Naturplan Mérnöki és Szolgáltató Vállalkozás

Átírás

1 Naturplan Mérnöki és Szolgáltató Vállalkozás Halimba I. és Ajka I (Jupiter SolarPark), valamint Ajka II. (Transdate Time SolarPark) A dokumentációt készítette: Munkaszám: 6/2018 Faggyas Szabolcs vállalkozó környezetvédelmi, táj- és természetvédelmi szakértő okl. geográfus, okl. természetvédelmi mérnök, okl. környezetmérnök zaj- és rezgésvédelmi szakmérnök SZKV-1.1., 1.2., 1.3., 1.4. Sz-009/2009. Szatymaz, február Naturplan Mérnöki és Szolgáltató Vállalkozás (6763 Szatymaz, Bokor u. 3.) Tel.: / ; naturplanvallalkozas@gmail.com; web:

2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék Bevezetés Azonosító adatok Az engedélykérő adatai A dokumentáció készítőinek adatai Az érintett területre vonatkozó adatok Tervezett tevékenység célja A telephely élővilágának jellemzése Védett természeti területek, Natura 2000 területet érintő hatások A számításba vett változatok összefüggése az országos és helyi tervekkel koncepciókkal Országos Területrendezési Terv Összefüggés a helyi településfejlesztési, illetve rendezési tervekkel Táji és természeti értékekre várhatóan gyakorolt hatások előzetes becslése a beruházás egyes szakaszaiban Természeti értékeket érő hatások A telepítés időszakában Az üzemelés időszakában A felhagyás időszakában Havária esetén A tájra gyakorolt hatások A telepítés időszakában Az üzemelés időszakában A felhagyás időszakában Havária esetén Hatásterületek és hatások értékelése A természeti értékekre gyakorolt hatások értékelése és hatásterülete A tájra gyakorolt hatások értékelése és hatásterülete Összefoglalás, az állapotváltozások értékelése Felhasznált irodalom Mellékletek

3 1. Bevezetés A beruházó Jupiter SolarPark Kft. (2440 Százhalombatta, 3220 hrsz.) és Transdate Time SolarPark Kft. (2049 Diósd, Katicabogár u. 31.) a tárgyi, tervezési területre Halimba I. és Ajka I (Jupiter SolarPark), valamint Ajka II. (Transdate Time SolarPark) elnevezéssel 10+13,3+7,1 MW teljesítményű naperőműparkot kíván létesíteni. Mivel a beruházás jelentős területigénnyel jár, ezért azt csak beépítésre szánt övezetben lehet megvalósítani. A beruházással érintett terület Ajka Város és Halimba község külterületén helyezkedik el. Halimba Község Önkormányzata Képviselő-testületének Halimba Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről szóló 9/2006. (XII.8.) önkormányzati rendelet, valamint Ajka Város Önkormányzata Képviselő-testületének a Helyi Építési Szabályzatáról szóló 11/2001. (VII.02.) rendelete (HÉSZ) alapján az ingatlan mezőgazdasági övezetben van. A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 3. sz. mellékletének 128. pontjában foglaltak alapján, egyéb, az pontba nem tartozó építmény, vagy építmény együttes beépített vagy beépítésre szánt területen 3 hektár területfoglalástól esetén a fenti rendelet 4. számú mellékletében foglalt tartalommal összeállított dokumentáció alapján előzetes vizsgálati eljárást szükséges lefolytatni. Jelen dokumentum az előzetes vizsgálati dokumentáció 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 4. számú mellékletében foglalt tartalmi követelményeknek megfelelő dokumentációjának tájés természetvédelmi munkarészeit tartalmazza. 3

