EURÓPAI PARLAMENT Fejlesztési Bizottság. Állásfoglalásra irányuló indítvány tervezete Linda McAvan (PE v01-00)

Átírás

1 EURÓPAI PARLAMENT Fejlesztési Bizottság PE v01-00 MÓDOSÍTÁS: 1-65 Linda McAvan (PE v01-00) A gyermekek alultápláltsága a fejlődő országokban AM\ doc PE v01-00 Egyesülve a sokféleségben

2 AM_Com_NonLegRE PE v /40 AM\ doc

3 1 Maria Heubuch, Heidi Hautala Cím Az Európai Parlament állásfoglalása a gyermekek alultápláltságáról a fejlődő országokban Az Európai Parlament állásfoglalása a gyermekek alultápláltságáról és hiányos táplálkozásáról a fejlődő országokban 2 Patrizia Toia 8 a bevezető hivatkozás (új) tekintettel az Egészségügyi Világközgyűlés által meghatározott célokra, 3 Maria Heubuch, Heidi Hautala 8 a bevezető hivatkozás (új) tekintettel a 2009-ben közzétett, az ENSZ mezőgazdasági ismeretekről, tudományról és fejlesztési technológiáról szóló nemzetközi felméréséről szóló átfogó AM\ doc 3/40 PE v01-00

4 jelentésre és összefoglaló jelentésre 1a ; 1a Ecosystems/IAASTD/tabid/105853/Defaul t.aspx 4 Ignazio Corrao 8 a bevezető hivatkozás (új) tekintettel a világ gyermekeket érintő élelmiszerhiányáról szóló 2009-es UNICEF-jelentésre, 5 Maria Heubuch, Heidi Hautala 8 b bevezető hivatkozás (új) tekintettel az ENSZ élelmezésügyi különmegbízottja által készített, az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának március 8-i, 16. ülésén benyújtott Agroökológia és az élelmiszerhez való jog című jelentésre, PE v /40 AM\ doc

5 6 Patrizia Toia 9 a bevezető hivatkozás (új) tekintettel a 2015-ös világkiállítás Bolygónk élelmezése Életre szóló energia című témájára, 7 Ignazio Corrao A preambulumbekezdés A. mivel még mindig közel egymilliárd ember éhezik, és a világon legalább 225 millió öt éven aluli gyermeket sújt a súlyos és krónikus alultápláltság, közülük becslések szerint évente 2,6 millió meghal a fejlődő országokban; A. mivel még mindig közel egymilliárd ember éhezik, és a világon legalább 225 millió öt éven aluli gyermeket sújt a súlyos és krónikus alultápláltság, valamint a gyermekek és anyák krónikus alultápláltsága következtében fellépő nem megfelelő fejlődés, közülük becslések szerint évente 2,6 millió meghal a fejlődő országokban; 8 Nirj Deva A a preambulumbekezdés (új) AM\ doc 5/40 PE v01-00

6 A a. mivel a globális rejtett éhezésre vonatkozó mutató szerint 1a világviszonylatban mintegy kétmilliárd ember, vagy a fejlődő országokban háromból egy ember szenved az alapvető vitaminok és ásványi anyagok (mikrotápanyagok) krónikus hiányában ezt az állapotot nevezzük rejtett éhezésnek, ami drasztikus mértékben növeli a születési rendellenességek, a fertőzés és a nem megfelelő fejlődés kockázatát, 1a The Global Hidden Hunger Indices and Maps: An Advocacy Tool for Action, 9 Ignazio Corrao A a preambulumbekezdés (új) A a. mivel az alultápláltság gyakran egészen addig nem észrevehető, amíg súlyossá nem válik, és az egészségesnek látszó gyermekek egészsége és fejlődése valójában súlyos kockázatoknak és maradandó károknak lehet kitéve; PE v /40 AM\ doc

7 10 Ignazio Corrao A b preambulumbekezdés (új) A b. mivel az alultápláltság legyengíti a gyermeket, és ezáltal sérülékenyebbé válik olyan betegségekkel szemben, amelyet a szervezete egyébként automatikusan leküzdene; és mivel a tüdőgyulladásban, hasmenésben és egyéb betegségekben elhunyó gyermekek több mint harmada tovább élhetne, ha nem lenne alultáplált; 11 Davor Ivo Stier, Bogdan Brunon Wenta B a preambulumbekezdés (új) B a. mivel még mindig majdnem 20 millió gyermek szenved vészhelyzetben és azon kívül súlyos, akut hiányos táplálkozástól, és csupán 10%-uk jut kezeléshez; 12 Lorenzo Fontana D preambulumbekezdés AM\ doc 7/40 PE v01-00

8 D. mivel az alultápláltság a halandóság és a termeléskiesés oka is, valamint akadályozza a társadalmi és gazdasági fejlődést a fejlődő országokban; D. mivel az alultápláltság a halandóság és a fejlődéskiesés oka is, valamint akadályozza a társadalmi és gazdasági fejlődést a fejlődő országokban; 13 Ignazio Corrao D a preambulumbekezdés (új) Da. mivel az alultápláltságot túlélők gyakran élethosszig tartó fizikai és kognitív hiányosságokban szenvednek, ami korlátozza tanulási képességüket és a munka világába való beilleszkedésüket, és így nemzedékeken át nem tudnak szabadulni a betegség és szegénység ördögi körforgásából; 14 Lorenzo Fontana E preambulumbekezdés E. mivel az éghajlatváltozásnak a mezőgazdasági termelésre és ezáltal a táplálkozásra gyakorolt hatásai miatt várhatóan megnő az alultáplált gyermekek E. mivel az éghajlatváltozásnak a mezőgazdasági termelésre és ezáltal a táplálkozásra gyakorolt hatásai miatt várhatóan megnő az alultáplált gyermekek PE v /40 AM\ doc

9 száma; száma; mivel továbbá az intenzív tenyésztési és termesztési módszerek alkalmazását el kell utasítani; 15 Maria Heubuch, Heidi Hautala, Patrizia Toia, Norbert Neuser E a preambulumbekezdés (új) E a. mivel a magánbefektetők és a kormányzatok egyre nagyobb érdeklődést tanúsítanak nagy szántóföldterületek megszerzése vagy hosszú távú bérlése iránt, főként Afrika és Latin-Amerika fejlődő országaiban; mivel a területfoglalás új veszélyt jelent az élelmezésbiztonságra nézve; 16 Maria Heubuch, Heidi Hautala E b preambulumbekezdés (új) E b. mivel az éhínség egyik fontos oka a rendkívül nagymértékű vidéki és városi szegénység, melyet súlyosbít a vidéki népesség migrációja, ami abból fakad, hogy a kisüzemi gazdálkodás sokak számára nem járható út; AM\ doc 9/40 PE v01-00

