi hatásaikat: Jelen van a vizuális irodalmi zenei nevelésben, a mozgásban, a külső világ tevékeny megismerésében, a gondozásban, tehát az óvodai nevelés valamennyi területén. Az erkölcsi nevelés részének tartjuk az illemmel való foglalkozást. A külső világ tevékeny megismerésén belül nemcsak a környezeti neveléssel, matematikával foglalkozunk, hanem a viselkedéskultúrával is. Az ember társas lény. Ha azt akarjuk, hogy embertársaink elfogadjanak bennünket, akkor bizonyos viselkedési szabályokat meg kell tanulnunk. A jó modor nem születik emberrel. 26

27 Amikor illemről beszélünk, azokra a szabályokra gondolunk, amelyek meghatározzák a másokkal való érintkezésünket. Ezek az előírások mindennapi helyes magatartásunkra vonatkoznak. Ha a gyereket megtanítjuk néhány alapvető illemszabályra, biztosítjuk számára az elismerést és a sikerélmény. Minden felnőtt észreveszi a jó modorú gyereket. Amit fiatalon megtanulsz, azt idős korodban mintha találnád, tartja a közmondás is! A külső világ tevékeny megismerésén belül nemcsak a környezeti és matematikai neveléssel foglalkozunk, hanem a viselkedéskultúra megalapozásával. Témakörök: Köszönés Bemutatkozás Beszédstílus Megszólalás Telefonálás Fiú-lánykapcsolat Udvariassági szabályok Közintézményekben (színház, mozi, múzeum) való viselkedés Közlekedés Vendégség Öltözködés Ajándékozás Étkezés A témakörökön belül szituációs helyzeteket teremtünk, szituációs játékokat játszunk. Pl.: étteremben vacsorázunk/viselkedés, vendéglátás otthon/terítés, étel készítés, szalvéta használat, vendégségben való viselkedés. Köszönöm szépen kérem szépen használata. 27

28 Amikor illemről beszélünk, azokra a szabályokra gondolunk, amelyek meghatározzák a másokkal való érintkezésünket. Ezeket az előírásokat mindennapi helyes magatartásunkra vonatkoznak, amit úgy nevezünk, hogy: VISELKEDÉSKULTÚRA 6.3. Pedagógus Továbbképzési Program Jelen Továbbképzési Programunk időtartama A pedagógus továbbképzés célja A pedagógus-továbbképzés azoknak az ismereteknek és készségeknek a megújítása, bővítése, fejlesztése, amelyekre szükség van: A nevelő és oktató munka keretében a gyermekekkel való közvetlen foglalkozás megtartásához. A közoktatási intézmény tevékenységének megszervezéséhez. A közoktatási intézmény irányítási, vezetési feladatainak ellátásához. A továbbképzés felkészíthet a szakvizsga követelményeire is. Továbbképzésre kötelezett óvodapedagógusok: Dési Lászlóné Kugler Katalin Gál János Ferencné

29 Külső továbbképzés Az óvodapedagógusok a beiskolázási tervnek megfelelően jelentkezhetnek a továbbképzésre. Előnyt élveznek azok a képzések, amelyek összhangban állnak a Helyi Óvodai Pedagógiai Programmal. Az egyéni hét éves időszakokat a Továbbképzési Program tartalmazza. Az egyéves továbbképzési programot a Beiskolázási Tervbe konkretizáljuk. Elkészítési ideje: adott év március 31-e. Belső tudásmegosztás A hospitálások alkalmával megosztjuk egymással a legsikeresebb módszereket, jó gyakorlatokat. Az interneten megosztott óvodával kapcsolatos cikket a nevelőtestületen belül megbeszéljük. A továbbképzésen részt vett pedagógus a hallottakat átadja a kolléganőknek is Etikai kódex A Kódex célja a pedagógus szakma közmegegyezésen alapuló hivatáserkölcsi normák rögzítése, a szakma belső összetartozását és ezzel társadalmi megbecsültségét erősítő, a közösség tagjaként követendő etikus emberi magatartások leírás. A Nemzeti Pedagógus Kar Etikai Kódexében megfogalmazott alapelveket magunkénak valljuk, és ezek betartásával dolgozunk. 1. Önkéntes jogkövetés 2. Nemzeti érdek 3. Elkötelezettség 4. Felelősség 5. Szakszerűség 6. Szakmai alázat 7. Jóhiszeműség és tisztesség 29