4 2. Azonosító adatok 2.1. Az engedélykérő adatai Neve: Geovol Tömegáru Fuvarozó és Földmunkavégző Kft. Székhelye: 8451 Ajka, Padragi út 280 Tervezett helyszín: Halimba, és Ajka közigazgatási területe 2.2 A dokumentáció készítőinek adatai Név: Faggyas Szabolcs Engedély száma: Sz-009/2009 (SZTV, SZTjV) táj- és természetvédelem SZKV Hulladékgazdálkodási szakértő SZKV Levegőtisztaság-védelem szakértő SZKV Víz- és földtani közeg védelem szakértő SZKV Zaj- és rezgésvédelem szakértő 2.3. Az érintett területre vonatkozó adatok A beruházással érintett ingatlan Halimba és Ajka települések közigazgatási területén helyezkednek el, Padragkúttól nyugati irányban. Területét gyepterületek, erdős területek és ipari területek határolják. Az érintett földrészletek hrsz-a: Halimba, 087/14 Ajka: 01164/45, 01164/46, 01164/47, 01164/48 Ingatlan megnevezése Alrészlet Művelési ág Területnagyság (ha) Halimba, 087/14 a szántó, legelő 12,0518 Halimba, 087/14 b 10,4426 Ajka, 01164/45 szántó 11,0606 Ajka, 01164/46 szántó 1,8354 Ajka, 01164/47 szántó 2,6665 Ajka, 01164/48 a szántó 23,1656 Ajka, 01164/48 b rét 0,9960 4

5 1. ábra: A tervezett beruházás helyszíne GoogleEarth légifotón 5

6 2. ábra: A tervezett beruházás telepítési rajza 3. Tervezett tevékenység célja Az érintett ingatlanon a beruházó ot kíván létesíteni, mellyel környezetbarát módon termelhető megújuló energia. 4. A telephely élővilágának jellemzése Növényzet Ajka Város és Halimba Község közigazgatási területe növényföldrajzi szempontból a Pannóniai flóratartományon belül a Bakonyicum flóravidék, azon belül pedig a Vesprimense flórajáráshoz tartozik. 6

7 Földrajzi kistájak alapján a település besorolása: Dunántúli-középhegység nagytáj, Bakonyvidék középtáj, Veszprém-Devecseri-árok kistáj A beruházással érintett terület tágabb környezetének jellemző növényzete (Magyarország földrajzi kistájainak növényzete alapján Bauer Norbert Bölöni János 2008 nyomán) 5. Dunántúli-középhegység 5.1. Bakonyvidék Devecseri-Bakonyalja z eredetileg cseres-tölgyesek uralta kistáj jelenlegi erdősültsége is magas, de a nagyobb erdőtömbök (Sárosfői-, Felső-Nyirádi-, Kolontári-erdő) mellett jelentős a mezőgazdasági hasznosítású (szántók, legelők) és iparterületek részaránya is. A kistáj növényföldrajzi szempontból a Zalai flórajáráshoz tartozik. Az erdők túlnyomó része ma erdészetileg kezelt, egykorú, egyszintű elegyetlen, vagy alig elegyes állomány. A kavicshátak természetszerűbb cseres-kocsányos tölgyesei (genyőte Asphodelus albus, keskenylevelű tüdőfű Pulmonaria angustifolia, halvány harangvirág Campanula cervicaria, tarka nőszirom Iris variegata, gömbtermésű sárma Ornithogalum sphaerocarpum, bársonyos kakukkszegfű Lychnis coronaria), az üdébb termőhelyeken gyertyános-kocsányos tölgyesei (farkasszőlő Paris quadrifolia, szártalan kankalin Primula vulgaris, magyar varfű Knautia drymeia, szálkás pajzsika Dryopteris carthusiana, békakonty Listera ovata), de különösen a mélyebb fekvésű részek vízállásos, kékperjés cseres-tölgyesei azonban igen értékes flórát őriznek (nádképű kékperje Molinia arundinacea, mocsári kardvirág Gladiolus palustris, fehér zászpa Veratrum album, szarvas hagyma Allium carinatum). A főleg Nyirád környékén fennmaradt lápi vegetációtípusok magassásos, zsombékos és láprét-társulások botanikai értékeik (lápi békabuzogány Sparganium minimum, gyíkvirág Cnidium dubium, északi, Buxbaum-, gyapjasmagvú és árnyéki sás Carex hartmannii, C. buxbaumii, C. lasiocarpa, C. umbrosa) alapján országos léptékben kimagasló jelentőségűek. A régóta, de változó mértékben legeltetett, zárt száraz gyepek (élesmosófű Chrysopogon gryllus, citromkocsord Peucedanum oreoselinum, kékcsillag Jasione montana, szürkés ördögszem Scabiosa canescens), kisebb mészkerülő hegyirétek és csarabos fenyérek (szőrfű Nardus stricta, háromfogfű Sieglingia decumbens, csarab Calluna vulgaris, sovány ibolya Viola canina, dunántúli sás Carex fritschii) főleg a homok- és kavicsdombokon találhatók, borókások, pionír nyír- és erdeifenyő-állományok közt. Az atlantikus elterjedésű magas fényperje (Koeleria pyramidata) hazánkban csak a Felsőnyirádi-erdőből ismert. Gyakori élőhelyek: L2b, K1a, RC, RD, OC, OB, P2b; közepesen gyakori élőhelyek: M1, J5, K2, L2a, P2a, E1, D2, D34, B5, B1a, H4, P45, OA; ritka élőhelyek: A1, B4, D1, D5, E2, E34, L1. Fajszám: ; védett fajok száma: 60-80; özönfajok: aranyvessző-fajok (Solidago spp.), akác (Robinia pseudoacacia), bálványfa (Ailanthus altissima), amerikai alkörmös (Phytolacca americana), kisvirágú nebáncsvirág (Impatiens parviflora), selyemkóró (Asclepias syriaca), tájidegen őszirózsa-fajok (Aster spp.), japánkeserűfű-fajok (Reynoutriaspp.), zöld juhar (Acer negundo), gyalogakác (Amorpha fruticosa). 7

