Adatok a Demodex folliculorum és a D. brevis hazai előfordulásához*

Átírás

1 Parasit. Hung Adatok a Demodex folliculorum és a D. brevis hazai előfordulásához* Dr. NEMESÉRI László Dr. BOTÁR Zoltán Országos Állategészségügyi Intézet, Budapest Magyar Testnevelési Főiskola Orvostudományi Tanszéke, Budapest "On the Occurrence of Demodex folliculorum and D. brevis in Hungary" - Nemeséri,L., Botár, Z. - Parasit. Hung The incidence of human demodicosis in Hungary was studied. In the course of the investigation of 4-03 persons (24-8 men, 155 women; between 18 to 60 years of age) 225 (55.8 %) were found to be infected by Demodex mites. The parasites were most often recovered from the forehead, the nose and chin. The incidence of mite infection rises with age. The morphological characteristics of D. folliculorum and D. brevis are described. No pathological significance is attached to the presence of mild infection. A Főiskola orvosi rendelőjét többször keresték fel hallgatók a következő panaszokkal: arcuk, homlokuk bőre feszül, különböző mértékű bőrpír jelenik meg apró papulák kíséretében (a bőrpír néha csak a csomócskákon észlelhető), bőrük száraz, hámlik. Az arcbőr a szappanos mosást nehezen viseli el. A panaszok fejmosást, mosakodást követően vagy erős verejtékezés után fokozódnak. Az apró papulákat tartalmazó bőr tapintata kissé érdes; a csomócskák legjobban oldalsó megvilágításban láthatók. Az egyegy csomócskából kipréselt anyagban mikroszkópos vizsgálattal Demodex-atkát, i l l. különféle fejlődési alakokat mutattunk k i. Egyes esetekben a hajas fejbőrről vett kaparékban is - rendszerint az erősen korpás fejbőrü egyéneknél - sok atka volt kimutatható. A Magyar Parazitológusok Társasága január 25-i tudományos ülésen, Budapesten elhangzott előadás.

2 Ezek a megfigyelések, valamint az a körülmény, hogy a demodic c sis hazai elterjedtségére vonatkozóan csak néhány kézikönyvben csupán kevés adatot találtunk (LOVREKOVICH és mtsai, 1935; MA- KARA és MIHÁLYI, 1943), arra késztettek bennünket, hogy vizsgálatokat végezzünk annak megállapítására, milyen gyakori a bántalom hazánkban és milyen elváltozásokat idéz elő. Történeti áttekintés Demodex-atkákat az ember bőrében szinte egyidőben és egymástól függetlenül több szerző észlelt. HENLE 1841-ben figyelte meg az atkákat, bélyegeiket azonban hibásan írta le.berge-nek szintén 1841-es közlése csak később lett ismert. Az atka leírása ben SIMON nevéhez fűződik, aki az Acarus folliculorum nevet adta neki. Ugyanezt az atkát 1843-ban OWEN írta le részletesen és Demodex folliculorumnak nevezte el.a későbbi években több szerző különféle nevet adott az atkának, míg végül is a D. folliculorum terminus honosodott meg az irodalomban (AKBULATOVA, 1964, BAKST, 1965). A Demodex-atkák az Arthropoda törzs Aracbnoidea osztály Acarina rend Trombidiforme s alrend Demodicidae családjába tartoznak. E családhoz egyetlen genus,a Demodex Owen (1843) tartozik, amelynek tipikus faja a Demodex folliculorum Simon 1842, az ember szőrtüszőatkája, amely a szőrtüezőben és a faggyúmirigyben é- lősködik.további fajok: D. equi a ló, D. bovis a szarvasmarha, D. canis a kutya, D. phylloides a sertés szőrtüszőatkája stb. Korábban feltételezték, hogy a Demodex genus különféle állatfajokban élősködő atkái egy faj, a D. folliculorum variációi. Ujabb vizsgálatok szerint azonban ezek önálló fajoknak tekintendők, melyek a gazdát illetően szigorúan fajlagosak. Bár a D. folliculorum felfedezése óta 130 év telt el, az atka morfológiájára és biológiájára vonatkozó ismereteink csak az utóbbi években tisztázódtak teljesen. Már az atka első leírói megemlékeztek arról, hogy a D.folliculorum polymorph faj,ugyanis egy hosszú és egy rövid formát észleltek, ennek ellenére

3

4 ezeket egy fajnak tekintették ben AKBULATOVA arra a következtetésre jutott, hogy a D. folliculorum fajnak két subspeciese van, amelyeknek a D. folliculorum longus és a D. folliculorum brevis nevet adta. Végül 1972-ben DESCH és NUTTING vizsgálataik alapján arra a következtetésre jutottak, hogy az emberben két Demodex-faj élősködik, a D. folliculorum (Simon) és a D. brevis Akbulatova. Anyag és módszer A demodicosis magyarországi előfordulásának és elterjedtségének megállapítása céljából klinikailag egészséges 403 személy bőrét szűrővizsgálatnak vetettük alá a Demodex-atkák kimutatása végett. A 403 személy megoszlása: 248 férfi, 155 nő. A férfiak közül év között volt 130, év között 88, év között 30 személy. A vizsgált 155 nő életkora év között volt. Mikroszkópos vizsgálatra került az orr oldaláról, illetve a homlokról vett szőrtüsző ill. faggyúmirigy-tartalom. A vizsgálati anyagot a következőképpen vettük. A balkéz hüvelyk- és mutatóujjával erősen összeszorítottuk az orr oldalsó részének a bőrét, és az így kinyomott anyagot szike tompa oldalával lekapartuk, majd tárgylemezre tettük, egy csepp paraffinolajjal elkevertük, fedőlemezzel vagy tárgylemezzel lefedtük és mikroszkóppal (50-szeres nagyítással) vizsgáltuk. A homlok bőréről a vizsgálati anyagot úgy vettük, hogy a homlok és a hajas fejbőr határán a bőrre az egyik oldalon szike tompa oldalával nyomást gyakoroltunk, s a szőrtüszők, ill. faggyúmirigyek tartalmát ki préseltük. Az így nyert anyagot a már leírt módon vizsgáltuk. Eredmény és megbeszélés A megvizsgált, összesen 403 személy közül Demodex-atkával fertőzött volt 225 személy (55,8 %). A éves 130 férfi közül 64 (49,2 % ), a éves 88 férfi közül 58 (65,9 % ), a éves 30 férfi közül 23 (76,6 %) volt fertőzött; megállapítható tehát, hogy az atkák gyakorisága a korral együtt nőtt. A vizs-

5 galt év közötti 155 nő közül fertőzött volt 80 (51,6 % ). Az atkák száma a preparátumokban változó volt. Legtöbbször egy preparátumban 2-4- atkát, i l l. fejlődési formát találtunk, de előfordult több is. A mikroszkópos vizsgálat során jól elkülöníthető volt a hosszabb D. folliculorum és a rövidebb D. brevis faj. Egy-egy készítményben olykor mindkét faj egyedei előfordultak. 1. ábra: A Demodex folliculorum fejlődési alakjai: A= pete, B= lárva, C= protonympha, D= nympha, E= imago (ó;, P= i - mago (9), 180x. (DESCH és NUTTING nyomán.) Pig. 1 : Demodex folliculorum developmental stages: A= egg, B= larva, C= protonymph, D= nymph, E= imago (male), P= i - mago (female). 180x (after DESCH and NUTTING, 1972)

6 Az atkák morfológiai és biológiai adatait részint az irodalmi adatok, részint saját vizsgálataink alapján röviden a következőkben ismertetjük. Demodex folliculorum (Simon) Az atka teste megnyúlt, féregszerü. Az igen rövid végtagok 5 ízből tevődnek össze, a végükön több karom van; a végtagok száma kifejlett korban 4- pár. A gnathosoma, a podhosoma és az o- pisthosoma sajátos felépítésű; a harántul redőzött opisthosoma két-háromszorosan hosszabb, mint a proterosoma és tompán lekerekítve végződik. A hím átlaghossza 280, szélessége 50^. A 2. és a 4. végtag között speciális diverticulumban helyezkedik a 24/i hosszú penis; a nemi nyílás a podhosoma dorsalis felületén van.a nőstény átlaghossza 300, szélessége 60 jx. A 4. végtag mögött helyeződik a 8 p hosszú, ovális alakú vulva. Az egész életciklus gazdához kötött. A nőstények petéket raknak, az ezekből kikelő lárváknak 3 pár végtagjuk van. A lárvából vedlés útján 3 pár végtaggal bíró protonympha, majd a 4 pár végtaggal ellátott nympha lesz. A pete nyílhegy vagy szív alakú (1. ábra); hossza 104, szélessége 45 ja. A lárva 280 p hosszú, 34 ja széles. A protonympha 365 p hosszá, 36 p széles; a nympha 392 ja hosszú és 42 ja széles. A D. folliculorum főként a szőrtüszőkben fordul elő. SPICKETT (1961) szerint a teljes fejlődési ciklus 14,5 napig tart ( l. ábra). Demodex brevis Akbulatova Az atka jóval kisebb, mint az előző faj. A rövid, harántul re dőzött opisthosoma elkeskenyedik, csúcsban végződik (2. ábra). A hím átlaghossza 160, szélessége 40 JU; a penis hossza 17 ja. A nőstény átlaghossza 200, szélessége 50 p\ a vulva hossza 7 p. Az atka szintén ovipar. A pete ovális alakú, elülső vége kissé tompább; hossza 60, szélessége 35,u. A lárva orsó alakú, hossza 105, szélessége 34p. A protonympha 150 p hosszú, 34 Ja széles, a nympha 165 ja hosszú, 41 Jx széles. A D. brevis elsősorban a faggyúmirigyekben gyakori. cq

7 + + + A szűrővizsgálat során fertőzöttnek talált személyek egy részét részletes vizsgálatnak vetettük alá. Megállapítottuk, hogy leggyakrabban a f e j, mégpedig az arc (főként a homlok, az orr, az áll tájékának) bőre, a fejbőr hajas része, továbbá a hallójárat, a fülzsír és a szempilla fertőzött. Ritkábban találhatók atkák a test egyéb részein, a nyak, váll, mell, hát, has bőrében, míg a végtagok bőre nem volt fertőzött. Vizsgáljuk meg ezután a Demodex-atkák lehetséges szerepét az emberi bőr patológiájában. Egyikünk háziállatokon végzett vizsgálatai (NEMESÉRI és SZÉKY 1961, 1964, 1965) szerint állatokban az enyhe fertőzöttség észrevétlen marad. Erős fertőzöttség esetén azonban az atkák által okozott elváltozások már szembetűnőek lehetnek. Szarvasmarha és sertés bőrében az atkák egymástól különálló telepekben lokalizálódnak; az atkáknak a bőrben való 2. ábra: A Demodex brevis fejlődési alakjai: A= pete, B= lárva, C= protonympha, D= nympha, E= imago (ó), P= imago (9). 250x (DESCH és NUTTING nyomán) Pig. 2 : Demodex brevis, developmental stages: A= egg, B = larva, C= protonymph, D= nymph, E= imago (male;, P= imago (female). 250x. (after DESCH and NUTTING, 1972)

8 megtelepedése folytán kölesnyi-borsónyi csomók jönnek létre. A fertőzés kapujául a szőrszálak szőrtüszői szolgálnak. Az atkák behatolnak a szőrhagymáig, ahol a szőrszál élő matrix rétegét elpusztítják. Ennek következtében a szőrszál elhal és kiesik a szőrtüszőből, s a belső gyökérhüvely is elpusztul. A külső gyökérhüvely a szőr hagymái részénél bezáródik, ezáltal kialakul a jellegzetes demodicosisos csomó. Juhban erős fertőzöttség esetén a bőrön pörkképződés, továbbá gyapjúhullás figyelhető meg. Kutyában az atkák pikkelyezéssel, súlyos esetben gennyes szőrtüszőgyulladással járó bőrbetegséget idézhetnek elő. A megbetegedéshez nemcsak a fertőződés, hanem hajlamosító körülmények is szükségesek, elsősorban a bőr ellenállóképességének jelentős csökkenése. Az atkák humánpatológiai jelentőségéről az irodalomban máig sem alakult ki egységes álláspont. A dermatológusok többségének az a véleménye, hogy az atka ártalmatlan. A kézikönyvek vagy meg sem emlékeznek az atkáról, vagy a szőrtüszők és a faggyámirigyek közönséges lakóinak tekintik őket. Ez a nézőpont főként azon alapul, hogy klinikailag egészséges bőrben igen gyakran lehet Demodex-atkákat kimutatni. A szakemberek kisebb csoportja azt állítja,hogy az atka patogén tulajdonságokkal rendelkezik, egyrészt közvetlenül, másrészt közvetett formában (mint különféle baktériumok és vírusok átvivői). Egyesek szerint a bőrben jelenlevő atkák bőrbetegséget idézhetnek elő, a demodicosis tehát mint önálló betegség is előfordul, de rendszerint nem ismerik fel és más betegségnek diagnosztizálják (AKBULATOVA 1964; BAKST 1965; V0L0SCSENKO 1970; DESCH és NUTTING 1972). A Demodex-atkák patogenitására vonatkozó eddigi vizsgálatainkból megállapítható, hogy az enyhe fertőzöttségnek nincs kórtani jelentősége. Ha a fertőzöttség súlyos - egy-egy szőrtüszőben, i l l. faggyúmirigyben 10 vagy több atka fordul elő -, akkor az atkák különféle tünetekben (bőrpír, hámlás, papulák, hajhullás stb.) megnyilvánuló polymorph dermatosist idézhetnek elő. A bántalom gyógykezelésére vonatkozó vizsgálataink folyamatban vannak.

9 Irodalom AKBULATOVA, L. Ch.: Demodikoz cseloveka. - Vesztnyik Dermat. Venerol BAKST, B. P.: 0 roli klescsa Demodex folliculorum hominis v patologii kozsu cseloveka. - Vesztnyik Dermat. Venerol DESCH, C. - NUTTING, W. B.: Demodex folliculorum (Simon) and D. brevis Akbulatova of man: redescription and réévaluation. - J. of Parasit LOVREKOVICH, I. - TOMCSIK, J. - LŐRINCZ, P.: Bakteriológia, immunitástan, parazitológia. - Magyar Orvosi Könyvkiadó T. Budapest, MAKARA, Gy. - MIHÁLYI, P.: Rovarok és betegségek. Magyar Orvosi Könyvkiadó T. Budapest, NEMESÉRI, L. - SZÉKY, A.: Szarvasmarha-demodicosis. - Magy. Áo. Lapja, NEMESÉRI, L. - SZÉKY, A.: Juh-demodicosis. - Magy. Áo. Lapja, NEMESÉRI, L. - SZÉKY, A.: Sertes-demodicosis. - Magy. Áo.Lapja, SIMON, G.: Über eine in den kranken und normalen Haarsacken des Menschen lebende Milbe. - Arch. Anat. Physiol. Wissensch. Med SPICKETT, S. G.: Studies on Demodex folliculorum Simon (1842). I. Life history. - Parasitology, VOLOSCSENKO, A. E.: Opüt lecsenyijá bolnüh demodikozom lica elektroforezom sz rasztvorom judisztovo kalijá. - Vesztnyik Dermat. Venerol Érkezett: febr. 10. Dr. NEMESÉRI, L. Országos Állategészségügyi Intézet 1149 Budapest, Tábornok u. 2.