10 17 Maria Heubuch, Heidi Hautala, Patrizia Toia, Norbert Neuser E c preambulumbekezdés (új) E c. mivel a mezőgazdaságba történő beruházásra szükség van a fejlődő országokban a hiányos táplálkozás kezelése érdekében, azonban a beruházási kereskedelmi megállapodások káros következményekkel járhatnak az élelmezésbiztonságra és a hiányos táplálkozásra nézve, amennyiben a szántóföldek magánbefektetőknek történő bérbe adása vagy eladása azt eredményezi, hogy a helyi lakosság nem fér hozzá a megélhetésükhöz nélkülözhetetlen termelési erőforrásokhoz, vagy nagy mennyiségű élelmiszert exportálnak és adnak el nemzetközi piacokon, és ezáltal a fogadó állam még inkább függővé és még kiszolgáltatottabbá válik a nemzetközi piacokon tapasztalható nyersanyagár-ingadozásoktól; 18 Maria Heubuch, Heidi Hautala E d preambulumbekezdés (új) E d. mivel a fenntartható, elsősorban helyi fogyasztásra termelő kis- és középüzemi, valamint paraszti gazdaságok kialakítása kulcsfontosságú a fejlődő PE v /40 AM\ doc

11 országokban a hiányos táplálkozás kezelése és az élelmezésbiztonság biztosítása szempontjából; mivel bizonyítékok támasztják alá a teljes élelmiszer-termelés növelését illetően a kis- és középtermelői mezőgazdasági rendszerekben rejlő lehetőséget; mivel a fejlődő országokban kizárólag a kivitelre való termelés előtérbe helyezése negatív hatású lehet különösen a mezőgazdasági kistermelőként dolgozó nőkre nézve; 19 Maria Heubuch, Heidi Hautala E e preambulumbekezdés (új) E e. mivel az ENSZ élelmezésügyi különmegbízottja által az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának március 8-án benyújtott Agroökológia és az élelmiszerhez való jog című jelentés bizonyítja, hogy az agroökológia megfelelő támogatással 10 év alatt egész régiók élelmiszertermelését megduplázhatja, miközben mérsékli az éghajlatváltozás hatásait és enyhíti a vidéki szegénységet; 20 Lorenzo Fontana J preambulumbekezdés AM\ doc 11/40 PE v01-00

12 J. mivel nemzetközi szervezetek megerősítik, hogy az élelmiszertermelés elegendő a világ teljes lakosságának élelmezéséhez, és hogy a gyermekek alultápláltsága a háztartások bizonytalan élelmiszer-ellátásával és szegénységével, a nem megfelelő gondozási és táplálási gyakorlatokkal, az egészségtelen családi környezettel és a nem megfelelő egészségügyi szolgáltatásokkal függ össze; J. mivel nemzetközi szervezetek megerősítik, hogy az élelmiszertermelés elegendő lenne a világ teljes lakosságának élelmezéséhez, ha megvalósulna az erőforrások egyenlőbb elosztása, és hogy a gyermekek alultápláltsága a százmilliókat érintő szegénységgel függ össze; 21 Patrizia Toia J preambulumbekezdés J. mivel nemzetközi szervezetek megerősítik, hogy az élelmiszertermelés elegendő a világ teljes lakosságának élelmezéséhez, és hogy a gyermekek alultápláltsága a háztartások bizonytalan élelmiszer-ellátásával és szegénységével, a nem megfelelő gondozási és táplálási gyakorlatokkal, az egészségtelen családi környezettel és a nem megfelelő egészségügyi szolgáltatásokkal függ össze; J. mivel nemzetközi szervezetek megerősítik, hogy az élelmiszertermelés elegendő a világ teljes lakosságának élelmezéséhez, és hogy a gyermekek alultápláltsága a háztartások bizonytalan élelmiszer-ellátásával és szegénységével, a kirekesztéssel, a nem megfelelő gondozási és táplálási gyakorlatokkal, az egészségtelen családi környezettel és a nem megfelelő egészségügyi szolgáltatásokkal függ össze; 22 Nirj Deva PE v /40 AM\ doc

13 L a preambulumbekezdés (új) L a. mivel a Lancet folyóiratban megjelenő, az anyák és gyermekek táplálkozásáról szóló sorozat 1a szerint évente mintegy életet lehetne megmenteni az anyáknak a terhesség során adott mikrotápanyag-kiegészítők révén, és további életet lehetne megmenteni a gyermekeknek adott célzott A vitamin és cinkpótlással; 1a The Lancet Series on Maternal and Child Nutrition, 23 Paul Rübig 1 bekezdés 1. kiemeli, hogy a gyermekek alultápláltságának számos oka van a legtöbb ember okozta és így elkerülhető, a források egyenlőtlen elosztásától és/vagy nem fenntartható felhasználásuktól kezdve, a nőkkel és gyermekekkel szembeni megkülönböztetésen és a hiányos egészségügyi rendszerek miatti betegségeken át az irányítás hiányáig; 1. kiemeli, hogy a gyermekek alultápláltságának számos oka van a legtöbb ember okozta és így elkerülhető, a nem hatékony gazdasági struktúráktól, a források egyenlőtlen elosztásától és/vagy nem fenntartható felhasználásuktól kezdve, a nőkkel és gyermekekkel szembeni megkülönböztetésen és a hiányos egészségügyi rendszerek miatti betegségeken át az irányítás hiányáig; Or. de AM\ doc 13/40 PE v01-00

14 24 Maria Heubuch, Norbert Neuser, Heidi Hautala 1 bekezdés 1. kiemeli, hogy a gyermekek alultápláltságának számos oka van a legtöbb ember okozta és így elkerülhető, a források egyenlőtlen elosztásától és/vagy nem fenntartható felhasználásuktól kezdve, a nőkkel és gyermekekkel szembeni megkülönböztetésen és a hiányos egészségügyi rendszerek miatti betegségeken át az irányítás hiányáig; 1. kiemeli, hogy a gyermekek alultápláltságának számos oka van a legtöbb ember okozta és így elkerülhető, a források egyenlőtlen elosztásától és/vagy nem fenntartható felhasználásuktól kezdve, az egyes növényekre való túlzott támaszkodáson vagy monokulturális növénytermesztési gyakorlatokon, a nőkkel és gyermekekkel szembeni megkülönböztetésen és a hiányos egészségügyi rendszerek miatti betegségeken át az irányítás hiányáig; 25 Davor Ivo Stier, Bogdan Brunon Wenta 1 bekezdés 1. kiemeli, hogy a gyermekek alultápláltságának számos oka van a legtöbb ember okozta és így elkerülhető, a források egyenlőtlen elosztásától és/vagy nem fenntartható felhasználásuktól kezdve, a nőkkel és gyermekekkel szembeni megkülönböztetésen és a hiányos egészségügyi rendszerek miatti betegségeken át az irányítás hiányáig; 1. kiemeli, hogy a gyermekek alultápláltságának számos oka van a legtöbb ember okozta és így elkerülhető, a források egyenlőtlen elosztásától és/vagy nem fenntartható felhasználásuktól kezdve az irányítás hiányán, a nőkkel és gyermekekkel szembeni megkülönböztetésen át a hiányos egészségügyi rendszerek miatti betegségekig; PE v /40 AM\ doc

