Adaptív és nem adaptív rendszer

Átírás

1 Adaptív és nem adaptív rendszer Adat: Adatbázis Adatstruktúra lehet Adatáramlási (adatfolyam) ábra Adatáramlási modell Adatbázis-kezelő rendszer Adatok szervezésének követelményei Adatmodell elemei Alfanumerikus kódszám: Alternatív módon kapcsolt elemek Azonosítók Belső irányítás részrendszerei: Belső képpel rendelkező rendszer Adaptív rendszerek: olyan rendszerek, amelyek képesek alkalmazkodni a környezeti változásokhoz. Az adaptív rendszerek határozottak, hiszen a környezeti változások meghatározó, alkalmazkodó magatartást váltanak ki. (képes alkalmazkodni környezetéhez, a környezeti változásokhoz Pl.: szem) Nem adaptív rendszerek: amelyekben nincs meg az alkalmazkodó képesség. (nem képesek alkalmazkodni környezetükhöz Pl.: jelzőlámpa) egy adott jel, amely elemi ismereteket hordoz, és rögzített állapotban van, ember és gép által egyaránt értelmezhető. Ha több különálló, de egymáshoz logikailag közel álló adatállományt összekapcsolunk, akkor adatbázist kapunk. 1. logikai adatstruktúra, 2. fizikai adatstruktúra Megmutatja a különböző folyamatok között haladó adatok, információk útját. (29.á) A modell összeállításához ismerni kell a tevékenységek jellemzőit és tudni kell, hogy a különböző gazdasági események hatására megváltoznak-e a beérkező ill. távozó adatok. Alkalmazása biztosítja az adatok közötti kapcsolatteremtés lehetőségét, megszünteti a felesleges redundanciát (az adatok több helyen történő átfedő tárolását). Központi feladata az adatmodell megalkotása. - a feldolgozásra kerülő adat megbízható legyen, - a feldolgozás tárgyait úgy kell adatszerűen leírni, hogy az kielégítsen minden felhasználói igényt, - ki kell alakítani a kezelt adatok jellegének, mennyiségének, a velük elvégezni kívánt feladatoknak egy leginkább megfelelő adatkezelési és tárolási rendszert. : 1. egyed, 2. tulajdonság, 3. kapcsolat. a számok mellett betűket vagy jeleket is használunk. A rendszer átbocsátóképessége egyetlen elem átbocsátóképességével egyenlő, a másik elem tartalékban van egészen addig, amíg az első elem el nem romlik. (a rendszer átbocsátó képessége egyetlen elem átbocsátóképességével egyenlő, de ha az elem meghibásodik, akkor van tartalékban egy másik elem, mely át tudja venni a szerepét Pl.: ha van szünetmentes tápegység) olyan kódszámok, amelyek minden egyedhez vagy csoporthoz tartozó rekordban benne vannak, de minden rekordnál más és más előfordulással. Azonosítják az egyedeket, a csoportokat. 1. tervezési, feladat meghatározási részrendszer, 2. döntési és hatáskör-megosztási részrendszer, 3. szervezet és működés-szabályozási, 4. információs, 5. elszámolási, 6. érdekeltségi, 7. ellenőrzési Viselkedésében egy ideig azt tapasztaljuk, hogy vagy emlékezet nélküli, vagy emlékezettel rendelkező rendszerként reagál a bemenő jelekre, majd hirtelen megváltozik a magatartása, és úgy viselkedik, mintha teljesen új rendszer lenne. Ezt bármikor bármennyiszer megismétli. Csak magasabb rendű idegtevékenységgel rendelkező élő szervezetek vagy társadalmi rendszerek képe-

2 Bizonylat fajtái Bizonylat tartalma Bizonylat Bizonylati szabályzat Bizonylati út ábra Bizonylatok, kódszámrendszerek, nyilvántartások, kimutatások Célratörő és nem célratörő rendszer Controlling folyamat lépései CPM módszer (kritikus út): Csatolás Csoportos nyilvántartás sek erre. 1. beszedési megbízás, 2. szállítólevél, 3. bizonylat megnevezése, 4. főkönyvi feladás. 1. kiállító szerv adatai, 2. bizonylat száma, 3. bizonylat megnevezése, 4. kiállítás dátuma, 5. gazdasági esemény leírása, 6. aláírás. A különböző gazdasági eseményeket hitelt érdemlően igazoló és leíró okmányok. Bizonylatot kell kiállítani minden olyan gazdasági eseményről, amely megváltoztatja az eszközök vagy az eszközök forrásainak állományát vagy összetételét. A bizonylat megtervezése a bizonylat céljára szolgáló nyomtatvány megtervezését jelenti. A bizonylatokat annyi példányban kell kiállítani, ahány példányra az adott információrendszer szempontjából szükség van. Az iratkezelési szabályok vonatkoznak rá, de van ahol csak bizonylati szabályzat van. Ehhez bizonylati album tartozik, mely a vállalkozás által kezelt bizonylatok gyűjteménye a hozzá tartozó bizonylati utakkal együtt. Ezek az ábrák csak a bizonylatokkal kapcsolatosak. Tartalmazzák szervezeti egységenként a bizonylatok kiállítását, az egyes bizonylati példányok útját, valamint irattározását.(20.á) Tartalmazzák a helyzetfelmérés időszakának feldolgozási rendszere által felhasznált adatokat, kialakított kódszámokat, a nyilvántartási rendszereket, az előállított információkat. Célratörő rendszer: ha egy rendszer működésében olyan állapot figyelhető meg, amelynek elérésére törekszik. (cél elérésére törekszik Pl.: rakéta) Nem célratörő rendszer: amelynél nincs meghatározott cél aminek elérésére törekszik Pl.: karóra : 1. tényállapot felvétele, 2. célhiányosság feltárása, 3. célelérést szolgáló intézkedések felülvizsgálata. kritikus út módszer (hátlótervezés az időszükséglet megtervezése). A módszer határozott időtartamú tervezéssel dolgozik, amelynél minden tevékenység meghatározott időadattal rendelkezik. A háló minden tevékenységéhez hozzárendelünk egy időadatot, amely az elvégzéshez szükséges, ezután kiszámítjuk a kritikus utat, úgy hogy meghatározzuk a tevékenységek legkorábbi és legkésőbbi kezdési időponjait. Ahol a két időpont megegyezik, ott halad a kritikus út a kezdőtől a záró eseményig. A költségtervezést szintén meg lehet oldani ezzel a módszerrel. Az elemek közötti kapcsolat. Az elemek egymásnak adják az információt. : azonos jellemzőkkel rendelkező, hasonló célra használható, kis értékű készleteket csoportosan tarthatjuk nyilván, anyagoknak vagy áruknak nem túl nagy körét, pl.: rajzszög, radír, vonalzó. Decimális kódszám : a különböző számjegyek bármelyike a tőle jobbra írható 0-9 számjegyek segítségével további 10 részletező csoportra bontható. A bővítés a kódszám egy helyiértékű növekedését idézi elő. Pl.: számlatükör. Deduktív rendszervizs- Az egészből kiindulva haladunk a részek vizsgálata felé.

