1869. május 8-án. Somssich Pál elnöklete alatt.

Átírás

1 52 9. országos ülés május 8-án táv, Tury Sámuel, Tisza Kálmán, Klementisz Gábor, Bay Ferencz, Aczél Péter, Huszár Imre, Csanády Sándor, Horváth Sándor, Horváth Mihály, Horváth János, Zalay István. IX. osztály: Horvát Boldizsár, Zsedényi Ede, Zmeskál Zoltán, Ragályi Gyula, Hrabár Manó, Hajdú Ignácz, Horváth Elek, Horváth Döme, Buttler Sándor gróf, Buzinkay Pál, Gonda László, Szontagh Pál (csanádi), Uhlarik János, Dietrich Ignácz, Hollán Ernő, Hoffmann Pál, Rónay Jáczint, Rónay Lajos, Benedek Gyula, Barcsay Kálmán, Bartha Lajos, Barcsay Ákos, Eder István, Vidlicskay József, Raisz Szilárd, Rannicher Jakab, Pásztélyi János fmarmarosij, Vidacs János, Somossy Ignácz, Siskovics Tamás, Sipos Orbán, Borlea Zsigmond, Román Sándor, Rimanóczy Ferencz, Latinak Rudolf, Keglevich Béla grőf, Berecz Ferencz, Bethlen János gróf, Zeyk Károly, Zichy-Ferraris Viktor gr., Latinovics Vincze, Csernovics Péter. Most fognak a horvát képviselő urak beosztatni. {Kihúzza a neveket.) Az I. osztályba jönnek: Keresztury Ede, Anker Hugő, Lábas Antal, Simics Ignácz; a II. osztályba: Jozipovics István, Hervoics István, Ranch György báró, Barabás Sándor; a IH. osztályba: Batagliarini Pál, Bedekovics Kálmán, Orsich Ferdinánd gr. ; a IV. osztályba: Filipovics Simon, Vukovics István, Pejacsevics László gr. ; a V. osztályba: Fodróczy Sándor, Sulyok Ede, Jancsó István; az VI. osztályba: Suhaj Imre, Pejacsevics Nándor gr., Kraljevics Benő; a VH. osztályba : Khuen Henrik gr., Kugler István, Czár Iván ; a VIII. osztályba: Tomasics József, Horváth Péter, Zuvics József; a DL osztályba: Jurkovics János, Hácz Vilmos. Mind a szavazás eredménye, mind ezen osztályok névsora ki fog nyomatni, a tag urak közt szét fog osztatni, és annak idején az alakítás meg fog történni. Egyéb tárgya a mai ülésnek nincs. Holnap méltóztassanak 11 órakor megjelenni. Az ülés végződik d. u. l l / s órakor május 8-án Somssich Pál elnöklete alatt. Tárgyai: Kérvények s Kossuth Ferencz lemondása benyujtatnak. Paulini Tóth Vilmos a Slovenska Matica termébe történt katonaszállásolás miatt interpellálja a kormányt. A fiumei bizottságra történt szavazás eredménye kihirdettetik. Huszár István bizottsági tag utólag felesküszik. A trónbeszédre adandó válaszfelirat javaslatának elkészítése végett bizottság választása határoztatik. Irányi Dániel a királyi testőrség iránt intepellálja a kormányt. A 'kormány részéről jele?i vannak: Andrásy Gyula gr., Bedekovics Kálmán, Gorove István, Lónyay Menyhért, Mikó Imre gr., Wenckheim Béla b. Az ülés kezdődik d. e. 11 órakor. Elnök: Méltóztassanak helyeiket elfoglalni. A tegnapi ülés jegyzőkönyve fog hitelesíttetni. Bujanovics Sándor jegyző (olvassa a május 7-én tartott ülés jegyzőlcönyvét.) Elnök: Van-e észrevétel a jegyzőkönyv ellen? Zámory Kálmán: T. ház! Az osztályok megalakítására nézve, mielőtt a tegnapi jegyzőkönyv hitelesítve volna, egy aggodalmat vagyok bátor a t. ház előtt kifejezni. A házszabályokban nincs ugyan szorosan meghatározva, hogy a kisorsolandó neveket tartalmazó jegyek miként húzassanak ki az elnökség által ;

2 9. otlzágos ülés május 8-án hogy azonban ez szerintem a tiszta igazsággal megegyezzék, nézetem és véleményem e tekintetben az volna, hogy a benyújtott névjegyek minden esetre összehajtva tétessenek az elnökség előtt felállított szekrénybe. Nem akarom ez által kétségbe vonni az elnökségnek a legszorosabb igazsághoz való ragaszkodását, s nem akarom a nyilt czédulák kihúzása által kétségbe vonni a dolognak hitelességét; mind e mellett mégis, miután tegnap e tény lefolyását nagy figyelemmel kisértem, biztosan merem állítani, hogy a nyitott szekrényben levő nyilt czédulák közé az elnök ur többször, megengedem, hogy akaratlanul és tudta nélkül, belepillantott. (Zaj.) Hogy a véletlennek lett-e azon következménye, hogy mind a kilencz osztályra nézve a majoritásnak minden egyéb választásokra nézve divatban levő szokásos aránya lett meg? sem nem akarom vitatni, sem nem állitom. Annyi azonban bizonyos, hogy hasonló kisorsolásoknál az elnökség igen könnyen önkényt gyakorolhat; abból aztán következhetnék, hogy egy 400 tagból állő testület tagjai közül 150 kisebbségi tag 250 többségi ellenében 5 vagy 6 osztálynál is többségre juthatna. Ennek következése az lenne, hogy ha az osztályok megalakulván, valamely tárgy felett egyhangúlag határoznának, és ekként adnák át jelentéseiket a központi bizottságnak, és annak véleménye is ezzel találkoznék : sokszor a központi bizottságnak benyújtandó véleménye a ház majoritásának véleményével nem találkoznék. Ha ez ugy van a majoritásra nézve, mennyivel inkább áll az a most levő, vagy leendő minoritásra nézve; és a netaláni önkény a minoritásra nézve minden esetre talán még keserűbb és orvosolhatlanabb hibákat hagyna hátra, mert a majoritás a közp. bizottmány véleményét igen gyakran elvetheti, holott a minoritás ahhoz csak hozzá szőíhat. Hogy ez aggodalom jövőben ne merülhessen föl és e hiba többé ne követtessék el, az volna szerény véleményem, miszerint mondja ki a ház határozatilag, mikép jövőre az ilyen kisorsolásoknál a följegyzett nevek mindenesetre összehajtva tétessenek az elnökség előtt fölállított szekrénybe ; vagy hogy az önkénynek még látszatja is alháríttassék, még jobb és biztosabb mód volna az, hogy a titkos szavazásoknál használtatni szokott fedeles urnákba tétessenek a névjegyek és onnan húzassanak ki. Mindenesetre pedig a házszabályok hiányossága, mint már tegnap Komárom város érdemes képviselője méltóztatott említeni, kijavításra vár, és ezen kijavításkor eme szerény véleményemet is, mint szerintem lényegest, figyelembe veendőnek ajánlom. A mi pedig a tegnapi sorshúzás eredményét s a megalakított kilenez osztály örvényességét illeti, erre nézve, miután a mai nap csak hitelesítő, nincs, és ugy hiszem, jogosan nem is lehet kifogásom. Ajánlom indítványomat elfogadás végett. Elnök: Midőn tegnap mint elnök eljártam, nyilvánosan jártam el a t. ház szemeláttára; [Ugy van!