8 Az érintett területek növényzete: A 10 MW-os Halimba 087/14 hrsz-en tervezett projekt északi (gyepes) részén korábban a lejtősakna hajtáshoz köthető anyagnyerőhelyek voltak, ezeket később lejtősaknai meddővel feltöltötték. A területen viszonylag változatos élőhelyek váltogatják egymást, van amelyik természetközelibb, van amelyik nem. A terület kétséget kizáróan legértékesebb részei a fásszárúakat elszórtan tartalmazó hagyásfás gyepek, valamint a Halimba és Ajka közigazgatási határán lévő árok mentén létrejövő vizenyős élőhely. Előbbi esetében az uralkodó fafaj a csertölgy (Quercus cerris), melynek szórványos állománya a szomszédos Gyűrhegy élőhelyeivel teszi hasonlatossá a területet. A Gyürhegy egyébként korábban helyi jelentőségű védett természeti területi státuszban is volt, de információnk szerint a helyi védettség deregulációja nem történt meg. A határárok mentén lévő vizes élőhelyek jellemző fafaja a fehér fűz (Salix alba), melyhez fentebb mogyoró is társul (Corylus avellana). Az egyre magasabb térszíneken a szúrós cserjék kerülnek előtérbe, mint az egybibés galagonya (Crataegus monogyna), a vadrózsa fajok (Rosa spp.), továbbá bodza (Sambucus nigra) is előfordul. A Kálmán-kúttól a települések közigazgatási határán fut tovább az árok. Itt a nedves körülményekhez jól alkalmazkodó nád (Phragmites communis) és aranyvessző fajok (Solidago sp.) dominálnak. A szántóterületek egy része jelenleg parlagként van művelve. A szántók közötti fasorok jellemző fafaja a fehér akác (Robinia pseudoacacia). Védett növény előfordulási adatával a területről nem rendelkezünk. Összességében megállapítható, hogy a határárokhoz köthető nedvesebb erdőfoltok képezik a legjelentősebb természetvédelmi értéket, így itt javasolt egyes faegyedek telepítéskori kímélete. A várhatóan megszüntetésre kerülő hagyásfás csoport mindenképpen élőhelyvesztéssel jár, ugyanakkor a szomszédos ingatlanokon ez a típusú élőhely megtalálható, ráadásul kiterjedtebb formában. A többi terület és élőhely érdemi természeti értéket nem képvisel. Állatvilág A terület állatföldrajzi szempontból a Közép-dunai faunakerület, Matricum faunakörzet, Pilisicum faunajárásába tartozik. A viszonylag jellegtelen gyepterületen nem ismert jelentős állatállomány jelenléte. A gyepterületen az ízeltlábúak, ezen belül a lepkék és az egyenesszárnyúak jelenlétére lehet számítani, csakúgy, mint az őket prédáló gyíkok, rovarevő kisemlősök és madarak. A szúrós cserjéket a tövisszúró gébicsen (Lanius collurio) kívül számos madárfaj táplálkozás céljából is használhatja. Az erdőterületek irányából a vadállomány is jelentős mértékben jelen van a területen, továbbá az erdőkhöz köthető madárfajok előfordulására is számítani kell. 5. Védett természeti területek, Natura 2000 területet érintő hatások Az érintett ingatlan védett természeti területnek, Natura 2000 területnek, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság nyilvántartása szerinti természeti területnek, valamint az Országos Ökológiai Hálózatnak nem képezi részét. A tervezett fejlesztéshez legközelebb eső természetvédelmi oltalom alatt álló terület a Nyirádi Sár-álló TT (mely egyben Natura 2000 területnek is minősül [HUBF20009]) mintegy 8000 méterre található. 8

