A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

Átírás

1 EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, COM(2013) 934 draft A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK A nettó pénzügyi korrekciók alkalmazása a tagállamokra a mezőgazdasági és a kohéziós politika terén HU HU

2 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés A pénzügyi korrekciók alkalmazásának általános keretszabályai A nettó pénzügyi korrekciókra vonatkozó jogi aktusok és egyéb szabályok A nettó pénzügyi korrekciók tárgyát képező összegek költségvetési és számviteli kezelése a címzett bevételi eszköz A nettó pénzügyi korrekciókra vonatkozó ágazatspecifikus szabályok Mezőgazdaság A jogi normák minden esetben nettó pénzügyi korrekcióról rendelkeznek A nettó pénzügyi korrekciók alkalmazására vonatkozó jogi mechanizmusok további megerősítése A KAP esetében elrendelt megszakítások és felfüggesztések összehangolása a kohéziós politikai alapokkal Kohéziós politikai alapok Új jogi rendelkezés írja elő a Bizottság számára a tagállammal szembeni nettó pénzügyi korrekció elrendelését Az évente február 15-ét megelőzően feltárt szabálytalanságok/hiányosságok pénzügyi korrekciója A jogszerűség és szabályszerűség bizottsági értékelése az évente február 15-ig benyújtott elszámolások, auditvélemény és kísérő dokumentumok alapján A súlyos hiányosságra utaló szabálytalanságok uniós ellenőrzések által történő azonosítása február 15-ike után A Bizottság felügyeleti rendszerében alkalmazott bevált gyakorlatok közelítése a megosztott irányítás alá tartozó területeken

3 1. Bevezetés Az Európai Számvevőszék 2012-re vonatkozó éves jelentésében ismertetett hibaaránynövekedésre válaszul a mentesítési eljárás európai parlamenti előadója és az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottságában képviselt főbb politikai csoportok koordinátorai levelet intéztek az Európai Bizottság elnökéhez, José Manuel Barrosóhoz. A levélben arra kérték a Bizottságot, nyújtson be közleményt, amelyben részletezi, hogyan kívánja megvalósítani a as finanszírozási időszakban a nettó pénzügyi korrekciók hatékonyabb rendszerét azon tagállamok vonatkozásában, amelyek tekintetében hiányosságok tapasztalhatók a megosztott irányítás alá tartozó programok esetében 1. A nettó pénzügyi korrekció az érintett tagállamnak nyújtott finanszírozás visszavonhatatlan csökkentését jelenti. Ez a közlemény a fenti felkérésnek kíván megfelelni: bemutatja, milyen módon szándékozik a Bizottság alkalmazni a as finanszírozási időszakra vonatkozó jogi keret által a nettó pénzügyi korrekciók tekintetében biztosított új eszközöket és követelményeket, és ennek milyen hatása lesz a tagállamokra. A mezőgazdasági politika területén az érintett tagállam számára biztosított uniós források elvesztéséhez vezető nettó pénzügyi korrekciók korántsem mennek újdonságszámba. A as finanszírozási időszakra vonatkozó új szabályok nem változtatnak ezen a helyzeten, és a meglévő mechanizmusok konszolidálását célozzák. A kohéziós politika területén a korábban kifizetett összegek uniós költségvetésbe történő visszafizetéséhez vezető nettó pénzügyi korrekciók kivételesnek számítottak. A as új programozási időszakban a jogszabályok jelentős változáshoz vezetnek, amelynek értelmében a Bizottság hatásköre arra is kiterjed, hogy nettó pénzügyi korrekciókat rendeljen el azon tagállamok vonatkozásában, amelyeknél az irányítási és kontrollrendszerek súlyos hiányosságait állapították meg. A nettó pénzügyi korrekciók közötti időszakra előirányzott szabályozása nem biztosít a Bizottság számára mérlegelési lehetőséget a korrekciós határozatok elfogadása tekintetében. Súlyos hiányosságok esetén rendes esetben nettó pénzügyi korrekciót kell majd elrendelni, és azt egyértelmű, átlátható kritériumok és feltételek szerint kell alkalmazni. A nettó pénzügyi korrekciók közötti finanszírozási időszakhoz tartozó intézkedésekre és programokra történő alkalmazása során az érintett szolgálatok bevált módszerek alkalmazása révén biztosítják majd, hogy az uniós költségvetés védelmére hivatott e fontos korrekciós eszköz eredményes használata hasonló elvek szerint történjék a megosztott igazgatás alá tartozó két említett területen. A bevált gyakorlatok közelítése egymáshoz a fizetési határidő megszakítása és a kifizetések felfüggesztése tekintetében is 1 A levélírók utaltak a szeptember 30-án közzétett, az Európai Unió költségvetésének 2012 végéig megvalósított védelméről szóló közleményre is (COM(2013) 682 final/2), amely az Európai Parlament évi mentesítési eljárásról hozott állásfoglalásában foglalt felkérésre született. 3

4 fontos szempont lesz. A kohéziós politika területén már sikeresen alkalmazott modell a közötti időszakban a mezőgazdasági politika területén is hasonló módon bevezetésre kerül. A Bizottság álláspontja az, hogy minden pénzügyi korrekció, így azok is, amelyek esetében a tagállamok felhasználhatják a korrigált összegeket új projektek és új kiadások céljaira, az EU költségvetésének védelmét szolgálja. Mindamellett kétségtelen, hogy fokozottabb visszatartó hatást gyakorolnak azok a nettó pénzügyi korrekciók, amelyek esetében a tagállamok nem használhatják fel újra a korrekció tárgyát képező és visszafizettetett összegeket, következésképpen elveszítik azokat. E korrekciók lehetősége arra ösztönzi a tagállamokat, hogy maguk tárják fel és korrigálják a hibákat, és ezáltal hozzájárul az irányítási és kontrollrendszerek tökéletesítéséhez. 2. A pénzügyi korrekciók alkalmazásának általános keretszabályai 2.1. A nettó pénzügyi korrekciókra vonatkozó jogi aktusok és egyéb szabályok Az EUMSZ 317. cikkével összhangban a nettó pénzügyi korrekciókra vonatkozó jogi szabályozás fő vonalait a költségvetési rendelet, részleteit pedig az Európai Parlament és a Tanács által elfogadott ágazatspecifikus rendeletek fejtik ki. Ebben a jogi keretben a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat és végrehajtási aktusokat fogad el, illetve specifikus kérdéseket tisztázó iránymutatásokat tehet közzé. Az alábbi ábra sematikus áttekintést nyújt a pénzügyi korrekciók alkalmazására vonatkozó szabályozási keretről: 4

