AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK. a burgonyakeményítő-gyártásra vonatkozó kvótarendszerről.

Átírás

1 AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, COM(2004) 772 végleges 2004/0269 (CNS). A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK a burgonyakeményítő-gyártásra vonatkozó kvótarendszerről Javaslat A TANÁCS RENDELETE a burgonyakeményítő előállítására vonatkozó kvótarendszer létrehozásáról szóló 1868/94/EK rendelet módosításáról. (előterjesztő: a Bizottság) HU HU

2 A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK a burgonyakeményítő-gyártásra vonatkozó kvótarendszerről 1. BEVEZETÉS: A JELENTÉS SZÜKSÉGESSÉGE A burgonyakeményítő-gyártásra vonatkozó kvótarendszer létrehozásáról szóló 1868/94/EK rendelet 1 3. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy a Bizottság legkésőbb szeptember 30-ig jelentést terjeszt a Tanács elé a kvóta Közösségen belüli kiosztásáról, és ahhoz megfelelő javaslatokat csatol. A jelentésnek figyelembe kell vennie a burgonyatermelőknek teljesített kifizetésekben bekövetkező esetleges változásokat, valamint a burgonya- és gabonakeményítő piacok változásait. Az 1868/94/EK rendelet 3. cikkének (2) bekezdése szerint a Tanács a Szerződés 37. cikke alapján eljárva legkésőbb december 31-ig, az előző bekezdésben említett jelentés alapján osztja szét a tagállamok között a hároméves kvótát. A jelenlegi kvótákat az 1868/94/EK rendelet a 2004/2005-ös gazdasági év végéig (2005. június 30.) rögzíti. 2. A KAP REFORMJA A Tanács június 26-án jóváhagyta a közös agrárpolitika (KAP) átfogó reformját, amely jelentősen módosítja a közösségi mezőgazdasági ágazatra vonatkozó támogatási szabályokat. A támogatások legnagyobb része ezentúl a termelés mennyiségétől független lesz. Az új «gazdaságonkénti egységes kifizetés» különösen a környezetvédelmi normák tiszteletben tartásásától függ. A támogatás leválasztása a termelésről lehetővé teszi, hogy a közösségi termelők versenyképesebbé váljanak, és tevékenységüket piacorientáltabbá tegyék, miközben jövedelmük megfelelő stabilitását is biztosítják. A hagyományos keményítő-előállító területeken a termelés fenntartása és a burgonyatermelésnek a vetésforgóban játszott szerepének elismerése érdekében erre az ágazatra részleges leválasztást fogadtak el. A jelenlegi támogatás 2 egy részét (40 %-át) a burgonyakeményítőt termelő vállalkozásokba egy adott időszakban történt szállítások alapján le kell választani és az egységes kifizetési rendszerbe (SPS) kell átvinni. A fennmaradó 60 százalékot a Tanács 1782/2003/EK rendeletének és 94. cikke szerint a keményítő előállítására szánt burgonyát termelő gazdálkodók támogatására kell felhasználni. Amennyiben egy tagállam úgy dönt, hogy átmeneti időszakot 4 alkalmaz, amely a leválasztás bevezetését késlelteti, a jelenlegi támogatás összege alkalmazandó HL L 197., , 4. o. A legutóbb az 1782/2003/EK rendelettel (HL L 270., , 1. o.) módosított rendelet. Lásd a 43. cikket és az 1782/2003/EK rendelet VII. mellékletét. A Tanács 1782/2003/EK rendelete a közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott támogatási rendszerek létrehozásáról (HL L 270., , 1. o.). Az 1782/2003/EK rendelet 71. cikke szerint. HU 2 HU