9 A legközelebbi Natura 2000 terület a Kab-hegy (HUBF20003) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület kb méterre található. Természeti területek A települések az érzékeny természeti területekre vonatkozó szabályokról szóló 2/2002. (I. 23.) KöM-FVM együttes rendelet 2. mellékletében a Dörögdi-medence, továbbá a Bakonyjákó- Oroszi-Pápasalamon-Nagytevel régió erősen tagolt, erdővel borított része részeként fontos érzékeny természeti területek között szerepelnek. 6. A számításba vett változatok összefüggése az országos és helyi tervekkel koncepciókkal 6.1. Országos Területrendezési Terv Az érintett terület országos és megyei/kiemelt térségi övezet részét nem képezi. A terv nem ütközik az Országos Területrendezési Tervben megfogalmazottakkal. Az érintett terület az OTrT-ben meghatározott országos ökológiai hálózat ökológiai folyosó elemével részben érintett, míg a térségi jelentőségű tájképvédelmi övezetnek nem képezi részét. 6.2 Összefüggés a helyi településfejlesztési, illetve rendezési tervekkel A Tervezett beruházás településrendezési tervi megfeleltetése Halimba Község Önkormányzata Képviselő-testületének Halimba Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről szóló 9/2006. (XII.8.) önkormányzati rendelete alapján (Halimbát érintően) az érintett ingatlan Má-1 övezetben van. 9

10 3. ábra: Az érintett terület Halimba Község szabályozási tervlapján Ajka Város Önkormányzata Képviselő-testületének a Helyi Építési Szabályzatáról szóló 11/2001. (VII.02.) rendelete (HÉSZ) alapján az érintett ingatlanok (Ajkát érintően) Má-II övezeti besorolásúak. 10

11 4. ábra: Az érintett terület Ajka Város szabályozási tervlapján Az OTÉK 32. (1) bekezdése alapján: Valamennyi építési övezetben, illetve övezetben - ha a helyi építési szabályzat, szabályozási terv másként nem rendelkezik - elhelyezhetők: 1. a nyomvonal jellegű építmények és műtárgyaik, a külön jogszabályok keretei között, 2. a köztárgyak, 3. a kutatást és az ismeretterjesztést szolgáló műtárgyak, 4. a nyilvános illemhelyek, hulladékgyűjtők, 5. a megújuló energiaforrás műtárgya - kivéve szélerőmű, szélerőmű park - amely használata során az építési övezetben, övezetben az alaprendeltetésnek megfelelő használatot nem korlátozza vagy attól nem igényel védelmet. A telepítéséhez javasolt a területet ennek ellenére beépítésre szánt övezetbe javasolt átsorolni. 7. Táji és természeti értékekre várhatóan gyakorolt hatások előzetes becslése a beruházás egyes szakaszaiban 7.1. Természeti értékeket érő hatások A telepítés időszakában A telepítés során lehetőség szerint a Gyürhegy felőli, a két település határán lévő árokhoz kötődő nedves élőhelyek megtartása javasolt, a lehető legszélesebb sávban. Fakivágást a fészkelési időn túl javasolt végezni, ellenkező esetben meg kell győződni, hogy az adott fához nem köthető madárfészkelés. Védett növény előfordulási adatával nem rendelkezünk, így azok áttelepítéséről nem kell gondolkodni. 11