30 8. Méltóság, példamutatás 9. Személyes példamutatás és elvárások összhangja 10. Pártatlanság 11. Igazságosság, méltányosság 12. Védelem 13. Előítélet-mentesség, egyenlő bánásmód 14. Átláthatóság 15. Együttműködés 16. Konstruktivitás 17. Lelkiismeretesség 6.5. Házirend Az óvoda működését szabályozó dokumentumok közül a legfontosabb a Házirend. Tartalmazza a család és az óvoda bizalomra épülő együttműködését. A Házirendet minden óvodahasználónak be kell tartani: gyerekeknek, szülőknek, dolgozóknak és óvodalátogatóknak, partnereknek. Az intézmény ezzel is gondoskodik a gyerekek biztonságos benntartózkodásáról, illetve a balesetek megelőzéséről január 1-jétől módosítottuk, miután hozzánk csatolták a főzőkonyhát és egy bölcsődei csoporttal is bővültünk. Nevünk is ekkor változott meg: Kistokaji Óvoda, Bölcsőde és Konyha 30

31 6.6. Ötéves Vezetői Program augusztus 31-én lejárt az öt éves vezetői program. Az új program: ig szól. Bártfainé Gellért Márta intézményvezető újabb ötéves megbízást kapott a Kistokaji Község Önkormányzatától. Ideje: A Kistokaji Óvoda és Bölcsőde Nevelőtestülete 100%-ban titkos szavazással szintén támogatta az újraválasztást. A Kistokaji Község Képviselőtestülete, Polgármestere és a Kistokaji Óvoda alkalmazotti közössége támogatása mellett az Emberi Erőforrások Minisztériumának minisztere, Prof. Dr. Kásler Miklós is elismerését fejezte ki intézményvezetőnknek eddigi értékteremtő tevékenységéért. Az ELISMERŐ OKLEVÉL szeptember. 1- jén érkezett meg: értékelve ezzel az eddigi sokéves pedagógiai munkát, illetve sok sikert kívánva az elkövetkező időszakhoz. Az ötéves vezetői feladatok: 100 %-os kihasználtság megtartása a kialakult óvodakép segítségével. A Kistokaji Pedagógiai Programban leírtak megvalósítása. A kialakult szokásrendszerek belsővé válása a gyermeki személyiségben. A csoportok egyéni arculatának megtartása. A tanköteles gyerekek rendelkezzenek az iskolaérettség feltételeivel. Néphagyományok, szokások ápolása, megtartása. Népi kismesterségek foglalkozásokba építése. A kialakult intézményi hagyományok továbbvitele. A szakmai munkaközösségek színvonalának elemzése, autonómiájának szélesítése. A változó körülményeknek való megfelelés. Fenntartó, szülő elvárásoknak való megfelelés. Partneri elégedettségmutatók növelése. 31

32 Az óvoda jó hírnevének megtartása. Óvónői és dajkai kompetenciák fejlesztése. Hatékony kommunikáció, információáramlás Vezetői önértékelés A vezetői munka önértékelési szempontjainak elvei: Az intézményvezető önértékelése megtörtént én. A vezető önértékelésének területei: 1. A tanulás és tanítás stratégiai vezetése és operatív irányítása 2. A változások stratégiai vezetése és operatív irányítása 3. Önmaga stratégiai vezetése és operatív irányítása 4. Mások stratégiai vezetése és operatív irányítása 5. Az intézmény stratégiai vezetése és operatív irányítása 6.8. Intézményi Önértékelési Program Intézményünk rendelkezik Önértékelési Programmal. A központi változtatásoknak megfelelően mi is többször változtattunk rajta. Az önértékelés célja Iránymutatás az intézmény pedagógiai-szakmai munkájának fejlesztéséhez. Az intézmény, a vezető, a pedagógus munkájának belső-külső értékelése, a kiemelkedő és fejleszthető területek meghatározása. Az előrehaladás objektív mérése a saját intézményi célokhoz, elvárásokhoz képest. A pedagógusok felkészülésének támogatása a tanfelügyeleti ellenőrzésre, valamint a minősítésre. A pedagógiai munkát közvetlenül segítők és támogatók fejlődésének elősegítése. 32