5 EUMSZ 317. cikk Mezőgazdaság: horizontális rendelet a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról (pénzügyi korrekciók és felfüggesztések az EMGA és az EMVA tekintetében) közös rendelkezésekről szóló rendelet - CPR (EMVA, megszakítások) Költségvetési rendelet 80. cikk Kohéziós politikai alapok: közös rendelkezésekről szóló rendelet (CPR) Felhatalmazáson alapuló aktusok Végrehajtási aktusok Felhatalmazáson alapuló aktusok Végrehajtási aktusok Iránymutatások Az új költségvetési rendelet valamennyi szakpolitikai területet felölelő, koherens keretet képez, amely mindenekelőtt a tagállamokkal szemben végrehajtott pénzügyi korrekciók elveit határozza meg: 80. cikk A visszafizettetésre vonatkozó szabályok (4) A Bizottság pénzügyi korrekciókat hajt végre a tagállamokkal szemben annak érdekében, hogy kizárja az uniós finanszírozás alól az alkalmazandó jogszabályok megsértésével teljesített kiadásokat. A Bizottság a pénzügyi korrekcióit a jogosulatlanul felhasznált összegek beazonosítása, valamint a költségvetésre gyakorolt pénzügyi hatások megállapítása alapján hajtja végre. Amennyiben ezeket az összegeket nem lehet pontosan meghatározni, a Bizottság az ágazatspecifikus szabályokkal összhangban extrapolált vagy átalánykorrekciót alkalmazhat. A Bizottság a pénzügyi korrekció összegének meghatározásakor figyelembe veszi az alkalmazandó jogszabályok megsértésének természetét és súlyosságát, valamint a költségvetésre gyakorolt pénzügyi hatásokat, többek között abban az esetben is, amikor az irányítási és kontrollrendszerek hiányossága állapítható meg. A pénzügyi korrekciók megállapítására vonatkozó feltételeket és az alkalmazandó eljárást ágazatspecifikus szabályok határozhatják meg. 5

6 (5) Az extrapolált vagy átalánykorrekciók alkalmazására vonatkozó módszertant az ágazatspecifikus szabályoknak megfelelően kell meghatározni, annak érdekében, hogy a Bizottság meg tudja óvni az Unió pénzügyi érdekeit. A költségvetési rendelet 80. cikke és az ágazatspecifikus rendeletek alapján a Bizottság a pénzügyi korrekciók alábbi három típusát alkalmazza: 1. egyedi pénzügyi korrekció, a jogosulatlanul felhasznált összegek beazonosítása, valamint a költségvetésre gyakorolt pénzügyi hatások megállapítása alapján; 2. extrapolált pénzügyi korrekció; valamint 3. átalánykorrekció. Extrapolált korrekció és átalánykorrekció csak akkor alkalmazható, ha nem lehetséges azonosítani a korrigálandó pontos összeget. Az extrapolált korrekciónak reprezentatív mintán kell alapulnia, amelynek segítségével a vonatkozó összeg elegendően magas konfidenciaszint mellett számszerűsíthető. A következő ábra a pénzügyi korrekció alkalmazásának mechanizmusait szemlélteti: 6

7 A pénzügyi korrekciók alkalmazásának részleteit a megosztott irányítás alá tartozó egyes szakpolitikai területeken e közlemény 3. szakasza mutatja be A nettó pénzügyi korrekciók tárgyát képező összegek költségvetési és számviteli kezelése a címzett bevételi eszköz A pénzügyi korrekciók jogtalanul kifizetett összegeknek a [...] visszafizetéséből származó bevételek -et eredményeznek, és címzett bevételként kezelendők (a költségvetési rendelet 21. cikke (3) bekezdésének c) pontja). Két kivételtől eltekintve 2 a költségvetési rendelet nem tartalmaz részletes rendelkezéseket a nettó pénzügyi korrekciókból származó címzett bevételek felhasználásáról. 2 E címzett bevételeket az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) esetében típus szerint kell kiadási tételekhez hozzárendelni (a költségvetési rendelet 174. cikkének (1) bekezdése), a pénzügyi eszközök esetében pedig ugyanazon pénzügyi eszközre kell fordítani (a költségvetési rendelet 140. cikkének (6) bekezdése). 7

8 Nettó pénzügyi korrekció Címzett bevétel Költségvetési rendelet 21. cikk, (3) bekezdés, c) pont A költségvetési rendelet alkalmazási szabályairól szóló rendelet (alkalmazási rendelet) 7. cikke szerint mindazonáltal a költségvetési megjegyzések jelzik, hogy mely tételekhez kell könyvelni a címzett bevételeknek megfelelő előirányzatokat. Így tehát az EU költségvetésébe címzett bevételként visszaáramló nettó pénzügyi korrekciókat nem rendelik meghatározott tagállamokhoz. Címzett bevétel Költségvetési rendelet 21. cikk, (3) bekezdés, c) pont EU-költségvetési előirányzat Alkalmazási rendelet 7. cikk 3. A nettó pénzügyi korrekciókra vonatkozó ágazatspecifikus szabályok 3.1. Mezőgazdaság A jogi normák minden esetben nettó pénzügyi korrekcióról rendelkeznek A közös agrárpolitika (KAP) jogi keretrendszere szerint a Bizottság által a tagállamokkal szemben a megfelelőségvizsgálati eljárást követően elrendelt pénzügyi korrekciók az ban elfogadott első záróelszámolási határozat óta mindig is nettó korrekcióknak számítottak, és a jövőben is azok maradnak mind az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA), mind az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) tekintetében, mivel: - a korrekció tárgyát képező összegeket a tagállamok ténylegesen befizetik az EU költségvetésébe; valamint - a befizetett összegek az EU-költségvetésnek címzett bevételként kezelendők; a közös agrárpolitika kiadásainak fedezésére szolgálnak, és nem rendelhetők egyes tagállamokhoz (lásd erről az alábbi keretes részt). A Bizottság évente 2 4 megfelelőségi határozatot fogad el egyedi pénzügyi korrekciók egyegy csomagjával kapcsolatban ban a Bizottság négy ilyen határozatot hozott, melyek 147 darab, összesen 1,1 milliárd EUR összegű egyedi pénzügyi korrekcióra vonatkoztak (ez a évi KAP-kiadások 2%-a). Ezek az adatok megerősítik a Számvevőszék évi éves jelentésében (4.29. bekezdés) a pénzügyi korrekciók emelkedő trendjére vonatkozóan tett megállapítást ben a Bizottság három megfelelőségi határozatot hozott, amelyek 651 millió EUR pénzügyi korrekciót eredményeztek (ebből 503 millió EUR vonatkozott az EMGA-ra és 148 millió EUR az EMVA-ra). A pénzügyi 8

