A Leptidea reali Reissinger, 1989 a hazai nappalilepkefauna új tagja (Lepidoptera: Pieridae)

Átírás

1 Dunántúli Dolg. Term. tud. Sorozat Pécs, 1998 A Leptidea reali Reissinger, 1989 a hazai nappalilepkefauna új tagja (Lepidoptera: Pieridae) ÁBRAHÁM Levente ÁBRAHÁM, L.: Leptidea reali Reissinger, 1989 a new species of the Hungarian butterfly fauna (Lepidoptera: Pieridae). Abstract: It is a short report on the first occurrence of Leptidea reali Reissenger, 1989 in the Hungarian fauna. Some characteristics of Leptidea sinapis and Leptidea reali are presented to allow differentietion between them by their genitalia and photographed features of the wings. Their distribution in Hungary and some remarks on their habitat are also given. Bevezetés A hazai rovarfauna - minden bizonnyal - legkutatottabb része a nappali lepkefauna, melynek számtalan hódolója akadt évszázadokon keresztül, és ma is a rovargyűjtők egyik legkedveltebb csoportja. így a gyűjtők e csoportra irányuló fokozott figyelme miatt ma már ritkán kerülnek elő új fajok a hazai faunában. Az utóbbi években a hazai nappali lepkefaunát gazdagító fajokat két csoportba sorolhatjuk faunánkban elsőként történt felbukkanásukat illetően. Az elsőbe azok a fajok tartoznak, melyek időszakosan változtatják areáikat és expanzióban elérik Magyarország területét, pl.: Colias er ate, de ide sorolnám a déli vándorlepke fajokat is. A másodikba azok a fajok tartoznak, melyek taxonómiai helyzete csak az utóbbi időben tisztázódott, és külső morfológiájukban nagyon hasonlóak egy közeli rokon fajukhoz, ezért a hazai faunában jelenlétüket nem ismertük fel a faj leírása után azonnal. A Leptidea reali hazai előfordulását tekintve ez utóbbi kategóriába sorolható, melynek a faji elkülönítése is a közelmúltban történt. Real 1988-ban a Kelet-Pireneusokban egy egynemzedékes Leptidea sinapis populációtól különítette el ezt a fajt, Leptidea lorkovicii néven. Reissinger a Nyugat-Palaearktikumot felölelő Pieridae checklistájában átkereszteli a fajt, mivel korábbi neve homonimnak bizonyult {Leptidea duponcheli íorkovici Pfeiffer, 1932). A faj esetleges előfordulására később LORKOVIĈ (1993) Horvátországban megjelent, minden szempontból rendkívül alapos, kitűnő munkája során figyeltem fel. BÁLINT (1994) is reálisnak tartotta tenyészését a hazai nappali lepke faunát természetvédelmi szempontból feldolgozó magyarnyelvű tanulmányában. Lorkovié felhívja a figyelmet arra, hogy még további nomenklatúrái változásokra is kell majd számítanunk, ugyanis a nemrégiben leírt faj junior szinonimja lehet a Leptidea sinapis Corsica Verity, Másrészről az élőhelyi vizsgálatok azt mutatják, hogy a faj Svédországban gyakoribb, mint a Leptidea sinapis, ezért az is feltételezhető, hogy mindegyik név szinonim és a Leptidea sinapis valójában nem más, mint Leptidea reali név alatt leírt taxon.