12 Az üzemelés időszakában Az üzemelés során jelentkező hatótényezők közül az élővilág szempontjából a legerőteljesebb az ökológiai fényszennyezés. Ennek több típusa ismeretes, megkülönböztethetünk éjszakai és nappali fényszennyezést. A naperőmű esetében nappali fényszennyezésről beszélünk, amikor a napelemtáblákról visszaverődő fény befolyásolja a repülő rovarok tájékozódását. A madarak tájékozódásának megzavarására nincsenek vonatkozó megfigyelések, adatok. A madarak tájékozódását jelenlegi ismereteink szerint alapvetően az éjszakai fényszennyezés zavarja. Ezzel szemben a vízi, vagy vízhez kötődő rovarok nappali vízkeresését erőteljesen befolyásolják a napelemekről (és más ún. polárisan tükröző felületekről, pl. ablaküveg, vízszintes fekete fólia, száraz aszfaltút stb.) visszaverődő fények. Ennek oka, hogy e rovarok számára a víz nélkülözhetetlen közeg, a vízfelület felismerése tehát alapvető fontosságú. Hazai viszonylatban jobban kutatott a poláros fényszennyezés rovarokra gyakorolt hatása. Horváth Gábor habilitált egyetemi docens, és Kriska György egyetemi adjunktus tollából számos publikáció született már a témában, melyben egyéb polarizációs ökológiai csapdák mellett a napelemek polarizációs hatását is vizsgálták, különböző rovarfajokra. A vízi rovarok a vizes élőhelyüket a vízfelszínről tükröződő fény vízszintes polarizációja alapján találják meg. Közéjük sorolunk minden olyan rovart, amely egyedfejlődésének valamely szakaszát, például a lárvaállapotát a vízben tölti. A vízi rovarok, néhány kivételtől eltekintve vonzódnak a vízszintesen poláros fényhez (az ettől eltérő polarizációirányú visszavert fény nem ér el ilyen hatást), amit pozitív polarotaxisnak nevezünk. A vízirovarok repülve keresik a vizet, ilyenkor a fejük háti- hasi szimmetriasíkja függőleges, melyre pont merőleges a vízről visszaverődő fény vízszintes rezgéssíkja. A polarotaktikus vízirovaroknak tehát az olyan fény vonzó, aminek polarizáció iránya merőleges a fejük hátihasi szimmetriasíkjára. Úgy is fogalmazhatunk, hogy e rovaroknak az a vízszintes polarizációirány, ami merőleges a háti- hasi szimmetriasíkjukra, függetlenül a fejtartásuktól. Mikor egy vízirovar leszáll egy függőleges üvegfelületre, akkor szemének hasoldali látóterébe is a környezetből származó, az üvegről tükröződő fény jut. Miközben a rovar ide- oda mászkál az üvegen, bárhogyan irányul is a feje, az üvegfelületről Brewster- szögben visszaverődő fény rezgéssíkja mindig merőleges a rovar háti- hasi szimmetriasíkjára, vagyis a tükröződő fény polarizációiránya is mindig vízszintesnek tűnik. Ha e visszavert fény p- lineáris polarizációfoka meghaladja a rovar polarizáció- érzékelésének p* küszöbét, akkor a függőleges üvegfelület mindig vonzó a rovar számára, függetlenül attól, hogy merre irányul a feje, teste. Egy felületpontot akkor érzékel víznek egy vízirovar, ha a visszavert fény p- polarizációfokára és a rovarfej háti- hasi szimmetriasíkjától mért α- polarizációszögére teljesül a következő két feltétel: (1) p> p*, (2) 90 - α < α, ahol α az a küszöbszög, amennyivel a fény rezgéssíkja eltérhet a rovar háti- hasi szimmetriasíkjára merőleges, azaz a rovar számára vízszintes iránytól, hogy a rovar még vonzónak találja. (részletek az Élet és Tudomány 2008/31 számából: Malik Péter, Hegedüs Ramón, Horváth Gábor ELTE Fizikai Intézet, Biológiai Fizika Tanszék, Biooptika Laboratórium, Kriska György ELTE Biológiai Intézet, Biológiai Szakmódszertani Csoport: Vonzó fénypolarizáló üvegfelületek 2. rész, cikkéből.) A rovarokat tehát könnyen becsaphatja és magához vonzhatja minden olyan mesterséges felület, amely erősen és vízszintesen poláros fényt ver vissza. Az ilyen felületek szupervíznek tűnnek a vizet kereső rovaroknak, ha a róluk visszavert fény polarizációfoka nagyobb, mint a vízről visszaverté. Az erősen és vízszintesen polarizáló száraz felületekhez vonzott vízi rovarok kiszáradhatnak, a rájuk rakott petéik pedig óhatatlanul elpusztulnak (Horváth G. Kriska Gy. 2010). A fentiekben említettek kiküszöbölése szükséges. 12

