A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

Átírás

1 EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, COM(2011) 648 végleges A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK A nukleáris biztonság célját szolgáló együttműködési eszköz (INSC) végrehajtása első három évének ( ) értékeléséről {SEC(2011) 1199 végleges} HU HU

2 ELŐSZÓ A nukleáris biztonság célját szolgáló együttműködési eszköz létrehozásáról szóló tanácsi rendelet 1 (a továbbiakban: INSC-rendelet) 21. cikke előírja, hogy (a 18. cikk szerinti előrehaladásról szóló jelentés mellett) a Bizottság jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az INSC-rendelet végrehajtása első három évének értékeléséről 2. Az értékelési folyamat részeként a Bizottság független szakértői csoportot bízott meg a program 2007 és 2009 közötti végrehajtásának értékelésével. A szakértőket a nukleáris energia, a nukleáris biztonság, a radioaktív hulladékok és a kiégett fűtőelemek kezelése területén szerzett szakmai tapasztalatuk alapján választották ki. A Bizottság által a évi éves cselekvési programok keretében végrehajtott tevékenységekről szóló teljes szakértői jelentés kísérő bizottsági munkadokumentumként 3 hozzáférhető. E dokumentum kizárólag a szerzők véleményét tükrözi. Ez a jelentés a Bizottság értékelését tartalmazza, figyelembe véve a Bizottság re vonatkozó INSC előrehaladási jelentését 4, valamint a fent említett szakértői jelentést A Tanács 300/2007/Euratom rendelete (2007. február 19.), (HL L 81., , 1. o.). Az INSC-rendelet 21. cikke Felülvizsgálat előírja, hogy Legkésőbb december 31-én a Bizottság jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az e rendelet első három évben történt végrehajtásának értékeléséről, adott esetben az eszköz szükséges módosításait tartalmazó jogalkotási javaslattal együtt. Bizottsági szolgálati munkadokumentum Külső értékelő jelentés a 300/2007/Euratom tanácsi rendelet (a nukleáris biztonság célját szolgáló együttműködési eszköz) végrehajtásáról a közötti időszakban, amely a következő dokumentumot kíséri: A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a nukleáris biztonság célját szolgáló együttműködési eszköz (INSC) végrehajtása első három évének ( ) értékeléséről SEC(2011)xxx. A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának a nukleáris biztonság célját szolgáló együttműködési eszköz végrehajtásáról. Első jelentés A 2007., és évi éves cselekvési programok, az INSCrendelet 18. cikkének megfelelően. COM(2011) 111, végleges, Brüsszel, A március 11-i Fukushima-Daiichi baleset hatásai nem tartoznak e jelentés terjedelme alá; a balesetből levont tanulságokat a évi többéves indikatív programba, valamint adott esetben a későbbi éves cselekvési programokba fogják beépíteni. A jelentésben vázolt következtetések egyikén sem változtatnak a Fukushima-Daiichi baleset kapcsán történtek. HU 2 HU