33 A partnerekkel, különösen a szülőkkel és a fenntartóval történő hatékony együttműködés kialakítása és fenntartása. A szakmatanuló szervezeti kultúra kiépítése, megerősítése. 33

34 Dési Lászlóné Bártfainé Gellért Márta Gyurkó Tiborné Strázsáné Hudák Judit Szécsényi Éva Gál János Ferencné Kugler Katalin Tóth Enikő Bertáné Baranyi Katalin Bártfainé Gellért Márta Bártfainé Gellért Márta A vezető vezetői önértékelése Bártfainé Gellért Márta A vezető vezetői önértékelése Bártfainé Gellért Márta A vezető vezetői önértékelése A pedagóguslétszám 20 %-a A pedagógus-létszám 40 %-a A pedagóguslétszám 60 %-a A pedagóguslétszám 80 %-a A pedagóguslétszám 100 %-a Az intézményértékelés évi feladatai Az intézményértékelés évi feladatai Az intézményértékelés évi feladatai Az intézményértékelés évi feladatai Az intézményértékelés évi feladatai 34

35 Eddig megtörtént az alább megnevezett óvodapedagógusok önértékelése: 1. Dési Lászlóné 2. Bártfainé Gellért Márta 3. Gyurkó Tiborné 4. Strázsáné Hudák Judit 4. Szécsényi Éva 5. Gál János Ferencné A 2018/2019-es nevelési évben az alábbi óvodapedagógusok önértékelése fog történni: 1. Kugler Katalin 2. Tóth Enikő A nevelőtestület 80%-nál megtörtént az önértékelés Külső értékelések Fenntartói ellenőrzés A Kistokaji Önkormányzat képviselőtestülete minden évben ellenőrzi a dolgozókkal kapcsolatos dokumentációt: szabadságok kiadása jelenléti ívek vezetése munkaszervezés Mindent rendben találtak. 35

36 Éves beszámoló értékelése a fenntartó részéről A nevelési év végi beszámoló megállapításai alapján történik a következő nevelési év tervezése. Figyelembe vesszük az oktatáspolitika által elvárt feladatok megvalósítási igényét. Kivonatos másolat Kistokaj Község Önkormányzat Képviselő-testületének június 25-én tartott ülésének jegyzőkönyvéből Kistokaj Község Önkormányzat Képviselő-testületének 68/2018. (VI.25.) határozata Kistokaj Község Önkormányzat Képviselő-testülete a Kistokaji Óvoda Bölcsőde és Konyha munkájáról szóló beszámolót elfogadja, s egyben megköszöni az elmúlt tanévben végzett jó színvonalú munkát, a vezető szakmai tevékenységét. A Képviselő-testület fontosnak tartja, hogy az intézmény működése továbbra is jó színvonalú és zökkenőmentes legyen, ezért felhívja az intézmény vezetőjének és dolgozóinak figyelmét, hogy ennek biztosításáról gondoskodjanak. 36