3 gálat Dokumentáció Dokumentumok (legfontosabbak) Egyed Egyedi nyilvántartás Egyéb szabályzatok, levelezések Egyraktáros rendszer Elem: Ellenőrző kód Emlékezet nélküli rendszer Emlékezettel rendelkező rendszer Feketedobozos módszer Fizikai adatstruktúra Fizikai adatstruktúra szintjei: A teljes rendszer leírását tartalmazó dokumentációt nem a rendszer elkészülte, hanem a rendszer elemzése és tervezése közben kell elkészíteni. 1. szervezeti és működési szabályzat, 2. számlarend, számlatükör, 3. iratkezelési szabályzat, 4. bizonylati szabályzat, 5. egyéb szabályzatok, levelezések, 6. munkaköri leírások, 7. bizonylatok, kódszámrendszerek, 8. számítógéprendszerek dokumentációi. Azok a személyek, tárgyak, fogalmak, események, amelyek egy adott rendszer tevékenységét meghatározzák. Az egyed továbbá az a dolgot, amit ismeretekkel akarunk leírni. : elsősorban nagy értékű készletekre vonatkozik, vagy eltérő jellemzők miatt nem csoportosítható készletekre, pl.: autó, műszaki cikkek. A vállalkozások egyéb szabályzatokat is készíthetnek, részletezve a különböző szakterületekhez kapcsolódó előírásokat és a szervezet által megszabott lehetőségeket. Pl.: Selejtezési-, Leltározási-,Önköltségszámítási-,Eszközgazdálkodási- stb. szab. : egy készletféleség egy raktárban található meg. a rendszer önálló műveletet végző összetevője. Bemenetei és kimenetei vannak, s ezek között mindig valamilyen változássorozat megy végbe. Pl.: bemenet:számla, kimenet: kiegyenlítik a számlát. az adatbevitel előforduló hibák egyfajta kiszűrésére szolgál. Tetszőleges kódszámhoz kigondolunk egy súlysort (azonos karakterekkel). Ha már egyet kiválasztottunk, az összes kódnál azt alkalmazzuk. A kódszám alá írjuk a súlysort és az egymás alatt lévő számokat összeszorozzuk. Az eredményeket összeadjuk és osztjuk (9, 10, 11-gyel). A maradék az ellenőrző szám, ezt a kód után írjuk. Az adott bemenő jelre minden esetben adott módon, tehát adott kimenő jellel reagál. A kimenti jel nem adható meg. Figyelembe kell venni a korábbi bemenő jeleket is, amelyre a rendszer emlékszik. A kimenő jele attól az állapottól is függ, amelyben a rendszer volt akkor, amikor az adott bemenő jelet megkapta. Pl.: alternatív villanykapcsoló, a lámpát két villanykapcsolóval is lehet le és fel kapcsolni. A vizsgált rendszer belső felépítését nem ismerjük. Bemenő jeleket adunk, figyeljük a rendszer reagálását (kimenő jeleit), és a közöttük lévő összefüggésekből következtetéseket vonunk le a rendszer viselkedésére, szerkezetére vonatkozóan. (amikor valami elem belekerül a rendszerbe és nem tudjuk, hogy mi történik vele a rendszerben, mert mi csak a végeredményt a kimenetet tudjuk vizsgálni. Nem tudjuk meg, hogy működik a rendszer Pl.: számítógép, könyvelő program) Az adatok tárokon való elhelyezésével kapcsolatos, ez már programozói feladat. 1. mező (az elemi adatok felviteléhez; sorokon belüli megnevezéséhez tartozó rovatok) 2. rekord (az adattételek felviteléhez; a táblázat sorai) 3. fájl (az adatállományok felviteléhez; az összes

4 Fizikai folyamatok Fizikai rendszertervezés Folyamat Folyamat lehet Folyamatfelbontási ábra Forgalmi adatok Forgalmi tablók Főkönyvi rendszerek legfontosabb outputjai: Gazdasági folyamatok: Gazdasági folyamatok fajtái Gazdasági rendszer rekord együttvéve). A mező típusa lehet numerikus (csak számjegyek)és karakteres (számok,betűk,jelek). : a vállalkozás alapvető feladatainak végrehajtásával kapcsolatosak, mint pl.: a gyártás, eladás, értékesítés és más tevékenységekkel kapcsolatos munkavégzést jelenti. Szervezéssel a munkaszervezés foglalkozik. A fizikai terv célja, hogy programozásra alkalmas módon írja le a megvalósítandó rendszert, amelynek során létre kell hozni az adatterveket, -a feldolgozásterveket, és az interfészterveket. A rendszerben végbemenő változások sorozata. 1. Irányítási, melyen a vezetési hierarchia szintjein megvalósuló tevékenységsorozatokat értjük. 2. Fizikai (reál), melyek a vállalkozás alapvető feladatainak végrehajtásával kapcsolatosak, mint pl. a gyártás vagy az eladás. 3. Gazdasági, melyek az irányítási folyamatok célkitűzéseinek figyelembevétele mellett a fizikai folyamatokra épülnek: megelőzik (megrendelés, termelés-előkészítés), kísérik (raktári bizonylatok), ill. követik (elszámolás, ellenőrzés) a fizikai folyamatokat. A folyamatok ismerete alapján összeállított ábra megmutatja, hogy a magasabb szintű folyamatok hogyan épülnek fel az alacsonyabb szintű folyamatokból. (28.á) A rendszer működésével kapcsolatos eseményeket, tevékenységeket illetve azok következményeit fejezik ki, és a rendszer állapotában bekövetkezett változásokat tükrözi. Mindig valamilyen változást tartalmazó bizonylaton szerepelnek, kapcsolódnak a törzsadatok valamelyikéhez. adatait a forgalomból merítjük, kiegészítve a törzsállományból vett adatokkal. Általában listaszerűek és összegfokozatosak. 1. főkönyvi számlalap, 2. főkönyvi napló, 3. főkönyvi kivonat, 4. mérleg, 5. eredménykimutatás, 6. kiegészítő melléklet, 7. üzleti jelentés az irányítási folyamatok célkitűzéseinek figyelembe vétele mellett a fizikai folyamatokra épülnek. Megelőzik, kisérik illetve követik a fizikai folyamatokat. Szervezésével a rendszerszervezés foglalkozik. A gazd.folyamatokat vizsgálhatjuk horizontálisan és vertikálisan. 1. Gazdálkodási folyamatok (pénz-, eszköz-, készlet-, hitel-, munkaerő-, költség-, stb. gazdálkodás) 2. Kontrolling folyamatok (tervezés, elemzés, gazdaságossági számítások, ellenőrzés) 3. Számviteli folyamatok (főkönyvi könyvelés, analitikus nyilvántartás, raktári nyilvántartás) 4. Marketing folyamatok (marketing, beszerzés, érétkesítés, fejlesztés) 5. Egyéb folyamatok (személyzeti, szervezés, jog, igazgatás, védelem(tűz,vagyon)) Személyeknek és technikai eszközöknek szervezett csoportja, amelyet meghatároz a munkamegosztásban elfoglalt helyzete. Képes célok kitűzésére és a célkitűzésekben meghatározott fel-

