A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK ÉS A SZÁMVEVŐSZÉKNEK AZ EURÓPAI UNIÓ KÖLTSÉGVETÉSÉNEK 2014 VÉGÉIG MEGVALÓSÍTOTT VÉDELMÉRŐL

Átírás

1 EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, COM(2015) 503 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK ÉS A SZÁMVEVŐSZÉKNEK AZ EURÓPAI UNIÓ KÖLTSÉGVETÉSÉNEK 2014 VÉGÉIG MEGVALÓSÍTOTT VÉDELMÉRŐL HU HU

2 Tartalomjegyzék ÖSSZEFOGLALÁS ÉS KÖVETKEZTETÉSEK FOLYAMATOK Megelőző intézkedések Korrekciós intézkedések Mezőgazdaság Kohézió Közvetlen irányítás Az irányítási és kontrollrendszerek költséghatékonysága PÉNZÜGYI KORREKCIÓK ÉS VISSZAFIZETTETÉSEK 2014-BEN Áttekintés december 31-én folyamatban lévő pénzügyi korrekciók ben visszaigazolt pénzügyi korrekciók ben végrehajtott pénzügyi korrekciók Visszafizettetések A tagállami irányítási és kontrollrendszerekben 2014-ben feltárt hiányosságok és a meghozott intézkedések KUMULÁLT PÉNZÜGYI KORREKCIÓK ÉS VISSZAFIZETTETÉSEK 2014 VÉGÉIG Áttekintés Pénzügyi korrekciók Visszafizettetések NETTÓ KORREKCIÓK Nettó pénzügyi korrekciók Az uniós költségvetésre gyakorolt hatás A nemzeti költségvetésekre gyakorolt hatás MEGELŐZŐ INTÉZKEDÉSEK Mezőgazdaság Kohézió A TAGÁLLAMOK ÁLTAL SAJÁT KEZDEMÉNYEZÉSRE TETT KORREKCIÓS INTÉZKEDÉSEK Mezőgazdaság Kohézió

3 8. AZ ELŐFINANSZÍROZÁS VISSZAFIZETTETÉSÉBŐL SZÁRMAZÓ ÖSSZEGEK

4 ÖSSZEFOGLALÁS ÉS KÖVETKEZTETÉSEK Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke a közelmúltban ismételten felhívta a figyelmet arra, hogy biztosítani kell az Európai Unió (EU) programjainak hatékony és eredményes pénzgazdálkodását, és hangsúlyozta, hogy hozzák meg az uniós költségvetés védelméhez szükséges összes intézkedést. E közlemény ismerteti az uniós költségvetés jogellenes vagy szabálytalan kiadásokkal szembeni védelmére alkalmazott, jogszabályokban előírt megelőző és korrekciós mechanizmusok működését és a Bizottság szolgálatai által hozott intézkedéseket. Ismerteti továbbá az ezek alkalmazásából eredő, legjobb becslés alapján nyert adatokat, valamint bemutatja, hogyan vesznek részt e tevékenységben a tagállamok, és az hogyan érinti őket. E közleményt a Bizottság évente, az Európai Parlament évi mentesítési eljárás keretében megfogalmazott külön kérése alapján állítja össze; címzettje következésképpen az Európai Parlament, valamint a Tanács és az Európai Számvevőszék. A közlemény kiegészíti az Európai Unió 2014-re vonatkozó éves beszámolójában, a Bizottság évi összefoglaló jelentésében, valamint az érintett főigazgatóságok éves tevékenységi jelentéseiben szereplő információkat. A Számvevőszék éves jelentésében megbízhatósági nyilatkozatot ad az uniós éves beszámoló alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségéről és szabályszerűségéről, valamint észrevételeket és statisztikákat nyújt a beszámoló alapjául szolgáló kifizetések lényeges hibaszintjére vonatkozóan. A pénzügyi korrekciók és a visszafizettetések fontossága különösen többéves jellegükre tekintettel hangsúlyos. Ezt megfelelően tükrözik az éves tevékenységi jelentések, amelyek részletes információkat nyújtanak mind a hibaarányokról, mind a pénzügyi korrekciókról és a visszafizettetésekről. Ezek kiegészítő értékelése jelzést ad az EU pénzügyi érdekeire gyakorolt végleges hatásról a kedvezményezettek javára teljesített szabálytalan kifizetések tekintetében, valamint kulcsfontosságú indikátorként szolgál annak értékelése során, hogy a felügyeleti és kontrollrendszerek hogyan kezelik az uniós költségvetésből finanszírozott műveletek jogszerűségét és szabályszerűségét (lásd a Bizottság évi összefoglaló jelentését). A Bizottság és a tagállamok egyaránt jelentős munkát végeznek annak érdekében, hogy kezeljék az uniós költségvetésből finanszírozott műveletek jogszerűségéhez és szabályszerűségéhez kapcsolódó kockázatokat. E munkát az Európai Unió működéséről szóló szerződéssel (EUMSZ) 1, a költségvetési rendelettel 2, annak alkalmazási szabályaival 3, valamint számos ágazatspecifikus jogszabállyal összhangban látják el. A Bizottság az EU költségvetését, vagyis az uniós kiadásokat két fő módszerrel védi a jogosulatlan vagy szabálytalan kiadásokkal szemben: 1. megelőző intézkedések; valamint 2. korrekciós mechanizmusok (elsősorban a tagállamokra kivetett pénzügyi korrekciók, de az uniós kifizetések kedvezményezettjeire kiszabott visszafizettetések is). A pénzügyi korrekciók és visszafizettetések elsődleges célja annak biztosítása, hogy az uniós pénzeszközöket a jogi kerettel összhangban használják fel, vagyis az uniós finanszírozásból kizárják az alkalmazandó jog megsértésével folyósított kiadásokat. A 1 HL C 326., , 47. o. 2 Az Európai Parlament és a Tanács október 25-i 966/2012/EU, Euratom rendelete az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 298., , 1. o.). 3 A Bizottság október 29-i 1268/2012/EU felhatalmazáson alapuló rendelete az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról szóló 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazási szabályairól (HL L 362., , 1. o.). 4

5 megosztott irányítás keretében elsődlegesen a tagállamok (és nem a Bizottság) felelnek azért, hogy a jogellenesen kifizetett összegeket azonosítsák és visszafizettessék a kedvezményezettekkel. Az ellenőrzési keretre, a korrekciós mechanizmusok és eljárások összetettségére, valamint a programok többéves jellegére tekintettel az eredmények (vagyis a korrekciók) végrehajtására általában azt követően kerül sor, hogy feltárták a kapcsolódó hiányosságokat vagy szabálytalanságokat, és teljesítették a kifizetéseket. A kontrollrendszerek költséghatékonyságának biztosítása érdekében a fő munkafolyamatok egyike, amelyen a Bizottság szolgálatai a biztosi testület megbízatása alatt dolgozni fognak, a kontrollok ésszerűsítése és egyszerűsítése, valamint az erőforrások azon kontrollokra való átcsoportosítása lesz, amelyeket a legmegfelelőbbnek tartanak a szabályozási kereten belüli jogszerűségi és szabályszerűségi kockázatok kezelésére. A megosztott irányítás tekintetében a fő célkitűzés a tagállami kontrollrendszerek hatékonyságának és eredményességének javítása. Ez a közlemény elsősorban a Bizottság által ellátott felügyeleti szerep eredményeire összpontosít, mindamellett a tagállami kontrollokra vonatkozó információkat is tartalmaz. Pénzügyi korrekciók és visszafizettetések: évi eredmények A Bizottság által hozott korrekciós intézkedések hatását tekintve a 2014-es pénzügyi évre vonatkozó főbb számadatok a következők: millió EUR Szakpolitikai terület 2014-ben visszaigazol t összes pénzügyi korrekció és visszafizett etés 2014-ben végrehajtott összes pénzügyi korrekció és visszafizettet és Mezőgazdaság EMGA Vidékfejlesztés Kohéziós politika ERFA Kohéziós Alap ESZA HOPE/EHA EMOGA Orientáció Megosztott irányítás Belső szakpolitikák Külső szakpolitikák Igazgatás 5 5 ÖSSZESEN A visszaigazolt és végrehajtott pénzügyi korrekciók a 2014-ben teljesített költségvetési kifizetések 3,3 %-át (visszaigazolt), illetve 2,3 %-át (végrehajtott) teszik ki. 5