37 7. Belső ellenőrzés rendje 7.1. Pedagógiai ellenőrzés Célja Alkalmazott módszer Területek Mikor Felelőse A beszoktatás folyamata, szokásrendszer alakítása. Megfigyelés, Az egyéni sajátosságok elemzés, értékelés. Kiscsoport Szeptember Intézményvezető fi- gyelembe vétele. A beszoktatás Önértékelő Kiscsoportos Kiscsoport Október értékelése. beszámoló óvónők Az egyeztetett szokás- és szabályrendszer alkalma- csoportban Minden Csoportlátogatás November Intézményvezető zása szúrópróbaszerűen. A nevelőmunka feltételeinek ellenőrzése. Iskolaérettség ellenőrzése, értékelése. Hiánylista Minden Csoportos összeállítása December csoportban óvónők csoportonként Dokumentumelemzés (egyéni Nagycsoportos fejlettségmérő lapok), megfigyelés, Nagycsoportok Január óvónők elemzés, értékelés 37

38 Az óvoda gyermekvédelmi feladatainak ellátása. Gyermekcsoportok neveltségi szintje. A nevelési év értékelése. Célja Egyéni fejlődés nyomon követése. Alkalmazott módszer Dokumentumelemzés, megbeszélés (fejlettségmérő lapok, esetleges mérések eredményei, fejlesztési tervek Dokumentum ellenőrzés, konzultáció Önértékelő beszámoló, az éves terv sikerkritériumai során Dokumentumelemzés, az éves intézményi munkaterv sikerkritériumainak figyelembe vétele az eredmények és hiányosságok megállapítása Területek Mikor Felelőse Minden Március Óvónők csoportban Minden Gyermekvédelmi Április csoportban felelős Minden Intézményvezető Május csoportban Óvónők Június első hete Minden Intézményvezető tanévzáró csoportban Óvónők nevelői értekezletre 38

39 7.2. Belső gazdasági, ügyviteli ellenőrzés Célja Mikor Felelős Térítési kedvezmények Intézményvezető Október nyilvántartása. Pedagógiai asszisztens A személyi dossziék kezelése, Február Intézményvezető napra kész állapota Vagyonvédelmi és takarékossági program betartásának ellenőrzése Célja Mikor Felelős 1. Leltár szúrópróbaszerűen. Február Intézményvezető 2. Selejtezés a teljes óvodára vonatkozóan. Május Intézményvezető 7.4. Munkafegyelem, ellenőrzése Célja Mikor Felelős Folyamatos, Munkaidő betartása: munkakezdés, kiemelten Intézményvezető befejezés a munkaidő kitöltése. november eleje A dohányzás tilalmának Folyamatos Munkavédelmi felelős ellenőrzése. 39

40 8. Teljesítményértékelés szabályzat szeptember 1-től rendelkezünk a nevelőtestület által kidolgozott értékelési szabályzattal, mely a differenciált illetményemelés alapjául szolgáló kompetencia és teljesítményalapú értékelési rendszert és a differenciált illetménypótlék megállapítására szolgáló keretrendszert foglalja magába. Az alapul szolgáló jogszabály: Nkt. 65. (1a) bekezdése, mely a 2018/2019. tanév első napján lépett hatályba. Célja: A pedagógus és a közoktatási intézménynél foglalkoztatott egyéb közalkalmazotti munkakörökhöz kapcsolódó illetményemelés és az illetménypótlékok teljesítményalapú differenciálásának megállapításával kapcsolatos szakmailag megalapozott munkáltatói döntés elősegítése az intézményi és fenntartói elvárásoknak megfelelően. Az óvodapedagógusok és a munkájukat támogató munkatársak teljesítmény vizsgálata, hogy mint egy hidat képezve az óvoda pedagógiai programjában megfogalmazott intézményi szintű célok és az óvodában dolgozó egyes óvodapedagógusok és egyéb alkalmazottak munkateljesítménye között. Hozzájáruljon az óvodai munka színvonalának emeléséhez, és motiváló erővel bírjon. Az intézményi belső értékelés kapcsolódjon, illetve segítse és készítse fel a pedagógusokat a külső szakmai ellenőrzésre, valamint a minősítésükre. A nevelés/fejlesztés színvonalának emelésére irányuló célok eredményeként: Az intézmény dolgozója képet alkothat arról, hogy teljesítményét alapozva önértékelésére - hogyan ítélik meg kívülről, egy konszenzus alapján létrehozott, és az óvodai közösség egésze által elfogadott mérce 40