5 Gazdasági rendszer célkitűző tevékenységének részei Gazdasági rendszer folyamatai (végbemenő változássorozatai) Gazdasági rendszer végrehajtó tevékenységének részei: Gazdasági szervezetek kétfunkciójú összetevője: Hardver feltételek: Határozott és határozatlan rendszer: Hatásköri modell Hatékony információs rendszer követelményei: Helyzetelemzés módszerei: Helyzetfelmérés elemzése: A helyzetfelmérés elemzésének módszerei Helyzet felmérés módszerei adatok végrehajtására. A gazdasági rendszerek célratörő rendszerek, mert meghatározott cél elérése érdekében működésük kiigazítására képesek. Tevékenysége két fő csoportra tagolódik: célkitűző és végrehajtó tevékenységre. 1. feladatok megfogalmazása, 2. a feladatok teljesítési feltételeinek megfogalmazása, 3. az előbbiekkel összefüggő számítások végzése. 1. irányítási, 2. fizikai, 3. gazdasági (lehet horizontális és vertikális vagyis egyenrangú és alá-fölérendelt). 1. a feladatok teljesítési feltételeinek megteremtése, 2. a célkitűzés megvalósításának a megszervezése, melynek célja az adott feltételek optimális kihasználásának biztosítása 3. feladatok megvalósulása, végrehajtás. 1. tulajdonosi szervezet, 2. munkaszervezet. itt kell leírni azokat a hardverfeltételeket, amelyek megléte alapvetően szükséges ahhoz, hogy egy rendszer valamely számítógépen működhessen. 1. egyedi számítógép vagy hálózat, 2. a számítógép típusa, memória kapacitása, 3. a winchester kapacitása, 4. a képernyő típusa, 5. a nyomtató típusa. Határozott rendszer: olyan rendszerek, amelyeknek a kimeneti értékei meghatározhatók. Határozatlan rendszer: olyan rendszerek, amelyeknél előre meg nem határozhatók a kimeneti értékei, mert egy adott állapotukból kiindulva többféle folytatódásuk lehetséges, és hogy az konkrétan mi lesz, azt csak valószínűsíteni tudjuk. Pl.: egy vállalkozás. A modell a szervezeti modellre épül. Keretein belül össze kell állítani a vezetők és az ügyintézők listáját. Le kell írni a függelmi viszonyokat, a feladatköröket. Meg kell adni a munkaköri leírásokat, a különböző szervezeti egységek közötti személyi munkakapcsolatokat. 1. valódiság, 2. ellenőrizhetőség, 3. teljesség, 4. gazdaságosság, 5. törvényi előírások betartása, 6. szakmai követelmény, 7. adatvédelem, 8. operativitás. 1. diagrammok, 2. folyamatábrák, 3. táblázatok, 4. mátrixok, 5. összetett módszerek. a helyzetfelmérés során szerzett információk különböző módszerekkel történő ábrázolása, rögzítése, értékelése, amelynek alapján rámutathatunk a hiányosságokra, a párhuzamos munkavégzésre, az adatáramlás hosszúságára és azokra a problémákra, amelyek miatt a változás igénye felmerül. A helyzetfelmérés során összegyűjtött információk elemzését ki kell terjeszteni: - a folyamatok feltárására, - az adatok vizsgálatára, - a követelmények felmérésére. - diagrammok, - folyamatábrák, táblázatok, - mátrixok, -összetett módszerek. - dokumentumok vizsgálata, - kérdőíves (írásbeli) felmérés, - személyes (szóbeli) megkérdezés.

6 Helyzetfelmérés elemzésének folyamatábrái: Helyzetfelmérés: Hír: Horizontális vizsgálat Időbeosztásos üzemmód: Információ: Információrendszer fogalma: Információrendszer követelményei 1. bizonylati út ábra, 2. információs folyamatábra, 3. tevékenységi út ábra, 4. menü ábra. a tényleges helyzet felmérésének célja az átalakítandó rendszer, folyamat, tevékenység jelenlegi állapotának és működésének a megismerése, rögzítése, hiszen azért van szükség a szervezési munkálatokra, mert a mai állapot már nem képes kielégíteni a felhasználó igényeit. Változtatni viszont csak azon lehet, amit ismerünk. egy adott jel, ami elemi ismeretet hordoz, de nincs rögzítve, mozog a hírcsatornán. A gazdasági folyamatokat vizsgálja, mely az egyenrangú folyamatok, vagy folyamat-részek összefüggéseire terjed ki. 1. Bonyolítás: anyag beérkezésének fogadása, átvétele, raktártérbe vitele, kiadása, bizonylatok kiállítása 2. Nyilvántartás: a bizonylatok adatainak nyilvántartó lapokra történő felvezetése, aktuális raktári készlet mennyiségi és értékbeni kimutatása. 3. Egyeztetés: a raktári nyilvántartás és az analitikus nyilvántartás egyeztetése. 4. Ellenőrzés: a nyilvántartások helyes vezetésének ellenőrzése, a raktári és az analitikus nyilvántartások mennyiségi egyezőségének ellenőrzése. a számítógép működési idejét megosztják a felhasználók között. Több felhasználó egymástól függetlenül kötegelt vagy párbeszédes üzemmódban dolgozhat a számítógéppel úgy, hogy vagy használhatja az összes rendszer- és felhasználói programot, vagy csak közös szoftvert vehet igénybe, tehát nincs közvetlen hozzáférése a rendszerprogramokhoz. Két lehetősége van: közvetlen hozzáférése van a programokhoz vagy nincs. egy adott rendszer számára (annak működését befolyásoló) új ismereteket nyújtó jelek, jelsorozatok tartalmi jelentése. Az információk jelek, jelsorozatok (adatok, hírek) hordozzák, ugyanis az információ azok jelentése, tehát nem azonos a jellel. Az információ új ismeretet jelent, mégpedig egy korábbi ismereti szinthez képest új ismeretet. Mindig határozott rendszer számára jelent új ismeretet, ha valamilyen formában felhasználja. Jellemzői: - új ismeret, - jelek, jelsorozatok hordozója, - valaki, valakik számára jelent új ismeretet, - korábbi ismereti szinthez képest jelent új ismeretet, - felhasználásra kerül, - időben érkezik, dönteni lehet az információ alapján. olyan átfogó fogalom, amely egyrészt kiterjed az eseményeket és tényeket rögzítő adatok megszerzésére, rögzítésére, tárolására és felhasználására, másrészt pedig a feldolgozás eredményeként az információk előállítására, továbbítására és felhasználására. Jellemzői: 1. adatgyűjtés, rögzítés, ellenőrzés, 2. tárolás, 3. feldolgozás, 4. információk előállítása, 5. információk továbbítása a felhasználóhoz. Teljesség, valódiság, ellenőrizhetőség, gazdaságosság, törvényi előírások betartása, szakmai követelmény, adatvédelem, operativitás.