6 Pénzügyi korrekciók és visszafizettetések: kumulált eredmények A kumulált számadatok hasznosabb információt nyújtanak a Bizottság által alkalmazott korrekciós mechanizmusok jelentőségére vonatkozóan, mert figyelembe veszik a legtöbb uniós kiadás többéves jellegét és semlegesítik az egyszeri események hatását. Visszaigazolt pénzügyi korrekciók és visszafizettetések, (millió EUR): Igazgatás Külső szakpolitikai területek Belső szakpolitikai területek Kohéziós politika Mezőgazdaság A közötti időszak során a visszaigazolt összegek emelkedő tendenciát mutatnak. A visszaigazolt átlagos összeg 3,2 milliárd EUR volt, ami az uniós költségvetésből teljesített kifizetések átlagos összegének 2,4 %-a, míg az ebben az időszakban végrehajtott átlagos összeg 2,8 milliárd EUR volt, vagyis a kifizetések 2,1 %-a lásd a 4.1. ábrát. Az EMGA vonatkozásában az 1999-től 2014 végéig tartó időszakban a bizottsági pénzügyi korrekciók átlagos korrekciós aránya a kiadások 1,7 %-a volt (ezek mindegyike nettó pénzügyi korrekció) lásd a szakaszt. A közötti ERFA- és ESZA-források vonatkozásában (amelyek esetében a programokat majdnem teljes körűen lezárták) 2014 végén a pénzügyi korrekciók összesített aránya kizárólag a Bizottság által végzett felügyeleti munka alapján a teljesített allokációk 4,1 %-a volt lásd a szakaszt. A közvetlen és a közvetett irányítás alá tartozó visszaigazolt átlagos összeg a közötti időszakban 366 millió EUR volt, ami a kifizetések átlagos összegének 1,2 %-a folyamán a Bíróság a Bizottság ellen ítélt számos olyan pénzügyi korrekcióra vonatkozóan, amelyek az közötti regionális politikai kifizetésekhez kapcsolódtak, és összesen majdnem 500 millió EUR-t tettek ki. Ez eljárási kérdéseket érintett, és a Bizottság jelenleg elemzi a hatást lásd a szakaszt. Az uniós költségvetés védelme: a főbb következtetések A számadatok az egyrészt a Bizottság, másrészt a tagállamok által meghozott, többéves megelőző és korrekciós intézkedések pozitív eredményeit mutatják. A bejelentett összegek jelentőségét úgy kell tekinteni, mint a Bizottság és a tagállamok az iránti elkötelezettségének megerősítését, hogy biztosítsák az 6

7 európai adófizetők pénzének a jogi követelményekkel összhangban történő felhasználását. A Bizottság a tagállami szintű irányítási és kontrollrendszerek további javítására törekszik azáltal, hogy a tagállamok számára megfelelő egyedi cselekvési terveket javasol, a hibaarányokkal foglalkozó szemináriumokat szervez, megosztja a bevált gyakorlatokat és iránymutatást, képzéseket szervez az irányító hatóságok számára, valamint éves és ad hoc találkozókat tart. A korrekciós intézkedések a múltbeli események korrigálására szolgálnak, a megelőző intézkedések pedig arra, hogy a jövőben elkerüljék az ilyen szabálytalanságok újbóli előfordulását. A pénzügyi korrekció lehet nettó (például a mezőgazdasági szakpolitika területén), ami azt jelenti, hogy az érintett összegeket ténylegesen visszatérítik az uniós költségvetésbe, vagy ellentételezni lehet további új elszámolható kiadásokkal szemben (a kohéziós politika terén). Mindkét esetben valódi hatás érvényesül, mivel a nem elszámolható kiadások pénzügyi következményeit még ellentételezés esetén is az érintett tagállam viseli saját forrásaival (a nemzeti költségvetésből). Ha a szabálytalanságokat nem lehet pontosan számszerűsíteni vagy az ilyen számszerűsítés nem költséghatékony, illetve ha a szabálytalanságok súlyos irányítási és kontrollhiányosságokat érintenek, a Bizottság a vonatkozó jogszabályokban előírtak szerint az úgynevezett átalánykorrekciót alkalmazza, például az operatív program átfogó szintjén. A projekt- és programszintű pénzügyi korrekciók visszatartó erővel bírnak a jövőre nézve. Az uniós költségvetés védelme: folyamatban lévő fejlesztések a közötti időszak tekintetében Mezőgazdaság: a fejlesztések magukban foglalják a kockázatosabb kiadásokra való összpontosítás növelését, a szabályszerűségi záróelszámolási eljárások lerövidítését, a nettó pénzügyi korrekciók alkalmazására vonatkozó kritériumok és módszertan pontosítását, a támogatási rendszerek egyszerűsítését, a nemzeti igazoló hatóságok által a bejelentett kiadások jogszerűségére és szabályszerűségére vonatkozóan kiadott új véleményt, valamint a megszakítások és felfüggesztések megerősítését a kohézió területén alkalmazott sikeres gyakorlatokkal összhangban. Kohézió: a fejlesztések kiterjednek a nettó pénzügyi korrekció alkalmazására, ami további ösztönzőt vezet be a tagállamok számára, hogy javítsák a kontrollkockázatokon alapuló ellenőrzéseket figyelembe véve a megerősített megbízhatósági csomagot, amely magában foglalja a rendszerek működésére, valamint a jogszerűségre és a szabályszerűségre vonatkozó ellenőrzési véleményt és a fennmaradó hibaarányokat tartalmazó éves ellenőrzési jelentéseket; az átalánykorrekciók jogalapjának megerősítésére; továbbá az ismétlődő hiányosságok korrekciójának növelésére. 7

8 2. FOLYAMATOK Ellenőrzés / kontroll Folyamatban Visszaigazolt Végrehajtott Bejelentett 2.1. Megelőző intézkedések A Bizottság számos megelőző mechanizmust alkalmaz az uniós költségvetés védelme érdekében. A megosztott irányítás keretében (tehát a mezőgazdasági és kohéziós politikai kiadásoknál) elsődlegesen a tagállamok felelősek a teljes kiadási ciklusban annak biztosításáért, hogy az uniós költségvetésből teljesített kiadás jogszerű és szabályszerű legyen. A Bizottság időbeli és szoros felügyeletet biztosít, amelynek alapjául az uniós ellenőrzési eredmények, az évek során beérkezett nemzeti ellenőrzési eredmények, az OLAF vizsgálatainak eredményei és minden egyéb, a szolgálatok tudomására hozott olyan információ szolgál, amely rendszerbeli hiányosságra vagy súlyos nem korrigált szabálytalanságokra utal. A monitoring- és kontrollrendszer eredményes működésére utaló főbb elemeket folyamatosan újraértékelik, hogy a program vagy részprogram szintjén eredménytelenül működő rendszerek esetén megelőzzék a kifizetéseket. Mezőgazdaság: A közös agrárpolitika új horizontális rendelete értelmében 2014-ben a KAP-alapokkal kapcsolatos megszakításokra és felfüggesztésekre vonatkozó új jogi keret lépett hatályba, amely megerősíti a Bizottságnak az uniós finanszírozás felfüggesztésére vonatkozó hatásköreit olyan esetekben, amikor szabálytalan kifizetések kockázatát tárták fel. A Bizottság ennek megfelelően csökkentheti vagy felfüggesztheti a havi (Európai Mezőgazdasági Garanciaalap [EMGA]) vagy időközi (Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap [EMVA]) kifizetéseket, ha az adott tagállami kontrollrendszer kulcsfontosságú elemeiből egy vagy több hiányzik, vagy azok a feltárt hiányosságok súlyossága vagy állandósága következtében nem hatékonyak (vagy a szabálytalan kifizetések visszafizettetésére szolgáló rendszert hasonló, súlyos hiányosságok jellemzik), és ha a következő feltételek egyike teljesül: - a hiányosságok állandó jellegűek, és legalább két korábbi pénzügyi korrekciós határozat indokául szolgáltak, vagy - a Bizottság megállapítja, hogy az érintett tagállam a közeljövőben nem tudja a Bizottsággal konzultálva kidolgozandó, egyértelmű eredménymutatókat tartalmazó cselekvési tervnek megfelelően végrehajtani a helyzet orvoslásához szükséges intézkedéseket. Az EMVA esetében a közös rendelkezésekről szóló rendelet (CPR) az időközi kifizetések megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselő (vagyis a főigazgató) általi megszakításáról is rendelkezik, amely további gyors és reaktív eszközként szolgál, amennyiben aggályok merülnek fel a kifizetések jogszerűségére és szabályszerűségére vonatkozóan. Az EMGA esetében a havi kifizetések ritmusa nem teszi lehetővé a megszakítási eljárás alkalmazását. Kohézió: A Bizottság szintjén felügyeleti szerepe ellátása során megelőző mechanizmusok működnek, így a Bizottságnak lehetősége van az alábbiakra: legfeljebb hat hónapra megszakíthatja a kifizetési határidőt, amennyiben: a) bizonyítékok utalnak az érintett tagállam irányítási és kontrollrendszerei működésének súlyos hiányosságaira; vagy 8