13 A poláros fényszennyezés egyik hatékony ellenszere az azt okozó tükröző felületek annyira durvává, érdessé tétele, hogy a róluk visszaverődő, s részben depolarizálódó fény polarizációfoka a vízi rovarok polarizációs ingerküszöbe alá essen. Egy másik lehetőség a poláros fényszennyezés csökkentésére, hogy a fényt visszaverő felületeket minél világosabbá tesszük. A napelemtábláknál azonban ez nem lehetséges, mert azok azért feketék, hogy a lehető legtöbb fényt nyeljék el, s alakítsák át elektromos energiává. Erre a problémára jelent megoldást a depolarizáló rácshatás alkalmazása. Ha erősen és vízszintesen polarizáló mesterséges felületeket egy vékony, akár 1-2 mm-es csíkokból álló, polarizálatlan fényt visszaverő rácsmintával látunk el, akkor elvesztik a rovarokra kifejtett vonzásukat. Egy depolarizáló ráccsal felaprózott, erősen és vízszintesen polarizáló felület nem csalja magához a vízirovarokat. (Horváth G. Kriska Gy. 2010). A fejezetben hivatkozott kutatók kutatásai során szerzett felismerésük tette lehetővé, hogy csökkentsék, vagy akár meg is szüntessék a napelemtáblák és napkollektorok poláros fényszennyezését, polarizációs csapdahatását. A kivitelezés során tehát, a kereskedelemben kapható napelemtáblák közül, olyanokat kell választani, amelyekben az elemi napelemcellákat vékony fehér falak választják el egymástól. Az optimális (1-2 mm-es csíkokból álló, polarizálatlan fényt visszaverő rácsmintával ellátott) napelemtáblák beépítésével, a fentiekben leírtak alapján, azok tehát elvesztik a jelentőségüket a vízirovarok számára. A üzemelésének zavaró hatásával tehát a rovarokra nézve, így nem kell számolni. Továbbá az üzemelés időszakában egyéb zavaró hatással sem kell számolni. A fejezet elkészítéséhez, a már említetten kívül felhasználásra került: Kriska György (egyetemi adjunktus, Ph.D.; ELTE TTK Biológiai Intézet, Biológiai Szakmódszertani Csoport) és Horváth Gábor (habilitált egyetemi docens, az MTA doktora; ELTE TTK Fizikai Intézet, Biológiai Fizika Tanszék, Környezetoptikai Laboratórium): A napelemek mint poláros ökológiai csapdák írása. A rovarokkal szemben a madarak ilyen vonatkozású kutatási ismeretei csekélyek. Ennek nagy valószínűséggel az az oka, hogy a magasabb fejlettségű állatok könnyebben felismerik a különbséget a napelemek és a vízfelületek között. A madarak esetében jelentősebb probléma és ezáltal jobban kutatott a madarak üvegfelületnek történő ütközése, ami abból fakad, hogy nem érzékelik az üvegfelületek által képzett fizikai akadályt. A napelemek madarakra gyakorolt káros hatásairól jellemzően nem a napelemek vízfelülettel történő összetévesztése kapcsán beszélünk. Egyes internetes portálok szerint a Las Vegastól 64 kilométerre, délnyugatra található, 1600 hektáron elterülő, speciális, a hazai naperőműparkoktól eltérő működési elvű. A Nap fényét háromszázezer, egyenként is számítógép által vezérelt, két méter magas és 3 méter széles tükör vetíti rá a három, egyenként 137 méteres torony egyikére. A naperőmű hatalmas tükrei felett nagy a forróság, akár az 500 Celsius-fokot is elérheti a hőmérséklet. A vizsgálatok azt mutatják, hogy az üzemelés első hónapjaiban is már több tucat madarat perzseltek meg a tükrök, több el is pusztult közülük. Héják, sólymok, papagájok is vannak az áldozatok között. (Forrás: Montag és társai (2016) The effects of solar farms on local biodiversity: A comparative study című tanulmányukban megállapították, hogy a vizsgált (madár)fajok előfordulásában nincs szignifikáns különbség egy és egy szomszédos, hasonló jellegű terület között. 13