3 1. BEVEZETÉS A Bizottság 1991-ben indította el a TACIS program nukleáris biztonsággal kapcsolatos komponensét 6 a csernobili baleset által okozott biztonsági problémák kezelésére és 2006 között több mint 1,3 milliárd EUR-t kötöttek le nukleáris biztonsági projektekre óta az EU nukleáris biztonsággal kapcsolatos támogatási és együttműködési tevékenységei a nukleáris biztonság célját szolgáló együttműködési eszköz (INSC) keretében folytatódtak, amely eszköz 524 millió EUR pénzügyi referenciaösszeget tartalmaz a rendelet közötti időszakban való végrehajtásához. Az INSC számos olyan változást vezetett be a TACIS nukleáris biztonsági programjához képest, amelyeket érdemes megemlíteni. Az INSC földrajzi hatáskörét világszerte minden harmadik országra 7 kiterjesztették. Ez lehetővé teszi, hogy a Bizottságnak a volt Szovjetunió országaival kapcsolatban szerzett tapasztalatait máshol is felhasználják a feltörekvő országok, valamint azon, már meglévő atomenergia-programmal rendelkező országok szükségleteinek kielégítésére, amelyek nukleáris biztonsága javításra szorul, különös tekintettel a gyorsan bővülő nukleáris programokkal rendelkező országokra ban a Bizottság a nukleáris biztonság és üzembiztonság nemzetközi kihívásainak kezelését célzó stratégiát 8 javasolt. Ezt követően a Tanács megfogalmazta azokat a kritériumokat, amelyeket az új partnerországokkal megvalósítandó projektek mérlegelése és fontossági sorrendjük meghatározása során kell szem előtt tartani 9, melyeket a Bizottság figyelembe is vett a as időszakra vonatkozó felülvizsgált INSC-stratégia meghatározásakor, amely földrajzi prioritásokat is tartalmaz. Az INSC-program végrehajtásának stratégiai keretét az első három év vonatkozásában a közösségi együttműködési programokra vonatkozó as nukleáris biztonsági stratégia és a augusztus 1-jei es indikatív program (C(2007)3758) tartalmazza. A 2007., és évi éves cselekvési programok részletezték a Bizottság által végrehajtott fellépéseket. A stratégia, az indikatív program és a cselekvési programok kedvező véleményeket kaptak az INSC-bizottságtól. Az INSC-rendelet célkitűzéseit annak 1. cikke határozza meg: a magas szintű nukleáris biztonság; a sugárvédelem előmozdítása, valamint A TACIS program (Technical Assistance to the Commonwealth of Independent States a Független Államok Közösségének nyújtott technikai segítség) az Európai Bizottság programja, amely 12 keleteurópai és közép-ázsiai országnak (Örményország, Azerbajdzsán, Belarusz, Grúzia, Kazahsztán, Kirgizisztán, Moldova, Oroszország, Tádzsikisztán, Türkmenisztán, Ukrajna és Üzbegisztán), valamint Mongóliának nyújt segítséget a demokratikus, piacorientált gazdaságok kialakítására irányuló átmenethez. Harmadik országnak az EU-n kívüli országok számítanak, az előcsatlakozási támogatási eszköz hatálya alá tartozók kivételével. A Bizottság Válasz a nukleáris biztonsággal és üzembiztonsággal kapcsolatos nemzetközi szintű kihívásra című közleménye, COM(2008) 312 végleges, május 22. A Tanács következtetései a harmadik országoknak a nukleáris biztonság és üzembiztonság területén nyújtandó támogatásról, december 9., HU 3 HU

4 a nukleáris anyagokra vonatkozó eredményes és hatékony biztosítéki intézkedések alkalmazása a harmadik országokban. E célkitűzések megvalósítását az INSC-rendelet 2. cikkében lefektetett intézkedések végrehajtásán keresztül irányozták elő: a szabályozó testületek támogatása; a meglévő nukleáris létesítmények kialakításával, üzemeltetésével és karbantartásával kapcsolatos biztonsági szempontok javítása; a kiégett nukleáris fűtőelemek és a radioaktív hulladék biztonságos szállítása és elhelyezése; a leszerelésre, és a korábbi nukleáris telephelyek helyreállítására irányuló stratégiák kialakítása és végrehajtása; hatékony sugárvédelmi szabályozási keretek kialakítása; a nukleáris biztosítéki intézkedésekhez szükséges szabályozási keret és módszerek létrehozása; a balesetek megelőzése, és azok esetleges előfordulása esetén a következmények enyhítése; továbbá a fenti területeken folytatott nemzetközi együttműködést előmozdító intézkedések. A re vonatkozó indikatív program tovább részletezte az egyes beavatkozási területeket, és költségvetést javasolt a fenti intézkedések végrehajtásához. 2. A PROGRAM VÉGREHAJTÁSA Az INSC tevékenységeit az Európai Bizottság központi igazgatás útján hajtja végre. A 2007., a és a évi éves cselekvési programok keretében mintegy 50 projektet hagytak jóvá. A projektek a végrehajtás különböző szakaszaiban vannak. Az eredetileg elkülönített és 2010 közepéig lekötött összegek részleteit az 1. táblázat tartalmazza. HU 4 HU