9 b) a Bizottság szolgálatainak további vizsgálatokat kell elvégezniük olyan információk alapján, melyek szerint valamely igazolt költségnyilatkozatban szereplő költség nem korrigált, súlyos szabálytalansághoz kapcsolódik. Az ügy lezárultát (a megszüntetésről szóló levél elküldését) követően a megszakítás alatt álló összeget azzal a feltétellel lehet feldolgozni és kifizetni a tagállami hatóságok számára, hogy elegendő előirányzat áll rendelkezésre és nincs más, a programot érintő probléma. részben vagy egészben felfüggesztheti a tagállam javára teljesítendő időközi kifizetést a következő esetekben: a) bizonyítékok utalnak a program irányítási és kontrollrendszerei működésének súlyos hiányosságaira, és a tagállam nem hozta meg a szükséges korrekciós intézkedéseket; vagy b) amennyiben egy igazolt költségnyilatkozatban szereplő kiadás nem korrigált, súlyos szabálytalansághoz kapcsolódik; vagy c) amennyiben a tagállam súlyosan megsértette irányítási és kontrollkötelezettségeit. Amennyiben a tagállam nem hozza meg a szükséges intézkedéseket, a Bizottság pénzügyi korrekció előírásáról dönthet. Mindkét eljárás gyors megállapodást tesz lehetővé a tagállammal az elvégzendő kiegészítő ellenőrzésekről és szükség esetén megfelelő korrekciós intézkedések végrehajtásáról. Szükség szerint, súlyos hiányosságok esetében és amennyiben a Bizottság szolgálatai úgy vélik, hogy az érintett hatóságok a megszakításra vonatkozó jogszabályi határidőn belül (legfeljebb 6 hónapos időszak) nem hoztak intézkedést vagy a meghozott intézkedés nem elegendő, a Bizottság hivatalos felfüggesztési eljárást is indít, amely a tagállamnak címzett, felfüggesztést kilátásba helyező levéllel veszi kezdetét. A közvetlen és a közvetett irányítás keretében a megelőző intézkedések magukban foglalják a kedvezményezettek által igényelt kiadások elszámolhatóságára vonatkozóan az illetékes szolgálatok által végzett ellenőrzéseket. Ezek az előzetes ellenőrzések a programok irányítási folyamatainak részét képezik, és céljuk, hogy megalapozott bizonyosságot nyújtsanak a kifizetendő kiadások jogszerűségéről és szabályszerűségéről. A Bizottság szolgálatai a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás és azáltal a szabálytalanságok kockázatának csökkentése érdekében továbbá iránymutatást is nyújthatnak, különösen szerződéses kérdésekkel kapcsolatban Korrekciós intézkedések Fontos kiemelni, hogy az uniós kiadások jelentős része tekintetében például a kohéziós, a kutatási és a vidékfejlesztési politika terén az érintett programok többéves jellegűek. A költségvetési rendelet 32. cikke (2) bekezdésének e) pontjával összhangban ezt figyelembe veszik a korrekciós intézkedések kidolgozásakor és végrehajtásakor, valamint az intézkedések eredményeinek értékelésekor. Pénzügyi korrekcióra és visszafizettetésre a program életciklusának valamennyi szakaszában sor kerül, miután kiadás merült fel és/vagy kifizetést teljesítettek Pénzügyi korrekciók A folyamatban lévő pénzügyi korrekciók a Bizottság által javasolt, de a tagállamok által még nem elfogadott pénzügyi korrekciók. A pénzügyi korrekciót akkor jelentik visszaigazoltként, amikor a tagállam azt elfogadja, illetve bizottsági határozattal kiszabják. 9

10 A pénzügyi korrekció akkor tekintendő végrehajtottnak, amikor a korrekció alkalmazásra és rögzítésre került a Bizottság számláin, ami azt jelenti, hogy a pénzügyi tranzakciót az illetékes, engedélyezésre jogosult tisztviselő validálta az alábbi esetekben: levonás az időközi kifizetési vagy az egyenlegkifizetési kérelemből, visszafizetési felszólítás és/vagy kötelezettség-visszavonási tranzakció. 10

11 A Bizottság a pénzügyi korrekciók következő típusait alkalmazza a tagállamok által bejelentett kiadásokra ( utólagos korrekciók): egyedi esetekre vonatkozó pénzügyi korrekció, a jogosulatlanul felhasznált összegek, valamint a költségvetésre gyakorolt pénzügyi hatások pontos beazonosítása alapján, extrapolált korrekció, ha a kapcsolódó összeg reprezentatív statisztikai minta alapján elegendően magas konfidenciaszint mellett számszerűsíthető, átalánykorrekció, ha a kapcsolódó összeg nem számszerűsíthető reprezentatív statisztikai minta alapján vagy amikor az egyedi hibák kiadásra gyakorolt hatása nem számszerűsíthető pontosan (például egyedi közbeszerzési szerződések pénzügyi korrekciója elfogadott átalányok alapján) lásd a és a táblázatot. A megosztott irányítás keretében minden pénzügyi korrekció típusától függetlenül hatást gyakorol a nemzeti költségvetésekre; a pénzügyi korrekciók hatása tagállami szinten mindig negatív, még akkor is, ha semmilyen visszatérítésre nem került sor az uniós költségvetésbe. A forrásnál tett pénzügyi korrekciókat akkor alkalmazzák, mielőtt uniós visszatérítést végeznének. Ezekre akkor kerül sor, amikor a korrekciót a Bizottsággal elfogadott korrekciós cselekvési tervet követően és annak eredményeképpen a tagállam alkalmazza új kiadásnak a Bizottság felé történő igazolása során. Hangsúlyozandó, hogy az utólagos és a forrásnál tett pénzügyi korrekciók közötti különbség az időzítésben jelenik meg Visszafizettetések Az EMGA vonatkozásában a kedvezményezettekkel visszafizettetett összegeket miután a tagállam az igazgatási költségek fedezésére levont belőle 20 %-ot jóváírják és címzett bevételként lekönyvelik az uniós költségvetésben. Annak érdekében, hogy kezeljék a jogosulatlan kifizetések visszafizettetése során néhány tagállam tekintetében előforduló késedelmet, egy jogi elszámolási mechanizmus úgy rendelkezik, hogy minden olyan jogosulatlan kifizetés 50 %-át, amelyet a tagállamok nem fizettetnek vissza a kedvezményezettekkel 4 éven belül, illetve jogi eljárásokat magukban foglaló ügyek esetén 8 éven belül, a nemzeti költségvetésükre kell terhelni (50/50 szabály). A tagállamok még ilyenkor is kötelesek folytatni a visszafizettetési eljárást és amennyiben azt nem teszik meg a szükséges gondossággal a Bizottság a szabályszerűségi záróelszámolási eljárást követően úgy dönthet, hogy a teljes kintlévő összeget az érintett tagállamokra terheli. Ezen túlmenően a tagállamoknak minden kintlévő adósságot be kell számítaniuk az adós javára a jövőben teljesítendő kifizetésekbe (kötelező ellentételezés). Ez a rendszer ösztönzi a tagállamokat a szabálytalan kifizetések indokolatlan késedelem nélküli tényleges visszafizettetésére. Az EMVA tekintetében a visszafizettetett összegeket figyelembe veszik a Bizottsághoz beérkezett következő kifizetési igény kapcsán, és azok ezért a programozási időszakon belül újra felhasználhatóak a programra az elszámolhatósági időszak lejártát követően ezeket az összegeket címzett bevételként könyvelik le az uniós költségvetésben. A kohéziós politika területén a visszafizettetéseket általában a programok lezárásakor vagy azt követően alkalmazzák, és azok az uniós költségvetés számára bevételt eredményeznek. A jelenlegi ( közötti) programozási időszakban az elszámolások elfogadásának keretében a visszafizettetések ellentételezhetők jövőbeli kifizetési igényekkel (és újra felhasználhatók a programra). 11