14 A kutatók szerint az ilyen létesítmények pozitív hatást gyakorolnak a biológiai sokféleségre vonatkozó elvárásoknak mind a növény, mint az állatvilág tekintetében, feltéve, hogy megfelelő gazdálkodási terv készült a földterületre. Sőt: azt is megállapították, hogy az Egyesült Királyságban a napelemek a fokozottan védett területeken is telepíthetők úgy, hogy a megjelenésük ne változtassa meg az élővilág addig jelen lévő bőségét A felhagyás időszakában A természeti értékekre gyakorolt hatás a felhagyás során nagyban azon múlik, hogy a terület majdani tulajdonosa milyen további hasznosítási célt ad a területnek. A felhagyás valószínűleg nem jár a terület teljes naturalizációjával, várhatóan szintén ipari-gazdasági profilú tevékenység fog meghonosodni újra a területen, mint ahogy jelen esetben is történik Havária esetén Lehetséges havária eset az egykori bányaművelésből fakadó szerkezeti süllyedések lehetnek, azonban ezen a területen ez kevésbé valószínűsíthető. Ez esetben a természeti értékekre gyakorolt hatás nem jelentkezik A tájra gyakorolt hatások A telepítés időszakában A telephely külterületen helyezkedik el. A táj jellegét alapvetően az iparterületek közelsége és a legeltetés határozza meg. A területen jelenlévő bontásra ítélt épületek is találhatók. A telepítés során érdemi hatás várható a tájban. A védett tájakra a beruházás nincs hatással, az érintett ingatlan az OTrT-ben meghatározott országos tájképvédelmi övezetnek nem képezi a részét. Nyilvántartott egyedi tájértékről a telep közvetlen közelében nincs tudomásunk Az üzemelés időszakában Az üzemelés során a telepítéshez képest érdemi változás nem várható A felhagyás időszakában A Tvt. 7. (2) értelmében: A táj jellege, a természeti értékek, az egyedi tájértékek és esztétikai adottságok megóvása érdekében: b) gondoskodni kell a használaton kívül helyezett épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények, berendezések új funkciójának megállapításáról, illetve ennek hiányában megszüntetésükről, elbontásukról, az érintett területnek a táj jellegéhez igazodó rendezéséről Havária esetén Tájra gyakorolt káros hatások nem várhatók. 8. Hatásterületek és hatások értékelése 14

15 8.1. A természeti értékekre gyakorolt hatások értékelése és hatásterülete A természeti értékekre gyakorolt hatások elsősorban a telepítés időszakában várhatók, azonban a hatásterület az ingatlan határain belül marad A tájra gyakorolt hatások értékelése és hatásterülete A napelemek alacsony magasságuk miatt nem jelentős táji hatást gyakorolnak a környező területekre. A terepfelszín és a meglévő vonalas infrastruktúrák, ipari létesítmények eleve meghatározó tájképi elemek. 9. Összefoglalás, az állapotváltozások értékelése Megállapítható, hogy a tervezett tevékenység nem okoz jelentős és visszafordíthatatlan károsodást a táji és természeti értékekben, a hatások semlegesnek tekinthetők. 15

16 Felhasznált irodalom Bauer Norbert Bölöni János (2008): Veszprém-Devecseri-árok. In: Király G. Molnár Zs. Bölöni J. Csiky J. Vojtko A. (szerk.): Magyarország földrajzi kistájainak növényzete MTA ÖBKI, Vácrátót Horváth G. Kriska Gy. (2010): A napelemek mint poláros ökológiai csapdák Montag, Hannah Parker, Guy Dr. Clarkson, Tom (2016): The effects of solar farms on local biodiversity: A comparative study Alkalmazott jogszabályok évi LIII. törvény a természet védelméről OTrT (Országos területrendezési Terv) 275/2004. Korm. Rendelet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (OTÉK) Az érzékeny természeti területekre vonatkozó szabályokról szóló 2/2002. (I. 23.) KöM- FVM együttes rendelet Halimba Község Önkormányzata Képviselő-testületének Halimba Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről szóló 9/2006. (XII.8.) önkormányzati rendelete Ajka Város Önkormányzata Képviselő-testületének a Helyi Építési Szabályzatáról szóló 11/2001. (VII.02.) rendelete 16

17 Mellékletek Szakértői jogosultság 17

18 18