7 Információs folyamatábra Az ilyen típusú folyamatábrával a vállalkozások szervezeti egységei, ill. a vállalkozások és a külső szervek közötti kapcsolatokat ábrázoljuk. (19.á) Információelemzési diagram kapcsolatait mutatja be. (30.á) Az ábra egy konkrét folyamat fontosabb összetevőinek alapvető Információs források: elsődleges: 1. szállítói számla, 2. anyagbevételezési bizonylat, 3. szállítólevél, 4. bevételi pénztárbizonylat, 5. selejtezési jegyzőkönyv. Másodlagos: 1. napló, 2. kiegészítő melléklet, 3. könyvelési számla, 4. gépi leltárbizonylat, 5. napi pénztárjelentés. Inputok megtervezése: Irányítás feladatai: Irányítás fő formái (módszerei) Irányítás Irányítás feladata Irányítási folyamat szabályozási körének részei: Irányítási folyamatok: Iratkezelési szabályzat Izoláció Kapcsolat foka: az inputok a bevételi adatokat jelentik. 1. törzsadatok, 2. forgalmi adatok. 1. biztosítja, hogy a rendszerben lezajló folyamat egy adott állapotából a következő állapotba menjen át. 2. biztosítja, hogy a folyamat a rendszer céljának megfelelő módon menjen végbe. A rendszer működésébe akkor kell beavatkozni, ha zavaró jel éri. A beavatkozásnak háromféle módja lehetséges, tehát az irányításnak három fő csoportja van: 1. szabályozás (a beavatkozás azután történik meg, amikor már eltérés van), 2. vezérlés (a beavatkozás akkor történik meg amikor a zavaró jel fellép), 3. izoláció (a beavatkozás megelőzi a zavaró jelek fellépését). Olyan tevékenységek, melyek eredményeként beavatkozás történik egy rendszer működésébe annak érdekében, hogy az abban végbemenő folyamatokat a kívánt módon fenntartsa, megváltoztassa, megállítsa. De irányítás az is, ha egy eddig nem létező rendszert hozunk létre, és a szükséges folyamatokat megindítjuk. 1. Biztosítani a rendszerben lezajló folyamat egy adott állapotából a következő állapotába menjen át. 2. Biztosítani a folyamat a rendszer céljának megfelelő módon menjen végbe. 1. irányított jellemző (maga az irányított rendszer) 2. érzékelő (megállapítja a zavaró tényezőt és hatásait) 3. irányító (összehasonlítja a kitűzött célt a ténylegesen megfigyelt értékekkel, majd dönt a beavatkozás szükségességéről) 4. beavatkozó (végrehajtja a változásokat) utána következhet a visszacsatolás. a vezetési hierarchia szintjein megvalósuló tevékenységsorozatok. Meghatározza az intézkedés rendjét és szervezetét (centralizált/decentralizált), a beérkező és kimenő iratok kezelését, az iktatás rendjét, az iratok nyilvántartását, az ügyintézés feltételeit, az iratok selejtezését, irattározását, a szigorú számadású és minősített iratok kezelését. Ha olyan körülményeket teremtünk, amelyek megvédik a rendszert a zavaró jelek káros hatásaitól. A beavatkozás időben megelőzi a zavaró jelek fellépését. 1. 1:1 első fokú kapcsolat (ha két egyedtípus között a kapcsolat olyan, hogy az egyik egyedtípus egy konkrét előfordulásához a másik egyedtípusnak egy konkrét előfordulás tartozik.) 2. 1:N fokú kapcsolat (ha az egyik egyedtípus egy konkrét előfordulásá-

8 Kapcsolat: Kérdőíves felmérés Készletek csoportos nyilvántartásának feltételei: Készletekkel kapcsolatos mozgásnemek: Készletnyilvántartó rendszer tartalma: Kezelési dokumentáció: Kód: Kódszámok csoportosítása funkció szerint: Kódszámok kialakításának követelményei: Költségnövekedési együttható (Ke): Kötegelt feldolgozás Listázás hoz a másik egyedtípusnak több konkrét előfordulása tartozik) 3. N:M fokú kapcsolat (ha az egyik egyedtípus konkrét előfordulásához a másik egyedtípusnak több konkrét előfordulása tartozik és ez fordítva is fennáll). az egyedek közötti viszonyt fejez ki. A konkrét egyedviszonyok a kapcsolat-előfordulásokat jelentik, míg a logisztikai szinten kapcsolattípusokról beszélünk. 1. nyílt (a szervező a kérdéseket megfogalmazza, a válaszok helye üres), 2. zárt (a kérdőíven a válaszok is felvannak tüntetve), 3. vegyes. ha a nyilvántartott készletek: 1. azonos rendeltetésűek, 2. felhasználási céljuk azonos, 3. azonos készletfajtába tartoznak, 4. áruk közel azonos, 5. természetes keveredés lehetséges. selejtezés, értékesítés, felhasználás, leltárhiány. 1. szolgáltatnia kell az idősoros (napló) és számlasoros (karton) könyvelési outputokat, 2. feladást kell adnia a kőkönyvi könyvelés felé (papíron és/vagy elektronikus eszközökkel) 3. tételesen is ki kell mutatnia a nyilvántartott készleteket (készletkivonat) naplók, feladás, főkönyvi számla lekérdezése, karton, készletkivonat. a programok működtetésével, kezelésével kapcsolatos leírásokat tartalmazzák. jelekkel történő helyettesítés. Kódolás: az a művelet, aminek segítségével a helyettesítést elvégezzük. Fajtái: 1. sorszámos (a kódszámokat növekvő vagy csökkenő sorrendbe rakjuk, hátránya:bővítésre, csoportosításra nem alkalmas), 2. csoportképző (a fontosnak tartott fogalmakat kiemeljük, csoportosítjuk, de a hozzájuk tartozó többi fogalmat már sorszámmal látrjuk el Pl.: irányítószám), 3. decimális (a különböző számjegyek bármelyike a tőle jobbra írható 0-9 számjegyek segítségével további tíz részletező csoportra bontható Pl.: számlatükör), 4. alfanumerikus itt a számok mellett betűket és jeleket is használunk,vagy csak betűket használunk Pl: rendszám,szem.ig. 1. azonosítók, 2. megjelölők, 3.tranzakciós kódok, 4. ellenőrző kódok. egyszerű, rövid egyértelmű, könnyen bővíthető, tartós. a költségnövekedési együttható értéke megmutatja, hogy egy egységnyi időcsökkenéshez mennyi költségnövekedés járul. Az együtthatót célszerű minden tevékenyégre kiszámítani, hiszen az időadatok csökkentése gyakran több kritikus utat is eredményezhet. Ke=max ktg-normál ktg, n=normál idő-min idő. Az adatbevitel, a feldolgozás és az eredmények közlése időben lekülönül egymástól. Pl.: bérelszámolás Olyan művelet, amelyik lehetővé teszi, hogy a karbantartott rekordok adatait le lehessen kérdezni, ill. a hosszabb lisátkat ki le-