15 26 Patrizia Toia 1 bekezdés 1. kiemeli, hogy a gyermekek alultápláltságának számos oka van a legtöbb ember okozta és így elkerülhető, a források egyenlőtlen elosztásától és/vagy nem fenntartható felhasználásuktól kezdve, a nőkkel és gyermekekkel szembeni megkülönböztetésen és a hiányos egészségügyi rendszerek miatti betegségeken át az irányítás hiányáig; 1. kiemeli, hogy a gyermekek alultápláltságának számos oka van a legtöbb ember okozta és így elkerülhető, a források egyenlőtlen elosztásától és/vagy nem fenntartható felhasználásuktól kezdve, a nőkkel és gyermekekkel szembeni megkülönböztetésen és a hiányos egészségügyi rendszerek miatti betegségeken és az irányítás hiányán át az oktatás különösen tekintettel az anyákra hiányáig; 27 Maria Heubuch, Heidi Hautala, Patrizia Toia, Norbert Neuser 1 a bekezdés (új) 1 a. emlékeztet arra, hogy a vidéki lakosság számára a mezőgazdaság továbbra is a megélhetés és az élelmezésbiztonság alapvető forrása; ugyanakkor megjegyzi, hogy a vidéki földterületekre többszörös nyomás nehezedik a népességnövekedés, a földhasználat átalakulása, a kereskedelmi beruházások, az aszályok, a talajerózió és a tápanyagok elfogyása miatti AM\ doc 15/40 PE v01-00

16 környezetromlás, valamint a természeti katasztrófák és a konfliktusok miatt; ezzel összefüggésben úgy véli, hogy a vidéki lakosság számára a földtulajdonjogok biztosítása elengedhetetlen a millenniumi fejlesztési célok eléréséhez; különösen hangsúlyozza, hogy a nőknek is biztosítani kell a földtulajdonjogot a fejlődő országokban tapasztalható szegénység eltörlésére irányuló stratégia fontos részeként, figyelembe véve a nők élelmiszer-termelőként betöltött szerepét a vidéki és városközeli térségekben, valamint a családtagok élelmezésében vállalt felelősségüket; 28 Davor Ivo Stier, Bogdan Brunon Wenta 3 bekezdés 3. hangsúlyozza, hogy egy életciklusperspektívából nézve a gyermek tápanyagigényének kielégítése szempontjából a legfontosabb időszak az első 1000 nap a várandósság időszakát is beleértve, mivel ez alatt az idő alatt megnövekszik a gyermek tápanyagigénye a gyors növekedés és fejlődés miatt, jobban ki van téve a fertőzéseknek és teljes mértékben másoktól függ a táplálkozás, a gondozás és a társas érintkezések tekintetében; (A magyar változatot nem érinti.) 29 Davor Ivo Stier, Bogdan Brunon Wenta PE v /40 AM\ doc

17 4 bekezdés 4. megerősíti, hogy a gyermekek és anyák alultápláltságának megoldása koordinált fellépést igényel az alultápláltságot befolyásoló számos ágazatban, mint például az egészségügyben, az oktatásban, a mezőgazdaságban, valamint a vízhez, energiához és a megfelelő higiénés körülményekhez való jog területén, és felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy fogadjanak el következetes, hosszú távú fejlesztési stratégiákat, és tegyenek erőfeszítéseket az alultápláltság csökkentésére vészhelyzetek és humanitárius beavatkozások során is; 4. megerősíti, hogy a gyermekek és anyák alultápláltságának megoldása integrált megközelítést és koordinált fellépést igényel az alultápláltságot befolyásoló számos ágazatban, mint például az egészségügyben, az oktatásban, a mezőgazdaságban, valamint a vízhez, energiához és a megfelelő higiénés körülményekhez való jog területén, illetve valamennyi érdekelt fél felelős részvételére van szükség, és felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy fogadjanak el következetes, hosszú távú fejlesztési stratégiákat, és tegyenek erőfeszítéseket az alultápláltság csökkentésére vészhelyzetek és humanitárius beavatkozások során is; 30 Lorenzo Fontana 4 bekezdés 4. megerősíti, hogy a gyermekek és anyák alultápláltságának megoldása koordinált fellépést igényel az alultápláltságot befolyásoló számos ágazatban, mint például az egészségügyben, az oktatásban, a mezőgazdaságban, valamint a vízhez, energiához és a megfelelő higiénés körülményekhez való jog területén, és felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy fogadjanak el következetes, hosszú 4. megerősíti, hogy a gyermekek és anyák alultápláltságának megoldása koordinált fellépést igényel az alultápláltságot befolyásoló számos ágazatban, mint például az egészségügyben, az oktatásban, a helyes táplálkozásra való nevelésben, a mezőgazdaságban, valamint a vízhez, energiához és a megfelelő higiénés körülményekhez való jog területén, és felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, AM\ doc 17/40 PE v01-00

18 távú fejlesztési stratégiákat, és tegyenek erőfeszítéseket az alultápláltság csökkentésére vészhelyzetek és humanitárius beavatkozások során is; hogy fogadjanak el következetes, hosszú távú fejlesztési stratégiákat, és tegyenek erőfeszítéseket az alultápláltság csökkentésére vészhelyzetek és humanitárius beavatkozások során is; 31 Maria Heubuch, Heidi Hautala 4 a bekezdés (új) 4 a. kiemeli, hogy egy olyan környezetben, ahol a hagyományos gazdálkodást a monokultúra jellemzi, a diverzifikált növénytermesztési rendszerekről az egyszerűsített gabonaalapú rendszerekre való áttérés számos fejlődő országban hozzájárult a mikrotápanyagokban hiányos táplálkozáshoz; hangsúlyozza, hogy miközben a tápanyagok diverzitása amit a termelés fokozott diverzifikációja tett lehetővé különösen fontos a gyermekek és nők szempontjából, az agroökológiai alapelvekkel összhangban, illetve a városi és városkörnyéki mezőgazdaságban igazgatott gazdaságokban alkalmazott faji diverzitás rendkívül fontos eszköz e tekintetben, mivel biztosítja, hogy a gazdálkodó rendszerekből diverzifikáltabb tápanyagok kerüljenek ki; 32 Maria Heubuch, Heidi Hautala PE v /40 AM\ doc