9 2013-ban elfogadott nettó pénzügyi korrekciók (EUR) Határozat ÖSSZESEN EMGA , EMVA EGYÉB ÖSSZESEN A 2013-ban elfogadott pénzügyi korrekciók 70%-a négy tagállamot érintett (GR, UK, FR és PL). A korrekciók négy tagállamra való koncentráltsága azonban nem állandó jellemző, hanem évről évre változhat a nemzeti vagy regionális kontrollrendszerek fejlődésének megfelelően. Az EMGA esetében a pénzügyi korrekciót úgy hajtják végre, hogy az érintett összeget levonják a Bizottság által a tagállam számára a pénzügyi korrekcióról szóló bizottsági határozatot követő második hónapban teljesítendő havi kifizetésekből. Az EMVA esetében a pénzügyi korrekciók a tagállamokat az összegek EU-költségvetésbe történő visszafizetésére felhívó visszafizettetési felszólítás útján kerülnek végrehajtásra. A címzett bevételek kezelése A korrekció tárgyát képező és a Bizottság által visszafizettetett összegeket címzett bevételként írják jóvá az EU-költségvetés megfelelő tételeinél ( jogcím az EMGA és jogcím az EMVA esetében). Az EMGA esetében az így keletkező címzett bevétel az EMGA-hoz tartozó bármely kiadás fedezésére felhasználható, ám nem irányozható elő valamely tagállam számára. A alcímhez (piacok) és a alcímhez (közvetlen kifizetések) tartozó költségvetési megjegyzések egyértelműen mutatják, hogy a költségvetési eljárás során az EMGA finanszírozási igényeit szisztematikusan csökkentik az adott költségvetési évben a pénzügyi korrekciókból várható címzett bevételek becsült összegének megfelelő összeggel. Például a évi költségvetésben eredetileg 600 millió EUR pénzügyi korrekciót terveztek, míg az adott költségvetési évben ténylegesen 647,8 millió EUR címzett bevétel folyt be és került felhasználásra. Az EMVA esetében a visszafizettetett összegek már nem használhatók fel, mivel a költségvetési kötelezettségvállalásokat a visszatérítendő kiadások bejelentésekor a tagállam már elköltötte. A címzett bevételből származó kifizetési előirányzatok az EMVA költségvetési tételei között korrekciók átlagos összege az elmúlt öt évben ( ) 30%-kal nagyobb volt, mint az azt megelőző időszakban ( ), az e két időszak közötti költségvetés-növekedést is figyelembe véve. 9

10 szerepelhetnek. Felhasználhatók bármely még le nem zárt kifizetésre, bármelyik vidékfejlesztési program esetében. Következésképpen az EMVA címzett bevételei csökkentik a teljes kifizetésielőirányzat-igényt, és azokat a kiegészítő kifizetési előirányzatok iránti kérelmek csökkentésére használják fel ben az EMVA-hoz kapcsolódó pénzügyi korrekciókból származó címzett bevételek összege 55 millió EUR volt. A nettó pénzügyi korrekciók komoly terhet jelentenek a tagállami költségvetések számára. Ezért került bevezetésre az a lehetőség, miszerint az érintett tagállam kérésére az egy bizonyos összeghatárt elérő korrekciók három éves részletben is teljesíthetők. A részletfizetés lehetőségével eddig Bulgária, Görögország, Portugália, Románia, Spanyolország és Litvánia élt. Emellett az uniós pénzügyi támogatásban részesülő tagállamok egy alkalommal arra is felkérhetik a Bizottságot, hogy a pénzügyi korrekciók végrehajtását legfeljebb 18 hónappal halassza el. Ennek feltétele, hogy a tagállam a helyzet rendezését célzó, célirányos cselekvési tervet hajtson végre. A halasztást követően a korrekciók három éves részletben teljesítendők. Eddig Portugália és Görögország számára biztosított halasztást a Bizottság; a görög halasztás december 31-én járt le, a portugál halasztás határideje május 31. A nettó pénzügyi korrekciók tagállamokra gyakorolt hatása A nettó pénzügyi korrekciók minden tagállamban közvetlenül érintik a közös agrárpolitika végrehajtásáért felelős nemzeti és regionális hatóságokat. A tagállam által a korábbi költségvetési években eszközölt kiadásokra vonatkozó korrekciók a folyó költségvetési év EU-támogatásait csökkentik. Ez sok esetben szükségessé teszi, hogy a tagállam költségvetési átcsoportosítások vagy költségvetés-módosítás révén pótolja a kieső forrásokat. A nettó pénzügyi korrekciók így több esetben konkrét költségvetési és igazgatási válaszintézkedésekhez vezettek. Például: Németország 2006-ban módosította az alkotmányt azt követően, hogy ismételt vita bontakozott ki a szövetségi kormány és a tartományok között a pénzügyi korrekciókkal kapcsolatos tehermegosztás kérdésében; egy évi jelentős pénzügyi korrekciót követően Dániában a pénzügyminisztérium és a mezőgazdasági minisztérium között a közelmúltban tehermegosztási mechanizmus lépett életbe A nettó pénzügyi korrekciók alkalmazására vonatkozó jogi mechanizmusok további megerősítése Előtérben a kockázatosabb kiadások A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság ellenőrzési tevékenysége a kockázatelemzésen alapul: a magasabb kockázattal jellemezhető tagállamokra, intézkedésekre és programokra több ellenőrzés irányul. A főigazgatóság évente egyszer központi kockázatelemzést végez, amely minden tagállamban minden KAP-kiadásra kiterjed. Ennek során a szolgálatok összegyűjtik és elemzik a főigazgatóság által korábban végzett ellenőrzések eredményeit, illetve a Számvevőszéktől, az OLAF-tól és a nemzeti igazoló hatóságoktól származó adatokat annak érdekében, hogy megállapítsák, melyek a legkockázatosabb területek. E területek képezik majd a jövőbeli ellenőrzések fő célpontját. Példának okáért a Számvevőszék és évi megbízhatósági nyilatkozatában 10