5 1. táblázat a program végrehajtásának ágazatonkénti és évenkénti összegzése (millió EUR) Az évi cselekvési évi cselekvési évi cselekvési Összesen együttműködés / program program program támogatás területe Elkülönített Lekötött Elkülönített Lekötött Elkülönített Lekötött Elkülönített Lekötött A helyszínen nyújtott segítség és az üzemeltetőknek nyújtott támogatás 28,900 19,185 18,355 1,300 21,300 2,000 68,555 22,485 Szabályozó hatóságok 4,600 1,500 6,700 2,000 10,700 22,000 3,500 Hulladékgazdálkodás 1,500 1,490 11,000 2,000 7,000 19,500 3,490 Védintézkedések 0,500 0,500 0 Több országot felölelő/ regionális projektek 1,500 1,344 9,000 5,461 3,500 3,333 14,000 10,138 Csernobil NSA és CSF 10,000 10,000 25,700 25,700 24,700 24,700 60,400 60,400 NAÜ-együttműködés 2,000 2,000 6,500 6,500 8,500 8,500 ÖSSZESEN 48,500 (1. megjegyzés) 35,519 71,255 36,461 73,700 36, ,455 (2. megjegyzés) 108, megjegyzés: 76,772 millió EUR, beszámítva azt a 28,272 millió EUR-nyi előirányzatot is, amelyet visszavontak, miután az Orosz Föderáció nem kötötte meg a évi finanszírozási megállapodást. 2. megjegyzés: 221,727 millió EUR, beszámítva azt a 28,272 millió EUR-nyi előirányzatot is, amelyet visszavontak, miután az Orosz Föderáció nem kötötte meg a évi finanszírozási megállapodást. A bevezetésben említett minden egyes INSC-intézkedéshez egy vagy több projekt tartozott. Az együttműködési területek kiadásait a 2. táblázat mutatja be, összevetve a re vonatkozó indikatív programban előirányzott összegekkel. Az erőforrások legnagyobb arányát a hatékony nukleáris biztonsági kultúra előmozdítása és a nemzetközi alapokban való részvétel célokra allokálták. A biztosítékokra fordított kiadások különösen alacsonyak voltak az indikatív célokhoz képest. Az indikatív program, valamint a jóváhagyott projektek és kiadások közötti eltérést részben a kedvezményezettek kérései, a projektek végrehajtásának lehetőségei, valamint az eredetileg az Orosz Föderációnak szánt alapok újraelosztása eredményezi. Ami a biztosítékokkal kapcsolatos projekteket illeti, ezen projekteknek a vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris (CBRN) anyagok tiltott kereskedelmével kapcsolatos, a Stabilitási Eszköz prioritásának keretében finanszírozott projektekkel való összehangolása során néhány tagállam arra a következtetésre jutott, hogy a nukleáris biztonsági projekteket is a Stabilitási Eszköz keretei között kellene kezelni. Ennek eredményeképpen a Bizottság korlátozta a nukleáris biztonság 10 Az Európai Parlament és a Tanács 1717/2006/EK (2006. november 15.) rendelete a Stabilitási Eszköz létrehozásáról (HL L 327., ). HU 5 HU

6 célját szolgáló együttműködési eszköz biztosítékokkal kapcsolatos projektjeinek meghatározását és végrehajtását. 2. táblázat Az alapok együttműködési / támogatási területek szerinti megoszlása Intézkedés / együttműködési terület (1) Hatékony nukleáris biztonsági kultúra előmozdítása - A szabályozó hatóságoknak nyújtott támogatás - Az üzemeltetőknek nyújtott támogatás A nukleáris létesítmények biztonsága - A biztonság értékelése és műszaki támogatás az üzemeltetéshez - Biztonsággal kapcsolatos javítások és modernizáció A radioaktív hulladék- és kiégett fűtőelem-gazdálkodás biztonsága, ide értve a korábbi nukleáris létesítmények környezeti helyreállítása - Hulladékgazdálkodás és a létesítmények leállítása, szennyezésmentesítés és helyreállítás A nukleáris anyagok biztonsága és elszámoltathatósága - Biztosítékok, tiltott kereskedelem - Radioizotópos termoelektromos generátorok (RTG-k), gazdátlan sugárforrások és kutatási célokat szolgáló reaktorok Indikatív részarány (2) (%) 25 (10) (15) 11 (5) (6) Tényleges részarány (3) (%) (47) (12) (35) 5 (5) (0) A létesítményeken kívüli vészhelyzeti felkészültség Nemzetközi alapokban való részvétel (Csernobil és az Északi Dimenzió környezeti partnersége) 7 Technikai támogatás 14 (8) (6) 0, ÖSSZESEN (1) megjegyzés: A re vonatkozó indikatív program szerint. (2): a re vonatkozó teljes allokáció összege 217 millió EUR. (3): Lásd a Bizottság jelentését a nukleáris biztonság célját szolgáló együttműködési eszköz végrehajtásáról a közötti időszakban 4. HU 6 HU

7 Az alapok régiók/országok közötti megoszlását, valamint a nukleáris biztonság célját szolgáló együttműködési eszköz programjainak a volt Szovjetunión túli földrajzi kiterjesztésében elért haladást a 3. táblázat mutatja. 3. táblázat A régiók / országok1 szerinti programvégrehajtás összegzése (EUR) 11 Régió/ Ország Orosz Föderáció (1) (2) Európai szomszédságpolitika (ENP) kelet Örményország Belarusz Grúzia Ukrajna ENP dél Egyiptom Jordánia Marokkó DÉLKELET-ÁZSIA Fülöp-szigetek Vietnam LATIN-AMERIKA Brazília Több országot felölelő/ regionális projektek Kísérő intézkedések A 2007., és évi éves cselekvési programok ÖSSZESEN (1) megjegyzés: az adat tartalmazza az azon projektekre elkülönített 28,3 millió EUR-t is, amelyeket a finanszírozási megállapodás megkötésének az Orosz Föderáció általi megtagadása miatt töröltek. Ezt az összeget már nem lehetett a nukleáris biztonság célját szolgáló együttműködési eszköz keretében felhasználni. (2) Az adat nem tartalmazza az áthelyezett 13,5 millió EUR-t. Kazahsztán jelentős támogatásban részesült a TACIS nukleáris biztonsági programja keretében, de ez az együttműködés a kazah érdeklődés hiánya miatt nem folytatódott, kivéve az uránbányák felszámolásával kapcsolatos regionális projektben való részvételt. 11 A részleteket lásd a következő bizottsági szolgálati munkadokumentumban: SEC(2011) 284 végleges, HU 7 HU

8 3. ÉRTÉKELÉS A nukleáris biztonság célját szolgáló együttműködési eszköz végrehajtásának első három éve ( ) alatt fokozatos elmozdulás zajlott le a TACIS-nak a korábbi Szovjetunióra, különösen az Orosz Föderációra és Ukrajnára koncentráló nukleáris biztonsági programjától egy globális program kialakítása felé. Míg a TACIS program a nukleáris biztonsági támogatásokra fókuszált, sok esetben a berendezések szállítását is beleértve ( materiális támogatás ), a nukleáris biztonság célját szolgáló együttműködési eszköz célja a megerősített együttműködés, amely a berendezések szállítására helyezett hangsúly lényeges csökkentésével kívánja elérni a nukleáris biztonság javítását ( immateriális támogatás ). Arra is bátorították a partnereket, hogy vállaljanak nagyobb szerepet az együttműködési projektek meghatározásában, irányításában és végrehajtásában. Az új partnerországokkal való együttműködés eredetileg a szabályozó hatóságok erősítésére koncentrált, de az együttműködés egyre inkább kiterjed a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladék kezelésének fejlesztésére, a létesítmények leállítására, a telephelyek helyreállítására, valamint kisebb mértékben az üzembiztonság javítására. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel (NAÜ) való együttműködés számos okból intenzívebbé vált, ide értve a koordináció javításának szükségességét, az egymást átfedő erőfeszítések elkerülését, a prioritások közös meghatározását, valamint a NAÜ projektmegvalósításának támogatását azokon a területeken, amelyeken ez a végrehajtás hatékonyságának növelését eredményezi a NAÜ nemzetközi helyzetének és különleges szaktudásának köszönhetően. Aggodalomra ad okot, hogy mivel az Orosz Föderáció nem volt hajlandó megkötni a Bizottsággal a finanszírozási megállapodásokat, az új nukleáris biztonsági projektek tekintetében fel kellett függeszteni az Orosz Föderációval való együttműködést. Az együttműködés csak korlátozott mértékben, a folyamatban lévő TACIS-projektek keretében folytatódik, de a Bizottság továbbra is megpróbál újabb módszereket találni az orosz hatóságokkal fennálló jelenlegi patthelyzet megoldására. Az Örményországgal való együttműködés annak ellenére folytatódott, hogy az EU szilárd álláspontja szerint az első generációs reaktort működtető örmény atomerőművet a lehető leghamarabb le kellene állítani. Folytatni kell minden egyes biztonsági együttműködési fellépés felülvizsgálatát a nukleáris biztonság célját szolgáló együttműködési eszköz végrehajtására vonatkozó, megállapodás tárgyát képező stratégiai keret alapján. Az új együttműködési projektek meghatározása és ezek végrehajtása között megfigyelhető hosszú késedelem komoly problémát jelent, különösen akkor, amikor új partnerországgal lépünk együttműködésre. Ezek a késedelmek a projekt azonosításától a szerződés megkötéséig végrehajtandó lépésekből erednek. A folyamat jellemzően a Bizottság szolgálatainak tényfeltáró missziójával indul, melyet egy szakértői kiküldetés követ a fellépés adatlapjának kidolgozása céljából, amely széles körben meghatározza a potenciális projekteket. Az ezt követő jóváhagyási folyamat részeként szolgálatközi konzultációra kerül sor, majd az INSC-bizottság véleményt fogalmaz meg, végül pedig a Bizottság határozatot fogad el. A közbeszerzési eljárások és a szerződések megkötése valójában csak a finanszírozási megállapodás partnerországgal való megkötése után kezdődhet, ami további késedelmet okozhat. HU 8 HU