} ha valakinek kifogása volt ez eljárás ellen, a loyalitás, méltányosság, collegialitás megkívánta volna, hogy akkor szóljon. [Elérik helyeslés.] Egyébiránt a mit t. képviselő ur mondott, hogy, nem akarva tán, de belepillantottam az urnába: erre megjegyzem, hogy készakarva néztem mindig másfelé, és csak ha kéthárom névjegy összeakadva akadt kezembe, akkor voltam kénytelen belepillantani. Ezen bona fidest követelem a ház tagjaitól. [Elénh zajos helyeslés.] Zámory Kálmán: Azért nem akartam e tárgyhoz tegnap szólni, mert épen a loyalitás követelményénél fogva a dolog folyamát nem akartam ez által megakadályozni. Deák Ferencz: T. ház! Én szívesen pártolok minden indítványt, mely a dolgok egyszerűsítésére és minden részrehajlás elmellőzésére vonatkozik. Zámory képviselő ur indítványát, a gyakorlati térre alkalmazva, nem fogtam fel egészen. Kétféle, a mi történik ily választásoknál: egyik, a hol a választandók neveit minden egyes képviselő irja fel, s maga dobja be az urnába, azok onnan kiszedetvén, megszámittatnak és a többség khnondatik; a másik, mi épen tegnap is történt, az osztályoknak sorshúzás utján alakítása, itt nem a képviselő irja fel a nevet, hanem az elnök és a jegyző beledobják az urnába, és sorshúzás utján huzatik ki onnan. Már ily alakulásnál akár pillant be az elnök, akár nem, az tökéletesen mindegy, mert csak a nevek iratnak fel hivatalból; csak az szükséges, hogy minden név benne legyen, és ugy huzassék ki egymás után, mint ez minden sors-huzásnál szokásos. Itt én semmi részrehajlást nem látok lehetőnek, sem azt, hogy bármi tekintetben a dolgok könynyitését Zámory ur indítványa előidézhetné, A golyóval szavazást csak ott tartom lehetőnek... Zámory Kálmán: Nem golyót mondtam! Deák Ferencz:... a hol igen- és nemmel kell szavazni. Választásoknál okvetlen czédulával kell szavazni. A választandók nevei feliratnak, és minden képviselő beledobja a ezédulát. Nem hiszem, hogy az elnök annyira kíváncsi, hogy megnézze, ki melyikre szavaz : mert hogy kikre szavaz átalában a többség, azt ugy is meg kell majd néznie. A mi az osztályokat illeti, az nem igen jelentékeny, vajon egyik osztályba több vagy kevesebb jutott a többségből: mert akármit végeznek az osztályok, az utoljára a ház elé Merül, és ha akkor azzal valaki nincs megelégedve, a mit az osztályok proponálnak, ellene szól, s a többség határoz. Az is meges-

3 54 9. országos Ülés május 8-án hetik a sors által, hogy több osztályban kerül a ház kisebbsége többségbe; megeshetik, sőt gyakran megesik az ellenkező. Én nem látom az indítványnak oly testét, melyet megfogni és tanácskozás alá vonni lehetne, s így kérem, térjünk át a napirendre. [Helyeslés.] Ivánka Imre: Zámory barátom nem a választásokról szólt, hanem a kisorsolásról. Én egyébiránt azt volnék bátor indítványozni, hogy a tárgyat fejezzük be. T. elnök urnák azon körülmény, hogy e tekintetben egyátaiában merülhetett föl kétség, ele'g lesz arra, hogy másszor ugy fog intézkedni, hogy kétség sem fog fölmerülhetni. Paulini Tóth Vilmos; T. ház.'.. Elnök: Bocsánatot kérek: előbb a jegyzőkönyv hitelesítéséhez keli szólni, azután az én jelentésemhez, s aztán következnek az indítványok. Simonyi Ernő: Nekem a jegyzőkönyv egy másik részére van észrevételem. A jegyzőkönyvben ugyanis az mondatik, hogy tegnap Zsedényi képviselő ur indítványa következtében a ház határozatot hozott. En a házszabályok 99. -a szerint ugy tudom, hogy ha oly indítvány terjesztetik elő, mely nem törvény alkotását czélozza, fölvételi ideje meghatároztatik, s az alatt kinyomatván a tagok közt szétosztatik. Ha tehát amaz indítványnak határozathozatal volt czélja, akkor a házszabályok szerint nem lehetett tárgyalni. En az indítványt ugy fogtam fel, minta mely. ha a szükség megkívánja, a házszabábyok szerint fog a maga rendében a ház tárgyalása alá bocsáttatni; különben is 3 t. ház, e határozat,' a mely minden vitatás és előleges bejelentés nélkül hozatott, volna a ház által, sokkal fontosabb kérdést dönt el, nem személyekre nézve, hanem eivkérdést, mint az első pillanatra látszik, mert a ház itt a néíköi, hogy az illetőket kihallgatta volna, uj rendszabályokról intézkedik, melyekről sem a törvény, sem a ház szabályai nem intézkednek. Azt mondja t. i. hogy ha valaki három nap alatt maga be nem jelenti, a ház fogja megszabni választókerületét Ha a t. ház többségének bölesesége ugy fogja akarni, e határozatot is meghozhatja; hanem én arra kérem a házat, hogy mielőtt ily határozat hozatnék, méltóztassék azon házszabályokhoz, melyek mindnyájunkat köteleznek, és melyeken mi csak bizonyos formák közt