11 ismertetett magas hibaarány miatt 2013-ban jelentősen több ellenőrzés szám szerint 35 irányult az EMVA kiadásainak területére. Ezeknek az ellenőrzéseknek a száma 2014-ben csaknem eléri majd a évi szám (23) kétszeresét (45). A kockázatelemzés további következményeként egyes tagállamok esetében évente ellenőrzést végeznek, mindaddig, amíg a tagállam valamennyi súlyos hiányosságot fel nem számolja. Ezt illusztrálja az alábbi példa. Példa Intenzív ellenőrzés A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság az integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer 2008-as és 2009-es ellenőrzése során súlyos hiányosságokat állapított meg: a helyszíni ellenőrzésekre késve került sor, a mezőgazdasági parcellaazonosító rendszer elavult és pontatlan volt. Egy márciusi ellenőrző látogatás megállapította, hogy a hiányosságok orvoslását célzó, a Bizottság által szorgalmazott eredeti cselekvési terv csak részben valósult meg. A korrekciós intézkedések idejében történő végrehajtásának kudarca miatt a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság évre vonatkozó éves tevékenységi jelentésében fenntartást kellett megfogalmazni, amelyet új cselekvési terv követett, amely 2013-ra tűzte ki a hiányosságok felszámolását évi éves tevékenységi jelentésében a főigazgatóság arról számolt be, hogy egy márciusi ellenőrző látogatás megerősítette a cselekvési terv sikeres végrehajtását. Ennek ellenére a főigazgatóság nem vonta vissza a fenntartást, mert az első igénylési-ellenőrzési-kifizetési ciklus lezárulta előtt nem állt rendelkezésre megbízható információ a naprakésszé tett parcellaazonosító rendszer hibátlan alkalmazására vonatkozóan. Időközben a 2008-as, valamint a 2009-es kiadások vonatkozásában egy-egy pénzügyi korrekciót rendelt el a Bizottság. A 2010-re, 2011-re és 2012-re vonatkozó megfelelőségvizsgálati eljárás 2014 végén, míg a 2013-as kiadásokra vonatkozó várhatóan 2015 végére zárul. A közötti időszakra vonatkozó ellenőrzési stratégia hároméves gördülő alapú, megerősített kockázatelemzésen alapul majd, ami biztosítani fogja a kiadások egészének jobb nyomon követését. A legkockázatosabb területeken azonban továbbra is intenzívebb ellenőrzési tevékenységet végez majd a Bizottság Mérlegelési lehetőség nincs, az átalánykorrekciók ritkák Az uniós költségvetést fenyegető, azonosított kockázatok kivétel nélkül nettó pénzügyi korrekciót eredményeznek. A Bizottságnak nincs mérlegelési lehetősége, mivel a jog kötelezi arra, hogy kizárjon a finanszírozásból minden azonosított jogszerűtlen kiadást. A pénzügyi korrekciókat mind az EMGA, mind az EMVA tekintetében az új horizontális KAP-rendelet szabályozza. Ez a rendelet még pontosabb kereteket szab az eljárás számára, amennyiben meghatározza, hogy a pénzügyi korrekciók összegének megállapítására vonatkozó módszert és feltételeket felhatalmazáson alapuló jogi aktusban kell megállapítani. A felhatalmazáson alapuló rendeletet a tervek szerint 2014 első negyedévében fogadja el a Bizottság. A horizontális rendelet szerint a felhatalmazáson alapuló jogi aktusban meg kell határozni az uniós költségvetést fenyegető kockázat becslésének kritériumait (lásd az I. mellékletet). Az átalánykorrekciók esetében meg kell határozni, milyen módon kell értékelni a hiányosság súlyosságát, figyelembe véve jellegét (fő vagy kiegészítő kontroll), esetleges ismétlődését (ismétlődés a megelőző évet követően, javulás nélkül) és más hiányosságokkal való 11

12 halmozódását (több hiányosság esetén valószínűsíthetően magasabb a hibakockázat). Ez választ ad majd a Számvevőszék évi éves jelentésében (4.30. bekezdés 4 ) megfogalmazott megállapításra azon esetek tekintetében, ahol több súlyos hiányosság tapasztalható ugyanazon sokaság körében. A felhatalmazáson alapuló jogi aktus hatálybalépését követően a Bizottság iránymutatásban kívánja tovább pontosítani az eljárás technikai elemeit. Mind a költségvetési rendelet, mind az új horizontális KAP-rendelet rangsorolja a pénzügyi korrekciók egyes típusait: eszerint átalánykorrekció csak akkor alkalmazható, ha arányos mértékű erőfeszítéssel nem állapíthatók meg számszerű vagy extrapolált korrekciók. A számszerű és extrapolált korrekciók jelenleg a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság pénzügyi ellenőreinek megállapításain és a tagállamok által a kontradiktórius eljárásban biztosított információkon alapulnak. A jövőben a főigazgatóság további információforrásra is támaszkodhat majd, mivel a 2014-es igénylési évtől kezdve új feladatként az igazoló hatóságok évente kötelesek az ügyletek reprezentatív mintáját megvizsgálni, és a vizsgálat eredményéről véleményben beszámolni Rövidebb megfelelőségvizsgálati eljárás A pénzügyi korrekciók elrendelése előtt jogi kötelezettség a kontradiktórius eljárás lefolytatása. Mielőtt nettó pénzügyi korrekcióhoz folyamodna, a Bizottságnak minden esetben fel kell ajánlania a tagállam számára annak lehetőségét, hogy az az eredeti bizottsági megállapításokat cáfoló bizonyítékokat és érveket szolgáltasson. Ennek értelmében a közös agrárpolitika finanszírozásáról szóló korábbi rendelet 5 és az új horizontális KAP-rendelet úgy rendelkezik, hogy a tagállamok lehetőséget kapnak annak bizonyítására, hogy a meg nem felelés tényleges mértéke kisebb a Bizottság értékelésénél. Az ellenőrzést végző és az ellenőrzött fél közötti kontradiktórius eljárás elve a pénzügyi ellenőrzés minőségi standardjainak is elengedhetetlen eleme. Ha a kontradiktórius eljárás során nem születik megállapodás, a horizontális KAP-rendelet 52. cikkének (3) bekezdése egyeztetési eljárásról rendelkezik a felek álláspontjának kibékítése céljából. Az egyeztetésre négy hónap áll rendelkezésre, azonban az egész folyamat az érintett tagállam kérelmétől az egyeztető testület ajánlásaira vonatkozó bizottsági elemzés végeredményének megszületéséig legalább hat hónapig tart 6. A Bizottság lépéseket tett, és a jövőben további lépéseket tesz az eljárás egyszerűsítésére. Először is az új horizontális KAP-rendelet pontosan meghatározza az egymást követő lépések 4 A Számvevőszék évi éves jelentése, bekezdés: Az átalánykorrekciók használata nem veszi kellően figyelembe a szabályszegés jellegét és súlyosságát, hiszen ugyanazt az 5%-os átalánykorrekciót alkalmazzák, függetlenül attól, hogy egyetlen fő kontroll vagy több ilyen kontroll tekintetében találtak hiányosságokat. 5 A június 21-i 1290/2005/EK tanácsi rendelet. 6 A folyamat akár hosszabb is lehet, ha az egész esetet újra ki kell vizsgálni. 12