2 388 DUNÁNTÚLI DOLGOZATOK (A) TERMÉSZETTUDOMÁNYI SOROZAT 9. (1998) Anyag és módszer A vizsgálathoz elsősorban a Somogy Megyei Múzeum Természettudományi Osztályának Leptidea anyagát használtam fel. Emellett a Janus Pannonius Múzeum Természettudományi Osztályának gyűjteményéből is válogattam pár tipikusnak tűnő, Leptidea reali bélyegeket viselő példányt a Leptidea sinapis anyagból. Néhány példányt pedig Németh Lajos gyűjteményéből is kaptam. A fajok elkülönítését ivarszervi vizsgálatok alapján végegeztem, de a preparátumokat nem mikroszkópi tárgylemezre, hanem kis műanyag fiolába, alkoholba helyeztem el. A preperátum tisztítás után mind a hímekről, mind a nőstényekről méreteket vettem. Leptidea reali Reissinger, 1989 Ábrahám L., Bókaháza patakrét VII , Csákvár VI Ábrahám L., Cserkút Ágneslak IV cf Ábrahám L., Babócsa VI cf Uherkovich Á. ( Csesznek Vár-hegy VIII cf 1 9 Ábrahám L., Csömend V Ábrahám L., Drávagárdony IV. 13. VIII Ábrahám L., Lipótfa Kuckósarok cf Ábrahám L., Dudar Kiskút VI IV cf Ábrahám L., V cf Ábrahám Ábrahám L., Kaposvár Tokaji parkerdő IV. 22. L., Mike VIII cf Maráz A.. Nagybajom 1 cf Ábrahám L., Lipótfa Dennai-erdó V VII cf Ábrahám L., Ny-Kaukázus Kelaszuri cf Ábrahám L., Pécs V cf Nyíró M. t Pécs V Nyíró M., Tótszentgyörgy Tettye V cf Ábrahám L., 89. IV cf VIII cf Uherkovich Á., Zalaszentmihály Bebes Ábrahám L., Pét IV cf Nyíró M., Pétfürdó VI Németh L VII cf Nyíró M., Potony V <f Ábrahám L., Potony Lugi-erdő VII cf 2 9 Ábrahám L., Sellye kisrét VI cf Uherko- Leptidea sinapis Linnaeus, 1758 vich Á., Somogyudvarhely VI cf Ábrahám L., Szentgotthárd VII Nyíró M., Tapol- Ágneslak IV cf Ábrahám L., Babócsa cai-medence Kő-orra V cf Németh L., Ti VIII cf 3? Ábrahám L., Bakony Kab-hegy hány VIII cf Uherkovich Á., Tiszafüred: V Németh L., Balatonszárszó V VI cf Uherkovich Á., Turkey Yedigöller Ábrahám L., Balatonszárszó Alma-hegy Milli Park 1710 m VI cf Németh L.. IV cf Ábrahám L., Balatonszemes Bagó-domb Várpalota VI Nyíró M., V V Ábrahám L., Bélavár V cf Németh L., Zalai-dombság VI. 4.1 cf Szép Z., cf Ábrahám L., Bélavár Dráva VI cf 1 9 Zalaszentmihály Bebes VI cf Németh L. Eredmények és következtetések Morfológiailag az ilyen közel álló fajokat, mint a Leptidea sinapis és a Leptidea reali, nagyon nehéz elkülöníteni. Nincs egyetlen olyan bélyeg, amely markánsan megadná a faj differenciálhatóságát. Ráadásul a feltételezett elkülönítő bélyegek e két faj méretarányaiknak szóródása következtében némi átfedésben is vannak. Ezért nem szabad csupán egy tulajdonság megléte, vagy hiánya alapján eldöntenünk a Leptidea fajok faji hovatartozását. Lorkovic dolgozatában kifejezetten hangsúlyozza, hogy a két faj szétválasztását ivarszervi vizsgálatok alapján végezzük. A genitáliákban mutatkozó különbségeket ezért táblázatos formában összefoglalva adom meg a hazai faunából, de emellett Lorkoviĉ adatait is közlöm. A hazai populációk megvizsgált anyagának méretei és azok szóródása a valamivel nagyobb példányszámú anyagon elvégzett horvátországi biometriai értékekhez nagyon hasonlóak. Az 1. táblázat adataiból kitűnik, hogy a hímek jellemző ivarszervi méreteiben nagyobb az átfedés, mint