41 (kritériumrendszer) szerint, mely kritériumok a jogszabály által megfogalmazott pedagógus kompetenciák egy részét is lefedik. A rendszer nyugtázza és méltányolja az elért egyéni teljesítményeket és a kimutatható fejlődést. Segíti az esetleges egyéni problémák feltárását, és erre épülő tanácsadással, valamint az egyéni célok kitűzésével, elősegíti a szakmai fejlődést. A teljesítmény méltányolása, mely az intézményvezetés színvonalának emelésére irányul: Elősegíti az intézményi feladatok egyenletesebb elosztását. Elősegíti az egyéni igények / szükségletek és a továbbképzések összehangolását. Adatokat szolgálhat a helyi nevelési program aktualizálásához. Javulhat a dolgozók és az óvodavezetés közötti kommunikáció. Adatokat, információkat nyújthat a beosztással kapcsolatos személyi döntésekhez, valamint a minősítéshez. Adatokkal, információkkal szolgálhat a differenciált bérezéssel, jutalmazással kapcsolatos döntésekhez. Az értékelési rendszerrel kapcsolatos alapelvek Konszenzus elve Mérhetőség elve Kivitelezhetőség elve A sokoldalúság elve Pedagógiai megalapozottság elve Méltányosság elve 41

42 9. A tanfelügyeleti rendszerrel kapcsolatos feladatok A 2015 őszén indult országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés tovább folytatódik, amelynek során öt évenként sor kerül minden pedagógus, intézményvezető és intézmény tanfelügyeleti ellenőrzésére és értékelésére. A tanfelügyeleti rendszer működésével kapcsolatos legfontosabb előírásokat a nevelési-oktatási intézmények működtetéséről szóló 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 145/155 -a tartalmazza. Fajtái: Pedagógus ellenőrzése Az intézményvezető-ellenőrzése Az intézmény-ellenőrzése május 15-én megtörtént az intézményvezető tanfelügyeleti ellenőrzése. A pedagógusok minősítési rendszerével kapcsolatos feladatok A minősítési eljárást meghatározó jogszabályok: a évi CXC törvény a Nemzeti Köznevelésről, 326/2013. (VIII.30.) Kormány Rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről. Az oktatás szabályozására vonatkozó és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló évi LXXX. törvény pontja január 1-jén hatályon kívül helyezte, így valamennyi pedagógus-munkakörben foglalkoztatott alkalmazott kötelező minősítési eljárásra a főszabály szerinti norma vonatkozik, ahogyan a rendszerbe szeptember 1-jén vagy azt követően belépettekre is. Mindazok esetében tehát, akik mivel több, mint nyolc év szakmai gyakorlattal rendelkeztek szeptember 1-jén Pedagógus I. fokozatba minősítővizsga teljesítése nélkül kerültek, nem június 30., hanem június 30. napja a kötelező minősítési eljárás határidejének dátuma. 42

43 10. Adatbázis Ssz. A nevelési/fejlesztési folyamat alapadatai Száma Beírt gyermekek száma Fizetős gyermek Sajátos nevelési igényű gyermekek 2 4. HH gyermek 6 5. HHH gyermek 4 6. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő 6 7. Szülői nyilatkozat alapján térítés- mentesen étkezők , vagy több gyermeket nevelő családban élők Tartósan beteg vagy fogyatékos, vagy családjában tartósan beteg vagy fogyatékos gyermeket nevelnek Nevelésbe vett gyermek Beilleszkedési magatartási, tanulási zavarral küzdő gyermek Veszélyeztetett gyermek Anyaotthonban lakó gyermek Félnapos óvodás gyermek Nem étkező Speciális étrendet igénylő gyermek Óvodai jogviszonyt szüneteltető gyermek 0 43

