23/2006. (XII. 29.) ORFK utasítás. a Rendőrség Normaalkotási Szabályzatáról I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. Bevezető rendelkezések

Átírás

1 23/2006. (XII. 29.) ORFK utasítás a Rendőrség Normaalkotási Szabályzatáról Szám: 5-1/23/2006. TÜK A jogalkotásról szóló évi XI. törvény 49. -ának (1) bekezdésében, valamint a Rendőrségről szóló évi XXXIV. törvény 6. -a (3) bekezdésének a) pontjában foglaltakra tekintettel, valamint az Országos Rendőrfőkapitányság Szervezeti és Működési Szabályzatában (a továbbiakban: ORFK SzMSz) foglaltakra figyelemmel, a Rendőrség normaalkotási szabályainak meghatározása érdekében kiadom az alábbi utasítást: I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK Bevezető rendelkezések 1. Jelen utasítás (a továbbiakban: utasítás) hatálya kiterjed: a) az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv (a továbbiakban: Rendőrség) központi szervére; b) a megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányságokra, a Nemzeti Nyomozó Irodára, a Készenléti Rendőrségre, a Repülőtéri Rendőr Igazgatóságra, a Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézetre, valamint a Központi Gazdasági Ellátó Igazgatóságra (a továbbiakban együtt ezen utasítás alkalmazásában: területi szervek); c) a rendőrkapitányságokra és a határrendészeti kirendeltségekre (a továbbiakban együtt ezen utasítás alkalmazásában: helyi szervek). 2. Az utasításban foglaltak értelemszerűen irányadók a norma módosítására, kiegészítésére, helyesbítésére és hatályon kívül helyezésére is. 3. Az azonos szabályozási tárgykört érintő, azonos szintű normatív rendelkezéseket egy normában kell meghatározni. Új szabályozási igény esetén az érintett tárgykört már szabályozó norma módosítását vagy kiegészítését kell elvégezni, új norma csak abban az esetben alkotható, ha még nincs az adott tárgykört érintő megfelelő norma. Értelmező rendelkezések 4. Az utasítás alkalmazásában a) norma: az országos rendőrfőkapitány által közjogi szervezetszabályozó eszközként kiadott normatív utasítás, valamint az általa és a Rendőrség ezen utasításban normaalkotásra feljogosított más vezetője által kiadott intézkedés; b) érvényes norma: a kiadására feljogosított személy által a jelen utasítás betartásával, az itt szabályozott eljárási rendben kibocsátott, és az előírásoknak megfelelően közzétett norma; c) hatályos norma: érvényesen megalkotott norma, amely alkalmazásához (megvalósításához) szükséges feltétel bekövetkezett, illetve fennáll, valamint az időbeli alkalmazhatóságát meghatározó kezdő nap bekövetkezett, és hatályon kívül helyezése nem történt meg; d) szervezeti és működési szabályzat: a szerv tevékenységének alapdokumentuma, amely rögzíti a szerv jogállását, feladatkörét, azon belül az adott szerv szervezeti egységeinek feladatait, a feladatokhoz rendelt hatásköröket, az irányítási viszonyokat, a működési rendet, valamint a szerv szervezeti felépítését; e) ügyrend: olyan működési okmány, amely a Rendőrség szervezeti egysége vagy szervezeti eleme tevékenységét, belső működési rendjét, irányítási viszonyait szabályozza, a készítésükre kötelezettek, valamint a jóváhagyásra jogosultak körét a szervezeti és működési szabályzatok határozzák meg. 5. Az utasítás III-V. Fejezetének alkalmazásában a normaalkotás szakaszai a következők:

2 a) normaalkotás kezdeményezése: a normaalkotás iránti igény megfogalmazása, és a normaalkotás előkészítésére hatáskörrel rendelkező szerv felhívása a normaalkotás előkészítésére; b) normaalkotás előkészítése: a szabályozás céljának, tartalmának, szakmai indokainak, várható szakmai és gazdasági hatásainak, szükségességének meghatározása és annak nem normaszerű írásba foglalása; c) normatervezet összeállítása: a szabályozás szövegének normaszerű megszerkesztése; d) normatervezet koordinációja és véleményezése: a szövegszerű normatervezet szakmailag érintett szervek, szervezeti egységek és szervezeti elemek (a továbbiakban együtt: szervezeti egység) részére történő megküldése és a véleményező szervek, szervezeti egységek tervezettel kapcsolatos szakmai, jogi és gazdasági álláspontjának kidolgozása; e) normatervezet véglegesítése: a koordináció során beérkező vélemények alapján a normatervezet szövegének felülvizsgálata és véglegesítése; f) normatervezet ellenjegyzése: a normatervezet adott formában és tartalommal a kiadmányozásra jogosult vezetőhöz történő felterjesztésének jogi jóváhagyása; g) normatervezet felterjesztése: a normatervezetnek és a kapcsolódó előterjesztésnek, valamint - elosztással történő közzététel esetén - az elosztójának elküldése a kiadmányozásra jogosult vezetőhöz; h) normatervezet jóváhagyása: külön normában előírt esetben a jóváhagyási jogkör gyakorlójának a norma kiadmányozását megelőző aktusa; i) normatervezet kiadmányozása: a normatervezet norma kiadására jogosult személy által történő aláírása, ezzel a végleges norma közzétételének, ismertetésének és végrehajtásának engedélyezése; j) norma közzététele: a minősített adatot nem tartalmazó normatív utasítások esetében a jogalkotásról szóló törvény alapján történő közzététel, az országos rendőrfőkapitány által kiadott intézkedés, illetve az utasításban meghatározottak szerint az Országos Rendőr-főkapitányság (a továbbiakban: ORFK) normakiadásra jogosult vezetői által kiadandó intézkedések esetében az ORFK Tájékoztatóban történő megjelentetés, más norma esetében a norma címzettek részére történő, elosztó szerinti elküldése, expediálása; k) norma ismertetése: az érintett személyi állomány tájékoztatása a norma tartalmáról; l) norma felülvizsgálata és módosítása: a normarendszer hatályosulásának vizsgálata, meghatározott időközönként történő áttekintése szakmai, célszerűségi, gazdaságossági, alkalmazhatósági, időszerűségi és jogi szempontok alapján; a normák felülvizsgálatának eredményére való tekintettel szükségessé váló hatályon kívül helyezés, módosítás lefolytatása, illetőleg új szabályozás megalkotásának kezdeményezése, m) norma deregulációja: a norma vagy bizonyos rendelkezéseinek hatályon kívül helyezése a témára vonatkozó új norma megalkotása nélkül. II. FEJEZET A NORMAFAJTÁK, A NORMAALKOTÁSRA JOGOSULTAK 6. Az országos rendőrfőkapitány által kiadható normatív utasítás mellett a Rendőrség norma kiadására jogosult vezetői az utasítás pontjaiban meghatározottak szerint intézkedést adhatnak ki. 7. A szervezeti hierarchiában alacsonyabb szinten elhelyezkedő vezető által kiadott intézkedés nem határozhat meg a magasabb szinten lévő vezető által kiadott intézkedésben foglaltakkal ellentétes rendelkezést. Normatív utasítás 8. A normatív utasítás a közjogi szervezetszabályozó eszköznek minősülő, a Rendőrség szervei számára kötelező tartalmú normatív rendelkezés, ami a Rendőrség szervezetére, tevékenységére vonatkozó előírások, illetve a személyi állomány egészét vagy jelentős részét érintő feladat(ok) meghatározására szolgál. 9. Irányelv Intézkedés