12 A közvetlen és a közvetett irányítás keretében és a költségvetési rendeletnek megfelelően a visszafizetési felszólítást az engedélyezésre jogosult tisztviselő állapítja meg a jogosulatlanul kifizetett összegekre. A visszafizetés történhet az adós által végrehajtott közvetlen banki átutalással (és ez az uniós költségvetés számára bevételt jelent, amelyet ugyanarra a programra újra fel lehet használni), vagy a Bizottság adóssal szembeni egyéb kötelezettségeinek megfelelő csökkentésével. A Bizottság szolgálatai a forrásnál is végrehajtanak visszafizettetéseket azáltal, hogy a teljesített kifizetésekből levonják a nem támogatható kiadást (melyet korábbi vagy aktuális költségtérítési igényekben azonosítottak) Mezőgazdaság Hogyan védi meg a Bizottság a KAP-kiadásokat? A KAP-ra vonatkozó jogi keret szerint a Bizottság által a tagállamokra kiszabott pénzügyi korrekciók mindig is nettó korrekciók voltak 4. Az összegeket a tagállamok ténylegesen visszatérítik, és az összegek az uniós költségvetésben címzett bevételként jelennek meg. Ezek a közös agrárpolitika kiadásainak fedezésére szolgálnak, és nem rendelhetők egyes tagállamokhoz. A Bizottság minden évben 2 4 szabályszerűségi záróelszámolási határozatot fogad el egyéni pénzügyi korrekciók csomagjára vonatkozóan. Az uniós költségvetésbe való visszatérítések tényleges végrehajtása elhalasztható részletfizetés vagy halasztó határozat révén. A részletfizetés lehetőségével eddig Bulgária, Franciaország, Görögország, Litvánia, Portugália, Románia és Spanyolország élt. Ezenfelül a Bizottság 2012-ben új rendelkezést 5 vezetett be, amely a pénzügyi korrekciók visszafizetésének elhalasztását tette lehetővé az uniós pénzügyi támogatásban részesülő tagállamok számára azzal a feltétellel, hogy a pénzügyi korrekciók eredeténél tapasztalt hiányosságokat orvosolni kell. A halasztást követően a korrekciók éves részletben teljesítendők. Eddig Portugália és Görögország kapott halasztást végéig 1,1 milliárd EUR összegre vonatkozóan fogadtak el részletfizetési határozatot, míg 2015 januárjában további 1,3 milliárd EUR összegben fogadtak el ilyen határozatokat (összesen 2,4 milliárd EUR) Folyamatban lévő fejlesztések a közötti időszak tekintetében A. Előtérben a kockázatosabb kiadások A Számvevőszék nemrégiben végzett ellenőrzésének keretében ismertetett magas hibaarány miatt 2013-ban jelentősen több ellenőrzés szám szerint 35 irányult az EMVA kiadásainak területére. Ez a tendencia 2014-ben is folytatódott, amikor is az ellenőrzések száma elérte a 45-öt, vagyis a évi szám (23) majdnem kétszeresét. Egy további következmény, hogy néhány tagállamot minden évben ellenőriznek, amíg azok valamennyi súlyos hiányosságot nem orvosolják. Az időszakra vonatkozó ellenőrzési stratégia megerősített kockázatelemzésen és folytatólagos hároméves programon alapul, amely biztosítja majd a kiadások összességének jobb lefedettségét, mégpedig a jobb ellenőrzési lefedettség elérése érdekében, és elsősorban a tagállamok irányítási és kontrollrendszereiben tapasztalható súlyos és/vagy rendszerszintű hiányosságokra 4 Arról az eljárásról van szó, amelynek révén a Bizottság elfogadja a tagállamok elszámolásait és ezáltal a kifizető ügynökségek által a mezőgazdasági termelők és a kedvezményezettek javára teljesített kiadásokat. Először a tagállamokban az igazoló hatóságok ellenőrzik, hogy pontosak-e a kifizető ügynökségek elszámolásai, majd azokat a Bizottság éves pénzügyi záróelszámolási határozat tárgyává teszi. Ezt követően a Bizottság maga elvégzi a szabályszerűségi záróelszámolást olyan ellenőrzések alapján, amelyek lehetővé teszik számára, hogy azonosítsa és kizárja (a későbbi években) a szabályoknak nem megfelelően teljesített kifizetéseket. 5 A Bizottság május 2-i 375/2012/EU végrehajtási rendelete az 1290/2005/EK tanácsi rendeletnek a kifizető ügynökségek és más testületek akkreditációja és az EMGA és az EMVA számláinak elszámolása tekintetében történő alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 885/2006/EK rendelet módosításáról (HL L 118., , 4. o.). 12

13 összpontosít. A leginkább kockázatos területeken rendszeralapú megközelítésben intenzívebb ellenőrzési tevékenységeket folytatnak majd. B. Nincs mérlegelési lehetőség és a pénzügyi korrekciókat rangsorolják Az uniós költségvetést fenyegető, feltárt kockázatok kivétel nélkül nettó pénzügyi korrekciót eredményeznek, mivel a Bizottságot a jog kötelezi arra, hogy a finanszírozásból minden jogszerűtlennek talált kiadást kizárjon. Az EMGA és az ERFA nettó pénzügyi korrekcióit egyaránt az új horizontális KAP-rendelet szabályozza, amely még jobban szigorítja az eljárást, olyan mértékben, hogy a pénzügyi korrekciók összegének megállapítására vonatkozó módszert és kritériumokat most már a felhatalmazáson alapuló jogi aktus írja elő. Mind a költségvetési rendelet, mind az új horizontális KAP-rendelet rangsorolja a nettó pénzügyi korrekciók egyes típusait: eszerint átalánykorrekció csak akkor alkalmazható, ha arányos mértékű erőfeszítéssel kiszámított vagy extrapolált korrekciók nem állapíthatók meg. C. Rövidebb szabályszerűségi záróelszámolási eljárás A Bizottság további lépéseket tesz majd az eljárás egyszerűsítésére. Először is az új horizontális KAP-rendelet pontosan meghatározza az egymást követő lépések természetét, hatókörét és sorrendjét, valamint a pénzügyi korrekciók különböző típusait. Másodsorban a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok rendelkezései (a pénzügyi korrekciók számításának módszere és kritériumai) és a végrehajtási aktusok rendelkezései (a szabályszerűségi záróelszámolási eljárás részletezése, kötelező határidőkkel) a tervek szerint tovább egyszerűsítik a jogi keretszabályokat, és korlátozzák majd az indokolatlan késedelmek kockázatát. Harmadszor a Bizottság a határidők szigorú betartása érdekében fokozni fogja a szabályszerűségi záróelszámolási eljárások előrehaladásának ellenőrzését. D. A Bizottság felügyeleti szerepének megerősítése A közötti időszakra vonatkozóan megerősítették a KAP szabályozási eszközeit, így többek között mindkét pillér közös monitoring- és értékelési rendszerrel rendelkezik, egyszerűsítették/felgyorsították a szabályszerűségi záróelszámolási eljárást, pontosították a nettó pénzügyi korrekciók alkalmazására vonatkozó kritériumokat és módszertant, valamint új, reprezentatív mintákon alapuló modellt vezettek be a bejelentett kiadások jogszerűségére és szabályszerűségére vonatkozóan az igazoló hatóság által adott bizonyosságra. E. Egyszerűsítés Különösen az EMVA vonatkozásában a Bizottság folytatja a hibák alapvető okainak feltárására irányuló erőfeszítéseit (ad hoc munkacsoportot hozott létre), valamint továbbra is javasolja és ösztönzi az egyszerűsített támogatási rendszerek lehető legszélesebb körű alkalmazását, mivel azok esetében alacsonyabb a hibalehetőség kockázata. Átfogóbban nézve a Bizottság az érdekelt felekkel együtt egyszerűsítési folyamatban vesz részt, amelynek során valamennyi jogi aktust és iránymutatást értékelik azzal a céllal, hogy azonosítsák az összes lehetséges egyszerűsítést, és a lehető leghamarabb megtegyék a szükséges módosításokat: rövid távon a felhatalmazáson alapuló és végrehajtási aktusokra, valamint az iránymutatásokra, hosszú távon pedig az alap-jogiaktusokra vonatkozóan. F. Megszakítások és felfüggesztések a KAP esetében, amelyek a Bizottság számára késedelem nélküli és hathatós eszközt jelentenek az uniós költségvetés védelme érdekében E megelőző intézkedések (megszakítás az EMVA esetében, illetve felfüggesztés az EMGA és az EMVA esetében egyaránt) lehetővé teszik, hogy a Bizottság késedelem nélkül és hathatósan lépjen fel az uniós költségvetés védelmében: új kifizetésekre nem kerül sor, 13