44 11. Gyermekvédelmi munka Az óvoda, mint közoktatási intézmény szerves része a gyermekvédelmi rendszernek. Az évi XXXI. Gyermekvédelmi törvény meghatározza, hogy a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódóan melyek az alapvető feladataink, kötelességeink. A gyermek veszélyeztetettsége esetén jelzéssel kell élnünk a 41. -ban meghatározott, területileg illetékes Gyermekjóléti Szolgálatnál, illetve indokolt esetben a hatóságnál. A gyermek köré egy szociálisháló épül ki, melynek tagjai a következők: Egészségügyi szolgáltatók (védőnők, háziorvos) Személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatók Közoktatási intézmények, nevelési-oktatási intézmények Nevelési Tanácsadó Pedagógiai Szakmai Szolgáltató Intézmények Rendőrség Ügyészség Bíróság Menekültek átmeneti szállása Társadalmi szervezetek, egyházak, alapítványok A veszélyeztetettség megelőzése és megszüntetése érdekében a védelmi rendszer tagjainak szorosan együtt kell működniük. A gyermekvédelem az óvoda minden dolgozójának feladata. A feladatok fő összehangolója, koordinátora az óvoda gyermek- és ifjúságvédelmi felelőse. A gyermekkel kapcsolatos adatokat, információkat bizalmasan kell kezelni, ezekről felvilágosítást adni csak az arra meghatározott illetékes személynek szabad. Az intézmény gyermekvédelmi felelőse: Strázsáné Hudák Judit óvodapedagógus Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 1045 Budapest, Madách tér 3-4. IV. emelet 44

45 Lovas Tibor János Az elmúlt tanévben gyermekvédelmi intézkedésre 1 alkalommal került sor. Általános gyermekvédelmi feladatok az óvodában Az óvodába járó gyermekek és családjuk minél teljesebb megismerése. Harmonikus együttműködő kapcsolat kialakítása. Új óvodások befogadása, beilleszkedésük zökkenőmentessé tétele. Meleg, barátságos, nyugodt érzelmi légkör kialakítása. Veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyermekek feltérképezése. Szükség szerint meg kell szervezni a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek differenciált fejlesztését, fejlődésének segítését. A problémákat, a hátrányos helyzet okozta tüneteket, az okokat fel kell ismerni, szükség esetén szakember segítéségét kell kérni. Rendszeres óvodalátogatást figyelemmel kell kísérni, az igazolatlan hiányzást jelezni kell. Érzelmi veszélyeztetettség felismerése, hiányok kompenzálására való törekvés. Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzet A 67/A. 512 (1) törvény értelmében hátrányos helyzetű az a gyermek, akinek a szülei: alacsony iskolai végzettségűek 12 hónapig álláskeresőként voltak nyilvántartva Ha elégtelen a lakókörnyezetük, ahol korlátozottan biztosítottak az egészséges fejlődéshez szükséges feltételek. 45

46 Szociális tevékenység Az óvodai szociális segítő tevékenység kötelező jelleggel új elemként jelenik meg a Család- és Gyermekjóléti Központ szolgáltatási körében. Az óvodai szociális segítő tevékenység bevezetéséhez kapcsolódóan partneri együttműködést hozunk létre. 1. A köznevelési intézményekben folyó szociális támogató szolgáltatások bővítése, a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében szeptember 1-jétől óvodai szociális segítést végző szociális szakemberek kezdik meg munkájukat. 2. Az óvodai szociális segítő szolgáltatás ellátása köznevelési intézményében az intézmény vezetője, az intézmény fenntartója, valamint a Család- és Gyermekjóléti Központunk közötti együttműködési megállapodás alapján történik. A 15/1998. (IV.30) NM rendelet módosítása alapján. A Kistokaji Óvoda, Bölcsőde és Konyha szociális segítője: Pindur Balázs. Az óvoda feladata: - együttműködést kötni a szociális segítő munkatárssal - helységet biztosítani az intézményben - infrastruktúrához való hozzáférést - zavartalan ügyfélfogadási időt - telefonálási lehetőséget A szociális segítő feladata: Segíti a gyermek(et): - a szociális kompetenciai növelésében és a környezet minőségének javításában (családi, intézményi), - a köznevelési intézménybe való beilleszkedését, 46