19 4 b bekezdés (új) 4 b. felszólítja az Uniót, hogy kötelezze el magát az ENSZ élelmezésügyi különmegbízottjának az élelmiszerhez való jogra vonatkozó ajánlásaival összhangban az agroökológia irányába történő alapvető elmozdulás mellett, ami egyik módja annak, hogy az országok képesek legyenek ellátni magukat élelmiszerrel és javítani a táplálkozást, miközben az éghajlatváltozással és a szegénységgel kapcsolatos problémákat is kezelik; ezért sürgősen felszólítja az Uniót, hogy élelmezésisegély- és mezőgazdasági beruházási programjaival a kisüzemi gazdálkodó szervezeteket célozza meg a fejlődő országokban, ami nagyszerű lehetőséget biztosít a legjobb agroökológiai gyakorlatok gazdálkodók körében történő terjesztésére; 33 Maria Heubuch, Heidi Hautala 4 c bekezdés (új) 4 c. hangsúlyozza, hogy a kiskertek és a kisüzemi állattartás hatékonyan hozzájárulhat a termelés és fogyasztás diverzifikációjához nemcsak a vidéki, hanem a városi és városkörnyéki területeken is; hangsúlyozza, hogy a kiskerteket gyakran nők művelik, ami növeli a nők társadalmi szerepvállalását, több bevételt és nagyobb státuszt biztosít AM\ doc 19/40 PE v01-00

20 számukra; hangsúlyozza, hogy a kiskertek növelik a mikrotápanyagokban gazdag élelmiszerek fogyasztását és hatékonyan javítják a gyermekek táplálkozását; felszólítja az Uniót és tagállamait, hogy ezt vegyék figyelembe fejlesztéstámogatási programjaikban; 34 Maria Heubuch, Heidi Hautala, Patrizia Toia, Norbert Neuser 4 d bekezdés (új) 4 d. hangsúlyozza a fenntartható, elsősorban helyi fogyasztásra termelő kisés középüzemi, valamint paraszti mezőgazdaság és halászat kialakításának fontosságát a fejlődő országokban a hiányos táplálkozás kezelése és az élelmezésbiztonság biztosítása szempontjából; felszólít a helyi mezőgazdasági kistermelők és halászok eltűnésének és a helyi lakosság számára történő termelési kapacitásaik gyengítésének megelőzését szolgáló intézkedések bevezetésére; 35 Maria Heubuch, Heidi Hautala 4 e bekezdés (új) PE v /40 AM\ doc

21 4 e. felszólítja az EU-t, hogy fejlesztéstámogatási programjaiban növelje a fenntartható, elsősorban helyi fogyasztásra termelő kis- és középüzemi, valamint paraszti gazdaságoknak nyújtott támogatást, és fektessen be a részvételi alapú, nemzeti vezetésű tervekbe, amelyeket helyi szinten a gazdálkodókkal vagy azok képviselőivel, a helyi és regionális önkormányzatokkal és a civil társadalmi szervezetekkel együttműködve kell végrehajtani; 36 Maria Heubuch, Heidi Hautala 4 f bekezdés (új) 4 f. megjegyzi, hogy noha a helyenként GMO-jellegű hibridtenyésztés egy adott generációban növelheti a termékhozamot, a vetőmagokat minden évben újra meg kell vásárolni, nagy mennyiségű műtrágyát és/vagy növényvédőszert, illetve öntözőrendszert igényelnek, ami lehetetlen számos, esővíz által öntözött kisültetvényen, és a gazdálkodók által generációkon keresztül őrzött és a helyi éghajlati és talajviszonyokhoz alkalmazkodott vetőmagok kipusztulását eredményezi; megállapítja, hogy a részvételen alapuló nemesítési programok és a gazdálkodásokban termesztett vetőmag fontos szerepet töltenek be az éghajlatváltozás hatásaival szembeni ellenálló képesség és a a hosszú távú AM\ doc 21/40 PE v01-00

22 élelmezésbiztonság szempontjából; kéri, hogy az uniós finanszírozású programokat a gazdálkodásokban termesztett vetőmag és a részvételen alapuló nemesítési programok fontos szerepének megőrzése és javítása érdekében inkább az alacsony vagy semmilyen vegyi beavatkozást, mintsem a nagy és költséges beavatkozást igénylő rendszereknek megfelelően alakítsák; 37 Davor Ivo Stier, Bogdan Brunon Wenta 5 bekezdés 5. elismerését fejezi ki a gyermekek alultápláltsága elleni küzdelem terén az elmúlt néhány évben elért javulásért, amit az 1. számú millenniumi fejlesztési cél elérése felé tett haladásra vonatkozó mutatók is bizonyítanak; úgy véli azonban, hogy az alultápláltságban elhunyt vagy attól szenvedő gyermekek száma még mindig magas és hozzájárul a szegénység és az éhezés ördögi körének fenntartásához; 5. elismerését fejezi ki a gyermekek alultápláltsága elleni küzdelem terén az elmúlt néhány évben elért javulásért, amit az 1. számú millenniumi fejlesztési cél elérése felé tett haladásra vonatkozó mutatók is bizonyítanak; úgy véli azonban, hogy az alultápláltságban elhunyt vagy attól szenvedő gyermekek száma még mindig elfogadhatatlanul magas és hozzájárul a szegénység és az éhezés ördögi körének fenntartásához; 38 Patrizia Toia 6 bekezdés PE v /40 AM\ doc

23 6. hangsúlyozza ezért, hogy a gyermekek alultápláltsága elleni küzdelemnek és a megfelelően tápláló élelemhez való egyetemes hozzáférés biztosításának kell a 2015 utáni ütemterv egyik fő céljának maradnia; 6. hangsúlyozza ezért, hogy a gyermekek alultápláltsága és a hiányos táplálkozás minden formája (beleértve a rejtett éhezést is) elleni küzdelemnek és a megfelelően tápláló élelemhez való egyetemes hozzáférés biztosításának kell a 2015 utáni ütemterv egyik fő céljának maradnia; 39 Davor Ivo Stier, Bogdan Brunon Wenta 6 bekezdés 6. hangsúlyozza ezért, hogy a gyermekek alultápláltsága elleni küzdelemnek és a megfelelően tápláló élelemhez való egyetemes hozzáférés biztosításának kell a 2015 utáni ütemterv egyik fő céljának maradnia; 6. hangsúlyozza ezért, hogy a gyermekek alultápláltsága elleni küzdelemnek és a megfelelően tápláló élelemhez való egyetemes hozzáférés biztosításának kell a 2015 utáni ütemterv éhség felszámolására irányuló legfontosabb céljának maradnia, azzal a konkrét felhívással, hogy 2030-ra fel kell számolni a hiányos táplálkozás valamennyi formáját, és 2025-re el kell érni az öt éven aluli gyermekek növekedésbeli és súlybeli elmaradásának csökkentésével kapcsolatos nemzetközi szinten meghatározott célokat; 40 Patrizia Toia 8 bekezdés AM\ doc 23/40 PE v01-00

24 8. hangsúlyozza a politikai akarat fontosságát az alultápláltság kezelésében; üdvözli az ENSZ táplálkozással foglalkozó állandó bizottsága által a Scaling Up Nutrition kezdeményezéshez (SUN) a táplálkozás javításának különösen a nagy mértékben érintett országokban történő felgyorsítása érdekében kidolgozott ütemtervet, számos érdekelt fél, többek között az ENSZ táplálkozással foglalkozó ügynökségeinek részvételével; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy hajtsák végre a SUN-ban felvázolt elveket; 8. hangsúlyozza a politikai akarat fontosságát az alultápláltság kezelésében; üdvözli az ENSZ táplálkozással foglalkozó állandó bizottsága által a Scaling Up Nutrition kezdeményezéshez (SUN) a táplálkozás javításának különösen a nagy mértékben érintett országokban történő felgyorsítása érdekében kidolgozott ütemtervet, számos érdekelt fél, többek között az ENSZ táplálkozással foglalkozó ügynökségeinek részvételével; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy hajtsák végre a SUN-ban felvázolt elveket; felhívja a Bizottságot, hogy ösztönözze és szervezze meg a civil társadalom, valamint a kistermelőkkel és családokkal közvetlen kapcsolatban álló helyi szervezetek SUN elnevezésű kezdeményezésben való részvételét; 41 Ignazio Corrao 9 bekezdés 9. üdvözli az Európai Bizottság kötelezettségvállalását 3,5 milliárd EUR befektetésére 2014 és 2020 között a táplálkozás javítása céljára a világ néhány legszegényebb országában, és felhívja a Bizottságot, hogy növelje a táplálkozással kapcsolatos beavatkozásokra vonatkozó kötelezettségvállalásait azon célkitűzésének elérése érdekében, hogy 2025-re 7 millióval csökkenti az 5 éven aluli, fejlődésben visszamaradt gyermekek 9. üdvözli az Európai Bizottság kötelezettségvállalását 3,5 milliárd EUR befektetésére 2014 és 2020 között a táplálkozás javítása céljára a világ néhány legszegényebb országában, és felhívja a Bizottságot, hogy különösen az ivóvízhez és az elektromos áramhoz való garantált és fenntartható hozzáférésre összpontosítva növelje a táplálkozással kapcsolatos beavatkozásokra vonatkozó kötelezettségvállalásait azon PE v /40 AM\ doc

25 számát; célkitűzésének elérése érdekében, hogy 2025-re 7 millióval csökkenti az 5 éven aluli, fejlődésben visszamaradt gyermekek számát; 42 Patrizia Toia 10 bekezdés 10. hangsúlyozza, hogy a nők kulcsfontosságú szerepet játszanak a gyermekek táplálásában és az élelmezésbiztonságban az anyatejjel való táplálásban, a családi élelem előállításában, megvásárlásában, elkészítésében és elosztásában, a gyermek- és beteggondozásban, valamint a megfelelő higiénia biztosításában; emlékeztet, hogy Afrikában a gazdálkodási tevékenység 80%-át nők végzik, bár még mindig elvétve áll módjukban az, hogy az általuk megművelt föld a tulajdonuk legyen; felszólít ezért arra, hogy a gyermekek alultápláltsága elleni küzdelmet célzó valamennyi szakpolitikába kerüljön bele a nemi dimenzió és a női szerepvállalás megerősítésének előmozdítása; 10. hangsúlyozza, hogy a nők kulcsfontosságú szerepet játszanak a gyermekek táplálásában és az élelmezésbiztonságban az anyatejjel (kizárólag legfeljebb hat hónapig) való táplálásban, a családi élelem előállításában, megvásárlásában, elkészítésében és elosztásában, a gyermek- és beteggondozásban, valamint a megfelelő higiénia biztosításában; emlékeztet, hogy Afrikában a gazdálkodási tevékenység 80%-át nők végzik, bár még mindig elvétve áll módjukban az, hogy az általuk megművelt föld a tulajdonuk legyen; felszólít ezért arra, hogy a gyermekek alultápláltsága elleni küzdelmet célzó valamennyi szakpolitikába kerüljön bele a nemi dimenzió és a női szerepvállalás megerősítésének előmozdítása; 43 Nirj Deva 10 bekezdés AM\ doc 25/40 PE v01-00

26 10. hangsúlyozza, hogy a nők kulcsfontosságú szerepet játszanak a gyermekek táplálásában és az élelmezésbiztonságban az anyatejjel való táplálásban, a családi élelem előállításában, megvásárlásában, elkészítésében és elosztásában, a gyermek- és beteggondozásban, valamint a megfelelő higiénia biztosításában; emlékeztet, hogy Afrikában a gazdálkodási tevékenység 80%-át nők végzik, bár még mindig elvétve áll módjukban az, hogy az általuk megművelt föld a tulajdonuk legyen; felszólít ezért arra, hogy a gyermekek alultápláltsága elleni küzdelmet célzó valamennyi szakpolitikába kerüljön bele a nemi dimenzió és a női szerepvállalás megerősítésének előmozdítása; 10. hangsúlyozza, hogy a nők kulcsfontosságú szerepet játszanak a gyermekek táplálásában és az élelmezésbiztonságban az anyatejjel való táplálásban, a családi élelem előállításában, megvásárlásában, elkészítésében és elosztásában, a gyermek- és beteggondozásban, valamint a megfelelő higiénia biztosításában; rámutat, hogy noha a tartós éhínségben szenvedők 60%- a a nők és gyermekek között található, a fejlődő országokban az élelem 60-80%-át nők termelik; 44 Paul Rübig 10 bekezdés 10. hangsúlyozza, hogy a nők kulcsfontosságú szerepet játszanak a gyermekek táplálásában és az élelmezésbiztonságban az anyatejjel való táplálásban, a családi élelem előállításában, megvásárlásában, elkészítésében és elosztásában, a gyermek- és beteggondozásban, valamint a megfelelő higiénia biztosításában; emlékeztet, hogy Afrikában a gazdálkodási tevékenység 80%-át nők végzik, bár még mindig elvétve áll módjukban az, hogy az általuk 10. hangsúlyozza, hogy a nők kulcsfontosságú szerepet játszanak a gyermekek táplálásában és az élelmezésbiztonságban az anyatejjel való táplálásban, a családi élelem előállításában, megvásárlásában, elkészítésében és elosztásában, a gyermek- és beteggondozásban, valamint a megfelelő higiénia biztosításában; emlékeztet, hogy Afrikában a gazdálkodási tevékenység 80%-át nők végzik, bár még mindig elvétve áll módjukban az, hogy az általuk PE v /40 AM\ doc

27 megművelt föld a tulajdonuk legyen; felszólít ezért arra, hogy a gyermekek alultápláltsága elleni küzdelmet célzó valamennyi szakpolitikába kerüljön bele a nemi dimenzió és a női szerepvállalás megerősítésének előmozdítása; megművelt föld a tulajdonuk legyen; felszólít ezért arra, hogy a gyermekek alultápláltsága elleni küzdelmet célzó valamennyi szakpolitikában vegyék figyelembe a nemi dimenziót a nők és férfiak közötti egyenlőség megvalósítása érdekében; Or. de 45 Nirj Deva 10 a bekezdés (új) 10 a. hangsúlyozza, hogy a nők bár az afrikai gazdálkodás 80%-át adják hivatalosan mindössze a földterületek 2%- át birtokolják; hangsúlyozza továbbá, hogy a nemrégiben Indiában, Kenyában, Hondurasban, Ghánában, Nicaraguában és Nepálban végrehajtott programok megállapították, hogy a nők által vezetett háztartásokban a férfiak által vezetett háztartásokhoz képest jobb az élelmezésbiztonság és az egészségügyi ellátás, és nagyobb az oktatásra fektetett hangsúly; 46 Patrizia Toia 10 a bekezdés (új) AM\ doc 27/40 PE v01-00

28 10 a. hangsúlyozza, hogy szoros összefüggés van egy nő iskolai végzettsége és családjának táplálkozási állapota között: ezért kéri, hogy a képzés és az írástudás nemi akadályainak megszüntetése révén a nők kapjanak nagyobb hozzáférést az oktatáshoz; 47 Nirj Deva 10 b bekezdés (új) 10 b. felszólít ezért arra, hogy a gyermekek alultápláltsága elleni küzdelmet célzó valamennyi szakpolitikába kerüljön bele a nemi dimenzió és a női szerepvállalás megerősítésének előmozdítása; 48 Marlene Mizzi 11 bekezdés 11. hangsúlyozza, hogy az állapotos nők alultápláltságának negatív hatásai vannak az újszülöttre, ami valószínűleg 11. hangsúlyozza, hogy az állapotos nők alultápláltságának negatív hatásai vannak az újszülöttre, ami valószínűleg PE v /40 AM\ doc

29 visszafordíthatatlan módon akadályozza a gyermek jövőbeni fejlődését; felhív ezért arra, hogy kapjon külön figyelmet a nők egészségének és jogainak védelme; visszafordíthatatlan módon akadályozza a gyermek jövőbeni fejlődését; felhív ezért arra, hogy kapjon külön figyelmet a nők egészségének és jogainak védelme, és a táplálkozással kapcsolatos képzés váljon a lányok oktatási programjai és iskolai tananyaga szerves részévé; 49 Marlene Mizzi 11 a bekezdés (új) 11 a. megerősíti az írástudás jelentőségét, mivel hatékony eszköz a szegénység elleni küzdelemben és a gazdasági fejlődés növelésében; ezért hangsúlyozza, hogy fontos támogatni a lányok oktatását, mivel a lányokra fordított befektetés javítja az esélyeiket arra, hogy mind maguk, mind jövőbeli gyermekeik egészségesebb és produktívabb életet éljenek; 50 Nirj Deva 14 bekezdés 14. emlékeztet arra, hogy az ún. rejtett éhezés vagyis a mikrotápanyagok hiánya a gyermekek étrendjében elégtelen testi és szellemi fejlődést okozhat 14. emlékeztet arra, hogy a betegség okozta globális terhek mintegy 7%-áért felelős mikrotápanyag-hiányok súlyos következményekkel járhatnak a AM\ doc 29/40 PE v01-00

30 a gyermekeknél; csecsemők és kisgyermekek fizikai és kognitív fejlődése tekintetében; hangsúlyozza, hogy a rejtett éhezésre vonatkozó legmagasabb mutatószámokkal rendelkező 20 országban amelyekből 18 a Szubszaharai Afrikában és kettő (India és Afganisztán) Ázsiában van az elégtelen fejlődés, a vashiány okozta vérszegénység és az A-vitamin-hiány rendkívül elterjedt az óvodáskorú gyermekek körében; 51 Patrizia Toia 14 bekezdés 14. emlékeztet arra, hogy az ún. rejtett éhezés vagyis a mikrotápanyagok hiánya a gyermekek étrendjében elégtelen testi és szellemi fejlődést okozhat a gyermekeknél; 14. emlékeztet arra, hogy az ún. rejtett éhezés vagyis a mikrotápanyagok hiánya a gyermekek étrendjében elégtelen testi és szellemi fejlődést okozhat a gyermekeknél; ennek elnevezése a stunting (nem megfelelő fejlődés) és ez napjainkban az alultápláltság legelterjedtebb és legveszélyesebb formája, amely a folyamatos szegénység ördögi körébe torkollik; hangsúlyozza, hogy ezzel kapcsolatban a felzárkóztató oktatást és képzést célzó intézkedésekre van szükség. Az ilyen típusú intézkedések esetében fontos a szociális magánszektor, a helyi szervezetek és a civil társadalom hozzájárulása; 52 Patrizia Toia PE v /40 AM\ doc

31 15 bekezdés 15. kiemeli, hogy a gyermekek alultápláltsága nem csak az élelem és az infrastruktúra hiányából eredhet, hanem az élelmiszerelosztás problémáiból, az élelemhez való nem megfelelő hozzáférésből és a vásárlőerőnek különösen a spekuláció következtében jelentős mértékben megnövekedett élelmiszerárak miatti hiányából; megjegyzi, hogy a vásárlóerő hiánya különösen a városi szegényeket érinti, akik nem képesek saját élelmüket előállítani; 15. kiemeli, hogy a gyermekek alultápláltsága nem csak az élelem és az infrastruktúra hiányából eredhet, hanem az élelmiszerelosztás problémáiból, az élelemhez való nem megfelelő hozzáférésből és a vásárlőerőnek különösen a spekuláció következtében jelentős mértékben megnövekedett élelmiszerárak miatti hiányából; megjegyzi, hogy a vásárlóerő hiánya különösen a városi szegényeket érinti, akik nem képesek saját élelmüket előállítani; ebben az összefüggésben fontosnak tartja a kistermelők és a hagyományos termelés védelmét; 53 Maria Heubuch, Heidi Hautala, Patrizia Toia, Norbert Neuser 15 a bekezdés (új) 15 a. rámutat, hogy a fejlődő országokban zajló jelentős mértékű földfelvásárlásból eredő földszerzés újfajta veszélyt jelent az élelmezésbiztonságra és a táplálkozásra nézve; hangsúlyozza, hogy miközben szükség van a mezőgazdasági beruházásokra, a mezőgazdaság nagyléptékű, magas fokon gépesített formái felé való elmozdulás felgyorsítása paradox módon súlyosbíthatja a szegénységet és a hiányos táplálkozást, mivel tovább rontja a már így is rendkívül AM\ doc 31/40 PE v01-00

32 egyenlőtlen versenyt a nagyléptékű, ipari típusú gazdálkodások amelyek átvehetik a piac feletti uralmat és a kisüzemi gazdálkodások amelyektől sok vidéki szegény megélhetése függ között; ezért felhívja az Uniót, hogy a beruházási megállapodások kialakításával összefüggésben korszerűsítse a fejlődő országoknak nyújtott támogatását, annak érdekében, hogy a fogadó ország számára lehetővé tegye a közérdek céljából végzett szabályozást a földterületekkel kapcsolatos megállapodások területén; 54 Maria Heubuch, Heidi Hautala 15 b bekezdés (új) 15 b. megismétli, hogy el kell végezni a fejlődő országokkal kötött beruházási megállapodások társadalmi és környezeti hatásvizsgálatát; különösen úgy véli, hogy a földterületekkel kapcsolatos megállapodásoknak az érintett földhasználók szabad, előzetes, tájékozott beleegyezésén kell alapulniuk, és szisztematikusan be kell emelniük az emberi jogi biztosítékokat, továbbá egyértelmű és kötelező erejű kötelezettségvállalásokat kell meghatározniuk a befektetők tevékenységei, a foglalkoztatás és a hasznok megosztása tekintetében; PE v /40 AM\ doc

33 55 Patrizia Toia 16 bekezdés 16. elismeri, hogy a gyermekek és anyák táplálkozásának javulása és az élelmezésbiztonság általában a számos szakpolitikában és ágazatban úgy mint a hatékony és fenntartható vidékfejlesztésben, a föld- és vízhasználati politikákban, a megfelelő egészségügyi, a biztonságos vízellátási és higiéniai szolgáltatásokban, a megfelelő anya- és gyermekgondozási gyakorlatokban, a tengeri élővilág és más ökoszisztémák védelmében, a biológiai sokféleségben, az erdőirtásban, az éghajlatváltozás hatásainak mérséklésében és az éghajlatváltozáshoz való adaptációban, a katasztrófákkal kapcsolatos kockázatok csökkentésében, a fenntartható termelésben és fogyasztásban, az energiához való fenntartható és biztonságos hozzáférésben, a kereskedelemben, a halászatban, a társadalmi befogadásban és a tisztességes foglalkoztatásban eszközölt hatékony és koordinált fellépésektől fog függni; 16. elismeri, hogy a gyermekek és anyák táplálkozásának javulása és az élelmezésbiztonság általában a számos szakpolitikában és ágazatban úgy mint a hatékony és fenntartható vidékfejlesztésben, a föld- és vízhasználati politikákban, a megfelelő egészségügyi, a biztonságos vízellátási és higiéniai szolgáltatásokban, a megfelelő anya- és gyermekgondozási gyakorlatokban, a tengeri élővilág és más ökoszisztémák védelmében, a biológiai sokféleségben, az erdőirtásban, az éghajlatváltozás hatásainak mérséklésében és az éghajlatváltozáshoz való adaptációban, a katasztrófákkal kapcsolatos kockázatok csökkentésében, a fenntartható termelésben és fogyasztásban, az energiához való fenntartható és biztonságos hozzáférésben, a kereskedelemben, a halászatban, a társadalmi befogadásban, a tisztességes foglalkoztatásban és a mikrotápanyagokban gazdag élelmiszerekhez való hozzáférésben és helyi rendelkezésre állásában eszközölt hatékony és koordinált fellépésektől fog függni; 56 Nirj Deva 17 bekezdés AM\ doc 33/40 PE v01-00

34 17. felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy foglalják bele a táplálkozást valamennyi fejlesztési politikájukba a táplálkozás védelmének és előmozdításának érdekében, valamint biztosítsanak holisztikus megközelítést a helyitől a globális szintig; felkéri a Tanácsot és a Bizottságot, hogy szükség esetén tegyék kulcsfontosságú fejlesztési céllá a táplálkozást a fejlesztési együttműködési eszközökben, nevezetesen a 11. EFA-ban és az új Fejlesztési Együttműködési Eszközben; 17. felkéri a Tanácsot és a Bizottságot, hogy szükség esetén tegyék kulcsfontosságú fejlesztési céllá a táplálkozást a fejlesztési együttműködési eszközökben, nevezetesen a 11. EFA-ban és az új Fejlesztési Együttműködési Eszközben; 57 Ignazio Corrao 17 bekezdés 17. felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy foglalják bele a táplálkozást valamennyi fejlesztési politikájukba a táplálkozás védelmének és előmozdításának érdekében, valamint biztosítsanak holisztikus megközelítést a helyitől a globális szintig; felkéri a Tanácsot és a Bizottságot, hogy szükség esetén tegyék kulcsfontosságú fejlesztési céllá a táplálkozást a fejlesztési együttműködési eszközökben, nevezetesen a 11. EFA-ban és az új Fejlesztési Együttműködési Eszközben; 17. felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy foglalják bele a táplálkozást, az élelmiszerbiztonságot és a fenntartható mezőgazdaságot valamennyi fejlesztési politikájukba a táplálkozás védelmének és előmozdításának érdekében, valamint biztosítsanak holisztikus megközelítést a helyitől a globális szintig; felkéri a Tanácsot és a Bizottságot, hogy szükség esetén tegyék kulcsfontosságú fejlesztési céllá a táplálkozást a fejlesztési együttműködési eszközökben, nevezetesen a 11. EFA-ban és az új Fejlesztési Együttműködési Eszközben; PE v /40 AM\ doc

35 58 Patrizia Toia 17 bekezdés 17. felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy foglalják bele a táplálkozást valamennyi fejlesztési politikájukba a táplálkozás védelmének és előmozdításának érdekében, valamint biztosítsanak holisztikus megközelítést a helyitől a globális szintig; felkéri a Tanácsot és a Bizottságot, hogy szükség esetén tegyék kulcsfontosságú fejlesztési céllá a táplálkozást a fejlesztési együttműködési eszközökben, nevezetesen a 11. EFA-ban és az új Fejlesztési Együttműködési Eszközben; 17. felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy foglalják bele a táplálkozást valamennyi fejlesztési politikájukba a táplálkozás védelmének és előmozdításának érdekében, valamint biztosítsanak holisztikus megközelítést a helyitől a globális szintig, amely során optimális intézkedéscsomagot határoz meg, megfontolva olyan lehetőségeket, mint a táplálkozás diverzifikációja, az étrendkiegészítők, a biodúsítás, valamint az ivóvízhez, a szennyvízelvezetéshez és a táplálkozással kapcsolatos oktatáshoz való hozzáférés;felkéri a Tanácsot és a Bizottságot, hogy szükség esetén tegyék kulcsfontosságú fejlesztési céllá a táplálkozást a fejlesztési együttműködési eszközökben, nevezetesen a 11. EFA-ban és az új Fejlesztési Együttműködési Eszközben, illetve a különböző különösen a gazdasági és energetikai fejlesztési intézkedésekbe integrálja a táplálkozásérzékeny megközelítést (Nutrition Sensitive Approach); 59 Patrizia Toia 18 bekezdés AM\ doc 35/40 PE v01-00

36 18. hangsúlyozza, hogy hatékonyabbá tételük érdekében a fejlesztési és sürgősségi programoknak szorosan össze kell kapcsolódniuk az élelmiszerválságok előrejelzése és megelőzése, az okozott kár csökkentése és a helyreállítás elősegítése érdekében; 18. hangsúlyozza, hogy hatékonyabbá tételük érdekében a fejlesztési és sürgősségi programoknak szorosan össze kell kapcsolódniuk az élelmiszerválságok előrejelzése és megelőzése, az okozott kár csökkentése és a helyreállítás elősegítése érdekében, megerősítve a helyi élelmiszerrendszereket, elősegítve a képességek helyszínen való fejlesztését és a helyi élelmiszer-feldolgozó üzemek létrehozását; 60 Maria Heubuch, Heidi Hautala 19 bekezdés 19. felhívja a fejlődő országok kormányait, hogy hozzanak létre kedvezőbb környezetet a gyermekek jobb táplálkozása számára hatékonyabb politikák, a táplálkozással foglalkozó nemzeti tervek és stratégiák, illetve az adományozók programjai közötti koordináció, az irányítás és az állampolgáraik felé történő elszámoltathatóság révén; nagyobb átláthatóságra ösztönöz a fejlődő országok költségvetéseiben például a költségvetés nyomon követése révén annak érdekében, hogy lehetővé váljon az alultápláltságot kezelő projektek számának és minőségének jobb értékelése; 19. felhívja a fejlődő országok kormányait, hogy hozzanak létre kedvezőbb környezetet a gyermekek jobb táplálkozása számára hatékonyabb politikák, a táplálkozással foglalkozó nemzeti tervek és stratégiák, illetve az adományozók programjai közötti koordináció, az irányítás és az állampolgáraik felé történő elszámoltathatóság révén; hangsúlyozza, hogy e célból szükség van a partneri megközelítésre az élelmezésbiztonságban érdekeltek teljes köre, különösen a helyi önkormányzatok, a regionális hatóságok és civil társadalmi szervezetek tekintetében; nagyobb átláthatóságra ösztönöz a fejlődő országok költségvetéseiben például a költségvetés nyomon követése révén annak érdekében, hogy lehetővé váljon az PE v /40 AM\ doc

37 alultápláltságot kezelő projektek számának és minőségének jobb értékelése; 61 Nirj Deva 19 a bekezdés (új) 19 a. hangsúlyozza, hogy az alultápláltsággal és a mikrotápanyaghiánnyal kapcsolatban jobb és összehangoltabb adatokra van szükség, annak érdekében, hogy jobban lehessen segíteni a beavatkozási programokat és célzott, tájékozott támogatást lehessen nyújtani az érintett országoknak; 62 Patrizia Toia 20 bekezdés 20. felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy mobilizáljanak hosszú távú pénzügyi befektetéseket és forrásokat a táplálkozás érdekében többek között olyan szereplőkkel együttműködésben, mint az ENSZ ügynökségek, a G8-ak/G- 20-ak, a feltörekvő országok, nemzetközi és nem kormányzati szervezetek, felsőoktatási intézmények, civil társadalmi szervezetek és a magánszektor, valamint 20. felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy mobilizáljanak hosszú távú pénzügyi befektetéseket és forrásokat a táplálkozás érdekében többek között olyan szereplőkkel együttműködésben, mint az ENSZ ügynökségek, a G8-ak/G- 20-ak, a feltörekvő országok, nemzetközi és nem kormányzati szervezetek, felsőoktatási intézmények, civil társadalmi szervezetek és a magánszektor, valamint AM\ doc 37/40 PE v01-00

38 tegyék a táplálkozást az innovatív finanszírozás prioritásává; tegyék a táplálkozást az innovatív finanszírozás prioritásává, illetve szabványosítsák, mozdítsák elő és szabályozzák az alultápláltság és a hiányos táplálkozás jelenségével kapcsolatos adatgyűjtést; 63 Maria Heubuch, Heidi Hautala 20 bekezdés 20. felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy mobilizáljanak hosszú távú pénzügyi befektetéseket és forrásokat a táplálkozás érdekében többek között olyan szereplőkkel együttműködésben, mint az ENSZ ügynökségek, a G8-ak/G- 20-ak, a feltörekvő országok, nemzetközi és nem kormányzati szervezetek, felsőoktatási intézmények, civil társadalmi szervezetek és a magánszektor, valamint tegyék a táplálkozást az innovatív finanszírozás prioritásává; 20. felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy mobilizáljanak hosszú távú pénzügyi befektetéseket és forrásokat a táplálkozás érdekében többek között olyan szereplőkkel együttműködésben, mint az ENSZ ügynökségek, a G8-ak/G- 20-ak, a feltörekvő országok, nemzetközi és nem kormányzati szervezetek, felsőoktatási intézmények, civil társadalmi szervezetek és a magánszektor, valamint tegyék a táplálkozást az innovatív finanszírozás prioritásává; hangsúlyozza, hogy a táplálkozás területén tett pénzügyi beruházások nem veszélyeztethetik a kisüzemi kis- és középvállalkozások létét, és tiszteletben kell tartaniuk a kis helyi gazdálkodók földjét, bérletét és földhasználati jogát, valamint a helyi közösségek természetes erőforrásokhoz való hozzáférését; 64 Patrizia Toia PE v /40 AM\ doc

39 20 a bekezdés (új) 20a. felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy ültessék át az uniós és nemzeti jogszabályokba az olyan önkéntes kódexeket, mint Az anyatejhelyettesítők piaci értékesítéséről szóló nemzetközi kódex és a WHO ajánlásait; 65 Patrizia Toia 20 b bekezdés (új) 20b. felhívja a Bizottságot, hogy vonja be a 2015-ös világkiállításon résztvevő tagállamokat egy közös kezdeményezés elindításába, amely a Bolygónk élelmezése Életre szóló energia témájából kiindulva kötelezettségvállalásokat és kötelező célokat, valamint különböző területeken a mezőgazdaságtól az együttműködésig sokrétű stratégiákat állapít meg az éhezés és az alultápláltság elleni küzdelem érdekében; AM\ doc 39/40 PE v01-00

40 PE v /40 AM\ doc