3 10. Az intézkedés a norma kiadójának vezetése alá tartozó - területi szervek esetén az irányítása alá tartozó, önálló feladatkörrel felruházott szervként működő - szerv(ek) vagy szervezeti egység(ek) szervezetére és működésére, a rendszeresen ismétlődő tevékenységének, illetve szakmai feladatainak végrehajtási szabályaira vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz. 11. Intézkedés kiadására jogosultak: a) a Rendőrség központi szervének főosztályvezetői, velük azonos vagy magasabb beosztású vezetői, valamint az országos rendőrfőkapitány közvetlen alárendeltségébe tartozó önálló osztály vezetője; b) a Rendőrség területi szerveinél a szerv vezetője, helyettesei, főosztályvezetői, a főosztály jogállású szervezeti egységek vezetői; c) a Rendőrség helyi szerveinek vezetői; d) az a)-c) pontokban megjelölteken kívül a szervezeti és működési szabályzatban ügyrend készítésére kötelezett szervezeti elemek vezetői, kizárólag az ügyrend kiadása érdekében. 12. Az intézkedés hatálya a kiadója által vezetett szervre vagy annak egyes szervezeti egységeire terjedhet ki. Intézkedésbe foglalva kell kiadni a működési okmányok közül a szervezeti és működési szabályzatot, valamint az ügyrendet. 13. Normatív utasítás rendelkezésének végrehajtására intézkedés abban az esetben adható ki, ha a végrehajtás módjának meghatározása és ütemezése érdekében a normatív utasítás az intézkedésre jogosultat erre kifejezetten kötelezi. Ebben az esetben az intézkedésnek a normatív utasítás vonatkozó rendelkezését szó szerint tartalmaznia kell. 13/A. Abban az esetben, ha az adott szervezeti elem vezetője az e szervezeti elem jogállását érintő szervezeti változások eredményeképpen az utasítás értelmében intézkedés kiadására a továbbiakban nem jogosult, és a hatásköri szabályozásból egyéb nem következik, az általa kiadott intézkedések módosításáról, illetve hatályon kívül helyezéséről szóló intézkedések kiadmányozására az érintett vezetőnek az a legközelebbi - állományviszonytól függően - elöljárója vagy vezetője jogosult, aki az utasítás alapján már felhatalmazással rendelkezik intézkedés kiadására. 13/B. Az intézkedések esetében a jogalkotásról szóló törvény közjogi szervezetszabályozó eszközökre kiterjedő hatályú rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell. III. FEJEZET AZ ORSZÁGOS RENDŐRFŐKAPITÁNY ÁLTAL KIADANDÓ NORMÁK MEGALKOTÁSA A normaalkotás kezdeményezése 14. Norma előkészítésének kezdeményezésére akkor kerülhet sor, ha: a) annak megalkotását a társadalmi-gazdasági viszonyok változása indokolttá teszi; b) jogszabály vagy norma normaalkotásra vonatkozó kötelezettséget állapít meg; c) ha a végrehajtást igénylő jogszabály vagy a közjogi szervezetszabályozó eszköz azt indokolttá teszi; d) a szakmai feladatok egységes végrehajtásának biztosítása ezt indokolttá teszi. 15. Norma alkotása különösen akkor indokolt, ha a működés, illetve az egységes feladatellátás általános magatartási szabályok normában történő meghatározását igényli, ha a hatályos norma rendelkezései a jogszabályokkal nincsenek összhangban vagy hiányosak, illetve ha a feladatellátás szervezési intézkedésekkel nem oldható meg. 16. A szabályozási igény észlelése esetén a normaalkotást az érintett tárgykörben szakmai irányítást ellátó szervnél, illetve szervezeti egységnél kell kezdeményezni. A normaalkotás előkészítése 17. A normaalkotás előkészítése annak a szakterületnek a feladata, amelynek feladat- és hatáskörébe az előkészítendő szabályozás tárgyköre szerint tartozik. Ha a szabályozásban több szakterület is érintett, az előkészítés során az érintettek együttműködésre kötelesek, egyeztetve kötelesek eljárni, ilyen esetben az előkészítéssel kapcsolatos szervezési feladatokat a normaalkotást kezdeményező szakterület, amennyiben a kezdeményezés nem az érintett szakterületek valamelyikétől származott, a kezdeményező által megkeresett szakterület végzi.

4 18. A szabályozás előkészítése szakmai, tudományos, jogi megalapozást, hatásvizsgálatot, illetve ezeket kiegészítő gazdasági mérlegelést igényel. Anyaggyűjtés céljából a hatáskörrel rendelkező szakterület: a) vizsgálatokat folytathat, felméréseket végezhet, vagy háttérintézményekkel végeztethet; b) információt kérhet más szervek hasonló tárgyú szabályozásáról; c) statisztikai adatokat gyűjthet. 19. A normatervezet előkészítője a kutatásokhoz, felmérésekhez külső szervek közreműködését is igénybe veheti. 20. A normatervezetet előkészítő szakterület vezetőjének döntése alapján a feladatkör szerint érintett rendőri szervek, szervezeti egységek képviselőiből előkészítő bizottságot kell létrehozni, ennek érdekében az érintett szervek, szervezeti egységek vezetőit képviselő kijelölése és részvételének biztosítása érdekében meg kell keresni. 21. A szakterületek döntésre jogosult vezetőiből, illetve az általuk kijelölt személyekből álló előkészítő bizottság létrehozása kötelező, ha a normaalkotás előkészítése során a szakterületek álláspontja lényeges kérdésekben eltér. 22. A szabályozás előkészítésének további szakaszában az előkészítő bizottság végzi az egyeztetést, és felel az előkészítésért, tevékenységére az utasítás pontjában foglaltak értelemszerűen irányadók. 23. A normatervezet előkészítője az előkészítő bizottság munkájában történő részvételre külső szerveket felkérhet, így különösen központi államigazgatási szerveket, felsőoktatási intézményeket, tudományos intézeteket kereshet meg. 24. Az előkészítéssel kapcsolatos technikai munkálatokról a norma tárgya szerint érintett szakterület vezetője által kijelölt szervezeti egység gondoskodik. 25. A normaalkotás előkészítésének megállapításait a norma előterjesztésében szerepeltetni kell. A normatervezet összeállítása 26. A szakmai szabályozási igényt tükröző tervezet összeállítása érdekében a normatervezet szövegszerű megfogalmazásának előkészítése a szabályozási tárgykör szerint érintett szakterület(ek) feladata. A szövegszerű normatervezet előkészítése szükség szerint más szerv vagy szervezeti egység bevonásával is történhet. 27. Az előkészítő szakterület megkeresésére a normatervezet szakmai szövegének összeállításában az ORFK Hivatal Jogi Főosztály (a továbbiakban: Jogi Főosztály) jogalkotási szakmai támogatással közreműködik, így különösen: a) javaslatot tesz a szabályozási tárgynak megfelelő normaforma megválasztásához; b) állást foglal a tervezet jogrendi-jogrendszeri és normarendszeri illeszkedéséről és minden egyéb, kapcsolódó jogi, elvi kérdésben; c) a koordinációt megelőzően jogi véleményt készít a norma szövegszerű tervezetéről. 28. A norma szövegszerű tervezetéhez az előkészítő a szabályozás szükségességének, tartalmának és módjának indokolását tartalmazó előterjesztést készít. A normatervezetet csak az előterjesztéssel együtt lehet koordinációra bocsátani. 