változtathatunk, magokat tartani, és azok szerint eljárni. Különben is az indítványnak, melyet Zsedényi képviselő ur tett, fő indoka az volt, hogy az ő felfogása szerint a két képviselő ur, ki & lemondás iránti nyilatkozatot be nem adta, a ház határozata iránti tiszteletlenséget tanúsított. En ugy láttam, hogy az egyik a nélkül, hogy vonakodott volna, a ház határozatára igen vagy nemmel felelni, beterjesztette okait, melyeknél fogva nem a maga. hanem választókerülete iránti tekintetből a nyilatkozatot felfüggeszteni kérte. A ház ezen indokokat nem fogadta el, tehát neki kötelességé lesz, legközelebb nyilatkozni. A mi a másik képviselő urat, Madarász barátomat illeti, a mint tegnap is kötelességemnek tartottam felemlíteni, ő az elnökség tudtával, az elnökség engedelmével távozott. Az utolsó előtti ülésben hozott határozat pedig azt mondja, hogy azok, kik lemondásukat akkorig be nem adták, értesíttessenek az elnök ur által. Hogy ő értesictetett-e vagy nem? és ha értesíttetett, vajon a válasz megérkezhetett-e tőle? arról az elnök ur fog felvilágosítást adhatni. Mindenesetre távol lévén, nem tudván a ház határozatát, nem is alkalmazhatta magát ahhoz, és igy iránta tiszteletlenséget sem tanúsíthatott ; nem látom tehát helyesnek, hogy a ház ily, az illető képviselő ellen kemény megrovást magában foglaló határozatot hozhasson szabályszerű indítvány, tárgyalás és a képviselő kihallgatása nélkül. Ez okból a jegyzőkönyv helyét módosíttatni kérem, és azt hiszem, hogy ez méltányos követelés. Zsedényi Ede: T. ház! ügy látszik, előttem szólott tagtársunk a házszabályoknak csak egyik részét ismeri; de nem tudja azt, hogy midőn jegyzőkönyv hitelesítéséről van sző, csakis a jegyzőkönyv szerkezete jöhet szóba, és a doj log érdeméhez szólni nem szabad. Ellenóvást, [ ellenmondást egy már hozott határozat ellen el- fogadni nem lehet. Ha ő azt, mit akkor mondtam, indítványnak nézte, tetszett volna akkor szólania; de most már elleno'vást, ellenmondást nem fogadhatunk el. Tessék megnézni a házszabályok 14o. -át. A mi pedig azt dleti, hogy én határozatot javasoltam: erre azt felelem, hogy a ház határozata folytán felszóllittattak mindazon urak, kik több választó kerületben választattak meg, Babes és Madarász képviselő urak is arra, jelentsék be elhatározásukat az iránt, melyik választókerületet akarják képviselni? Ez volt a határozat. E határozatnak nem engedelmeskedett Babes, sőt azt kívánta, hogy feloldassák a nyilatkozat-tétel alól; ennek folytán szükség volt határozatot hozni, és arra nézve tettem én javaslatot. Ha Simonyi képviselő társam tegnap azt hitte volna, hogy szükséges e részben irásbelileg adni be indítványt, azt is lehetett volna indítványba hozni, és a ház határozott volna; de a határozat már meg van hozva: most már késő. Nekünk jogunk volt, sőt kellett is valami határozatot hozni, miután Babes ur határozatunk ellen cselekedett. Simonyi Ernő: T. ház!.. Elnök: Figyelmeztetem képviselő urat, hogy egy tárgyhoz kétszer szólani nem szabad.

4 9. országos Ülés május 8-án 18G9. 55 Simonyi Ernő: Á házszabályokra történt hivatkozás: ahhoz szólnom, ugy hiszem, szabad. Zsedényi t. képviselő társam engem utal a ra: ez azt mondja: Minden névszerinti szavazás megrendelése után az elnök kihúzza azon névbetüt, melynél a név szerinti szavazás kezdődik.* (Derültség. Felkiáltások: A 148. %.!) Én azt voltam bátor észrevenni, hogy a jegyzőkönyv nem helyesen van feltéve a szerint, a mi tegnap történt, mert a dolog érdeméről csak felvilágosítás végett szőlottam, e's valamint tegnap, ugy ma is kötelességemnek tartottam felemliteni, hogy Madarász József képviselő ur az elnökség tudtával van távol. A t. képviselőház erre tegnap akkép nyilatkozott a felszólalásokból legalább ugy vettem ki hogy e határozat Madarászra nézve nem szükséges ; a jegyzőkönyvben pedig egyenesen úgy van motiválva, hogy Babes Vincze és Madarász József képviselők nem engedelmeskedvén az előbbi határozatnak" stb. (Közbekiáltás jobbról: Nincs ugy!) Bujanovics Sándor jegyző: (újra felolvassa a jegyzőkönyv erre vonatkozó pontját.) Borlea Zsigmond: Nekem csak Zsedényi képviselő társam azon előadására van megjegyzésem, hogy Babes Vincze a ház határozatának nem engedelmeskedett. Szerintem igen is engedelmeskedett, mert a ház azt határozta, hogy mmdenki Írásban vagy szóval nyilatkozzék, és Babes Vincze képviselő társam csakugyan nyilatkozott is. (Nevetés jobb felől.) Tehát nem lehet mondani, hogy Babes Vincze a ház határozatának nem engedelmeskedett. Csupán ezen észrevételem volt. Deák Ferencz: T. ház! Midőn a jegyzőkönyvet hitelesítjük, csak arról lehet Szó, hogy azon jegyzőkönyv azt tartalmazza-e, a mi határoztatok? hogy a ház helyesen határozott-e vagy nem, egyesek véleménye szerint? azt többé vitatkozás tárgyává nem teheti. Engedelmeskedett-e Babes Vincze képviselő tír a ház határozatának vagy nem? a felett most nem vitatkozhatunk, mert arról, hogy nem engedelmeskedett volna, a jegyzőkönyvben egy szó sincs. Hanem van egy dolog a jegyzőkönyvben, mire jövőben is figyelnünk kell. Az tagadhatatlan, hogy minden indítványt szabály szerint Írásban kell beadni; de ha valaki véleményt mond a discussio közben, az nem oly indítvány, minőt a szabályok külön tárgyalandónak tekintenek, mert hiszen akkor minden vélemény indítvány lenne. Ha ily véleményt