9 Néhány esetben az együttműködés kezdeti szakasza valamelyest lerövidült, mint például Brazília esetében, ahol a magas fokú intézményközi felkészültség lehetővé tette a fellépési adatlapok gyors létrehozását. Az eljárás ugyanakkor továbbra is hosszadalmas. A Stabilitási Eszköz végrehajtásáért felelős szolgálatokkal, az érintett bizottsági egységekkel és az EU küldöttségeivel fenntartott szoros kapcsolatok révén sikerült megőrizni a harmadik országokkal szembeni koherens megközelítést. Ugyanakkor a jövőben további szinergiákat is fel lehetne tárni a nukleáris biztonság célját szolgáló együttműködési eszköz és a Stabilitási Eszköz között, nevezetesen a kiválósági központok keretei között (ami a Stabilitási Eszköz egyik kezdeményezése). A nukleáris biztosítéki intézkedések közül jelentősen kevesebb valósult meg között, mint amit az indikatív program előre vetített az időszakra (a programok 0,25 %-a a tervezett 14 % helyett. A Bizottság figyelembe fogja ezt venni a as indikatív program és a jövőbeni cselekvési programok kialakítása során. 4. KÖVETKEZTETÉS Az INSC-program végrehajtásának Bizottság általi értékelése alapján a következő legfontosabb következtetéseket lehet levonni: A projekteket a nukleáris biztonság célját szolgáló együttműködési eszköz (INSC) stratégiai dokumentumainak megfelelően hozták létre. Az INSC folytatta a TACIS keretében megkezdett nukleáris biztonsági együttműködést, és fokozatosan új partnerországokra terjesztette ki azt. Az Orosz Föderációval azonban felfüggesztették a további együttműködést, amíg megoldást nem találnak a finanszírozási megállapodás megkötésével kapcsolatos kifogásaira. A nukleáris biztonság kultúrájának az INSC-n keresztül való erősítése felhasználja a TACIS nukleáris biztonsági programjából levont tanulságokat, miközben választ ad a felmerülő igényekre, immár nemcsak a volt Szovjetunióra korlátozott területi hatállyal. A projektek meghatározásától két-három év telik el végrehajtásuk megkezdéséig a hosszadalmas határozathozatali és szerződéskötési eljárások, valamint az általában véve nehézkes igazgatási eljárások miatt. A Bizottságnak felül kell vizsgálnia, hogy lehetséges-e, és ha igen, milyen módon a projektek végrehajtási ciklusának csökkentése a műveleti és végrehajtási gyakorlatok kiigazítása útján. A Bizottság egyetért a független értékelés azon megállapításával, hogy az INSC végrehajtása jól célzott volt, és hogy a projekteket jól fogadták. Sikeres végrehajtás esetén a projektek várhatóan jelentősen hozzájárulnak a nukleáris biztonság és a nukleáris biztonsági kultúra javításához. A know-how és a bevált gyakorlatok cseréjére fókuszáló INSC-projekteket különösen nagyra értékelik a célországok partnerei az értékelés eredményei szerint. HU 9 HU

10 Azon országok esetében, amelyeknek nincs atomenergia-programjuk, és nem is terveznek ilyet, az INSC különösen a nukleáris hulladék kezeléséhez kapcsolódó nukleáris biztonsági szabályozási infrastruktúra kialakításában segít. Az atomenergia-program megvalósítását tervező országokban az INSC segít kiépíteni a szükséges nukleáris biztonsági szabályozási infrastruktúrát, míg az olyan, meglévő atomenergia-programmal rendelkező országok esetében, amelyek alulfinanszírozás vagy elszigeteltségük miatt nem rendelkeznek megfelelő erőforrásokkal a nukleáris biztonság terén, az INSC a kapacitásépítésre és a nukleáris biztonsági kultúra javítására koncentrál. Összességében az INSC-program stabil eszközzé vált a világszintű nukleáris biztonsági együttműködéshez. Az INSC-rendelet 21. cikke arról rendelkezik, hogy a Bizottság adott esetben a jelen értékelési jelentés mellett az INSC módosítását tartalmazó jogalkotási javaslatot nyújthat be. A Bizottság úgy véli, hogy az INSC-rendelettel kapcsolatban megfogalmazott aggályok, és azok esetleges enyhítési módjai kezelhetők a rendelet meglévő rendelkezéseinek keretében, és nincs szükség új jogalkotási javaslatra. HU 10 HU