29. Az előterjesztésben ki kell térni a normaalkotó szándékára, az akarat-elhatározásának kialakulását befolyásoló és minden egyéb olyan körülményre, amely a norma - adott formában történő - megalkotásának szükségességét támasztja alá. Az előterjesztésnek a jogalkotásról szóló törvény előzetes hatásvizsgálatra irányadó rendelkezéseiben foglaltakon túl tartalmaznia kell különösen a norma a) szabályozási tárgykörébe tartozó helyzet jellemzőit, a tapasztalt hiányosságok, hibák okait, megszüntetésük lehetőségét; b) rendelkezéseinek indokolását; c) amennyiben az indokolt, a végrehajtás felülvizsgálatának időpontját, valamint d) az ott meghatározott esetekben az utasítás 40., 52. és 53. pontjában foglaltakat. 30. Olyan normák esetében, amelyek végrehajtása többletkiadással jár, a várható költségeket feladatonként és tételenként - felmerülésük várható időpontjának megjelölésével - ki kell dolgozni, és ezt kimutatás formájában az előterjesztéshez kell csatolni. Amennyiben a norma kiadása költségvonzattal nem jár, akkor az előterjesztésben ezt a tényt kell szerepeltetni. 31. Ha a kiadandó norma végrehajtása költségkihatással jár, az előterjesztést a gazdasági kérdésekben döntésre jogosult vezetővel, ha személyügyi intézkedést tesz szükségessé, a személyügyi kérdésekben döntésre jogosult vezetővel közösen kell elkészíteni. A normatervezet koordinációja és véleményezése

5 32. A normatervezetet - saját hatáskörben - az azt előkészítő szervezeti egység egyezteti a szakterületének esetlegesen érintett más szervezeti egységeivel (előzetes szakmai koordináció). 33. A normatervezetet és előterjesztését az azt előkészítő szakterület vezetője az előzetes szakmai koordináció lefolytatását követően a koordináció lebonyolítása céljából a szolgálati út betartásával a Jogi Főosztály vezetőjének küldi meg. A Jogi Főosztálynak csak a kezdeményező szakterület valamennyi érintett szakmai főosztályával (osztályával) egyeztetett szövegtervezet küldhető meg. 34. Az előzetes szakmai koordináció lefolytatása nélkül, valamint a szolgálati út megkerülésével küldött normatervezeteket a Jogi Főosztály vezetője érdemi állásfoglalás nélkül - az ok megjelölésével - visszaküldi a szakmai előkészítésért felelős szerv vagy szervezeti egység vezetőjének. 35. Ha a normatervezetben foglalt rendelkezések a Rendőrség tevékenységének, működésének, valamint szerveinek, szervezeti egységeinek nagy részét vagy egészét érintik, illetve több szakterület állásfoglalását igénylik - különösen indokolt esetben, előzetes egyeztetés alapján - az előzetes szakmai koordinációt is a Jogi Főosztály végzi. 36. A normatervezet koordinációra való alkalmasságáról a Jogi Főosztály vezetője dönt. A Jogi Főosztály vezetője a tervezet koordinációra való alkalmatlanságát megállapító döntését indokolni köteles. Ezzel egyidejűleg a tervezetet átdolgozásra visszaküldi az előkészítő szerv vagy szervezeti egység vezetőjének. 37. A normatervezetek véleményezésére első koordináció esetén - rendkívüli eset kivételével - legalább tizenöt nap határidőt, az újbóli koordinációra megküldött normatervezetekre legalább öt nap határidőt kell biztosítani. A normatervezetet ismételt koordinációra akkor kell bocsátani, ha annak tartalma a beérkezett észrevételekre figyelemmel az első koordinációra megküldött tervezethez képest jelentős mértékben megváltozott. 38. A koordinációs határidők megállapításakor a normatervezet terjedelmét, az ügykezeléshez, sokszorosításhoz, szignáláshoz, illetve a szervezeti egység véleményének aláírásához és továbbításához átlagosan szükséges időt is figyelembe kell venni. 39. Ha rendkívüli ok miatt a normatervezet soron kívüli előkészítése és hatályba léptetése szükséges, az előkészítő szakterület vezetője - az ok megjelölésével - kezdeményezheti rövidebb koordinációs határidő megállapítását. A javaslat figyelembe vételével a véleményezésre rendelkezésre álló határidőt a Jogi Főosztály vezetője egyedileg határozza meg a normatervezetet előkészítő szakterület vezetője által megjelölt sürgősségi oknak, az érintett szervek és szervezeti egységek számának, illetőleg a normatervezet terjedelmének mérlegelése alapján. 40. Különösen indokolt esetben - az előzetes szakmai koordináció lefolytatását követően - az előkészítő szakterület vezetője javaslatot tehet a további koordináció mellőzésére. A koordináció mellőzését szükségessé tévő indokot a Jogi Főosztály vezetőjével a normatervezetet jogi véleményezésre megküldő átiratban közölni kell, és azt szerepeltetni kell az előterjesztésben is. 41. A normatervezetek jogi véleményezését a Jogi Főosztály a koordinációra alkalmas normatervezetek esetében a koordinációval egyidejűleg, a koordináció mellőzésére irányuló szakmai igény esetén az előkészítésért felelős szerv vagy szervezeti egység megkeresése alapján végzi. Az előkészítő szakterület kérheti, hogy a jogi véleményezésre a koordinációt megelőzően sor kerüljön, és annak alapján a Jogi Főosztály a koordinációt megelőzően adjon tájékoztatást esetleges jogi javaslatairól. 42. A koordinációra bocsátott anyagon vagy annak kísérőiratán meg kell jelölni a normatervezet előkészítőjének nevét, beosztását, szolgálati helyét és elektronikus levélcímét, valamint hivatali telefonszámát, a normatervezeten pedig fel kell tüntetni a Tervezet megjelölést. 43. A Jogi Főosztály a jogi véleményét és az általa végzett koordináció során a véleményező szervektől érkező, érdemi állásfoglalást tartalmazó átiratokat a normatervezet előkészítőjének küldi meg annak érdekében, hogy az döntsön a szakmai észrevételek, javaslatok elfogadásáról. Ha az észrevételeket, javaslatokat a normatervezet előkészítője nem fogadja el, álláspontját egyezteti a véleményező szervvel. 44. Az egyes szakterületek közötti egyeztetés eredménytelensége esetén az előkészítő szerv további egyeztetés lefolytatását kezdeményezi. Ennek keretében jogosult a szakterületek vezetői, illetve az általuk kijelölt, döntésre jogosult vezetők részvételével koordinációs értekezlet összehívására, amelyen megkeresése alapján a Jogi Főosztály képviselője is részt vesz. 45. Az egyeztetést követően fennmaradt vitás kérdésekben az érintett szakterületek vezetői közös felettesének döntését kell kérni, jogi kérdésekben - így különösen normakiadás jogalapja, normatív tartalom megléte - a Jogi Főosztály álláspontja az irányadó. A koordinációs értekezletről jegyzőkönyvet vagy emlékeztetőt kell készíteni, amelyet az ügy irataihoz csatolni kell, és el kell készíteni az egyeztetés alapján szükségessé vált szövegmódosításokat. 46. A hivatásos, közalkalmazotti és kormánytisztviselői jogviszonnyal összefüggő anyagi, szociális, kulturális érdekeket, valamint az állomány élet- és munkakörülményeit érintő, az érintett szakterületek egységes álláspontját tükröző normatervezeteket a Jogi Főosztály véleményezésre megküldi az érdekképviseleti szervek részére.