3 ÁBRAHÁM L.: LEPTIDEA REALI, A HAZAI NAPPALILEPKE-FAUNA ŰJ TAGJA 389 a nőstényeknél. A két fajt az ivarszervi méretarányok alapján viszont kitűnően meg lehet különböztetni, míg külső morfológiai elkülönítésük rendkívül nehézkes. A szárny alakban mutatkozó különbségek: A Leptidea realinál az elülső szárny külső szegélye egyenes, vagy gyengén konkáv, ez a tulajdonság mindkét nemre igaz. Bár ez a nőstényeken kevésbé jellegzetesen megfigyelhető bélyeg, és elsősorban az első generáción fejlődik ki erőteljesebben. Ezzel ellentétben a Leptidea sinapisrúl a szárny külső szegélye egyenes vagy lekerekített. A szárny színezetében és rajzolatában lévő különbségek: Általános jellemvonása a Leptidea realinak, hogy erősebben feketén pigmentált, mint a Leptidea sinapis, de ez csak a frissen kelt példányokon látszik. A hímeknél az elülső szárny csúcsi foltja alatti erek mentén kifejezetten feketén, a nőstények esetében még kivehetően szürkén pigmentált. Az első generációs Leptidea reali hímeknél a csúcsfoltok feketék (feketének tűnők), a folt a szegély mentén a szárnytő felé tovább terjed. A Leptidea sinapis esetében csúcsi foltok inkább szürkék, a folt a szegélymentén nem vagy csakritkánterjed a szárnytő felé. A Leptidea reali nőstényeinél a csúcsi folt összeolvad az erek menti pigmentációval, melynek nagysága elérheti a hímeknél lévő folt nagyságát. A Leptidea sinapisnél a folt inkább szürke, erek menti csíkokból áll. A Leptidea reali esetében a második, harmadik generációs hímek nagy fekete foltúak, melyek pigmentációja szinte teljesen eléri a szárny szegélyét. A Leptidea sinapisnál a csúcsi foltok inkább a szürkébe hajlanak, a fekete színezet nem éri el a szárny szegélyt, esetleg a csúcsi folton keresztül futó erek fehérek, mintha a foltok kopottak lennének. A Leptidea reali nőstényeinél mindig van csúcsfolt, alakja kör, fekete vagy szürke szegéllyel. A Leptidea sinapis csúcsfolt nélküli vagy gyengén, világos szürkén foltozott. A hátsó szárny fonáki mintázatában is felfedezhetünk némi különbséget: A Leptidea reali tavaszi generációjának hátsó szárnyfonákán kevesebb a zöldes szürke behintés, a sötét keresztszalag majdnem teljesen hiányzik. A nyári generációban ez a bélyeg kevésbé kivehető. A Leptidea sinapis esetében viszont a keresztszalag sokkal tisztábban kivehető, amennyiben a példány eléggé pigmentált. Az eddigi megfigyelések szerint a Leptidea reali faj nőstényei elsősorban Lathyrus pratensisrc helyezik a petéiket, de hernyói fogyasztják még a Lotus corniculatus, a Vicia craccae és a Coronilla varia tápnövényeket is. Ismertté vált az a tény, hogy a Leptidea reali elsősorban a nedves mocsárréteken fordul elő nagyobb számban, olyan jellegzetes fajok mellett, mint a Maculinea teleius és a Maculinea nausithous. De természetesen ezekről a helyekről sem zárható ki a Leptidea sinapis előkerülése. Nagyobb földrajzi elterjedése még nem ismert, de feltételezhetően Európa minden országában előfordul, mivel már felbukkant Spanyolországtól Ukrajnáig, Horvátországtól Svédországig. Az általam megvizsgált példányok szerint a Kaukázusban is él. Főleg Kranjĉev - kaproncai gyűjtő - adatai alapján LORKOVIĈ (1993) a Leptidea reali ssp. melanogyne alfajt elkülöníti a törzsalaktól. Az általam említett bélyegek is erre az alfajra vonatkoznak és nem a Kelet-Pireneusokban élő törzsalakra. Gyűjteményi adatai alapján hazánkban a középhegységben és a Dunántúli-dombságon számíthatunk populációinak felbukkanására.

