Erdély tájegységgel bővül a Skanzen

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Erdély tájegységgel bővül a Skanzen"

József Dezső Boros
5 évvel ezelőtt
Látták:

Erdély tájegységgel bővül a Skanzen A nagyközönség előtt várhatóan 2022-ben megnyíló kiállításegyüttes nemcsak Erdély, a Partium és Moldva népi építészetét és tárgykultúráját mutatja be, hanem

1 Erdély tájegységgel bővül a Skanzen A nagyközönség előtt várhatóan 2022-ben megnyíló kiállításegyüttes nemcsak Erdély, a Partium és Moldva népi építészetét és tárgykultúráját mutatja be, hanem szellemi örökségét, nemzetiségi és vallási sokszínűségét, oktatását is. A legjellegzetesebb erdélyi kistáji egységeket a Szilágyságtól Kalotaszegen át Gyimesig, Háromszéktől Gyergyóig huszonegy portába sűrítve, áttelepített vagy másolatban fölépülő épületekkel kívánja bemutatni a Skanzen. A múzeum a szabadtéri muzeológia megújuló eszközeivel reprezentálja Erdély sokarcúságát, az ott élő emberek természeti környezettel való szoros kapcsolatát is. Az épületek között szerepel kúria, unitárius templom, szász és román ház, iskola, tanya és esztena (juhok nyári szálláshelye) tükrözve a terület építészeti, társadalmi, kulturális és életmódbeli sokszínűségét. Bepillantást nyerhetünk nemcsak az erdélyi falu, hanem a Sepsiszentgyörgy, Székelyudvarhely méretű erdélyi városok lakóinak életébe is. A fejlesztés során a hatvan hektáros terület tizenöt hektárral növekszik, a jelenlegi 312 épület 124 épülettel és ezer műtárggyal bővül. Látványterv, Erdély A megvalósítandó épületek és porták bemutatása az Erdély épületegyüttesben: Szilágyerked - Szilágy megye A Szilágyság földrajzi adottságai révén természetes átjáró terület volt Erdély és az alföldi részek között. A Szilágy melléki falvak építkezését puritánság és egyszerűség jellemzi. A szilágyerkedi házban a 20. század második felének néprajzi jellegzetességeit és az Erdélyből történő elvándorlást mutatja be a múzeum. 1

április 19-én történt drámai események bemutatására vállalkozik, amikor román félkatonai szervezetek etnikai alapú mészárlást rendeztek

2 Köröstárkány - Bihar megye A partiumi Köröstárkány település nemcsak etnikai és felekezeti zártságával, hanem közösségi tudatával, jómódjával tűnt ki a környező falvak közül. A szentendrei Skanzen felépülő lakóháza a faluban április 19-én történt drámai események bemutatására vállalkozik, amikor román félkatonai szervezetek etnikai alapú mészárlást rendeztek Köröstárkányban és a szomszédos Kisnyégerfalván. A porta melléképületében a faluban évszázadok óta űzött pálinkafőzéssel és annak hagyományával ismerkedhetnek meg a látogatók. 2

Inaktelke - Kolozs megye A 1940-es években épült inaktelki lakóház a Skanzen Erdély épületegyüttesében Kalotaszeget jeleníti meg. A kétszintes, tornácos, díszes oromzatú ház a 20.

Szék - Kolozs megye Széknek egykori sóbányászatának köszönhetően évszázadokon keresztül kiváltságos városi státusza volt a Mezőség jobbágyfalvaival szemben.

3 Inaktelke - Kolozs megye A 1940-es években épült inaktelki lakóház a Skanzen Erdély épületegyüttesében Kalotaszeget jeleníti meg. A kétszintes, tornácos, díszes oromzatú ház a 20. század második felét tárja majd elénk festett bútoraival és népviseletével. A ház id. Kalló Ferenc néptáncos, a Népművészet Mesterének lakóháza volt. Szék - Kolozs megye Széknek egykori sóbányászatának köszönhetően évszázadokon keresztül kiváltságos városi státusza volt a Mezőség jobbágyfalvaival szemben. A városi öntudat, amellyel tudatosan elkülönítették magukat a Mezőség többi településétől, meghatározta a lakosság gondolkodását. A mezőségi széki ház az 1930-as években épült, városias stílusjegyeket és miliőt mutat. Szék a magyar népi kultúrában, a táncházmozgalomban és turizmusban ikonikus szerepet töltött be. Az 1970-es évektől sokan látogattak a településre Magyarországról, a rendszerváltás után pedig sok széki ember vállalt munkát Budapesten. A táncházmozgalmat és Korniss Péter széki fotográfiáinak világát idézi meg a múzeum kiállítása. 3