6 47. A koordinációba bevont szerveknél, szervezeti egységeknél a normatervezetet - a tartalmi megalapozottság biztosítása érdekében - valamennyi érintett szakterülethez eljuttatva kell véleményezni. Ez a belső egyeztetés mindazon szervre, szervezeti egységre kiterjed, amelynek ügykörét, feladat- és hatáskörét a tervezetben foglalt szabályozás érinti. 48. Ha a megküldött normatervezet az adott szerven belül több szakterületet érint, az egyes szakterületek által adott állásfoglalásokat a megkeresett szerv, szervezeti egység úgy köteles összesíteni, hogy a szerv összegzett véleménye egységes álláspontot tükrözzön, és a véleményt kérő szervhez ezt az egységes álláspontot kell továbbítani. 49. A véleményt adó a megküldött normatervezettel véleményének részletes kifejtése nélkül is egyetérthet. Ha a normatervezetben foglaltakkal nem ért egyet, köteles eltérő véleményét kifejteni, álláspontját megfelelő indokokkal alátámasztani, és a normatervezet kifogásolt rendelkezése helyett indokolással ellátott új javaslatot tenni. 50. Ha a véleményezésre felkért úgy ítéli meg, hogy a normatervezetben foglaltak nem tartoznak a szakterületéhez, a válaszában ezt a tényt rögzítheti, de a normatervezettel kapcsolatos véleményét ebben az esetben is kifejtheti. A normatervezet véglegesítése 51. A szövegszerű normatervezet véglegesítése során az előkészítő szakterület gondoskodik a koordinációs vélemények, javaslatok beépítéséről. A normatervezet véglegesítésében a Jogi Főosztály az előkészítő szakterület megkeresése alapján közreműködik. 52. Ha a koordináció során adott érdemi, szakmai indokolással megtett javaslat normatervezetbe történő beépítésére nem kerül sor, azt az előkészítő szakterület indokolással alátámasztva köteles az előterjesztésben feltüntetni. 53. Ha a koordináció során a normatervezet és ennek következtében a korábbiakban készített előterjesztés jelentős mértékben módosul, az előterjesztést is át kell dolgozni. A véglegesített előterjesztésnek - a 29. pontban meghatározottakon túl - tartalmaznia kell a koordináció rövid menetét és a koordináció során végrehajtott tartalmi módosításokat. 54. A normatervezetet és az előterjesztést a tervezet előkészítéséért felelős szakterület döntésre jogosult vezetője hagyja jóvá. 55. Ha külön norma előírja a normatervezetnek véleményezésre vagy jóváhagyásra a Belügyminisztérium részére történő felterjesztését, arra csak az érintett szervek és szervezeti egységek bevonásával elvégzett teljes körű koordinációt követően kerülhet sor. A felterjesztés előkészítése a Jogi Főosztály vezetőjének a feladata. Felterjesztés 56. A norma végleges - az előterjesztő szakterület vezetőjének ellenjegyzésével ellátott - tervezetét az előterjesztő szakterület vezetője által aláírt - ha a kiadandó norma végrehajtása költségkihatással jár, vagy személyzeti intézkedést tesz szükségessé, az utasítás 31. pontjában megjelölt vezetőkkel közösen elkészített - előterjesztéssel együtt lehet kiadmányozásra felterjeszteni. 57. Amennyiben az előterjesztést készítő szakterületek között - különösen a norma kiadását, minősítését vagy tartalmát illetően - véleménykülönbség van, akkor az előterjesztésben azt jelezni kell, és a lehetséges döntési lehetőségek megjelölésével kiegészített előterjesztéssel kell a normatervezetet döntésre felterjeszteni. 58. Az előkészítésért felelős szakterület vezetője a kiadmányozásra előkészített normatervezetet és az ahhoz készített előterjesztést az országos rendőrfőkapitány részére kiadmányozásra történő felterjesztés érdekében a szolgálati út betartásával papíralapon és elektronikus formában a Jogi Főosztály vezetőjének küldi meg. Az aláírt előterjesztés, illetve az ellenjegyzett normatervezet hiányában a normatervezet kiadmányozásra nem terjeszthető fel. 59. A Jogi Főosztály vezetője a kiadmányozásra történő felterjesztés érdekében megküldött normatervezetet jogi szempontból ellenőrzi, egyetértése esetén ellenjegyzi, és azt az országos rendőrfőkapitánynak terjeszti fel kiadmányozásra. 60. A normatervezet kiadásának elutasítása esetén a vezetői döntést és annak konkrét indokait a döntést hozó vezető az előterjesztésre rávezeti, vagy az előadói ív Vezetői utasítások rovatába bejegyezi. Kiadmányozás

7 61. A normatervezet kiadmányozására az országos rendőrfőkapitány, távollétében vagy akadályoztatása esetén a szervezetszerű helyettese jogosult. Közzététel 62. A minősített adatot nem tartalmazó, kiadmányozott normatív utasításnak a jogalkotásról szóló törvényben meghatározott módon történő közzététele érdekében a kiadmányozott utasítást a Magyar Közlöny felelős szerkesztőjének kell megküldeni. A kiadmányozott normatív utasítás egy eredeti és egy másolati példányának, valamint betűhű másolatának elektronikus formában történő továbbításáról a Jogi Főosztály vezetője gondoskodik. 62/A. A minősített adatot nem tartalmazó intézkedések közzétételére az Országos Rendőr-főkapitányság hivatalos lapjában, az ORFK Tájékoztatóban kerül sor. A normatív utasítás Magyar Közlönyben történő közzétételét követően annak szövegét az ORFK Tájékoztatóban is meg kell jelentetni. 62/B. A minősített adatot tartalmazó normatív utasítások, valamint intézkedések közzététele a minősítő által meghatározott elosztóban jelölt szervek és szervezeti egységek vezetői részére történő elosztással történik. A minősített adatot tartalmazó normatív utasítások sorszámát évenként M-1-től kezdődően, a közzététel ideje szerint folyamatosan, növekvő sorrendben kell meghatározni. 63. Az elosztó mintáját az ORFK Humánigazgatási Szolgálat a Jogi Főosztállyal együttműködve - a mindenkor aktuális szervezeti felépítésnek megfelelően - elkészíti és folyamatosan aktualizálja, illetve azt az ORFK intranetes honlapján elérhetővé teszi. 64. Az ORFK Tájékoztató alapítója és felelős kiadója az országos rendőrfőkapitány, főszerkesztője a Jogi Főosztály vezetője. A szerkesztőség címe: ORFK Hivatala Jogi Főosztály Budapest, Teve u Az ORFK Tájékoztató megjelentetésének költségeit az ORFK gazdasági ellátó szerve biztosítja. 65. Az ORFK Tájékoztatót a Rendőrség intranetes honlapján elektronikus formában kell megjelentetni. Ennek érdekében a Jogi Főosztály vezetője egy munkanapon belül gondoskodik az ORFK Tájékoztató Rendőrség intranetes honlapján történő megjelentetéséről. 