14 illetve ezek a felfüggesztés időtartama alatt a becsült kockázatnak megfelelő mértékben csökkennek. Emellett ahogyan az a korábbi programozási időszakok során is tapasztalható volt a feltárt szabálytalan kifizetéseket teljes mértékben fedezik a nettó pénzügyi korrekciók. További információk a 2.1. szakaszban találhatók Kohézió A helyzet alakulása a közötti programozási időszakig A kohézió területén a pénzügyi korrekciókat követően felszabadított pénzeszközöket újra fel lehetett használni, és a szabálytalan kiadásokat a program életciklusa alatt szabályos kiadásokkal lehetett helyettesíteni. A jogi keretből adódóan a korábban kifizetett összegek uniós költségvetésbe történő visszafizetéséhez vezető nettó pénzügyi korrekciók általában kivételesnek számítottak a program végrehajtása alatt A közötti időszakra tervezett fejlesztések A. Nettó pénzügyi korrekciók A közötti programozási időszakra vonatkozóan jelentős változást vezettek be: a közös rendelkezésekről szóló rendelet 145. cikkének (7) bekezdésében foglalt bizonyos feltételek mellett a Bizottság köteles nettó pénzügyi korrekciót alkalmazni. Ezekben az esetekben nem érvényesül többé a tagállam jelenleg meglévő azon lehetősége, hogy a korrekciót elfogadja, és az uniós forrásokat újra felhasználja. A közötti időszakban a nettó pénzügyi korrekciók további ösztönzést jelentenek majd a tagállamokra nézve, hogy tovább javítsák irányítási és kontrollrendszereiket, mivel ezek a korrekciók csökkentik az adott tagállamra elkülönített forrásokat, amennyiben tagállami szinten korábban nem feltárt, nem bejelentett és nem korrigált súlyos hiányosságokat találnak az uniós ellenőrzések során. B. A tagállami kontrolleljárások fejlesztésének ösztönzése Az elszámolások, a vezetői nyilatkozat és az ellenőrzési vélemény elkészítésekor a programhatóságoknak ilyen kontrolleljárások révén megalapozott bizonyosságot kell szerezniük arról, hogy valamennyi lényeges szabálytalanságot korrigálták, valamint hogy a lehetséges súlyos hiányosságokat az irányítási és kontrollrendszerek minden szintjén kezelték, illetve kezelik. Az ellenőrző hatóságok megerősített szerepet játszanak majd az egyes programokra vonatkozóan minden évben benyújtott ellenőrzési vélemények kapcsán: ellenőrzési véleményeik alapját az éves fennmaradó hibakockázat képezi majd. A tagállamok által bejelentett fennmaradó hibaarányt a Bizottság főigazgatóságai éves tevékenységi jelentéseik elkészítésekor fogják értékelni és validálni. Az új pénzügyi irányítási ciklusban a határidő a számviteli évet követő év február 15-e 6. Az adott határidőig a tagállamoknak be kell nyújtaniuk a Bizottság számára a program elszámolásait, a vezetői nyilatkozatot, az ellenőrzési véleményt és a vonatkozó jelentéseket. A tagállamok igazolják az éves elszámolásban feltüntetett kiadások jogszerűségét és szabályszerűségét. C. Az adott év február 15-ét megelőzően feltárt szabálytalanságok/hiányosságok pénzügyi korrekciója A közötti programozási időszakban az adott év február 15-ét megelőzően feltárt szabálytalanságokkal kapcsolatos pénzügyi korrekciókra vonatkozó szabályok hasonlóak a közötti időszakban alkalmazott szabályokhoz. A cél a tagállamok további ösztönzése arra, hogy a szabálytalanságokat ők maguk tárják fel és orvosolják. A 6 Ez a határidő rendkívüli esetekben a tagállam kérésére március 1-jéig meghosszabbítható (59. cikk, (5) bekezdés). 14

15 tagállami ellenőrzések által azonosított szabálytalan kiadásokat le kell vonni a Bizottságnak minden évben február 15-ig benyújtandó elszámolásokból. Amennyiben a tagállam ennek megfelelően jár el, újra felhasználhatja az így korrigált összegeket a program alapján jogosult új intézkedésekre, csakúgy, mint a közötti időszakban. Amennyiben a kiadásokra vonatkozó, a Bizottságnak az igazolt elszámolás benyújtását megelőzően végrehajtott uniós ellenőrzések pénzügyi korrekciót szükségessé tevő szabálytalanságot tárnak fel, a közötti időszakhoz hasonlóan most is két lehetőség van: 1. Ha a tagállam egyetért a pénzügyi korrekcióval, és intézkedést tesz, a korrekció tárgyát képező összeget újra felhasználhatja új, jogosult műveletekre (a közös rendelkezésekről szóló rendelet 145. cikkének (5) bekezdése). 2. Ha a tagállam nem ért egyet a korrekcióval, a Bizottság a közös rendelkezésekről szóló rendelet 145. cikke szerinti kontradiktórius eljárást követően határoz az esetleges pénzügyi korrekcióról. Ez a pénzügyi korrekció mindig nettó, és a programra és a tagállam számára előirányzott összegek arányos csökkentésével jár. D. A jogszerűség és szabályszerűség bizottsági értékelése az évente február 15-ig benyújtott elszámolások, ellenőrzési vélemény és kísérő dokumentumok alapján A Bizottság áttekinti és értékeli majd az ellenőrzési véleményeket (a rendszerek működésével, a jog- és szabályszerűséggel kapcsolatos elemeket) és az éves kontrolljelentéseket, ezen belül a bejelentett fennmaradó hibaarányokat, valamint a vezetői nyilatkozatokat és éves összefoglalókat. Erre három hónap áll rendelkezésére, a február 15-ig benyújtandó dokumentumok benyújtásától számítva. A Bizottság ennek alapján elkészíti kockázatértékelését, és a kiválasztott magas kockázatú programokra irányuló kockázatalapú ellenőrzéseket előirányzó ellenőrzési tervet. A Bizottság a következő megbízhatósági csomag benyújtásáig elvégzi kockázatalapú ellenőrzéseit. A dokumentumok áttekintése, helyszíni ellenőrzések és a tagállami auditok egyes mintákra irányuló megismétlése alapján megvizsgálja, hogy a közölt információk megbízhatók-e, és így a jogszerűségről és szabályszerűségről kialakított állásfoglalás megbízható alapját képezik-e. Prioritást élvez azon programok ellenőrzése, amelyek jelentős hatást gyakorolnak a számviteli évben a megfelelő alaphoz kapcsolódóan teljesítendő bizottsági kifizetésekre. Az ellenőrzési prioritások kockázatalapú kritériumainak meghatározása során a Bizottság a tagállami hatóságok korábbi teljesítményét is figyelembe veszi. E. A súlyos hiányosságra utaló szabálytalanságok uniós ellenőrzések által történő feltárása február 15-e után Amennyiben az adott év február 15-e után végrehajtott uniós (bizottsági, ezen belül OLAF-, illetve számvevőszéki) ellenőrzések az adott számviteli évet érintő súlyos hiányosságra utaló szabálytalanságot tárnak fel, a Bizottság kötelessége, hogy a rendeletben felsorolt feltételek fennállása esetén nettó pénzügyi korrekciót alkalmazzon. Az ebből következő pénzügyi korrekció mindig nettó lesz, mert a programra előirányzott összeg és az érintett tagállam számára előirányzott teljes támogatás automatikusan csökken a korrekció összegével, még akkor is, ha a tagállam elfogadja a pénzügyi korrekciót. F. Megerősített jogalap A közös rendelkezésekről szóló rendelet felhatalmazza a Bizottságot arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusban határozza meg az irányítási és kontrollrendszer értékelési kritériumaira vonatkozó részletes szabályokat (köztük a súlyos hiányosságok 15