3 Az 1868/94/EK rendelet rendelkezéseinek megfelelően a támogatást kizárólag a burgonyatermelők és a burgonyakeményítő-gyártó vállalkozások között létrejött termeltetési szerződésben meghatározott, a gyártó kvótahatárán belüli burgonyamennyiség után kifizetendő. A burgonyakeményítőt gyártó új tagállamokban egységes területalalapú támogatási rendszert (Single area payment schemes vagy SAPS) kell alkalmazni, egyes esetekben közvetlen nemzeti támogatásokkal (top-ups) együtt. 3. A BŐVÍTÉS A 2004/2005-ös gazdasági évtől a burgonyakeményítő-gyártásra vonatkozó kvótarendszerben hat új ország vesz részt, amelyeknek a 2004/2005-re megállapított összes kvótája tonna, ebből 78 % jut Lengyelországra, 18 % a Cseh Köztársaságra és együttesen 4 % Észtországra, Lettországra, Litvániára és Szlovákiára. Ennél fogva az EU kvótája 11 százalékkal emelkedik, 1,762 millió tonnáról (EU-15) 1,949 millió tonnára (EU-25). 4. A KVÓTARENDSZER A burgonyakeményítő és a gabonakeményítő konkurens termékek. A gabonaágazatban különösen a területpihentetés révén alkalmazott termelési korlátozások, valamint a keményítő előállításának az 1990-es évek elején történt emelkedése arra késztették a Tanácsot, hogy az 1995/1996-os gazdasági évtől a keményítő előállítását kvótarendszer bevezetésével korlátozza (1868/94/EK rendelet) a következők szerint: A kvótát tagállamonként állapítja meg, majd alkvótákra osztja fel burgonyakeményítő-gyártók között; A burgonyatermelők az alkvóták határán belül a keményítőt termelő vállalkozásoknak szállított burgonyából származó keményítő-tonnánként a 2. pontban említett támogatást kapják; A keményítőgyártó vállalkozások részkvótájuk határán belül ártámogatást kapnak a gabonakeményítőt előállító vállalkozásokkal szembeni egyes strukturális hátrányok kompenzálására (kevesebb értékesíthető melléktermék, rövidebb gyártási időszak, a szennyezés elleni védekezés magas költsége); a kifizetés feltétele, hogy a vállalkozások a keményítő gyártásához szükséges burgonyáért a termelőknek megfizették a minimálárat; A burgonyatermelők és a keményítőt termelő vállalkozások minden évben termeltetési szerződést kötnek az alkvóták túllépésének megelőzése érdekében; ez a szerződés előírja különösen a szállítandó keményítő előrelátható mennyiségét és a keményítőt termelő vállalkozások által fizetendő minimálárat; a keményítőt termelő vállalkozások termeltetési szerződésben nem foglalt burgonyát nem vehetnek át. Az 5 százalékos rugalmassági határon kívül a részkvótán felül termelt keményítőt az adott gazdasági év végét követő január 1. előtt export-visszatérítés nélkül exportálni kell a Közösségből; erre a mennyiségre a minimálárat előzetesen meg kell fizetni, a keményítőt gyártó vállakozásnak ártámogatás és a termelőknek támogatás nem jár. HU 3 HU

4 A kvótarendszer alkalmazásának részletes szabályait a Bizottság 2235/2003/EK 5 és 2236/2003/EK 6 rendeletei állapítják meg, amelyek kifejtik többek között a termeltetési szerződések megkötésére, a burgonya minimális keményítőtartalmára, a burgonya tömegének és keményítőtartalmának leszállításkor való meghatározására, a visszatérítés nélküli exportálásra vonatkozó rendelkezéseket, az ellenőrzés és a szankciók szabályait, valamint a keményítőgyártó vállalkozások egyesülésére, tulajdonrész-átruházására, megnyitására vagy bezárására vonatkozó szabályokat. A 2237/2003/EK rendelet 7 6. fejezete megállapítja a keményítőgyártásra alkalmas burgonya termelési támogatása alkalmazásának részletes szabályait a 2004/2005-ös gazdasági évre. A 2004/2005-ös év után történő alkalmazásra vonatkozó újabb rendelet hamarosan megjelenik. 5. A KEMÉNYÍTŐGYÁRTÁS ÉS A KVÓTÁK FEJLŐDÉSE A melléklet A és B táblázatai bemutatják a burgonyakeményítő előállításának alakulását a kvótarendszer keretében, valamint a tagállamonként megállapított különböző kvótákat. A burgonyakeményítő előállítására vonatkozó kvótarendszer évi létrehozása óta a Bizottság két jelentést 8 terjesztett a Tanács és a Parlament elé, amelyek tartalmazták a kvóták megújítására vonatkozó javaslatokat is. Az Agenda 2000-rel összefüggésben a Tanács úgy határozott, hogy a kvótákat a 2000/2001-es és a 2001/2002-es gazdasági évekre csökkenti, viszont a kompenzáció arányát a keményítő előállítására használt burgonya esetében jobban megnöveli, mint a gabona tekintetében (az árcsökkentés 75 százaléka, a gabonára vonatkozó 48,4 százalékkal szemben), biztosítva ugyanakkor a költségvetési semlegességet. Az alábbi 1. táblázat a burgonyakeményítő előállításának a kvótákhoz viszonyított fejlődését tünteti fel a 15 tagállamból álló Közösségben (EU-15). A Közösség termelése az 1998/1999-es és 2003/2004-es gazdasági évek kivételével (a kedvezőtlen időjárás miatt) megközelítette a rögzített kvótát. A 2003/2004-es gazdasági év nehéz körülmények között zajlott (a nyári kánikula hatása egyes régiókban); egyes keményítő-gyártók azonban felhasználták a legfeljebb 5 százalékos rugalmassági keretet (az 1868/94/EK rendelet 6. cikkének (2) bekezdése szerint) A Bizottság 2235/2003/EK rendelete a burgonyakeményítő-gyártás tekintetében a 1782/2003/EK és 1868/94/EK tanácsi rendeletek alkalmazása közös részletes szabályainak megállapításáról (HL L 339., , 36. o.). A Bizottság 2236/2003/EK rendelete a burgonyakeményítő-gyártásra vonatkozó kvótarendszer létrehozásáról szóló 1868/94/EK tanácsi rendelet alkalmazása részletes szabályainak megállapításáról (HL L 339., , 45. o.). A Bizottság 2237/2003/EK rendelete a közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott támogatási rendszerek létrehozásáról szóló 1782/2003/EK tanácsi rendelet IV. címében meghatározott egyes támogatási rendszerek alkalmazása részletes szabályainak megállapításáról (HL L 339., , 52. o.). COM(1997) 576 végleges, az 1998/1999, 1999/2000 és 2000/2001-es kvótákról, COM(2001) 677 végleges, , a 2002/2003, 2003/2004 és 2004/2005-ös kvótákról. HU 4 HU

5 A 2004/2005-ös gazdasági évre vonatkozó első jelzések szerint a kedvezőbb időjárási viszonyok következtében a keményítő gyártására alkalmas burgonya betakarítása növekedést mutat. 1. táblázat A burgonyakeményítő gyártásának és az EU alapkvótájának alakulása tonnában 1998/ / / / / /2004 GYÁRTÁS 1 660, , , , , ,9 KVÓTA 1 864, , , , , ,1 gyártás/kvóta aránya 89 % 97 % 102 % 91 % 96 % 83 % 6. A KEMÉNYÍTŐÁGAZAT FEJLŐDÉSE 6.1. A keményítők exportja A világpiac a keményítőágazat számára a származékokat is beleértve jelentős értékesítési lehetőséget jelent. Az előállított keményítő körülbelül 50 százalékát harmadik országokba exportálják. Az alábbi táblázat az ágazat fő termékei exportjának alakulását ábrázolja. A 2. táblázat a tagállamok által egyfelől a Mezőgazdasági Főigazgatósághoz eljuttatott tájékoztatáson (exportengedélyek a szerződés I. mellékletében meghatározott termékekre, export-visszatérítéssel vagy visszatérítés nélkül), másrészt a Vállalkozáspolitikai Főigazgatósághoz eljuttatott tájékoztatáson (az I. mellékletben nem említett termékekre vonatkozó export-visszatérítések kifizetése) alapul. 2. táblázat A keményítők exportjának alakulása tonna keményítő egyenértékben Megnevezés Búzakeményítő feldolgozatlan állapotban Kukoricakeményítő állapotban Burgonyakeményítő állapotban feldolgozatlan feldolgozatlan Keményítők összesen feldolgozatlan állapotban Glükóz Módosított gabonakeményítők ÖSSZESEN Források: keményítők feldolgozatlan állapotban és glükóz: Mezőgazdasági Főigazgatóság / tagállamok, exportengedély-kérések, módosított keményítők: Vállalkozáspolitikai Főigazgatóság / tagállamok kifizetésekre vonatkozó havi közlések. A 2. táblázat szerint a figyelembe vett összes export az időszakban átlagosan 1,250 millió tonna volt, míg 2000-ben és 2002-ben 1,4 millió tonnát ért el. A két fő kategóriába tartozik a gabona és a burgonyakeményítő feldolgozatlan állapotban, amelynek mennyisége 0,5 0,6 millió tonna körül van, valamint a főként HU 5 HU

6 burgonyakeményítőből és kukoricakeményítőből gyártott módosított keményítők, 0,4 0,5 millió tonna mennyiségben, ugyanebben az időszakban; a főként kukorica- és búzakeményítőből előállított glükóz mennyisége 0,2 0,3 millió tonnára emelkedett. Ezen kívül bizonyos gabona- és burgonyakeményítő-mennyiséget az I. Mellékletben nem foglalt, a módosított keményítőktől eltérő számos exportált termék is tartalmaz; az érintett termékek skálájának összetettsége miatt ezeket a 2. táblázat nem tünteti fel Keményítőgyártás Keményítők: Források: 3. táblázat A keményítőgyártás alakulása (EU-15 becslés) millió tonnában Keményítő-gyártás 1998/ / / / / /04 kukorica 3,7 3,7 3,9 4,0 4,0 4,0 % 48 % 46 % 45 % 46 % 45 % 46 % búza 2,2 2,4 2,8 3,0 3,0 3,1 % 29 % 30 % 32 % 34 % 34 % 36 % burgonya (keményítő) 1,8 1,9 2,0 1,8 1,9 1,6 % 23 % 24 % 23 % 20 % 21 % 18 % ÖSSZESEN 7,7 8,0 8,7 8,8 8,9 8,7 % 100 % 100 % 100 % 100 % 100 % 100 % Éves változás aránya (TAV) 1,3 % 3,9 % 8,7 % 0,6 % 1,1 % 1,7 % gabonakeményítő: AAC (az Európai Közösség Gabonakeményítő-gyártóinak Szövetsége); burgonyakeményítő: a tagállamok közleményei a 97/95/EK rendelet 20. cikke szerint, a kvótákon kívüli termelést, különösen a 97/95/EK rendeletben megállapított gyártási veszteséget nem meghaladó egyes gyártási veszteségeket is beleértve. A gabona- és burgonyakeményítő-gyártás növekedése a Közösségen belül 1998/1999 óta évente átlagban 2 százalékot ért el, elsősorban a búzakeményítő javára; mivel a kvótarendszer a burgonyakeményítő előállítását korlátozza, az összes keményítőtartalmú termékekből a burgonyakeményítő aránya körülbelül 20 százalékra csökken. 7. JAVASLAT A 2001-ben elkészített utolsó jelentés óta történt fontosabb fejleményeket és azok hatásait figyelembe kell venni, különösen: a közös agrárpolitika (KAP) reformját és a leválasztás hatását a különböző ágazatokra az alkalmazás szabályai szerint; az Európai Unió (EU) bővítését és annak a termelésre gyakorolt hatását a jelenlegi rendszerek keretében. Az első hatásokat csak egy vagy két év múlva lehet majd felmérni. Az első eredményekre várva és e jelentés fényében, különösen a burgonya- és a gabonakeményítő piacának egyensúlyára tekintettel a Bizottság a 2004/2005-ös gazdasági év kvótáinak két éves időszakra (2005/2006 és 2006/2007-es gazdasági év) történő meghosszabbítását javasolja. HU 6 HU

7 * * * Főbb közösségi rendeletek (az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában történt kihirdetés adataival) Közvetlen kifizetés és leválasztás A Tanács 1782/2003/EK rendelete A Bizottság 2237/2003/EK rendelete június 30-ig: A Tanács 1766/92/EGK rendelete Burgonyakeményítő A Tanács 1868/94/EGK rendelete A Bizottság 2235/2003/EK rendelete A Bizottság 2236/2003/EK rendelete június 30-ig: A Bizottság 97/95/EGK rendelete (HL L 270., , 1. o.) (HL L 339., , 52. o.) (HL L 181., , 21. o.) (HL L 197., , 4. o.) (HL L 339., , 36. o.) (HL L 339., , 45. o.) (HL L 16., , 3. o.). HU 7 HU

8 MELLÉKLET A. táblázat A burgonyakeményítő-gyártás alakulása a kvótarendszer keretében (1) tonnában GYÁRTÁS 1998/ / / / / /2004 Dánia 173,6 177,0 180,2 168,8 166,8 161,4 Németország 627,6 663,2 698,2 619,9 630,2 515,6 Spanyolország Franciaország 271,7 305,6 274,2 217,4 271,6 253,8 Hollandia 431,8 505,2 528,4 443,7 458,6 401,3 Ausztria 45,5 44,0 48,1 43,6 40,1 31,9 Finnország 44,5 50,6 54,5 51,9 55,8 39,0 Svédország 65,8 59,2 66,1 55,7 61,5 58,9 ÖSSZESEN EU , , , , , ,9 Költség (prémium + kifizetés) millió euróban 183,0 193,3 225,5 212,4 223, becslés (1) az 1868/94/EK és a 97/95/EK rendeletek meghatározása szerint, a maximum 5 százalékos rugalmasságot beleértve, az exportvisszatérítés nélkül exportált mennyiségek kivételével. Forrás: a tagállamok közleményei a 97/95/EK rendelet 20. cikke szerint. B táblázat Az 1868/94/EGK rendelet módosításai KVÓTÁK A burgonyakeményítő-gyártás rögzített kvótáinak alakulása tonnában 1284/98/EK rendelet 1998/99, 1999/2000, (és 2000/01) Agenda /1999/EK rendelet 2000/ /02 962/2002/EK rendelet 2002/03, 2003/04 és 2004/05 csatlakoz ási okmány 2004/05 Dánia 178,5 173,4 168,2 168,2 Németország 696,3 676,7 656,3 656,3 Spanyolország 2,0 2,0 1,9 1,9 Franciaország 281,5 273,6 265,4 265,4 Hollandia 538,3 523,2 507,4 507,4 Ausztria 49,1 48,4 47,7 47,7 Finnország 54,8 54,0 53,2 53,2 Svédország 63,9 63,0 62,1 62,1 ÖSSZESEN EU , , , ,148 Cseh Köztársaság 33,7 Észtország 0,3 Lettország 5,8 Litvánia 1,2 Lengyelország 145,0 Szlovákia 0,7 ÖSSZESEN EU ,613 EU-25 összkvóta 2004/2005-ben: tonna. Referencia: a csatlakozási okmány által módosított 1868/94/EK tanácsi rendelet HU 8 HU

9 2004/0269 (CNS) Javaslat A TANÁCS RENDELETE a burgonyakeményítő előállítására vonatkozó kvótarendszer létrehozásáról szóló 1868/94/EK rendelet módosításáról AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 36. és 37. cikkére, tekintettel a Bizottság 9 javaslatára, tekintettel az Európai Parlament 10 véleményére, tekintettel a Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 11 véleményére, mivel: (1) A burgonyakeményítőt termelő tagállamok esetében a 2002/2003-as, 2003/2004-es és a 2004/2005-ös gazdasági évre az 1868/94/EK rendelet 2. cikke 12 rögzíti a burgonyakeményítőre vonatkozó kvótákat. (2) Az 1868/94/EK rendelet 3. cikkének (2) bekezdése szerint, a Tanács részére készített bizottsági jelentés alapján, háromévenként kell felosztani a kvótákat a termelő tagállamok között. Ebben a vonatkozásban tekintetbe kell venni a közös agrárpolitika újkeletű fejlődését és a Közösséghez május 1-jével csatlakozott tagállamok termelését, és e tényezőknek az ágazatra gyakorolt első hatásaira várva a 2004/2005-ös gazdasági évben fennálló kvótákat legfeljebb két éves időszakra meg kell hosszabbítani. (3) A termelő tagállamok saját kvótáikat kétéves időtartamra osztják fel a burgonyakeményítő-gyártók között, a 2004/2005-ös gazdasági évre elfogadott kvóták alapján. (4) A 2004/2005-ös gazdasági évben rendelkezésre álló alkvótákon felül felhasznált mennyiségeket az 1868/94/EK rendelet 6. cikke (2) bekezdésével összhangban le kell vonni a 2005/2006-os gazdasági évre meghatározott kvótából. (5) Az 1868/94/EK rendeletet ennek megfelelően módosítani kell, HL C [ ]., [ ], [ ]. o. HL C [ ]., [ ], [ ]. o. HL C [ ]., [ ], [ ]. o. HL L 197., , 4. o. Utóljára a 2003 évi csatlakozási okmánnyal módosított rendelet. HU 9 HU

10 ELFOGADTA EZT A RENDELETET: 1. cikk Az 1868/94/EGK rendelet 2. és 3. cikke helyébe a következő szöveg lép: "2. cikk 1. A burgonyakeményítő-gyártó tagállamok részére a 2005/2006-os és a 2006/2007-es gazdasági évre a melléklet szerinti kvóták kerülnek kiosztásra. 2. Minden, a mellékletben említett termelő tagállam az egyes gyártóknak a 2004/2005- ös gazdasági évre rendelkezésre álló alkvóták arányában, a (2) bekezdés alkalmazására is figyelemmel osztja szét az említett kvótát a burgonyakeményítőgyártók között, a 2005/2006-os és a 2006/2007-es gazdasági évben történő felhasználásra. Az egyes termelőknek a 2005/2006-os gazdasági évben rendelkezésére álló alkvótákat a 6. cikk (2) bekezdésével összhangban a 2004/2005-ös gazdasági év során a kvótán felül felhasznált minden mennyiség figyelembevételével kell kiigazítani. 3. cikk 1. A Bizottság legkésőbb szeptember 30-án jelentést nyújt be a Tanácsnak a kvóta Közösségen belüli kiosztásáról, és ahhoz megfelelő javaslatokat csatol. A jelentésnek figyelembe kell vennie a burgonyatermelőknek teljesített kifizetésekben bekövetkező esetleges változásokat, valamint a burgonya- és gabonakeményítő piacok fejleményeit. 2. A Tanács a Szerződés 37. cikke alapján eljárva legkésőbb december 31-én e cikk (1) bekezdésében említett jelentés alapján határoz a Bizottság megfelelő javaslatairól. 3. A tagállamok legkésőbb január 31-én értesítik az érintetteket az ágazatra vonatkozó szabályokról." 2. cikk Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő hetedik napon lép hatályba. Rendelkezéseit július 1-jétől kell alkalmazni. HU 10 HU

11 Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban. Kelt Brüsszelben, [ ]-án/-én. a Tanács részéről az elnök HU 11 HU

12 MELLÉKLET Kvóták a 2005/2006-os és a 2006/2007-es gazdasági évre (tonnában) Cseh Köztársaság Dánia Németország Észtország 250 Spanyolország Franciaország Lettország Litvánia Hollandia Ausztria Lengyelország Szolovákia 729 Finnország Svédország Összesen HU 12 HU

13 FICHE FINANCIÈRE 1. LIGNES BUDGÉTAIRES: CRÉDITS APB 2005: 47 Mio EUR 195 Mio EUR Mio EUR 2. INTITULÉ DE LA MESURE: Règlement du Conseil modifiant le règlement (CE) n 1868/94 instituant un régime de contingentement pour la production de fécule de pomme de terre. 3. BASE JURIDIQUE: Articles 36 et 37 du traité 4. OBJECTIFS DE LA MESURE: Répartir le contingent entre les Etats membres producteurs de fécule de pomme de terre pour les campagnes 2005/06 et 2006/ INCIDENCES FINANCIÈRES PÉRIODE DE 12 MOIS 5.0 DÉPENSES A LA CHARGE DU BUDGET DES CE (RESTITUTIONS/INTERVENTIONS) DES BUDGETS NATIONAUX D'AUTRES SECTEURS 5.1 RECETTES RESSOURCES PROPRES DES CE (PRÉLÈVEMENTS / DROITS DE DOUANE) SUR LE PLAN NATIONAL (Mio EUR) EXERCICE EN COURS 2004 (Mio EUR) EXERCICE SUIVANT 2005 (Mio EUR) PRÉVISIONS DES DÉPENSES 203,1 167, PRÉVISIONS DES RECETTES 5.2 MODE DE CALCUL: en Mio explications Prime féculière 43,4 43,4 UE 25 43,4 43,4 = t x 22,25 /t Aide aux pommes de terre 159,7 124,1 UE ,5 116,9 voir observations UE 10 6,2 7,2 = taux de phasing-in x t x 110,54 /t TOTAL 203,1 167,5 6.0 FINANCEMENT POSSIBLE PAR CRÉDITS INSCRITS AU CHAPITRE CONCERNÉ DU BUDGET EN COURS D'EXÉCUTION 6.1 FINANCEMENT POSSIBLE PAR VIREMENT ENTRE CHAPITRES DU BUDGET EN COURS D'EXÉCUTION OUI / NON OUI / NON 6.2 NÉCESSITÉ D'UN BUDGET SUPPLÉMENTAIRE OUI / NON 6.3 CRÉDITS A INSCRIRE DANS LES BUDGETS FUTURS OUI / NON OBSERVATIONS: Dès qu un Etat membre appliquera le paiement unique (cf. déclaration des Etats), 40 % de l aide aux pommes de terre féculières sera découplée, seuls les 60 % restants couplés ont un impact financier. Pour l UE 10, il est fait l hypothèse que le régime de paiement unique à la surface, calculé une fois par an, est maintenu jusqu en HU 13 HU