66. Az ORFK Tájékoztató valamennyi számának egy írott - hiteles - példányát az ORFK Hivatal Titkársági Főosztály Ügykezelési-, Adat- és Titokvédelmi Osztályon (a továbbiakban: Ügykezelési Osztály) kell irattárba helyezni. Az ORFK Tájékoztató egy-egy írott példányát meg kell küldeni az országos rendőrfőkapitány közvetlen alárendeltségébe tartozó szerveknek, szervezeti egységeknek. 67. Az országos rendőrfőkapitány által, valamint - az utasítás 77. pontjában meghatározott esetben - az ORFK normakiadásra jogosult vezetői által kiadmányozott intézkedések vonatkozásában az ORFK Tájékoztató írott és elektronikus formában elkészített szövegének eltérése esetén az írott szöveget kell hitelesnek tekinteni. 68. Az utasítás III. Fejezetének a szabályozás kezdeményezésére, előkészítésére, a koordinációra, a véleményezésre, a véglegesítésre, a felterjesztésre, a közzétételére és az ismertetésre vonatkozó rendelkezéseiben foglaltaktól eltérni akkor lehet, ha a minősített adatokat tartalmazó normát - a minősített adat különös fontosságára tekintettel - csak a kiadmányozó és a végrehajtó ismerheti meg. Amennyiben az előkészítő szakterület a megjelölt normaalkotási szabályoktól történő eltérést kezdeményez, annak indokait közli a Jogi Főosztály vezetőjével, és azokat a normatervezet előterjesztésében is szerepelteti. IV. FEJEZET AZ ORFK NORMAKIADÁSRA JOGOSULT VEZETŐI ÁLTAL KIADANDÓ NORMÁK MEGALKOTÁSÁNAK SPECIÁLIS SZABÁLYAI 69. Az ORFK normakiadásra feljogosított vezetői által kiadandó intézkedések megalkotására a III. fejezetben az országos rendőrfőkapitány által kiadandó normák megalkotásának kezdeményezésére, a normaalkotás előkészítésére, a normatervezet összeállítására, koordinációjára és véleményezésére, véglegesítésére, felterjesztésére és kihirdetésére meghatározott rendelkezéseket a jelen fejezetben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. 70. A szakmai szabályozási igény alapján a normatervezet megalkotásának előkészítése, a normatervezet összeállítása, előterjesztésének elkészítése, az előzetes szakmai koordináció és az esetlegesen szükséges további koordináció lefolytatása a kiadmányozásra jogosult irányítása alá tartozó szakmai szerv vagy szervezeti egység feladata. A normatervezet koordinációra való alkalmasságáról, a koordináció határidejéről, illetve a koordinációba bevonni szükséges szervek, szervezeti egységek köréről vagy a koordináció esetleges mellőzéséről az előkészítő szakterület vezetője dönt.

8 71. A hivatásos, közalkalmazotti és kormánytisztviselői jogviszonnyal összefüggő anyagi, szociális, kulturális érdekeket, valamint az állomány élet- és munkakörülményeit érintő, az érintett szakterületek egységes álláspontját tükröző normatervezet érdekképviseleti szervekkel történő egyeztetéséről az előkészítésért felelős szakterület gondoskodik. 72. Az előkészített szövegszerű tervezetet és előterjesztését a kiadmányozást megelőzően jogi véleményezésre meg kell küldeni a Jogi Főosztály vezetőjének. 73. A véglegesített normatervezetet az előkészítő szakterület vezetője az aláírt előterjesztéssel együtt a szolgálati út betartásával terjeszti fel a kiadmányozásra jogosultnak. 74. A normák közzétételére a kiadmányozott normához mellékelt elosztó szerint történő expediálással kerül sor. 75. Az ORFK normakiadásra feljogosított vezetői által kiadmányozott normák elosztását az Ügykezelési Osztály végzi, ennek érdekében a kiadmányozott norma egy példányát, annak előterjesztését és az arra jogosult vezető által aláírt elosztót az Ügykezelési Osztály részére kell megküldeni A norma kiadója kezdeményezheti a Jogi Főosztály vezetőjénél a norma ORFK Tájékoztatóban történő közzétételét, amennyiben azt a norma tárgya, terjedelme, hatálya vagy más szakmai ok indokolja. Az ORFK Tájékoztatóban kell közzétenni az országos rendőrfőkapitány vagy helyettesei által kötött együttműködési megállapodásokat is. V. FEJEZET A RENDŐRSÉG TERÜLETI ÉS HELYI SZERVEINEK NORMAKIADÁSRA FELJOGOSÍTOTT VEZETŐI ÁLTAL KIADANDÓ NORMÁK MEGALKOTÁSÁNAK SPECIÁLIS SZABÁLYAI 78. A Rendőrség területi és helyi szerveinek normakiadásra feljogosított vezetői által kiadandó intézkedések megalkotására a III. fejezetben az országos rendőrfőkapitány által kiadandó normák megalkotásának kezdeményezésére, a normaalkotás előkészítésére, a normatervezet összeállítására, koordinációjára és véleményezésére, véglegesítésére, felterjesztésére és kihirdetésére meghatározott rendelkezéseket a jelen fejezetben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. 79. A szakmai szabályozási igény alapján a normatervezet megalkotásának előkészítése, a normatervezet összeállítása, az előterjesztésének elkészítése, az előzetes szakmai koordináció és az esetlegesen szükséges további koordináció lefolytatása a kiadmányozásra jogosult irányítása alá tartozó szervezeti egység feladata. A normatervezet koordinációra való alkalmasságról, a koordináció határidejéről, illetve a koordinációba bevonni szükséges szervek, szervezeti egységek köréről vagy a koordináció esetleges mellőzéséről az előkészítő szervezeti egység vezetője dönt. 80. A normatervezet kiadmányozásra történő felterjesztését megelőzően gondoskodni kell annak jogi - különösen normaalkotási - szempontból történő áttekintéséről. A normatervezet előkészítése érdekében esetlegesen létrehozott előkészítő bizottságban vagy az esetleges véleménykülönbség feloldását célzó egyeztető értekezleten a jogi véleményezésre kijelölt személy vagy az erre kijelölt szervezeti egység képviselője az előkészítő szervezeti egység megkeresése alapján részt vesz. 81. A normatervezet kiadmányozásra csak a jogi véleményezésre kijelölt szervezeti egység vagy személy ellenjegyzésével terjeszthető fel. 82. A véglegesített normatervezetet az előkészítő szakterület vezetője az aláírt előterjesztéssel együtt a szolgálati út betartásával terjeszti fel a kiadmányozásra jogosultnak. 83. A területi szervek vezetői a normák közzétételének és elosztásának módjáról a 141. pontban meghatározott felhatalmazás alapján kiadott intézkedésükben saját hatáskörben rendelkeznek. VI. FEJEZET A NORMÁK ISMERTETÉSE 84. A rendőri szervek, szervezeti egységek vezetői kötelesek gondoskodni a normák érintett személyi állománnyal történő ismertetéséről.