elfogad a ház, nem indítványra kell hivatkozni, hanem a ház határoza-. tára. Azért, ha valamikor nem oly indítvány adatik elő, mely írásban beadandó és tárgyalandó, akkor én jónak látnám, hogy a jegyzőkönyvben sohase említsük, hogy indítvány tétetett, mert ha valami tárgy felett valaki véleményt mond, tágasb értelemben azt is indítványnak lenetne tekinteni, a mi pedig nem volna helyes. Hagyjuk ki tehát a jegyzőkönyvből mindig azt, hogy: tett indítvány következtében határoztatott," hanem mondjuk csak, hogy a ház ezt vagy amazt határozta. Ezt a pár szót kitörölvén, megmaradhat a jegyzőkönyv. (Helyeslés.) Bujanovics Sándor jegyző (olvassa a kiigazított jegyzőkönyvi pontot.) Elnök: Egyéb észrevétel nincs a jegyzőkönyvre? (Szünet.) Tehát hitelesítve van. Van szerencsém jelenteni, hogy a" tegnapi sorsolás alkalmával, mint méltóztatnak emlékezni, az utolsó osztályba egy taggal kevesebb jutott, mint kiszámítás szerint jutnia kellett volna. Azóta azon t. képviselő ár jelentette magát, a kinek jegye alkalmasint kiesett. Samassa képviselő úr tehát volna a 43-dik, ki a IX-dik osztályba soroltatik. (Folktáltások! Hiszen benne van \ a hetedikben!) Samassa József: T. képviselőház! (Halljuk!) Nem volt szerencsém itt lehetni tegnap, midőn a képviselők sorsolás utján a kilencz osztályba soroztattak; de ma a Pesti Naplót vettem kezembe, s ott nem fordul elő az én nevem ; (Folktáltások: De igen is előfordul a 7-ik osztályban!) s midőn ezt a jegyző urnák jelen- tettem, ő is azon véleményben volt, hogy nevem talán kiesett. Azért voltam bátor az elnökségnél jelentkezni. (Folktáltások! Benne van!) Elnök: Tehát ugy látszik, tévedés fo- I rog fen. Bereg megye kéri a képviselő-választási törvény módosítását s a törvényhatóságok mielőbbi rendezését. (Helyeslés.) A kérvényi bizottsághoz tétetik át. Kossuth Ferencz jelenti az elnökségnek, hogy j a reá esett képviselő-választást nem 'fogadhatja i el. (Felkiáltások a szélső baloldalon: Fel kell 61- \ vásni a levelet!) A házszabályok ugy rendelik, hogy az elnök a hozzá beérkezett irományokat csak kivonatban terjeszti a ház elé; ha azonban a t. ház ezúttal kivételt óhajt, méltóztassék nyilatkozni, különben csak azt tehetném, mit a házszabályok rendelnek. (Elénk helyeslés jobb felől. Zaj a szélső bal oldalon.) Várady Gábor: T, ház! Erre nézve nincs semmi észrevételem; hanem akkor a t. elnök urnák a legközelebbi alkalommal, midőn Lónyay miniszter urnák az elnökséghez intézett nyilatkozatát egész terjedelmében felolvastatta, szintén így kellett volna eljárnia. (Ugy van! a bal oldalon. Ellenmondás jobbról. Zaj.) Elnök (csenget): A t. képviselő ur megjegyzése vélekedésem szerint nincs helyén: mert

5 56 9. országos ülés május 8-án a ház egyenkint felszólította a két helyen megválasztott képviselőket nyilatkozatadásra ; azok nyilatkoztak és bemutatták válaszukat; és valamint Babes képviselő ur nyilatkozata felolvastatott, ugy felolvastatott Lónyay miniszter uré is. (Helyeslés jobbról.) Kivánja-e a t. ház Kossuth Ferencz lemondó levelét per extensum felolvastatni? (Nem kívánjuk! Kívánjuk!) A kik kívánják, méltóztassanak felállni. (Megtörténik.) A többség nem kivánja. Tisza Kálmán : T. ház! (Zaj. Halljuk!) Részemről, mint már máskor is volt alkalmam ezen t. házban az iránt nyilatkozni, most is azon véleményben vagyok, hogy a felett, vajon a házszabályok megtartassanak-e vagy ne? szavazásnak helye soha sem lehet; (Helyeslés) és igy azt tartom, hogy itt is minden szavazás nélkül a házszabályok megtartandók : mert nem szeretnék arra praecedenst felállíttatni, hogy szavazni lehessen, hol a szabályok világosan szóínak. (Helyeslés.) Elnök: Ha van a képviselő uraknak indítványuk, vagy valaki kivan felszólalni, most méltóztassanak nyilatkozni. Paulini Tóth Vilmos: T. képviselőház! Több oldalról hozzám érkezett felszólítás folytán bátorkodom következő interpellatiót intézni a belügyminiszter ur ő méltóságához. Túrócz-Sz.-Mártonban, mint tudva levő dolog, 1863 óta fenáll egy irodalmi egylet. (Valaki: Matica Slovenslcá.') Igenis, Matica Slovenska a neve. Ezen egyletnek alapszabályai ő felsége által jóvá hagyattak : kizárvák belőle minden politikai és minden hitfelekezeti ügyek. Ezen egyletnek van saját külön tanácskozási terme. Megtörtént a mostani népképviselőválasztások alkalmával, hogy midőn oda katonaságnak hozatala szükségesnek találtatott, a katonaság által a Matica tanácskozási terme erőszakkal elfoglaltatott és oda 94 ember beszállásoltatott. (Zaj. Halljuk ) Ez igen is helyén van háború idején és ha ellenség teszi, de béke idején, alkotmányos jogok gyakorlata közben, nem hiszem,' hogy párját lehessen lelni ily eljárásnak a civilizált Európában. (Nyugtalanság.) Bátorkodom tehát mély tisztelettel interpellálni a belügyminiszter ur ő excellentiáját az iránt: miért szállásoltatott be a katonaság a Matica termébe 1? másodszor: miután a választásoknak már végok van, de különben is Túrocz-Sz.- Mártonban a választás a legjobb rendben megtörtént hivatkozom e tekintetben az ott megválasztott érdemdús képviselőnek saját szavaira, ki azt monda, hogy az egész széles hazában a választás oly csendben és rendben nem ment végbe, mint Túrócz-Sz.-Mártonban kérdem tehát, miért van még most is a katonaság Túrócz-Sz.