1. AZ INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERV FELÉPÍTÉSE 5 2. A MISKOLCI EGYETEM JÖVŐKÉPE ÉS STRATÉGIAI CÉLRENDSZERE Egyetemünk jövőképe 6

Átírás

1

2 A Miskolci Egyetem Intézményfejlesztési Terve Tartalom 1. AZ INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERV FELÉPÍTÉSE 5 2. A MISKOLCI EGYETEM JÖVŐKÉPE ÉS STRATÉGIAI CÉLRENDSZERE Egyetemünk jövőképe A Miskolci Egyetem stratégiai célrendszere 6 3. EGYETEMÜNK STRATÉGIAI CÉLJAI, AKCIÓI ÉS MUTATÓSZÁMAI STRATÉGIAI TERÜLETENKÉNT Oktatás cél: Képzésben résztvevők létszámának növelése cél: Hazai és nemzetközi munkaerőpiacon versenyképes szakemberek képzése cél: Képzési portfolió fejlesztése cél: Képzési módszertan fejlesztése, képzők képzése cél: Idegennyelvű képzések fejlesztése Tudományos kutatás, kutatás-fejlesztés és innováció cél: Doktori képzés és kutatás fejlesztése cél: Kutatási eredmények hasznosítása cél: Nemzetközi és hazai szinten versenyképes kutatási, fejlesztési és innovációs kompetenciák erősítése cél: Regionális szinten releváns és keresett kutatási, fejlesztési és innovációs kompetenciák erősítése cél: Tudományos kutatási, kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységhez kapcsolódó szolgáltatások, ösztönzési rendszerek fejlesztése cél: Kutatási hálózatokkal való együttműködés Intézményi szolgáltatások cél: Egyetemi polgárokat célzó szabadidős, sport és kulturális és egészségügyi szolgáltatások fejlesztése cél: Hallgatói tehetséggondozás komplex rendszerének fejlesztése cél: Hallgatók tanulmányi, jóléti és szociális szolgáltatásainak fejlesztése cél: Oktatásszervezési és munkaerő-piaci együttműködésre épülő szolgáltatások fejlesztése Társadalmi, gazdasági, kulturális hatás cél: Aktív részvétel az innovációs gazdaságban cél: Művelődési és kulturális tartalmak közvetítése cél: Társadalmi felzárkózás elősegítése cél: Miskolci Egyetem ismertségének és külső / belső elismertségének növelése Gazdálkodás cél: Saját bevétel arányának növelése cél: Hatékonyságjavítás, költségcsökkentés 33

3 A Miskolci Egyetem Intézményfejlesztési Terve cél: Teljesítmény alapú belső forrásallokáció bevezetése Intézményirányítás és szervezeti működés cél: A döntéshozatal és a szervezeti működés korszerűsítése cél: A vezetési, a gazdálkodási és egyéb adminisztrációs folyamatok informatikai támogatásának fejlesztése cél: Szemléletváltás a belső működésben Humán erőforrások cél: Egyetem, mint munkáltató vonzerejének, imázsának fejlesztése cél: Humánerőforrás-kapacitások elosztásának racionalizálása cél: Kiválóság fejlesztése cél: Kiegyensúlyozott oktatói-kutatói korösszetétel elérése cél: Objektív és transzparens követelményrendszeren alapuló teljesítményértékelési és ösztönzési rendszer kialakítása Infrastruktúra cél: Infrastruktúra állagának megóvása, fejlesztése cél: Infrastruktúra kapacitások jobb kihasználása KUTATÁS-FEJLESZTÉSI STRATÉGIA TARTALMI IRÁNYAI Fenntartható természeti erőforrás gazdálkodás Környezet és fenntartható természeti erőforrás-gazdálkodás Tudományos Műhely Energiagazdálkodás Tudományos Műhely Geo-információ feldolgozás Tudományos Műhely Alkalmazott anyagtudomány és nanotechnológia Az egyes Tudományos Műhelyek céljai és feladata Az elérendő K+F+I célok A Kutatási Központban elvégzett kutatómunka főbb hatásai Mechatronika és logisztika Mechatronikai rendszerek és elemeinek kutatása és fejlesztése Logisztikai rendszerek hatékonyságnövelési eljárásainak, módszereinek kutatása Vezetékes és vezeték nélküli kommunikációs rendszerek megbízhatóságának növelése a logisztikai és mechatronikai alkalmazásoknál Innovációs gépészeti tervezés és technológiák Innovatív anyagtechnológiák Befejező precíziós megmunkálások Tudományos Műhely Gépészeti és alternatív üzemanyagok fejlesztése Tudományos Műhely Innovatív gép-és termékfejlesztés Tudományos Műhely A Nem-lineáris mechanikai jelenségek modellezése és végeselemes szimulációja Tudományos Műhely 55

4 A Miskolci Egyetem Intézményfejlesztési Terve A Fémszerkezetek optimális modellezése Tudományos Műhely Az innovatív környezetbarát technológiák fejlesztése és az energiahatékonyság növelése Tudományos Műhely Számítógépes tervezés az anyagtechnológiákban Tudományos Műhely STRATÉGIAI KONTROLLING FOLYAMATÁNAK ÉS ESZKÖZEINEK BEMUTATÁSA Előrehaladás rendszeres nyomon követése a Vezetői Információs Rendszer és az Egyetem egyéb forrásrendszerei alapján Negyedéves stratégiai beszámolás Éves stratégiai beszámolás Stratégia éves felülvizsgálata STRATÉGIAI KOMMUNIKÁCIÓ FOLYAMATÁNAK ÉS ESZKÖZEINEK BEMUTATÁSA Stratégiai kommunikáció a belső érintettek felé Stratégiai kommunikáció a külső érintettek felé ÉVES MŰKÖDÉSI TERV VAGYONGAZDÁLKODÁSI STRATÉGIA SZ. MELLÉKLET: MUTATÓSZÁMOK BEMUTATÁSA SZ. MELLÉKLET: AKCIÓK BEMUTATÁSA SZ. MELLÉKLET: IDÉZETTSÉGI LISTA 102

5 A Miskolci Egyetem Intézményfejlesztési Terve Az Intézményfejlesztési Terv felépítése A helyzetértékelés és az azon alapuló stratégiai irányok alapján Egyetemünk kialakította a os időszak stratégiai célrendszerét, akcióit, és ezek teljesülését mérő mutatószámait. A stratégia kialakításának folyamatát az alábbi ábra mutatja. 1. ábra: A Miskolci Egyetem stratégiaalkotási folyamatának menete Jövőkép kialakítása Stratégiai célok és céltérkép meghatározása Célok stratégiai akciókká való lebontása Akciók részletes kidolgozása Célokhoz mutatók definiálása Mutatók részletes kidolgozása Intézményfejlesztési tervünk felépítése megegyezik a tervezés folyamatának lépéseivel. Elsőként olvasható Egyetemünk víziója az elkövetkezendő négy évre. Ez foglalja össze, honnan hová, milyen versenykörnyezetben, milyen területeken milyen célpozícióba kíván Egyetemünk 2016-ra elérni. Ezt követi Egyetemünk célrendszere, mely a stratégiai céljaink egymásra épülését, összekapcsolódásait mutatja be. A célrendszer átfogó bemutatását követően a stratégiai célok kibontása található meg a dokumentumban. Stratégiai területenként összefogva először ismertetjük a stratégiai területre vonatkozó korábban meghatározott stratégiai irányokat, melyek alapot adtak a célok kialakításához. Majd egyesével bemutatjuk az általunk meghatározott célokat, a hozzájuk tartozó mutatószámokat és a kapcsolódó akciókat.

6 A Miskolci Egyetem Intézményfejlesztési Terve A Miskolci Egyetem jövőképe és stratégiai célrendszere 2.1. Egyetemünk jövőképe Egyetemünk jövőképének meghatározásakor figyelembe vettük versenykörnyezetünket, tevékenységi körünket, és a jelen helyzetünk elemzését. E tények alapján és fő stratégiai irányaink figyelembe vételével alakítottuk ki víziónkat: A Miskolci Egyetem jövőképe A Miskolci Egyetem az Észak Magyarországi Régió társadalmi-gazdasági fejlődését meghatározó tudásközpont, amely műszaki, informatikai, társadalom-, bölcsész- és egészségtudományi területekre koncentrált képzési és kutatási tevékenységével az üzleti és az állami szektor kiemelt partnere az innovációs és a munkaerő-piaci igények kielégítésében. A Miskolci Egyetem 2020-ban Magyarország hét legkeresettebb felsőoktatási intézményeinek egyike, nemzetközi szinten ismert és elismert, kutatóegyetemi cím birtokosa. Jövőképünk határozza meg az elkövetkezendő időszakra kitűzött céljaink irányát. Törekszünk működésünk és fejlesztéseink során a közösen megalkotott víziónknak megfelelően az abban leírt állapot elérését szolgáló tevékenységeket végezni A Miskolci Egyetem stratégiai célrendszere A célrendszer kialakításához a széles körben ismert Balanced Scorecard módszertant vettük alapul és e módszertan célhierarchiáját adaptáltuk Egyetemünkre. Lévén hogy intézményünk nem a for-profit versenyszférába tartozik, így a módszertant némi átalakítással adaptáltuk. Egyes nézőpontok módosításra kerültek, majd ezt követően csoportosítottuk a fenntartó által is meghatározott stratégiai területeket a megfelelő hierarchiaszintekre. A célhierarchia alapjai Egyetemünk megközelítésében az erőforrásaink. Ide értendők a humán erőforráshoz és az infrastruktúrához tartozó céljaink. A folyamatok nézőpont a mi esetünkben kibővült egyfajta szervezeti megközelítéssel is. Ezt vezetés és szervezés szintnek neveztük el, az intézményirányítás és a szervezeti struktúra témakörök céljai kerültek ide. A BSc módszertanban ezt a vevők nézőpont követi. Egy felsőoktatási intézmény esetében a vevők csoportja igen sokrétű vevőnk a hallgató, akinek képzést nyújtunk, vevőink azon szervezetek, akikkel a képzésben vagy a K+F-ben együttműködünk és szolgáltatunk számukra. Így ezen nézőpont nem jelenik meg külön, hiszen egy oktatási intézményben a vevők elégedettsége nem a gazdasági eredményeket szolgálja, hanem egyfajta végcélnak tekinthető. Így a vevő szempont az alaptevékenység és a környezetre való hatás részekbe épült be.

7 A Miskolci Egyetem Intézményfejlesztési Terve Ennek megfelelően a harmadik szint a gazdálkodás, mely a működésünkhöz szükséges források biztosítását célozza. Ide kerültek a gazdálkodási tématerület céljai. A negyedik hierarchiaszint az alaptevékenységek csoportja. Míg a versenyszférában a profit elérése a végcél, addig egy felsőoktatási intézményben a gazdálkodási egyensúly csak eszköz az alaptevékenység biztosításához, azaz a magas színvonalú oktatás, kutatás-fejlesztés és intézményi szolgáltatások nyújtásához. A környezetre gyakorolt hatás, mint egy Egyetem harmadik missziója, a célhierarchia csúcsára került. E mögött azon megfontolás áll, hogy egy Egyetem az alaptevékenységét, főként a képzést és a kutatás-fejlesztés, környezete jobbítása érdekében végzi, és ez által pozitív hatás kíván és tud kiváltani szűkebb és tágabb környezetén. Összefoglalva tehát úgy látjuk, hogy ha egy felsőoktatásban tevékenykedő szervezet megfelelő humán és infrastrukturális erőforrásokkal rendelkezik, és ehhez megfelelő irányítási és szervezeti háttér áll rendelkezésre, akkor elérhető egy megfelelő gazdálkodási egyensúly. Ha ez az egyensúly, a megfelelő erőforrások és folyamatok rendelkezésre állnak, akkor végezhető magas színvonalon az alaptevékenység, mely biztosíthatja végül az Egyetem társadalmi küldetését. A Miskolci Egyetem célrendszerének összefoglaló bemutatása

8 A Miskolci Egyetem Intézményfejlesztési Terve ábra: A Miskolci Egyetem stratégiai célrendszere Környezetre való hatás Aktív részvétel az innovációs gazdaságban Társadalmi felzárkózás elősegítése Művelődési és kulturális tartalmak közvetítése, társadalomalakítás Miskolci Egyetem ismertségének és külső/ belső elismertségének növelése Gazdálkodás Alaptevékenységek Nemzetközi és hazai szinten versenyképes kutatási, fejlesztési és innovációs kompetenciák erősítése Kutatási hálózatokkal való együttműködés Hazai és nemzetközi munkaerőpiacon versenyképes szakemberek képzése Képzésben résztvevők létszámának növelése Képzési módszertan fejlesztése Saját bevétel arányának növelése Regionális szinten releváns és keresett kutatási, fejlesztési és innovációs kompetenciák erősítése Képzési portfólió minőségi fejlesztése Idegen nyelvű képzések fejlesztése Doktori képzés és kutatás fejlesztése Hatékonyságjavítás, költségcsökkentés Egyetemi polgárokat célzó szabadidős, sport és kulturális és egészségügyi szolgáltatások fejlesztése Hallgatók tanulmányi, jóléti és szociális szolgáltatásainak fejlesztése Tudományos és kutatási, fejlesztési és innovációs tevékenységhez kapcsolódó szolgáltatások, ösztönzési rendszerek fejlesztése Kutatási eredmények hasznosítása Hallgatói tehetséggondozás komplex rendszerének fejlesztése Oktatásszervezési és munkaerőpiaci együttműködésre épülő szolgáltatások fejlesztése Teljesítmény alapú belső forrásallokáció bevezetése Vezetés és szervezés A döntéshozatal és a szervezeti működés korszerűsítése A vezetési, a gazdálkodási és egyéb adminisztrációs folyamatok informatikai támogatásának fejlesztése Szemléletváltás a belső működésben Erőforrások Objektív és transzparens követelményrendszeren alapuló teljesítményértékelési és ösztönzési rendszer kialakítása Kiválóság fejlesztése Egyetem, mint munkáltató vonzerejének, imázsának fejlesztése Humánerőforrás-kapacitások elosztásának racionalizálása Kiegyensúlyozott oktatói-kutatói korösszetétel elérése Infrastruktúra állagának megóvása, fejlesztése Infrastruktúra kapacitások jobb kihasználása

9 A Miskolci Egyetem Intézményfejlesztési Terve Egyetemünk stratégiai céljai, akciói és mutatószámai stratégiai területenként Egyetemünk stratégiáját a fenntartó által is megadott stratégiai területek szerint mutatjuk be. Minden tématerület felvezetéseként bemutatjuk a témában már korábban meghatározott stratégiai irányainkat, melyek mintegy kiinduló pontul szolgálnak a definiált célokhoz. Az előzetes stratégiai irányok a tématerületre vonatkozó főbb megállapításainkat foglalják össze. Az előzetes stratégiai irányok meghatározása után a stratégiai területen definiált egyes célok, és a hozzájuk tartozó mutatószámok és akciók kerülnek bemutatásra. A mutatókat, a definíciókat és a hozzájuk tartozó bázis- és célértékeket az 1. sz. melléklet tartalmazza, A célhoz kapcsolódó akciókat és azok részleteit a 2. sz. melléklet tartalmazza. Kiemeljük, hogy azon mutatóknál ahol a bázisértéknél nincs adat, ott a kezdeti lépés a nyilvántartás és a mérés kialakítása, ezt követően van lehetőség a bázis- és célérték meghatározására Oktatás Az oktatás területén az alábbi főbb stratégiai irányokat kívánjuk követni: A felsőoktatás ágazati irányításában tapasztalható trendek, valamint az intézmény tágabb értelemben vett gazdasági-társadalmi környezetének alakulása az Egyetem számára alapvetően kedvezőtlen környezetet teremt, amelyben az elért eredmények megtartása és a fókuszált fejlesztések jelenthetik az alapvető stratégiai irányokat. A Miskolci Egyetem a stratégiai időtáv végére hangsúlyeltolást tervez a képzési szerkezetében. A régió társadalmi-gazdasági környezetére, a jelentkező hallgatók szociális és előképzettségi hátterére tekintettel az intézmény növelni kívánja az FSZ képzési szinten tanuló hallgató létszámot. Az alapképzési programok tekintetében az intézmény szinten tartást tervez, míg a mesterképzés és a doktori képzés intézményi súlyát és jelentőségét növelni kívánja. A Miskolci Egyetem a stratégiai időtáv végére alapvetően a regionális képzési igények kielégítésére törekszik, azzal az igényel, hogy képzései országos merítési bázissal is rendelkezzenek. Az idegennyelvű képzési kapacitásokra építve elsősorban az MFK és a GTK kapcsán tervezzük nemzetközi fókusz bővítését. A CFK elsősorban a határon túli magyar hallgatók képzésével válhat nemzetközi jelentőségű képzőhellyé. A Miskolci Egyetem nem kíván olyan képzési programokat fenntartani, illetve elindítani, amelyek munkapiaci relevancia nélkül, kifejezetten hallgatói igényeken alapulnak. A karok jelentős részében a képzési portfolió kialakításában egyaránt releváns a hallgatói preferenciák figyelembe vétele (népszerűség), és a munkapiaci

10 A Miskolci Egyetem Intézményfejlesztési Terve szükségletek kielégítése. A műszaki karok esetében egyértelműen a piaci igényeknek kíván prioritást adni az intézmény. Ezen irányok tükröződnek az oktatási területen definiált céljainkban is. Oktatási területen öt cél került meghatározásra cél: Képzésben résztvevők létszámának növelése Egyetemünk jelen helyzetéből kiindulva, négy különböző tényező is alátámasztja a cél megalapozottságát: A Miskolci Egyetem olyan képzési területekkel rendelkezik (anyagtudomány, földtudomány, stb.), melyek az országban egyedülállók. Ebből adódóan ezen képzési területek merítési bázisának és ehhez kapcsolódóan az országos hatókörű beiskolázásnak minden feltétele adott. A Miskolci Egyetem a jelenlegi hallgatói létszámnál nagyobb kapacitásigényt is ki tud elégíteni. Az észak-magyarországi régió tudásközpontjaként minél szélesebb kör megszólítása és felsőoktatási rendszerbe vonzása kívánatos, a társadalmi felzárkóztatási szempontokat is szem előtt tartva. A szakirányú továbbképzésekben még jelentős fejlesztési tartalékokkal rendelkezünk Ezen tényezőkből adódik, hogy Egyetemünk releváns és reális célja a képzésben résztvevők számának növelése a stratégiai időtávon belül. A stratégiai irányokkal is összhangban a létszám növelése nem minden képzési szinten releváns azonos mértékben. A létszámnövelés elsősorban a felsőfokú szakképzés és a mesterképzés területén kiemelt cél. A felsőfokú szakképzés terén a hátrányos helyzetű rétegek társadalmi felzárkóztatása a mozgatóerő, míg a mesterképzések esetében az Egyetem elitképzési szintjének erősítése az irány Célhoz kapcsolódó mutatószámok A célhoz kapcsolódó mutatószámok esetében igyekeztünk eleget tenni a kiegyensúlyozottság elvének. Ebből adódóan eredménymutatókat és teljesítményokozókat is definiáltunk. Továbbá a mennyiségi mutatók mellett minőségi mutatók is meghatározásra kerültek A cél elérését vizsgálva az alábbi mutatókat kívánjuk figyelni: Aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkező hallgatói létszám változása A Miskolci Egyetem képzéseiben résztvevő hallgatók létszámának aránya az adott képzésben országos szinten résztvevő hallgatók arányához képest Államilag támogatott keretszámok feltöltöttsége Az egyetemi beiskolázási kampánnyal elért középiskolások aránya

11 A Miskolci Egyetem Intézményfejlesztési Terve A létszám növelésekor kiemelt figyelmet kívánunk fordítani arra, hogy a létszámnövekedés ne okozzon minőségi romlást. Ezért meghatároztunk a mennyiségi célokat ellensúlyozó minőségi mutatókat is, melyek az alábbiak: Lemorzsolódó hallgatók aránya Abszolutórium megszerzéséhez szükséges idő (félév) aránya a mintatantervben előírt félévek számának arányához A mutatókat, a definíciókat és a hozzájuk tartozó bázis- és célértékeket az 1. sz. melléklet tartalmazza: Célhoz kapcsolódó akciók A létszám növelése célhoz kapcsolódó akcióink három fő területet érintenek. A beiskolázási tevékenység erősítése, amely akció alapvetően a beiskolázandó célközönség megszólítását, elérését, támogatását jelenti. Ez esetben alapvetően két külön célcsoport és hozzájuk tartozó tevékenységsorozat definiálható. Egyik célközönség a középiskolások, akik a felsőfokú szakképzés és az alapképzés potenciális hallgatói, másik célcsoport pedig az Egyetem alapképzésében vagy más felsőoktatási intézmények alapképzésében tanuló hallgatók, akik esetében a mesterképzésben való részvétel elérése a cél. A képzések népszerűsítése, egységes és tudatos intézményi image kialakítása, a külső kommunikáció tudatos és hatékony megszervezése - magyar és idegen nyelven egyaránt, amely akció az Egyetem külső kommunikációjának erősítését jelenti. A bejövő hallgatók tudásszintje emelésének támogatása, amely akció a minőségi célokat hivatott alátámasztani. Ezen akció keretében olyan tevékenységeket tervezünk megvalósítani, melyek egyrészt felkészítik a leendő hallgatókat az egyetemi létre, másrészt segítik a hátrányos helyzetű leendő hallgatókat az egyetemi tanulmányok sikeres folytatásához szükséges tudásszint elérésében. A célhoz kapcsolódó akciókat és azok részleteit a 2. sz. melléklet tartalmazza cél: Hazai és nemzetközi munkaerőpiacon versenyképes szakemberek képzése Egy felsőoktatási intézmény legnagyobb érdeme és egyben legfőbb marketing eszköze is, ha hallgatói sikeresen tudnak elhelyezkedni. Egyetemünk célja olyan hallgatók képzése, akik megállják helyüket a munkaerőpiacon és lehetőség szerint képzettségüknek és elképzeléseiknek megfelelően tudnak munkát vállalni. Emellett nemcsak a hallgatók, hanem a munkaadók érdekeit is szem előtt tartva, olyan leendő munkavállalókat kívánunk képezni, akik munkahelyükön megállják helyüket, megfelelő szakmai, nyelvi ismeretekkel és készségekkel rendelkeznek. Ahogy a stratégiai irányokban is már megfogalmaztuk, olyan képzéseket kívánunk indítani,

12 A Miskolci Egyetem Intézményfejlesztési Terve melyek főként a munkaerőpiac igényeivel összhangban állnak, ezzel is biztosítva a hallgatók egyetemi tanulmányokat követő érvényesülését Célhoz kapcsolódó mutatószámok A célhoz kapcsolódó mutatók során egyfelől törekedtünk olyan mutatók meghatározására, mely jól mérik a végzett hallgatók munkaerő-piaci sikerességét. A hatásindikátorok mellett olyan mutatókat is meghatároztunk, mely az Egyetem ez irányú erőfeszítéseit mérik. A hallgatók sikereit és közvetetten az Egyetem eredményességét mérő mutatók (Ezen témakörhöz kapcsolódó mutatók értéke nagymértékben függ a vizsgálatba bevont hallgatók összetételétől és válaszadási hajlandóságuktól.): Elhelyezkedéshez szükséges átlagos időtartam Végzettségnek megfelelő elhelyezkedés aránya Az Egyetemről alkotott munkáltatói képet mérő mutató: Az egyetemi karok munkáltatók általi megítélése (presztízsindex) Az Egyetem tevékenységét közvetlenül mérő mutató: Gyakorlati képzésben közreműködő partnerek számának változása A mutatókat, a definíciókat és a hozzájuk tartozó bázis- és célértékeket az 1. sz. melléklet tartalmazza Célhoz kapcsolódó akciók A célhoz meghatározott akciók alapvetően három aspektusból támogatják az elérendő célt. Fontos az idegen nyelv ismeretének fejlesztése, melynek érdekében az alábbi akciókat definiáltuk: A hallgatók idegen nyelvi és szaknyelvi kompetenciáinak fejlesztése A nyelvismeret mellett kiemelten fontos a mély szakértelem, a megfelelő, jelen piaci igényekhez is illeszkedő szaktudás és emellett az egyéb irányú alapműveltség. Ezek elérése érdekében két fontos akciót definiáltuk: Munkaerő-piaci igények, trendek felmérése és az oktatásba történő folyamatos becsatornázása Külföldi részképzésekben, tapasztalatszerzésben való részvételi lehetőségek bővítése Szakkollégiumok fejlesztése és továbbiak létrehozása Végül és talán az egyik legfontosabb területként a hallgatók szakmai gyakorlaton való részvétele, mely mélyíti a szaktudást, és mintegy szellemileg is felkészíti a hallgatót a jövőbeni munkavállalásra. A célhoz kapcsolódó akciókat és azok részleteit a 2. sz. melléklet tartalmazza.

13 A Miskolci Egyetem Intézményfejlesztési Terve cél: Képzési portfolió fejlesztése A képzési portfólió fejlesztésére vonatkozó célunk a képzési portfólió átalakítását és racionalizálását jelenti. A létszámnövelés szempontjából releváns területeken a képzési portfólió minőségi fejlesztése van fókuszban. Ez alatt elsősorban a munkaerő-piaci igényeknek történő erőteljesebb megfelelés és esetlegesen új képzések indítása érthető, akár más szereplőkkel együttműködve. A fejlesztésekkel párhuzamosan a cél másik fókusza a jelenlegi képzési portfólió (szakok, szakirányok) felülvizsgálata és racionalizálása, főként méretgazdaságossági szempontokat érvényesítve. Célunk, hogy Egyetemünk egy letisztult, a hallgatók és a munkaerőpiac igényét kielégítő és méretgazdaságos képzési portfóliót alakítson ki magának a stratégiai időtáv végére Célhoz kapcsolódó mutatószámok A mutatószámok kialakításakor a portfólió vonzerejét, és annak fenntarthatóságát mérő indikátorok kerültek definiálásra: Első helyes jelentkezés és teljes jelentkezés részaránya, ami a portfólió vonzerejét, a hallgatói igényeknek való megfelelőséget hivatott mérni. Egy szakra jutó átlagos hallgatói létszám (bejelentkezett), amely a szakok méretgazdaságosságát mutatja. 10 fő alatti létszámmal induló kurzusok száma, amely az abszolút veszteséget termelő kurzusok számának a szükséges minimumra való csökkentéséhez ad inputot. (Egyetemünkön vannak indokolhatóan alacsony létszámmal működő kurzusok, ezekre természetesen nem vonatkozik ez a cél.) A mutatókat, a definíciókat és a hozzájuk tartozó bázis- és célértékeket az 1. sz. melléklet tartalmazza Célhoz kapcsolódó akciók Az akciók három fókuszpont köré csoportosíthatók. Az akciók egy része a portfólió átalakítása köré csoportosítható, kitérve emellett a szükséges kompetenciák fejlesztésére is: A felnőttképzési, a szakirányú továbbképzési és a felsőfokú szakképzési portfolió felülvizsgálata, megújítása, munkapiaci igényeknek megfelelő bővítése, átalakítása Társadalomtudományi alapszakok és mesterszakok fejlesztése a regionális szakemberutánpótlás biztosítása érdekében Új mesterszintű képzések indítása Társadalmi felzárkóztatás érdekében speciális képzések indítása a halmozottan hátrányos helyzetű fiatalok számára

14 A Miskolci Egyetem Intézményfejlesztési Terve Az Egyetem felnőttképzési kompetenciáinak felmérése és erősítése Az akciók másik csoportja az együttműködéseken alapuló képzésfejlesztést hivatott támogatni: Képzések szervezése a vállalati és állami szféra számára Más hazai vagy külföldi intézményekkel közös képzések indítása, ezáltal intézmények közötti képzési konszolidáció Végül, de talán legfontosabbként az akciók harmadik ága, mely a meglévő portfólió méretgazdaságossági racionalizálását valósítja meg: Képzési portfólió racionalizálása - párhuzamosságok és elaprózottság megszüntetése A célhoz kapcsolódó akciókat és azok részleteit a 2. sz. melléklet tartalmazza cél: Képzési módszertan fejlesztése, képzők képzése A képzési módszertan fejlesztése, képzők képzése cél két oldalról közelít a képzés minőségének növeléséhez. Egyik oldalról célunk olyan módszertani eszközök alkalmazása, melyek igazodva a megváltozott környezethez és a hallgatók új igényeihez, szokásaihoz hatékonyabbá tehetik a tudásátadás folyamatát. A másik szempontból az oktatók fejlesztése révén kívánjuk a képzés színvonalát emelni, főként a képzők szakmai, pedagógiai ismereteinek fejlesztése révén Célhoz kapcsolódó mutatószámok A mutatók meghatározásakor is e két nézőpontot vettük figyelembe: Képzésben, továbbképzésben részt vett oktatók aránya, amely input mutatóként méri, hogy az oktatók hány százaléka vett részt szakmai, pedagógiai ismeretbővítést célzó továbbképzésen. Hallgatói elégedettség az oktatók felkészültségével (OMHV), mely hatásmutatóként méri az oktatók teljesítményét. E két mutatón felül kerül definiálásra egy harmadik, mely a képzési módszertan fejlődésének mértékét hivatott mutatni: On-line elérhető kurzusok aránya az összes elindított kurzushoz képest, mely az internet, mint a 21. század legfőbb információs eszközének oktatásba való beépülését mutatja. A mutatókat, a definíciókat és a hozzájuk tartozó bázis- és célértékeket az 1. sz. melléklet tartalmazza.

15 A Miskolci Egyetem Intézményfejlesztési Terve Célhoz kapcsolódó akciók Az akciók három fő téma köré csoportosíthatók. A legtöbb akció a képzési módszertanok átalakítását, fejlesztését célozza: Alternatív képzési lehetőségek, módszerek alkalmazása E-learning képzési forma erősítése és a szükséges kompetenciák, eszközök biztosítása Gyakorlatorientált képzési módszerek fejlesztése és alkalmazása Nyári egyetemek rendszerének kialakítása Emellett fontos nem csupán a módszertan, hanem maguknak a tananyagoknak a fejlesztése, frissítése, ezt támasztja alá az alábbi két akció: A kutatás-fejlesztési eredmények integrálása a képzésbe A tananyagok és elérhetőségük fejlesztése Végül az utolsó akció a képzők képzését hivatott gyakorlati szinten megvalósítani, fókuszálva a szükséges kompetenciákra: Oktatók és gyakorlatvezetők szakmai és pedagógiai kompetenciáinak fejlesztése A célhoz kapcsolódó akciókat és azok részleteit a 2. sz. melléklet tartalmazza cél: Idegennyelvű képzések fejlesztése Egyetemünk számára elsősorban unikális képzési programokra építve kiemelt cél a külföldi hallgatók vonzása. A felsőoktatás iránti fizetőképes kereslet kihasználásán túlmenően erre motiválja az Egyetemet az is, hogy a nemzetközi jellégében megerősített oktatói és hallgatói állomány az összes hallgató számára előnyösebb, felsőoktatási környezetet teremt. Az idegennyelvű képzés fejlesztésének is több aspektusa van. A fejlesztés érinti mind a tananyagot, mind az oktatókat, mind a hazai, mind pedig a külföldi hallgatókat. Az idegennyelvű képzési kínálat bővítése nemcsak a külföldi hallgatók magyarországi tanulmányainak esélyét teremti meg, hanem a magyar hallgatók idegennyelvű képzési lehetőségeit is szélesíti. A cél eléréséhez alapvetően az idegennyelvű képzési kínálat bővítése szükséges Célhoz kapcsolódó mutatószámok A definiált mutatószámok úgynevezett eredményokozó mutatók, azaz elsősorban az idegennyelvű képzési kínálat bővítésére tett erőfeszítéseinket mérik, melyek: Idegennyelvű képzési programok száma Idegen nyelven elindított kurzusok száma Ezen felül meghatároztunk egy szintén számszerű, de már eredménymutatónak tekinthető indikátort, mely ezen képzések vonzerejét, igénybevételét mutatja:

16 A Miskolci Egyetem Intézményfejlesztési Terve Idegennyelvű képzési programba beiratkozott hallgatók aránya A mutatókat, a definíciókat és a hozzájuk tartozó bázis- és célértékeket az 1. sz. melléklet tartalmazza Célhoz kapcsolódó akciók A célt lebontó akciókat ez esetben is három fő megközelítés köré csoportosítottuk: Elsődleges intézkedéscsomag az idegennyelvű képzés keretfeltételeinek megteremtése: Idegennyelvű szakok indítása igényfelmérés alapján Idegennyelvű tananyag fejlesztése és alkalmazása Hazai és Erasmus hallgatók integrált képzése Emellett a minőség biztosítása érdekében szükséges az idegennyelvű oktatáshoz megfelelő készségekkel rendelkező oktatók biztosítása: Külföldi oktatók képzésbe való bevonása feltételeinek biztosítása, ezáltal a képzés színvonalának emelése Oktatók idegen nyelvi kompetenciáinak felmérése, erősítése A célhoz kapcsolódó akciókat és azok részleteit a 2. sz. melléklet tartalmazza.