9 Logikai adathierarchia szintjei Logikai adatstruktúra (szerkezet) Logikai rendszertervezés (SSADM) Meghatározható és meghatározhatatlan rendszerek Megjelölő kódok Menü ábra Modell módszer Munkaköri leírások Munkaszervezet 5 típusa Munkaszervezetek strukturális jellemzői Munkautalvány funkció Működő rendszer, nem működő rendszer Működő rendszer értékelése Nyilvántartó lap Nyomtatvány fajtái Off-line (közvetett) hessen íratni a nyomtatón. 1. Elemi adat (logikailag összetartozó karakterekből áll, legalacsonyabb szinten van, tovább már nem bontható) 2. Adattétel (logikailag összetartozó elemi adatokból áll, a középső szinten van) 3. Adatállomány (logikailag összetartozó adattételekből áll, a legfelső szinten van) A felhasználó szempontjából mutatja az adatok logikai összefüggéseit. A logikai rendszertervezés csak a feldolgozások tervezésével foglalkozik, adattervezéssel nem, hiszen a végleges adatmodell már összeállt, itt csak fel kell használni.fajtái:lekérdező,karbant. Meghatározható: az a rendszer, ahol tudjuk, hogy az elemek között milyen kapcsolat van. Meghatározhatatlan: az a rendszer ahol nem tudjuk megállapítani a kapcsolatokat, mert olyan szövevényes. Csak akkor állapíthatók meg az összefüggések (kapcsolatok), ha részeire bontják. Annyi egyed, csoport mellé rendelhetők, amennyi a minősítés szempontjából azonos elbírálás alá esik. A menüábra a kész számítógépes rendszer által elvégezhető funkciókat, lehetőségeket tartalmazza. (22.á) Ismerjük a rendszer struktúráját. Elkészítünk egy modellt, és ezen végezzük el a szükséges vizsgálatokat, majd az eredményekből következtetünk a rendszer viselkedésére. Okai: a rendszer még nem készült el, túl nagy vagy túl kicsi, tönkretennénk, kevesebb időt vesz igénybe, költségmegtakarítás. Részletezik személyre lebontva a feladatellátást, hogy kinek milyen tevékenységet kell végeznie. 1. Vállalkozói, lineáris 2. Funkcionális 3. Divízionális 4. Mátrix 5. Konszern és Holding 1. Munkamegosztás 2. Hatáskörmegosztás 3. Koordinációs mechanizmusok 4. Konfiguráció Utasítást ad a munkavégzésre, az időmennyiségi feladathoz rendeli a dolgozók bérét, igazolja a végzett munkát. Működő rendszer: a vizsgált rendszer szerkezete változik a vizsgálati cél szempontjából. Az elemek közötti kapcsolatok változnak a működés során függetlenül attól, hogy történik-e elemcsere. -Passzívan működik, ha a természet elemei befolyásolják. -Aktívan működik, ha a természeti törvényeket tudatosan használjuk fel. Nem működő rendszer: ha a rendszer szerkezete állandó. Nem a rendszer kiegészítői végzik, hanem a felhasználó, amenynyiben elvégzi. Nem a rendszer üzemszerű beindításakor végzik el, hanem jóval később. Kisebb rendszert hamarabb lehet értékelni. Állományba-vételkor a készletekről nyilvántartó lapot kell kiállítani, ami lehet egyedi s csoportos. 1. Szabványosított (adóhivatali, pénzintézeti) 2. Ajánlottak (készletekkel, eszközökkel kapcsolatos) 3. Saját kivitelezésű Különböző rendszerek önállóan, egyedi számítógépeken működ-

10 nek (pl.: főkönyvi-, pü-i, eszköz-, készletrendszer). A rendszerek között nincs közvetlen kapcsolat, a kapcsolatot floppyk ill. CD-k teremtik meg. On-line (közvetlen) A rendszerek egy közös hálózatra vannak kötve, és az információkat a hálózaton keresztül (közvetlenül) továbbítják egymásnak. Outputok megtervezése Output = Kimeneti adat (képernyős lekérdezés, nyomtató) 1. Öntanuló és nem öntanuló rendszer Összegfokozatokkal rendelkező tablónál figyelembe kell venni Párbeszédes (interaktív) üzemmód Párhuzamosan kapcsolt elemek Pénzügyi rendszer tevékenységei Redundancia Rendezett és szervezett rendszerek Rendszer Rendszer elemeinek kapcsolódása Törzslista 2. Fogalmi tabló Öntanuló: ha egy rendszer rendelkezik azzal a képességgel, hogy tanulmányozza saját működési algoritmusát és ennek megfelelően javítja ki. (képes felmérni addigi helyzetét és képes abból tanulni és változtatni. Pl.: vállalkozó aki a saját hibáiból tanul) Nem öntanuló: azok a rendszerek, amelyek nem képesek reagálni a változásokra. Pl.: közlekedési lámpa - a tabló legmagasabb rendezési szempontja a bal szélen található dátum, vagy azonosító, a rendezési szempontok jobbra haladva csökkennek, - az összegfokozatok jobbról balra növekednek, a legmagasabb összegfokozat rendszerint az egész tabló végösszege, a mindösz. - műveletet végezni csak mennyiségi és értékadatokkal lehet, - át kell gondolni a lista felépítését, hogy pontos adatot kapjunk. A számítógép a feldolgozható anyagot lépésenként kapja meg, amelyek mindegyikére szinte azonnali választ biztosít. Pl.: számlák állásának lekérdezése A rendszer átbocsátóképessége az egyes elemek átbocsátóképességének összegével egyenlő. (a rendszernél párhuzamosan többféle művelet végezhető el) 1. Banki kapcsolatok bonyolítása 2. Költségvetési kapcsolatok bonyolítása (adóanalitika) 3. Partnerkapcsolatok bonyolítása (folyószámla-nyilvántartás, egyenlegközlés, számlakipontozás) 4. Pénztári tevékenység (folyószámla-könyvelés, pénztárkönyvelés, ÁFA analitikai előállítása, egyenlegközlő levél íratása, számlakipontozás) Az adatok több helyen történő tárolása. Rendezett rendszerek: olyan rendszerek, amelyek ha kívülről nem is avatkoznak bele a működésükbe, a természeti törvényeket vagy az algoritmus által előírt elemkapcsolatokat és változásokat betartják. (rendezett törvény szerint változnak Pl.: számítógépes rendszer) Szervezett rendszerek: olyan rendszerek is, amelyeknél ha nem avatkozunk be folyamatosan a működésükbe a cél tartása érdekében, akkor eltérnek a kívánt törvényszerűségektől, mégpedig a célt tekintve kedvezőtlen irányba. (külső hatás következtében szerveznek, rendeznek valamit. Akkor van rá szükség, ha valamilyen kárt vagy eseményt akarunk elkerülni és ezért szervezünk.) Valamilyen egymással kölcsönhatásban lévő elemek halmaza. A rendszer a különböző, de bizonyos egymással összefüggő elemek együttese. 1. Soros: A rendszer átbocsátóképessége a legkisebb kapacitású elem átbocsátóképességével egyenlő.