13 természetét, hatályát és sorozatát, csakúgy, mint a pénzügyi korrekciók különböző típusait. Másodsorban a felhatalmazáson alapuló jogi aktus rendelkezései (a pénzügyi korrekciók kiszámításának módszere és kritériumai) és a végrehajtási aktusok szabályai (a megfelelőségvizsgálati eljárás részletei és kötelező határidői) tovább kívánják egyszerűsíteni a jogi kereteket, és korlátozni szándékozzák az indokolatlan késedelmek kockázatát. Harmadsorban e szilárdabb alapokra építve a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság a határidők szigorú betartatása érdekében szorosabban fogja nyomon követni a megfelelőségvizsgálati eljárások előrehaladását. A közös agrárpolitikával kapcsolatos nettó pénzügyi korrekciók alkalmazásának tervezett eljárására vonatkozó részletek az 1. mellékletben találhatók. Az alábbi ábra az új horizontális KAP-rendelet szerinti nettó pénzügyi korrekciók elrendelését megelőző megfelelőségvizsgálati eljárás egymást követő lépéseit mutatja be. Amint azt a Számvevőszék évi éves jelentésének a megfelelőségvizsgálati eljárás túlzott hosszára vonatkozó bekezdésére adott bizottsági válasz 7 jelzi, van mód a megfelelőségvizsgálati eljárás jelentős felgyorsítására, amelynek eredményeként általános esetben a pénzügyi korrekciókról az eredeti ellenőrzést követő két éven belül határozat születhet. 7 A Számvevőszék évi éves jelentésének bekezdésére adott bizottsági válasz: A KAP reformjának végrehajtására való felkészülés keretében például a Bizottság továbbra is folytatja a folyamat javítására és felgyorsítására irányuló erőfeszítéseit, szem előtt tartva a minőségi követelmények fenntartásának szükségességét és a tagállamok válaszadási jogát. 13

14 A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság nettó pénzügyi korrekciókat megelőző megfelelőségvizsgálati eljárása Az eljárás időrendje egy 2014 februárjában végrehajtott hipotetikus helyszíni ellenőrzés példáján Év Hó Eljárási lépés Eljárási szakasz 2014 J ELJÁRÁS KEZDETE F Ellenőrző látogatás M Á M Látogatási jelentés és a tagállam értesítése az ellenőrzés eredményéről J J A Sz Kétoldalú találkozó a tagállammal az azonosított O hiányosságok, a szükséges intézkedések és az EU- N D 2015 J F M A tagállam értesítése a pénzügyi korrekcióról és az Á egyeztetési eljárás megindítása M J Egyeztetési eljárás (tagállami kérésre) J Az egyeztető testület független a Bizottságtól és a A tagállamtól. Feladata a két fél álláspontjának kibékítése. Sz Következtetései nem kötik a Bizottságot. O N D Levél a tagállamnak a végleges pénzügyi korrekcióról 2016 J ELJÁRÁS VÉGE F M Bizottsági határozat a pénzügyi korrekcióról Á M J A tagállam ténylegesen visszafizeti az összeget az EU-költségvetésbe kontradiktórius szakasz a tagállammal egyeztetési szakasz komitológia és bizottsági határozathozatali eljárás A pénzügyi korrekció hatálya a pénzügyi korrekció az értesítést megelőző 24 hónapban felmerült kiadásokra vonatkozhat a pénzügyi korrekció az eredményről szóló értesítést követő időszak tekintetében felmerült kiadásokra vonatkozhat mindaddig, amíg a tagállam nem igazolja, hogy intézkedéseket tett a helyzet orvoslására A KAP esetében elrendelt megszakítások és felfüggesztések összehangolása a kohéziós politikai alapokkal Az új horizontális KAP-rendelet elfogadásával 2014-től új jogi keret vonatkozik a KAP-alapokból származó kifizetések megszakítására és felfüggesztésére. Ez erősebb jogosítványokat biztosít a Bizottság számára az uniós finanszírozás felfüggesztése terén azokban az esetekben, amikor a Bizottság szabálytalan kifizetések kockázatát azonosította. A Bizottság ennek megfelelően az alábbi feltételek mellett csökkentheti vagy felfüggesztheti a havi (EMGA) vagy időközi (EMVA) kifizetéseket: ha az adott tagállami kontrollrendszer kulcsfontosságú elemeiből egy vagy több hiányzik, vagy azok a feltárt hiányosságok súlyossága vagy állandósága következtében nem 14

15 hatékonyak (vagy a szabálytalan kifizetések visszafizettetésére szolgáló rendszert hasonló, súlyos hiányosságok jellemzik), és ha a következő feltételek egyike teljesül: - a hiányosságok állandó jellegűek, és legalább két korábbi pénzügyi korrekciós határozat indokául szolgáltak; vagy - a Bizottság megállapítja, hogy az érintett tagállam a közeljövőben nem tudja a Bizottsággal konzultálva kidolgozandó, egyértelmű eredménymutatókat tartalmazó cselekvési tervnek megfelelően végrehajtani a helyzet orvoslásához szükséges intézkedéseket. Míg az első francia bekezdés megfelel a korábbi, 1290/2005/EK rendelet szerinti helyzetnek, a második francia bekezdés új rendelkezést állapít meg. Lényegében az Európai Parlament évi mentesítési állásfoglalásának azon ajánlására adott jogalkotási választ képviseli, mely szerint a KAP felfüggesztésre vonatkozó szabályait összhangba kell hozni a kohéziós alapok hasonló szabályaival. Az EMGA esetében az új szabályok szerint a tagállamoknak teljesített havi kifizetések a felfüggesztésről hozott döntés feltételeinek teljesüléséig folytatódhatnak, mivel a havi kifizetések ritmusa nem teszi lehetővé a megszakítási eljárás alkalmazását. Az EMVA esetében azonban a közös rendelkezésekről szóló új rendelet kiegészítő, gyors és reaktív eszközként a kifizetések jogszerűségével és szabályszerűségével kapcsolatos aggályok felmerülése esetén lehetővé teszi az időközi kifizetések megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselő (azaz a főigazgató) általi megszakítását is. A két megelőző intézkedés kombinálása (megszakítás az EMVA esetében és felfüggesztés mindkét alap esetében) és a nettó pénzügyi korrekciók alkalmazása lehetővé teszi, hogy a Bizottság késedelem nélkül és hathatósan lépjen fel az uniós költségvetés védelmében: új kifizetésekre nem kerül sor, illetve ezek a felfüggesztés időtartama alatt a becsült kockázat szintjéig csökkennek; a szabálytalan kifizetéseket teljes mértékben fedezik a pénzügyi korrekciók Kohéziós politikai alapok Új jogi rendelkezés írja elő a Bizottság számára a tagállammal szembeni nettó pénzügyi korrekció elrendelését A as programozási időszakban jelentős változás került bevezetésre. A közös rendelkezésekről szóló rendelet 145. cikkének (6) bekezdése szerint bizonyos feltételek mellett a Bizottságnak kötelessége határozatot hozni a nettó pénzügyi korrekció elrendeléséről. Ezekben az esetekben nem érvényesül a tagállam korábban meglévő azon lehetősége, hogy a korrekciót elfogadja, és az uniós forrásokat újra felhasználja. 15