- Mártonban, miért van az az irodalmi egylet termeiben elszállásolva? Egyébiránt a házsza" bályok 120-ik szakasza értelmében van szeren" esem az interpellatiót írásban benyújtani. Mihályi Péter jegyző: (felolvassa Paulini Tóth Vilmos i'nterpellatióyát.) Wenckheim Béla b. belügyér: Kérem az interpellatiót kiadatni. Elnök : Közöltetni fog a belügyminiszterrel. Tisza Kálmán: Tisztelt képviselőház! A szabályok 154-ik szakaszának értelmében van szerencsém minden indokolás nélkül benyújtani debreczeni lakos Szőke Mihálynakaz ik évi magyar hadsereg számára szállított lábbeliekért' járó követelésének kielégittetése, esetleg a ben előadott kérelemnek kegyes elintézése iránti kérvényét. Kérem azt szabályszerű eljárás végett a kérvényi bizottságnak kiadatni. Elnök: A kérvényi bizottságnak fog kiadatni. Most a fiumei országos küldöttségbe történt választás eredménye fog kihirdettetni. Bujanovics Sándor jegyző: Összesen beadatott 331 szavazat: ebből kettő üres volt; legtöbb szavazatot nyert Deák Ferencz 283-at, Horváth Mihály 202-őt, Éber Nándor 182-őt, Ghyczy Kálmán 123-at, Tisza Kálmán 99-et, Irányi Dániel 37-et, Simonyi Ernő 25-öt, Ludvigh János 5-öt, Vukovics Sebő 3-at, és többen egyet kettőt. Elnök : E szerint a fiumei országos küldöttségbe Deák Ferencz, Horváth Mihály és Éber Nándor urak vannak megválasztva. Vukovics Sebő : Bátor vagyok a t. ház figyelmét némi csekély észrevételeimre fölkérni, melyeket nem magára a választásra, hanem inkább raagára az ügyre nézve teendő leszek. Én azt hiszem, senki közülünk nem fogja tagadni ezen háznak azon jogát, hogy midőn valamely, akár országos, akár magát a házat illető tárgybán választmányt küld ki, ezen választmánytól méltán megvárhatja, hogy eljárásáról, vagy pedig azon akadályokról, melyek eljárását gátolták, annak idejében jelentést tegyen. Már pedig a múlt alkalommal, midőn ezen házat a nemes gróf, az első miniszter arra szólította föl, hogy vagy az előbbi választmányt bízza meg újra ezen tárgynak fölvételével, vagy pedig annak két tagja helyébe más két tagotválaszszon, mondom, azon alkalommal e jelentés átalában mellőztetett. Én nem tudom, mennyiben áll a dolog; de a szárnyaló hírek szerint azon választmány össze sem hivatott; természetesen a kormány összehívása lett volna szükséges arra, hogy e választmány összeüljön. így mi választunk újra nem egészen uj választmányt, Pest belvárosa nagyérdemű képviselőjét van szerencsénk ismét a választmány-

6 9. országos ülés m us 8-áB ban látni, hanem a belépett két tag helyébe más kettőt a nélkül, hogy tudnók, vagy sejtenők, mi volt akadálya annak, hogy az előbbi választmány megbízása szerint el nem járt. Midőn tehát kötelességemnek tartom ezen elmellőzés fölötti csekély sajnálatomat kijelenteni, engedje meg a t. ház, hogy legalább azt jelenthessem ki, menynyire kívánatos volna, hogy legalább most, ezen uj választmány tettleg hozzáfogjon munkájához, és az ügy ne essék megint azon határozatlan időre elhalasztott tárgyak közé, melyek sokszor csak azért bízatnak küldöttségre, hogy soha többé a házban szőnyegre ne kerüljenek. A múlt országgyűlés végén, midőn a küldöttség megválasztatott, aggályaimat fejeztem ki, nehogy ezen ügy valamikép ad graecas calendas ha jól emlékszem, ezen szavakkal éltem relegáltassék, és aggodalmam némileg igazolva lett. Azt hiszem, jövőben ez ismételtetni nem fog, és hogy a ház nem csak a maga saját jogainak és méltóságának megőrzése, hanem sok más tekintetből is el fogja várni, hogy e küldöttséget a kormány mielőbb összehívja, és hogy ez teendőit felvegye : mert mellőzve más országos tekinteteket és pedig kétségtelenül e kérdésben Magyarországnak nagy érdekei és jogai forognak fen arra is kell tekinteni, hogy az illető népesség, a fiumei lakosság károsítva van azon bizonytalan állapot által anyagi tekintetben, kereskedelmi viszonyaiban, értékeinek becsében, szóval mindenben ; és azt hiszem, annál kevésbbé lehet ily bizonytalan káros állapotban a fiumei népességet hagyni, miután ha valamely része az országnak, ezen a központtól távol eső része hiven bizonyította Magyarországhoz való hő ragaszkodását. Andrásy Gyula gr. miniszter-elnök: T. ház! Ha jól fogtam föl t. barátom észrevételeit: azok kettőre vonatkoznak. Először nélkülözi t. barátom az előbbi küldöttség jelentésót. Az előbbi küldöttség jelentést nem tehetett azon egyszerű oknál fogva, mert nem is működött. Nem működött pedig azért, mert, mint méltóztatnak tudni, az országgyűlés vége felé választatott meg. Működéséhez továbbá szükséges lett volna mindhárom küldöttség jelenléte; idő közben azonban a horvát küldöttség két tagja kineveztetvén, egyik a minisztérium tagjává, másik kormányhivatalra, uj választás vált szükségessé, s a horvát országgyűlés nem lévén együtt, be kellett várni az időt, mig uj választás eszközöltethetik. E fölött, méltóztatnak tudni, hogy azon rövid idő, mely a két országgyűlést egymástól elválasztotta, felette sok munkát hagyott a kormányra ; ezenkívül szükséges volt a kérdés megfejtésére megkívántató adatok összegyűjtése, hogy midőn összeülnek a küldöttségek, melyek többé nem működhetnek ugy, mint eddig, t. i. függet- KÉPV. H. NAPLÓ. 18f 11. lenül, a parlamentáris kormány a maga nézetét e tárgyra nézve előadhassa. Most már a kormány e kérdésben teljesen tájékozva és a szükséges adatok birtokában van. A mi tehát az igen t. képviselő ur előadása első részét illeti: a küldöttség azért nem tehetett jelentést, mert nem működhetett, nem működhetett pedig az előbb előadott okoknál fogva. A mi a t. képviselő ur előadása második részét illeti: meg vagyok győződve arról, hogy a t. képviselő ur, ki magát Fiumét ismeri, kiváló érdekeltséggel viseltetik Fiume sorsa ós jövendője iránt: mindazáltal bizonyossá tehetem arról, hogy nagyobb érdekeltséggel, mint a kormány, e kérdés iránt senki, s igy a t. képviselő ur sem viseltethetik. (Elénk helyeslés.) Ha tehát az ügy sürgetőssége tekintetéből azon kérést voltam bátor a ház elé terjeszteni, hogy a küldöttséget minél előbb válaszsza meg, ezt bizonyára nem azért tettem, hogy a küldöttség ne működjék, hanem, hogy minél elébb megkezdje munkálódását és minél elébb bevégezze teendőjét, (Tetszés.) Elnök: Huszár István bíráló bizottsági tag le akarja tenni az esküt. Bujanovics Sándor jegyző (olvassa az eskümintát, s a ház közepére állott Huszár István leteszi az esküt.,) Elnök: Méltóztatott a tisztelt ház tegnap elhatározni, hogy mai napon a trónbeszéd tárgyalására nézve intézkedéseket fog tenni. Ha méltóztatik kívánni, a trónbeszéd fel fog olvastatni. Simonyi Lajos b: Én azt hiszem, elég lesz a trónbeszédet akkor felolvasni, midőn tárgyalása meg fog kezdetni. Most felolvasása csakugyan fölösleges (Helyeslés.) Elnök: Ha méltóztatnak felolvasottnak tekinteni, most nem fog felolvastatni. Deák Ferencz : Ha a trónbeszéd«t, mely már itt egyszer ki volt hirdetve, és még egyszer fel fog olvastatni a tárgyalás megkezdése előtt, felolvasottnak veszszük, csak arról szólhatunk, mikép és mikor tárgyaljuk azt. A trónbeszédre rendesen válaszfelirat szokott készíttetni. A legutóbbi országgyűlésen azon módot követtük, hogy küldöttséget választottuk, mely a trőnbeszédre a válaszfeliratot elkészítette. Ha valakinek más nézete volt, az maga adott be válaszfelirati javaslatot. Én azt gondolnám, kövessük most is ezen módot, miután ez által könynyitjük és gyorsítjuk a tanácskozásokat. Válaszszunk egy küldöttséget, mely a válaszfehratot a trónbeszédre el fogja készíteni. Ha azon bizottság beadja javaslatát, az kinyomatván, szét fog osztatni, és tárgyalási napot fogunk kitűzni, és azon napon tárgyalás alá fogjuk venni. Magától értetik, hogy a kinek eltérő nézete van, az maga is 8

7 58 9. országos Ülés május 8-án adhat be indítványt, a mint az a házszabályokban benne is foglaltatik. Az én nézetem az volna, hogy e küldöttség ne álljon számos tagból, mert igen sok ember közt dolgozni nehéz. Én azt hiszem, 7 vagy 9 tag elég lesz; hétfőn beadhatjuk ezekre a szavazatokat, és azután a deputatió azonnal hozzá foghat a munkához. Ha méltóztatnak ezt elfogadni, ez által könnyitjük és gyorsítjuk a tárgyalásokat. (Helyeslés.) Simonyi Ernő: Tisztelt képviselőház! Én részemről az imént indítványozott eljárási módot sem a parlamentális szokásokkal, sem pedig a dolog természetével nem tartom megegyezőnek. (Halljuk! Halljuk!) Itt arról van szó, hogy a ház adjon választ a trőnbeszédre. Már akár mennyire akarjuk is mi tekinteten kivül hagyni e teremben a pártok állását, azokat itt e tekintetben ignorálni nem lehet. Okvetlenül szükséges, hogy a trónbeszédre adott válasz a többség részéről vagy is a kormányt támogató párt részéről ne legyen egyéb, mint magának a trónbeszédnek viszhadgja, mert hiszen a trónbeszéd nem egyéb, mint a miniszterek előterjesztése, a miniszterek politikájának expositiója. Erre tehát azon párt, mely a minisztériumot támogatja, nem mondhat olyast, a mi a trónbeszédben foglaltakkal ellenkezésbe jön. (Nyugtalanság a jobb oldalon.) Azért én azt hiszem, hogy ugy mint máskor Magyarországban is történt, és mint más parlamentekben is szokás, adjon be valaki azon pártból, mely a kormányt támogatja, válaszfelirati javaslatot, mely természetesen viszhangja leszen a trónbeszédnek. A kinek ezen javaslat nem tetszik, az azután vagy módositásokkal, vagy ellenválaszfelirattal léphet fel. (Felkiáltások: Am tessék!) Ha bizottság küldetik ki, a mint a múlt napi tapasztalásokból is láthattuk, ezen bizottságban igen természetesen a ház többsége akar többségben lenni. (Derültség. Felkiáltások': Az természetes!) Elhiszem még azt is, hogy ezen kivételes alkalommal talán az arányt jobban meg fogja a többség tartani, mint máskor. (Elénk derültség.) Azonban bármi legyen is a megtörténendő választás eredménye: arról biztos vagyok, hogy a többség oly tagokat fog választani a bizottságba, a kik a trőnbeszédben mondottaknak viszhangját fogják adni a válaszfeliratba. (Derültség.) De nekem ez ellen semmi kifogásom nincs. (Felkiáltások: Nem is lehet!) mondom, nekem nincs az ellen kifogásom, hogy a válaszfeliratba csakugyan ez jőjön; az a dolog természetében fekszik, hogy ugy legyen; hanem arra kérem a tisztelt házat, méltóztassék oly intézkedésektől elállani, melyek a felelősséget másokra is hárítják. (Derültség. Felkiáltások: Elvállaljuk!) Ha a többség a maga nézeteit bármely alkalommal is ki akarja fejezni, fejezze ki azt a maga saját neve alatt, ne pedig a ház nevében. (Derültség, Felkiáltások: Szép fogalmak a parlamentalismusról!) Méltóztassanak a többség részéről annak valamelyik független, igen természetesen nem kormányhivatalban levő tagját mert hiszen itt a kormány előterjesztésére adandó válaszról van szó méltóztassanak, mondom, valakit megbízni, hogy az terjeszsze elő a többség nézetét. Ha az a mienkkel megegyezni nem fog, az ellen módositásokkal vagy pedig ellen-válaszfelirattal fogunk fellépni. Ez volt különben a magyar országgyűlésnek praxisa, s ettől csak kivételes esetekben történt eltérés. Ha jól tudom, az első válaszfelirat, mely az országgyűlésen tárgyaltatott, az 1847-iki volt. Én ugy emlékszem, hogy az akkori országgyűlésen Somogy vármegyének érdemes követe, most e háznak t. elnöke, adott be válaszfelirati javaslatot, ennek ellenében pedig ugyanakkor Pest vármegyének volt követe, Kossuth Lajos, adott be ellenválaszfelirati javaslatot. Ezen feliratok akkor egymás mellett vitatás tárgyává lettek ban, én megvallom, nem emlékszem, hogy mikép járt el e tekintetben az akkori országgyűlés, hanem ugy értesülök, hogy 1848-ban egy 9 tagú bizottság küldetett ki; (Ugy van!) mondom, Dem emlékszem erre; hanem, hogy ez nem vétetett törvényes gyakorlatba, ezt mutatja az 1861-diki példa, midőn Pest belvárosának tisztelt képviselője a maga nevében nyújtott be egy felirati javaslatot, a mely a ház által tárgyaltatott és elfogadtatott. Miért nem követtetett 1865-ben is ezen eljárás? azt itt taglalni nem akarom ; hanem csak annyit mondok, hogy miután 1847-ben mindenesetre és 61-ben is egyesek, a ház független tagjai által adatott be felirati javaslat: én azt hiszem, nincs rá ok, hogy most másként járjunk el, annyival is inkább nincs, mert most a viszonyok annyiban változtak, hogy van felelős minisztériumunk, van parlamentális kormányzat, mig és 1865-ben csak egy kérdés lehetett, t. i. az ország alkotmányának visszaállítása, és az iránt e házban véleménykülönbség nem lehetett. Akkor arról volt szó, hogy megmutattassák ő felségének, hogy igenis a magyar nemzetnek joga van, elidegenithetlen joga van, régi alkotmányának visszaállítását kívánni. Most a dolog másként áll, most a trónbeszédben számos tárgyak érintetnek meg; ezekre nézve a háznak kötelessége lesz válaszolni. Már hogy a kormány és kormányt támogató párt ugyanazon választ adja ezekre, a melyet az ellenzék fogna adni: én részemről kétkedem; (Derültség. Közbeszólás: Nem is akarja!) és azért czélszerütlennek látom azon eljárást, hogy ezen

8 9. országos ülés má us 8-án választ a ház bizottság által készíttesse, mert annak mindenesetre csak a többség kifejezésének kell lennie; (Élénk derültség. Valaki: Azt akaruk! Zaj) hanem - adja be mindegyik párt a maga részéről. Annálfogva én ezen indítvány mellőzésével kivánom, hogy a 47-ben és 61-ben követett szokás fogadtassák el. Csáky Tivadar gr.: T. ház! En azon nevezetes theoriában, melyet épen most hallottunk, hogy t. i. a parlamentben a többség egy párt nevében, nem pedig a ház nevében nyilatkozzék, semmi esetre sem osztozhatom. Ha a többség saját pártja nevében, a kisebbség pedig a kisebbség nevében fog nyilatkozni: ki fogna akkor nyilatkozni a ház nevében? (Elénkhelyeslés.) A parlamentáris életnek lényegét épen a korona és kormánya egyetértésével együtt a többség képezi. A trónbeszéd nem egyéb, mint a koronának kormányával egyetértésben történt enunciatiója a ház előtt. Midőn ezen enunciatio történt, a ház és a pártok alakulva nem voltak: a trónbeszédre adandő válasz constatálni fogja, vajon a kormány nézetei megegyeznek-e a többség nézeteivel vagy nem? (Helyeslés.) Ez képezi a parlamentális életnek lényegét. Hogy tehát ezen lényeges és fontos kérdésben mindenesetre a többség nézetei mint az egész ház és következőleg az egész ország nézetei lesznek kifejezve, nem pedig a kisebbség nézetei: magától folyó természetes dolog. (Helyeslés.) Én ennek következtében át nem látom, hogy miért kellene ezen egyes esetben a választ egy személy által nyújtatni be a háznak? Hiszen ha ez volna a dolog theoriája, akkor sokkal könynyebb volna egyúttal miniszterelnök ur ő excellentiáját megkérni, hogy valamint a trónbeszéd készitésére befolyt, ennek válaszát is készítené el. (Derültség.) Épen ezen válasz által fog bebizonyodni, hogy a minisztérium nézetei a többség nézeteivel egyezők-e, vagy nem? Miután pedig parlamentális kormánynál és reménylem, mi nálunk is igy van nem a párt függ a kormánytól, de a kormány a párttól; (Élénk helyeslés jobbról) és miután a kormányt támogató többségnek lehetnek bizonyos pontok fölött talán eltérő nézetei, melyek épen a felirat alkalmával egyenlittetnek ki, ugy hogy abban, a mit a ház a korona előterjesztésére, a trónbeszédre válaszol, a kormány és a többség egyetértése mutatkozik: épen ezért ne csak szükségtelennek nem, sőt igen hasznosnak tartom, hogy a válaszfeliratot készítő bizottság ne egy vagy két tagból, hanem, mint indítványoztatott, több tagból álljon: mert azon eszmecsere következtében, mely a válaszfelirat tárgyalása alkalmával okvetlenül ki fog fejlődni, a kormányt támogató párt többségének valódi véleménye fog napvilágra jönni. (Helyeslés.) Elnök: Méltóztatnak elfogadni Deák Ferencz indítványát 1? (Elfogadjuk!) Hány tagot kívánnak a bizottságba felvétetni? (Közbeszólások: Hét tagot! Mások: Küenczet!) A kik 9 tagot kivannak, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Tehát kilencz tagból fog állani a küldöttség. Nem tudom,, méltdztatnak-e kívánni, hogy a választás ma, vagy hétfőn történjék? (Felkiáltások : Hétfőn!) Ennél fogva a küldöttség