11 Rendszer környezeti hatásai lehetnek Rendszer részei Rendszer struktúra (szerkezet) Rendszer vizsgálatának módszerei Saját fejlesztésű szoftver előnyei és hátrányai Sorba kapcsolt elemek Statikus, dinamikus rendszer Struktúra Strukturált módszertan jellemzői 2. Párhuzamos: A rendszer átbocsátóképessége az egyes elemek átbocsátóképességének összegével egyenlő. 3. Alternatív: A rendszer átbocsátóképessége egyetlen elem átbocsátóképességével egyenlő, a másik elem tartalékban van egészen addig, amíg az első elem el nem romlik. A rendszereket a környezetből különböző hatások érik, melyeknek egy részét a rendszerek várják, számolnak velük, tudják hogy érkezni fognak és előre felkészülnek a fogadásukra és ennek megfelelően alakítják a folyamataikat, a másik része viszont véletlenszerűen lép fel és eltéríti azokat a céljesítése által megkívánt mederből. 1. Várt, kívánt hatás, 2. Várt, nem kívánt hatás, 3. Nem várt, nem kívánt hatás, 4. Nem várt kívánt hatás Materiális, statikus, dinamikus; működő és nem működő; zárt és nyílt; célratörő és nem célratörő; természetes és tervezett; határozott és határozatlan; meghatározható és meghatározhatatlan; rendezett és szervezett; adaptív és nem adaptív; öntanuló és nem öntanuló Egy adott rendszer pillanatnyi állapota, annak megadása, hogy mely elemek tartoznak a rendszerbe, s hogy ezek között milyen kapcsolatok állnak fenn. Fekete-doboz módszer. A rendszer csoportosítása: emlékezet nélküli, emlékezettel rendelkező, belső képpel rendelkező, belső képpel nem rendelkező. Másik módszer a Modell-módszer. 1. A fejlesztés hosszú időt vehet igénybe 2. Nincs referencia (nincs biztonság) 3. Magas az ára 4. Kevésbé igazodik a hazai és a külföldi normákhoz (konformitás) 5. Nem mindig van hozzá dokumentáció 6. Hosszú ideig kell a hibákat javítani 7. Bővítése külön díj ellenében történik 8. Szervizelést külön kell megoldani 9. Más rendszerekkel való kapcsolatot ki kell építeni 10. Figyelembe veszi az egyedi sajátosságokat, gyakran paraméterezhető A rendszer átbocsátóképessége a legkisebb kapacitású elem átbocsátóképességével egyenlő. (az átbocsátóképesség a legkisebb kapacitásútól függ) Statikus: a vizsgált rendszer szerkezete nem fejlődik, nem bővül új elemekkel. Elemkapcsolatai nem cserélődnek. (Pl.: villanyvezeték) Dinamikus: a vizsgált rendszer szerkezete fejlődik, bővül új elemekkel, elemkapcsolatai cserélődnek. (Pl.: vállalkozás) Egy adott rendszer adott pillanatbeli állapotát értjük, azaz annak megadását, hogy mely elemek tartoznak a vizsgált rendszerbe, s hogy ezek között milyen kapcsolatok állnak fenn, tehát a rendszer szerkezetét értjük rajta. A strukturált rendszertervezés jellemzője, hogy a szervezési, tervezési munka során elért eredményeket rendszerbe foglalja. A korábbi tervezési gyakorlat pozitívumait átveszi, de jóval pontosabb a meghatározottsága, a dokumentációs rendszere. Jellemzői: 1. termékszemlélet (az előállítandó termékeknek konkrét minőségi követelményeknek kell megfelelniük), 2. a fejlesztés menetének pontos előírása (pontosan előírják a fejlesztés