16 Az új pénzügyi irányítási ciklusban a megelőző számviteli év kiadásaival kapcsolatos nettó pénzügyi korrekcióról szóló új rendelkezés alkalmazása tekintetében figyelembe veendő határidő a számviteli évet követő év február 15-ike 8. Az adott határidőig a tagállamoknak be kell nyújtaniuk a Bizottság számára a program elszámolásait, a vezetői nyilatkozatot, az auditvéleményeket és a vonatkozó jelentéseket. E határidőig tehát minden tagállami ellenőrzési és kontrolltevékenységet le kell zárni, hogy a tagállam igazolhassa az éves elszámolásban feltüntetett kiadások jogszerűségét és szabályszerűségét Az évente február 15-ét megelőzően feltárt szabálytalanságok/hiányosságok pénzügyi korrekciója A as programozási időszakban az évente február 15-e előtt azonosított szabálytalanságokkal kapcsolatos pénzügyi korrekciókra vonatkozó szabályok hasonlóak a megelőző időszakban alkalmazott szabályokhoz, amelyeket a feltárás időpontjától függetlenül, általánosan kellett alkalmazni. A cél a tagállamok további ösztönzése arra, hogy a szabálytalanságokat feltárják és orvosolják, és az érintett összegeket kizárják a Bizottság felé kimutatott kiadásokból, elkerülve ezzel, hogy uniós források vesszenek kárba (lásd a pontot). A tagállami ellenőrzések által azonosított szabálytalan kiadásokat le kell vonni a Bizottságnak minden évben február 15-ig benyújtandó elszámolásokból. Amennyiben a tagállam így jár el, újra felhasználhatja az így korrigált összegeket a program alapján jogosult új intézkedésekre, csakúgy, mint a korábbi időszakban. Amennyiben a kiadásokra vonatkozó, a Bizottságnak a hitelesített elszámolás benyújtását megelőzően végrehajtott uniós ellenőrzések pénzügyi korrekciót szükségessé tevő szabálytalanságot tárnak fel, a korábbi programozási időszakhoz hasonlóan most is két lehetőség van. Ha a tagállam egyetért a pénzügyi korrekcióval, és intézkedik, a korrekció tárgyát képező összeget újra felhasználhatja új, jogosult műveletekre (a közös rendelkezésekről szóló rendelet 145. cikkének (4) bekezdése). Ha a tagállam nem ért egyet a korrekcióval, a Bizottság a közös rendelkezésekről szóló rendelet 145. cikke szerinti kontradiktórius eljárást követően pénzügyi korrekcióról határoz. A pénzügyi korrekció mindig nettó, és a programra és a tagállam számára előirányzott összegek arányos csökkentésével jár. Ezt az összeget a tagállamnak nincs lehetősége újra felhasználni. 8 Ez a határidő rendkívüli esetekben a tagállam kérésére március 1-jéig meghosszabbítható (lásd a költségvetési rendelet (az Európai Parlament és a Tanács 966/2012/EU, Euratom) rendelete) 59. cikkének (5) bekezdését). 16

17 A jogszerűség és szabályszerűség bizottsági értékelése az évente február 15-ig benyújtott elszámolások, auditvélemény és kísérő dokumentumok alapján A tagállam által teljesítendő éves beszámolóra és a nettó pénzügyi korrekciókra vonatkozó új rendelkezések a bizottsági feladatok ellátásában is változásokat hoznak. A Bizottság áttekinti és értékeli majd az auditvéleményeket (a rendszerek működésével, a jog- és szabályszerűséggel kapcsolatos elemeket) és az éves kontrolljelentéseket, ezen belül a bejelentett hibaarányokat, valamint a vezetői nyilatkozatokat és éves összefoglalókat. Erre három hónap áll rendelkezésére, a február 15-ig benyújtandó dokumentumok benyújtásától számítva. A Bizottság ennek alapján elkészíti kockázatértékelését, és a kiválasztott programokra irányuló kockázatalapú ellenőrzéseket előirányzó ellenőrzési tervet. A Bizottság az auditvélemények, vezetői nyilatkozatok és vonatkozó dokumentumok benyújtása naptári évének végéig végrehajtja a kockázatalapú ellenőrzéseket. A dokumentumok áttekintése, helyszíni ellenőrzések és a tagállami auditok egyes mintákra irányuló megismétlése alapján megvizsgálja, hogy a közölt információk megbízhatók-e, és így a jogszerűségről és szabályszerűségről kialakított állásfoglalás megbízható alapját képezik-e. Prioritást élvez azon programok ellenőrzése, amelyek jelentős hatást gyakorolnak a számviteli évben a megfelelő alap számára teljesítendő bizottsági kifizetésekre. Az ellenőrzési prioritások kockázatalapú meghatározása során a tagállami hatóságok korábbi teljesítményét is figyelembe veszi a Bizottság A súlyos hiányosságra utaló szabálytalanságok uniós ellenőrzések által történő azonosítása február 15-ike után Amennyiben az évente február 15-ike után végrehajtott uniós (bizottsági vagy számvevőszéki) ellenőrzések az adott számviteli évet érintő súlyos hiányosságra utaló szabálytalanságot tárnak fel, a Bizottság kötelessége, hogy a rendeletben felsorolt feltételek fennállása esetén hivatalos határozatban pénzügyi korrekciót rendeljen el. A Bizottságnak ez esetben nincs mérlegelési lehetősége. Az így adódó pénzügyi korrekció mindig nettó. Ez azt jelenti, hogy a programra előirányzott összeg és a tagállam számára előirányzott teljes támogatás automatikusan csökken a korrekció összegével, még akkor is, ha a kontradiktórius eljárásban a tagállam elfogadja az ellenőrzés eredményét és a pénzügyi korrekciót. Következésképpen az érintett tagállam nem használhatja fel újra más programban az ilyen nettó pénzügyi korrekció összegét. A rendelet a következő feltételek fennállása esetén teszi a Bizottság számára kötelezővé a nettó pénzügyi korrekció alkalmazását: az uniós ellenőrzések által feltárt szabálytalanságok súlyos hiányosságról tanúskodnak, mely hiányosság olyan számviteli időszakot érint, amellyel kapcsolatban a tagállam már benyújtotta a vezetői nyilatkozatot, és az auditvélemény nem hívta fel a figyelmet az adott problémára; 17