9 85. A normák érintett személyi állománnyal történő ismertetésével összefüggő feladatok végrehajtása érdekében gondoskodni kell azon személy(ek) kijelöléséről, aki(k) munkaköri feladataként folyamatosan köteles(ek) figyelemmel kísérni az ORFK intranetes honlapján megjelentetett ORFK Tájékoztatókat, az abban közzétett vagy egyéb módon a szerv részére elosztott normákat. 86. A rendőri szerv tevékenységi körére, személyi állományára kiterjedő hatállyal rendelkező, az ORFK Tájékoztatóban közzétett normát a kijelölt személy köteles a rendőri szerv vezetőjének bemutatni. A rendőri szerv vezetője ezt követően meghatározza, hogy az alárendeltségébe tartozó állomány milyen körben ismerje meg az érintett normát. 87. A norma megismerését az állomány érintett tagjainak aláírásával igazoltan írásban dokumentálni kell. 88. A személyi állomány tevékenységét érintő normák folyamatos figyelemmel kíséréséről és a változások ismertetéséről történő gondoskodás - tekintettel az időközbeni módosulásra, hatályvesztésre - a rendőri szerv vezetőjének kötelezettsége. VII. FEJEZET A FELÜLVIZSGÁLAT ÉS A MÓDOSÍTÁS 89. A normaalkotónak és a normaalkalmazóknak egyaránt figyelemmel kell kísérniük a norma gyakorlatban történő érvényesülését, alkalmazásának hatását, az egyes rendelkezések érvényre juttatását akadályozó körülményeket. 90. A norma érvényesülésének felülvizsgálatáról a normakiadó köteles évente, a deregulációs célú felülvizsgálat keretében gondoskodni, az esetlegesen tapasztalt hiányosságok, problémák megoldására haladéktalanul intézkedni kell. Amennyiben szükséges, a norma módosítását, hatályon kívül helyezését, új norma alkotását a normaalkalmazó kezdeményezni, a kiadásra jogosult az igényelt szabályozás előkészítését megkezdeni köteles. 91. A norma módosítására, hatályon kívül helyezésére irányuló kezdeményezésben meg kell jelölni az azt megalapozó tényeket, körülményeket, módosítás esetén meg kell jelölni a javasolt szabályozás irányát, főbb tartalmi elemeit, illetve a hatályon kívül helyezés indokát. 92. A norma módosítására a normaalkotásra meghatározott rendelkezések megfelelően irányadók A jogbiztonság követelményére figyelemmel a norma átfogó, novellaszerű módosítása esetén a módosítani kívánt normát hatályon kívül kell helyezni és új normát kell kiadni. VIII. FEJEZET A DEREGULÁCIÓ 97. A norma kiadására jogosult vezetőknek minden év december 31-éig gondoskodniuk kell az általuk vagy jogelődjük által kiadott normák tartalmi áttekintéséről, felülvizsgálatáról és az automatikusan hatályukat nem vesztő, illetve hatályon kívül nem helyezett, elavult, valamint jogszabállyal vagy magasabb szintű normával ellentétessé vált normáikat vagy azok ilyen tartalmú rendelkezéseit hatályon kívül kell helyezniük. 98. A deregulációs feladat végrehajtásáért a normát kiadó szerv vagy szervezeti egység vezetője felelős. 99. A deregulációs feladat végrehajtásáról az országos rendőrfőkapitány közvetlen alárendeltségébe tartozó szervek vezetőinek - az irányításuk alatt működő szervek, illetve szervezeti egységek vonatkozásában összesített - összefoglaló jelentést kell készíteni, és azt minden év január 31-ig - a hatályban maradó normák december 31-i időállapottal elkészített címjegyzékével együtt - a Jogi Főosztály vezetőjének kell megküldeni. Az összefoglaló jelentés érdemi részének tartalmaznia kell: a) a normák érdemi felülvizsgálatát végző személyek nevét és beosztását; b) a felülvizsgált normák darabszámát; c) a felülvizsgálat eredményeként hatályon kívül helyezett, illetve módosított normák darabszámát; d) az adott évben kiadott deregulációs normák pontos megnevezését; e) a felülvizsgálat eredményeként hatályban tartott normák összesített darabszámát. IX. FEJEZET

10 AZ ELLENŐRZÉS 100. A Jogi Főosztály vezetője jogosult: a) a részére megküldött normák címjegyzékéből kiválasztott normákba betekinteni, azokat jogi szempontból megvizsgálni, ellenőrizni; b) szükség esetén - így különösen ha jogszabály sérelmét észleli - megfelelő határidő megjelölésével a norma kiadására jogosultnál a norma kijavítását, kiegészítését, módosítását, hatályon kívül helyezését kezdeményezni; c) a magasabb szintű normát sértő norma esetén megfelelő határidő megjelölésével a hatályon kívül helyezésre a norma kiadására jogosultat felhívni Ha a 100. pont b) vagy c) alpontjában foglalt javaslat ellenére a norma kiadására jogosult a megjelölt határidőn belül a kijavításra, kiegészítésre, módosításra vagy hatályon kívül helyezésére nem intézkedett, a Jogi Főosztály vezetője jelentést készít, amelyet további intézkedés megtétele céljából köteles az országos rendőrfőkapitánynak haladéktalanul felterjeszteni. Az országos rendőrfőkapitány - a jelentésben foglaltakkal való egyetértése esetén - felügyeleti jogkörében eljárva a norma kiadására jogosult vezetőt felhívja a norma hatályon kívül helyezésére. X. FEJEZET AZ ORFK NORMÁK NYILVÁNTARTÁSA, IRATTÁROZÁSA, A HATÁLYOS CÍMJEGYZÉK VEZETÉSE 102. Az országos rendőrfőkapitány által, valamint az ORFK norma kiadásra jogosult más vezetők által kiadmányozott norma (a továbbiakban: ORFK norma) eredeti példányát, az ahhoz csatolt előterjesztést és elosztót az Ügykezelési Osztály részére kell megküldeni. Az ORFK norma kiadmányozott szövegét elektronikus formában (elektronikus adathordozón vagy a Jogi Főosztály által megadott funkcionális címre) a Jogi Főosztálynak kell megküldeni Az Ügykezelési Osztály a részére megküldött ORFK normát nyilvántartásba veszi, ezt követően: a) az országos rendőrfőkapitány által kiadott ORFK norma egy másolatát a Jogi Főosztály részére küldi meg, illetve gondoskodik az ORFK norma nem selejtezhető irattári példányának, előterjesztésének, valamint elosztójának irattározásáról és megőrzéséről; b) c) az a) és a b) pontban nem jelölt más ORFK norma esetén gondoskodik annak sokszorosításáról, az elosztóban megjelölt szervek és szervezeti egységek részére történő elosztásáról, egy másolatát a Jogi Főosztály részére küldi meg, illetve gondoskodik a nem selejtezhető irattári példány, az előterjesztés és elosztó irattározásáról és megőrzéséről A Jogi Főosztály a részére megküldött ORFK normák, illetve azok elektronikus formában rendelkezésre bocsátott végleges szövegének felhasználásával: a) elkészíti, vezeti és a Rendőrség intranetes honlapján folyamatosan - legalább havonta - aktualizálva közzéteszi az ORFK hatályos normáinak címjegyzékét, valamint az ORFK hatálytalanított normáinak címét is tartalmazó jegyzéket; b) gondoskodik az elektronikus jogtár útján elérhető ORFK normák frissítése érdekében a szolgáltató részére a kiadmányozott normaszövegek elektronikus formában történő átadásáról Az ORFK hatályos normáinak címjegyzékében - a kibocsátás idejének és a vezetői szintek sorrendjében - fel kell tüntetni: a) a norma számát, címét; b) az alapnorma módosítása esetén a módosító normák megjelölését; c) a hatálybalépés időpontját, hatályon kívül helyezése esetén a hatályon kívül helyező norma számát, a hatályvesztés időpontját, a határozott időre, meghatározott feladat végrehajtására kiadott vagy átmeneti rendelkezéseket tartalmazó norma esetén a hatályvesztés időpontját; d) minősített norma esetén az eredetileg alkalmazott minősítési jelölést, a minősítő nevét, rendfokozatát, a minősítés érvényességi idejét; a minősítés megszüntetése esetén annak időpontját és a fennálló minősítést XI. FEJEZET