17 A Miskolci Egyetem Intézményfejlesztési Terve Tudományos kutatás, kutatás-fejlesztés és innováció A tudományos kutatás, a kutatás-fejlesztés és az innováció területén az alábbi főbb stratégiai irányokat követjük: A Miskolci Egyetem rövid távú célja, hogy kutatóegyetemi minősítést szerezzen a hazai kiválósági támogatási rendszerben. Az intézmény egyes karai szintén törekszenek arra, hogy Kutató Kar minősítést kapjanak. A Miskolci Egyetem kutatóegyetemi céljaival összhangban minden egyetemi karon, és az intézmény egészében is növelni, illetve fejleszteni kívánja a kutatásfejlesztési tevékenység intenzitását, súlyát. A Miskolci Egyetem a stratégiai időtáv végére is meg kívánja őrizni a tudományos kutatási aktivitásának alapkutatási fókuszát, ugyanakkor a műszaki és a természettudományi területeken határozott elmozdulást szeretne elérni a már most is jelentős piaci kutatás-fejlesztés hangsúlyának növelésében, és két kutatási terület kiegyensúlyozásában. A Miskolci Egyetem az európai és a hazai stratégiai célokkal összhangban fókuszálni kívánja K+F aktivitását, és kritikus tömeg kialakítására elsősorban azokon a területeken törekszik, amelyeken az elmúlt időszakban is jelentős eredményekre építhetett, és amelyek jelentős bevételi potenciállal rendelkeznek. Az Egyetem számára érték és prioritás azon területek tudományos kapacitásainak fejlesztése is, amelyek a közösségi forrásokból nehezen finanszírozhatóak. Az Egyetem kutatási fókusztémáival kapcsolatban nemzetközi szintű partnerkapcsolatok kialakítására törekszik. Az Egyetem többi tudományterületre kiterjedő aktivitása minimálisan országos igények és szükségletek kielégítésére hivatott a stratégiai időtáv végére. Ezen irányok tükröződnek a kutatás-fejlesztési területen definiált céljainkban is. A célok és a kapcsolódó mutatószámok is azon stratégiai irány szellemében kerültek definiálásra, hogy Egyetemünk kutató egyetemi címre pályázik. Ebből adódóan a mutatószámrendszerünkbe beépítésre kerültek a minisztérium által megfogalmazott, a kutató egyetemi státuszhoz kapcsolódó indikátorok is. Kutatás-fejlesztési területen hat cél került meghatározásra cél: Doktori képzés és kutatás fejlesztése A doktori képzés az Egyetem tudományos kutatási, kutatás-fejlesztési tevékenységének egyik alappillére. Ezen felül az oktatói-kutató állomány utánpótlásának legfőbb bázisa. Ebből

18 A Miskolci Egyetem Intézményfejlesztési Terve kifolyólag kiemelten kezeljük doktori képzésünk és az ehhez kapcsolódó kutatásai tevékenységünk fejlesztését. A doktori képzés a nemzetközi felsőoktatási aktivitás kiemelt színtere, ezért a magyar doktoranduszok nemzetközi mobilitási lehetőségeinek bővítése, valamint a külföldi hallgatók vonzása is kiemelt cél. A doktori képzés fejlesztéséhez hozzá tartozik a doktori képzés népszerűsítése is. Kiemelten fontos, hogy a tehetséges hallgatók motiváltak legyenek a tudományos életpályára Célhoz kapcsolódó mutatószámok A stratégiai célunk megvalósulást jól jelzik a minisztérium által megadott kutatóegyetemi minősítéshez alkalmazni tervezett - mutatószámok, így ezeket alkalmaztuk: Doktori képzésben fokozatszerzők száma Doktori iskolák törzstagjainak száma Doktoranduszok száma A doktori fokozatot szerzettek száma a doktori iskolák törzstagjai tudományos pontjai függvényében A mutatókat, a definíciókat és a hozzájuk tartozó bázis- és célértékeket az 1. sz. melléklet tartalmazza Célhoz kapcsolódó akciók A célt megvalósító akciók két szempont köré csoportosíthatók. Egyik fókuszpont a doktori iskolák jelenlegi működésének, minőségének fejlesztése: Doktori iskolák nemzetközi együttműködésének fejlesztése Doktori képzés jelenlegi rendszerének és szabályzati hátterének fejlesztése Másik fő fókusz a doktoranduszok kutatási tevékenységének támogatása és megismertetése: Doktoranduszok publikációs tevékenységének rendszerszintű támogatása A minőségi kutatómunka erősítése a doktoranduszok és doktorjelöltek tevékenységében A doktoranduszok tudományos eredményeinek rendszeres bemutatása a Doktori Iskola nyilvánossága előtt, valamint hazai és nemzetközi tudományos konferenciákon A célhoz kapcsolódó akciókat és azok részleteit a 2. sz. melléklet tartalmazza.

19 A Miskolci Egyetem Intézményfejlesztési Terve cél: Kutatási eredmények hasznosítása Stratégiai irányainkkal összhangban célunk, hogy kutatási eredményeink megismerésre, hasznosításra kerüljenek. A kutatási munka eredményei több célcsoport javára is válhatnak. Egy-egy eredmény mind társadalmi, mind gazdasági szempontból fejlődési potenciált jelenthet környezetünkre kutatási eredményei megfelelő hasznosítása. E cél keretében fókuszálunk mind a hasznosítás szervezeti hátterének megteremtésére, mind a megfelelő hasznosulást biztosító menedzsment tevékenységre Célhoz kapcsolódó mutatószámok A stratégiai célunk megvalósulást jól jelzik a minisztérium által megadott kutatóegyetemi minősítéshez alkalmazni tervezett - mutatószámok, így ezeket is alkalmaztuk. Az indikátorok elsősorban az Egyetem és az oktató-kutató kollégák tudományos tevékenységét és annak hasznosulását mérik: Intézményi (kari) tudományos publikációs szám és növekedésre vonatkozó négyéves célkitűzések Hazai és nemzetközi publikációk száma, és egy oktató, kutató munkakörben dolgozó foglalkoztatottra jutó arányszáma Hazai és nemzetközi monográfiák és szakkönyvek száma, és egy oktató, kutató munkakörben dolgozó foglalkoztatottra jutó arányszáma Összesített átlagos impakt faktor és növekedési dinamikája A teljes munkaidőben foglalkoztatott kiemelkedő idézettségű 50 kutató neve, publikációi és idézettsége Bejelentés alatt álló és bejegyzett (egyetemi) szabadalmak, oltalmak száma Ezeken felül két másik mutatót definiáltunk, melyek a tudományos tevékenység hasznosulásának pénzügyi oldalát elemzik: K+F és innovációs tevékenységből származó bevétel Az Egyetem tulajdonrészével működő után alapított spin-off vállalkozások piaci bevétele A mutatókat, a definíciókat és a hozzájuk tartozó bázis- és célértékeket az 1. sz. melléklet tartalmazza Célhoz kapcsolódó akciók A célhoz kapcsolódó akciók három fő téma köré szerveződnek: az eredmények terjesztéséhez, a hasznosításukhoz, illetve ezen tevékenységek ellátásához szükséges szervezeti háttér megteremtéséhez: A kutatási eredmények rendszerezett és célzott terjesztése

20 A Miskolci Egyetem Intézményfejlesztési Terve Kutatás-fejlesztési eredmények beépítése a tananyagokba és fejlesztésekbe Kutatási eredmények hasznosításához támogató intézményi szolgáltatási környezet és megfelelő szervezeti háttér kialakítása A célhoz kapcsolódó akciókat és azok részleteit a 2. sz. melléklet tartalmazza cél: Nemzetközi és hazai szinten versenyképes kutatási, fejlesztési és innovációs kompetenciák erősítése Egyetemünk célja a Kutatóegyetemi cím elnyerésével összhangban a nemzetközi jelenlét erősítése, a kutatás-fejlesztési tevékenység nemzetközi jellegének erősítése. Emellett célunk, hogy azon területeken, amelyek az országban egyedülálló módon csak Egyetemünkön vannak jelen, további érdemi eredményeket érjünk el és az ország meghatározó kutatási központjává váljunk ezek vonatkozásában. E cél sok törekvésünket foglalja magában. Lefedi mind szervezeti, mind kommunikációs, mind konkrét kutatás-fejlesztési törekvésekeinket Célhoz kapcsolódó mutatószámok A kapacitások, erőforrások nemzetközi jellegét, színvonalát mérő, a minisztérium által megadott kutatóegyetemi minősítéshez alkalmazni tervezett - mutatószámok: Kutatási infrastruktúra, ezen belül nemzetközi szinten megrendelési kereslettel rendelkező kutatási eszközök, kapacitások megléte Nemzetközi tudományos díjakkal, elismerésekkel rendelkező oktatók, kutatók száma Ezeken felül további két mutatót határoztunk meg, melyek a kutatási eredményességet mérik: Nemzetközi és hazai forrásból érkező pályázati támogatások mértéke Nemzetközi publikációk száma Meghatároztunk egy további mutatót, mely az Egyetem e téren való aktivitását követi nyomon: Kutatás-fejlesztési célú nemzetközi kapcsolatok száma A mutatókat, a definíciókat és a hozzájuk tartozó bázis- és célértékeket az 1. sz. melléklet tartalmazza Célhoz kapcsolódó akciók A hazai és főként nemzetközi versenyképesség megvalósításához kapcsolódó akciók négy logikailag egymásra épülő területet érintenek: Az erőforrások koncentrálása a nemzetközi jelentőségű eredmények elérése érdekében: Kutatási területek prioritásának meghatározása, a nemzetközi szinten is versenyképes területek fejlesztése

21 A Miskolci Egyetem Intézményfejlesztési Terve Emellett szükségesek a kutatás-fejlesztési tevékenység intézményi menedzsmentjének, támogatásának fejlesztését célzó akciók: Technológiai és Tudástranszfer Központ erősítése, a tudástranszfer átfogó menedzsmentje K+F+I nemzetközi jellegének támogatása A célok megvalósítása a nemzetközi szintű kutatás-fejlesztési tevékenységekre fókuszáló akciókkal érhető el: Nemzetközi pályázatokon való részvétel és az ehhez szükséges szakmai háttér biztosítása Nemzetközi szintű publikációs aktivitás fokozása, egyetemi publikációk, kiadványok nemzetközi életbe való bevezetése Stratégiai együttműködések bővítése hazai és külföldi, akadémiai és piaci szereplőkkel Nemzetközi konferenciák szervezésnek elősegítése A láthatóság és ismertség megteremtését az eredmények megismertetéséhez kötődő intézkedés biztosítja: K+F+I eredmények tudatos külföldi és hazai kommunikációja A célhoz kapcsolódó akciókat és azok részleteit a 2. sz. melléklet tartalmazza cél: Regionális szinten releváns és keresett kutatási, fejlesztési és innovációs kompetenciák erősítése Egyetemünk az észak-magyarországi régió tudományos központja. E szerepünk társadalmi szempontból is kötelez minket környezetünk folyamatos fejlesztésére, a társadalmi-gazdasági kihívások kezelésében történő közreműködésre. Ezért emeljük ki célként a regionális szinten hasznosítható kutatás-fejlesztési tevékenység erősítését, azaz olyan kutatási irányok, akciók, projektek felvállalását, amelyek a térség specifikus problémáinak megoldására irányulnak. Egyes tudományterületeink eredményei fejlődési lehetőséget biztosíthatnak a térségnek és elősegíthetik a társadalmi felzárkózási törekvések sikerét, amely kiemelt fontosságú mind a régió, mind Egyetemünk számára Célhoz kapcsolódó mutatószámok A célhoz kapcsolódó eredményesség, illetve hatás csak hosszabb távon mérhető, ezért jelen stratégiához kapcsolódóan elsősorban úgynevezett teljesítményokozó mutatószámokat alkalmazunk, amelyek az Egyetemnek a cél elérése érdekében tett erőfeszítéseit mérik: Kutatási projektekben részt vevők száma

22 A Miskolci Egyetem Intézményfejlesztési Terve Ezen felül definiáltunk egy közvetett eredménymutatót, mely a cél pénzügyi fenntarthatóságát hivatott mérni: Régióból érkező K+F+I megbízások mértéke A mutatókat, a definíciókat és a hozzájuk tartozó bázis- és célértékeket az 1. sz. melléklet tartalmazza Célhoz kapcsolódó akciók Az akciók a leginkább a helyi együttműködésekbe való bekapcsolódás és katalizátor szerep, valamint az Egyetemen belüli együttműködések köré csoportosulnak. E cél esetében is külön akció fókuszál a társadalmi felzárkózás témakörére: A társadalmi felzárkózást segítő, regionális vonatkozású kutatások száma, az eredmények hasznosítása Regionális innovációs együttműködések fejlesztése, katalizálása Egyetemen belüli további interdiszciplináris együttműködések kialakítása A célhoz kapcsolódó akciókat és azok részleteit a 2. sz. melléklet tartalmazza cél: Tudományos kutatási, kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységhez kapcsolódó szolgáltatások, ösztönzési rendszerek fejlesztése A sikeres kutatás-fejlesztési tevékenység feltétele a megfelelő szervezeti és motivációs háttér biztosítása. E szervezeti háttérnek két fő aspektusa van, egyrészt a tevékenység gördülékeny ellátását biztosító belső szolgáltatások, másrészt a tevékenységek végzésére, az eredmények elérésére ösztönző környezet kialakítása, az eredmények elismerése. Ebből adódóan tűztük ki célul, hogy fejlesszük a két területet a sikeresebb kutatás-fejlesztési tevékenység támogatása érdekében Célhoz kapcsolódó mutatószámok Kutatási projektekben részt vevők száma A mutatót, a definíciót és a hozzá tartozó bázis- és célértékeket az 1. sz. melléklet tartalmazza Célhoz kapcsolódó akciók A célhoz kapcsolódó akciók az intézményi szolgáltatások és az ösztönzés témakörét foglalják magukban: Az oktatók-kutatók képzése, mentorálása, folyamatos kompetencia fejlesztése A meglévő K+F infrastruktúra jobb kihasználása Tudományos eredmények nyilvántartásának fejlesztése

23 A Miskolci Egyetem Intézményfejlesztési Terve A tudományos eredmények ösztönzési és értékelési rendszerének megújítása az Egyetemen Fiatal tudósgeneráció nevelése, a kutatói életpálya vonzerejének megteremtése, perspektíva felmutatása A célhoz kapcsolódó akciókat és azok részleteit a 2. sz. melléklet tartalmazza cél: Kutatási hálózatokkal való együttműködés Kutatási tevékenységünk fejlesztése és hasznosítása megkívánja a hazai és nemzetközi kutatási közösség szereplővel való együttműködést. A kutatási hálózatokban történő bekapcsolódás kritikus jelentőségű lesz az elkövetkező időszakban, mivel az európai forrásokat, kiválóági központokon, kutatási hálózatokon keresztül lehet majd lehívni. Mindezek miatt kiemelt célunk az elkövetkező stratégiai időtávra, hogy a számunkra releváns érintettekkel intenzív kapcsolatot alakítsunk ki Célhoz kapcsolódó mutatószámok A cél elérését eredménymutatókkal kívánjuk mérni, mivel a hatások, csak hosszabb távon jelentkeznek. A mutatószámaink is elsősorban mennyiségre, illetve közvetetten minőségre utalnak. Megközelítésünkben a kutatás-fejlesztési célú hazai és nemzetközi kapcsolatrendszer kiterjedtsége jól indikálja a cél elérését: MTA kutatócsoportok száma Nemzetközi és hazai kutatási kapcsolatok száma A mutatókat, a definíciókat és a hozzájuk tartozó bázis- és célértékeket az 1. sz. melléklet tartalmazza Célhoz kapcsolódó akciók Az akciókat alapvetően az együttműködő partnerek típusa szerint határoztuk meg, ennek megfelelően az alábbi három akció került definiálásra: Tematikus hálózatok, együttműködések kialakítása, illetve ezekben történő részvétel biztosítása Nemzetközi kapcsolatrendszer minőségi fejlesztése Pályázati célú együttműködések bővítése A célhoz kapcsolódó akciókat és azok részleteit a 2. sz. melléklet tartalmazza.

24 A Miskolci Egyetem Intézményfejlesztési Terve Intézményi szolgáltatások Az intézményi szolgáltatások kapcsán, a stratégiai célok meghatározását megelőzően került sor átfogó elsősorban a szolgáltatások fenntarthatóságát érintő stratégiai irányok meghatározására: A szolgáltató funkcionális egységek esetében a bevételtermelő részlegek növeljék bevételüket és emellett törekedjenek kiadáscsökkentésre (pl. könyvtár, kollégium). A költségközpontként működő szolgáltató egységek kiadásaik csökkentésére törekedjenek (pl. egyetemi számítóközpont). A könyvtár esetében a vállalkozási szolgáltatás fejlesztése, míg a kollégium és a számítóközpont esetében a szinten tartás a stratégiai irány. Humánerőforrás-létszám és infrastruktúra kapcsán a szolgáltató egységek esetében a kapacitások szinten tartása a fő stratégiai irány. Az intézményi szolgáltatások jelentőségét növelő tényező, hogy egy hallgató nem csupán egy helyet választ magának, ahol tanulhat, hanem egy környezetet, ahol élhet. Ebből adódóan az Egyetem számára jelentős vonzerőt biztosíthat és a meglévő hallgatók elégedettségét nagymértékben befolyásolhatja az egyetemi szolgáltatások színvonala. Az intézményi szolgáltatások terén négy cél került meghatározásra cél: Egyetemi polgárokat célzó szabadidős, sport és kulturális és egészségügyi szolgáltatások fejlesztése A minőségi oktatás biztosítása mellett Egyetemünk célja, hogy a hallgatók számára testi, lelki, szellemi fejlődési lehetőséget is biztosítson. Egyetemünk rendelkezik e szolgáltatások nyújtásához szükséges infrastruktúrával és szakértő személyzettel. Ezért tűztük ki célul magunk elé, hogy az elkövetkező stratégiai időszakban használjuk ki ezen lehetőségeinket és a meglévő erőforrásokra alapozva nyújtsunk minőségi szolgáltatásokat hallgatóinknak. A Miskolci Egyetem várható finanszírozási környezete a meglévő szolgáltatok megtartására elegendő, jelentős fejlesztéseket a stratégiai időtávon belül csak célzott támogatás esetén látunk reálisnak Célhoz kapcsolódó mutatószámok A cél elérését, konkrét szolgáltatások megnevezése helyett a kihasználtságot, és a megfelelőséget mérő mutatószámokkal tervezzük mérni. Az elégedettség-mérés rendszere intézményünkben e témakörben nem megoldott, így a mérhetőség megteremtése a célhoz kapcsolódó első akció lesz. Elégedettség mértéke Szolgáltatásokat igénybevevők száma

25 A Miskolci Egyetem Intézményfejlesztési Terve A mutatókat, a definíciókat és a hozzájuk tartozó bázis- és célértékeket az 1. sz. melléklet tartalmazza Célhoz kapcsolódó akciók A cél elérését szolgáló akciókat alapvetően a biztosított szolgáltatás-típusok köré építettük: Egyetemi identitást erősítő, hagyományok megőrzésére fókuszáló közösségi szolgáltatások fejlesztése Szabadidős és rekreációs lehetőségek bővítése, fejlesztése Könyvtár kulturális és szabadidős funkcióinak bővítése Egyesületi sportélet fejlesztése, szervezeti és strukturális átalakítása Egészségügyi szolgáltatások biztosítása az egyetemi infrastruktúrára építve Ezen felül meghatároztunk további két akciót, melyek közül az egyik az egyetemen túli lehetőségek biztosítására fókuszál, míg a másik az egyenlő esélyű hozzáférés szempontját célozza erősíteni: További kapcsolatépítés és együttműködés a régió oktatási, kulturális és sport intézményeivel, bekapcsolódás a programokba Egyenlő esélyű hozzáférés biztosítása az egyetemi szolgáltatásokhoz A célhoz kapcsolódó akciókat és azok részleteit a 2. sz. melléklet tartalmazza cél: Hallgatói tehetséggondozás komplex rendszerének fejlesztése A hallgatók, az Egyetem sikerességét alapvetően befolyásolja, hogy a tehetségek felismerésének, támogatásának, ösztönzésének intézményi környezete mennyiben segíti az érvényesülést, a kibontakozást. Az egyetemek szerepe kiemelt a tehetséggondozásban. Az általános helyzet mellett a régió, helyzete, a Miskolci Egyetem központi szerepe még hangsúlyosabbá teszi e feladat hatékony ellátását. A jól működtetett tehetséggondozás a hátrányos helyzetű, de tehetséges diákok, hallgatók fejlődésének szinte biztosítéka. Ennek megfelelően a Miskolci Egyetem kiemelt célként fogalmazza meg a hallgatói tehetséggondozás menedzselését és a jelenlegi rendszer továbbfejlesztését Célhoz kapcsolódó mutatószámok A tehetséggondozási tevékenység minőségét jelző hatásmutatóként alkalmazzuk a minisztérium által a kutatóegyetemi cím elbírálásához meghatározott indikátorokat: OTDK helyezettek száma Pro Scientia aranyérmek száma

26 A Miskolci Egyetem Intézményfejlesztési Terve Szakkollégiumi tag hallgatók száma Továbbá definiáltunk még három mutatót, melyből kettő az Egyetem tehetséggondozási munkáját értékeli, a harmadik pedig a tudományosan aktív hallgatók számát: Tehetséggondozási aktivitások által elért hallgatók aránya/száma Egyetem által a közoktatási intézmények hallgatói számára szervezett tehetségkutatási programokban részt vevő tanulók száma Tudományos versenyeken részt vevő hallgatók száma A mutatókat, a definíciókat és a hozzájuk tartozó bázis- és célértékeket az 1. sz. melléklet tartalmazza Célhoz kapcsolódó akciók Az akciókat a tehetséggondozás fő tevékenységcsoportjai szerint határoztuk meg, így definiálva az alábbi három intézkedést: Karriertanácsadás és karriermenedzsment gyakorlatának fejlesztése Ösztöndíj programok kidolgozása, tudatos menedzsmentje Tehetséggondozási programok fejlesztése, tudatos menedzsmentje A célhoz kapcsolódó akciókat és azok részleteit a 2. sz. melléklet tartalmazza cél: Hallgatók tanulmányi, jóléti és szociális szolgáltatásainak fejlesztése Az Egyetem vonzáskörzetének jelentős része az ország leginkább hátrányos helyzetű térségei közé tartozik, így kiemelten fontos, hogy az Egyetem csökkentse a hallgatók eltérő szociális háttéréből fakadó különbségeket. A Miskolci Egyetem oktatási, jóléti szolgáltatásokkal gondoskodik arról, hogy a hallgatók számára biztosítsa a tanulmányok folytatásának lehetőségét Célhoz kapcsolódó mutatószámok A cél hosszú távon mérhető változásokat indukál, ezért a hatások helyett közvetett eredményességet mérő indikátort választottunk, amely az intézmény erőfeszítéseit jelzi: Elégedettség mértéke A mutatókat, a definíciókat és a hozzájuk tartozó bázis- és célértékeket az 1. sz. melléklet tartalmazza Célhoz kapcsolódó akciók A megfogalmazott akciók alapvetően három fő témakörbe sorolhatók.

27 A Miskolci Egyetem Intézményfejlesztési Terve A szolgáltatások megfelelő működtetésének biztosítása és az Egyetem külföldi hallgatók fogadására vonatkozó céljai a szolgáltatást végző szervezeti egységek, munkatársak fejlesztését kívánják meg: Az intézmény kiszolgáló, támogató szervezeti egységeinek felkészítése a hazai és külföldi hallgatók professzionális kiszolgálására Akciókat határoztunk meg az egyes tanulmányi, jóléti és szociális szolgáltatási területek fejlesztésére: A jelenlegi ösztöndíj és segélyrendszeren felüli jóléti támogatási lehetőségek kialakítása A könyvtári szolgáltatások fejlesztése a hallgatók tanulmányainak támogatása érdekében Az egyetemi működésből adódó diákmunka lehetőségek bővítése Informatikai szolgáltatások fejlesztése Végül a felzárkózást és az esélyegyenlőséget kiemelve akciókat definiáltunk az egyes hátrányos helyzetű érdekcsoportok támogatására: Családbarát környezet kialakítása A fogyatékkal élő hallgatók beilleszkedésének differenciáltabb támogatása Az új hallgatók beilleszkedésének támogatása A célhoz kapcsolódó akciókat és azok részleteit a 2. sz. melléklet tartalmazza cél: Oktatásszervezési és munkaerő-piaci együttműködésre épülő szolgáltatások fejlesztése A felsőoktatási intézmények a gazdasági szereplők közvetett és közvetlen képzési igényeit is kielégíthetik. A Miskolci Egyetem, mint képző intézmény, közvetlen vállalati képzési igények teljesítésére képes, és ebből a célból bővíteni kívánja kapcsolatrendszerét, együttműködéseit. A cél a saját bevételek növeléséhez is hozzájárul, amennyiben olyan képzési szolgáltatások kiépítése valósul meg, amelyek megfelelnek a vevők igényeinek, és amelyek növelik az Egyetem, mint tudásközpont presztízsét Célhoz kapcsolódó mutatószámok A célhoz egy teljesítményokozó mutatót határoztunk meg, amellyel elsősorban az Egyetem erőfeszítésit, közvetett eredményességét mérjük: Munkaerő-piaci szereplőkkel kialakított képzési együttműködések száma A mutatókat, a definíciókat és a hozzájuk tartozó bázis- és célértékeket az 1. sz. melléklet tartalmazza.

28 A Miskolci Egyetem Intézményfejlesztési Terve Célhoz kapcsolódó akciók A célhoz egy akciót definiáltunk, mely a vállalati szektorral való együttműködés erősítését hivatott támogatni: Képzési szolgáltatások piacosítása A célhoz kapcsolódó akciókat és azok részleteit a 2. sz. melléklet tartalmazza Társadalmi, gazdasági, kulturális hatás A Miskolci Egyetem a régió meghatározó intézménye, képzési, szolgáltatásai, kulturális és vállalkozási funkció alapvető hatással vannak az itt élő lakosságra, a gazdasági környezetre, az emberek életminőségére. Az Egyetem kiemelt szerepet játszik a hátrányos helyzetű lakosság társadalmi mobilitásának támogatásában, a hátrányos helyzetűek esélyeinek javításában. Az Egyetem társadalmi-gazdasági hatása meggyőződésünk szerint tudatosan is alakítható, azaz nem csupán tevékenységeink járulékos hasznaként, hanem végső céljaként kell tekintenünk rá. A Miskolci Egyetem célja hogy környezetre gyakorolt hatását erősítse, pozitív irányát fenntartsa cél: Aktív részvétel az innovációs gazdaságban Egyetemünk célul tűzi ki, hogy az elkövetkező időszakban az eddiginél is jelentősebb szerepet vállaljon a gazdasági szereplők életében, fókuszálva a tudományos együttműködési lehetőségekre. Az aktív szerep elsősorban intézményünk tudományos eredményeinek hasznosítása révén, továbbá egy katalizátor szerep felvállalása révén biztosítható. A Miskolci Egyetem arra törekszik, hogy az általa létrehozott szellemi termékek a régió vállalkozásai számára, illetve részvételükkel hasznosuljanak. Emellett az Egyetem célja, hogy ösztönözze, elősegítse, indukálja a gazdasági szereplők együttműködéseit, innovációs célú aktivitásait Célhoz kapcsolódó mutatószámok A cél elérését, leginkább a regionális kapcsolatrendszerünk fejlettségét, intenzitását mérő mutató jelzi: Nemzetközi és hazai kutatási kapcsolatok száma A mutatókat, a definíciókat és a hozzájuk tartozó bázis- és célértékeket az 1. sz. melléklet tartalmazza Célhoz kapcsolódó akciók Az akciókat elsősorban a különböző szereplőkkel való együttműködésekre építettük, továbbá egy akciót az innováció humán erőforrás oldalának biztosítására: K+F+I tevékenysége, együttműködések elősegítése Nemzetközi kapcsolatrendszer felhasználása a térségi-regionális gazdaságitársadalomfejlesztési folyamatokban, kezdeményezésekben

29 A Miskolci Egyetem Intézményfejlesztési Terve Városi, térségi, országos stratégiai programok kidolgozásában, megvalósításában történő szerepvállalás Tudományos szakember utánpótlás biztosítása a régió gazdasági szereplői részére A célhoz kapcsolódó akciókat és azok részleteit a 2. sz. melléklet tartalmazza cél: Művelődési és kulturális tartalmak közvetítése Egyetemünk, a gazdaság mellett, a kulturális életben és társadalmi szemléletformálásban is jelentős szerepet játszik. Ebből adódóan nem csupán a gazdaságban, hanem a regionális társadalmi életben is egyfajta összekötő, katalizátor szerepet kívánunk vállalni. Társadalomtudományi kutatásaink eredményeinek hasznosítása, a várossal, a helyi oktatási intézményekkel és egyéb civil szervezetekkel való együttműködésünk egyaránt a környezetünk kulturális és társadalmi fejlődését célozzák. A Miskolci Egyetem nem csupán részese, de egyik fő alakítója kíván lenni a régió kulturális és társadalmi életének mind tevékenysége, mind végzett hallgatói révén Célhoz kapcsolódó mutatószámok A célhoz meghatároztunk egy teljesítményokozót, mely közvetlenül saját tevékenységünk aktivitását méri és egy eredménymutatót, mely a tevékenység eredményességét értékeli közvetett módon: Egyetemi kulturális programok száma Egyetemi kulturális programok, szolgáltatások résztvevőinek száma A mutatókat, a definíciókat és a hozzájuk tartozó bázis- és célértékeket az 1. sz. melléklet tartalmazza Célhoz kapcsolódó akciók A meghatározott akciók három fő téma köré épülnek. A kívánt hatás eléréséhez szükséges programok szervezése és együttműködések kialakítása a releváns szereplőkkel: Együttműködések kialakítása az oktatási és közigazgatási szféra szereplőivel Tudományos, kulturális program-, és szolgáltatáskínálat bővítése a helyi lakosság részére Továbbá fontos intézményünk mind kutatási, mind egyéb területeken elért eredményeinek hasznosítása, megismertetése: Az elért eredmények rendszeres, közérthető kommunikálása kulturális-művelődési célokkal

30 A Miskolci Egyetem Intézményfejlesztési Terve Végül harmadik témaként mintegy életmód, egy közös norma és értékrendszer meghonosítása hallgatóink körében egy tudatosabb életvitel elérésére: Az egyetemista és értelmiségi életformák mintáinak megteremtése és elterjesztése A célhoz kapcsolódó akciókat és azok részleteit a 2. sz. melléklet tartalmazza cél: Társadalmi felzárkózás elősegítése A Miskolci Egyetem és az észak-magyarországi régió legjelentősebb kihívása a leszakadó társadalmi rétegek felzárkóztatása. E kihívás a Miskolci Egyetem szempontjából - két különböző célcsoport vonatkozásában is definiálható. Egyik célcsoport az Egyetemünkre már bekerült hátrányos helyzetű hallgatók. Az ő esetükben elsősorban a hallgatói tanulmányi, jóléti és szociális szolgáltatások fejlesztése cél alatt definiáltunk akciókat. Másik célcsoportunk pedig a régió azon hátrányos helyzetű polgárai, akik még nem hallgatóink, és talán Egyetemünk segítsége nélkül nem is válhatnának azzá. E célcsoport esetében a felzárkóztatási tevékenységek már az egyetemi hallgatói jogviszony megkezdése előtt el kell érjenek az érintettekhez Célhoz kapcsolódó mutatószámok A cél eredményessége csak hosszú távon, komplex hatásmutatókkal mérhető. Jelen stratégiai időtáv során elsősorban az Egyetem erőfeszítéseit, tevékenységének közvetlen eredményeit tervezzük mérni: Társadalmi felzárkózást támogató, Egyetem által kezdeményezett projektek, programok száma Társadalmi felzárkózást támogató, egyetemi programokon közreműködő partnerek száma További két eredménymutatót is meghatároztunk, hogy tevékenységünk hosszabb távú, közvetettebb eredményét is kövessük: Társadalmi felzárkóztatással kapcsolatos szakmai ismeretet közvetítő képzésekben részt vevő hallgatói létszám Abszolutóriumot szerzett hallgatók között a hátrányos helyzetű hallgatók aránya Végül pedig egy hatásmutató került még beépítésre, mely Egyetemünk már jelenleg is létező és működő Esélyegyenlőségi tervét értékeli: Hátrányos helyzetű hallgatók elégedettsége az Egyetem esélyegyenlőségi tervének végrehajtásával A mutatókat, a definíciókat és a hozzájuk tartozó bázis- és célértékeket az 1. sz. melléklet tartalmazza.

31 A Miskolci Egyetem Intézményfejlesztési Terve Célhoz kapcsolódó akciók A cél elérése érdekében három akciót dolgoztunk ki. Az első kettő a még nem hallgatói célcsoport elérésére, támogatására fókuszál és ezen réteg igényeinek megfelelően törekszik a képzési portfólió átalakítására és egyéb programok kialakítására: Felsőoktatáshoz történő hozzáférés esélyeinek növelése Képzési portfólió fejlesztése a társadalmi felzárkóztatást segítő képzésekkel A harmadik akciónk pedig mind a hallgató, mind a nem hallgató érintettek támogatását célozza: Társadalmi felzárkóztatást segítő programok kialakítása és menedzsmentje A célhoz kapcsolódó akciókat és azok részleteit a 2. sz. melléklet tartalmazza cél: Miskolci Egyetem ismertségének és külső / belső elismertségének növelése Számos tapasztalatunk az mutatja, hogy intézményünk külső ismertsége és elismertsége elmarad attól a szinttől, amelyre tevékenységeink, eredményességünk alapján indokoltnak tartunk. Sem a külső sem a belső megítélés nem felel meg Egyetemünk valós eredményeinek. E felismerés nyomán tűztük ki célul a Miskolci Egyetem elismertségének növelését és az ehhez kapcsolódó tudatos marketing tevékenység megszervezését. Célunk eléréséhez a szükséges szervezeti háttér kialakítására, a folyamatok fejlesztésére, illetve az adekvát marketing tevékenységek megvalósítására van szükség. Célhoz kapcsolódó mutatószámok A cél előrehaladásának értékelésére két teljesítményokozó mutatót definiáltunk: Tudománynépszerűsítő események száma Marketing kiadások összege Az ismertég, elismertég változását jelző eredményindikátor: Pozitív média-megjelenések száma Hosszabb távon mérhető, hatást jelző indikátor: Egyetem ismertségének javulása A mutatókat, a definíciókat és a hozzájuk tartozó bázis- és célértékeket az 1. sz. melléklet tartalmazza Célhoz kapcsolódó akciók A megfogalmazott akciók lefedik a célhoz kapcsolódó területek összességét, a szervezeti háttér megteremtésétől az eszközök biztosításán át a konkrét események szervezéséig:

32 A Miskolci Egyetem Intézményfejlesztési Terve A kommunikáció tevékenységeinek és eszközrendszerének folyamatos fejlesztése és menedzsmentje A marketing és kommunikáció szervezeti és stratégiai hátterének megteremtése Egyetem tevékenységének, minőségének népszerűsítése, nemzetközi láthatóságának növelése Marketingcsatornák folyamatos fejlesztése a stratégiának megfelelően Média-megjelenések proaktív szervezése, növelése A célhoz kapcsolódó akciókat és azok részleteit a 2. sz. melléklet tartalmazza Gazdálkodás A gazdálkodás területén az alábbi kiemelt stratégiai irányokat határozta meg intézményünk: A Miskolci Egyetem kiegyensúlyozott gazdálkodását a stratégiai időtáv végére is fenn kívánja tartani, ugyanakkor pozitív eredmény elérésére vonatkozó törekvést a külső környezet hatásai miatt nem tartjuk reális alternatívának. A Miskolci Egyetem az elmúlt években jelentős racionalizálást hajtott végre, így önmagában a kiadáscsökkentés a működőképességet veszélyezteti, abban az értelemben, hogy bevétel-termelő képességünk csökkenne ezáltal. Ezért az Egyetem a stratégiai időtáv során a kiadások csökkentésére és a bevételek növelésére egyaránt törekszik. Az Egyetem bizonyos karain csak bevételnövelés a cél, mivel akkreditációs feltételeket veszélyeztetne a kiadáscsökkentés. A funkcionális szervezeti egységek vonatkozásában alapvető stratégiai irány, hogy a bevétel-termelésben részt vállaló szervezeti egységek tovább növeljék forrásaikat, míg a költségközpontként funkcionáló egységek kiadáscsökkentést hajtsanak végre. A racionalizálási lehetőségek feltárása és kiaknázása minden egység esetében stratégiai irány. Az Egyetem a vállalkozási tevékenység fokozását, azaz a saját bevételek növelését várja el azoktól a szervezeti egységeitől, amelyek esetében ennek lehetősége valószínűsíthető cél: Saját bevétel arányának növelése Alapvető stratégiai irányunk a gazdálkodási egyensúly megteremtése. Ennek egyik eszköze bevételek növelésére való törekvés. Jelen környezetben a felsőoktatásra fordított állami finanszírozás szűkül, így a bevételnövelés szinte kizárólag a saját bevételek növelésére korlátozódik. A működési források jelentős részét képező állami támogatás további csökkenése ugyanakkor negatív hatással van bevételtermelő képességünkre, ezért céljaink csak a jelenlegi finanszírozási szint megtartása esetén értelmezhetők.

33 A Miskolci Egyetem Intézményfejlesztési Terve Célhoz kapcsolódó mutatószámok E célhoz három eredménymutatót definiáltunk, mely a saját bevételeinket különböző aspektusokból vizsgálja: Saját bevétel arányának növekedése a teljes bevételhez képest Egy vezető oktatóra-kutatóra jutó saját bevétel mértéke K+F+I tevékenységből származó működési bevétel aránya a teljes működési bevételhez képest A mutatókat, a definíciókat és a hozzájuk tartozó bázis- és célértékeket az 1. sz. melléklet tartalmazza Célhoz kapcsolódó akciók Az akciók megfogalmazásakor arra törekedtünk, hogy a jelen helyzetünkből adódó és többlet erőforrást nem igénylő tevékenységek megvalósításával érjük el saját bevételeink növelését. A konkrét tevékenységek egy része a bevételtermelő képesség és motiváció erősítésére, egy része pedig konkrét tevékenységek fejlesztésére irányul: Bevételszerzést ösztönző motivációs eszközök kialakítása és alkalmazása Hazai és nemzetközi vállalati-intézményi kapcsolatok fejlesztése Képzési portfólió fejlesztése bevételtermelő képességének erősítése céljából Meglévő infrastruktúra bevételszerzési potenciáljának tudatos kiaknázása A célhoz kapcsolódó akciókat és azok részleteit a 2. sz. melléklet tartalmazza cél: Hatékonyságjavítás, költségcsökkentés A gazdálkodási egyensúly megteremtésének másik pillére a kiadási oldal racionalizálása. Ebből adódóan a saját bevételeink növelése mellett célul tűztük ki a kiadásaink csökkentését is. Emellett pedig cél szintre emeltük a kiadáscsökkentéshez elengedhetetlen hatékonyságjavítást. A gazdálkodás területén megfogalmazott stratégiai irányoknak megfelelően, vannak karok és egyéb szervezeti egységek, ahol a további kiadáscsökkentés a működés fenntarthatóságát veszélyeztetné. Ezek esetében értelemszerűen nem releváns a cél. Ezektől eltekintve azonban minden egyes területen célunk olyan hatékonyságjavító intézkedések foganatosítása, melyek kiadáscsökkentést eredményeznek.

34 A Miskolci Egyetem Intézményfejlesztési Terve Célhoz kapcsolódó mutatószámok E cél teljesülését jól mérhető, egyértelműen meghatározható eredmény és hatásmutatók definiálhatóak, amelyek a költségcsökkentés mértékét jelzik. E mellett törekedtünk arra is, hogy a hatékonyságot jelző indikátort is alkalmazzunk: Működési kiadások összege Egy foglalkoztatottra jutó működési kiadások összege A mutatókat, a definíciókat és a hozzájuk tartozó bázis- és célértékeket az 1. sz. melléklet tartalmazza Célhoz kapcsolódó akciók Két olyan akciót határoztunk meg, melyek a hatékonyság növelésére fókuszálnak. Ügyintézés hatékonyságának növelése Az infrastruktúra kihasználtságának növelése Három olyan akció került definiálásra, melyek közvetlenül a kiadáscsökkentés elérését támogatják: Energiatakarékos szemlélet erősítése, ösztönzése Veszteséges tevékenységek végzésének megszüntetése Külső megbízások felülvizsgálata, legszükségesebbekre szűkítése És egy olyan akciót is megfogalmaztunk, mely a cél eléréséhez szükséges tevékenységeink folyamatos nyomon követésére, és a visszacsatolások alapján történő változtatásokra fókuszál: Szervezeti működés folyamatos értékelésének kidolgozása és a hatékonyság növelése A célhoz kapcsolódó akciókat és azok részleteit a 2. sz. melléklet tartalmazza cél: Teljesítmény alapú belső forrásallokáció bevezetése A felsőoktatás finanszírozás átalakítása az intézmény belső allokációs mechanizmusait is érinti. A teljesítmény alapú finanszírozási elemek (IFT, Kutatóegyetemi támogatás) elosztása a teljesítményhez való hozzájárulás képessége és aránya szerint kell, hogy eljusson az érintett szervezeti egységekhez. A modell kialakítása, a teljesítményt jelző elosztási elvek rögzítése, a vetítési alapok kialakítása fontos részét képezik a cél elérésének. A teljesítmény-alapú forrásallokáció mind motivációs szempontból, mind a fókuszterületek kiemelése szempontjából, mind a felelősség és elszámoltathatóság megteremtése miatt fontos.

35 A Miskolci Egyetem Intézményfejlesztési Terve Célunk egy megfelelő és igazságos rendszer kidolgozása és annak hosszú távon való eredményes működtetése Célhoz kapcsolódó mutatószámok Az elkövetkező stratégiai időtávra egy mutatót definiáltunk, mely a teljesítmény alapú forrásallokáció irányába történő elmozdulásunkat méri: Teljesítmény alapon elosztott források aránya A mutatókat, a definíciókat és a hozzájuk tartozó bázis- és célértékeket az 1. sz. melléklet tartalmazza Célhoz kapcsolódó akciók A célhoz kapcsolódóan két akciót fogalmaztunk meg. Első lépésként a szervezeti egységek egységes gazdálkodásának megteremtése a feladat: Keretgazdálkodás egységesítése Majd ezt követően a teljesítmény és erőforrás meghatározása és a kapcsolódó rendszer kidolgozása és működtetése: Teljesítmény- és erőforrás alapú belső finanszírozási modell bevezetése A célhoz kapcsolódó akciókat és azok részleteit a 2. sz. melléklet tartalmazza Intézményirányítás és szervezeti működés A Miskolci Egyetem, mint szervezet irányításának, működésének fejlesztése kiemelt stratégiai cél, amely hozzájárul mind az alapfeladataink magasabb minőségű, és hatékonyabb ellátásához, mind pedig a gazdálkodási egyensúlyunk megőrzéséhez. A Miskolci Egyetem egy tradicionális felsőoktatási intézmény, amelynek működését a hagyományok tiszteletben tartása, a konszenzuson alapuló, többszintű döntéshozatal megőrzése mellett kell a jelenleginél hatékonyabbá tenni. Mindezek érdekében három átfogó célt határoztunk meg cél: A döntéshozatal és a szervezeti működés korszerűsítése Az egyetemi működés hatékonyságának a kulcsa a döntéshozatali mechanizmus racionalizálása. Az Egyetem hierarchikus, többszintű szervezetében kiemelt jelentősége van a döntés-előkészítésnek, valamint a döntéshozatali folyamatok menedzselésének. E két tényező javításával, fejlesztésével érdemben javítható az Egyetem rugalmassága, reakcióideje, illetve a döntéshozatal megalapozottsága, kiszámíthatósága. A hatékony működés másik kiemelt feltétele a működési folyamatok megfelelősége. Értjük ezalatt a folyamatok szabályozottságát, áttekinthetőségét, betartását. Mivel az alaptevékenységek sikeres ellátása, csak megfelelő szervezeti háttérrel történhet, így célunk ezen folyamatok korszerűsítése az elkövetkező időszakban.

36 A Miskolci Egyetem Intézményfejlesztési Terve Célhoz kapcsolódó mutatószámok A cél elérése megítélésünk szerint egzakt mutatószámmal nem mérhető okozathűen Célhoz kapcsolódó akciók A célhoz kapcsolódódóan két akciót határoztunk meg, melyek az egyes fejlesztendő területekre fókuszálnak: A döntéshozatali folyamatok korszerűsítése A munkaszervezet és a működési folyamatok korszerűsítése A célhoz kapcsolódó akciókat és azok részleteit a 2. sz. melléklet tartalmazza cél: A vezetési, a gazdálkodási és egyéb adminisztrációs folyamatok informatikai támogatásának fejlesztése A szervezeti működés hatékonyságának egyik pillére a tevékenységek informatikai támogatottsága. Egyetemünkön jelenleg is magas az informatikailag támogatott folyamatok aránya, ám az ezek közti kapcsolódások, az adatátvitel és egyes fontos részfolyamatok támogatottsága nem megoldott. Mivel úgy véljük nem elég a korszerű menedzsment a hatékony működéshez, hanem az informatikai háttér is nélkülözhetetlen, így célként fogalmaztuk meg ez irányú fejlesztési szándékainkat Célhoz kapcsolódó mutatószámok A célhoz egy olyan mutatót definiáltunk, mely jó viszonyítási alapot ad a folyamatok informatikai támogatottságának szintjére: FEUVE rendszerben rögzített nyomvonalak informatikai támogatottságának aránya A mutatókat, a definíciókat és a hozzájuk tartozó bázis- és célértékeket az 1. sz. melléklet tartalmazza Célhoz kapcsolódó akciók A célhoz meghatározott akciók az egyes tevékenységcsoportokra fókuszálnak: A gazdálkodási és az oktatási adminisztráció informatikai támogatásának fejlesztése A munkafolyamatok, a belső együttműködés, illetve a vezetői engedélyezések informatikai támogatásának fejlesztése Vezetői információs rendszer továbbfejlesztése A célhoz kapcsolódó akciókat és azok részleteit a 2. sz. melléklet tartalmazza.

37 A Miskolci Egyetem Intézményfejlesztési Terve cél: Szemléletváltás a belső működésben Ahhoz hogy céljaink megvalósuljanak, és valóban gyökeret verjenek a fejlesztések Egyetemünkön, nem elég csupán az egyes fejlesztések megvalósítása. A sikerhez egyfajta szemléletváltás is szükséges. Lévén, hogy a szemléletváltás, mint a kultúraváltozás egy aspektusa nem vihető végbe gyorsan, nem rendelhető el és csak az egyetemi dolgozók tényleges meggyőződése által válhat valóra, nem egyszerű ez a vállalás. Ennek ellenére úgy érezzük, hogy tevékenységünk teljes sikeréhez fontos, hogy erősítsük az egyenlő esélyű hozzáférés valós biztosítására vonatkozó elkötelezettségünket. Másrészt cél, hogy erősítsük és tegyük tudatossá azon nézetünket, hogy Egyetemünk nem egy önmagáért való szervezet, hanem egyfajta szolgáltató szerepet lát el. E nézetek erősítése mindenképp célunk az elkövetkező időszakban Célhoz kapcsolódó mutatószámok A célhoz egy hatásmutatót rendeltünk, mely hosszabb távon jelzi az Egyetem, mint szolgáltató szervezet eredményességét. Elégedettség mértéke Az elégedettség-mérés rendszere intézményünkben e témakörben nem megoldott, így a mérhetőség megteremtése a célhoz kapcsolódó első akció lesz Célhoz kapcsolódó akciók Az akciókat a két erősítendő szemlélettípus alapján határoztuk meg: Egyenlő esélyű hozzáférést biztosító szemlélet erősítése Szolgáltatási szemlélet erősítése a szolgáltató szervezeti egységekben A célhoz kapcsolódó akciókat és azok részleteit a 2. sz. melléklet tartalmazza Humán erőforrások A Humán erőforrás területén az alábbi főbb stratégiai irányokat kívánjuk követni: A Miskolci Egyetem döntően főállású alkalmazottakkal kívánja biztosítani a stratégiai időtáv végére az oktatási és a kutatási tevékenységekkel kapcsolatos alapfeladatainak ellátását. A Miskolci Egyetem elkötelezett a humánkapacitásának megtartásában, mivel fejlesztési céljai megvalósításához, a regionális és országos képzési és kutatási szolgáltatásainak fenntartásához nélkülözhetetlen alapot jelent. Az Egészségügyi Kar esetében a képzési kapacitások fejlesztése a cél. A Miskolci Egyetem stratégiai célja, hogy magas színvonalú képzéseire, valamint doktori programjaira alapozva részben önmaga képes legyen oktatói-kutatói

38 A Miskolci Egyetem Intézményfejlesztési Terve szakemberállományának utánpótlására. A képzések gyakorlatorientált jellege ugyanakkor több kar esetében is megkívánja, hogy külső erőforrásokra is építsünk a szakember-utánpótlásban. E stratégia irányokra alapozva definiáltunk öt célt cél: Egyetem, mint munkáltató vonzerejének, imázsának fejlesztése Intézményünk legfőbb erőforrása a szellemi tőkéje. Nemcsak versenyelőnyünket, hanem sok esetben alapvető működésünket is csak a megfelelő munkavállalói állomány biztosíthatja. Főként oktatóink, kutatóink megtartása és az új szakértő akár versenyszférából érkező - kollégák megnyerése emelhet még tovább alaptevékenységünk színvonalán. Emellett a fiatal kollégák vonzása is fontos az utánpótlás biztosítása miatt. Ezen megfontolásokból adódóan tűztük ki célul, hogy törekedjünk munkáltatói vonzerőnk fejlesztésére, hogy felvehessük a versenyt a vállalati szféra elszívó hatásával szemben. E célunk a munkáltatók megtartására és a belső utánpótlásra vonatkozó stratégiai irányokat közvetlenül követi Célhoz kapcsolódó mutatószámok A célhoz három mutatószámot határoztunk meg. Ezek közül kettő a meglévő munkaerő-állomány megtartásának eredményességét méri: Munkavállalók átlagos foglalkoztatási időtartama Minősített oktatók, kutatók fluktuációja További egy mutató pedig Egyetemünk külső vonzerejének mértékét mutatja: Egyetemre érkező vendégprofesszorok száma A mutatókat, a definíciókat és a hozzájuk tartózó bázis- és célértékeket az 1. sz. melléklet tartalmazza Célhoz kapcsolódó akciók A célhoz egy akciót definiáltunk, mely a cél eléréséhez szükséges legfontosabb tevékenységi körre fókuszál: Humánpolitikai intézkedések a tehetséges munkaerő idevonzása és megtartása érdekében és a hozzá tartozó külső és belső kommunikáció fejlesztése A célhoz kapcsolódó akciókat és azok részleteit a 2. sz. melléklet tartalmazza.

39 A Miskolci Egyetem Intézményfejlesztési Terve cél: Humánerőforrás-kapacitások elosztásának racionalizálása Sok egyetem küzd azzal a ténnyel, hogy a nem oktatói-kutatói állományának mérete nincs arányban az alaptevékenységet végző oktatói-kutatói állománnyal. Egy olyan intézményben, mint a Miskolci Egyetem is, szükség van jelentős mértékű segéd- és adminisztratív személyzetre. Szükséges e terület felülvizsgálata, mivel a szervezeti és folyamatbeli változtatásokat nem mindig követték humán erőforrás vonatkozású lépések. Ebből adódóan tűztük ki célul a humán erőforrás kapacitások jelenlegi megoszlásának felülvizsgálatát Célhoz kapcsolódó mutatószámok Egyetlen arányszámot definiáltunk, mely mutatja a változtatások eredményességét, továbbá összehasonlíthatóságot biztosít a többi intézménnyel: Oktatók-kutatók aránya az összes foglalkoztatotthoz képest A mutatókat, a definíciókat és a hozzájuk tartozó bázis- és célértékeket az 1. sz. melléklet tartalmazza Célhoz kapcsolódó akciók Ez esetben is olyan akciót határoztunk meg, mely a cél eléréséhez szükséges legfontosabb tevékenységeket csoportosítja: A humánkapacitások racionális elosztásának közvetlen (átszervezésekkel) és közvetett eszközökkel (szabályozás, gazdálkodás) való elérése A célhoz kapcsolódó akciókat és azok részleteit a 2. sz. melléklet tartalmazza cél: Kiválóság fejlesztése Az Egyetem oktatási-kutatási tevékenységének minőségét, külső megítélését, nemzetközi és hazai elismertégét, eredményességét alapvetően befolyásolja, hogy milyen mértékben vagyunk képesek megtartani, illetve bővíteni a tudományos fokozattal rendelkező munkatársaink körét. A Miskolci Egyetem célja, hogy a minősített oktatók-kutatók arányát fokozatosan növelje, a kiválóságait megtartsa és eredményességüket növelje. E stratégiai célunk a fundamentuma a képzési minőséggel, a kutatási eredményességgel kapcsolatos céljaink teljesítésének. A kiválóságot kiterjesztett értelmezésben alkalmaztuk, azaz nem kizárólag az oktatók-kutatók vonatkozásában tartjuk relevánsnak, hanem a funkcionális szerepkörben dolgozó munkatársak esetében is Célhoz kapcsolódó mutatószámok E célhoz elérését jól mutatja a kutatóegyetemi cím megítéléséhez használt fenntartói indikátor, így mi is alkalmaztuk ezt: Tudományos fokozattal rendelkező, teljes munkaidőben foglalkoztatott oktatók, kutatók aránya az összes teljes munkaidős oktató, kutató létszámának arányában

40 A Miskolci Egyetem Intézményfejlesztési Terve Továbbá meghatároztunk még három az oktatók-kutatók kiválóságát mérő indikátort: A és B kategóriás folyóiratokban publikációval rendelkező oktatók-kutatók létszáma Tudományos folyóirat szerkesztőségi tagsággal rendelkező oktatók, kutatók Tudományos szervezetben viselt tisztséggel rendelkező oktatók, kutatók A mutatókat, a definíciókat és a hozzájuk tartozó bázis- és célértékeket az 1. sz. melléklet tartalmazza Célhoz kapcsolódó akciók A célhoz kapcsolódóan három akciót határoztunk meg, melyekből kettő az oktatók-kutatók fejlesztését, támogatását érinti, egy pedig a nem oktató-kutató alkalmazottak fejlesztését, elsődlegesen a hatékonyságnövelés és a szolgáltatási színvonal emelése érdekében: Az oktatói és kutatói kiválóság fejlesztése Tudományos minősítettségi arányok javítása A nem oktató-kutató alkalmazottak szakmai kompetenciájának fejlesztése A célhoz kapcsolódó akciókat és azok részleteit a 2. sz. melléklet tartalmazza cél: Kiegyensúlyozott oktatói-kutatói korösszetétel elérése A tudományos életpálya kiszámíthatatlansága, az egyetemi oktatói-kutatói jövedelmek piaci szereplőkkel összehasonlítható versenyhátránya negatív hatással van az oktatói-kutatói korösszetételre. A Miskolci Egyetem csak tudatos humánpolitikai intézkedésekkel képes megakadályozni a fiatal oktatók elvándorlását, az oktatói kar elöregedését. A helyzetértékelés adatai alapján is kitűnik, hogy Egyetemünk számára komoly kihívás a korösszetétel javítása, a 30-as, 40-es generáció megerősítése az egyetemi foglalkoztatottak körében. A tudatos utánpótlás-nevelés az akkreditáció, az intézményi kultúra és imázs szempontjából is fontos cél Célhoz kapcsolódó mutatószámok A cél elérését olyan folyamati mutatókkal kívánjuk mérni, amelyek az optimális korösszetételt okozat hűen jelzik. Oktatók átlagéletkora 40 év alatti oktatók-kutatók aránya A mutatókat, a definíciókat és a hozzájuk tartozó bázis- és célértékeket az 1. sz. melléklet tartalmazza Célhoz kapcsolódó akciók Két akciót definiáltunk, melyek alapvetően a kiegyensúlyozott korösszetétel eléréséhez szükséges szervezeti változtatásokra fókuszálnak:

41 A Miskolci Egyetem Intézményfejlesztési Terve Fiatal oktatók és kutatók anyagi és erkölcsi ösztönzése Szervezési és gazdálkodási feltételek biztosítása a kiegyensúlyozott korösszetételhez cél: Objektív és transzparens követelményrendszeren alapuló teljesítményértékelési és ösztönzési rendszer kialakítása A teljesítményértékelés és az ehhez kötődő ösztönzés nem új feladat az intézményben. A teljesítmény-alapú finanszírozás, illetve hatékonyabb működés megköveteli, hogy meglévő értékelési rendszerünket felülvizsgáljuk, a teljesítmény-dimenziókat kibővítsük, és az intézmény minden munkavállalójára kiterjesszük. Az Egyetem arra törekszik, hogy a teljesítményértékelési rendszeréhez anyagi, és karrier-lépési lehetőséget Célhoz kapcsolódó mutatószámok Mutatóként magát a célban megfogalmazott feladat elvégzését tűztük ki, mivel ez az első és a stratégiai időtávon releváns és mérhető lépés: Teljesítményértékelési és ösztönzési rendszer kialakítása A mutatókat, a definíciókat és a hozzájuk tartozó bázis- és célértékeket az 1. sz. melléklet tartalmazza Célhoz kapcsolódó akciók Akcióként magát a célban definiált tevékenységet fogalmaztuk meg: Objektív és transzparens követelményrendszeren alapuló teljesítményértékelési és ösztönzési rendszer kialakítása A célhoz kapcsolódó akciót és annak részleteit a 2. sz. melléklet foglalja össze.

42 A Miskolci Egyetem Intézményfejlesztési Terve Infrastruktúra Az infrastruktúra területén az alábbi főbb stratégiai irányokat kívánjuk követni: A Miskolci Egyetem kapacitásainak fenntartására, és anyagi erőforrásai függvényében, annak minőségi megújítására törekszik a stratégiai időtáv végére. Új kapacitások megteremtése az Egészségügyi Kar esetében indokolt és szükségszerű. A Miskolci Egyetem fejleszteni kívánja létesítménygazdálkodási rendszereit, és ennek megvalósításával a létesítményüzemeltetés költségeit is okozathű finanszírozásúvá kívánja tenni, amitől jelentős megtakarításokat tervez a stratégiai időtáv végére. E stratégiai irányok mentén alakítottuk ki két infrastruktúrára vonatkozó célunkat cél: Infrastruktúra állagának megóvása, fejlesztése A stratégiai irányokkal is összhangban célunk a jelenlegi infrastruktúra megtartása és további szükséges fejlesztése. Az elmúlt időszakban számos pályázat adott lehetőséget Egyetemünknek az infrastruktúra fejlesztésre. A felújítások, eszközbeszerzések szinten tartásához további pályázati források esetén van lehetőség. Az infrastruktúra fejlesztése mellett, a működtetés, üzemeltetés környezetét is fejleszteni kívánjuk. Célunk, hogy egy, a jelenleginél nagyobb felelősséggel járó infrastruktúra-menedzsment gyakorlatot vezessünk be, azaz a szervezeti egységeket közvetlenül is érdekeltté kívánjuk tenni a takarékos létesítménygazdálkodásban és energiafelhasználásban Célhoz kapcsolódó mutatószámok A cél elérését egy átfogó mutatóval kívánjuk mérni, amely alkalmas mind az épített, mind az eszközinfrastruktúra fejlesztési aktivitásainak jelzésére: Saját vagyon értéke A mutatókat, a definíciókat és a hozzájuk tartozó bázis- és célértékeket az 1. sz. melléklet tartalmazza Célhoz kapcsolódó akciók A célhoz megfogalmazott akciók alapvetően az infrastruktúrához kapcsolódó üzemeltetési és menedzsment tevékenységekre fókuszálnak: Használat arányos infrastruktúra-üzemeltetés Infrastruktúra fejlesztési projektek hatékonyabb menedzsmentje Szükséges infrastrukturális fejlesztések megtervezése és megvalósítása A célhoz kapcsolódó akciókat és azok részleteit a 2. sz. melléklet tartalmazza.

43 A Miskolci Egyetem Intézményfejlesztési Terve cél: Infrastruktúra kapacitások jobb kihasználása A Miskolci Egyetem jelenleg jó színvonalú, több elemében korszerűsített infrastruktúrával rendelkezik, amelynek kihasználtsága mindenképpen javítandó a jelenlegi helyzethez képest. Célunk, hogy infrastruktúrának a lehető legnagyobb mértékben és leghatékonyabban használjuk ki és a saját bevétel növelési célt is támogatva hasznosítsuk a szabad kapacitásokat Célhoz kapcsolódó mutatószámok A célhoz meghatároztunk két eredménymutatót, mely a kapcsolódó bevételek alakulását mutatják: Ingatlanhasznosításból származó bevétel Bérleti díj jogcímen szerzett bevételek Az összehasonlíthatóság és a változások nyomon követése érdekében tovább két mérőszámot definiáltunk: Egy oktató-kutatóra jutó hasznos irodai négyzetméter Egy hallgatóra jutó oktatási infrastruktúra négyzetméter A mutatókat, a definíciókat és a hozzájuk tartozó bázis- és célértékeket az 1. sz. melléklet tartalmazza Célhoz kapcsolódó akciók Meghatároztunk akciókat, melyek a kapacitás felmérés, menedzsment és üzemeltetés témakörével foglalkoznak: Kapacitások folyamatos felmérése és értékelése Infrastruktúra-menedzsment fejlesztése Infrastruktúra használat üzemeltetési költségeinek használatarányos allokálása és finanszírozása Definiáltunk közvetlen bevételszerzési és kiadáscsökkentési lehetőséget biztosító akciókat: Ingatlan és eszközértékesítési lehetőségek feltárása Gazdasági egységek áthelyezése költséghatékonysági okokból PPP konstrukciók állami kiváltásának szorgalmazása A célhoz kapcsolódó akciókat és azok részleteit a 2. sz. melléklet tartalmazza.

44 A Miskolci Egyetem Intézményfejlesztési Terve Kutatás-fejlesztési stratégia tartalmi irányai A Miskolci Egyetem kutatás-fejlesztési stratégiája (a továbbiakban K+F stratégia) az Egyetem átfogó stratégiájának része és figyelembe veszi az Európai Unió Európa 2020 intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiáját. A K+F stratégia alapvető célja az Egyetem tudományos kutatási tevékenységébe bevont szervezetek, személyek számára alapvető irány(ok) kijelölése, a kutatási-fejlesztési tevékenységek súlypontjainak és határainak meghatározása, a célok eléréséhez és a fejlesztések megvalósításához szükséges erőforrások elosztása, valamint az intézmény alapvető értékeinek és érdekeinek kifejezése. Átfogó célja továbbá, hogy kiemelkedő teljesítményekre képes réteget, csoportokat képezzen, akik optimális feltételek között dolgozva képesek nemzetközi szintű publikáció megalkotására, versenyképes, pályázati vagy ipari bevételt generáló kutatások folytatására és nemzetközi díjak elnyerésére, széleskörű együttműködésre hazai és külföldi kutató társintézményekkel, valamint az iparral. A Kutatóegyetemi programnak megfelelően az Egyetem négy kiemelt kutatási területet határozott meg: 1. Fenntartható természeti erőforrás gazdálkodás, 2. Alkalmazott anyagtudomány és nanotechnológia, 3. Mechatronika és logisztika, 4. Innovációs gépészeti tervezés és technológiák. A fenti kutatási területek segítik a tudástranszfer tevékenységet, erősítik az intézmény és a versenyszféra kapcsolatait, növelik az oktatás minőségét, erősítik a diplomás szakemberek régióhoz kötődését és tudásalapú hátteret adnak a térségi gazdaságfejlesztési programokhoz, valamint a befektetői környezet vonzóbbá tételéhez. A tervezett intézkedések hatásaként a szolgáltató és innovációs szemléletmód, a kutatói állások megtartási és minőségi bővítési lehetőségének, valamint a K+F szemlélet és szerzett tudásanyag ipar felé és az oktatásba történő beépülésének fokozatos javulása várható. Céljainkat a kiemelt kutatási területek mentén ismertetjük Fenntartható természeti erőforrás gazdálkodás A Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Karán több évtizede (bizonyos területeken évszázada) folyik bányászattal, szénhidrogének kitermelésével, előkészítésével és szállításával, a környezetvédelemmel és a természeti erőforrásokkal való gazdálkodással, továbbá a vízkészlet gazdálkodással, vízkészlet védelemmel, földtani kutatással, geoinformáció feldolgozással és értelmezéssel kapcsolatos K+F tevékenység. A Kutatási Központ a kar kompetenciáit egészíti ki a Műszaki Anyagtudományi Kar, a Gazdaságtudományi Kar, az Állam- és Jogtudományi Kar kiegészítő kompetenciáival.

45 A Miskolci Egyetem Intézményfejlesztési Terve Az elmúlt tíz évben jelentős laboratóriumi és kutatási-infrastruktúra fejlesztésre került sor és ezeken a szakmai területeken a tudományos utánpótlás (PhD képzés) szerepe is megnőtt. A Kutatási Központ munkája iránti igényt jól mutatja, hogy a teljesített K+F munkák és kutatási projekt összértéke Tudományos Műhelyekben évente M Ft. A már jelenleg is meglévő szellemi potenciál, humán erőforrás a biztosítéka a kutatóhely jövőbeni fejlődésének, a teljesítmények növekedésének, a tudományos utánpótlás biztosításának. A Kutatási központ keretein belül három Tudományos Műhely működik Környezet és fenntartható természeti erőforrás-gazdálkodás Tudományos Műhely A Tudományos Műhely célja és feladatai: a környezetközpontú természeti erőforrás-gazdálkodás törvényszerűségeinek feltárása, egységes, természettudományi, műszaki, gazdasági és jogi szemléletű kezelése; a környezeti szempontokat figyelembe vevő nyersanyag-gazdálkodás és hasznosítás elméleti és gyakorlati problémáinak feltárása, megismerése, környezetkímélő kitermelő és előkészítési eljárások kifejlesztése; új, eddig nem ismert és nem hasznosított természeti erőforrások felkutatása, a gyakorlati hasznosítás elősegítése; az ásványi nyersanyag-gazdálkodás és a hulladékgazdálkodás egységes életciklus szemléletű kezelése, a hulladék nyersanyag elv megvalósítása, a már meglévő, ill. szükséges műszaki, gazdasági és jogi feltételrendszer kutatása; új hulladékkezelési, hulladékhasznosítási eljárások kutatása, kifejlesztése és gyakorlati megvalósítása; hidrogeológiai alapkutatások víztározó földtani szerkezetek, földalatti vízkészletek kutatása feltárása és kitermelése az ehhez kapcsolódó alap és alkalmazott kutatások; vízkészlet-gazdálkodás elméleti és gyakorlati kérdései, különös tekintettel a határokon átnyúló víztestek esetében; környezetközpontú fenntartható természeti erőforrás-gazdálkodás hazai és nemzetközi jogszabályi rendszerének elméleti és alkalmazott kutatása. Az alapvető rövidtávú cél a Tudományos Műhely munkájának hazai és nemzetközi megismertetése és elismertetése. Kiemelt feladat a hazai K+F+I tevékenység mellett nemzetközi kutatási projektekbe való bekapcsolódás és eredményes részvétel, közös kutatások generálása, az eredmények nemzetközi szintű alkalmazásának elérése.

46 A Miskolci Egyetem Intézményfejlesztési Terve Energiagazdálkodás Tudományos Műhely Célunk egy olyan energetikai tudományos-technológiai centrum kialakítása, amely a megújuló és nem-hagyományos gázok, a geotermikus energia, továbbá a biomassza hasznosítása területén az eddigi eredményekre építve elősegíti a hazai potenciál minél szélesebb körű, de reálisan megvalósítható alkalmazásba vételét. A tudományos-technológiai centrum keretében fontos további célkitűzés olyan szakismereteknek és kompetenciáknak a kialakítása, amelyek segítik a régióban és egyes szektorokban az energia-hatékonyság és a CO 2 kibocsátás csökkentését. Célunk, szelektíven, azoknak a területeknek a fejlesztése, amelyeken Magyarország az átlagosnál kedvezőbb adottságokkal rendelkezik, illetve amely területeken a Miskolci Egyetem mérnöki karai már eddig is figyelemre méltó eredményeket értek el. A fentieknek megfelelően az Energiagazdálkodás Tudományos Műhely az alábbi részprojekteket foglalja magában: A széntüzelésű erőművek szén-dioxid kibocsátásának csökkentése Megújuló és nem-hagyományos gázok felhasználása Geotermikus energia hasznosítása Biomassza fokozott hasznosítása Célunk erősíteni a Miskolci Egyetem oktatóinak és kutatóinak K+F+I potenciálját az energetika területén, szélesíteni az egyetemi hallgatók nemzetközi csereprogramjait, elsősorban nyári szakmai gyakorlatok, illetve részképzések keretében. A doktori képzésben cél az energetikai témák, továbbá a szakmai tanulmányutak számának a bővítése. A pályázati vállalások ösztönzőleg hatnak az oktatók és kutatók, továbbá a doktoranduszok publikációs tevékenységének pozitív irányú minőségi változására. A Kiválósági Központ munkájának eddigi tapasztalatai alapján, megvan a lehetősége annak, hogy a jelenlegi K+F+I munkák bevétele, a Tudományos Műhely kompetencia területeihez kapcsolódóan 30-50%-kal bővüljön. Ennek alapvető feltétele azonban a külső gazdálkodó szervezetek (cégek, vállalkozások) jelenleg ismert pénzügyi lehetőségeinek további megléte, a gazdasági környezet javulása, a nemzetgazdaság növekedése. A lehetséges növekedés meghatározó feltétele az Egyetemen jelenleg meglévő bonyolult és indokolatlan ellenőrzési és szabályozási rendszer megváltóztatása, hatáskörök és a felelősség egyértelmű tisztázása. Egy új, vállalkozásbarát, a vállalkozásokat segítő szemlélet és szervezeti rendszer kialakítása az Egyetemen és további feltétel a már létrehozott kutató-fejlesztő és innovációs szervezetek megerősítése, újabb hasznosítást elősegítő spin-off cégek létrehozása és támogatása. Tényleges és átlátható költségelszámolás nélkül bevételbővülés nem várható. Teljesen új működtetési, vállalkozási feltételekre és körülményekre kell felkészülni.

47 A Miskolci Egyetem Intézményfejlesztési Terve Számolni kell a törekvések regionális hatásával is, mert regionális szinten kell megtalálni azokat a lehetőségeket és szinergiákat, amelyek a hatékonyság növelését teszik lehetővé az erőforrásokkal való gazdálkodásban és az energetikai hatékonyság folyamatos javításában Geo-információ feldolgozás Tudományos Műhely A Tudományos Műhely kutatási területén az ásvány és kőzettan valamint a földtan területén a hazai és nemzetközi viszonyokat az erős verseny szituáció jellemzi. Ebben a versenyben, a Tudományos Műhelyben részt vállaló Tanszékek megfelelő versenypozícióban vannak. Nemzetközi kapcsolataik kiválóak, ezáltal biztosított a nemzetközi szakmai társadalomba való beágyazottságuk. Műszeres felszereltségük (köszönhetően a Műszaki Földtudományi Kar évtizedekre visszanyúló fejlesztési koncepciójának és a nagy pályázatoknak) versenyképes, hazai vonatkozásban egyes területeken kiemelkedő. A térinformatikai fejlesztéseket a Geodéziai és Bányaméréstani Tanszéken a nemzetközi trendeket jól ismerő, nemzetközi kapcsolatrendszerét tekintve eredményes vezető kutató irányítja, az általánosabb geoinformatikai vonatkozásokat a Geofizikai Tanszék kutatói a gazdaságtudományi vonatkozásokat Világ- és Regionális Gazdaságtan Intézet munkatársai kutatják. Kutatási területek és célkitűzések: A földtani és ásvány-kőzettani kutatások a geo-információk közvetlen megszerzésének, gyarapításának, a közvetlen agyagi/fizikai jellemző paraméterek meghatározásának fejlesztésén keresztül szolgálja a TM célkitűzéseinek elérését. Az adat- és információfeldolgozás, az adatokban implicite létező geo-információk kiolvasásának fejlesztése (az un. inverziós módszerfejlesztés), az ide vonatkozó nemzetközi tudományos eredményekre alapozott továbbfejlesztés a kutatás főirányához tartozik. Ezen a területen a TM kutatóinak elsősorban a többféle adatrendszer együttes feldolgozását/értelmezését segítő un. együttes inverzió valamint az adatokban foglalt geo-információ minél pontosabb és egyértelmű kiolvasását lehetővé tevő diszkretizációs módszerek fejlesztése terén vannak kimagasló eredményei. Ezeknek a kutatásoknak a folytatása fontos célkitűzés. A térinformatikai kutatásokban az általános/ingyenes hozzáférésű térinformatikai rendszerek fejlesztése, GPS helymeghatározás alaprendszereinek vizsgálata, bányászati alkalmazások térinformatikai segítése képezik a célt és a fő kutatási irányvonalat. A Miskolci Egyetemen térgazdaságtannal foglalkozó kutatók nemzetközi és hazai versenyképességének megőrzése és fokozása érdekében stratégiai fontosságú, hogy a jövőben hozzájussanak a tudományterület legfrissebb elméleti és tapasztalati eredményeihez. Ennek érdekében elengedhetetlen a szakirodalmi háttér és az adatforrások folyamatos bővítése, a számítástechnika fejlesztése, a kutatási

48 A Miskolci Egyetem Intézményfejlesztési Terve projektekben való részvétel, valamint a szakma mérvadó fórumain, konferenciáin történő aktív részvétel. A fenti célkitűzések teljesítése intenzív publikációs tevékenységet is feltételez. A TM cél-ja, hogy eddigi publikációs gyakorlatára támaszkodva, vállalt publikációit a lehető legnagyobb mértékben nemzetközi folyóiratokban közölt (többségében impakt faktoros) cikkek megjelentetésével teljesítse Alkalmazott anyagtudomány és nanotechnológia Az európai ipar versenyképességének javításához elengedhetetlen a tudásintenzív ipar kialakítása, ebben a folyamatban az újszerű tulajdonságokkal rendelkező anyagok kulcsszerepet töltenek be, és számos területen megalapozzák a műszaki haladást. A projekt legfontosabb célja kapcsolódni az anyagtudományi, anyaginformatikai, nanotechnológiai és nanotoxikológiai kutatásban és fejlesztésében élenjáró nemzetközi trendekhez, alkalmazni a legmodernebb tudományos módszereket, eljárásokat és tapasztalatokat. Fontos törekvés a különleges tulajdonságokkal rendelkező anyagokra vonatkozó tudás bővítése, ismeretlapú, igényre szabott és előre jelezhető jellemzőkkel rendelkező anyagok kutatása a multifunkcionális anyagok és a tudásintenzív anyaggyártás területén. Tudományos Műhelyek: Tudásintenzív anyaggyártás, Multifunkcionális anyagok, Nanotechnológia, Mikro és makro-funkcionalitás integrálása a vegyipari technológiába, Anyaginformatika és képelemzés, Kísérletes és diagnosztikai élettudományok Az egyes Tudományos Műhelyek céljai és feladata Tudás-intenzív anyaggyártás, öntészet, multifunkcionális anyagok, felületkezelés, valamint a vegyipari technológiák területén országos vezető szerep elérése, és a nemzetközi tudományos életben való folyamatos magas színvonalú jelenlét. A tudás-intenzív anyaggyártáson belül kiemelten fontos az intenzív képlékeny alakítás fejlesztése: a termo-mechanikus ciklikus alakítás szemcsefinomító hatása törvényszerűségeinek feltárása fizikai szimulációval, hengerlési modellezési programok fejlesztése Maple, Matlab rendszerek segítségével, végeselemes programokkal, félüzemi kísérletek lemez és rúdszerű anyagok gyártására, Üzemi hengerlési kísérletek. A multifunkcionális anyagok Tudományos Műhelyen belül kiemelt feladat az autóipar egyre növekvő igényeinek megfelelő, elektronikai alkatrészgyártásban, forrasztástechnológiában, és az ezekhez kapcsolódó anyagtudományi, anyagtechnológiai kutatásokban való részvétel. A multifunkcionális anyagok és anyagtechnológiák között szintén kiemelt szerephez jut a polimertechnológia. A polimertechnológia terén a dinamikus mechanikai analízis, mint a polimerjellemzés egyik kulcsmódszere még rendkívül sok lehetőséget biztosít

49 A Miskolci Egyetem Intézményfejlesztési Terve új tudományos eredmények elérésére. Ezek az eredmények elsősorban az összetett polimer rendszerek területén várhatóak, ezért is kulcs kutatási terület a polimer blendekkel, ötvözetekkel, speciális szerkezetű, például gradiens anyagokkal való foglalkozás. A kiemelt kutatási területeken a megvalósításhoz szükséges források elnyerése érdekében tett tevékenységek A Nemzeti Kutatási Infrastruktúra Regiszterben szereplő Komplex Képelemző és Szerkezetvizsgáló Laboratórium működéséhez szükséges pénzügyi támogatás biztosítása; MICAST EU kutatási program sikeres folytatása; MTA kutatócsoport infrastrukturális és személyi feltételeinek javítása; Intenzív képlékeny alakítással kapcsolatos OTKA pályázat benyújtása; Fiatal kutatók ösztönzése Bólyai kutatási ösztöndíj és OTKA pályázatok készítésére és benyújtására; A jelentősebb ipari vállalatokkal több évre szóló együttműködési tervek készítése és megkötése; Nanomedicinális alap- és alkalmazott kutatások fejlesztése o Gyógyszerhordozók fejlesztése, nanotoxikológia; o Sejtterápiás és sejtbanki kutatások és szolgáltatások fejlesztése; o Komplex prevenciós és rehabilitációs szolgáltatások fejlesztése Az elérendő K+F+I célok Az Anyagtudományi és Nanotechnológiai Kiválósági Központ célja két éven belül a pályázat során vállalt indikátorok teljesítése, vagyis a konstrukcióba bevont kutatók, oktatók, doktoranduszok és hallgatók számának növelése. A prioritás keretében támogatott projektek eredményeként benyújtott szabadalmi kérelmek benyújtása, a kidolgozott tananyagok, oktatási segédletek elkészítése, új státuszok létrehozása. Minél több a kutatáshoz kapcsolódó szakdolgozat, diplomaterv és TDK dolgozat elkészítetése, a projekt kutatási témáihoz kapcsolódó hazai és nemzetközi szakfolyóirat cikkek megírása, elfogadtatása és megjelentetése, esetlegesen hazai és nemzetközi monográfiák megírása, számos konferencia részvétel és konferencia cikk megírása és elfogadtatása.

50 A Miskolci Egyetem Intézményfejlesztési Terve A Kutatási Központban elvégzett kutatómunka főbb hatásai Biztosítani lehet a kutatási infrastruktúra működését, fenntartási és szerviz valamint fejlesztési költségeket. Várhatóan növekedni fog a KK szerepének növekedése a hazai és nemzetközi tudományos közéletben. Hallgatók, doktoranduszok tevékenysége közelebb kerül a gyakorlati problémákhoz. A legértékesebb tudományos eredmények beépülnek az oktatásba. A KK komplex K+F szolgáltatást képes majd nyújtani az ipari partnerek számára. valószínűsíthető, hogy az elkövetkezendő évek kutatási eredményei alapján szabadalmak születnek. A hallgatóknak a kutatási munkába történő bevonása révén növekedni fog az Országos Tudományi Diákköri Konferenciákon és Diplomamunka pályázatokon eredményesen szereplő hallgatók száma Mechatronika és logisztika A Mechatronikai és Logisztikai Kiválósági Központ (továbbiakban: MLKK) olyan tudományterületeket művelő Tanszékek, kutatási műhelyek összefogására, együtt elérendő integrált célrendszer megvalósítására vállalkozott, amelyek a műszaki fejlődés legintenzívebben fejlődő területeihez kapcsolódnak, és amelyek az ipar húzóágazataiban látványos gyorsasággal fejlődnek (elektronika, automatizálás, távközlés és adatfeldolgozás, logisztika, stb.) és amelyek a magyar GDP termelés 12-21%-át állítják elő. A KK kutatási területeinek fejlesztési stratégiája Az MLKK-ban résztvevő kutatóhelyek, tanszékek alapvető célkitűzései összhangban vannak az Egyetem kutatóegyetemmé válását kitűző célrendszerekkel, így olyan kutatási eredmények elérése a cél, amelyek megfelelnek a nemzetközi trendeknek, növelik az Egyetem versenyképességét. Kidolgozásuk fejleszti a humán erőforrás minőségét, biztosítja a tudományos minősítettség növelését, a nemzetközi mércével mérhető tudományos publikációs tevékenység javítását és a kidolgozott eljárások, eredmények megteremtik a futamidő alatt elért fejlődés fenntarthatóságát. A műhely szervezetei rendkívül fontosnak tartják az ipari hasznosítás szempontjának érvényesülését és a bevétel-szerző képesség (kutatási szolgáltatások) növelését Mechatronikai rendszerek és elemeinek kutatása és fejlesztése A logisztika, a mechatronika, az automatizálás és komplex diagnosztika szakterületén a berendezések hatékony irányítása, vezérlése és ellenőrzése megköveteli az intelligens rendszerek alkalmazását. Ezen szakterületek komplex kutatása és az eredmények ipari alkalmazása elengedhetetlen. A cél, hogy a Kutatási Központ hozzájáruljon a Miskolci Egyetem Kutatóegyetemi státuszának elnyeréséhez és hosszú távú fenntartásához.

51 A Miskolci Egyetem Intézményfejlesztési Terve Projektálható kutatási főirányok: Speciális ipari igényekre alapozó, azokat kielégítő precíziós szerszámgép gyártói kapacitás fejlesztésének megalapozása. Az elektronika és az ipari elektronika, méréstechnika területén a megújuló energiaforrások villamos részelemeinek fejlesztése. Energiahatékonyság növelésének, méréstechnikai módszereinek, a smart grid, valamint a hatékony és környezetbarát teljesítményelektronikai rendszerek fejlesztése. A kutatás fejlesztési együttműködés keretében biztató eredményeket mutat az indítómotor fejlesztési programok közös vitele a Bosch cégcsoporttal. Mérő- és adatgyűjtő rendszerek fejlesztésén belül az elektrospektrometriai rendszer, a nagyvákuum rendszer, az elektronágyú fejlesztése Logisztikai rendszerek hatékonyságnövelési eljárásainak, módszereinek kutatása Az Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszék az Ábrázoló-geometriai és a Matematikai Tanszékkel együttműködve a hazai és nemzetközi trendeknek megfelelő fejlesztéseket hajt végre intelligens logisztikai rendszerek, ezen belül berendezések (gépek) és technológiák (raktározás, komissziózás) fejlesztése területén, modellezési és vizsgálati eljárásokat alkalmaz meglévő rendszerek vizsgálatára, rendszerek szimulációs vizsgálatára. A módszerek lehetővé teszik a logisztikai rendszerek anyagáramlásának optimalizálását, tervezett rendszerek elemzését, működésvizsgálattal a paraméterek beállítását és hatáselemzések elvégzését. Projektálható kutatási főirányok: Intelligens, magasan automatizált rendszerek működési hatékonyságának javítására alkalmas módszerek fejlesztése és alkalmazása üzemen belüli, illetve régiós és városi közlekedési logisztikai rendszerekben. Működésirányításra és termelésütemezésre alkalmas modellezési, szimulációs vizsgálati eljárások továbbfejlesztése, az eredmények hasznosítása a rendszerparaméterek optimalizálással, környezeti hatásvizsgálattal, referenciaként az AUDI HUNGÁRIA MOTOR és Guardian Kft-nél. A Galileo azonosítási rendszer Európában történő bevezetésével a logisztikai rendszerek számára megnyíló azonosítási lehetőségek felhasználhatósága. Korszerű termékazonosítási rendszerek alkalmazása, távközlési és automatizálási eszközök alkalmazhatóságának vizsgálata (pl.: RFID, termékazonosítási rendszerek). Virtuális logisztikai vállalat és logisztikai központ kialakításának megalapozása a szlovák ukrán magyar határ menti régióban.

52 A Miskolci Egyetem Intézményfejlesztési Terve A logisztikai szaknyelv egységesítésének elősegítése az EU gyakorlatához igazodóan, komparatív szaknyelvi kutatások folytatása. Integrált logisztikai menedzsment rendszerek fejlesztése különös tekintettel a környezeti negatív hatások mérséklésére, a zárt láncú gazdaság kialakítására, és az erőforrás hatékonyabb felhasználásának szempontjaira, az életminőség javítására. Magyar német kettős (közös)diploma kiadási feltételeinek megteremtése a logisztikai oktatás és képzés területén Vezetékes és vezeték nélküli kommunikációs rendszerek megbízhatóságának növelése a logisztikai és mechatronikai alkalmazásoknál A műhely főként az automatizálás és az ipari kommunikáció területéről fog össze résztvevőket és az alábbi tanszékek alkotják: Automatizálási és Kommunikáció-technológiai Tanszék, Analízis Tanszék, Általános Informatikai Tanszék, Alkalmazott Informatikai Tanszék. A műhelyen belül a témakörök fő jellemzői és irányai: a K+F tevékenységek kifejezetten a logisztikai és mechatronikai jellegű témakörökhöz kapcsolódnak, intelligens AGV rendszerek fejlesztése, az alkalmazott logisztikai rendszerek kutatása kapcsán a repülőtéri, kereskedelmi, egészségügyi, raktározási, személyszállítási, mezőgazdasági, gyártásközi modellek irányítástechnikai, azonosítás technikai, kommunikációtechnikai igényének feltárása és alkalmazási hardverek és szoftverek kidolgozása, távdiagnosztikai és biztonsági rendszerek fejlesztése a mechatronikai és logisztikai alkalmazásokhoz Innovációs gépészeti tervezés és technológiák A 4. Kiválósági Központ (Innovatív Gépészeti Tervezés és Technológiák) keretében működő hét Tudományos Műhely átfogó kutatásokat végez. Az elérni kívánt célállapotot és annak fő irányainak főbb elemei az alábbiakban foglalhatók össze. A Tudományos Műhely átfogó célkitűzéseinek megfogalmazásánál, a kutatási tervek összeállításánál alapvető kritérium a felsőoktatási kutatóhely jellegéből következően a Tudományos Műhelyhez kapcsolódó tudományterületek minél szélesebb lefedése, ugyanakkor egy-egy szűkebb szakterületen olyan mélységű tudományos kutatómunka végzése, amely lehetővé teszi, hogy a Tudományos Műhely az adott területen országosan (lehetőség szerint nemzetközi szinten is) elismert kutatóhellyé váljon. Ez a koncepció

53 A Miskolci Egyetem Intézményfejlesztési Terve lehetővé teszi a korszerű oktatáshoz, az oktatásfejlesztéshez szükséges átfogó szakmai ismeretek és eredmények rendelkezésre állását, továbbá biztosítja egy viszonylag széles szakmai területre kiterjedő vállalkozási tevékenység feltételeit és egyúttal egy-egy szűkebb területen a tudományos iskolateremtés, az új tudományos eredmények elérésének lehetőségét, PhD fokozat szerzését is. Cél, hogy a Kutatási Központ 2-3 éven belül feleljen meg azoknak a kritériumoknak, amelyek a kiemelt kutatóegyetemi besoroláshoz szükségesek A Tudományos Műhelyekhez tartozó K+F tématerületeken kiemelt projekttervek célkitűzése Innovatív anyagtechnológiák A Tudományos Műhely témaköreiben kiemelt célkitűzések az egyes anyagtechnológiákban: Hegesztés: korszerű technológiával gyártott, nagyszilárdságú acélok, valamint alakítható és hegeszthető szerkezeti fémes anyagok és ötvözetek hegesztésével, valamint különösen a vékonylemezek és speciálisan az alumíniumötvözetek szakaszos energia-bevitelű hegesztésével kapcsolatos kutatások, különféle hegesztési eljárások modellezésének tanulmányozása, a technológiai folyamatok végeselemes elemzése, a modellezések alapján a technológiai paraméterek meghatározása, definiálása. Hő- és felületkezelés: termokémiai felülettechnológiák kutatás-fejlesztésével kapcsolatos helyzetelemzés, stratégia kidolgozása, korszerű technológiai megoldások elemzése műszaki, gazdaságossági és környezetvédelmi szempontok alapján; termokémiai felülettechnológiákkal kapcsolatos kísérleti vizsgálatok végzése, generáció-váltás előkészítése a humán erőforrások és a technológiák terén; többcélú képzési programok kidolgozása a MinSE (egy korábbi EU támogatású projekt keretében kidolgozott nemzetközi mesterképzés - International Master in Heat Treatment and Surface Engineering) moduljainak részleges magyar nyelvű adaptációjával. Képlékenyalakítás: helyzetelemzés a képlékenyalakítás stratégiai fejlesztési irányainak meghatározása, különös tekintettel az Al-ötvözetek és egyes nehezen alakítható fémek vonatkozásában; részletes kutatási program kidolgozása, az állapottényezők (feszültségi állapot, hőmérséklet és alakváltozási sebesség) hatását hasznosító képlékeny alakító eljárások, valamint a gyors prototípusgyártás és az egyedi, illetve kis sorozatgyártás terén;

54 A Miskolci Egyetem Intézményfejlesztési Terve összehasonlító elemzések a hagyományos és az új innovatív eljárások területén különös tekintettel az alakíthatóság, a gyártási pontosság és a termelékenység figyelembevételével; megvalósíthatósági tanulmányok kidolgozása az inkrementális lemezalakítás, valamint a HydroForm és a szuperképlékeny alakítások területén, valamint a HydroForm és a szuperképlékeny alakítások területén Befejező precíziós megmunkálások Tudományos Műhely Fő kutatási célkitűzések: A gépjárművek hajtásláncának részét képező sebességváltók megmunkálásának kutatása, fejlesztése, a termelékeny gyártás és az egységek megbízhatóságának növelése a hajtáslánc részegységei élettartam-növelő technológiáinak és a szerelésnek a fejlesztése révén. Cél a gépjármű berendezések K+F+I feladatainak régióbeli támogatása az infrastruktúra bővítésével és a szellemi potenciál növelésével: a gépjármű hajtáslánc alkatrészek precíziós megmunkálásának, szereléstechnológiájának fejlesztése. A környezetterhelés csökkentése, a minimálkenéssel végzett, vagy hűtő-kenőanyag mentes megmunkálások fejlesztésével. Alumínium ötvözetek forgácsolhatóságának vizsgálata, forgácsolási paramétereinek kutatása Gépészeti és alternatív üzemanyagok fejlesztése Tudományos Műhely Fő kutatási feladatok: Numerikus szimulációk erősítése az áramlás és hőtechnikában, a kiépített jelentős hardver és szoftverpark erőteljesebb működtetése, fejlesztése. A motordiagnosztikai laboratórium üzembe állítása, unikális kísérletekre való alkalmassá tétele, az autóipari beszállítók kiszolgálása. A TÁMOP projekt lehetőségeit is kihasználva a szakszemélyzet kiképzése. Hűtéstechnikai laboratórium, klímakamra létrehozása a gépészeti, energetikai berendezések tesztelésére, segítve a K+F tevékenységet. Szélcsatorna vizsgálatok az alapkutatások és az ipari igények kielégítésére a beszerzett új eszközök felhasználásával.

55 A Miskolci Egyetem Intézményfejlesztési Terve Innovatív gép-és termékfejlesztés Tudományos Műhely Fő kutatási feladatok: A hajtáselemek (tengelykapcsolók, fogazott elempárok) tervezési kérdései, dinamikus viselkedésük akusztikai vizsgálata, optimalizálása és mindezek környezettudatos alkalmazása A Nem-lineáris mechanikai jelenségek modellezése és végeselemes szimulációja Tudományos Műhely Fő feladatok: a nem-lineáris mechanikai jelenségek (nagymértékű maradó alakváltozással járó mérnöki folyamatok) minél realisztikusabb modellezése; a végeselemes szimuláció továbbfejlesztése, a numerikus modellezés módszereinek tökéletesítése és általános alkalmazásuk a mechanika szinte minden területén A Fémszerkezetek optimális modellezése Tudományos Műhely Fő feladatok: robosztus szerkezetoptimáló módszerek fejlesztése; alkalmazásuk különböző hegesztett szerkezetek, szálerősítéses műanyagok optimális méretezésénél, minimális költségre és súlyra törekedve; különös figyelmet szentelve a tűz- és földrengésvédelemnek a tervezésben; zaj- és rezgés figyelembevétele az optimálásban, mérések a tanszéki Brüel-Kjaer műszercsaláddal Az innovatív környezetbarát technológiák fejlesztése és az energiahatékonyság növelése Tudományos Műhely Fő feladatok a nemzetközi fejlődési trendekkel összhangban: környezetbarát vegyipari technológiák fejlesztése, veszélyes hulladékok kezelésének kutatása, korszerű, környezetbarát és energiahatékony kezelési módszerek fejlesztése a hulladékgazdálkodás és az energiahatékonyság szinergikus kapcsolatának erősítése, fokozása.

56 A Miskolci Egyetem Intézményfejlesztési Terve Számítógépes tervezés az anyagtechnológiákban Tudományos Műhely Fő feladatok: Számítógépes technológiai és szerszámtervezési módszerek kidolgozása és alkalmazása különféle anyagtechnológiai eljárásokra. Képlékenyalakító technológiák és szerszámaik végeselemes modellezése az AutoForm és a Deform 3D programcsomagok alkalmazásával. A K+F stratégia fejlesztések fő irányai röviden összefoglalva az alábbiak: szakmai tartalmak fejlesztése, akkreditált laboratóriumok kialakítása, speciális szolgáltatások kidolgozása, a publikációk mennyiségi és minőségi növelése, új PhD hallgatók foglalkoztatása, a PhD fokozattal rendelkező fiatal oktatók számának növelése. Célunk, hogy Egyetemünk Kutatóegyetemmé válva még több és magasabb szintű kutatásfejlesztési eredménnyel támogathassa mind a régiót, mint az egész országot.

57 A Miskolci Egyetem Intézményfejlesztési Terve Stratégiai kontrolling folyamatának és eszközeinek bemutatása A stratégiai kontrolling tevékenység során sor kerül a stratégiai célok és akciók teljesülésének rendszeres vezetői áttekintésére. Ezáltal a vezetők és a stratégia megvalósításában közreműködők információhoz juthatnak a célok és akciók teljesüléséről. A célokat mérő mutatószámok, illetve a feladatokra lebontott akciók jelentős terv-tény eltérése esetén biztosítani szükséges a beavatkozás lehetőségét az egyetemi vezetés számára. A stratégiai célok és akciók teljesülésének rendszeres vezetői áttekintése mindezek alapján fontos információkkal szolgál az intézményi szintű teljesítményértékeléshez. A stratégiai beszámolók tartalmazzák a stratégiai célok és mutatószámok célértékét és időarányos tényértékét, a tervtény eltérés értékelését és magyarázatát (szükség esetén), illetve a stratégiai akciók feladatainak aktuális státuszát. A stratégiai kontrolling tevékenység intézményünkben a következő folyamatok mentén valósul meg: 1. Előrehaladás rendszeres nyomon követése 2. Negyedéves stratégiai beszámolás 3. Éves stratégiai beszámolás 4. Stratégia éves felülvizsgálata 5.1. Előrehaladás rendszeres nyomon követése a Vezetői Információs Rendszer és az Egyetem egyéb forrásrendszerei alapján A stratégiai akciók és mutatószámok rendszeres nyomon követése az akciókért és mutatószámokért felelős vezetők számára lehetőséget biztosít a tényértékek, tendenciák figyelemmel kísérésére. Legalább negyedévente szükséges a Vezetői Információs Rendszerben és egyéb rendszerekben meglévő adatok lekérdezése, átnézése. A vezetők számára az előrehaladás rendszeres figyelemmel kísérése segítséget nyújt abban, hogy az egyetemi vezetés felé proaktívan, még a negyedéves stratégiai beszámolás előtt jelezzék a negatív tendenciákat, várható jelentős eltéréseket, intézkedési javaslatokat. A következő táblázat az előrehaladás rendszeres nyomon követésének folyamatlépéseit mutatja be. # Folyamatlépés Felelős Határidő 1. Stratégiai mutatószámokhoz kapcsolódó adatok lekérdezése Stratégiai mutatószámokért felelős vezetők Rendszeresen, de legalább negyedévente

58 A Miskolci Egyetem Intézményfejlesztési Terve # Folyamatlépés Felelős Határidő 2. Vezetői Információs Rendszer stratégiai mutatószámokhoz kapcsolódó adatainak lekérdezése Stratégiai akciókért felelős vezetők Rendszeresen, legalább negyedévente de 3. Intézkedési javaslatok megfogalmazása vezetői értekezleten (jelentős eltérés esetén) Stratégiai mutatószámokért és stratégiai akciókért felelős vezetők Következő értekezleten vezetői 4. Intézkedési javaslatok jóváhagyása (szükség esetén, vezetői értekezleten) Egyetemi vezetés Következő vezetői értekezleten 5.2. Negyedéves stratégiai beszámolás A stratégiai kontrolling keretében negyedévente kerül sor a stratégiai beszámoló előállítására. A beszámoló előállításában a stratégiai mutatószámokért és akciókért felelős vezetők aktív szerepet vállalnak. A stratégiai beszámoló a vezetői értekezleten kerül megvitatásra. Akár a stratégiai mutatószámokkal, akár a stratégiai akciókkal kapcsolatban tapasztalt jelentős tervtény eltérés esetén a vezetői értekezleten intézkedések kerülnek megfogalmazásra. Az intézkedések célja, hogy kijelöljék a jelentős időarányos terv-tény eltérések lefaragásához szükséges feladatokat. A negyedéves stratégiai beszámolás keretében a folyamatban lévő intézkedések monitorozására is sor kerül. A következő táblázat a negyedéves stratégiai beszámolás folyamatlépéseit mutatja be. # Folyamatlépés Felelős Határidő 1. Stratégiai mutatószámok tényértékeinek meghatározása Stratégiai mutatószámokért felelős vezetők Negyedévet követő hónap 15. nap 2. Stratégiai akciók státuszolása Stratégiai akciókért felelős vezetők Negyedévet követő hónap 15. nap 3. Folyamatban lévő intézkedések státuszolása (ha vannak) 4. Negyedéves stratégiai beszámoló összeállítása (stratégiai mutatószám tényértékek, stratégiai akciók státuszolása, illetve intézkedések státuszolása alapján) 5. Negyedéves stratégiai beszámoló értékelése a vezetői értekezleten Intézkedésekért felelős vezetők Rektori Hivatal Egyetemi vezetés Negyedévet követő hónap 15. nap Negyedévet követő hónap 20. nap Negyedévet követő hónap 25. nap

59 A Miskolci Egyetem Intézményfejlesztési Terve # Folyamatlépés Felelős Határidő 6. Intézkedések megfogalmazása a vezetői értekezleten (jelentős időarányos terv-tény eltérés esetén) Egyetemi vezetés Negyedévet követő hónap 25. nap 5.3. Éves stratégiai beszámolás A negyedik negyedéves beszámolást követően az aktuális stratégiai beszámoló bemutatásra kerül a Gazdasági Tanács és a Szenátus ülésén. Mindkét fórumon sor kerülhet intézkedések megfogalmazására, ha a beszámoló adatai alapján jelentős terv-tény eltérés mutatkozik. A megfogalmazott intézkedések megvalósításának monitorozására a továbbiakban a negyedéves stratégiai beszámolás keretében kerül sor. Az éves stratégiai beszámolót és a stratégia éves felülvizsgálatának eredményeit a Gazdasági Tanács és a Szenátus párhuzamosan, egy csomagban tárgyalja. A következő táblázat az éves stratégiai beszámolás folyamatlépéseit mutatja be. # Folyamatlépés Felelős Határidő 1. Negyedik negyedéves stratégiai beszámoló bemutatása a Gazdasági Tanács ülésén 2. Intézkedések megfogalmazása a Gazdasági Tanács ülésén (jelentős terv-tény eltérés esetén) 3. Negyedik negyedéves stratégiai beszámoló bemutatása a Szenátus ülésén 4. Intézkedések megfogalmazása a Szenátus ülésén (jelentős terv-tény eltérés esetén) Rektor Következő év március 1. Gazdasági Tanács Következő év március 1. Rektor Következő év március 20. Szenátus Következő év március Stratégia éves felülvizsgálata A stratégiai időtávon belül a stratégia felülvizsgálatára évente kerül sor. A felülvizsgálat során szükség esetén, a környezeti feltételek jelentős változása esetén sor kerülhet a helyzetértékelés és / vagy az intézményi stratégia különböző elemeinek módosítására. A felülvizsgálat arra az eredményre is juthat, hogy nincsen szükség a stratégia tartalmának módosítására. Az éves stratégiai beszámolót és a stratégia éves felülvizsgálatának eredményeit a Gazdasági Tanács és a Szenátus párhuzamosan, egy csomagban tárgyalja. A következő táblázat a stratégia éves felülvizsgálatának folyamatlépéseit mutatja be. # Folyamatlépés Felelős Határidő. Helyzetértékelés felülvizsgálata (szükség esetén) Egyetemi vezetés Következő év február 15.

60 A Miskolci Egyetem Intézményfejlesztési Terve # Folyamatlépés Felelős Határidő. Intézményi stratégia felülvizsgálata (szükség esetén) Ennek keretében szükség esetén sor kerülhet a jövőkép, a stratégiai irányok, a stratégiai célok, a stratégiai mutatószámok és célértékek, valamint a stratégiai akciók felülvizsgálatára. Felülvizsgált stratégia bemutatása a Gazdasági Tanács ülésén. Felülvizsgált stratégia jóváhagyása a Szenátus ülésén Egyetemi vezetés Következő év február 15. Rektor Következő év március 1. Rektor Következő év március 20.

61 A Miskolci Egyetem Intézményfejlesztési Terve Stratégiai kommunikáció folyamatának és eszközeinek bemutatása Intézményünk fontosnak tartja a stratégiai tervek, illetve a stratégia mentén elért eredmények rendszeres kommunikációját mind a belső, mind a külső érintettek felé Stratégiai kommunikáció a belső érintettek felé A belső érintettek között a stratégiai kommunikáció tekintetében külön kezeljük a munkavállalókat (oktatói, kutatói és nem oktatói állományt), illetve a hallgatókat. A következő táblázatban a belső érintetteket célzó stratégiai kommunikációs tevékenységeket és eszközöket mutatjuk be. # Feladatok, eszközök Célcsoport Határidő / Gyakoriság Stratégiai tervek kommunikációja 1. Stratégia fő tartalmi elemeinek bemutatása az összdolgozói értekezleten 2. Stratégia fő tartalmi elemeinek bemutatása az egyetemi tanévkezdéskor Munkavállalók Stratégia elfogadását követően esedékes összdolgozói értekezleten Hallgatók Stratégia elfogadását követően évente 3. Összefoglaló készítése a stratégia fő tartalmi elemeiről (magyar és angol nyelven) 4. Stratégiai térkép és összefoglaló közzététele az Egyetem honlapján 5. Stratégiai térkép és összefoglaló közzététele az intraneten, a dolgozó hírlevélben és a Vezetői Információs Rendszerben Munkavállalók, hallgatók Munkavállalók, hallgatók Munkavállalók Stratégia elfogadását követő 30 napon belül Stratégia elfogadását követő 30 napon belül Stratégia elfogadását követő 30 napon belül 6. Felülvizsgált stratégia fő tartalmi elemeinek bemutatása az összdolgozói értekezleten Munkavállalók Felülvizsgált stratégia elfogadását követően esedékes összdolgozói értekezleten 7. Összefoglaló készítése a felülvizsgált stratégia fő tartalmi elemeiről (magyar és angol nyelven) 8. Felülvizsgált stratégiai térkép és összefoglaló közzététele az Egyetem honlapján Munkavállalók, hallgatók Munkavállalók, hallgatók Következő év április 10. Következő év április Felülvizsgált stratégiai térkép és összefoglaló közzététele az intraneten, a dolgozó hírlevélben és a Vezetői Információs Rendszerben Munkavállalók Következő év április 10. Stratégiai eredmények kommunikációja 10. Éves stratégiai beszámoló alapján összefoglaló készítése az előző évi eredményekről (magyar és angol nyelven) Munkavállalók, hallgatók Következő év április 10.

62 A Miskolci Egyetem Intézményfejlesztési Terve # Feladatok, eszközök Célcsoport Határidő / Gyakoriság 11. Előző évi stratégiai eredményekről készített összefoglaló közzététele az Egyetem honlapján Munkavállalók, hallgatók Következő év április Előző évi stratégiai eredményekről készített összefoglaló közzététele az intraneten és a Vezetői Információs Rendszerben Munkavállalók Következő év április Előző évi stratégiai eredmények bemutatása az összdolgozói értekezleten Munkavállalók Éves stratégiai beszámoló elfogadását követően esedékes összdolgozói értekezleten 6.2. Stratégiai kommunikáció a külső érintettek felé A külső érintettek közül a stratégiai kommunikáció tekintetében kiemelten és külön kezeljük a potenciális felvételizőket, a régió gazdasági szereplőit (mint együttműködő partnerek, és mint a felnőttképzési tevékenységek potenciális célcsoportja), az egyéb partnerszervezeteket, a felügyeleti szerveket, valamint a nemzetközi partnerszervezeteket. A következő táblázatban a külső érintetteket célzó stratégiai kommunikációs tevékenységeket és eszközöket mutatjuk be. # Feladatok, eszközök Célcsoport Határidő / Gyakoriság Stratégiai tervek kommunikációja Összefoglaló készítése a stratégia fő tartalmi elemeiről (magyar és angol nyelven) Stratégiai térkép és összefoglaló közzététele az Egyetem honlapján Stratégia fő tartalmi elemeinek bemutatása a külső partnereknek címzett hírlevelekben Stratégia fő tartalmi elemeinek bemutatása szakmai konferenciákon, fórumokon A külső partnereknek készülő kiadványokba a stratégia fő tartalmi elemeinek beemelése Összefoglaló készítése a felülvizsgált stratégia fő tartalmi elemeiről (magyar és angol nyelven) Valamennyi, kiemelt külső érintetti csoport Valamennyi, kiemelt külső érintetti csoport Régió gazdasági szereplői, egyéb partnerszervezetek, nemzetközi partnerszervezetek Régió gazdasági szereplői, egyéb partnerszervezetek, felügyeleti szervek, nemzetközi partnerszervezetek Valamennyi, kiemelt külső érintetti csoport Valamennyi, kiemelt külső érintetti csoport Stratégia elfogadását követő 30 napon belül Stratégia elfogadását követő 30 napon belül Stratégia elfogadását követő 30 napon belül Stratégia elfogadását követően folyamatosan Stratégia elfogadását követően folyamatosan Következő év április 10.

63 A Miskolci Egyetem Intézményfejlesztési Terve # Feladatok, eszközök Célcsoport Határidő / Gyakoriság Felülvizsgált stratégiai térkép és összefoglaló közzététele az Egyetem honlapján Valamennyi, kiemelt külső érintetti csoport Következő év április 10. Stratégia fő tartalmi elemeinek bemutatása szakmai konferenciákon, fórumokon Régió gazdasági szereplői, egyéb partnerszervezetek, felügyeleti szervek, nemzetközi partnerszervezetek Felülvizsgált elfogadását folyamatosan stratégia követően A külső partnereknek készülő kiadványokba a stratégia fő tartalmi elemeinek beemelése Valamennyi, kiemelt külső érintetti csoport Felülvizsgált elfogadását folyamatosan stratégia követően Stratégiai eredmények kommunikációja Éves stratégiai beszámoló alapján összefoglaló készítése az előző évi eredményekről (magyar és angol nyelven) Előző évi stratégiai eredményekről készített összefoglaló közzététele az Egyetem honlapján Előző évi stratégiai eredmények bemutatása a külső partnereknek címzett hírlevelekben Előző évi stratégiai eredmények bemutatása szakmai konferenciákon, fórumokon A külső partnereknek készülő kiadványokba az előző évi stratégiai eredmények beemelése Valamennyi, kiemelt külső érintetti csoport Valamennyi, kiemelt külső érintetti csoport Régió gazdasági szereplői, egyéb partnerszervezetek, nemzetközi partnerszervezetek Régió gazdasági szereplői, egyéb partnerszervezetek, felügyeleti szervek, nemzetközi partnerszervezetek Valamennyi, kiemelt külső érintetti csoport Következő év április 10. Következő év április 10. Következő év április 10. Stratégia elfogadását követően folyamatosan Stratégia elfogadását követően folyamatosan

64 A Miskolci Egyetem Intézményfejlesztési Terve Éves működési terv A Miskolci Egyetem az elkövetkezendő négy évben a gazdálkodás stabilitásának fenntartására, illetve a költségvetés egyensúlyának megőrzésére törekszik. Ahogyan azt korábban a helyzetelemzésben részletesen bemutattuk, előtt jellemzően évről évre bár az infláció emelkedésétől elmaradó ütemben növekedtek az állami támogatásos bevételeink évtől kezdődően azonban a bevételi szerkezet folyamatosan átrendeződött, a korábban 2/3-os részt képviselő állami támogatás évre 45%-ra, a évi költségvetésben pedig 40,9%-ra tovább csökkent. A változás több folyamat eredményeként következett be: - Mivel évtől az állam a felsőoktatásból folyamatosan forrást von ki, mára radikálisan csökkentek a normatív állami bevételi források. - Emellett bizonyos olyan állami bevételi források is megszűntek, melyek átvett pénzeszközként közvetlenül növelték az intézmények saját bevételei forrásait (pl. a felhalmozási kiadásokat támogató szakképzési hozzájárulások, valamint a K+F munkákra vállalati megbízásokból befolyó innovációs járulék). - Azonban sikerrel pályázott az intézmény olyan uniós pályázatokra, melyek a csökkenő bevételi forrásokat bizonyos mértékben kompenzálták. Ugyanezen időszakban a kiadási oldalon is bekövetkeztek változások. A kiadások szerkezetét tekintve elmondható, hogy a nagy intézményi uniós beruházási és felhalmozási kiadások megjelenésének köszönhetően, valamint a megnövekedett PPP bérleti díj mellett az intézmény kiadási struktúrájában csökkent a személyi jellegű kiadások aránya. Az intézmény gazdálkodása az elmúlt években mindig az elfogadott költségvetés keretein belül valósult meg, azonban az egyetem a folyamatos állami forráskivonás következtében szigorú költségvetési fegyelem mellett is likviditási tartalékokkal csak időszakosan, év közben átmeneti jelleggel rendelkezik, pénzügyi tartalékok tartósan nem állnak rendelkezésre. Jelenleg vannak olyan jogszabályi változások, melyek közvetlenül hatnak az intézmény gazdálkodására, de nem ismertek. A felsőoktatási törvény végrehatási rendeleteiből eredő, az új (normatív) finanszírozással összefüggő hatások pontos tervezése ma még nem lehetséges, de a közötti években a Miskolci Egyetem az új bevételi szerkezet állandósulására számít, ezzel együtt az ennek megfelelő optimális belső gazdálkodási szerkezet kialakítására törekszik. Cél az állami finanszírozás radikális csökkenéséhez való rugalmas alkalmazkodás, a kiadási struktúra ennek megfelelő racionális átalakítása.

65 A Miskolci Egyetem Intézményfejlesztési Terve Mivel az állami támogatásos bevételek növelésére ma egyetlen intézmény sem számíthat, az egyetem elemi érdeke a belső szervezeti racionalizálás felgyorsítása, a párhuzamosságok megszüntetése. A működési bevételek mérsékelt emelésén túl továbbra is kiemelt cél, hogy a megfelelő uniós fejlesztési forrásokat minél jobban ki tudja használni az egyetem, melyet a saját versenyképessége minél erőteljesebb javítására kell fordítania. A jövőben kevesebb infrastruktúra-fejlesztő, de több kutatással összefüggő uniós pályázatra számít az egyetem. Olyan belső ösztönzőket kell az intézménynek kialakítania, melyek közvetlenül és közvetetten is hatnak a működésből származó bevételek növelésére, (pl. a K+F+I tevékenység minőségének és intenzitásának növelése közvetlenül megjelenik a működési bevételekben, valamint a kutatási eredmények jobb hasznosítását eredményezi az oktatásban, ami közvetve hat az oktatási bevételek növekedésére is). Az intézmény kiemelt gazdálkodási célja a teljesítmény alapú belső forrásallokáció bevezetése. A évi költségvetési alapadatok alapján megtervezett kari allokációs modellekben készült először tanszéki szintig leosztott állami támogatás (képzési, tudományos, fenntartói normatív támogatás és speciális programok). Ezt a modellt tovább kell fejleszteni és egy olyan belső elosztási rendszert kialakítani, mely lehetővé teszi, hogy a stabilan gazdálkodó, racionálisabban működő gazdálkodási egységek már az állami források elosztásánál ösztönözve legyenek egy még jobb teljesítmény elérésére. A teljesítmény alapú belső forrásallokáció ezzel egyidejűleg a nem megfelelően teljesítő gazdálkodási egységek számára is ösztönzően hat, olyan belső hatékonyságnövelő lépések megtételét kényszeríti ki, melyek közvetlen hatással vannak a költségvetés egyensúlyára.

66 A Miskolci Egyetem Intézményfejlesztési Terve Vagyongazdálkodási stratégia Infrastrukturális kapacitások fenntarthatóságának értékelése Ahogyan azt korábban a helyzetelemzésben részletesen bemutattuk, a Miskolci Egyetem Campusa a Tapolcai út és a Csermőkei út által határolt területen fekszik, mintegy 75,0 hektár területen. Az Egyetemhez tartozik még a belvárosi Zenepalota épülete, a Mész utcai épület, ahol az egészségügyi képzés zajlik, valamint a sárospataki épületegyüttes (oktatási épületek, könyvtár, kollégium). A Miskolci Egyetem vagyonkezelésében lévő ingatlanok a Magyar Állam tulajdonában vannak. A tulajdonosi jogokat a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság (MNV Zrt.) a évi CVI. törvény és a 254/2007. (X.4.) Kormányrendelet alapján gyakorolja. Az ingatlangazdálkodással kapcsolatos feladat elvégzéséhez minden esetben be kell szerezni az MNV Zrt. tulajdonosi hozzájárulását. A miskolci campus területén található épületek nagy része az Egyetem alapítása után ( között) épült. Ezen túlmenően még további két hullámban valósult meg jelentős kubatúra fejlesztés a hatvanas évek derekán és a nyolcvanas években. Az ezredfordulót követően az FFP keretében megtörtént az E/1. kollégiumi épület átépítése és a HEFOP projekthez kapcsolódóan (NFT I., ), a C/2. épület teljes körű modernizációja és a tantermek és az előadók egy része is felújításra került. A legnagyobb volumenű oktatási épület rekonstrukció azonban a TIOP számú, a Miskolci Egyetem hazai és nemzetközi versenyképességének komplex megújítása elnevezésű projekt keretében jelenleg is zajlik, az Egyetem ezen projekt keretében mintegy 3,5 milliárd Ft értékű építési beruházást valósíthat meg. Az Egyetem elsődleges célja a jelenlegi épített infrastruktúra optimális funkcióinak kialakítása volt, így a pályázat - az alapvető prioritások (MTMI) figyelembe vétele mellett - előnyben részesítette a leginkább átalakításra szoruló tereket, célozva ezzel a hatékonyság-növekedés aktuálisan elérhető maximumát. A miskolci campus területén található központi tanulmányi épületek (A/1., A/2., A/3., A/4., A/5., B/1., C/1., C/2.), Informatika és AFKI épületek felújításán keresztül mindösszesen m2 részlegesen vagy teljesen felújított terület, 105 db oktatásinformatikai eszközökkel felszerelt oktatásra alkalmas tér jött létre. A projekt részeként részleges megújulhatott a sárospataki campus területén található főépület is. A Kormány 2207/2004. (VIII. 27.) sz. határozata rendelkezik az Oktatási Minisztérium felügyelete alá tartozó felsőoktatási intézmények infrastruktúra fejlesztési programjának feladatairól, mely szerint a Miskolci Egyetemen sor kerül a meglévő kollégiumi épület központi irodaházzá alakítására, a kollégiumi épületek színvonalnövelő rekonstrukciójára, valamint a Zenepalota épületének felújítására és bővítésére. A megvalósult PPP projektek összefoglaló adatait az alábbiakban mutatjuk be.

67 A Miskolci Egyetem Intézményfejlesztési Terve Campus Fejlesztési és Szolgáltatási projekt I. A. a projekt megnevezése: Új diákotthon építése (UNI-HOTEL Diákotthon) a szerződéskötés dátuma: szeptember 23. a szolgáltatási időszak kezdő napja: február 1. a szolgáltatási időszak várható záró napja: január 31. a projekt nettó beruházási költsége: ,- Ft B. a projekt megnevezése: Kollégiumi és oktatási irodaház épületek felújítása (E/2-6 kollégiumok és E/7 irodaház) a szerződéskötés dátuma: november 2. a szolgáltatási időszak kezdő napja: szeptember 1 a szolgáltatási időszak várható záró napja: augusztus 31. a projekt nettó beruházási költsége: ,- Ft Campus Fejlesztési és Szolgáltatási projekt II. a projekt megnevezése: Oktatási épület felújítása (Zenepalota rekonstrukció) a szerződéskötés dátuma: augusztus 5. a szolgáltatási időszak kezdő napja: január 1. a szolgáltatási időszak várható záró napja: december 31. a projekt nettó beruházási költsége: ,- Ft A projektek során megvalósított műszaki tartalom korunk elvárásainak megfelelő szolgáltatási színvonalat teremtett a fejlesztésekben érintett épületeinkben. A jelentősen javult környezet a projektek zárását illetve az épületek átadását követően növelte az oktatási tevékenység és a kollégiumi szolgáltatások versenyképességét. Sajnos a napjainkra kialakult gazdasági és társadalmi környezet kedvezőtlen hatása a PPP keretében lezajlott beruházásokra is rá nyomja bélyegét. A tervezés időszakában kalkulált finanszírozási kockázatok erősödése többlet forrás bevonását vagy a bevételek növelését teszi szükségessé a bérleti díjteher fedezetére. A makrogazdasági környezet változásainak természetes hatásaként jelentkezik a vásárolt szolgáltatások és energiahordozók piaci árainak tervezéskori szintet meghaladó mértéke. A felsorolt tényezők változásai, illetve ezeken túl az albérletpiaci ártrendek esése a kollégiumi szolgáltatás területén jelentősen rontotta versenyképességünket. A PPP projektek fenntarthatósága rövid, közép és hosszútávon egyaránt csak úgy biztosítható, hogy maximális kapacitás kihasználtság mellett alacsony szintű fajlagos költségmutatókkal üzemeltetjük az érintett kubatúrát, valamint emellett jelentős további állami és egyéb forrásokat próbálunk a

68 A Miskolci Egyetem Intézményfejlesztési Terve finanszírozásba bevonni. Mivel a PPP projektekhez kapcsolódó kivitelezések műszaki tartalma megfelel korunk elvárásainak, így az üzemeltetés költségei érdemben tovább nem csökkenthetők. Látható, hogy önmagában a kihasználtság jelentős növelése nem jelenthet elégséges megoldást a szerződéses időtartam alatt jelentkező finanszírozási igény biztosítására, ugyanakkor az intézménynek arra kell törekednie, hogy a hosszú távú fenntarthatóság szempontjából a PPP keretében felújított épületek kihasználtsága maximális legyen a szerződéses időszakban (20 év). A pályázati forrásból megvalósult és jelenleg kivitelezés alatt álló infrastruktúra fejlesztések - ellenben a PPP alapú beruházásokkal - projekt zárást követően nem igényelnek további direkt finanszírozást. Indirekt módon mégis jelentenek az intézmény számára kiadást, mivel a fenntartási kötelezettség miatt korlátozzák az infrastruktúra gyors, igényeknek megfelelő változtatását, illetve csökkentik a kapacitásgazdálkodás szabadságfokát. A legtöbb pályázat zárását követően kötelező fenntartási időszak kezdődik, így minimum 5 évig eredeti állapotában és funkciójával kell az adott épületeket működtetni. Ebből következően a második legnagyobb prioritást az Egyetem számára a pályázati forrásból felújított épületek jelentik, ezek kihasználtságának növelése az intézmény elemi érdeke. Saját forrásból megvalósuló beruházások alapvetően az üzemeltetéshez szorosan kapcsolható feladatok körét jelentik. Tekintettel arra, hogy az intézményünk saját telekhatárain belül tulajdonolja a vonalas közműveket, ezért az ezek működtetése során felmerülő költségek teljes mértékben az Egyetemet terhelik. Az elmúlt évek legjelentősebb saját beruházásai mind ebben az üzemeltetési ágban kerültek lebonyolításra. Önerőből valósulnak meg azok a mindennapi működéshez szükséges fejlesztések, melyeknél általában nincs lehetőség intézményen kívüli forrásra pályázni. A vagyonelemek működtetése és nyilvántartása Ezen feladatokat Egyetemünkön a Gazdasági-Műszaki Főigazgatóság látja el. A felsőoktatásról szóló évi CXXXIX. Törvény 25. (1) bekezdése szerint a Gazdasági Tanács véleményezi az intézmény által kezelt, valamint a tulajdonolt ingatlanvagyon hasznosítását, elidegenítését. Egyetemünknek más vagyongazdálkodókhoz hasonlóan éves vagyongazdálkodási tervet kell készítenie, melyben köteles - költségvetésével összhangban - megtervezni: a) a tárgyi költségvetési évben ellátandó feladataihoz szükséges tárgyi eszközök karbantartási, felújítási, tűz- és biztonságvédelmi kiadását, b) a költségvetési időszakban várhatóan nélkülözhető vagyontárgyak szerződéses formában történő átadását, kezelésre (kivéve vagyonkezelés), üzemeltetésre, egyéb hasznosításra, illetőleg koncesszióba adását - meghatározva a várt ellenértéket, illetve az általa vagyonkezelt vagyonelem hasznosításra, értékesítésre történő átadását az MNV Zrt. részére, c) a tárgyévet megelőző költségvetési évben átadott, befektetett kincstári vagyon hasznosításának fenntartását, meghosszabbítását, szükség esetén módosítását,

69 A Miskolci Egyetem Intézményfejlesztési Terve d) a tárgyi időszak során értékesíteni kívánt vagyontárgyak meghatározását, az elidegenítés engedélyeztetésének előkészítését és az értékesítés alapján várható bevételek meghatározását, e) beruházási feladatait, azok ütemezését és a beruházások várható kiadásait, továbbá az ehhez igénybe vehető forrásait. A kiadás és bevétel, illetve az előirányzat megtervezése mellett készletgazdálkodási intézkedési tervet kell készíteni amely kiterjed a készletek beszerzésére, hasznosítására, selejtezésére. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., mint a Magyar Állam tulajdonosi jogait gyakorló szerv és a Miskolci Egyetem között Vagyonkezelési szerződés jött létre. Szerződés tárgyát a Magyar Állam tulajdonában és a Miskolci Egyetem vagyonkezelésében lévő vagyon vagyonkezelésére, használatára vonatkozó kölcsönösen elfogadott feltételrendszer jelenti. A Miskolci Egyetemet, - mint minden állami vagyont használó intézményt - vagyonnyilvántartás hiteles vezetése érdekében adatszolgáltatási kötelezettség terheli. A vagyonkezelő a rá rótt kötelezettség érdekében köteles számviteli politikáját és nyilvántartásait úgy kialakítani és vezetni, hogy azokkal biztosítható legyen a pontos és ellenőrizhető adatszolgáltatás. A Gazdasági-Műszaki Főigazgatóság szervezeti keretei között ellátja az Egyetem vagyonkezelésében lévő vagyon nyilvántartásával (műszaki adatok, állapot, szervezeti hovatartozás, stb.), értékesítésével, hasznosításával (bérleti szerződés nyilvántartás, bérleti díjak egységesítése, értékbecslések elvégeztetése, bérbeadás bérbevétel feltételrendszerének kidolgozása, értékesítési eljárások lefolytatása, stb.) kapcsolatos feladatokat és azok ellenőrzését. Fejlesztési elképzelések: szükséges elkészíteni az Egyetem vagyon-gazdálkodásának átfogó koncepcióját, amelynek elfogadása után az Egyetem középtávú tevékenységét e stratégia alapján lehet meghatározni. Az Egyetemnek pillanatnyilag nincs minden vagyongazdálkodási elemre egyöntetűen kiterjedő szoftvere, a jelenleg használatos szoftverek fejlesztése megindult, a további bővítendő funkciók és kapcsolódó források (belső finanszírozás, pályázati lehetőség) megjelölése stratégiai jelentőségű feladat. A következő fejlesztési időszakban célul kell kitűzni a jelenleg rendelkezésre álló programok közös platformon történő kezelését, amely lehetőséget teremtene számunkra az egyszerű nyilvántartási funkcióktól egészen a konkrét fogyasztás adatok lekéréséig minden meghatározó elem megjelenítésére. Jelenleg a Gazdasági Főigazgatóság feladata az intézmény gazdálkodási, munkavédelmi, vagyon- és tűzvédelmi rendszerének a teljes körű működtetése, a működés ellenőrzése, illetve a folyamatos korszerűsítés. Szűkebb gazdálkodási hatáskörként a Gazdasági Főigazgatóság felelőssége az intézményi szintű költségvetés és költségvetési beszámoló elkészítése, előterjesztése, az előirányzatok és gazdálkodási keretek felhasználásának ellenőrzése. Az intézmény által vagyonkezelt ingatlanok hasznosítása (kivéve az elidegenítést) jelenleg több gazdálkodási egység számára is lehetőséget jelent. A döntően bérbeadás lehetőségét jelentő jogosítványokat az intézmény szabályzat rendszere egzakt módon meghatározza, e tekintetben a felelősségek további szabályzást nem igényelnek. Az ingatlanelemek szabad kapacitásainak tervszerű és megfelelően koordinált kihasználása a későbbiek során mindenképpen egy kézben megfelelő informatikai háttérrel támogatva végezhető.

70 A Miskolci Egyetem Intézményfejlesztési Terve ben a gazdálkodásra vonatkozó átfogó koncepció kidolgozására került sor. A beszámoló rendszer elemeként a vezetés számára gazdálkodó egységenként bemutatatásra és értékelésre került (terv-tény összehasonlítás) a gazdálkodás alakulása. (Vezetői Információs Rendszer indulása VIR). Folyamatos monitorizálás segítségével, a vezetői igények alapján a VIR tartalma, hatóköre változik, annak érdekében, hogy valóban a vezetői döntéshozatal számára szakmai segítséget nyújthasson a rendszer. A pénzforgalmi és üzemgazdasági elemek bevonására a lehetőségek és igények alapján kerül sor. A feladat ellátására a gazdasági főigazgató közvetlen irányítása alatt álló Kontrolling csoport közreműködésével került sor. A ig terjedő időszakban további átfogó fejlesztések szükségesek, kiemelten a vagyonelemeink nyilvántartását végző modulokkal szükséges kommunikáció javítása érdekében. Infrastruktúra hasznosításából származó bevételek értékelése Egyetemi infrastruktúra jövedelemtermelő hasznosítása években növekvő tendenciát mutató bevételt eredményezett. Az elmúlt 3 évben jelentkező M Ft bérbeadásból származó bruttó árbevétel azt mutatja, hogy ezen összegekben megjelenik a tevékenység kereteit meghatározó szerződésekben foglalt inflációkövető díjszámítás. Legfőbb törekvés a rendelkezésre álló kapacitások maximális mértékű hasznosítása, mivel így a bérlemények piaci versenyképessége jelentősen javítható, az egységnyi területre eső költségek arányos csökkentésével. A rezsi típusú költségek néhány eleme primer módon nem függ a bérlők számától, az alapdíjak osztott értékeinek bérlőnkénti csökkentése csak a kihasználtság növelésével érhető el. A makrogazdasági folyamatok e területen is kifejtik kedvezőtlen hatásukat, a fizetőképes kereslet gyengülése nehezíti a megfelelően fizetőképes bérlők megtalálását és megtartását. Erősíti e problémát, hogy az intézmény által kiadni kívánt ingatlanelemek közül az irodaszolgáltatást nyújtó helyiségek a jelenlegi városi környezetben a magasabb árkategóriát képviselik. Amennyiben a gazdasági szereplők kikerülnek a régiónkban jelenleg tapasztalható recessziós környezetből, akkor számunkra a hasznosítás jövőjét jelenheti az egyetemi tudásbázisra alapuló fejlesztő vállalkozások oktatással összekapcsolt működése. Az elmúlt 3 évben tapasztalt emelkedés várhatóan továbbra is fenntartható, azonban jelentős növekmény csak a bérlői kereslet jelentősebb élénkülését követően valószínűsíthető. Kapacitásfelesleg azonosítása, értékelése A társadalom öregedésével járó demográfiai hatások, valamint az elkövetkezendő években a felsőoktatás radikális hallgatói létszám átrendeződése várhatóan egyre hangsúlyosabban érzékeltetik majd hatásukat az ágazatban, így a rendelkezésre álló infrastrukturális kapacitás igénykövető, rugalmas kezelése mindenképpen cél kell, legyen. Ennek megfelelően lehetőséget kell teremteni a képzési igények terén jelentkező folyamatos változásokat lekövető infrastruktúra átrendeződésre, igény szerinti területi módosításokra. A fenntarthatóság kulcsa, a racionálisan meghatározott költségekkel járó oktatási tevékenység, ezért a képzések helyét - a specialitások figyelembevétele mellett - a leggazdaságosabb környezetben kell kijelölni. A kapacitásainkban rejlő feleslegek azonosítása csak az alacsony

71 A Miskolci Egyetem Intézményfejlesztési Terve költségszint elérésére irányulhat, ennek megfelelően az elsődleges irányelvek a tömbösítés és a koncentráció. Az Egyetem hosszú távú fenntartási kötelezettségei tükrében törekedni kell a rendelkezésre álló épületállomány maximális kihasználására, lehetőség szerint a telephelyek számának csökkentésével. A Campus észak-nyugati, nyugati területe nagy kiterjedésével az Egyetemnek egy jelentős, ma még kihasználatlan háttér területe. Amennyiben az ingatlan és földértékesítés területén keresletélénkülés mutatkozik, ez akár zöldmezős beruházások, fejlesztések helyszínül szolgálhat, értékesítésre kerülhet. Miskolc belvárosában található a Technika Háza épülete, mely az Egyetem 51 %-os tulajdonában van. Az ingatlanrész az Egyetemi Szenátus 43/2009. sz. határozata alapján szintén a fizetőképes piaci kereslet függvényében - értékesítésre kerülhet. Valószínűsíthető az ingatlan cseréje a Városi Önkormányzattal egy, a Campus mellett elhelyezkedő földterületre. A Comenius Tanítóképző Főiskola 2000-ben integrálódott a Miskolci Egyetemhez. Sárospatakon az Eötvös József, a Comenius, a Bartók Béla és az Erdélyi János utcák által körülölelt területen helyezkedik el. A terület közmű ellátottsága kielégítő, de az épületegyüttes nagy összegű felújítást, korszerűsítést igényelne. A Kar jelenlegi telephelyén való működtetése részben a nagy létszámú technikai személyzet miatt nem hatékony. A hallgatói létszám nagymértékű visszaesése miatt megfontolandó a CFK miskolci Campus területére való költöztetése, mely a kollégiumi PPP épületek kihasználtságából adódó problémákat is nagyrészt kezelné. Az Egészségügyi Kar épülete a Campushoz közel (kb. 3 km-re) található 7140 m2 területen, az épület 2006 m2 alapterületű. A telek tulajdonviszonya rendezésre került, üzemeltetése rendkívül gazdaságos. Az épületen több ütemben történt felújítás és átalakítás, hogy az infrastruktúra alkalmas legyen az itt folyó képzés céljaira. A HEFOP projekt keretében megvalósított jelentősebb átalakítások ellenére az épület még további korszerűsítést és felújítást igényel. A projekt támogatási szerződésében vállalt fenntartó kötelezettség miatt az épületet legalább 2013 végéig jelenlegi funkciójában kell használni. Az Egészségügyi Kar évtől részben a Továbbképző Központ épületében működik, amennyiben a Kar teljes egészében beköltözik a Miskolci Campus területére, úgy az üres épület egyéb célra hasznosítható. Az alábbi táblázatban látható a Miskolci Egyetem közötti időszakra vonatkozó értékesítési és bevétel felhasználási elképzeléseit az érintett gazdálkodási egységekre bontva: Kar Hasznosítandó ingatlan Bevétel felhasználás célja Egészségügyi Kar Miskolc, Mész u. 1-3; Hrsz: 41722/3 A Campus területén elfoglalt épület illetve épületrész oktatási igényeknek megfelelő fejlesztése Comenius Főiskolai Kar Sárospatak, Eötvös u. 5-7; Vélhetően a képzési struktúra Hrsz:253/3; 263 átalakításához kapcsolható integrációs folyamatok határozzák meg az ingatlan sorsát, így értékesítésből származó bevétel várhatóan

72 A Miskolci Egyetem Intézményfejlesztési Terve Bartók Béla Zeneművészeti Intézet Tudomány és Gazdaság Háza Miskolc, Hunyadi J. u.7; Hrsz:1802 Miskolc, Görgey A. u. 5; Hrsz: 7633/12/A Miskolci Campus Hrsz: 40592/8, Terület: m2 Miskolci Campus Hrsz: 40592/10, Terület: m2 Miskolci Campus Hrsz: 40597/19, Terület: m2 nem intézményünknél. realizálódik A PPP konstrukcióból következően fenntartói döntés az ingatlan további sorsa. Intézményünk állami szerepvállalás nélkül hosszú távon nem tudja finanszírozni a teljes költséget. Mérlegelendő alternatíva az épület felajánlása állami vagy más Egyetemtől független vagy részben kapcsolódó - intézményi célokra. Direkt módon realizálódó bevétel nem várható. A Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzatával folyó tárgyalások előrevetítik annak lehetőségét, hogy Intézményünk értékegyeztetés mellett elcserélje a Technika Házát a 40597/21 hrsz-ú önk. területre. Piaci érdeklődés esetén értékesíthető terület. A vételára a szervezeti egységek gazdaságosabb elhelyezéséhez és működéséhez szükséges beruházások megvalósítása. Piaci érdeklődés esetén értékesíthető terület. A vételára a szervezeti egységek gazdaságosabb elhelyezéséhez és működéséhez szükséges beruházások megvalósítása. Piaci érdeklődés esetén értékesíthető terület. A vételára a szervezeti egységek gazdaságosabb elhelyezéséhez és működéséhez szükséges beruházások megvalósítása. Az ingatlanok értékesítésének alapjául a forgalmi értékbecslés szolgál. Az eladási árat (forgalmi értéket) csökkentik az értékesítés költségei, és az ÁFA befizetés. A fennmaradó (nettó) árbevétel fordítható beruházásra, felújításra és egyéb fejlesztési célokra. Koncepció felállítása az értékesítési bevételek intézményi fejlesztésekben történő hasznosítására.

73 A Miskolci Egyetem Intézményfejlesztési Terve Az intézményünk által végrehajtott vagy tervezett beruházások abban az esetben kerültek és kerülnek megvalósításra, ha illeszkednek az Egyetem hosszú távú fejlesztési koncepciójába. A Egyetem jövőbeni működésének előrejelzését, üzleti terveink a várható gazdasági folyamatok ismeretében felállítását a következőkben megadott tényezők alkalmazásával állítja össze Intézményünk: A hosszú távú működtetési és fejlesztési koncepciónak tartalmaznia kell: - helyzetfelmérést, helyzetelemzést: Az oktatási-kutatási tevékenység helyzetének megítélése, jelene, jövője. Intézmény és képzési szerkezetének leírása. - Az egy vagy akár több lépcsőben elérni kívánt oktatási-kutatási paletta meghatározása: Egy, az intézmény számára gazdaságosan fenntartható, piacképes oktatási-kutatási program felállítása. - beruházási igény vizsgálata: Az oktatási-kutatási program megvalósításához szükséges beruházások, fejlesztések meghatározása. - A beruházások forrásigényének meghatározása, pénzügyi tervezése: A megvalósítást milyen külső és belső kockázati tényezők és milyen hatással befolyásolhatják. A program megvalósításához milyen saját vagy egyéb külső forrás (pályázatok, befektetők, hitelek stb.) bevonása lehetséges és szükséges A hallgatói létszám megtartása és növelése érdekében elengedhetetlen a kubatúra megfelelő fejlesztése, azonban számolnunk kell a pályázati forrásból megvalósított beruházások fenntartási időszakában jelentkező kötelmekkel. Jelenleg számos már lezajlott program, kötelező fenntartási időszakát éljük, számolva azzal, hogy ez az ingatlanok piaci hasznosításában és értékesítésében hátrányt és üzemeltetési költségeink terén többlet forrásigényt jelent.

74 A Miskolci Egyetem Intézményfejlesztési Terve sz. melléklet: Mutatószámok bemutatása # Stratégiai téma #.x Átfogó cél Mutatószám Definíció Bázis T1. Oktatás 1.1 Képzésben résztvevők létszámának növelése Aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkező hallgatói létszám változása Októberi statisztikai adatszolgáltatásban bejelentkezett hallgatóként lejelentett természetes létszám változása (fő) fő Rektori Kabineten kerül véglegesítésre T1. Oktatás 1.1 Képzésben résztvevők létszámának növelése A Miskolci Egyetem képzéseiben résztvevő hallgatók létszámának aránya az adott képzésben országos szinten résztvevő hallgatók arányához képest Adott tanév felvételi eljárási folyamatában a Miskolci Egyetemre felvételt nyert hallgatók aránya az összes felvételt nyert hallgatói létszámhoz képest 3.49 % Rektori Kabineten kerül véglegesítésre T1. Oktatás 1.1 Képzésben résztvevők létszámának növelése Az egyetemi beiskolázási kampánnyal elért középiskolások aránya Egyetem által a közoktatási intézményekben szervezett beiskolázási célú eseményeken részt vevő hallgatók aránya, az összes régióban tanuló évfolyamos tanuló arányában 50% Rektori Kabineten kerül véglegesítésre T1. Oktatás 1.1 Képzésben résztvevők létszámának növelése Államilag biztosított kapacitásszámok feltöltöttsége Miskolci Egyetemre jutó államilag biztosított kapacitásszámok feltöltöttségi aránya az október 15-i létszámstatisztika alapján % Rektori Kabineten kerül véglegesítésre T1. Oktatás 1.1 Képzésben résztvevők létszámának növelése Lemorzsolódó hallgatók aránya Kilépő hallgatók aránya az előző tanévhez képest n.a T1. Oktatás 1.1 Képzésben résztvevők létszámának növelése Abszolutórium megszerzéséhez szükséges idő (félév) aránya a mintatantervben előírt félévek számának arányához Adott évben abszolutóriumot szerzett hallgatók féléveinek aránya, a képzési időhöz képest, intézményi átlagot tekintve n.a T1. Oktatás 1.2 Hazai és nemzetközi munkaerőpiacon versenyképes szakemberek képzése Elhelyezkedéshez szükséges átlagos időtartam DPR vizsgálat szerint 4.39 hónap Rektori Kabineten kerül véglegesítésre

75 A Miskolci Egyetem Intézményfejlesztési Terve # Stratégiai téma #.x Átfogó cél Mutatószám Definíció Bázis T1. Oktatás 1.2 Hazai és nemzetközi munkaerőpiacon versenyképes szakemberek képzése Végzettségnek elhelyezkedés aránya megfelelő DPR vizsgálat szerint % Rektori Kabineten kerül véglegesítésre T1. Oktatás 1.2 Hazai és nemzetközi munkaerőpiacon versenyképes szakemberek képzése Gyakorlati képzésben közreműködő partnerek számának változása Gyakorlati képzésben együttműködő intézmények, vállalatok számának változása 464 db Rektori Kabineten kerül véglegesítésre T1. Oktatás 1.2 Hazai és nemzetközi munkaerőpiacon versenyképes szakemberek képzése Az egyetemi karok munkáltatók általi megítélése (presztizsindex) GVI rangsor kari presztizsindexe 15.8 pont Rektori Kabineten kerül véglegesítésre T1. Oktatás 1.3 Képzési portfolió (minőségi) fejlesztése Első helyes jelentkezés és teljes jelentkezés részaránya Adott tanévben az Egyetemre jutó első helyes jelentkezések aránya az összes jelentkezéshez képest % Rektori Kabineten kerül véglegesítésre T1. Oktatás 1.3 Képzési portfolió (minőségi) fejlesztése Egy szakra jutó átlagos hallgatói létszám (bejelentkezett) Szakok száma/adott tanév októberi statisztikában lejelentett hallgatói létszám fő Rektori Kabineten kerül véglegesítésre T1. Oktatás 1.3 Képzési portfolió (minőségi) fejlesztése 10 fő alatti létszámmal induló kurzusok száma 10 fő alatti létszámmal elinduló kurzusok száma kivéve: - szakszemináriumok - kis létszámú szakok n.a T1. Oktatás 1.4 Képzési módszertan fejlesztése, képzők képzése Képzésben, továbbképzésben részt vett oktatók aránya Adott évben továbbképzésben részt vett oktatók száma/összes oktatói munkakörben foglalkoztatott létszáma < 5 % 15% 40% 65% 90% T1. Oktatás 1.4 Képzési módszertan fejlesztése, képzők képzése Hallgatói elégedettség az oktatók felkészültségével és az e-learning hatékonyságával (OMHV) OMHV elégedettségi index n.a

76 A Miskolci Egyetem Intézményfejlesztési Terve # Stratégiai téma #.x Átfogó cél Mutatószám Definíció Bázis T1. Oktatás 1.4 Képzési módszertan fejlesztése, képzők képzése On-line támogatással oktatott kurzusok aránya az összes elindított kurzushoz képest E-learning rendszerben elérhető kurzusok száma/neptunban meghirdetett kurzusok kivéve technikai kurzusok < 5 % 15% 40% 65% 90% T1. Oktatás 1.5 Idegennyelvű képzések fejlesztése Idegennyelvű képzési programok száma Idegennyelvű, akkreditált és elindított képzési programok száma 1 db Rektori Kabineten kerül véglegesítésre T1. Oktatás 1.5 Idegennyelvű képzések fejlesztése Idegennyelvű, elindított kurzusok száma Idegennyelvű, elindított kurzusok száma 158 db Rektori Kabineten kerül véglegesítésre T1. Oktatás 1.5 Idegennyelvű képzések fejlesztése Idegennyelvű képzési programba beiratkozott hallgatók aránya Idegennyelvű képzési programba bejelentkezett hallgatók száma/összes bejelentkezett hallgató száma n.a T2. Tudományos kutatás, K+F+I 2.1 Doktori képzés és kutatás fejlesztése Doktori képzésben fokozatszerzők száma Doktori képzésben, adott tanévben fokozatszerzők száma T2. Tudományos kutatás, K+F+I 2.1 Doktori képzés és kutatás fejlesztése Doktori iskolák törzstagjainak száma Doktori iskolák törzstagjainak száma T2. Tudományos kutatás, K+F+I 2.1 Doktori képzés és kutatás fejlesztése Doktoranduszok száma Doktoranduszok száma (nappali, levelező tagozat, és egyéni képzés bontásban) és a bővítésre vonatkozó négyéves célkitűzések N: 110, L: 58, E: 15 N: 110, L: 58, E: 15 N: 112, L: 57, E: 16 N: 112, L: 56, E: 17 N: 114, L: 55, E: 18 T2. Tudományos kutatás, K+F+I 2.1 Doktori képzés és kutatás fejlesztése A doktori fokozatot szerzettek száma a doktori iskolák törzstagjai tudományos pontjai függvényében A doktori fokozatot szerzettek száma a doktori iskolák törzstagjai tudományos pontjai függvényében 0,23 0,23 0,24 0,24 0,25 T2. Tudományos kutatás, K+F+I 2.2 Kutatási eredmények hasznosítása Bejelentés alatt álló és bejegyzett (egyetemi) szabadalmak, oltalmak száma Bejelentés alatt álló és bejegyzett (egyetemi) szabadalmak, oltalmak száma (összesített darabszám)

77 A Miskolci Egyetem Intézményfejlesztési Terve # Stratégiai téma #.x Átfogó cél Mutatószám Definíció Bázis T2. Tudományos kutatás, K+F+I 2.2 Kutatási eredmények hasznosítása Szabadalmi, oltalmi, royalty, knowhow jogdíjakból származó bevételek mértéke Szabadalmi, oltalmi, royalty, know-how jogdíjakból származó bevételek mértéke az adott év december 31-ig T2. Tudományos kutatás, K+F+I 2.2 Kutatási eredmények hasznosítása Az Egyetem tulajdonrészével működő után alapított spin-off vállalkozások piaci bevétele Az Egyetem tulajdonrészével működő után alapított spin-off vállalkozások bevétele az adott év december 31-ig Rektori Kabineten kerül véglegesítésre T2. Tudományos kutatás, K+F+I 2.2 Kutatási eredmények hasznosítása Intézményi (kari) tudományos publikációs szám és növekedésre vonatkozó négyéves célkitűzések Intézményhez köthető publikációk száma az adott évben T2. Tudományos kutatás, K+F+I 2.2 Kutatási eredmények hasznosítása Hazai és nemzetközi publikációk száma, és egy oktató, kutató munkakörben dolgozó foglalkoztatottra jutó arányszáma Intézményhez köthető publikációk száma/oktatói-kutatói munkakörben foglalkoztatottak száma az adott évben 3,388 3,53 3,7 3,87 4,04 T2. Tudományos kutatás, K+F+I 2.2 Kutatási eredmények hasznosítása Hazai és nemzetközi monográfiák és szakkönyvek száma, és egy oktató, kutató munkakörben dolgozó foglalkoztatottra jutó arányszáma Intézményhez köthető monográfiák és szakkönyvek száma/oktatói-kutatói munkakörben foglalkoztatottak száma az adott évben 0,62 0,62 0,62 0,62 0,62 T2. Tudományos kutatás, K+F+I 2.2 Kutatási eredmények hasznosítása Összesített átlagos impakt faktor és növekedési dinamikája Összesített átlagos impakt faktor növekedése az előző évhez képest 152,956 IF 44 IF IF 45 IF 50 IF 50 IF 50 T2. Tudományos kutatás, K+F+I 2.2 Kutatási eredmények hasznosítása A teljes munkaidőben foglalkoztatott kiemelkedő idézettségű 50 kutató neve, publikációi és idézettsége A teljes munkaidőben foglalkoztatott legmagasabb idézettséggel rendelkező 50 kutató neve, publikációi és idézettségi eredményei lsd. 3. sz. melléklet Rektori Kabineten kerül véglegesítésre

78 A Miskolci Egyetem Intézményfejlesztési Terve # Stratégiai téma #.x Átfogó cél Mutatószám Definíció Bázis T2. Tudományos kutatás, K+F+I 2.3 Nemzetközi szinten versenyképes kutatási, fejlesztési és innovációs kompetenciák erősítése Nemzetközi és hazai forrásból érkező pályázati támogatások mértéke Nemzetközi és hazai forrásból érkező pályázati támogatások mértéke az adott év december 31-ig (pénzügyileg teljesült) 3900,8 MFt Rektori Kabineten kerül véglegesítésre T2. Tudományos kutatás, K+F+I 2.3 Nemzetközi szinten versenyképes kutatási, fejlesztési és innovációs kompetenciák erősítése Nemzetközi publikációk száma Nemzetközi folyóiratokban, kiadványokban, konferenciákon, idegennyelvű publikációk száma T2. Tudományos kutatás, K+F+I 2.3 Nemzetközi szinten versenyképes kutatási, fejlesztési és innovációs kompetenciák erősítése Kutatás-fejlesztési célú nemzetközi kapcsolatok száma Kutatás-fejlesztési célú nemzetközi kapcsolatok száma T2. Tudományos kutatás, K+F+I 2.3 Nemzetközi szinten versenyképes kutatási, fejlesztési és innovációs kompetenciák erősítése Kutatási infrastruktúra, ezen belül nemzetközi szinten megrendelési kereslettel rendelkező kutatási eszközök, kapacitások léte Kutatási infrastruktúra, ezen belül nemzetközi szinten megrendelési kereslettel rendelkező kutatási eszközök, kapacitások léte n.a T2. Tudományos kutatás, K+F+I 2.3 Nemzetközi szinten versenyképes kutatási, fejlesztési és innovációs kompetenciák erősítése Nemzetközi tudományos díjakkal, elismerésekkel rendelkező oktatók, kutatók Nemzetközi tudományos díjakkal, elismerésekkel rendelkező oktatók, kutatók T2. Tudományos kutatás, K+F+I 2.4 Regionális szinten releváns és keresett kutatási, fejlesztési és innovációs kompetenciák erősítése K+F+I megbízások mértéke Kutatás-fejlesztési célú megbízásból származó bevétel adott év december 31-ig 798,92 MFt Rektori Kabineten kerül véglegesítésre T2. Tudományos kutatás, K+F+I 2.5 Tudományos és kutatási, fejlesztési és innovációs tevékenységhez kapcsolódó szolgáltatások, ösztönzési rendszerek fejlesztése Kutatási projektekben részt vevők száma Adott évben egyetemi és egyetemi cégben kutatási projektekben részt vevő kutatók száma T2. Tudományos kutatás, K+F+I 2.6 Kutatási hálózatokkal való együttműködés MTA kutatócsoportok száma MTA kutatócsoportok száma

79 A Miskolci Egyetem Intézményfejlesztési Terve # Stratégiai téma #.x Átfogó cél Mutatószám Definíció Bázis T2. Tudományos kutatás, K+F+I 2.6 Kutatási hálózatokkal való együttműködés Nemzetközi és hazai kutatási kapcsolatrendszer Kutatási célú együttműködések száma (pályázati, vállalati kapcsolatok, piaci megrendelők, stb. minden) T3. Intézményi szolgáltatások 3.1 Egyetemi polgárokat célzó szabadidős, sport és kulturális és egészségügyi szolgáltatások fejlesztése Elégedettség mértéke Elégedettségi index 100% 110% 110% 110% 110% T3. Intézményi szolgáltatások 3.1 Egyetemi polgárokat célzó szabadidős, sport és kulturális és egészségügyi szolgáltatások fejlesztése Szolgáltatásokat igénybe vevők száma Szabadidős, sport, kulturális és egészségügyi szolgáltatást igénybe vevők száma az adott évben (Sportlétesítmények) 100% 100% 100% 100% 100% T3. Intézményi szolgáltatások 3.1 Egyetemi polgárokat célzó szabadidős, sport és kulturális és egészségügyi szolgáltatások fejlesztése Elégedettség mértéke Elégedettségi index (Sportlétesítmények) 60% 65% 70% 75% 80% T3. Intézményi szolgáltatások 3.1 Egyetemi polgárokat célzó szabadidős, sport és kulturális és egészségügyi szolgáltatások fejlesztése Szolgáltatásokat igénybevevők száma Szabadidős, sport, kulturális és egészségügyi szolgáltatást igénybe vevők száma az adott évben (Könyvtár, Levéltár, Múzeum) T3. Intézményi szolgáltatások 3.1 Egyetemi polgárokat célzó szabadidős, sport és kulturális és egészségügyi szolgáltatások fejlesztése Szolgáltatásokat igénybevevők száma Szabadidős, sport, kulturális és egészségügyi szolgáltatást igénybe vevők száma az adott évben (Egészségügyi Kar) T3. Intézményi szolgáltatások 3.1 Egyetemi polgárokat célzó szabadidős, sport és kulturális és egészségügyi szolgáltatások fejlesztése Elégedettség mértéke Elégedettségi index (ÁJK) 100% 105% 110% 115% 120% T3. Intézményi szolgáltatások 3.1 Egyetemi polgárokat célzó szabadidős, sport és kulturális és egészségügyi szolgáltatások fejlesztése Szolgáltatásokat igénybe vevők száma Szabadidős, sport, kulturális és egészségügyi szolgáltatást igénybe vevők száma az adott évben (ÁJK) 100% 104% 106% 108% 110% T3. Intézményi szolgáltatások 3.2 Hallgatói tehetséggondozás komplex rendszerének fejlesztése Tehetséggondozási aktivitások által elért hallgatók aránya/száma Tehetséggondozási programok, események, szolgáltatások által elért hallgatók száma TDV: 402, TDK: 340, Egyéb: 50 TDV: 405, TDK: 342, Egyéb: 50 TDV: 410, TDK: 345, Egyéb: 50 TDV: 415, TDK: 345, Egyéb: 50 TDV: 420, TDK: 345, Egyéb: 50

80 A Miskolci Egyetem Intézményfejlesztési Terve # Stratégiai téma #.x Átfogó cél Mutatószám Definíció Bázis T3. Intézményi szolgáltatások 3.2 Hallgatói tehetséggondozás komplex rendszerének fejlesztése Tudományos versenyeken részt vevő hallgatók száma Hazai és nemzetközi tudományos versenyeken részt vevő hallgatók száma TDV: 402, TDK: 340, Egyéb: 50 TDV: 405, TDK: 342, Egyéb: 50 TDV: 410, TDK: 345, Egyéb: 50 TDV: 415, TDK: 345, Egyéb: 50 TDV: 420, TDK: 345, Egyéb: 50 T3. T3. T3. Intézményi szolgáltatások Intézményi szolgáltatások Intézményi szolgáltatások Hallgatói tehetséggondozás komplex rendszerének fejlesztése Hallgatói tehetséggondozás komplex rendszerének fejlesztése Hallgatói tehetséggondozás komplex rendszerének fejlesztése OTDK helyezettek száma OTDK helyezettek száma 32 (+ 29 különdíj) Szakkollégiumi tag hallgatók száma Szakkollégiumi tag hallgatók száma Pro Scientia aranyérmek száma Pro Scientia aranyérmek száma T3. Intézményi szolgáltatások 3.2 Hallgatói tehetséggondozás komplex rendszerének fejlesztése Egyetem által a közoktatási intézmények hallgatói számára szervezett tehetségkutatási programokban részt vevő tanulók száma Egyetem által a közoktatási intézmények hallgatói számára szervezett tehetségkutatási programokban részt vevő tanulók száma (ÁJK) T3. Intézményi szolgáltatások 3.2 Hallgatók tanulmányi, jóléti és szociális szolgáltatásainak fejlesztése Elégedettség mértéke Elégedettségi index (ÁJK) 100% 104% 106% 108% 110% T3. Intézményi szolgáltatások 3.3 Oktatásszervezési és munkaerő-piaci együttműködésre épülő szolgáltatások fejlesztése Munkaerő-piaci szereplőkkel kialakított képzési együttműködések száma Képzésben együttműködő intézmények, vállalatok számának változása (ÁJK) T3. Intézményi szolgáltatások 3.4 Oktatásszervezési és munkaerő-piaci együttműködésre épülő szolgáltatások fejlesztése Munkaerő-piaci szereplőkkel kialakított képzési együttműködések száma Képzésben együttműködő intézmények, vállalatok számának változása (MFK) T3. Intézményi szolgáltatások 3.2 Hallgatói tehetséggondozás komplex rendszerének fejlesztése Egyetem által a közoktatási intézmények hallgatói számára szervezett tehetségkutatási programokban részt vevő tanulók száma Egyetem által a közoktatási intézmények hallgatói számára szervezett tehetségkutatási programokban részt vevő tanulók száma (GTK)

81 A Miskolci Egyetem Intézményfejlesztési Terve # Stratégiai téma #.x Átfogó cél Mutatószám Definíció Bázis T3. Intézményi szolgáltatások 3.3 Hallgatói tehetséggondozás komplex rendszerének fejlesztése Egyetem által a közoktatási intézmények hallgatói számára szervezett tehetségkutatási programokban részt vevő tanulók száma Egyetem által a közoktatási intézmények hallgatói számára szervezett tehetségkutatási programokban részt vevő tanulók száma (MFK) T3. Intézményi szolgáltatások 3.2 Hallgatók tanulmányi, jóléti és szociális szolgáltatásainak fejlesztése Elégedettség mértéke Elégedettségi index (GTK) 56% 68% 72% 76% 78% T3. Intézményi szolgáltatások 3.3 Oktatásszervezési és munkaerő-piaci együttműködésre épülő szolgáltatások fejlesztése Munkaerő-piaci szereplőkkel kialakított képzési együttműködések száma Képzésben együttműködő intézmények, vállalatok számának változása (GTK) % 120% 126% 132% T4. Társadalmi, gazdasági, kulturális hatás 4.1 Aktív részvétel az innovációs gazdaságban Nemzetközi és hazai kutatási kapcsolatrendszer Kutatási célú együttműködések száma (pályázati, vállalati kapcsolatok, piaci megrendelők, stb. minden) (CFK) T4. Társadalmi, gazdasági, kulturális hatás 4.1 Aktív részvétel az innovációs gazdaságban Nemzetközi és hazai kutatási kapcsolatrendszer Kutatási célú együttműködések száma (pályázati, vállalati kapcsolatok, piaci megrendelők, stb. minden) (GÉIK) T4. Társadalmi, gazdasági, kulturális hatás 4.1 Aktív részvétel az innovációs gazdaságban Nemzetközi és hazai kutatási kapcsolatrendszer Kutatási célú együttműködések száma (pályázati, vállalati kapcsolatok, piaci megrendelők, stb. minden) (GTK) T4. Társadalmi, gazdasági, kulturális hatás 4.1 Aktív részvétel az innovációs gazdaságban Nemzetközi és hazai kutatási kapcsolatrendszer Kutatási célú együttműködések száma (pályázati, vállalati kapcsolatok, piaci megrendelők, stb. minden) (BTK) T4. Társadalmi, gazdasági, kulturális hatás 4.3 Művelődési és kulturális tartalmak közvetítése, társadalomalakítás Egyetemi programok száma Egyetem által szervezett kulturális, közéleti, művelődési programok száma adott évben (CFK) T4. Társadalmi, gazdasági, kulturális hatás 4.3 Művelődési és kulturális tartalmak közvetítése, társadalomalakítás Egyetemi programok száma Egyetem által szervezett kulturális, közéleti, művelődési programok száma adott évben (BTK)

82 A Miskolci Egyetem Intézményfejlesztési Terve # Stratégiai téma #.x Átfogó cél Mutatószám Definíció Bázis T4. Társadalmi, gazdasági, kulturális hatás 4.2 Művelődési és kulturális tartalmak közvetítése, társadalomalakítás Egyetemi programok, szolgáltatások résztvevőinek száma Egyetem által szervezett kulturális, közéleti, művelődési programokon, szolgáltatásokon részt vevők száma adott évben (ÁJK) T4. Társadalmi, gazdasági, kulturális hatás 4.3 Művelődési és kulturális tartalmak közvetítése, társadalomalakítás Egyetemi programok, szolgáltatások résztvevőinek száma Egyetem által szervezett kulturális, közéleti, művelődési programokon, szolgáltatásokon részt vevők száma adott évben (CFK) T4. Társadalmi, gazdasági, kulturális hatás 4.3 Művelődési és kulturális tartalmak közvetítése, társadalomalakítás Egyetemi programok, szolgáltatások résztvevőinek száma Egyetem által szervezett kulturális, közéleti, művelődési programokon, szolgáltatásokon részt vevők száma adott évben (BTK) T4. Társadalmi, gazdasági, kulturális hatás 4.3 Társadalmi felzárkózás elősegítése Társadalmi felzárkózást támogató Egyetem által kezdeményezett projektek, programok száma Társadalmi felzárkózást támogató Egyetem által kezdeményezett projektek, programok száma az adott évben (ÁJK) T4. Társadalmi, gazdasági, kulturális hatás 4.3 Társadalmi felzárkózás elősegítése Társadalmi felzárkózást támogató Egyetem által kezdeményezett projektek, programok száma Társadalmi felzárkózást támogató Egyetem által kezdeményezett projektek, programok száma az adott évben (GTK) T4. Társadalmi, gazdasági, kulturális hatás 4.3 Társadalmi felzárkózás elősegítése Társadalmi felzárkózást támogató Egyetem által kezdeményezett projektek, programok száma Társadalmi felzárkózást támogató Egyetem által kezdeményezett projektek, programok száma az adott évben (BTK) T4. Társadalmi, gazdasági, kulturális hatás 4.3 Társadalmi felzárkózás elősegítése Társadalmi felzárkózást támogató egyetemi programokban közreműködő partnerek száma Társadalmi felzárkózást támogató egyetemi programokban közreműködő partnerek száma (ÁJK) T4. Társadalmi, gazdasági, kulturális hatás 4.3 Társadalmi felzárkózás elősegítése Társadalmi felzárkózást támogató egyetemi programokban közreműködő partnerek száma Társadalmi felzárkózást támogató egyetemi programokban közreműködő partnerek száma (GTK)

83 A Miskolci Egyetem Intézményfejlesztési Terve # Stratégiai téma #.x Átfogó cél Mutatószám Definíció Bázis T4. Társadalmi, gazdasági, kulturális hatás 4.3 Társadalmi felzárkózás elősegítése Társadalmi felzárkózást támogató egyetemi programokban közreműködő partnerek száma Társadalmi felzárkózást támogató egyetemi programokban közreműködő partnerek száma (BTK) T4. Társadalmi, gazdasági, kulturális hatás 4.3 Társadalmi felzárkózás elősegítése Társadalmi felzárkóztatással kapcsolatos szakmai ismeretet közvetítő képzésekben részt vevő hallgatói létszám Szakirányú továbbképzésekben részt vevő hallgatói létszám (a képzések meghatározása szükséges) (ÁJK) T4. Társadalmi, gazdasági, kulturális hatás 4.3 Társadalmi felzárkózás elősegítése Társadalmi felzárkóztatással kapcsolatos szakmai ismeretet közvetítő képzésekben részt vevő hallgatói létszám Szakirányú továbbképzésekben részt vevő hallgatói létszám (a képzések meghatározása szükséges) (BTK) T4. Társadalmi, gazdasági, kulturális hatás 4.3 Társadalmi felzárkózás elősegítése Abszolutóriumot szerzett hallgatók között a hátrányos helyzetű hallgatók aránya Adott tanévben abszolutóriumot szerző hátrányos helyzetű hallgatók/adott évben abszolutóriumot szerző hallgatók (ÁJK) T4. Társadalmi, gazdasági, kulturális hatás 4.3 Társadalmi felzárkózás elősegítése Abszolutóriumot szerzett hallgatók között a hátrányos helyzetű hallgatók aránya Adott tanévben abszolutóriumot szerző hátrányos helyzetű hallgatók/adott évben abszolutóriumot szerző hallgatók (EK) 10/120 10/120 10/120 10/120 10/120 T4. Társadalmi, gazdasági, kulturális hatás 4.3 Társadalmi felzárkózás elősegítése Abszolutóriumot szerzett hallgatók között a hátrányos helyzetű hallgatók aránya Adott tanévben abszolutóriumot szerző hátrányos helyzetű hallgatók/adott évben abszolutóriumot szerző hallgatók (GTK) 25% Rektori Kabineten kerül véglegesítésre T4. Társadalmi, gazdasági, kulturális hatás 4.3 Társadalmi felzárkózás elősegítése Abszolutóriumot szerzett hallgatók között a hátrányos helyzetű hallgatók aránya Adott tanévben abszolutóriumot szerző hátrányos helyzetű hallgatók/adott évben abszolutóriumot szerző hallgatók (BTK) T4. Társadalmi, gazdasági, kulturális hatás 4.3 Társadalmi felzárkózás elősegítése Hátrányos helyzetű hallgatók elégedettsége az Egyetem esélyegyenlőségi tervének végrehajtásával Elégedettségi index n.a

84 A Miskolci Egyetem Intézményfejlesztési Terve # Stratégiai téma #.x Átfogó cél Mutatószám Definíció Bázis T4. Társadalmi, gazdasági, kulturális hatás 4.4 Miskolci Egyetem ismertségének és külső / belső elismertségének növelése Pozitív média-megjelenések száma Pozitív média-megjelenések száma az adott évben n.a T4. Társadalmi, gazdasági, kulturális hatás 4.4 Miskolci Egyetem ismertségének és külső / belső elismertségének növelése Egyetem ismertségének javulása Ismertségi index n.a T4. Társadalmi, gazdasági, kulturális hatás 4.4 Miskolci Egyetem ismertségének és külső / belső elismertségének növelése Tudománynépszerűsítő száma események Tudománynépszerűsítő események száma az adott évben n.a T4. Társadalmi, gazdasági, kulturális hatás 4.4 Miskolci Egyetem ismertségének és külső / belső elismertségének növelése Marketing kiadások összege Marketing célú kiadások összege az adott évben n.a T5. Gazdálkodás 5.1 Saját bevétel arányának növelése Saját bevétel arányának növekedése a teljes bevételhez képest Saját bevétel/teljes bevétel 49,04% 50,0% 51,0% 52,0% 53,0% T5. Gazdálkodás 5.1 Saját bevétel arányának növelése Egy vezető oktatóra-kutatóra jutó saját bevétel mértéke Saját bevétel/vezető oktatók-kutatók száma adott évben 21,89 22,5 23,0 23,5 24,0 T5. Gazdálkodás 5.1 Saját bevétel arányának növelése K+F+I tevékenységből származó működési bevétel aránya a teljes működési bevételhez képest K+F+I bevétel/saját bevétel 9,55% 9,60% 9,65% 9,70% 9,75% T5. Gazdálkodás 5.2 Hatékonyságjavítás, kiadáscsökkentés Működési kiadások összege Működési költségek összege adott évben 6 098, , , , ,6 T5. Gazdálkodás 5.2 Hatékonyságjavítás, kiadáscsökkentés Egy foglalkoztatottra jutó működési kiadások összege Működési kiadások összege adott évben/ foglalkoztatottak száma 3,97 4,05 4,13 4,21 4,29 T5. Gazdálkodás 5.3 Teljesítmény alapú belső forrásallokáció bevezetése Teljesítmény alapon elosztott források aránya Belső allokációban a teljesítmény alapján elosztott források/ összes allokált forrás 68,15% 69,0% 70,0% 71,0% 72,0% T6. Intézményirányítás és szervezeti működés 6.1 A döntéshozatal és a szervezeti működés korszerűsítése Elégedettség mértéke Elégedettségi index n.a

85 A Miskolci Egyetem Intézményfejlesztési Terve # Stratégiai téma #.x Átfogó cél Mutatószám Definíció Bázis T6. Intézményirányítás és szervezeti működés 6.2 A vezetési, a gazdálkodási és egyéb adminisztrációs folyamatok informatikai támogatásának fejlesztése FEUVE rendszerben rögzített nyomvonalak informatikai támogatottságának aránya FEUVE rendszerben rögzített nyomvonalak informatikai támogatottságának aránya 38% Rektori Kabineten kerül véglegesítésre T6. Intézményirányítás és szervezeti működés 6.3 Szemléletváltás a belső működésben Elégedettség mértéke Elégedettségi index n.a T7. Humán erőforrások 7.1 T7. Humán erőforrások 7.1 Egyetem, mint munkáltató vonzerejének, imázsának fejlesztése Egyetem, mint munkáltató vonzerejének, imázsának fejlesztése Munkavállalók átlagos foglalkoztatási időtartama Egyetemre érkező vendégprofesszorok száma Egyetemen foglalkoztatottak átlagos munkaviszony időtartama Egyetemre érkező vendégprofesszorok száma az adott évben n.a. 41 Rektori Kabineten kerül véglegesítésre Humán erőforrások 7.1 Egyetem, mint munkáltató vonzerejének, imázsának fejlesztése Minősített oktatók, kutatók fluktuációja Adott évben kilépő minősített oktatók kutatók száma/ összes minősített oktató-kutató 35/385 40*/380* 35/390 30/390 30/390 T7. Humán erőforrások 7.2 Humánerőforrás-kapacitások elosztásának racionalizálása Oktatók-kutatók aránya az összes foglalkoztatotthoz képest Oktatói-kutatói munkakörben foglalkoztatottak száma/összes foglalkoztatott száma 714/ */1430 *670/ / / / /1420 T7. Humán erőforrások 7.3 Kiválóság fejlesztése Tudományos fokozattal rendelkező, teljes munkaidőben foglalkoztatott oktatók, kutatók aránya az összes teljes munkaidős oktató, kutató létszámának arányában Tudományos fokozattal rendelkező, teljes munkaidőben foglalkoztatott oktatók, kutatók száma/összes teljes munkaidős oktató, kutató létszáma 385/ */630* 390/ / /630 T7. Humán erőforrások 7.3 Kiválóság fejlesztése A és B kategóriás folyóiratokban publikációval rendelkező oktatókkutatók létszáma A és B kategóriás folyóiratokban publikációval rendelkező oktatók-kutatók létszáma n.a. T7. Humán erőforrások 7.3 Kiválóság fejlesztése Tudományos folyóirat szerkesztőségi tagsággal rendelkező oktatók, kutatók hazai és nemzetközi tudományos folyóirat szerkesztőségi tagsággal rendelkező oktatók, kutatók 144 Rektori Kabineten kerül véglegesítésre

86 A Miskolci Egyetem Intézményfejlesztési Terve # Stratégiai téma #.x Átfogó cél Mutatószám Definíció Bázis T7. Humán erőforrások 7.3 Kiválóság fejlesztése Tudományos szervezetben viselt tisztséggel rendelkező oktatók, kutatók Hazai és nemzetköz tudományos szervezetben viselt tisztséggel rendelkező oktatók, kutatók 751 Rektori Kabineten kerül véglegesítésre T7. Humán erőforrások 7.4 Kiegyensúlyozott oktatóikutatói korösszetétel elérése Oktatók átlagéletkora Oktatói-kutatói munkakörben foglalkoztatottak életéveinek száma/oktatóikutatói munkakörben foglalkoztatottak száma 32905/ / / / /670 T7. Humán erőforrások 7.4 Kiegyensúlyozott oktatóikutatói korösszetétel elérése 40 év alatti oktatók-kutatók aránya 40 év alatti oktatók száma/összes oktató száma 266/ */ / / /670 T7. Humán erőforrások 7.5 Objektív és transzparens követelményrendszeren alapuló teljesítményértékelési és ösztönzési rendszer kialakítása Teljesítményértékelési és ösztönzési rendszer kialakítása Teljesítményértékelési és ösztönzési rendszer kialakítása n.a T8. Infrastruktúra 8.1 Infrastruktúra állagának megóvása, fejlesztése Saját vagyon értéke Számviteli kategória szerinti saját vagyon értéke 12900, T8. Infrastruktúra 8.1 Infrastruktúra kapacitások jobb kihasználása Ingatlanhasznosításból bevétel származó Ingatlanhasznosításból származó bevétel az adott évben (eladás) T8. Infrastruktúra 8.1 Infrastruktúra kapacitások jobb kihasználása Bérleti díj jogcímen szerzett bevételek Bérleti díj jogcímen szerzett bevételek az adott évben T8. Infrastruktúra 8.1 Infrastruktúra kapacitások jobb kihasználása Egy oktató-kutatóra jutó hasznos irodai nm Iroda célú nm/oktatók-kutatók száma 37,69 37,31 36,94 36,57 36,21 T8. Infrastruktúra 8.1 Infrastruktúra kapacitások jobb kihasználása Egy hallgatóra jutó oktatási infrastruktúra nm Oktatási célú nm/hallgatói létszám 3,55 3,52 3,48 3,45 3,41

87 A Miskolci Egyetem Intézményfejlesztési Terve sz. melléklet: Akciók bemutatása # Akció Forrás megnevezés Prioritás Kezdés Befejezés Első év tevékenységei Intézményi felelős Akció sorszáma Egyeztetések alapján meghatározott akciók A, Nincs forrásigény B, Van forrás igény, de kigazdálkodható C, Mindenképpen külső többletforrás szükséges 3-sürgős és fontos 2-fontos 1-Másodlagos jelentőségű Év Év Az akció kapcsán az első évben 2013-ban felmerülő tevékenységek felsorolása Felelős szervezeti egység vagy pozíció megnevezése OKTATÁS 1.1 Képzésben résztvevők létszámának növelése Beiskolázási tevékenység erősítése C A képzések népszerűsítése, egységes és tudatos intézményi image kialakítása, a külső kommunikáció tudatos és hatékony megszervezése - magyar és idegen nyelven egyaránt Bejövő hallgatók tudásszintje emelésének támogatása 1.2 Hazai és nemzetközi munkaerőpiacon versenyképes szakemberek képzése B B Egyetemi nyílt napok szervezése; helyi és országos médiában való megjelenés, a város és a megye középiskoláiban, valamint a határon túli magyar nyelvű középiskolákban beiskolázási előadások tartása; emelt szintű érettségire felkészítő előadások szervezése; prezentálni tudó csapat összeállítása; középiskolai hálózat kialakítása a régióban az egységes beiskolázás megvalósításához; a mesterszak bemeneti követelményének a teljesítését támogató megoldások kidolgozása és bevezetése; direkt marketing eszközök bevezetésének előkészítése Igényes szóróanyag készítése az Egyetemről magyar és angol nyelven; középiskolások számára versenyek, vetélkedők, nyári tanulmányi táborok szervezése; tudományos-népszerűsítő előadások tartása, médiában való megjelenéssel; a rendelkezésre álló lehetőségek hatékonyabb kihasználása; kommunikációs rendszer szintek, felelősök kidolgozása; intézményi szintű felnőttképzési PR és marketing tevékenység fejlesztése, Felnőttképzési Szolgáltató Központ működésének beindítása: intézményi szintű felnőttképzési marketingstratégia kidolgozása, Szolgáltató Központ tevékenységének kidolgozása; az angol nyelvű mesterképzés MBA beiskolázás tevékenységének kialakítása GTK; beiskolázási országos rendezvényeken való aktív részvétel; a régiós beiskolázás koncepciójának kialakítása Az első évfolyamos hallgatók tudásszintjének mérése szeptemberben, felzárkóztató kurzusok tartása szaktárgyakból, alaptantárgyakból és idegen nyelvből; a rendelkezésre álló lehetőségek hatékonyabb kihasználása; tudásszint-felmérés módszertanának kidolgozása; középiskolákban bemutató órák, tanfolyamok tartása; középiskolai kompetenciamenedzselés és pályaorientáció Tanulmányi rektorhelyettes, főtitkár PR csoport, a karok beiskolázásért felelős dékánhelyettesei, FRK Tanulmányi rektorhelyettes, főtitkár PR csoport, a karok beiskolázásért felelős dékánhelyettesei, FRK Dékánok dékánhelyettesek, intézetigazgatók tanulmányi

88 A Miskolci Egyetem Intézményfejlesztési Terve # Akció Forrás megnevezés Prioritás Kezdés Befejezés Első év tevékenységei Intézményi felelős A hallgatók idegen nyelvi és szaknyelvi kompetenciáinak fejlesztése Hazai és külföldi szakmai gyakorlati lehetőségek biztosítása C C Képzési együttműködések kialakítása a munkaadókkal B vállalati, állami, non-profit szektor szereplőivel Külföldi részképzésekben, tapasztalatszerzésben való részvételi lehetőségek bővítése C Egyetemi szintű szaknyelvi pályázat beadása; a bejövő hallgatók nyelvi tudásszintjének mérése, különböző szinteken nyelvóra hirdetés az IOK részéről; tudományterületi igényeknek megfelelő rendszeres szaknyelvi kurzusok tartása; külföldi részképzések biztosítása, ezek bővítése; GTK: törzstárgyak idegen nyelven történő oktatási arányának 10%-os növelése; angol nyelvű komplex esettanulmány megoldó szabadon választható tárgy meghirdetése; e-learninges tananyagok idegen nyelven történő kidolgozása 2 db Meglévő gyakorlati helyek megtartása, új gyakorlati helyek feltérképezése, együttműködési szerződések kötése gyakorló helyet biztosító intézményekkel; alternatív szakmai gyakorlati rendszer koncepció kialakítása a kötelező szakmai gyakorlat mellett; GTK: a hallgatói nemzetközi mobilitási programokban való részvétel arányának javítása 5%-kal; a turizmus-vendéglátás szakon külföldi gyakorlati helyek létrehozása, együttműködési keretmegállapodások támogatásában 2 db Létező együttműködések szinten tartása, új lehetőségek feltérképezése; képzések iránti igény felmérése; műszaki szakmai és közszolgálati tovább- és vezetőképzés megrendelői igényfelmérés és -generálás: Érdekképviseleti és kormányhivatali keretmegállapodásban kínálat-kereslet összehangolási mechanizmusának kialakítása; GTK: a kari együttműködési hálózat bővítése a munkaerő-piaci szereplőkkel, mind a gyakornoki, mind pedig a szakmai gyakorlati tevékenység bővítésére; duális képzések bevezetési lehetőségének megvizsgálása Létező együttműködések szinten tartása, új lehetőségek feltérképezése; a hallgatók kiutazásának ösztönzése; az Erasmus képzési lehetőségek nagyobb arányú kihasználása, fókuszálva a mesterképzésben résztvevő hallgatókra Dékánok, IOK Dékánok, Diák Iroda vezetője Dékánok, FRK Tudományos-nemzetközi rektorhelyettes, dékánok tudományos-nemzetközi dékánhelyettesek Munkaerő-piaci igények, trendek felmérése és az oktatásba történő folyamatos becsatornázása Szakkollégiumok fejlesztése és továbbiak létrehozása 1.3 Képzési portfolió minőségi fejlesztése B C Munkaerő-piaci igények felmérése kérdőíves lekérdezéssel; a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő új képzések akkreditálása; Kormányhivatal Munkaügyi Központjával és munkaerő-közvetítő cégekkel együttműködési megállapodás a keresleti mutatók, igények folyamatos elemzésére, közvetítésére; fórumok szakmai napok rendszerének kialakítása, intézményesítése; GTK: a munkaerő-piaci kompetencia elvárások kérdőíves felmérésének megismétlése, valamint a szervezeti önértékelés ide vonatkozó kérdésköreinek egyetemi testületekkel történő megismertetése, jóváhagyatása, valamint cselekvési programok meghatározása; GÉIK: járműipari együttműködések kimunkálása, igényfelmérés Meglévő szakkollégiumok fejlesztése, működésük erősítése, tevékenységi körük bővítése, újak szervezésének megkezdése, akkreditálásuk előkészítése mindenekelőtt a hátrányos helyzetű hallgatók számára; a szakkollégiumok presztízsének emelése, vonzóvá tétele a hallgatóság számára; a hallgatói kiválasztási rendszer fejlesztése; a szakkollégiumok tudományos tevékenységének ösztönzése országos szaktekintélyek meghívásával; regisztráció Stratégiai és fejlesztési rektorhelyettes, dékánok tanulmányi dékánhelyettesek Tudományos és nemzetközi rektorhelyettes, dékánok

89 A Miskolci Egyetem Intézményfejlesztési Terve # Akció Forrás megnevezés Prioritás Kezdés Befejezés Első év tevékenységei Intézményi felelős A felnőttképzési, a szakirányú továbbképzési és a felsőfokú szakképzési portfolió felülvizsgálata, megújítása, munkapiaci igényeknek megfelelő bővítése, átalakítása B Társadalmi felzárkóztatás érdekében speciális képzések C indítása a halmozottan hátrányos helyzetű fiatalok számára Új képzések akkreditáltatásának/indításának végiggondolása figyelembe véve a munkaerő-piaci igényeket; regiszter kialakítása, értékeltetése a piaccal; 1. intézményi felnőttképzési kompetencia-adattár módszertani kidolgozása; 2. munkaerő-piaci igényközvetítés és képzési együttműködések intézményi monitoring rendszerének kidolgozása; a szakirányú továbbképzési portfólió racionalizálása; a felsőfokú szakképzés regionális igényeinek strukturált felmérése; a felnőttképzés tanfolyami és újszerű képzési elemeinek a feltárása A meglévő társadalmi felzárkózást szolgáló képzések megerősítése; új képzések roma fiatalok számára pl. archivátori-képzés; az új osztatlan tanárképzés pedagógiai moduljának módszertani átalakítása a HHH-s gyerekek igényeire szabva; kapcsolatfelvétel a szociális szférával Általános rektorhelyettes, dékánok tanulmányi dékánhelyettesek, FRK BTK dékánja Az Egyetem felnőttképzési kompetenciáinak felmérése és erősítése B Kérdőíves munkahelyi felmérés, a munkaügyi központ bevonásával FRK Társadalomtudományi alapszakok és mesterszakok fejlesztése a regionális szakember-utánpótlás biztosítása érdekében B A társadalomtudományi alap- és mesterszakok, valamint a tanárképzés humánerőforrás és infrastrukturális fejlesztése; kapcsolatfelvétel a regionális fejlesztési intézményekkel és a gazdasági szférával; munkaerő-piaci versenyképességet erősítő hallgatói kompetencia fejlesztés; a regionális munkaerőpiaci szereplők képzésbe integrálása, meghívott előadóként, illetve szabadon választható tárgyak formájában BTK dékánja Képzések szervezése a vállalati és állami szféra számára C Igényfelmérés; együttműködési megállapodások előkészítése; pontban megjelölt 2. tevékenység alapján konkrét megrendelői igényekre rövid ciklusú szakmai programok kialakítási mechanizmusának kidolgozása; tanfolyamok és üzleti akadémiák kialakítási lehetőségeinek vizsgálata; speciális területeken a továbbképzési rendszerbe történő bekapcsolódás lehetőségének áttekintése Dékánok, FRK Képzési portfólió racionalizálása - párhuzamosságok és elaprózottság megszüntetése B Akkreditált képzések indításának mérlegelése a várható érdeklődés alapján; a teljes portfólió részletes ellenőrzése, kompatibilitásának kialakítása; regiszter+értékelés+szakok meghirdetésének rotálása; új beiskolázási rendszer tapasztalatai alapján felülvizsgálat elvégzése Általános dékánok rektorhelyettes, Más hazai vagy külföldi intézményekkel közös képzések indítása, ezáltal intézmények közötti képzési konszolidáció C BTK: Közös képzések, főként a szaknyelvi oktatás terén a Kölni Egyetemmel előzetes tárgyalások már folytak; közös képzések az erdélyi Sapientia Egyetemmel és a kassai Safarik Egyetemmel; meglévő felsőoktatási és egyéb hálózati együttműködések aktivizálása: kerekasztal beszélgetés programsorozat indítása a meglévő hálózatok tagjai részére ME helyszínnel, éves együttműködési programok készítése; potenciális partnerek felkutatása az ÉM Póluson belül; GÉIK: interrégiós és német nyelvterülettel közös képzések indítása a járműipar és a logisztika területén Tudományos és nemzetközi rektorhelyettes, dékánok Új mesterszintű képzések indítása B Hallgatók toborzása; oktatók felkérése; gyakorlóbázis kialakítása; együttműködési megállapodások megkötése Általános dékánok rektorhelyettes,

90 A Miskolci Egyetem Intézményfejlesztési Terve # Akció Forrás megnevezés Prioritás Kezdés Befejezés Első év tevékenységei Intézményi felelős 1.4 Képzési módszertan fejlesztése, képzők képzése A K+F integrálása a képzésbe B A karok K+F tevékenységének feltérképezése, felmérése annak, hogy az oktatásba miként integrálható: új tananyag formájában, új kurzusok által, új gyakorlóhelyek révén; kutatóegyetemi TÁMOP eredményeinek átvitele az oktatásba Stratégiai és fejlesztési rektorhelyettes, dékánok A tananyagok és elérhetőségük fejlesztése C Ütemterv kidolgozása; tananyagok digitalizálása, honlapon való elérhetőség biztosítása belső, egyetemi kóddal; a meglévő korábbi pályázati forrásokból fejlesztett tananyagok számbavétele és elérhetőségének biztosítása egy egységes, korszerű és szabványos keretrendszerben; elektronikus elérés bővítése Tudományos és nemzetközi rektorhelyettes, dékánok, KLM e-learning Centrum Alternatív képzési lehetőségek, módszerek alkalmazása B E-learning képzések, digitalizált tananyagok; új, egyedi módszerek a tanárképzésben: stanfordi modell, mentorképzés; tréningek bevezetése; felzárkóztatási tevékenység kiszélesítése, új metodikai támogatással Tudományos és nemzetközi rektorhelyettes, dékánok, FRK E-learning képzési forma erősítése és a szükséges kompetenciák, eszközök biztosítása Gyakorlatorientált képzési módszerek fejlesztése és alkalmazása Nyári egyetemek rendszerének kialakítása C C C E-learning képzési forma erősítése: meglévő képzések akkreditálása távoktatási rendszerre, új távoktatási szakok lehetőségeinek végiggondolása; e-learning tananyagok fejlesztése, új modulok kialakítása; egységes e-learning stratégia kidolgozásának részeként részletes akcióterv és belső minőségirányítási rendszer kidolgozása és bevezetése; a meglévő keretrendszerek áttekintése, a fejlesztési irányok kijelölése A gyakorlatorientált képzések erősítése, módszertani fejlesztése alap- és mesterszakon egyaránt, valamint a felsőfokú szakképzések és szakirányú továbbképzések esetében is; új laboratóriumok beüzemelése; duális képzési forma kialakítása A karok lehetőségeinek, képzési kínálatainak felmérése; koncepció kidolgozása; nyári egyetem meghirdetése Tudományos és nemzetközi rektorhelyettes, dékánok tanulmányi dékánhelyettesek, KLM e- Learning Centrum Dékánok, FRK Dékánok tanulmányi dékánhelyettesek, FRK Oktatók és gyakorlatvezetők szakmai és pedagógiai kompetenciáinak fejlesztése C Pedagógiai módszertani tréning az oktatók számára; többszintű alkalmazói, fejlesztői alapképzés, illetve ezek továbbképzései, rugalmas és hatékony belső képzési rendszer kidolgozása és bevezetése, az oktatók 15%-ának bevonása a módszertani képzésbe; felnőttoktatói kompetenciafejlesztő képzési program kidolgozása 2 modulos felnőttképzési akkreditációs program; a 2011-ben kidolgozott gyakorlatvezető védőnők felkészítésére szolgáló pilot-program kiterjesztése szélesebb körre pl. gyógytornász; SAP ismeretek tanfolyami rendszerben való bővítése a GTK oktatóinak Dékánok, BTK Tanárképző Intézet, KLM e-learning Centrum, FRK 1.5 Idegennyelvű képzések fejlesztése Hazai és Erasmus hallgatók integrált képzése B Alkalmas kurzusok kialakítása, rendszerbe szervezése; közös kurzusok meghirdetése Tudományos és nemzetközi rektorhelyettes, dékánok Idegennyelvű szakok indítása igényfelmérés alapján C Igényfelmérés, meglévő szakok idegen nyelven történő hirdetése akkreditációt igényel; kurzus választék bővítése Általános dékánok rektorhelyettes, Idegennyelvű tananyag fejlesztése és alkalmazása C Állapotfelmérés és ütemterv kialakítása; e-learning idegennyelvű kurzusok számának növelése; az idegennyelvű tankönyvkínálat felmérése, a hiányzó területek Dékánok, KLM e-learning Centrum

91 A Miskolci Egyetem Intézményfejlesztési Terve # Akció Forrás megnevezés Prioritás Kezdés Befejezés Első év tevékenységei Intézményi felelős feltárása Külföldi oktatók képzésbe való bevonása feltételeinek biztosítása, ezáltal a képzés színvonalának emelése Oktatók idegen nyelvi kompetenciáinak felmérése, erősítése Tudományos kutatás, K+F+I 2.1. Doktori képzés és kutatás fejlesztése C B Meglévő együttműködések alapján vendégoktatók meghívása egy-egy szemeszterre és/vagy egy-egy kurzusra; az akkreditációs nehézségek feloldása, személyi feltételek feltérképezése Az oktatók nyelvi szintjének felmérése, idegennyelvi kurzusok szervezése az oktatók számára; külföldi tanulmányutak biztosítása; mobilitási programok bővítése külföldi társkarokkal Tudományos és nemzetközi rektorhelyettes, dékánok IOK, BTK MFI Doktori iskolák nemzetközi együttműködésének fejlesztése Doktoranduszok tevékenységének támogatása publikációs rendszerszintű Doktori képzés rendszerének és szabályzati hátterének fejlesztése B Nemzetközi együttműködési szerződések megkötése B Költségvetésben a doktori dologi költségekből elkülönítés Dékánok A A PhD képzés szabályzatainak aktualizálása a szeptember 1-jén hatályba lépő új törvényhez Doktori iskolák vezetői, tudományos és nemzetközi rektorhelyettes Doktori iskolák vezetői, tudományos és nemzetközi rektorhelyettes A minőségi kutatómunka erősítése a doktoranduszok és doktorjelöltek tevékenységében A doktoranduszok tudományos eredményeinek rendszeres bemutatása a Doktori Iskola nyilvánossága előtt és tudományos konferenciákon 2.2 Kutatási eredmények hasznosítása A Belső szabályozások kialakítása Doktori iskolák vezetői, tudományos és nemzetközi rektorhelyettes A Belső szabályozások kialakítása Doktori iskolák vezetői A kutatási eredmények rendszerezett és célzott terjesztése B Hazai és nemzetközi publikációk, konferencia előadások, kari- és egyetemi kiadványok dékánok, tudományos és nemzetközi rektorhelyettes K + F eredmények beépítése a tananyagokba és fejlesztése B tananyagok folytonos korszerűsítése az új tudományos eredmények bevonásával, tanulmányi segédletek és jegyzetek írása dékánok