18 február 15-ét követően és az uniós ellenőrzést megelőzően a tagállam nem azonosította a problémát a Bizottságnak benyújtott más ellenőrzési jelentésekben (a megfelelő intézkedésekkel), vagy nem tett megfelelő intézkedéseket a probléma orvoslására. A nemzeti programhatóságok február 15-ig benyújtják a Bizottságnak: - az elszámolásokat; -a vezetői nyilatkozatot és az éves összefoglalót; - az auditvéleményt és az éves kontrolljelentést. Február 15-e után uniós ellenőrzés az elszámolási időszakot érintő súlyos hiányosságról tanúskodó szabálytalanságokat tár fel, amelyeket a Bizottságnak benyújtott vezetői nyilatkozat, éves kontrolljelentés és auditvélemény nem azonosított. Azonosította már a problémát a tagállam a Bizottságnak benyújtott (a megfelelő intézkedéseket is tartalmazó) más ellenőrzési jelentésekben, vagy történtek-e már lépések a probléma kezelésére? IGEN NEM A tagállam korrekciót hajthat végre és a korrigált összeget újra felhasználhatja. A Bizottság nettó pénzügyi korrekciót alkalmaz. A korrekció tárgyát képező összegek nem használhatók fel újra. Ha teljesülnek a nettó pénzügyi korrekció feltételei, a tagállam a Bizottság pénzügyi korrekcióról való határozatát megelőzően két hónapon belül észrevételeket nyújthat be 9, és meghallgatás során ellenőrzési bizonyítékokat tárhat elő. A rendelet világos időkereteket állapít meg a tagállam és a Bizottság közötti kontradiktórius eljárás tekintetében. Végül függetlenül attól, hogy a tagállam elfogadja-e vagy sem a Bizottságnak a szükséges pénzügyi korrekcióról kialakított álláspontját, a Bizottságnak a tagállam meghallgatását követően legfeljebb hat hónapon belül hivatalos határozatot kell hoznia. A súlyos hiányosság fogalmának meghatározása 9 Extrapolált vagy átalánykorrekcióra irányuló javaslat esetében a tagállamnak ennél két hónappal hosszabb határidő áll rendelkezésére annak céljából, hogy bizonyítsa, a szabálytalanság tényleges mértéke kisebb a Bizottság értékelésénél. 18

19 A jogbiztonság érdekében az irányítási és kontrollrendszer hatékony működésének súlyos hiányossága fogalmát maga a közös rendelkezésekről szóló rendelet (2. cikke) határozza meg. Eszerint valamely, a rendszer fő követelményei tekintetében felmerülő hiányosság lényegében akkor tekintendő súlyosnak, ha jelentős hibakockázatot hordoz. A közös rendelkezésekről szóló rendelet 2. cikkének 39. pontja: irányítási és kontrollrendszer hatékony működésének súlyos hiányossága : a negyedik rész szerinti alapok és az ETHA végrehajtásának alkalmazásában olyan hiányosságot jelent, amely jelentős javító intézkedéseket tesz szükségessé a rendszerben, amely az alapokat és az ETHA-t jelentős szabálytalanság kockázatának teszi ki, és amely megléte nem egyeztethető össze egy, az irányítási és kontrollrendszer működéséről adott fenntartás nélküli auditvéleménnyel A közös rendelkezésekről szóló rendelet felhatalmazza a Bizottságot arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusban határozza meg az irányítási és kontrollrendszer értékelési kritériumaira vonatkozó részletes szabályokat (köztük a súlyos hiányosságok főbb típusait), az alkalmazandó pénzügyi korrekció szintjének megállapítására vonatkozó kritériumokat, valamint az átalánykorrekciók és az extrapolált pénzügyi korrekciók alkalmazására vonatkozó kritériumokat. A felhatalmazáson alapuló jogi aktus alkalmazása tekintetében általános érvényű lesz, azaz nem függ a hiányosságok azonosításának időpontjától. A felhatalmazáson alapuló jogi aktus az irányítási és kontrollrendszerrel szemben támasztott főbb követelmények értékelésére és az átalánykorrekciók szintjének megállapítására vonatkozó jelenlegi útmutatásokra támaszkodik majd. A Bizottság 2014 február elején tervezi elfogadni a felhatalmazáson alapuló jogi aktust, amelynek eredményeként szilárdabb jogi bázisra támaszkodhat majd az új programozási periódusban. A jogi aktus azt is elősegíti majd, hogy a programban érdekelt felek előzetesen ismerjék az értékelési kritériumokat és az átalánykorrekciók szintjeit. A Bizottság által követni szándékozott megközelítésmód a következő: a Bizottság a rendszer főbb követelményeinek értékelése alapján (lásd az alábbi ábrát) akkor fogja megállapítani, hogy súlyos hiányosság áll fenn, ha a kiemelt főbb követelmények (az ábrán ezeket félkövér betűkkel jeleztük) legalább egyike vagy a többi főbb követelmény közül legalább kettő csak részlegesen működik, vagy nem működik. Ezekben az esetekben a Bizottság pénzügyi átalánykorrekciót alkalmaz, kivéve akkor, ha a tagállam négy hónapon belül az érintett kiadások megfelelő és reprezentatív mintájának ellenőrzése alapján pontosabb becslést ad a kockázatról, amely becslés extrapolált korrekció alapjául szolgálhat. Az elképzelések szerint az átalánykorrekciók jelenlegi szintjei 5%, 10%, 25% és 100% nem változnak. Az átalánykorrekciók alkalmazásának e megközelítésmódját a Bíróság ítélkezési gyakorlata is megerősítette. 19