11 A NORMASZERKESZTÉS SZABÁLYAI A norma címének megszövegezése 106/A. A címben a norma tárgyát - röviden - úgy kell megjelölni, hogy a megszövegezés a tartalomról adott tájékoztatás mellett megkönnyítse a normára való hivatkozást és megkülönböztesse más normáktól. 106/B. Ha a norma jogszabályközjogi szervezetszabályozó eszköz vagy más norma végrehajtásáról, illetve norma módosításáról, hatályon kívül helyezéséről szól, a norma címében az érintett jogszabályt, közjogi szervezetszabályozó eszközt vagy a más normát a teljes címével kell feltüntetni. A norma tartalmának tagolása és megszövegezése 107. A norma első szerkezeti egysége a bevezető rész, amely - szükség esetén - utal a norma kiadására felhatalmazást adó magasabb szintű normára (a, a bekezdés, illetve a pont megjelölésével), valamint arra, ha a norma kiadására más szervvel egyetértésben kerül sor. A norma bevezető része végrehajtási norma esetén tartalmazza a végrehajtandó jogszabály megjelölését, jogszabályban előírt konkrét véleményezési kötelezettség esetén a véleményezés megtörténtére vonatkozó utalást, ha a véleményezés a norma érvényességi kelléke Az általános rendelkezések tartalmazzák az értelmező rendelkezéseket és a norma személyi, tárgyi és területi hatályára vonatkozó rendelkezéseket A részletes rendelkezések - a norma jellegétől függően - jogokat és kötelezettségeket, feladat- és hatásköröket, eljárási cselekményeket, eljárási szabályokat, szervezeti felépítést határoznak meg. E rendelkezések szövegezése a szabályozás tárgyának megfelelő logikai sorrendben történik: a) az anyagi jogi szabályok megelőzik az eljárási szabályokat; b) új szerv létesítése esetén előbb a szervezetet, ezután a feladatokat, hatáskört, végül az eljárást kell szabályozni; c) az általános szabály megelőzi a kivételest A norma utolsó szerkezeti egységét a záró rendelkezések alkotják, amelyekben kivétel nélkül meg kell határozni a norma hatálybalépésének időpontját. A hatálybalépés idejét a hatálybalépés évének, hónapjának és napjának megjelölésével, úgy kell megállapítani, hogy elegendő idő maradjon a felkészülésre, a végrehajtási feltételrendszer megteremtésére Kivételesen kimondható, hogy a norma a közzétételét követő napon lép hatályba Szükség esetén a záró rendelkezések között kell szabályozni: a) a határozott időre, meghatározott feladat végrehajtására kiadott vagy átmeneti rendelkezéseket tartalmazó norma esetén - a naptári nap megjelölésével vagy más alkalmas módon - a norma, illetve annak egyes rendelkezései hatályvesztésének időpontját; b) a norma végrehajtására adott felhatalmazást, amelyben meg kell határozni a felhatalmazás jogosultját, tárgyát és kereteit, a felhatalmazás jogosultja a szabályozásra további felhatalmazást nem adhat (szubdelegálás tilalma); c) más norma módosítását, hatályon kívül helyezését; d) az átmeneti rendelkezéseket. 112/A. A kizárólag módosító, illetve hatályon kívül helyező rendelkezést tartalmazó norma annak szervi, személyi hatályára vonatkozó rendelkezést nem tartalmaz, valamint ilyen norma esetében az utasítás pontjaiban meghatározott tagolástól is el kell tekinteni Törekedni kell arra, hogy egy-egy pont egy, legfeljebb kettő, egymással elválaszthatatlanul összekapcsolódó mondatból álljon. Egyes rendelkezések kapcsolódásának jelzésére a kettőnél több mondat ugyanazon pontban történő rögzítése helyett az alpontok szerinti tagolás vagy az alcímek alkalmazása szolgálhat A más normát vagy annak egyes rendelkezéseit hatályon kívül helyező normában a hatályukat vesztő normákat, illetve rendelkezéseit fel kell sorolni Az alapnorma hatályon kívül helyezésekor intézkedni kell a végrehajtási norma hatályon kívül helyezésére is Általános elvként kell kezelni, hogy a normának lehetőleg ne legyen melléklete. Ha melléklet kiadása indokolt, akkor az nem tartalmazhat önálló normát. Mellékletben indokolt elhelyezni a norma szövegében jellege vagy terjedelme miatt, illetőleg más okból el nem helyezhető szöveget (pl.: táblázat, iratminta, együttműködési megállapodás, stb.). Amennyiben a nem minősített norma minősített mellékletet is tartalmaz, úgy arra, illetve a minősítés szintjére a normában utalni kell A normák egységes formai megjelenése, valamint az ORFK hatályos normáinak számítógépes feldolgozása és hozzáférhetővé tétele érdekében a normák szövegét Times New Roman betűtípussal, 12-es betűmérettel, az

12 oldal fenti, lenti részén, valamint a jobb és a baloldalán 2,5 cm-es margóbeállítással kell szerkeszteni, a több oldalból álló normát - az oldalak felső részén - lapszámozással kell ellátni A normákat a magyar nyelv szabályainak megfelelően, világosan és közérthetően kell megszövegezni, megfelelve a normavilágosság alkotmányos követelményének. 118/A. Idegen szó, kifejezés használata csak abban az esetben indokolt, ha megfelelő magyar szóval vagy kifejezéssel nem helyettesíthető, vagy az idegen szó, kifejezés közismertebb, pontosabb, egyértelműbb. 118/B. Rövidítés, betűszó csak akkor használható, ha az adott megnevezés vagy kifejezés teljes alakban történő, gyakori szerepeltetése nehézkessé tenné a normaszöveget. Ilyen esetben a megnevezés vagy kifejezés első előfordulásakor meg kell jelölni, hogy a továbbiakban milyen rövidítés, betűszó alkalmazására kerül sor. 118/C. Az egységes szóhasználat biztosítása érdekében ugyanannak a jogi fogalomnak a megjelölésére csak ugyanaz a kifejezés használható. A norma megszövegezésénél ügyelni kell a szabályozási tárgykört érintő jogszabályban, közjogi szervezetszabályozó eszközben vagy a más normában alkalmazott kifejezés használatára, kerülve a rokonértelmű kifejezések szerepeltetését A normát az áttekinthetősége érdekében - terjedelmének és jellegének figyelembe vételével - megfelelően tagolni kell. A norma terjedelmétől függően fejezetekre, a fejezeten belül alcímmel megjelölt egységekre tagolható. A különböző egységek számozása folyamatos A norma egységein belüli rendelkezésekben a felsorolásokat olyan megjelöléssel kell ellátni, hogy az lehetővé tegye a normahelyre való pontos, egyértelmű hivatkozást, ennek érdekében az egyes pontokon belüli egységek jelölésére az angol ABC kisbetűivel történő tagolást kell alkalmazni, és a gondolatjeles bekezdések alkalmazását lehetőleg kerülni kell Az azonos vagy hasonló tárgyú rendelkezéseket lehetőleg ugyanabba a normába kell foglalni. 