12 SSADM Szabályozás Szabályozási kör Szabályozási kör fő részei Szállítói számlák feldolgozásainak lépései Számítógépes dokumentáció Számítógépes feldolgozási típusok Számítógépes rendszer bevezetésénél jelentkező szervezői feladatok Számítógépes rendszerek közötti kapcsolat típusai Számítógépes rendszerek dokumentációi szakaszait, és azon belül a szükséges tevékenységeket, vmint az előállítandó termékeket), 3. a technikák egymásra épülése, 4. elemzés felülről lefelé, tervezés alulról felfelé, 5. logikai és fizikai tervezés különválasztása, 6. fokozatosság és iterativitás (az egyedek leírását lépésről lépésre haladva tesszük teljessé). Olyan strukturált rendszertervezési módszertan, amely támogatja a fejlesztés elemzését és tervezését, eleget tesz a strukturált módszertanokkal szemben támasztható valamennyi követelménynek. Felépítésében három lényeges tényezőt különböztetünk meg: a struktúrát (az elvégzendő tevékenységekkel foglalkozik), a technikát (arra ad választ, hogy hogyan kell elvégezni a tevékenységeket) és a szótárt (ami leírja az előállítandó termékeket). Felépítése: hierarchikus. A módszer egésze modulokra, a modulok szakaszokra, a szakaszok lépésekre, és a lépések pedig feladatokra vannak felosztva. Ha mérjük a folyamat valamely jellemző értékét, s ha az eltér a kívánt értéktől, beavatkozunk a rendszer működésébe az eltérés pozitív irányba terelése érdekében. A beavatkozás tehát azután történik meg, miután a zavaró jel már kifejtette a hatását, amikor már eltérés van. Két alrendszer együttesen dolgozik az egyik nyomon követi a másik kimenetelének változásait. A rendszerekben megvalósuló irányítás folyamata kört alkot, melyet szabályozási körnek nevezünk. 1. Irányított (szabályozott) jellemző, amely maga az irányítandó, vagy szabályozandó rendszer. 2. Érzékelő, amely megállapítja az esetleges zavaró tényezők hatására bekövetkezett tényleges értékeket. 3. Irányító (szabályozó), amely összehasonlítja a kitűzött célt a ténylegesen mért, ill. megfigyelt értékekkel, majd az eltérések ismeretében dönt a beavatkozás szükségességéről. 4. Beavatkozó, amely végrehajtja a változásokat. 1. Iktatás 2. Igazolás 3. Kontírozás 4. Könyvelés Az eladásra felkínált szoftver kell, hogy rendelkezzen leírással, amely a program működési feltételeit, a működtetéssel kapcsolatos utalásokat, magyarázatokat, lépéseket tartalmazza. Ez a dokumentáció készülhet összevontan a legszükségesebb információkkal, de készülhetnek külön-külön is részletesebben. Dokumentáció fajtái: 1. Szervezési 2. Kezelési 4. Üzemeltetési 1. Kötegelt feldolgozás 2. Párbeszédes üzemmód 3. Időosztásos üzemmód 1. A rendszer működésének tesztelése 2. A dokumentáció összeállítása 3. A számítógépes rendszer kezelőinek betanítása 4. Garanciális idő alatt szervezői felügyelet gyakorlása 1. Off-line (közvetett) 2. On-line (közvetlen) A vállalkozás korábbi számítógépes rendszereinek dokumentációi. Hasznos információforrás, mert tartalmuk beépíthető az új rendszer működési rendszerébe, de felhasználható további kapcsolódó területek számítógépes rendszereinek kidolgozásánál is.

13 Számlarend, számlatükör Szervezés fogalma Szervezési dokumentáció Szervezési felügyelet Szervezési munka gyakorlatának folyamatai Szervezési munka szükségességének okai Szervezeti és Működési Szabályzat Szervezeti felépítés modellje Szervezett rendszer Szoftver feltételek Szoftverválasztás Szoftverválasztás lehető- Számviteli elszámolások rendszerét, beszámoló összeállításának lépéseit és szabályait, a vállalkozás által használt számlatükör felépítését kell tartalmaznia. Olyan alkotó szellemi tevékenység, amely az adott kor ismeretanyagának felhasználásával biztosítja a szervezet elé kitűzött célok megvalósítását, kialakítja a céloknak megfelelő folyamatokat és a folyamatoknak megfelelő szervezeti kereteket. Végül meghatározza és csoportosítja a feladatok ellátáshoz szükséges munkaerőket és munkaeszközöket. Mindazok az információk, amelyek a szervezési munka elvégzésének eredményeként a felhasználó számára rendelkezésre kell, hogy álljon és tájékoztasson a kódszámokról, bizonylatokról, törzs- és forgalmi adatokról, outputokról, a működés folyamatáról, a régi rendszerről történő áttérés lépéseiről. A garanciaidő végéig tart, feladata a hibamentes működés feltételeinek megteremtése. 1. Vezetői elhatározás, célkitűzés 2. Helyzetfelmérés 3. Helyzetfelmérés elemzése, értékelése 4. Számítógépes rendszer megtervezése 5. Rendszerterv bevezetése 6. Működő rendszer értékelése, karbantartása 1. Tulajdonosváltás 2. Új folyamatok kialakulása (Marketing, Kontrolling) 3. Új törvények, követelmények megjelenése 4. Áttekinthetetlen gazdasági folyamatok, párhuzamos feldolgozások 5. A feldolgozási technika megváltoztatása. Marketing: piackutatás, amely együtt jár a meglévő folyamatok és szervezet szervezésével Kontrolling: megfigyeli, értékeli és a vezetés rendelkezésére bocsátja, a fontos belső gazdasági információkat. Az értékelés középpontjában a vagyon, a pénzügyi helyzet és a nyereség kapcsolata áll. Tartalmazza a vállalkozás jellemző adatait (elnevezés, székhely, tevékenységi kör, telephelyek, adószám stb.) szervezeti felépítését, az irányítás rendszerét, a hatásköröket, a felelősségi köröket, a döntési rendszert, szervezeti felépítés szerinti feladatokat, a működés folyamatait, technikáját és rendjét. A tervezés első lépéseként meg kell határozni a vállalkozás és azon belül az irodák szervezti egységeit, valamint a közöttük lévő kapcsolatokat, azaz le kell rajzolni a teljes szervezeti felépítést. A szervezett rendszerek meghatározottak, hiszen a szervezés előtti állapot éppúgy leírható, mint a szervezés, beavatkozás után elvárt állapot. Az első és legfontosabb feltétel a megfelelő operációs rendszer jelenléte. Nem mindegy, hogy a szoftverháttér DOS vagy WIN- DOWS illetve azon belül melyik verziószámmal rendelkezik. A gazdálkodó szervezetekben végbemenő folyamatok és a hozzájuk tartozó elvégzendő feladatok számtalan egyedi sajátossággal rendelkeznek, ezért meg kell fontolni, milyen szoftvert alkalmazzanak. Pl.: A bérformák eltérhetnek egymástól, a táblázatok és kimutatások szerkezete is más és más lehet. 1. Saját fejlesztésű 2. Vásárolt

14 ségei Szoftverválasztás szempontjai Táblázatok Tárgyi eszköz nyilvántartó rendszer törzsállománya Tárgyi eszközök csoportos nyilvántartásának feltételei Tárgyi eszközökkel kapcsolatos mozgásnemek Teljesítményértékelési folyamat feladatai Tényleges helyzetfelmérés módszerei Természetes és tervezett rendszer Tervezés különböző szakaszai Tesztelés Tevékenység ábra Tevékenységek kiosztása Több raktáros rendszer Törzsadat Törzsállomány karbantartása Törzslista TQM három jellemzője 1. Modularitás 2. Kezelhetőség 3. Szakmai megfelelőség 4. Elfogadható ár 5. Törvények betartása 6. Referenciák A táblázatok az adatok, információk rendszerezésére szolgálnak. Hasznos segítséget nyújtanak a hiányosságok feltárásában és ennek alapján az új rendszer kidolgozásában. 1. Eszközök 2. Mozgásnemek 3. Dolgozók 4. Raktárak 5. Számlatükör Ha a nyilvántartott eszközök 1. Azonos rendeltetésűek 2. Beszerzési értékük azonos 3. Beszerzés, üzembe helyezés időpontja azonos 4. Amortizációs kulcsok azonosak Selejtezés, leltárhiány, értékcsökkenés, aktiválás, átminősítés anyagba 1. Munkakör-meghatározás 2. Önértékelés és tárgyalás 3. Teljesítmény-értékelés 4. Ellenőrzés és értékelés 1. Dokumentumok vizsgálata 2. Kérdőíves felmérés 3. Személyes (szóbeli) megkérdezés A természetes rendszer létrejöttének pillanatában a célja már adott és később ennek alárendelten keres magának feladatot. (amikor a rendszert megalkotják, már ismert a cél, Pl.: élőlény) A tervezett rendszer az emberi társadalom által létrehozott mozgásformákhoz tartozó rendszer. Meghatározott feladatok ellátására hozzák létre, és a feladtok ellátása során, kapnak célt. (folyamatosan alakítják a rendszert és később derül ki a cél, Pl.: vállalkozás.) 1. Szervezeti felépítés modellje, 2. Hátásköri modell, 3. Ügyviteli folyamatok modellje, 4. Vezérlési sorrend, 5. Tevékenységek kiosztása, 6. Adatáramlási modell 7. Programozás, 8. Dokument. A rendszer működőképességét kell, hogy biztosítsa, a betanítás a felhasználókat a rendszer használatával ismerteti meg. Magába foglalja: 1. A rendszer teljes ismertetését 2. Kapcsolódások részletezését 3. Kezelésének ismeretét 4. Kezelésének gyakorlását A tevékenységek közötti kapcsolatokra mutat rá. (21.á) A logikai sorrendbe rakott tevékenységeket a szervezeti felépítés egységeihez kell rendelni, majd minden egységen belül kapcsolni kell a végrehajtásért felelős szeélyekhez. Egy készletféleség több vagy esetleg az összes raktárban megtalálható. Az az adat, amely viszonylag hosszú időn keresztül változatlan állapotban vesz részt a feldolgozási folyamatban, tehát a törzsállomány az egyedek tartósan jellemző, lényeges tulajdonságait tartalmazza. 1. Felvitel (minden esetben új rekord felvitele) 2. Módosítás (egy már bent lévő rekord adatainak megváltoztatása) 3. Törlés (egy már bent lévő rekord törlése) A törzsállomány adatait tartalmazza listaszerűen, összegezés nélkül. 1. Csapatmunka 2. Teljesítménymérés 3. Alkalmazottak bevonása 4. Teljes minőségpolitika

15 Tranzakciós kód Tulajdonságok Ügyviteli folyamatok modellje Üzemeltetési dokumentáció Üzleti terv fő részei Vásárolt szoftver előnyei és hátrányai Vertikális vizsgálat Vezérlés Vezérlési sorrend Vezetés funkciói Vezetési információs rendszer célja Vezetési információrendszer feladata Mozgást, változást jelöl. A mozgás minden esetben kétirányú, növekedés és csökkenés, de ezeken belül többféle változat lehetséges. Az egyedeket jellemző lényegi, elválaszthatatlan sajátosságok. A szervezeti felépítés és hatásköri modell összeállítása után definiálni kell az ügyviteli folyamatokat, majd ezután az esetleges részfolyamatokon keresztül tevékenységekre kell bontani. A számítógépes rendszer zavartalan működéséhez szükséges hardver, szoftver és technikai feltételek leírását tartalmazza. 1. Vállalat leírása 2. Piacelemzés 3. Pénzügyi terv 4. Összefoglaló 1. Vásárlás után szinte azonnal használható 2. Általában referenciákkal rendelkezik 3. Általánosít, legtöbb esetben paraméterezhető 4. Áfa viszonylag magas, de nem magasabb, mint a saját fejlesztésű 5. Jól igazodik a hazai és külföldi normákhoz 6. Dokumentációkkal ellátott 7. Hibamentesen működik több szinten tesztelt 8. Folyamatos szolgáltatás, tanácsadás, rendeletek változásakor, sokszor díj nélküli belépés 9. Állandó szervizelés 10. Könnyű az adatkapcsolat kialakítása hasonló rendszerekkel A gazdasági folyamatok vizsgálata, mely az alá- és fölérendeltségen alapuló kapcsolatokat tanulmányozza. 1. Folyamat: bonyolítás 2. Részfolyamat: beérkezés, tárolás, kiadás 3. Tevékenység: anyag fogadása, anyag átvétele, bizonylat kiállítása 4. Művelet: fejléc kitöltése, tételsorok beírása, aláírás Amikor mérjük a rendszer bemenő értékeit (a zavaró jeleket is), s a mérési eredmények alapján avatkozunk be a rendszer működésébe annak érdekében, hogy a zavaró jelek káros hatásait kiegyenlítsük. A beavatkozás akkor történik meg, amikor a zavaró jel fellép, tehát a beavatkozás a zavaró jellel ellentétes hatást vált ki. A tevékenységek leírása után meg kell határozni azok logikai sorrendjét, amelyet természetesen a konkrét folyamat logikája határoz meg. Tervezés, szervezés, ellenőrzés Biztosítani a döntésekhez és általában a vezetői tevékenységhez szükséges információkat. A vezetési indormációrendszer, a gazdasági információrendszer része. 1. Biztosítani a vezetés számára a megfelelő tájékozottsági szintet 2. Elegendő információval ellátni a vezetést a döntések meghozatalához 3. Biztosítani az információ-előállítás és szolgáltatás technikai bázisának hatékony működését 4. Biztosítani az információrendszer és a környezet közötti kapcsolatot 5. Megfelelni a rendeletekben, jogszabályokban előírt követelményeknek 6. Megfelelni a szakmai követelményeknek

16 Vezetési információrendszer fogalma Vezetői tevékenységnek az alábbi igényekre kell irányulni Visszacsatolás Zárt és nyílt rendszer Az irányítani kívánt gazdasági rendszer célkitűzéseivel, sajátosságaival összhangban kialakított vezetési-döntési rendszer alapja. Hatékony működésének feltétele, hogy megfelelő információkkal rendelkezzen, és megbízható technikai bázisra támaszkodjon. 1. Feladat igényei 2. Egyén igényei 3. Csoport igényei Olyan rendszerekben lépnek fel, amely célirányos, másrészt zavaró tényezőknek van kitéve, amelyek kérdésessé teszik a cél elérését. A célt úgy teszi lehetővé, hogy az eltérést a céltól azonnal jelenti a rendszer szabályozójának, és arra készteti, hogy reagáljon a zavarra. (visszafelé áramlik az információ) Zárt rendszer, ha a környezetével nem cserél anyagot. Nyílt rendszer: ha a környezetével anyagot is cserél. (Pl.: vállalkozás, pénzautomata)