Balavásár - Maros megye A Kis-Küküllő mente építészetét és a jellegzetes kukoricatermesztést, a belőle készülő erdélyi puliszka készítését és fajtáit mutatja be ezen a

4 Mezőpanit - Maros megye A Belső-Mezőség elzártabb falvaihoz képest a határvidék szorosabb kapcsolatot tartott a környező vidékekkel. Ezzel a portával a székely-magyar identitás kérdését, a kulturális régiók közötti átmenetet vizsgálja a múzeum. Balavásár - Maros megye A Kis-Küküllő mente építészetét és a jellegzetes kukoricatermesztést, a belőle készülő erdélyi puliszka készítését és fajtáit mutatja be ezen a helyszínen a múzeum. Torockó - Fehér megye Az épület Torockó 18. századi boronafalas építkezését szemlélteti. A házban lakó bányász család bemutatásával egy korai, ipari megélhetésű család életmódjába, mindennapjaiba, életkörülményeibe pillanthatunk bele a század fordulóján. 4

Étterem létesül benne a látogatók számára.

5 Torockó - Fehér megye A másik torockói porta a polgárias stílusú, klasszicista kőépítkezést reprezentálja az Erdély épületegyüttesben, amellyel Torockó 19. századi városias életmódját, polgári fejlődését szemlélteti a múzeum. Étterem létesül benne a látogatók számára. Lozsád - Hunyad megye Hunyad megyében Lozsád református lakosai alkották az egyetlen, stabilan magyar nyelvű falusi közösséget. A 20. századi állapot megjelenítésével a szórványlét, az asszimiláció, a kettős identitás témakörének bemutatása a múzeum célja. 5

Napjainkban is sok faluban találunk sós vízű kutakat, amelyek vízét disznóvágáskor és főzéshez is szívesen

6 Felsőfalva - Hargita megye A sóvidéki Felsőfalva településről származó porta az erdélyi sóbányászat és a só témakörét járja körül. Napjainkban is sok faluban találunk sós vízű kutakat, amelyek vízét disznóvágáskor és főzéshez is szívesen használják a helyiek. Székelyvarság - Hargita megye A székelyvarsági tanya építményei az erdélyi magyar hegyi szórványtelepüléseket és a hegyekben folyó állattartást reprezentálják az épületegyüttesben. 6

Homoródalmás - Hargita megye Az Udvarhelyszék déli részén, a Kis-Homoród völgyében fekvő

századi bútorfestő család bemutatása mellett az épületben különleges festett bútorok

Csíkszentsimon - Hargita megye Az Erdély épületegyüttes legrégibb épülete 1829-ből

7 Homoródalmás - Hargita megye Az Udvarhelyszék déli részén, a Kis-Homoród völgyében fekvő Homoródalmás életét a Szászföldhöz való közelsége határozta meg. A nagyhírű 19. századi bútorfestő család bemutatása mellett az épületben különleges festett bútorok láthatóak majd. Csíkszentsimon - Hargita megye Az Erdély épületegyüttes legrégibb épülete 1829-ből származik. A házban a gazdag csíki népszokásokkal ismerkedhetnek meg a látogatók és ezen a portán jelenik meg az otthon és a székely identitás meghatározó eleme, a székelykapu is. 7

Gyimesközéplok - Hargita megye Gyimes volt a történelmi Magyarország keleti határterülete. A gyimesi csángók elzárt kultúrája átmenetet képez a székelység és a moldvai csángók között.

Forrófalva - Bákó megye A moldvai csángó portán a moldvai csángók ünnepi viselete mellett bemutatja a múzeum, hogyan készültek a csángók a csíksomlyói búcsúra, és mit jelentett római katolikus hitük

8 Gyimesközéplok - Hargita megye Gyimes volt a történelmi Magyarország keleti határterülete. A gyimesi csángók elzárt kultúrája átmenetet képez a székelység és a moldvai csángók között. A keresztelő szokásának bemutatásával azt az összetartozást ismerhetjük meg, ami a falu lakóinak életét a mai napig meghatározza. Forrófalva - Bákó megye A moldvai csángó portán a moldvai csángók ünnepi viselete mellett bemutatja a múzeum, hogyan készültek a csángók a csíksomlyói búcsúra, és mit jelentett római katolikus hitük magyarságuk megtartásában. Alsócsernáton - Kovászna megye Az alsócsernátoni kúria Háromszék, ezen belül Csernáton egykor kúriákban gazdag világát reprezentálja. A kúria és a hozzá kapcsolódó gazdasági épületek lehetőséget biztosítanak a háromszéki nemesség életvitelének, történetének, gazdálkodásának megjelenítésére. A 8

Uzon - Kovászna megye Az uzoni zsellérházban a kuriális famíliához fűződő gazdasági, társadalmi kapcsolatokat reprezentálja a múzeum egy lesüllyedt család életmódjának bemutatásával.

9 kiállítás végigkalauzol majd a Bernáld és a 20. században a kúriát lakó Róka és Bartók családok történetén. A kisborosnyói gabonás épületben pedig a háromszéki családokat ért kitelepítések témáját dolgozza fel a múzeum. Uzon - Kovászna megye Az uzoni zsellérházban a kuriális famíliához fűződő gazdasági, társadalmi kapcsolatokat reprezentálja a múzeum egy lesüllyedt család életmódjának bemutatásával. Zabola - Kovászna megye A háromszéki gazdaportán egy gazdálkodó székely család polgárosodó életvitelét a tanítói sors bemutatásával szemlélteti a múzeum. A bemutatott időmetszet az 1943-as évet jeleníti meg, így a trianoni békeszerződés következtében Romániához csatolt, majd a második bécsi döntés (1940.aug.30.) nyomán magyar fennhatóság alá került székelyföldi területek bemutatására is lehetőséget biztosít. 9

Hosszúfalu a mai Négyfalu, Brassó megye A hétfalusi csángók a Barcaság délkeleti szélén, Brassó szomszédságában élnek, így a brassói szászok hatása az élet szinte minden területére kiterjedt.

századtól brassói és az akkor még külföldnek számító bukaresti építkezéseken dolgoztak a falusiak. Fuvarosnak álltak, a lányok cselédnek szegődtek Bukarestbe.

10 Hosszúfalu a mai Négyfalu, Brassó megye A hétfalusi csángók a Barcaság délkeleti szélén, Brassó szomszédságában élnek, így a brassói szászok hatása az élet szinte minden területére kiterjedt. Az interetnikus kapcsolatok mellett ezen a portán érzékelteti a múzeum a migráció és a hatására megváltozott életmód problémáját. A 19. századtól brassói és az akkor még külföldnek számító bukaresti építkezéseken dolgoztak a falusiak. Fuvarosnak álltak, a lányok cselédnek szegődtek Bukarestbe. Napjainkban ugyanígy szerepe van a hosszabb-rövidebb ideig tartó külföldi munkavállalásnak Erdélyben. Szászújfalu Szeben megye A szászújfalui házban helyet kapó kiállítás a magyar és szász területeken megjelenő örökségés műemlékvédelemmel foglalkozik majd. A szász házban megjelenítendő másik téma az erdélyi szászok kivásárlása a kommunista Romániából, amelynek során 1968 és 1990 között 250 ezer erdélyi szász hagyta el az országot és távozott a Német Szövetségi Köztársaságba. 10

Nyárádgálfalva Maros megye Kiemelt szakrális épületként a nyárádgálfalvai unitárius templom másolata épül fel a Skanzenben, hiszen Erdélyre a vallási türelem földjeként is tekintünk,

Az egyházi portán mutatja be a múzeum, hogy a közösségi élet irányítása évszázadokon át az egyházközségek hatáskörébe tartozott.

11 Nyárádgálfalva Maros megye Kiemelt szakrális épületként a nyárádgálfalvai unitárius templom másolata épül fel a Skanzenben, hiszen Erdélyre a vallási türelem földjeként is tekintünk, amely a 16. században az unitárius vallás bölcsője volt. Az egyházi portán mutatja be a múzeum, hogy a közösségi élet irányítása évszázadokon át az egyházközségek hatáskörébe tartozott. Az egyházi telekre unitárius parókiát (Nagykede), iskolát (Tordátfalva) és kultúrházat (Kiskede) tervez a múzeum, hiszen ezek jelentős helyszínei a közösség megmaradásának - hitének és magyarságának. Csíkszentmihály Hargita megye A csíkszentmihályi bolt és kocsma berendezése a negyvenes-ötvenes éveket tükrözi. Udvarán kuglipályát és kerthelyiséget alakítanak ki. 11

12 Kisvárosok A tervek szerint a Skanzen épületegyüttes része lesz Erdély városi életének bemutatása is. A Székelyudvarhely méretű magyar lakta kisvárosok iparosságát, közösségi helyszíneit nyomda és kávéház mutatja majd be az Erdély épületegyüttesben. 12

Hasonló dokumentumok

Az Érmellék tulajdonképpen még a Biharisíkság része, és műveltsége is alföldi jellegű, de ettől megkülönbözteti jeles szőlőművelése.

Az Érmellék tulajdonképpen még a Biharisíkság része, és műveltsége is alföldi jellegű, de ettől megkülönbözteti jeles szőlőművelése. Erdély Erdély neve erdőn túli területre utal, a XII. századtól így emlegetik ezt a vidéket, mert hatalmas erdők választották el az Alföldtől. Területe már csak ezért is elkülönült, de meg a XVI. századtól