92 A Miskolci Egyetem Intézményfejlesztési Terve # Akció Forrás megnevezés Prioritás Kezdés Befejezés Első év tevékenységei Intézményi felelős Kutatási eredmények hasznosításához támogató intézményi szolgáltatási környezet és C szervezet építés, szervezet fejlesztés, a kutató munka tekintélyének visszaadása megfelelő szervezeti háttér kialakítása 2.3 Nemzetközi és hazai szinten versenyképes kutatási, fejlesztési és innovációs kompetenciák erősítése stratégiai és fejlesztési rektorhelyettes, dékánok K+F+I eredmények tudatos külföldi és hazai kommunikációja K+F+I nemzetközi jellegének támogatása Kutatási területek prioritásának meghatározása, a nemzetközi szinten is versenyképes területek fejlesztése Nemzetközi pályázatokon való részvétel és az ehhez szükséges szakmai háttér biztosítása Nemzetközi szintű publikációs aktivitás fokozása, egyetemi publikációk, kiadványok nemzetközi életbe való bevezetése Stratégiai együttműködések bővítése hazai és külföldi, akadémiai és piaci szereplőkkel Nemzetközi konferenciák szervezésnek elősegítése Technológiai és Tudástranszfer Központ erősítése, a tudástranszfer tudatos menedzsmentje B a publikációs tevékenység ösztönzését szolgáló minősítési rendszer kialakítása C B B B a nemzetközi K+F együttműködések ösztönzése, a kiemelkedő eredményeket felmutatók elismerésére alkalmas értékelési rendszer létrehozása nemzetközi szinten is versenyképes területek kiválasztása a már működő Kiválósági Központokra alapozva, új KK-ok létrehozása és fejlesztése Pályázatok írására és működtetésére alkalmas személyi háttér kialakítása, fiatal oktatók bevonása ebbe a körbe, tanfolyamokon való képzésük, az eredményes pályázati tevékenység elismerésére alkalmas minősítési/értékelési rendszer kialakítása az eredményes nemzetközi publikációs tevékenység kiemelt elismerése, erre alkalmas rendszer kidolgozása, a lektorált egyetemi folyóiratok nemzetközi szerepének javítása külföldi szerzők műveinek befogadásával tudományos és nemzetközi rektorhelyettes, dékánok karok, tudományos rektorhelyettes dékánok, tudományos és nemzetközi rektorhelyettes, stratégiai és fejlesztési rektorhelyettes dékánok, stratégiai és fejlesztési rektorhelyettes tudományos és nemzetközi rektorhelyettes, dékánok B a jól működő és eredményes nemzetközi együttműködések kiemelése és támogatása kari és egyetemi vezetők B a belső elvonási rendszer visszafogása a stratégiai területekről, így a konferencia szervezéstől is lehetetlen állapot, hogy ma olcsóbb a "városban" szervezni tudományos konferenciát! kari és egyetemi vezetők B ösztönzési és támogatási rendszer kialakítása kari és egyetemi vezetők 2.4 Regionális szinten releváns és keresett kutatási, fejlesztési és innovációs kompetenciák erősítése A társadalmi felzárkózást segítő, regionális vonatkozású kutatások végzése, az eredmények hasznosítása B Az egyetemi szerepvállalás fokozása a régió társadalmi-gazdasági feladatainak megoldásában, ehhez alkalmazkodó struktúrák kialakításával. Dékánok Egyetemen belüli további interdiszciplináris együttműködések kialakítása B Egyetemen belüli további interdiszciplináris együttműködési lehetőségek feltárása tudományos és nemzetközi rektorhelyettes, dékánok

93 A Miskolci Egyetem Intézményfejlesztési Terve # Akció Forrás megnevezés Prioritás Kezdés Befejezés Első év tevékenységei Intézményi felelős Regionális együttműködések katalizálása innovációs fejlesztése, B Tudományos és kutatási, fejlesztési és innovációs tevékenységhez kapcsolódó szolgáltatások, ösztönzési rendszerek fejlesztése Regionális innovációs együttműködések lehetőségeinek feltárása, együttműködések katalizálása stratégiai és fejlesztési rektorhelyettes, dékánok A fiatal oktatók-kutatók képzése, mentorálása, folyamatos kompetencia fejlesztése A meglévő K+F infrastruktúra jobb kihasználása A tudományos eredmények ösztönzési és értékelési rendszerének megújítása az Egyetemen Fiatal tudósgeneráció nevelése, a kutatói életpálya vonzerejének megteremtése, perspektíva felmutatása Tudományos eredmények nyilvántartásának fejlesztése B pedagógiai készségfejlesztő előadások szervezése, kutatás-módszertani előadások szervezése A műszerkataszter folyamatos fejlesztése, hozzáférhetősége kari és egyetemi vezetők A a tudományos eredmények kiemelt megbecsülése, erre alkalmas kari és egyetemi minősítési rendszer kialakítása dékánok tudományos és nemzetközi rektorhelyettes, dékánok A folyamatos tevékenységet igényel egyetemi és kari vezetők A az MTMT népszerűsítése, kötelező feltöltésének bevezetése egyetemi és kari vezetők 2.6 Kutatási hálózatokkal való együttes működés Tematikus hálózatok, együttműködések kialakítása, illetve ezekben történő részvétel biztosítása B A tudományos kutatómunka színvonalának emelésével együtt a kapcsolatokban erősíteni kell a hálózati együttműködést kari vezetők Nemzetközi kapcsolatrendszer minőségi fejlesztése B Törekedni kell a nemzetközi kapcsolatokban is a minőségre, az eredményes együttműködések kiemelésével és fokozott támogatásával tudományos és nemzetközi rektorhelyettes, dékánok Pályázati célú együttműködések bővítése C Törekedni kell a nemzetközi kapcsolatokban az eredményes pályázati együttműködésekre stratégiai és fejlesztési rektorhelyettes, dékánok INTÉZMÉNYI SZOLGÁLTATÁSOK 3.1 Egyetemi polgárokat célzó szabadidős, sport és kulturális és egészségügyi szolgáltatások fejlesztése Egyetemi identitást erősítő, hagyományok megőrzésére fókuszáló közösségi szolgáltatások fejlesztése Szabadidős és rekreációs lehetőségek bővítése, fejlesztése B intézményi hagyományok ápolásának biztosítása, dolgozói lojalitás erősítése C Piaci igények feltárása, fejlesztési irányok meghatározása külső piaci tőke bevonásának a lehetőségét is vizsgálva, piacképes, fenntartható üzemeltetési konstrukciók kidolgozása. Hallgatói nagyrendezvények színvonalának emelése, új rendezvények bevezetése. HÖK, Valétabizottságok, humánpolitikai igazgató, főtitkár ME EK Sportlétesítmények vezetője, HÖK

94 A Miskolci Egyetem Intézményfejlesztési Terve # Akció Forrás megnevezés Prioritás Kezdés Befejezés Első év tevékenységei Intézményi felelős Egyenlő esélyű hozzáférés biztosítása az egyetemi szolgáltatásokhoz Egyesületi sportélet fejlesztése, szervezeti és strukturális átalakítása Egészségügyi szolgáltatások biztosítása/fejlesztése az egyetemi infrastruktúrára építve C C C Sportlétesítmények szolgáltatásai esetében, az egyenlő esélyű hozzáférés egyetlen gátja, a kapacitás korlátoltsága. Kapacitásbővítés céljából, az E/4-es tornacsarnok szintráépítéssel történő bővítésének Egyetemi polgárok számára tömegsport aktivitások szervezésére, szakosztályi versenysport folytatására, szervezeti egység számára gazdaságilag racionálisan lefedhetetlen idősávokban történő infrastruktúra üzemeltetésre a szervezeti felépítés kidolgozása, a MEAFC-al mint az Egyetem sportegyesületével való fentieket lefedő együttműködési lehetőség végiggondolásával. Menedzserszűrő vizsgálatok engedélyeztetése, finanszírozási keret megteremtése, infrastruktúra kialakítása Műszaki Főosztály, ME EK Sportlétesítmények ME EK Sportlétesítmények vezetője Egészségügyi Kar További kapcsolatépítés és együttműködés a régió oktatási, kulturális és sport intézményeivel, bekapcsolódás a programokba C A régió más felsőoktatási intézményeivel rendezvények összehangolása, közös rendezvények lehetőségeinek felmérése. Középiskolákkal együttműködés. Meglévő lehetőség Információs rendszer kialakítása és kapcsolattartó kijelölése a programok figyelésére. Meglévő lehetőségek kiterjesztése. HÖK, Diákiroda, FRK Könyvtár kulturális és szabadidős funkcióinak bővítése C Félévenként 3-5 rendezvény megtartása a szorgalmi időszakban filmklub, talkshow, könyvbemutató, stb. Könyvtár, Múzeum Levéltár, 3.2 Hallgatói tehetséggondozás komplex rendszerének fejlesztése Karriertanácsadás és karriermenedzsment gyakorlatának fejlesztése C karrier szeminárium, személyes karriertanácsadás és tréningek rendszerének fejlesztése, bővítése. Integrációs pályázat, tevékenység erősítése, átfedések megszüntetése. Diák Iroda vezetője, főtitkár, Minőségbiztosítási Iroda Ösztöndíj programok kidolgozása, tudatos menedzsmentje B Ösztöndíj programok kidolgozása, SZMSZ-ben rögzítése, mostani rendszer fejlesztése, motivációs folyamat kidolgozása, ösztöndíjat adó vállalatok feltárása. Sportösztöndíj bevezetése, HÖK elnök, ME EK Sportlétesítmények, dékánok, Tan. RH Tehetséggondozási programok fejlesztése, tudatos menedzsmentje C TDV, TDK mozgalom további erősítése, népszerűsítése a hallgatók körében. Megfelelő információs rendszer működtetése. PhD programok fejlesztése, doktori iskolák együttműködésének erősítése hazai és külföldi vonatkozásban. TDK pályamunkák; TDV versenyek színvonalának növelése diplomaterv pályázatok meghirdetése. A meglévő Tehetséggondozó Műhely fejlesztése. Tudományos és nemzetközi rektorhelyettes, dékánok 3.3 Hallgatók tanulmányi, jóléti és szociális szolgáltatásainak fejlesztése A fogyatékkal élő hallgatók beilleszkedésének differenciáltabb támogatása Az intézmény kiszolgáló, támogató szervezeti egységeinek felkészítése a hazai és külföldi hallgatók professzionális kiszolgálására C C A fogyatékkal élő hallgatók regisztrálása. Folyamatos kapcsolattartás. A kommunikációs lehetőségek bővítése. Integrációs pályázat, a párhuzamosan, több szervezetben is végzett ugyanazon tevékenységek megszüntetése EÜK, valamint az erre létrehozott Bizottság rektorhelyettesek, gazdasági főigazgató, főtitkár

95 A Miskolci Egyetem Intézményfejlesztési Terve # Akció Forrás megnevezés Prioritás Kezdés Befejezés Első év tevékenységei Intézményi felelős A jelenlegi ösztöndíj és segélyrendszeren felüli jóléti támogatási lehetőségek kialakítása A könyvtári szolgáltatások fejlesztése a hallgatók tanulmányainak támogatása érdekében Az egyetemi működésből adódó diákmunka-lehetőségek bővítése Az új hallgatók beilleszkedésének támogatása C Nincs forrásigény, mert TÁMOP forrás lesz remélhetőleg B B Családbarát környezet kialakítása B Az egyetemi ösztöndíjrendszer átalakítása. Az NFTV és a kapcsolódó jogszabályok változása miatt szükséges az egyetemi hallgatói juttatások átalakítása. Digitális tananyagterminál létrehozása, beüzemelése, működtetése, a könyvtári adatbázisokhoz való hozzáférés kiszélesítése a legkorszerűbb eszközökre okos telefon, tablet. Diák Iroda/Humánpolitikai Iroda tevékenységének koordinálása. Intézményi iskolaszövetkezet feltételeinek megvizsgálása, kidolgozása. Mentorálás, képességfejlesztés kereteinek kidolgozása, bevezetése. Az egyes hallgatók személyére lebontott mentorálási rendszer modelljének kidolgozása szükségességének felmérése, a már kialakított családbarát helyiségek és a jelenlegi infrastruktúra feltérképezése, tervezés, engedélyeztetés. Rugalmas időkeretek kialakítása a kötelezettségek teljesítésére EÜK, ME-HÖK Könyvtár, Múzeum Levéltár, főtitkár, humánpolitikai igazgató, Diák Iroda vezető, HÖK ME-HÖK, Diák Iroda, Tan. RH Egészségügyi Kar, Humánpolitikai Igazgató Informatikai fejlesztése szolgáltatások B A NEPTUN egységes tanulmányi rendszerhez egyes modulok beszerzése szükséges a hatékonyabb ügyintézés érdekében. Miskolci Egyetemi hallgatók számára zárt közösségi portál kidolgozására, üzemeltetése, folyamatos fejlesztése. Integrációs pályázat, Számítóközpont által kompetens szakmai háttér biztosítása SZK igazgató, Ált. RH., főtitkár, gazdasági főig. 3.4 Oktatásszervezési és munkaerő-piaci együttműködésre épülő szolgáltatások fejlesztése Képzési szolgáltatások piacosítása C TÁRSADALMI, GAZDASÁGI, KULTURÁLIS HATÁS 4.1 Aktív részvétel az innovációs gazdaságban I.Miskolci Egyetem és a régió felnőttképzési szervezeteinek a vállalati szolgáltatásokkal összefüggő együttműködése - országos modellprogram adaptálása "Felsőoktatási intézmények és a felnőttképzési szervezetek közti együttműködés modellje" alapján első tevékenységként teljes kompetenciaháló készítése; II. Közszolgálati tovább- és vezetőképzés országos hálózatához való csatlakozás; III. Intézményi szintű felnőttképzési programkínálathoz teljes körű intézményi felnőttképzési kompetenciaháló felállítása, képzési programok piacosítási mechanizmusának kidolgozása: 1. adattár felépítése a képzési piac feltérképezése Piacfelmérés az üzleti akadémiák kialakítására OH regisztráció a tervezett képzéseknél; meghirdetés, marketing a regisztráltaknál. FRK Tan. RH. + dékánok GTK dékánok K+F+I tevékenysége, együttműködések elősegítése C potenciális partnerek feltérképezése; stratégia kialakítása; a meglévő ipari kapcsolatok megtartása, új kutatási területek feltárása Strat. RH + dékánok

96 A Miskolci Egyetem Intézményfejlesztési Terve # Akció Forrás megnevezés Prioritás Kezdés Befejezés Első év tevékenységei Intézményi felelős Nemzetközi kapcsolatrendszer felhasználása a térségi-regionális gazdasági-társadalomfejlesztési folyamatokban, kezdeményezésekben Tudományos szakember utánpótlás biztosítása a régió gazdasági szereplői részére Városi, térségi, országos stratégiai programok kidolgozásában, megvalósításában történő szerepvállalás 4.2 Művelődési és kulturális tartalmak közvetítése, társadalomalakítás B B C potenciális partnerek feltérképezése; stratégia kialakítása; közös kutatások, közös tananyagfejlesztések. Társegyetemekkel közös pályázatok kidolgozása, elsősorban határ menti INTERREG keretek között potenciális partnerek feltérképezése; stratégia kialakítása; Ipari vállalatokkal való kapcsolatok erősítése, tudományos témák egyeztetése. Gyakornoki és szakmai gyakorlati partner szerződések megkötése potenciális partnerek feltérképezése; stratégia kialakítása. Miskolc MJV és Miskolc Holding Zrt.-vel együttműködési megállapodás megkötése Közös pályázatok benyújtása Területfejlesztők Egyesületével közös projektek menedzselése Strat. RH + dékánok Strat. RH + dékánok Strat. RH + dékánok Az egyetemista és értelmiségi életformák mintáinak megteremtése és elterjesztése Az elért eredmények rendszeres, közérthető kommunikálása kulturális-művelődési célokkal Együttműködések kialakítása az oktatási és közigazgatási szféra szereplőivel Tudományos, kulturális program-, és szolgáltatáskínálat bővítése a helyi lakosság részére A szakkollégiumi rendszer + értelmiségképző tárgyak kínálatának megtervezése Tan. RH + dékánok C az ismeretterjesztő nyilvánosság fórumainak kialakítása Tan. RH + dékánok A meglevő kapcsolatrendszerben specifikus együttműködési megállapodások előkészítése Tan. RH + dékánok B kínálati lista összeállítása és a nyilvánosság csatornáinak kialakítása Tan. RH + dékánok 4.3 Társadalmi felzárkózás elősegítése Felsőoktatáshoz történő hozzáférés esélyeinek növelése Képzési portfólió fejlesztése a társadalmi felzárkóztatást segítő képzésekkel Társadalmi felzárkóztatást segítő programok kialakítása és menedzsmentje C emelt szintű érettségire/majdani felvételire felkészítő kurzusok intézményesítése; középiskolások felkészítése alaptárgyakból, részükre kurzusok meghirdetése Tan. RH + dékánok A szakirányú továbbképzési szakok kínálatának kialakítása, rendszerbe szervezése Tan. RH + dékánok B potenciális megrendelők/együttműködő partnerek listájának kialakítása Tan. RH + dékánok 4.4 Miskolci Egyetem ismertségének és külső / belső elismertségének növelése

97 A Miskolci Egyetem Intézményfejlesztési Terve # Akció Forrás megnevezés Prioritás Kezdés Befejezés Első év tevékenységei Intézményi felelős A kommunikáció tevékenységeinek és eszközrendszerének folyamatos fejlesztése és menedzsmentje C január augusztus az Egyetem média-megjelenéseinek folyamatos fejlesztése; a középiskolák megkeresése különböző infokommunikációs csatornákon pl. hírlevél; roadshow megszervezése, amely a Miskolci Egyetemet népszerűsíti Marketing és Kommunikációs PR csoport A marketing és kommunikáció szervezeti és stratégiai hátterének megteremtése C január december belső kommunikációs csatornák fejlesztése pl. intranet bevezetése; sajtófigyelő csoport létrehozása, amely archiválja az Egyetemről megjelenő híreket; a Marketing és Kommunikációs PR Csoport megerősítése személyzeti oldalról Marketing és Kommunikációs PR csoport Egyetem tevékenységének, minőségének népszerűsítése, nemzetközi láthatóságának növelése Marketingcsatornák folyamatos fejlesztése a stratégiának megfelelően Média-megjelenések proaktív szervezése, növelése C január B január C január december december december országos roadshow szervezése; az Egyetem megismertetése a középiskolás végzős diákokkal a meglévő, a képzéseket bemutató kiadványok továbbfejlesztése, ill. új összegyetemi és kari kiadványok megjelentetése által; különböző belföldi képzési börzéken való részvétek erősítése; arculat újratervezése, arculati kézikönyv kidolgozása; nemzetközi vásárokon, roadshowkon való megjelenés, amely külföldi diákok megjelenését eredményezheti; az Egyetem angol nyelvű honlapjának korszerűsítése, adattartalmának növelése, folyamatos karbantartása fokozott megjelenés az írott és elektronikus sajtóban - külön hangsúlyt fektetve a közösségi médiára; személyes megjelenések fokozása roadshow; call-center létrehozása média-megjelenések minőségi és mennyiségi többlete; országos megjelenés; online, közösségi megjelenések; online-vetélkedők meghirdetése Marketing és Kommunikációs PR csoport Marketing és Kommunikációs PR csoport Marketing és Kommunikációs PR csoport GAZDÁLKODÁS 5.1 Saját bevétel arányának növelése Bevételszerzést ösztönző motivációs eszközök kialakítása és alkalmazása Hazai és nemzetközi vállalatiintézményi kapcsolatok fejlesztése Képzési portfólió fejlesztése bevételtermelő képességének erősítése céljából Meglévő bevételszerzési tudatos kiaknázása 5.2 Hatékonyságjavítás, költségcsökkentés infrastruktúra potenciáljának C Javaslat kidolgozása gazdálkodási egység vezető C Javaslat kidolgozása tudományos és nemzetközi rektorhelyettes C Javaslat kidolgozása tanulmányi rektorhelyettes B Javaslat kidolgozása Műszaki és Üzemeltetési Főosztályvezető Ügyintézés hatékonyságának növelése Az infrastruktúra kihasználtságának növelése Energiatakarékos szemlélet erősítése, ösztönzése B B határidők betartásának ösztönzése, szigorúbb felelősségre vonás, az ügyintézés átfutási idejének csökkentése infrastruktúra nyilvántartó rendszer fejlesztése, az abban rejlő lehetőségek kiaknázása főtitkár Műszaki és Üzemeltetési Főosztályvezető A figyelemfelhívó plakátok elhelyezése, energiapazarlás esetén szankció gazdálkodási egység vezető

98 A Miskolci Egyetem Intézményfejlesztési Terve # Akció Forrás megnevezés Prioritás Kezdés Befejezés Első év tevékenységei Intézményi felelős Veszteséges tevékenységek végzésének megszüntetése Külső megbízások felülvizsgálata, legszükségesebbekre szűkítése Szervezeti működés folyamatos értékelésének kidolgozása és a hatékonyság növelése 5.3 Teljesítményalapú belső forrásallokáció bevezetése B strukturális átalakítás rektor A hatékonyságnövelés a felesleges kiadások megszüntetésével minden egyetemi vezető C szervezeti működésre vonatkozó mutatók kidolgozása az AVIR-ban, havi szintű frissítése magasabb gazdálkodási vezetők vezetők, egység Keretgazdálkodás egységesítése A Teljesítmény- és erőforrás alapú belső finanszírozási modell bevezetése INTÉZMÉNYIRÁNYÍTÁS ÉS SZERVEZETI MŰKÖDÉS 6.1 A döntéshozatal és a szervezeti működés korszerűsítése B kari költségvetési modell kialakítása és továbbfejlesztése, kiterjesztése a nem kari gazdálkodási egységekre kari költségvetési modell kialakítása és továbbfejlesztése, kiterjesztése a nem kari gazdálkodási egységekre gazdasági főigazgató gazdasági főigazgató A döntéshozatali folyamatok korszerűsítése A Vezető testületek ügyrendje, SZMSZ módosítás, AVIR adattartalom tisztítás, kiegészítés főtitkár, controlling, informatikai munkatárs A munkaszervezet és a működési folyamatok korszerűsítése B szervezetfejlesztés, centralizáció; kötelezettségvállalás, ellenjegyzés rendje stratégiai és fejlesztési rektorhelyettes, gazdasági főigazgató, humánpolitikai igazgató, főtitkár 6.2 A vezetési, a gazdálkodási és egyéb adminisztrációs folyamatok informatikai támogatásának fejlesztése A gazdálkodás és az oktatásadminisztráció informatikai támogatásának fejlesztése C integrációs pályázat, forrásszerzés, igényfelmérés, megvalósíthatósági tervek gazdasági főigazgató, tanulmányi rektorhelyettes, EÜK igazgató, Számítóközpont igazgató A munkafolyamatok, a belső együttműködés, illetve a vezetői engedélyezések informatikai támogatásának fejlesztése Vezetői információs rendszer továbbfejlesztése 6.3 Szemléletváltás a belső működésben C strukturális változtatások, racionalizálás, feladat/hatáskorok egyértelműsítése C pályázat stratégiai és fejlesztési rektorhelyettes, gazdasági főigazgató, humánpolitikai igazgató AVIR Központ, főigazgató Kompetencia gazdasági

99 A Miskolci Egyetem Intézményfejlesztési Terve # Akció Forrás megnevezés Prioritás Kezdés Befejezés Első év tevékenységei Intézményi felelős Egyenlő esélyű hozzáférést biztosító szemlélet erősítése Szolgáltatási szemlélet erősítése a szolgáltató szervezeti egységekben HUMÁN ERŐFORRÁSOK 7.1 Egyetem, mint munkáltató vonzerejének, imázsának fejlesztése B az akció alapján tervezett strukturális változtatások B az akció alapján tervezett strukturális változtatások szolgáltatási és funkcionális gazdálkodási egységek vezetői szolgáltatási és funkcionális gazdálkodási egységek vezetői HR intézkedések a tehetséges munkaerő idevonzása és megtartása érdekében és a hozzá tartozó külső és belső kommunikáció fejlesztése C A többletteljesítmény, a kiválóság erkölcsi és az anyagi elismeréséhez szükséges fedezet biztosítását szolgáló lehetőségek felmérése, a külső és belső kommunikáció fejlesztéséhez szükséges megoldások feltérképezése Gazdálkodási egység vezetők, Főtitkár, Humánpolitikai igazgató, PR csoport munkatársai 7.2 Humánerőforrás-kapacitások elosztásának racionalizálása A humánkapacitások racionális elosztásának közvetlen átszervezésekkel és közvetett eszközökkel szabályozás, gazdálkodás való elérése A A kapacitás igény és a szabad kapacitás felmérése Gazdálkodási egység vezetők, Gazdasági főigazgató, Humánpolitikai igazgató 7.3 Kiválóság fejlesztése Az oktatói és kutatói kiválóság fejlesztése Tudományos minősítettségi arányok javítása A nem oktató-kutató alkalmazottak szakmai kompetenciájának fejlesztése 7.4 Kiegyensúlyozott oktatói-kutatói korösszetétel elérése C C Az oktatói-kutatói munkakörök betöltésénél a tudományos fokozattal rendelkező, idegen nyelven előadóképes pályázók előnyben részesítése, az oktatói-kutatói mobilitást támogató pályázati lehetőségek figyelemmel kísérése, a külföldön tapasztalatot szerzett szakemberek alkalmazásához szükséges anyagi többlettámogatás lehetőségének megvizsgálása A tudományos fokozatszerzés támogatásával kapcsolatos intézkedések kidolgozása, az oktatói-kutatói munkakörök betöltésénél a tudományos fokozattal rendelkezők előnyben részesítése C A kompetencia fejlesztéshez szükséges képzési igények felmérése Oktatási-kutatási feladatokat ellátó gazdálkodási egységek vezetői, Nemzetközi és tudományos rektorhelyettes, Humánpolitikai igazgató Oktatási-kutatási feladatokat ellátó gazdálkodási egységek vezetői, Nemzetközi és tudományos rektorhelyettes, Humánpolitikai igazgató Gazdálkodási egység vezetők, Humánpolitikai igazgató

100 A Miskolci Egyetem Intézményfejlesztési Terve # Akció Forrás megnevezés Prioritás Kezdés Befejezés Első év tevékenységei Intézményi felelős Fiatal oktatók és kutatók anyagi és erkölcsi ösztönzése C Az erkölcsi ösztönzés lehetséges formáinak kidolgozása Dékánok, BBZI Intézetigazgatója, Humánpolitikai igazgató Szervezési és gazdálkodási feltételek biztosítása a kiegyensúlyozott korösszetételhez A Szervezeti egység szintig lebontva az oktatók, kutatók korösszetételéről, a nyugdíjkorhatárt meghaladottak foglalkoztatásáról kimutatás készítése Gazdálkodási egység vezetők, Humánpolitikai igazgató 7.5 Objektív és transzparens követelményrendszeren alapuló teljesítményértékelési és ösztönzési rendszer kialakítása Objektív és transzparens követelményrendszeren alapuló teljesítményértékelési és ösztönzési rendszer kialakítása A A teljesítétményértékelés szempontjainak felülvizsgálata Humánpolitikai igazgató INFRASTRUKTÚRA 8.1 Infrastruktúra állagának megóvása, fejlesztése Használat arányos infrastruktúra üzemeltetés Infrastruktúra fejlesztési projektek hatékonyabb menedzsmentje B A használat és a költségmegosztás alapelveinek lefektetése Gazdasági Főigazgató B A hatékonyság növelése érdekében a projekteken túlmutató hosszú távú fenntarthatóságot és üzemeltethetőséget biztosító menedzsment felállítása Stratégiai és Fejlesztési Rektorhelyettes és Gazdasági Főigazgató Szükséges infrastrukturális fejlesztések megtervezése és megvalósítása C Infrastruktúránk feltérképezése és fejlesztési tervek, javaslatok készítése a hosszú távú célok elérése és a gazdaságos üzemeltetés érdekében Stratégiai és Fejlesztési Rektorhelyettes és Gazdasági Főigazgató 8.2 Infrastruktúra kapacitások jobb kihasználása Infrastruktúra kapacitások jobb kihasználása Infrastruktúra-menedzsment fejlesztése Infrastruktúra használat üzemeltetési költségeinek használatarányos allokálása és finanszírozása Kapacitások folyamatos felmérése és értékelése Ingatlan és eszközértékesítési lehetőségek feltárása A C Gazdálkodási egységek által elfoglalt területek felülvizsgálata, oktatásba bevont területek központi kezelésének megszervezése A használathoz és az üzemeltetéshez kapcsolódó funkciók szoftver támogatottságának növelése Stratégiai és Fejlesztési Rektorhelyettes Gazdasági Főigazgató B A használat és a költségmegosztás alapelveinek lefektetése Gazdasági Főigazgató B A szabad kapacitások feltárása, jelenlegi felhasználás hatékonyság vizsgálata Stratégiai és Fejlesztési Rektorhelyettes A Értékbecslések és piaci helyzetkép elemzések készítése Gazdasági Főigazgató

101 A Miskolci Egyetem Intézményfejlesztési Terve # Akció Forrás megnevezés Prioritás Kezdés Befejezés Első év tevékenységei Intézményi felelős Gazdasági egységek áthelyezése költséghatékonysági okokból PPP konstrukciók állami kiváltásának szorgalmazása C C Fenntartói döntés ösztönzése Áthelyezési terv készítése, megvizsgálva a változtatás és az eredményezett megtakarítás relációját. Stratégiai és Fejlesztési Rektorhelyettes Stratégiai és Fejlesztési Rektorhelyettes

102 A Miskolci Egyetem Intézményfejlesztési Terve sz. melléklet: Idézettségi lista Idézettség Név Publikációk száma Idézettség Less György Kaptay György Viga Gyula Kecskeméti Gábor Stipta István Roósz András Tóth Péter A. Molnár Ferenc Kemény Gábor Lakatos István Kundrák János

103 A Miskolci Egyetem Intézményfejlesztési Terve Jármai Károly Gyulai Ákos Szilágyi János Ede Gángó Gábor Ormos Tamás Dobróka Mihály Olajos István Illés Mária Tisza Miklós Gácsi Zoltán Wopera Zsuzsa Szűcs Péter Juhász Imre Szabó Márton Rontó Miklós

104 A Miskolci Egyetem Intézményfejlesztési Terve Mertinger Valéria Török Tamás Gadócziné Fekete Éva Kotics József Kovács Szilveszter Paripás Béla Mózesné Kabán Annamária Takács Gábor Csák Csilla Torma András Szabó Miklós Piskóti István Páczelt István Biczó Gábor Sólyom Jenő Paulovics Anita

105 A Miskolci Egyetem Intézményfejlesztési Terve Baranyi László Gyulai Éva Vadászné Bognár Gabriella Szintay István Házy Attila Veres Ildikó Lévayné Fazekas Judit Varga Gyula