20 Mindamellett a közös rendelkezésekről szóló rendeletnek megfelelően bármely pénzügyi korrekciós szint alkalmazására vonatkozó döntés során figyelembe kell venni az arányosság elvét és az uniós költségvetést érintő fennmaradó kockázatot. Ezért rendkívüli esetekben a Bizottság egyéb átalánykorrekciós szintet is alkalmazhat (pl. 50% vagy 20%). Az igazgatási és kontrollrendszerekre vonatkozó 13 főbb követelmény: 1. A jelentéstételi és nyomonkövetési funkciók és rendszerek megfelelő elválasztása 2. Megbízható adat-nyilvántartási rendszer működtetését szolgáló megfelelő eljárások 3. A műveletek kiválasztását célzó megfelelő eljárások 4. Megfelelő igazgatási ellenőrzések 5. Megfelelő ellenőrzési nyomvonal 6. A csalás elleni intézkedések megfelelő végrehajtása 7. A vezetői nyilatkozat és az éves összefoglaló elkészítését célzó megfelelő eljárások 8. A kifizetésekre vonatkozó megfelelő eljárások 9. Az éves elszámolások összeállítására és igazolására vonatkozó megfelelő eljárások 10. A digitális adatnyilvántartás működtetésére vonatkozó megfelelő eljárások 11. A visszavonások és visszafizetések elszámolására és nyilvántartására vonatkozó megfelelő eljárások 12. Megfelelő rendszer- és művelet-ellenőrzések 13. A megbízható auditvélemény kialakítását és az éves kontrolljelentés összeállítását célzó megfelelő eljárások Afőbb követelmények teljesítésének értékelésére szolgáló négy kategória: 1. kategória: jól működik, csak kisebb módosításokra van szükség 2. kategória: működőképes, de néhány tekintetben módosításra szorul 3. kategória: csak részben működőképes, jelentős módosításokra van szükség 4. kategória: lényegében működésképtelen IGEN Egy vagy több súlyos hiányosság van A Bizottság átalánykorrekciót javasol, hacsak a tagállam nem mutatja be a kockázatok pontosabb becslését A 3., 4., 5., 9., 12., 13. számú főbb követelmények közül van-e legalább egy, vagy a többi főbb követelmény közül van-e legalább két olyan, amelyet a 3-as vagy 4-es kategóriába soroltak? NEM Nincs súlyos hiányosság Nem indul eljárás A tagállam négy hónapon belül benyújtja a korrigálandó összegre vonatkozó becslést IGEN NEM A Bizottság extrapolált korrekcióról dönt A Bizottság átalánykorrekcióról dönt 20

21 Ismétlődő hiányosságok esetén magasabb korrekciós szint alkalmazható A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktusba olyan rendelkezést kíván beépíteni, amely lehetővé tenné az első korrekciónál nagyobb mértékű korrekció alkalmazását abban az esetben, ha valamely uniós ellenőrzés egy korábbi pénzügyi korrekció ellenére ugyanolyan hiányosságot tapasztal. Ez világos üzenet lenne a tagállamok számára a tekintetben, hogy súlyos hiányosság esetén késedelem nélkül és tartós hatást elérve kell módosítaniuk igazgatási és kontrollrendszerüket. A kohéziós politikai alapokkal kapcsolatos nettó pénzügyi korrekciók alkalmazásának tervezett eljárására vonatkozó részletek a 2. mellékletben találhatók A Bizottság felügyeleti rendszerében alkalmazott bevált gyakorlatok közelítése a megosztott irányítás alá tartozó területeken A as időszakban az operatív programok (vagy ezek bizonyos részei) céljára teljesített kifizetések felfüggesztése, illetve megszakítása jelentette azt a legfontosabb megelőző jellegű jogi eszközt, amely arra ösztönözte a tagállamokat, hogy hatékony irányítási és kontrollrendszereket működtessenek. A Bizottság véleménye szerint ezek az eszközök hozzájárultak a hibaaránynak a os időszakhoz képest mért jelentős csökkenéséhez. Megszakítási és felfüggesztési eljárások összesen ERFA és Kohéziós Alap Figyelmeztetés Megszakítás Felfüggesztést megelőző Felfüggesztés 6 esetben, 13 programra 11 esetben, 11 programra ESZA Mindazonáltal a hibaarányok csökkenése terén elért javulás nem bizonyult elégségesnek, és a jelenlegi új programozási időszakban a meglévő megelőző eszközöket hatékonyabb korrekciós intézkedések egészítik ki, amelyek a megosztott irányítás alá tartozó valamennyi területre kiterjesztik a bevált gyakorlatokat. A bizottsági felügyeleti rendszer főbb elemei a as programozási időszakban eszerint a következők: - megszakítások és felfüggesztések (a közös rendelkezésekről szóló rendelet 83. és 142. cikke), amelyeket a as programozási időszakban a kohéziós politika területén alkalmaztak, - új rendelkezés alapján (a közös rendelkezésekről szóló rendelet 145. cikkének (7) bekezdése) súlyos rendszerhiányosságok esetén kötelezően alkalmazandó nettó pénzügyi korrekciók. 21

22 A bizonyos feltételek mellett kötelező jelleggel elrendelendő nettó pénzügyi korrekciók jogalapjának megteremtése az új programozási időszakban a korábbi jogi keret egy gyenge pontját orvosolja, amelyre az Európai Parlament és a Tanács is felhívta a figyelmet az elmúlt évek mentesítési eljárásai során megfogalmazott ajánlásokban. A korrekció tárgyát képező és visszafizettetett összegek újbóli felhasználását meg nem engedő, azaz a tagállam számára az uniós források elvesztését jelentő új nettó pénzügyi korrekciókra vonatkozó rendelkezések visszatartó hatása jóval erősebb lesz, mint a korábbi időszak rendelkezéseinek visszatartó hatása, és számottevően ösztönzi majd a hathatós kontrollintézkedések kialakítását. A rendelkezések ilyen módon történő közelítése a közös agrárpolitika tekintetében már létező gyakorlathoz a korrekciós intézkedések oldaláról is teljessé teszi azon jogi eszközök tárházát, amelyek a kohéziós politikai alapok vonatkozásában ellátandó bizottsági felügyeleti hatáskör gyakorlását biztosítják, és újabb lépést jelent a megosztott irányítás alá tartozó uniós költségvetési területeket szabályozó jogi keretrendszer harmonizálása felé. 22