16 főbb típusait), az alkalmazandó pénzügyi korrekció szintjének megállapítására vonatkozó kritériumokat, valamint az átalánykorrekciók és az extrapolált pénzügyi korrekciók alkalmazására vonatkozó kritériumokat. A felhatalmazáson alapuló jogi aktust március 3-án fogadták el (480/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet) 7. A Bizottság így szilárdabb jogalapra támaszkodhat majd a közötti programozási időszakhoz képest, amelyben egy jogilag nem kötelező iránymutatás alapján alkalmazott hasonló elemeket. Továbbá a jogi aktus azt is elősegíti majd, hogy a programban érdekelt felek előzetesen ismerjék az értékelési kritériumokat és az átalánykorrekciók szintjeit. G. Változatlan átalánykorrekciós ráták Az átalánykorrekciók előző programozási időszak alatt alkalmazott szintjei 5 %, 10 %, 25 % és 100 % nem változnak. E megközelítésmódot a Bíróság ítélkezési gyakorlata is megerősítette. Mindamellett a közös rendelkezésekről szóló rendeletnek megfelelően bármely pénzügyi korrekciós szint alkalmazására vonatkozó döntés során figyelembe kell venni az arányosság elvét és az uniós költségvetést érintő fennmaradó kockázatot. Ezért, amennyiben a felhatalmazáson alapuló jogi aktussal összhangban meghatározott átalánykorrekció alkalmazása aránytalan lenne, a Bizottság csökkentett átalánykorrekciós szintet alkalmaz. H. Ismétlődő hiányosságok esetén magasabb korrekciós szint alkalmazható A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktusba olyan rendelkezést épített be, amely az első korrekciónál nagyobb mértékű korrekció alkalmazását teszi lehetővé abban az esetben, ha valamely uniós ellenőrzés egy korábbi pénzügyi korrekció ellenére ugyanolyan hiányosságot tapasztal. Ez világos üzenet a tagállamok számára a tekintetben, hogy súlyos hiányosság esetén késedelem nélkül és tartós hatást elérve kell módosítaniuk igazgatási és kontrollrendszereiket. I. A már hatályos egyéb intézkedéseket továbbra is alkalmazni kell Az új lehetőségeket vagyis a nettó pénzügyi korrekció kiszabásának lehetőségét és az éves megbízhatósági csomag bevezetését kiegészíti majd a megszakításokra és felfüggesztésekre vonatkozó meglévő szigorú politika folytatása, valamint az összes egyszerűsítési lehetőség alkalmazásának komoly ösztönzése. Ez minden bizonnyal a kohéziós politika végrehajtásának további javulását eredményezi majd az új programozási időszakban Közvetlen irányítás A közvetlen irányítás alá tartozó kiadások esetében a Bizottság kontrollkereteket alakított ki, hogy a vissza nem térítendő támogatások igazgatási folyamatának különböző szakaszaiban megelőzzék, feltárják és megakadályozzák a szabálytalanságokat, és így megvalósítsák az operatív és pénzügyi célkitűzéseket. Az alábbiakban áttekintjük a közvetlen irányítás alá tartozó kiadások két legfontosabb területét: a kutatást és a nemzetközi segélyeket. A kutatási kiadások vonatkozásában a kontrollkeret kiindulópontja a munkaprogram összeállítása, amely széles körű konzultációs folyamaton megy keresztül, hogy biztosítsák az érdekelt felek elvárásainak való legjobb megfelelést és a lehető legjobb kutatási eredményeket érjék el. A javaslatok értékelését követően további ellenőrzéseket 7 A Bizottság március 3-i 480/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelete az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet kiegészítéséről (HL L 138., , 5. o.). 16

17 végeznek, mivel a kiválasztott javaslatok jogilag kötelező erejű szerződésekben jelennek meg. A projekt végrehajtását a projekt élettartama alatt végig nyomon követik. A költségtérítési igények alapján történő kifizetések mindegyikét előzetes ellenőrzéseknek vetik alá a standard eljárások szerint, amelyek (a EUR-t meghaladó kifizetések esetében) magukban foglalják a képesített könyvvizsgáló által kiadott ellenőrzési tanúsítványt. A standard kontrollok mellett a kapott információ és az ügylet kockázata alapján további célzott ellenőrzéseket is el lehet végezni. A megbízhatóság fő forrása a kedvezményezettek létesítményeinek mintája alapján a költségek felmerülését és bejelentését követően végzett mélyreható ellenőrzés. E mélyreható ellenőrzések jelentős részét a program élettartama alatt végzik el. Minden olyan összeget visszafizettetnek, amely meghaladja az esedékes összeget, valamint a rendszerszintű hibákat a kedvezményezett valamennyi folyamatban lévő részvételére kiterjesztik. A nemzetközi együttműködés és fejlesztés terén a Bizottság kontrollkeretet hozott létre, hogy a finanszírozás végrehajtásának különböző szakaszaiban megelőzzék, feltárják és megakadályozzák a szabálytalanságokat. E kontrollkeret az erre a végrehajtásra alkalmazott valamennyi (közvetlen és közvetett) irányítási módra alkalmazandó. E stratégia kiindulópontja a tervezési dokumentumok és a finanszírozási döntés megszövegezéséhez legalkalmasabb eszköz kiválasztása, ami ezt követően a végrehajtás valamennyi szakaszában végrehajtott tényleges ellenőrzésekben jelenik meg. A pénzügyi kontroll szempontjából a rendszer számos olyan eszközből áll, amelyeket szisztematikusan alkalmaznak az összes irányítási mód alá tartozó szerződések és vissza nem térítendő támogatások végrehajtására. Ezen eszközök a következők: a kifizetésekre vonatkozó előzetes ellenőrzések, a Bizottság által lefolytatott és az ellenőrzési tervben előirányzott ellenőrzések, a kifizetéseket megelőzően a vissza nem térítendő támogatások kedvezményezettjei által elvégzett kiadásigazolások, nemzetközi szervezeteknél lefolytatott ellenőrző kiküldetések, valamint átfogó utólagos ellenőrzés a fennmaradó hibaarányokra vonatkozóan évente elkészített tanulmány alapján. Az uniós pénzügyi érdekek védelme tehát a költségvetési rendelet által kínált minden más lehetséges eszközön felül az egyedi tranzakciók Bizottság általi előzetes ellenőrzése, valamint az azt követő kontrollok vagy ellenőrzések, továbbá amennyiben nem tartották be az elfogadott eljárásokat, vagy a tevékenységek nem voltak jogosultak uniós finanszírozásra a jogosulatlanul folyósított pénzeszközök ezekből adódó visszafizettetése révén valósul meg Az irányítási és kontrollrendszerek költséghatékonysága A költségvetési rendelet követelményével összhangban a Bizottság eredményekre összpontosító költségvetési stratégiájának fontos célkitűzése a költséghatékonyság biztosítása az irányítási és kontrollrendszerek kialakítása és alkalmazása során, mivel e rendszerek révén megelőzhetők, illetve feltárhatók és korrigálhatók a hibák. A kontrollstratégiák kapcsán ezért a kockázatosabb területeken magasabb szintű ellenőrzést és gyakoriságot kell fontolóra venni, és biztosítani kell a kontrollok által nyújtott hozzáadott értéket. Ez azért fontos, mert a kontrollok jelentős igazgatási terhet helyeznek a kedvezményezettek vállára, és esetlegesen a programokban való részvételtől is eltántorítják őket. Továbbá a nem hatékony és nem eredményes kontrollok olyan erőforrásokat emésztenek fel, amelyek máskülönben elősegítenék az eredmények megvalósítását. A évi éves tevékenységi jelentésekben már javult a költséghatékonyságról való jelentéstétel. Minden olyan bizottsági szolgálat, amely következtetésre jutott irányítási és kontrollrendszere költséghatékonyságára vonatkozóan, megállapította, hogy a 17

18 számszerűsíthető és/vagy nem számszerűsíthető előnyök meghaladják a költségeket és/vagy a releváns mutatószámok stabil vagy pozitív tendenciáját mutatják. A Bizottság arra utasította szolgálatait, hogy dolgozzanak ki közös módszertant kontrollköltségeik és -hasznaik kiszámítására, hogy javuljon a konzisztencia és olyan megbízható eredmények szülessenek, amelyek felhasználhatóak a működő kontrollrendszerek relatív költséghatékonyságának meghatározására (lásd a Bizottság évi összefoglaló jelentését). A megosztott irányítás alá tartozó kiadások tekintetében a kontrollok költségeinek és költséghatékonyságának kiszámítása során figyelembe kell venni a tagállami irányítási és kontrolltevékenységeket is. 3. PÉNZÜGYI KORREKCIÓK ÉS VISSZAFIZETTETÉSEK 2014-BEN 3.1. ÁTTEKINTÉS 3.1. táblázat: Áttekintés a évi pénzügyi korrekciókról és visszafizettetésekről A többéves pénzügyi terv fejezete Intelligens és inkluzív növekedés Összes kifizetés az uniós költségvet ésből 2014-ben Összes folyamatba n lévő pénzügyi korrekció 2014 végén 2014-ben visszaigazo lt összes pénzügyi korrekció és visszafizett etés Az uniós költségvet és kifizetései nek %- ában 2014-ben végrehajtott összes pénzügyi korrekció és visszafizettet és millió EUR Az uniós költségvet és kifizetésein ek %-ában ,2 % ,7 % ERFA ,5 % ,6 % Kohéziós Alap ,2 % 236 1,8 % ESZA ,2 % 290 2,7 % Belső szakpolitikák ,7 % 218 1,6 % Fenntartható növekedés: természeti erőforrások ,2 % ,3 % EMGA ,2 % 946 2,1 % Vidékfejlesztés ,4 % 252 2,3 % HOPE/EHA ,8 % 66 9,6 % EMOGA Orientáció ,2 % ,2 % Belső szakpolitikák ,6 % 19 4,6 % Biztonság és uniós polgárság ,5 % 42 2,5 % Migráció és belügy ,3 % 5 1,3 % Belső szakpolitikák ,8 % 37 2,8 % Globális Európa n.a ,8 % 108 1,5 % Külső szakpolitikák ,8 % 108 1,5 % Igazgatás n.a. 5 0,1 % 5 0,1 % Igazgatás ,1 % 5 0,1 % ÖSSZESEN * ,3 % ,3 % * Nem tartalmazza a Horvátország számára az Ellentételezések fejezetéből kifizetett 29 millió EUR-t és a Speciális eszközök fejezetéből kifizetett 465 millió EUR-t. Megjegyzendő, hogy a fenti számadatok eltérnek az OLAF PIF-jelentésében szereplőktől, mivel az OLAFjelentést egy olyan korábbi szakaszban tették közzé, amikor még csak ideiglenes számadatok álltak rendelkezésre. Mezőgazdaság: 2014-ben a Bizottság 3 szabályszerűségi záróelszámolási határozatot 9 hozott, melyek 56 darab, összesen 443 millió EUR összegű egyedi pénzügyi korrekcióra vonatkoztak (ez a évi költségvetésben a KAP-ra vonatkozó kiadások 0,8 %-a). Egy további, pénzügyileg jelentős szabályszerűségi záróelszámolási határozatot 2014 végén készítettek 8 Az ERFA és a Kohéziós Alap összegei 2014-ben első alkalommal magukban foglalják a forrásnál tett pénzügyi korrekciókat is április 4-i 2014/191/EU határozat (44. sz. ad hoc határozat, HL L 104.), április 9-i 2014/458/EU határozat (45. sz. ad hoc határozat, HL L 204.), december 24-i 2014/950/EU határozat (46. sz. ad hoc határozat, HL L 369.). 18

19 el, és erről az év vége előtt hivatalos konzultációt folytattak a tagállamokkal a Mezőgazdasági Alapok Bizottságában. Ezt az ugyancsak 56 egyedi korrekciót lefedő, 1,4 milliárd EUR összegre vonatkozó határozatot a Bizottság 2015 januárjában fogadta el 10. A közszektorra vonatkozó, nemzetközileg elfogadott számviteli standardok alapján ezt az összeget a 2014-es pénzügyi évben visszaigazolt -ként tüntették fel. Kohézió: közötti programozási időszak: Az ERFA-programok és a Kohéziós Alap projektjei a lezárási folyamat előrehaladott szakaszában tartanak, ami azt eredményezte, hogy 2014-ben összesen 543 millió EUR összegben szabtak ki további pénzügyi korrekciókat, amelyeket a tagállamok elfogadtak: 451 millió EUR összegű pénzügyi korrekció az ERFA-programok lezárására 9 tagállamban; ezek közül a legjelentősebb Olaszország (231 millió EUR) és Spanyolország (119 millió EUR), 11 tagállam által elfogadott 92 millió EUR összegű pénzügyi korrekció a Kohéziós Alap projektjeire vonatkozóan, a legnagyobb összeg Szlovákiához kapcsolódik (70 millió EUR). Az ESZA vonatkozásában a lezárási folyamattal összefüggésben mind a 239 programot lezárták (209-et teljesen és 30-at részlegesen) ben a visszaigazolt és végrehajtott pénzügyi korrekciók összege 133 millió EUR-t tett ki. A legtöbb visszaigazolt és végrehajtott pénzügyi korrekcióval rendelkező tagállam Spanyolország (99 millió EUR) és Olaszország (20 millió EUR). A lezárási folyamatot a következő további országokban zárták le: Belgium, Németország, Görögország, Franciaország, Ausztria, Szlovákia és az Egyesült Királyság. Olaszország és Spanyolország még nem fogadott el néhány lezárási javaslatot, és kezdeményezték a korrekciót megelőző eljárást további részletek a szakaszban ben jelentős előrehaladás történt a Halászati Orientációs Pénzügyi Eszköz (HOPE) lezárásával kapcsolatban végéig a 60 programból 53-at zártak le. Az érintett legtöbb pénzügyi korrekciót visszafizetési felszólítás útján hajtották végre közötti programozási időszak: Az ERFA és a Kohéziós Alap vonatkozásában 2014-ben 294 millió EUR összegben igazoltak vissza pénzügyi korrekciókat 11. Ez a Bizottság megszakításokra és felfüggesztésekre vonatkozó meglévő szigorú politikájának és a cselekvési tervek növekvő számának, továbbá a Bizottság megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselői által küldött, felfüggesztést kilátásba helyező leveleket követően a tagállamok által kiszabott és végrehajtott pénzügyi korrekcióknak az eredménye. Az ESZA keretében 209 millió EUR összegben igazoltak vissza és 156 millió EUR összegben hajtottak végre pénzügyi korrekciókat, ebből 95 millió EUR-t 2014-ben, 61 millió EUR-t pedig a korábbi években igazoltak vissza. A 2014-ben és a korábbi években visszaigazolt pénzügyi korrekciók 89 %-át hajtották végre, így 118 millió EUR összegű pénzügyi korrekció vár még végrehajtásra. A legtöbb korrekciót Spanyolországban (56 millió EUR), Romániában (43 millió EUR), Lengyelországban (32 millió EUR) és Franciaországban (20 millió EUR) szabták ki. A 2014-ben végrehajtott pénzügyi korrekciók közül 64 millió EUR összegben szerepel forrásnál tett pénzügyi korrekció, vagyis ezeket a pénzügyi korrekciókat a tagállami hatóságok alkalmazták a január 16-i (EU) 2015/103 határozat (47. sz. ad hoc határozat, HL L 16.). 11 Ezen összegen felül az ERFA/Kohéziós Alap vonatkozásában 2014-ben első alkalommal jelentettek be forrásnál tett korrekciókat 782 millió EUR összegben lásd a szakaszt. 19

20 kiadások Bizottságnak való bejelentésével egy időben úgy, hogy a bizottsági ellenőrzéseket követően átalánykorrekciókat alkalmaztak. Az Európai Halászati Alapra (EHA) vonatkozóan visszaigazolt pénzügyi korrekciók 2013 óta több mint 80 %-kal emelkedtek, ami elsősorban bizottsági ellenőrzések és dokumentumalapú ellenőrzések eredménye. A nem elszámolható kiadásoknak a későbbi kifizetési kérelemből való visszavonása lehetővé teszi az ilyen pénzügyi korrekciók gyors végrehajtását közötti programozási időszak: Az első számviteli időszak 2014-ben kezdődött meg, és mivel eddig alig néhány program esetében jelölték ki a hatóságokat, a kiadások bejelentéséhez kapcsolódóan még nem hajtottak végre ellenőrzési tevékenységet DECEMBER 31-ÉN FOLYAMATBAN LÉVŐ PÉNZÜGYI KORREKCIÓK A folyamatban lévő pénzügyi korrekció azt az előzetes szakaszt jelenti, amikor egy pénzügyi korrekcióra vonatkozóan már megkezdődött az eljárás, de az érintett tagállammal való kontradiktórius eljárás még folyamatban van. A feltüntetett összegek csak a Bizottság szolgálatai által tett kezdeti becslések, amelyek a Bizottság végleges határozatáig még változhatnak BEN VISSZAIGAZOLT PÉNZÜGYI KORREKCIÓK Ez a szakasz a 2014-ben visszaigazolt pénzügyi korrekciók összegeiről nyújt áttekintést. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy az alábbiakban szereplő adatok és térképek csupán egy évre, nevezetesen 2014-re vonatkoznak. Évtől függően jelentősen változhat a korrekciók globális és tagállamonkénti összege. Ezért a felügyeleti és kontrollrendszerek korrekciós kapacitásának értékelése a kiadások jellegével összhangban csak többéves távlatban nyújt értelmezhető eredményeket (lásd még a 4. szakaszt). 20

21 Tagállamok szerinti bontás térkép és táblázat: 2014-ben visszaigazolt pénzügyi korrekciók a kapott uniós kifizetésekkel összehasonlításban; tagállamok szerinti bontás A fenti térkép az egyes tagállamokra vonatkozó visszaigazolt pénzügyi korrekcióknak az uniós költségvetésből 2014-ben kapott kifizetésekhez viszonyított relatív súlyán alapul. Világosszürkével jelöltük azokat a tagállamokat, amelyek a 3,5 %-os átlagérték alatt vannak. Pirossal emeltük ki azokat a tagállamokat, amelyek a 3,5 %-os átlagérték felett vannak. Tagállam Uniós költségvet ésből kapott kifizetések 2014-ben (millió EUR) 2014-ben visszaigazol t pénzügyi korrekciók (millió EUR) 2014-ben visszaigazol t pénzügyi korrekciók az uniós költségveté sből kapott évi kifizetések %-ában Belgium ,4 % Bulgária ,1 % Cseh Köztársaság ,6 % Dánia ,7 % Németország ,4 % Észtország ,3 % Írország ,3 % Görögország ,7 % Spanyolország ,7 % Franciaország ,4 % Horvátország 407 n.a. Olaszország ,2 % Ciprus 237 n.a. Lettország ,5 % Litvánia ,5 % Luxemburg ,0 % Magyarország ,0 % Málta ,2 % Hollandia (30)* (2,3 %) Ausztria ,2 % Lengyelország ,3 % Portugália ,0 % Románia ,1 % Szlovénia ,4 % Szlovákia ,0 % Finnország ,8 % Svédország ,3 % Egyesült ,1 % INTERREG ,4 % ÖSSZESEN ,5 % * A Hollandiára vonatkozó fenti negatív összeg a Bíróság azon ítéletét követően keletkezett, amelynek értelmében a Bizottságnak visszatérítést kell teljesítenie Hollandia javára. 21

22 A 2014-ben visszaigazolt átalánykorrekciók bontása táblázat: A 2014-ben visszaigazolt átalánykorrekciók bontása Mezőgazdaság Összes pénzügyi korrekció (millió EUR) 2014-ben visszaigazolt pénzügyi átalánykorrekciók* (millió EUR) EMGA ** EMVA ** Kohézió ERFA + Kohéziós Alap ESZA EMOGA Orientáció 13 0 EHA/HOPE 39 3 Belső szakpolitikák 5 5 ÖSSZESEN * Extrapolált korrekciókkal együtt. ** Ez a legjobb becslést mutatja. A pénzügyi korrekciók nagy része pontos számításokon és átalányokon alapuló összegeket foglal magában. Az átalánykorrekciók alkalmazása hasznos eszköznek bizonyul olyan esetekben, amikor a kapcsolódó összeg nem számszerűsíthető reprezentatív statisztikai minta alapján, vagy amikor az egyedi hibák kiadásra gyakorolt hatás nem számszerűsíthető pontosan. Ez azonban azt jelenti, hogy a pénzügyi következményeket a pénzügyi átalánykorrekcióval sújtott tagállam viseli, mivel a korrekciók nem kapcsolódnak projektszintű egyedi szabálytalanságokhoz, vagyis nincs olyan egyedi végső kedvezményezett, akivel vissza lehetne fizettetni az összegeket A forrásnál tett pénzügyi korrekciók bontása táblázat: A forrásnál tett, 2014-ben visszaigazolt pénzügyi korrekciók bontása A forrásnál tett, 2014-ben Tagállam visszaigazolt pénzügyi korrekciók (millió EUR) Bulgária 28 Cseh Köztársaság 407 Írország 0 Görögország 88 Spanyolország 0 Franciaország 20 Olaszország 4 Litvánia 0 Magyarország 152 Lengyelország 14 Portugália 0 Románia 133 Szlovákia 56 Egyesült Királyság ÖSSZESEN

23 Az ERFA/Kohéziós Alap közötti programjainak vonatkozásban először ben jelentettek forrásnál tett korrekciókat. Ezek a Bizottság szolgálatainak külön kérése nyomán a tagállamok 12 által 2014-ben bejelentett összegekhez kapcsolódnak (azokra a főbb ügyekre vonatkozó célzott kérésekről van szó, amelyeknél átalánykorrekciót alkalmaztak a közbeszerzési eljáráshoz kapcsolódó problémák vagy a tagállami irányítási és kontrollrendszerekben feltárt hiányosságok miatt). Ennek eredményeképpen 2012 óta kumulatívan és 2014 végéig 782 millió EUR összegben azonosítottak forrásnál tett pénzügyi korrekciókat 6 tagállamban. Mivel ez az első év, amikor a tagállamok ilyen információkról jelentést tesznek, a forrásnál tett korrekciók teljes összegét 2014-hez rendeltük, jóllehet az összegek közül néhány a Bizottságnak 2012-ben és 2013-ban küldött kifizetési igényekben szerepelt. Az ERFA/ Kohéziós Alap tekintetében a forrásnál tett pénzügyi korrekciók elsősorban a Cseh Köztársaságot (398 millió EUR), Magyarországot (136 millió EUR), Romániát (92 millió EUR), Görögországot (72 millió EUR) és Szlovákiát (56 millió EUR) érintik. Az ESZA vonatkozásában a kiadások Bizottságnak való bejelentésével egy időben alkalmazott és ebből következően új kiadásokat korrigáló átalánykorrekciók által érintett főbb tagállamok a következők: Románia (41 millió EUR), Franciaország (20 millió EUR), Magyarország (16 millió EUR) és Lengyelország (14 millió EUR), összesen 100 millió EUR összegű, forrásnál tett és 2014-ben visszaigazolt pénzügyi korrekcióval. Romániát illetően az újra előforduló problémák alapvető okainak kezelése érdekében a Bizottság együttműködik a nemzeti hatóságokkal, hogy megerősítsék a román irányítási és kontrollrendszereket, és szorosan nyomon követi az elfogadott cselekvési terv végrehajtását. Ezenfelül a nemzeti ellenőrző hatóság számos kiemelt kockázatú projekt esetében ellenőrizte a közbeszerzési eljárásokat, és a feltárt hibákat jelenleg korrigálják az érintett projektek szintjén tett pénzügyi korrekciók révén (a 25 %-os átalánykorrekciót helyettesítve). A Bizottság abban is támogatja a román hatóságokat, hogy folytassák az egyszerűsítést és a csalások megelőzésére és felderítésére szolgáló ARACHNE eszköz alkalmazását BEN VÉGREHAJTOTT PÉNZÜGYI KORREKCIÓK Ez a szakasz a 2014-ben végrehajtott pénzügyi korrekciók összegeiről nyújt áttekintést. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy az alábbiakban szereplő adatok és térképek csupán egy évre, nevezetesen 2014-re vonatkoznak. Évtől függően jelentősen változik a korrekciók globális és tagállamonkénti összege a többéves helyzetet illetően lásd a 4. szakaszt. 12 Mivel a tagállamokat jogilag semmi sem kötelezi arra, hogy jelentést tegyenek ilyen összegekről, és a programozási időszak kezdete óta strukturált jelentéstételre sem került sor, ez a szakasz az azon ügyekre vonatkozó további pénzügyi korrekciók prudens és nem kimerítő összegét ismerteti, amelyek tekintetében a Bizottság egyértelmű ellenőrzési nyomvonalat tudott rekonstruálni az igazoló hatóság szintjén. 23

24 Tagállamok szerinti bontás térkép és táblázat: 2014-ben végrehajtott pénzügyi korrekciók a kapott uniós kifizetésekkel összehasonlításban; tagállamok szerinti bontás A fenti térkép az egyes tagállamokra vonatkozó végrehajtott pénzügyi korrekcióknak az uniós költségvetésből 2014-ben kapott kifizetésekhez viszonyított relatív súlyán alapul. Világosszürkével jelöltük azokat a tagállamokat, amelyek a 2,3 %-os átlagérték alatt vannak. Pirossal emeltük ki azokat a tagállamokat, amelyek a 2,3 %-os átlagérték felett vannak. Tagállam Uniós költségv etésből kapott kifizetés ek ben (millió EUR) 2014-ben végrehajt ott pénzügyi korrekció k (millió EUR) 2014-ben végrehajtott pénzügyi korrekciók az uniós költségvetés ből kapott évi kifizetések %-ában Belgium ,7 % Bulgária ,5 % Cseh Köztársaság ,1 % Dánia ,7 % Németország ,3 % Észtország ,2 % Írország ,7 % Görögország ,7 % Spanyolország ,8 % Franciaország ,1 % Horvátország 407 n.a. Olaszország ,4 % Ciprus 237 n.a. Lettország ,5 % Litvánia ,0 % Luxemburg ,2 % Magyarország ,4 % Málta ,0 % Hollandia ,7 % Ausztria ,5 % Lengyelország ,4 % Portugália ,5 % Románia ,6 % Szlovénia ,6 % Szlovákia ,7 % Finnország ,9 % Svédország ,3 % Egyesült ,6 % Királyság INTERREG ,3 % ÖSSZESEN ,3 % A 2014-ben végrehajtott átalánykorrekciók bontása táblázat: A 2014-ben végrehajtott átalánykorrekciók bontása Kohézió Összes pénzügyi korrekció (millió EUR) ben végrehajtott pénzügyi átalánykorrekciók* (millió EUR) ERFA + Kohéziós Alap ESZA EHA/HOPE 41 4 EMOGA 13 0 Belső szakpolitikák 5 5 ÖSSZESEN * Extrapolált korrekciókkal együtt.