4 390 DUNANTÚU DOLGOZATOK (A) TERMÉSZETTUDOMÁNYI SOROZAT 9. (1998) 1. ábra: A Leptidea sinapis és a Leptidea real! hímek aedoeagus hosszának gyakorisági eloszlása a vizsgált anyag alapján 2. ábra: A Leptidea sinapis és a Leptidea reali hímek saccus hosszának gyakorisági eloszlása a vizsgált anyag alapján

5 ABRAHAM L.: LEPTTOEA REAU, A HAZAI NAPPAULEPKE-FAUNA ÜJ TAGJA ábra: A Leptidea sinapis és a Leptidea reali nőstények ductus bursae hosszának gyakorisági eloszlása a vizsgált anyag alapján 4. ábra: A Leptidea sinapis a. aedoeagus és saccus, b. ductus bursae, és a Leptidea reali c. aedoeagus és saccus, d. ductus bursae ivarszeve

6 5. ábra: A Leptidea sinapis tipikus morfológiai jegyeket hordozó példányai: a. hím tavaszi nemzedék, b. nőstény tavaszi nemzedék, c. hím nyári nemzedék, d. nőstény nyári nemzedék ы ы

7 6. ábra: A Leptidea reali tipikus morfológiai jegyeket hordozó példányai: a. hím tavaszi nemzedék, b. nőstény tavaszi nemzedék, с hím nyári nemzedék, d. nőstény nyári nemzedék

8 394 DUNÁNTÚLI DOLGOZATOK (A) TERMÉSZETTUDOMÁNYI SOROZAT 9. (1998) 1. táblázat: A Leptidea reali és a Leptidea sinapis hím és nőstényének ivarszervi méret adatai hím L. reali L. sinapis Magyarország Horvátország Magyarország Horvátország Aedoeagus átlagos hosszúsága: 2,02 mm 1,82 mm 1,47 mm 1,5 mm min, max.: 1,8-2,15 mm 1,64-2,02 mm 1,25-1,65 mm 1,33-1,60 mm szórás: ,101 - példányszám 10 db - 25 db - Saccus átlagos hosszúsága: 0,90 mm 0,81 mm 0,61 mm 0,6 mm min, max.: 0,67-1,02 mm 0,65-1,05 mm 0,52-0,75 mm 0,50-0,72 mm szórás: ,068 - példányszám: 10 db nőstény Ductus bursae átlagos hosszúsága: 0.9 mm 0,91 mm 0,53 mm 0,56 mm min,max: 0,82-1 mm 0,77-1,01 mm 0,45-0,65 mm 0,48-0,64 mm szórás: 0,091-0,053 - példányszám: 3db - 15 db - Irodalom BÁLINT Zs. 1994: Magyarország nappali lepkéi a természetvédelem tükrében (Lepidoptera, Rhopalocera). - Somogy m. Múz. Közi. 10: LORKOVIĈ, Z. 1993: Leptidea reali Reissinger 1989 (=lorkovicii Real 1988), a new European species (Lepid., Pieridae). - Natura Croatica 2: REISSINGER, E. 1989: Checkliste Pieridae Duponchel, 1835 der Westpalaearctis (Europa, Nordwestafrika, Kaukasus, Kleinasien). - Atlanta, 20: Leptidea reali Reissinger, 1989 a new species of the Hungarian butterfly fauna (Lepidoptera: Pieridae) Levente ÁBRAHÁM The Leptidea collections of the Somogy County Museum and Janus Pannonius Museum were investigated by the author, and Leptidea reali Reissinger, 1989 was separated from Leptidea sinapis Linnaeus, 1758 by the examination of genetalia. Leptidea reali proved to be new in the Hungarian fauna. The author gives measurements of genitalia of males and females and presents their frequency of distribution using diagrams. External morphological marks of the two species and differences of the biotopes are presented. Some remarks on their Hungarian distribution and on some nomenclatorial problems are also given. Author's address: Dr. Levente ÁBRAHÁM Somogy County Museum H-7400 Kaposvár, Fő utca 10.