tagjai hétfőn fognak megválasztatni. Egyéb tárgy a napirenden nincsen; hanem még Irányi képviselő ur kivan szólani. Irányi Dániel: En a honvédelmi miniszter úrhoz akarok kérdést intézni. (Felkiáltások : Most nem lehet! Nincs napi renden!) Én az elnök urnái magamat jelentettem, s ő megengedte a szólást. Elnök: Nincs ugyan napirendre kitűzve, hanem miután a képviselő ur szót kért, nem lehetett tőle megtagadni. (Halljuk!) Irányi Dániel: Ha a t. képviselőház azt pararcsolja, hogy máskor tegyem ( én engedelmeskedem. (Halljuk!) T. ház! Kevéssel a minisztérium kinevezése után jelent meg egy királyi rendelet, mely a királyi testőrséget újjá szervezni parancsolta. Ezen királyi rendeletben az állott, hogy a királyi testőrség ismét csak, mint annakelőtte, nemesekből alakittassék; én tehát, miután azóta azt látom, hogy ezen királyi rendelet, legalább részben, végrehajtatott : azt a kérdést vagyok bátor intézni a honvédelmi miniszter úrhoz, vajon a végrehajtás a királyi rendelet értelmében történik-e, azaz vajon csakugyan csupán nemesekből alakittatik-e a testőrség? Másodszor azt kérdem a honvédelmi miniszter úrtól, vajon a megyéknek azon régi, s ha jól tudom, törvényes joga tiszteletben tartatik-e, miszerint a királyi testőrségbe a megyék ajánlhassanak tagokat? Ezen két kérdésre vagyok bátor feleletet kérni a miniszterelnök úrtól, ugy mint honvédelmi minisztertől, a miniszter úrtól függvén természetesen, mikor méltóztatik arra feleletet adni. Mihályi Péter jegyző (olvassa Irányi Dániel interpellatioját.) Elnök: Közöltetni fog a honvédelmi miniszter úrral. Kérem azon bizottságok tagjait, a kik még nem jöttek össze, hogy alakulhassanak, legyenek szívesek most mindjárt itt maradni. A gazdasági bizottság tagjait nem holnap délre, mert akkor más helyen vagyok elfoglalva, hanem délután 4 órára kérem összejönni, hogy a 8*

9 60 to. országos illés május 10-én költségvetést megállapíthassuk és a hétfői ülésben beadhassuk Egyéb tárgy nem levén, az ülést berekesztem. lesz. A legközelebbi ülés hétfőn reggel 10 órakor Az ülés végződik d. u. Í2 l \ a órakor. 10. országos ülés máj us 10-ikén Somssich Pál elnöklete alatt. Tárgyai: A horvát országgyűlés átirata a határőrvidéki erdőségek s több vasútvonal ügyében, kérvények s Buttyán László megbizó levele bernutattatnak. Madarász József és Babes Vincze kettős megválasztatásuk iránt nyilatlioznak. Tisza László. Degenfeld Gusztáv gr., Szathmáry László és Maíer Miksa igazoltatván, osztályokba soroltatnak. Ivánka Imre és Luksics Bódog, Huszár István és gömöri Török Sándor biráló bizottsági tagok egymással helyet cserélni utasittatnak. A gazdasági bizottság jelentést tesz a ház hivatalnokairól s az aprilhavi költségvetésről, mely utóbbi elfogadtatik. A váíaszfelírati bizottság tagjai megválasztatnak. A kormány részéről jelen vannak : Andrásy Gyula gr., Bedekovics Kálmán, Eötvös József b., Festetics György gr., Gorove István, Wenckheim Béla b. Az ülés kezdődül d. e /* órakor. Elnök : A műit ülés jegyzőkönyve fog hitelesíttetni. Bujanovics Sándor jegyző (olvassa a május 8-án tartott ülés jegyzőkönyvét.) Irányi Dániel: Azon kérdést kivánom csak intézni a jegyző úrhoz, mit ért azon kifejezés alatt: soron kivüli interpellatio"? Én ugy tudom, az interpellatióra nézve nincs kitűzve bizonyos idő. Bujanovics Sándor jegyző: A házszabályokban ki van mondva, hogy mindjárt az ülés elején, az elnök mutatja be a beérkezett iratokat, és a képviselők ekkor adják be az interpellátiokat, tehát ülés elején; ez az interpellatio pedig az ülés végén adatott be. Elnök :, Csak forma dolog, hogy jövőre ne praejudicáljon: és ha nincs egyéb észrevétel, (Nincs!) a jegyzőkönyv hitelesítve van. A horvát-szlavón és dalmát királyságok országgyűlése felhívja ezen átirattal a magyar, mint közös országgyűlést arra nézve, hogy a közös hadi minisztériumtól a péterváradi és bródi határőrvidéki ezredek 30,000 hold erdejének szándékozott eladását addig maga utján és módján gátolni szíveskedjék, míg az emiitett királyságok országgyűlésétől a kiegyezési törvény 8.. rendelete szerint arra nézve engedélyt nem szerez. Az eredeti átirat horvát nvelven van j szerkesztve, lefordíttattam tehát magyar nyelvre, és ha méltóztatnak parancsolni, a magyar fordítás ki fog nyomatni, Deák Ferencz : Ezen átiratot, mint az elnök ur is előterjesztette, ki kell nyomatni, s ha ki lesz osztva, tárgyaláséra napirendet kitűzni. Ez ugyanis nem a kérvéhyi bizottsághoz utasítandó, hanem országgyülésileg tárgyalandó. (Helyeslés.) Elnök : Tehát ki fog nyomatni 1 ) és napirendre tűzetni. A horvát-szlavón és dalmát királyságok országgyűlése továbbá kéri, hogy a vasút építését Szlavónia közepén Orlavi völgyén, Pozsega vármegyén és városon keresztül, a vasút építését Csáktornyától Varasdon keresztül Zapreczikba, a zengi és buccari-i vasutvonalat, a károly város-fiumei vonalat és a zimony-eszékfiumei vonalat a közös országgyűlés magas pártfogás alá venni szíveskedjék. E kérvény az annak idején alakítandó vasúti bizottsághoz utasittatik. (Helyeslés.) A horvát országyülés elnöksége továbbá átküldi a magyar országgyűlési elnökségnek közös országgyűlési tárgyalásra különös ajánlása mellett sz. k. Eszék városa kérvényét az ottani várerősség lebontásáért. Ugyancsak a horvát országgyűlés elnöke ') Lásd az Irományok 11-ik számát.