121/A. A norma - tárgyának megfelelően, a normaalkotás adott szintjéhez képest - a lehető legátfogóbb szabályozást foglalja magában, ugyanakkor közjogi szervezetszabályozó eszközben vagy magasabb szintű normában szereplő szabályozás nem ismételhető meg. 121/B. Amennyiben a jogszabályra, közjogi szervezetszabályozó eszközre vagy más normára, annak rendelkezésére történő, illetve az adott normán belüli hivatkozás elkerülhetetlen, lehetőség szerint pontosan meg kell jelölni az érintett szabályozót, illetve rendelkezést. Amennyiben a pontos megjelölés - például az érintett jogszabály, közjogi szervezetszabályozó eszköz vagy más norma előrelátható változása miatt - nem célszerű, úgy annak tárgykörét és fajtáját kell szerepeltetni a hivatkozásban. Az értelmező rendelkezések megszerkesztésére vonatkozó szabályok 122. Az értelmező rendelkezéseket minden esetben az Az utasítás alkalmazásában: felvezető szöveggel kell megállapítani (intézkedés esetében az utasítás helyett értelemszerűen az intézkedés szövegrészt kell szerepeltetni) Az értelmező rendelkezéseket egy önálló pontban kell elhelyezni alpontokkal tagolva, kivéve, ha az értelmező rendelkezések egy részének hatálya (azaz, hogy az értelmező rendelkezés a norma mely szerkezeti egységeire vonatkozik) eltér a másik résztől. Utóbbi esetben a hatály szempontjából elkülönülő rendelkezések külön pontban is rögzíthetőek Az értelmezett fogalmakat az áttekinthetőség érdekében ABC sorrendben kell felsorolni. Az értelmező rendelkezéseknek a bevezető szöveggel együtt egyetlen mondatot kell alkotniuk Az értelmező rendelkezések nem tartalmazhatnak önálló, az értelmezésen túli rendelkezéseket. XII. FEJEZET MÁS SZERVEK NORMATERVEZETEINEK VÉLEMÉNYEZÉSE 126. A Rendőrségen kívüli más szervek (a továbbiakban: külső szervek) által előkészített, az ORFK-hoz véleményezésre megküldött norma- és jogszabálytervezetekkel kapcsolatos rendőrségi állásfoglalás kialakításának megszervezése a Jogi Főosztály feladata. A tervezetet a szakmailag érintett szervek vagy szervezeti egységek részére kell véleményezésre megküldeni, akik javaslataikat, észrevételeiket kötelesek szakmai indokolással ellátni. Az összesített véleményt a megkereső szerv által megjelölt határidőre kell megadni A Jogi Főosztály vezetője a külső szervek által előkészített tervezetet közvetlen válaszadásra küldheti meg a szakterület szerint érintett szerv vagy szervezeti egység vezetőjének, ha a véleményezendő anyag csak az adott szakterületet érinti.

13 128. Ha valamely külső szerv által az ORFK-hoz véleményezésre megküldött tervezet Rendőrségen belüli koordinációja során az egyes szakterületek által tett, megfelelő szakmai indokolással ellátott észrevételek, javaslatok egymással ellentétesek, vagy azokkal a Jogi Főosztály vezetője nem ért egyet, köteles a vélemény kiadmányozójával - vagy az általa kijelölt személlyel - egyeztetni. Az eredményes egyeztetésről feljegyzést vagy emlékeztetőt kell készíteni. Eredménytelen egyeztetés esetén a koordinációs vélemény kiadmányozására jogosult vezető a tervezet előkészítőjének figyelmét az eltérő álláspont(ok)ra is köteles felhívni Nem minősül eltérő véleménynek a szakmai jelentőséggel nem bíró, kizárólag szövegezési vagy szerkesztési észrevétel A külső szervek által előkészített tervezetek tárgyában egyeztetésre kitűzött megbeszéléseken az ORFK álláspontjának képviseletére az ORFK vezetője, helyettesei, az ORFK vezetőjének közvetlen alárendeltségébe tartozó vezetők, a Jogi Főosztály vezetője, valamint az általuk esetileg kijelölt személy jogosult A külső szerv vezetőjével egyetértésben vagy együttesen kiadásra kerülő rendelkezés tervezetének előkészítéséért a szabályozás tárgyköre szerint érintett rendőri szerv vagy szervezeti egység vezetője a felelős. A rendelkezés előkészítésére, a tervezet előkészítésére és a kiadmányozásra a jelen utasításban foglalt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell. Ha a tervezet előkészítéséért a nem rendőri szerv vezetője felelős, a tárgy szerint érintett szakterület döntésre jogosult vezetője együttműködésre köteles. XIII. FEJEZET JAVASLATTÉTEL JOGSZABÁLYOK MEGALKOTÁSÁRA, MÓDOSÍTÁSÁRA ÉS HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉSÉRE 132. Az országos rendőrfőkapitány közvetlen irányítása alá tartozó szervek vezetői figyelemmel kísérik a szakterületüket érintő jogszabály-változásokat, és gondoskodnak az azokból eredő jogalkotási és normaalkotási feladatok határidőre - az utasítás előírásai szerint - történő előkészítéséről Jogszabály előkészítésére, módosítására, hatályon kívül helyezésére a tárgykör szerint érintett szakterület vezetője a Jogi Főosztály vezetője útján tehet javaslatot (a továbbiakban: javaslat) A javaslattevő szervnek vagy szervezeti egységnek kell elkészítenie a szabályozás szakmai összefoglalását (a szabályozási koncepciót), el kell végeznie a tervezet előkészítését, belső szakmai koordinációját. A véleményezés során felmerült észrevételek alapján átdolgozott szabályozási koncepciót (a továbbiakban: javaslat) a szolgálati út betartásával a Jogi Főosztály vezetője részére kell továbbítani A Jogi Főosztály vezetője a javaslatot jogi szempontból áttekinti, szükséges esetben az egységes rendőrségi álláspont kialakítása érdekében gondoskodik annak koordinációjáról Ha a javaslat koordinációján a kezdeményező szerv vagy szervezeti egység álláspontjától eltérő észrevételek érkeznek be, azokat a Jogi Főosztály vezetője - jogi állásfoglalásával együtt - az előkészítő szakterületnek küldi meg. Az előkészítő szakterület gondoskodik az észrevételek alapján a javaslat ismételt áttekintéséről, indokolt esetben a kiegészítéséről vagy a módosításáról, szakmai véleménykülönbség esetén pedig az érintett szervek, szervezeti egységek között egyeztetést kezdeményezhet. Az egyeztetés során igény esetén a Jogi Főosztály közreműködik, és szükséges esetben lefolytatja a javaslat ismételt koordinációját A javaslat tárgyköre alapján érintett rendőri szervek véleménykülönbsége esetén az érintett szervek felett irányítási joggal rendelkező közvetlen vezető döntését kell beszerezni A Rendőrség egységes álláspontjának megfelelő javaslatot a Jogi Főosztály vezetőjének kell megküldeni, indokolt esetben utalva az esetlegesen lefolytatott egyeztetésekre és azok eredményére A Jogi Főosztály vezetője a jelen fejezetben foglaltaknak megfelelően előkészített javaslatot - az esetlegesen ahhoz készített háttéranyagokkal (koncepció, kimutatás a várható többletkiadásokról, előterjesztés, nyilvántartási lap stb.) - továbbítja a Belügyminisztérium szervezeti és működési szabályzata szerint hatáskörrel rendelkező szervezeti egységnek Az utasítás január 1-jén lép hatályba. XIV. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK